A Székesfehérvári Törvényszék Mf.20535/2016/4. számú határozata írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 239. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §] Bírók: Kaló Zsuzsanna, Kollár Zoltán, Soósné dr. Steffler Györgyi

Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság

2.Mf.20.535/2016/4. szám

A Székesfehérvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a VDSZ Dunaújvárosi Gumigyártók Szakszervezete, ügyintéző: jogtanácsos neve, kévpiselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Hovánszki Arnold Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hovánszki Arnold ügyvéd, képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen írásbeli figyelmeztetési hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.86/2014/27. számú ítélete ellen a felperes által 29. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.700,- (tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 24.000,- (huszonnégyezer) Ft fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A keresetet elutasító elsőfokú ítéletet a felperes támadta fellebbezéssel, annak megváltoztatását, a keresete teljesítését kérte. Érvelése szerint az alperes által alkalmazott írásbeli figyelmeztetés hátrányos jogkövetkezmény, mert amiatt 2013-ban nem juthatott hozzá az év végi bónuszhoz, illetve 2014-ben nem részesült béremelésben, és azt az azonnali hatályú felmondás során is súlyosbító körülményként vették figyelembe. Hátrányos jogkövetkezményt viszont az alperes kizárólag a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés felhatalmazása alapján alkalmazhatott volna. Azt, hogy a figyelmeztetés hátrányos jogkövetkezménynek minősül, álláspontja szerint igazolja a munkavállalói kézikönyv is, amely az írásbeli figyelmeztetés alkalmazhatóságához ugyanolyan eljárási rendet kapcsol, mint amelyet más munkáltatók hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetére kollektív szerződésben előírnak. Az intézkedés hátrányos jogkövetkezményi jellegét erősíti, hogy annak nem a figyelemfelhívás, a szabályok követésének biztosítása volt a célja, hanem a szankcionálás, a teljesítményértékelésnél ugyanis az írásbeli figyelmeztetés - az alapul szolgáló magatartás értékelése nélkül - hátrányt jelent, hiszen a figyelmeztetésben részesített dolgozó automatikusan kimarad bizonyos juttatásokból.

Az írásbeli figyelmeztetés alapjául szolgáló indokokat is valótlannak tekintette, mert az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, nem az ő magatartása, hanem a személyzeti vezető elvárására tekintettel a kollégák hozzá fűződő viszonya változott meg.

A 2014. április 9-i figyelmeztetéssel összefüggésben pedig kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság V. L. tanúkénti meghallgatása nélkül nem vonhatott volna le arra következtetést, hogy kijelentései az alperes és üzleti partnere együttműködésének, a köztük lévő bizalmi kapcsolat alapjainak aláásására volt alkalmas. Szerinte arra adat, bizonyíték nem is merült fel, hogy a tesztfelmérést végző cég vezetőjét inkorrekt eljárással vádolta volna, vagyis azt állította, hogy V. L. olyan iránymutatással látta el a vizsgáztatót, hogy a szintfelmérő sikertelen legyen. Hivatkozott arra is, hogy kiváló angol, számítógépes ismeretekkel rendelkezik, a keleti kultúrában jártas, ezzel kapcsolatos oktatást is végez.

Az alperes az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, és változatlanul hangoztatta, az írásbeli figyelmeztetés nem minősül hátrányos jogkövetkezménynek. A felperes mindig összeférhetetlen magatartást tanúsított, bár egy ideig, 2013. július-október között változtatott a viselkedésén, de 2013 novemberétől újra a korábbi konfrontálódó-konfliktus kereső magatartás jellemezte, és ez tükröződött vissza a kollégák viselkedésében is. A 2014. április 9-i figyelmeztetéssel összefüggésben kiemelte - hogy bár nem élt fellebbezéssel - mindhárom indokot valósnak tekinti, így okszerűen alkalmazta a figyelmeztetést. Kiemelte, a felperes megnyilvánulásaival a szerződéses partner munkatársai szakmai tisztségét vonta kétségbe, saját munkatársait pedig méltatlanul támadta, amikor azok megalapozott véleményükkel szemben koncepciós eljárásban való részvételükre utalt, s tagadta a kollégák véleményének valóságalapját, hogy angol és számítógépes ismeretei nem kellő mélységűek.

A fellebbezés alaptalan.