A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20865/2021/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (1) bek., (2) bek.] Bírók: Kovács Helga, Kovaliczky Ágota, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A jóhírnév megsértésének - a valótlanság mellett - alapvető feltétele a kifogásolt tényállítás külső, objektív szemlélet alapján, a társadalmi közfelfogásra is figyelemmel megállapítható, sértő tartalma. A becsületet pedig a Ptk. alkalmazandó rendelkezése szerint különösen az olyan véleménynyilvánítás sérti, amely amellett, hogy a személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

Az ügy száma: 1.Pf.20.865/2021/7/II.

A felperes: Felperes1, felperes címe

A felperes képviselője: Dr. Sós Tamás Ügyvédi Iroda, Cím4

Az alperes: Fővárosi Törvényszék, 1055 Budapest, Markó utca 27., II. rendű

Az alperes képviselője: dr. Varga István ügyvéd, Cím5, aki a II. rendű alperest képviseli

A per tárgya: személyiségi jog megsértése

Az elsőfokú bíróság: Budapest Környéki Törvényszék

A fellebbezéssel támadott határozat száma: 27.P.20.400/2020/30.

í t é l e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés szempontjából releváns tényállás szerint a felperesnek név1 alperessel szemben személyiségi jog megsértése miatt indult perében előterjesztett keresetét a Fővárosi Törvényszék 31.P.23.343/2017/5. számú, 2017. november 29-én kihirdetett ítéletével elutasította. Az ítéletet az ügyben eljárt bíró mellé beosztott igazságügyi alkalmazott 2017. december 8-án leírta. Az eljáró bíró 2017. december 11-én adott utasítást az ítélet feleknek való megküldésére.

[2] A kezelőiroda feljegyzése alapján a felperes ezen a napon megjelent iratbetekintésre, melynek során az ítéletet tértivevénnyel igazoltan, szabályszerűen átvette. A tisztviselő az 5. sorszámú ítélet eredeti példányára hivatalos feljegyzést írt, amelybe belefoglalta, hogy december 11-én a teljes írásba foglalt ítélet kész, a felperes e napon személyesen átvette, és azt a tisztviselő a korábbi utasítás szerint postai úton is kiadta. A rendelkezésre álló tértivevények szerint az ítélet átvétele mindkét esetben szabályszerűen megtörtént.

[3] A Fővárosi Törvényszék 2018. január 11-én kelt 10. sorszámú végzésével az ítélet jogerőre emelkedését állapította meg.

[4] A felperes az ítélet ellen 2018. január 17-én személyesen, valamint jogi képviselője elektronikus úton is fellebbezett. A jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék 2018. január 22-én meghozott 23. sorszámú végzésével, annak elkésettsége miatt elutasította. A határozat indokolása szerint a felperesre irányadó fellebbezési határidő az ítélet első, személyes átvételekor megkezdődött, ehhez képest a fellebbezést a törvényes határidőn túl nyújtották be.

[5] A végzés ellen a felperes - jogi képviselője útján - 2018. január 25-én fellebbezett, többek között arra hivatkozással, hogy 2017. december 11-én a kezelőirodán csak az ítélet rendelkező részét vette át. Erre tekintettel az eljáró bíró 2018. január 29-én utasítást adott hivatalos feljegyzés felvételére, miszerint "2017. december 11-én az 5. sz. ítélet teljes példányát vette-e át személyesen a felperes vagy sem.". A kezelőiroda 2018. január 30-án kelt hivatalos feljegyzése szerint "Az ítélet jegyző által biztosított oldalmennyisége került kiadásra." Ugyanezen a napon az igazságügyi alkalmazott (a továbbiakban: I. rendű alperes) hivatalos feljegyzést vett fel arról, hogy 2017. december 11-én a teljes ítélet hiteles kiadmányát adta át a kezelőirodának.

[6] A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.359/2018/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítélet elleni fellebbezést hivatalból elutasító végzését helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az ítélet elleni fellebbezés előterjesztésére nyitva álló határidőt a személyes átvétel időpontjától kell számítani. Az ítélőtábla figyelemmel volt arra, hogy az ítélet írásba foglalását követően az bármikor átvehető a kezelőirodán is, ezért a személyes átvétel szabályszerű kézbesítésnek minősül.

[7] A felperes panasszal fordult a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumának kollégiumvezetőjéhez, aki arról tájékoztatta a felperest, hogy az ügy irataiból megállapíthatóan az ítéletet az elsőfokú bíróság 2017. december 8-án írásba foglalta, a kiadásra vonatkozó utasítást pedig a bíró 2017. december 11. napján adta. Ekkor a teljes terjedelemben megszövegezett, aláírt ítélet az iratok között rendelkezésre állt. A tisztviselő két alkalommal készített hivatalos feljegyzést a teljes terjedelmű ítélet kiadásának megtörténtéről, a határozat átvételét pedig a felperes által aláírt tértivevény igazolja. Mindezek az okiratok a tisztviselő állítását támasztják alá, míg felperes sem a fellebbezésében, sem panaszbeadványában nem adott elő és nem is utalt olyan okirati bizonyítékra, amely állításait valószínűsítené.

[8] 2017. december 11. és 2018. január 25. között a felperes további öt alkalommal járt iratbetekintésen a kezelőirodán, de fellebbezésének hivatalból elutasításáig az ítélet esetleges nem megfelelő kézbesítése miatt semmilyen kifogással nem élt.

[9] A felperes keresetében 600.000 forint sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket arra hivatkozva, hogy az I. rendű alperes a II. rendű alperessel szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló megsértette a felperesnek a becsülethez és jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. A felperes reá vonatkozó valótlan és sértő tényállításnak tartotta, hogy a 31.P.23.343/2017/5. számú ítéletet 2017. december 11-én személyesen átvette. A Fővárosi Törvényszék megnyilvánulásai, jelentései és hivatalos feljegyzései azt a látszatot keltik, mintha a felperes hazudott volna az ítélet kézbesítési körülményeivel kapcsolatban. Írásszakértői véleményt csatolt annak igazolására, hogy 2017. december 11-én az ítélet átadását igazoló tértivevény jobb felső sarkában lévő keretbe a "+ítélet" szókapcsolatot nem az a tisztviselő (név2) írta, aki átadta részére a jegyzőkönyvet és az ítélet felperes által állított rendelkező részét.

[10] A II. rendű alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését indítványozta. Arra hivatkozott, hogy a felperes nem vele, hanem alkalmazottjával, az I. rendű alperessel szemben indított fizetési meghagyásos eljárást. A per tárgyának értékére tekintettel azonban ez a II. rendű alperes esetében sem mellőzhető, figyelemmel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 254. § (1) bekezdésére.