A Budapest Környéki Törvényszék P.20400/2020/30. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bek.] Bíró: Sebestyén Andrea

Budapest Környéki Törvényszék

í t é l e t e

Az ügy száma: 27.P.20.400/2020/30.

Az eljáró bíró: dr. Sebestyén Andrea

A felperes: Felperes1 (cím6.)

A felperes képviselője: dr. Sós Tamás Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Sós Tamás ügyvéd,

cím7)

II. rendű alperes: Alperes2 (cím8)

Az alperes képviselője: dr. Varga István ügyvéd

(ügyintéző: dr. Varga István ügyvéd

cím9)

A per tárgya: személyiségi jog megsértése, sérelemdíj

R e n d e l k e z ő r é s z :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000.-(harmincezer) forint + ÁFA összesen 38.100.- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Budapest Környéki Törvényszéken benyújtandó fellebbezésnek van helye,

- az a fél, aki a kapcsolatot papír alapon tartja a bírósággal, a fellebbezést írásban köteles benyújtani,

- az a fél, aki elektronikus úton tartja a kapcsolatot a bírósággal, a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás:

(1) A bíróság felperes személyes előadása, az alperesi ellenkérelem, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes a Alperes2 előtt ügyszám. szám alatt keresetet terjesztett elő egyéb érdekelt1 alperessel szemben személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt. A bíróság 2017. november 29. napján a felperes keresetét elutasította. Az ítéletet a tisztviselő 2017. december 8. napján leírta, az eljáró bíró 2017. december 11. napján adott utasítást az ítélet felek részére történő kiadására.

A kezelőiroda feljegyzése alapján a felperes ezen a napon megjelent iratbetekintésre, melynek során az ítéletet tértivevénnyel igazoltan, szabályszerűen átvette. A tisztviselő hivatalos feljegyzést írt, amely szerint december 11. napján a teljes írásba foglalt ítélet kész, e napon személyesen átvette a felperes, és postán utasítás szerint kiadta. E hivatalos feljegyzés szerint a felperes részére 2017. december 11. napján az ítélet személyesen került kézbesítésre, azonban a tisztviselő a korábbi bírói utasításnak megfelelően azt postán is kiadta a felperes részére. Mindkét esetben az ítélet átvétele szabályszerűen megtörtént a rendelkezésre álló tértivevények szerint.

Miután az ítélet ellen a törvényes határidőben fellebbezés nem érkezett, csupán a jegyzőkönyv kijavítása iránti kérelem, amelyet a bíróság elbírált, a bíróság a 2018. január 11. napján kelt 10. sorszámú végzésével megállapította az ítélet jogerőre emelkedését. Ezt követően 2018. január 17. napján a felperes személyesen, valamint jogi képviselője elektronikus úton fellebbezéssel élt, amelyet a bíróság 2018. január 22. napján kelt 23. sorszámú végzésével, annak elkésettsége miatt elutasított. Az indokolásban a bíróság kifejtette, hogy a fellebbezési határidő az ítélet első, személyes átvételekor megkezdődött, ehhez képest a fellebbezéseket a törvényes határidőn túl nyújtották be.

A bíróság végzése ellen a felperes jogi képviselője útján 2018. január 25. napján fellebbezéssel élt, és az abban foglaltak miatt - miszerint a kezelőirodán a felperes csak az ítélet rendelkező részét vette át, - a bíró utasítást adott hivatalos feljegyzés felvételére, melyben az eljáró tisztviselő arról nyilatkozott, hogy a teljes ítélet hiteles kiadmányát adta át az irodának, a kezelőirodai írnok pedig arról, hogy a jegyző által biztosított oldalmennyiség került kiadásra.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla ügyszám1 számú végzésével bírálta el, az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta azzal, hogy helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a személyes átvétel dátumától számította a fellebbezésre nyitva álló határidőt, mert az ítélet írásba foglalását követően az bármikor átvehető a kezelőirodán is, ami szabályszerű kézbesítésnek minősül.

A felperes panasszal fordult a Alperes2 Polgári Kollégiumának kollégiumvezetőjéhez, aki a panaszbeadvány alapján tájékoztatta a felperest, az ügy irataiból megállapítható, hogy az ítélet 2017. december 8. napján leírásra került, a kiadásra vonatkozó utasítást a bíró 2017. december 11. napján adta, ekkor már a teljes terjedelemben megszövegezett, aláírt ítélet az iratok között rendelkezésre állt.

A tisztviselő két alkalommal is tett hivatalos feljegyzést a teljes terjedelmű ítélet kiadásának megtörténtéről, az átvételt a felperes által aláírt tértivevény igazolja, ami az ítélet kézbesítését tartalmazza. Mindezek az okiratok a tisztviselő állítását támasztják alá, míg felperes sem a fellebbezésében, sem panaszbeadványában nem adott elő és nem is utalt olyan okirati bizonyítékra, például a jegyző által kiadmányozott ítéleti rendelkező rész, amely állításait valószínűsítenék.