A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32717/2018/38. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 92. §, 97. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §] Bíró: Tóth-Lakos Fruzsina Anna

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

44.K.32.717/2018/38.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda (iroda címe., eljáró ügyvéd: dr. Harcos Mihály ügyvéd) által képviselt felperes neve (korábbi nevén: felperes korábbi neve., székhely: felperes címe.) felperesnek, dr. Molnár Lilla kamarai jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (alperes címe.) alperes ellen, adóügyben közigazgatási jogvita elbírálása (hivatkozási szám: ...) iránt indított perében - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára - az állami adóhatóság külön felhívására - 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 5.000.000 (ötmillió) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Felperesnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a ... számú megbízólevéllel a 2012. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, Egészségbiztosítási Alapot megillető járulékok, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető járulékok, százalékos egészségügyi hozzájárulás, korkedvezmény-biztosítási járulék, kifizetőt terhelő EKHO, magánszemélyt terhelő EKHO, nyugdíjastól levont EKHO, EGT államban biztosított személytől levont EKHO, egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések, szociális hozzájárulási adó, SZJA magánszemélytől levont adó, adóelőleg, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélytől levont járuléka, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélytől levont járuléka, magánszemélyek jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó egyes jövedelmeinek különadója adónemekben, továbbá a 2013. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakra szakképzési hozzájárulás adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés eredményeként a 2017. december 18-án kelt, ... iktatószámú határozatban felperes terhére mindösszesen 1.784.708.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet került feltárásra, mely adóhiány után az elsőfokú hatóság 892.354.000 Ft adóbírságot szabott ki és 254.174.000 Ft késedelmi pótlékot számított fel, ezen túl 50.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók bejelentéseire vonatkozó téves adatok szolgáltatása miatt, és a megállapított összegek megfizetésére kötelezte felperest. Az elsőfokú hatóság továbbá a felperes terhére általános forgalmi adó adónemben 4.020.000 Ft következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg a 2012. február hónapra, melyet a megállapítások során vett figyelembe, és ezen összeg adóbírság és késedelmi pótlék alapját nem képezte.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú hatóság ... iktatószámú határozatát a 2018. május 16-án kelt ... iktatószámú másodfokú határozatával kizárólag az időközben bekövetkezett elévülés tényére figyelemmel megváltoztatta akként, hogy a 2012. január és 2012. november időszakokra általános forgalmi adó, SZJA magánszemélytől levont adó, adóelőleg, Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek magánszemélytől levont járuléka, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék magánszemélytől levont járuléka és szociális hozzájárulási adó adónemben megállapított adóhiányok összegeit, valamint a következő időszakra átvihető követelés különbözeteit törölte. Ennek értelmében a felperes terhére mindösszesen 1.176.604.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözet maradt fenn, mely után a kiszabott adóbírság, valamint a felszámított késedelmi pótlék összegét az elévült adóhiány, illetőleg adókülönbözetre eső jogkövetkezmény összegével csökkentve az alperes 588.302.000 Ft adóbírságot szabott ki, és 127.593.000 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.

A megállapított tényállás szerint felperes mint fővállalkozó a megrendelőinek megbízásából döntően személybiztonsági tevékenységet végzett, a tevékenység végzésének helyszínei jellemzően a vevők székhelyei, telephelyei voltak. Az alperes a felperes által kiállított számlákon szereplő gazdasági eseményeknek (őrzésvédelem, személy- és vagyonvédelmi szolgáltatás, biztonsági tevékenység, kivonulási díj, stb.) a valóságban való megtörténtét ellenőrizte. Ennek keretében a felperes 25 vevőjét nyilatkoztatta, mely nyilatkozatok alapján elfogadta, hogy felperes jellemzően már a vizsgált időszakot megelőzően kapcsolatban állt a főbb vevőivel, és részükre a szerződésekben rögzített tevékenységet végezte. A rendelkezésre álló felperesi iratanyag alapján a felszámított általános forgalmi adó kapcsán a következő megállapításokat tette. Megállapította, hogy felperes nem végzett fordított adózás hatálya alá eső termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, így az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbikaban: Áfa tv.) 142.§-a szerinti felperesi értékesítés 2013. május, 2013. június, 2013. július, 2013. augusztus, 2013. október, 2014. február, 2014. március, 2014. április, 2014. május hónapokra bevallott összegét 0 Ft-ban állapította meg. Ezen túl az áfa analitika bevallással nem egyező összegei vonatkozásában felperes terhére 2014. júniusra 4.000 Ft eltérést állapított meg. Megállapításra került továbbá, hogy felperes a 2014. május hónapban a Közösségen belülről igénybe vett szolgáltatás adóalapját és adóvonzatát nem tüntette fel a bevallásában, mely alapján 817.000 Ft eltérést állapított meg felperes terhére, ugyanakkor a Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után a 817.000 Ft összegű levonható áfát is megállapította felperes javára.

Az alperes vizsgálta az előzetesen felszámított levonható áfa jogszerűségét, melynek során megállapította, hogy az elévüléssel nem érintett időszakban a felperes bevallásaiban szereplő összegek - a 2014. május hónapban a felperes által a Közösségen belülről igénybe vett szolgáltatás után levonható áfa kivételével - megegyeznek az áfa analitikájában szereplő adatokkal és a rendelkezésre álló számlákban feltüntetett összegekkel. Alperes ellenőrzés alá vonta a beszerzési számlák hitelességét, az azokban foglalt gazdasági események megvalósulását, melynek során a felperes legfőbb alvállalkozóinál kapcsolódó ellenőrzést végzett, felperest nyilatkoztatta az alvállalkozói szerződések megvalósulásának körülményeire, vizsgálta a felperes és alvállalkozói közötti gazdasági, számlázási kapcsolatot, vizsgálta a megkötött szerződések tartalmát, megvalósulását, és a munkát végző alkalmazottak többségét nyilatkoztatta. Ezen bizonyítási eljárás során az alábbi tényállást tárta fel.