A Fővárosi Törvényszék P.632140/2003/29. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 332. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §, 339. §, 349. §] Bíró: Tulipán Mariann

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék P.632140/2003/29.*, Fővárosi Ítélőtábla Pf.20666/2007/3.

***********

A FŐVÁROSI BÍRÓSÁG

47.P/T. 632 140/2003/29.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság

dr. Csiky Ottó ügyvéd (10055 Budapest, Nagy I. u. 19/b.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

... főosztályvezető jogtanácsos által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen,

közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indult perében az alulírott napon - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperes javára 800.000.-(Nyolcszázezer) forint perköltséget,

az államnak - az illetékhivatal külön felhívására - 900.000.- (Kilencszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Bíróságon kell írásban 3 példányban benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. Amennyiben a fellebbezés a le nem rótt kereseti illeték megfizetésére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a peres felek kérelmére a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket arról, hogy a fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben a jogi képviselővel eljáró felek indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Vagyonjogi ügyekben a felek akkor indítványozhatják a Legfelsőbb Bíróság eljárását, hogyha a fellebbezésben vitatott érték 500.000.- Ft-ot meghaladja.

I n d o k o l á s :

A bíróság a felek képviselőinek nyilatkozatai, a csatolt iratok, a tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg.

A alperes neve alperes 2000. július 27-én a felperes kérelmére meghozott /2000. számú határozatával engedélyezte a Budapest, szám alatt I. kategóriába tartozó játékterem működését, az engedélyezési eljárásban beszerezte - egyebek mellett - a Belváros-... Budapest Főváros ... Kerület Önkormányzata jegyzőjének ( a továbbiakban: jegyző) a 2000. ....én kelt .../2000. sz. szakhatósági határozatát.

A jegyző 2000. október 2-án érkeztetett ...2002. számú levelében arról tájékoztatta az alperest, hogy a fent megjelölt helyen üzemeltetett játékteremre adott elvi hozzájárulását visszavonta.

Ezt követően az alperes a 2002. október 4-én meghozott .../2000. számú határozatával a fenti játékteremben a felperest véglegesen eltiltotta a szerencsejáték szervezői tevékenységtől.

Az alperes a 2002. október 22-én meghozott 3/I. alszámú határozatával az eltiltó határozatot azzal egészítette ki, hogy elrendelte a határozat azonnali végrehajtását az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. tv. (Áe.) 48. §. (2) bekezdése, 72. § (3) bekezdése és 77. § (2) bekezdése alapján.

A felperes keresete alapján indult közigazgatási perben a Fővárosi Bíróság 2002. november 7-én keltezett .../2002/5. számú végzésével a kiegészített határozat azonnali végrehajtását a Pp. 332. § (3) bekezdése alapján az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, majd 19. sorszámú ítéletével a fenti számú eltiltó határozatot a kiegészítő határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte.

A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy az alperesi határozat meghozatalára az elvi hozzájárulást visszavonó jegyzői határozat eredményeképpen került sor a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. tv. (Szjtv.) 36. § (1) bekezdése szerint. A közigazgatási bíróság határozatában kifejtette, hogy a jegyző nyilatkozata szakhatósági hozzájáruló nyilatkozatnak minősül az Áe. szerint, amely a jövőre nézve megváltozott jogi helyzetre tekintettel vonható vissza, az adott esetben azonban ilyen helyzet nem állt fenn, ezért a hozzájáruló nyilatkozat visszavonására nem kerülhetett volna sor.

A közigazgatási bíróság állást foglalt abban a kérdésben is, hogy a vizsgálat tárgyává tett két intézmény besorolható-e az Szjtv. 26. § (12) bekezdésében rögzített védett intézmények közé és ebben nemleges álláspontot foglalt el.

A Budapesti ... Kerületi Ügyészség Közigazgatási és Jogi Részlege .../2000. számú ügyiratai szerint az ... Kerületi Ügyészség 2002. július 24-én 4-I. alszámú határozatával felszólalással élt a jegyző felé, melyben felhívta a ... Casino működéséhez kiadott előzetes hozzájárulás feltételeinek meglétére vonatkozó kivizsgálásra (mindenekelőtt a megnevezett két oktatási intézmény és a játék casino közötti jogszabályban meghatározott távolság meglétének körében), és ennek alapján a szükséges intézkedés megtételét indítványozta.

A jegyző 2002. augusztus 8-án keltezett, az ügyészséghez címzett átiratában a felszólalással egyetértett, rögzítve, hogy "mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés" történt, a vizsgálat lefolytatása pedig folyamatban van.

A ... Casino a 2000. július 27-én kiállított engedély átvételétől kezdődően folyamatosan működött, a vendégeket az alperes visszavonó határozatának meghozatalát követően az elrendelt