31999R0955[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 955/1999/EK rendelete (1999. április 13.) a külső árutovábbítási eljárás tekintetében a 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 955/1999/EK rendelete

(1999. április 13.)

a külső árutovábbítási eljárás tekintetében a 2913/92/EGK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 28., 100a. és 113. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

(1) mivel a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i, 2913/92/EGK tanácsi rendelet [4] által szabályozott külső árutovábbítási eljárás elsődlegesen a nem közösségi áruk kereskedelmének megkönnyítésére szolgál a Közösség vámterületén belül; mivel az eljárás igénybevételének szükségességét a közösségi áruk kivitele esetén egymástól nagyon eltérő helyzetek alapján kell megítélni; mivel mindenképpen el kell kerülni azt, hogy a kiviteli intézkedések által érintett vagy az azokban részesülő termékek, ezen intézkedéseket elkerülve, vagy azokban részesülve, az intézkedések alól kivonhatók legyenek vagy jogosulatlanul élvezzék annak kedvezményeit, ezért biztosítani kell azt, hogy a közösségi vámjogszabályok egésze legalább a külső árutovábbítási eljárás által biztosított ellenőrzéssel és felügyelettel egyenértékű legyen; mivel, amennyiben fenntartják annak a lehetőségét, hogy az ilyen esetek némelyikében ezt az eljárást lehessen alkalmazni, e helyzeteket bizottsági eljárással kell meghatározni;

(2) mivel a bizottsági eljárás keretében hozott valamennyi határozatnak mind a vámigazgatás, mind a gazdaság szereplői szempontjából átláthatónak kell lennie;

(3) mivel annak biztosítására, hogy világosabban meg lehessen határozni a külső árutovábbítási eljárás jogosultja kötelezettségeinek körét és határait, valamint annak biztosítására, hogy - az annak megállapítására szolgáló adatok hiányában, hogy az eljárás befejeződött - a jogosult teljes mértékben felelős maradjon, meg kell határozni, hogy a vámhatóságok hogyan zárják le az eljárást, a helyet, az időt és azon feltételeket illetően, amelyek alapján az befejeződik; mivel az árutovábbítási eljárások biztonságának és hatékonyságának növelése érdekében azok lezárásának módját - a bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározandó gyakorlati intézkedések és végrehajtási rendelkezések révén - javítani kell annak érdekében, hogy a vámhatóságok az eljárást a lehető legrövidebb időn belül lezárhassák;

(4) mivel különösen a tengeri árutovábbítás alkalmazási területének változását követően pontosabban meg kell határozni az árutovábbításban a biztosítéknyújtásra vonatkozó szabályokat, beleértve a biztosíték különféle formáit és a biztosítéknyújtás alóli mentesség eseteit; mivel a tagállamok és a Közösség pénzügyi érdekeinek megfelelő védelme érdekében, anélkül, hogy az aránytalan terheket róna az érintettekre, a biztosítéknak, illetve annak összege kiszámításának a gazdasági szereplő megbízhatóságán, valamint az áruval kapcsolatos kockázatokon kell alapulnia; mivel az árutovábbításban a biztosítéknyújtás tekintetében a rendelkezéseket logikusabban és jobban strukturáltan kell meghatározni;

(5) mivel az Európai Közösség és a tagállamok bevételeinek biztosítása, és az árutovábbítási eljárásban a csalárd eljárás megakadályozása érdekében, célszerűek az intézkedések fokozatosságát szolgáló rendelkezések az összkezesség alkalmazása tekintetében; mivel az összkezesség csökkentésének tilalmát először akkor lehet fontolóra venni, ha a csalás kockázata fokozottan fennáll, és emiatt a bevétel elvesztésétől lehet tartani; mivel amennyiben megállapítják, hogy olyan különösen kritikus, kivételes helyzet áll fenn, amely különösen a szervezett bűnözés miatt merült fel, az előbbi helyett ideiglenesen magát az összkezesség alkalmazását is be lehet tiltani; mivel ezeknek a progresszív intézkedéseknek az alkalmazása során figyelembe kell venni azon gazdasági szereplők sajátos helyzetét, akik megfelelnek a később meghatározandó szempontoknak; mivel amennyiben összkezesség helyett egyedi biztosítékot kell nyújtani, csökkenteni kell a gazdasági szereplőkre háruló terheket a lehető legszélesebb körű egyszerűsítések révén;

(6) mivel azok az egyszerűsített eljárások, amelyeknek kizárólag nemzeti, kétoldalú vagy multilaterális hatályuk van, és amelyet a tagállamok a Közösségi Vámkódex - a továbbiakban "a Kódex" - 97. cikkének (2) bekezdése alapján vezettek be, jellegükben nagy mértékben különböznek egymástól, és egyes esetekben konfliktusba kerülhetnek a közösségi árutovábbítási eljárások helyes alkalmazásával, valamint a gazdasági szereplőkkel való egyenlő bánásmóddal; mivel az e rendszer által a gazdasági szereplőknek nyújtott előnyök kétségbe vonása nélkül rendelkezni kell az ennek alapján az egyes tagállamok által bevezetett egyszerűsített eljárásoknak a Bizottság felé történő bejelentéséről annak érdekében, hogy biztosított legyen ezen intézkedések átláthatósága, és a közösségi árutovábbítási eljárásokra vonatkozó szabályokkal, különösen a biztosítékra vonatkozókkal való összeegyeztethetőségének megítélése;

(7) mivel a közösségi árutovábbítási eljárások biztosítéki rendszerei mind a vámtartozást, mind azokat az egyéb díjakat lefedik, amelyek az áruk tekintetében felmerülhetnek, és különleges esetet képeznek, mivel az eljárások jellegüket tekintve nemzetköziek, és az előírt összeget a kockázat mértékéhez és a főkötelezett megbízhatóságához kell igazítani; mivel ennek következtében a Kódex 192. cikkét ki kell igazítani;

(8) mivel a Kódex 215. cikkének jelenlegi szövege lehetőséget ad arra, hogy meghatározzák, hogy a vámtartozás hol keletkezett, de nem tartalmaz utalást arra, hogy ez a hely irányadó-e arra, hogy melyik hatóság illetékes a vámtartozás könyvelésbe vételére; mivel ha a vámeljárást nem zárják le, az előbbi hely meghatározásának szabályát módosítani kell annak érdekében, hogy - amennyiben az lehetséges -, megállapítható legyen az a hely, ahol a vámtartozás keletkezését előidéző esemény ténylegesen történt;

(9) mivel a szabályok egyszerűsítése és érthető megfogalmazása mind a gazdasági szereplők, mind a vámtisztviselők érdekében lényeges részét képezi az Európában folyó árutovábbítási eljárásokra vonatkozó cselekvési tervnek; mivel ezeket a szabályokat a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított rendelkezésekre is alkalmazni kell;

(10) mivel a Kódex ezen módosítása, annak végrehajtási rendelkezéseinek megfelelő módosításaival együtt, arra szolgál, hogy elősegítse az árutovábbítás új számítógépes rendszerének megfelelő időben történő bevezetését, az árutovábbítási műveletek fontos közérdeke, valamint a gazdasági szereplők érdekében egyaránt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2913/92/EGK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 91. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) közösségi áru, a bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározott esetekben és feltételek mellett, annak érdekében, hogy a kiviteli intézkedésekben részesülő vagy azok hatálya alá tartozó termékek ne kerüljék meg ezen intézkedéseket vagy ne részesüljenek jogosulatlanul ezen intézkedésekből."

2. A 92. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"92. cikk

(1) A külső árutovábbítási eljárás befejeződik, és az eljárás jogosultja teljesíti kötelezettségét, ha az eljárás alá vont árut és a szükséges okmányokat a rendeltetési vámhivatalnál a szóban forgó eljárásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően bemutatják.

(2) A vámhatóságok akkor zárják le az eljárást, ha meg tudják állapítani - az indító hivatal rendelkezésére álló adatokat összehasonlítva a rendeltetési vámhivatalnál rendelkezésére álló adatokkal -, hogy az eljárás szabályszerűen befejeződött."

3. A 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"94. cikk

(1) A főkötelezettnek biztosítékot kell nyújtania minden olyan vámtartozás vagy más díj megfizetésére, amely az áruval kapcsolatban felmerülhet.

(2) A biztosíték lehet:

a) egyetlen továbbítási műveletre kiterjedő egyedi biztosíték; vagy

b) több továbbítási műveletre kiterjedő összkezesség, amennyiben a főkötelezett részére annak a tagállamnak a vámhatósága, amelyben a főkötelezett letelepedett, az ilyen biztosíték alkalmazását engedélyezte.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában említett engedély csak olyan személyeknek adható, akik:

a) a Közösségben letelepedettek;

b) a közösségi árutovábbítási eljárást rendszeresen alkalmazzák, vagy akik a vámhatóságok tudomása szerint képesek az ezen eljárással kapcsolatos kötelezettségeik teljesítésére; és

c) a vám- vagy adójogszabályok rendelkezéseit nem sértették meg súlyosan vagy ismétlődő jelleggel.

(4) Azoknak a személyeknek, akik hitelt érdemlően bizonyítják a vámhatóságoknak, hogy megfelelnek a magasabb megbízhatósági feltételeknek, engedély adható a csökkentett összegre vonatkozó összkezesség alkalmazására, vagy részükre biztosítéknyújtás alóli mentesség adható. Az ilyen engedélyhez szükséges további feltételek magukban foglalják:

a) a közösségi árutovábbítási eljárások szabályszerű alkalmazását meghatározott időn keresztül;

b) a vámhatóságokkal való együttműködést; és

c) a biztosítéknyújtás alóli mentesség tekintetében a megfelelő pénzügyi helyzetet, amelynek révén az említett személyek kötelezettségeiknek eleget tudnak tenni.

Az e bekezdés alapján adott engedélyekre vonatkozó részletes szabályokat a bizottsági eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően engedélyezett biztosítéknyújtás alóli mentesség nem alkalmazható az olyan közösségi külső árutovábbítási műveletekre, amelyek olyan árukra terjednek ki, amelyek - a bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározottak szerint - magas kockázatot jelentőknek minősülnek.

(6) A (4) bekezdés alapjául szolgáló elveknek megfelelően, közösségi külső árutovábbítás esetén a csökkentett összegre vonatkozó összkezesség alkalmazását bizottsági eljárással ideiglenesen - különleges körülmények miatti kivételes intézkedésként - be lehet tiltani.

(7) A (4) bekezdés alapjául szolgáló elveknek megfelelően, a közösségi külső árutovábbítás esetén az összkezesség alkalmazását bizottsági eljárással ideiglenesen be lehet tiltani azon áruk tekintetében, amelyek az összkezesség keretében nagyösszegű csalás tárgyát képezték."

4. A 95. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"95. cikk

(1) A szükség esetén a bizottsági eljárásnak megfelelően meghatározandó esetek kivételével nem kell biztosítékot nyújtani:

a) légi szállítás esetén;

b) a Rajnán, vagy a rajnai vízi utakon történő áruszállítás esetén;

c) csővezetéken történő szállítás esetén;

d) a tagállamok vasúttársaságai által végzett műveletek esetén.

(2) Azokat az eseteket, amelyekben a b) pontban említettektől eltérő vízi úton történő áruszállítás esetén a biztosítéknyújtás alól mentesség adható, a bizottsági eljárásnak megfelelően kell meghatározni."

5. A 97. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"97. cikk

(1) Az eljárás lefolytatásának részletes szabályait és a kivételeket a bizottsági eljárásnak megfelelően kell meghatározni.

(2) Amennyiben az árura vonatkozó közösségi intézkedések végrehajtása biztosított:

a) a tagállamoknak joguk van két- vagy többoldalú megállapodások keretében, a körülményektől függően meghatározandó kritériumoknak megfelelően egyszerűsített eljárásokat léptessenek életbe egymás között, amelyek bizonyos áruforgalom-típusokra vagy bizonyos vállalkozásokra vonatkoznak;

b) minden tagállamnak joga van arra, hogy bizonyos körülmények között egyszerűsített eljárásokat állapítson meg az olyan árukra vonatkozóan, amelyeket nem kell egy másik tagállam területén szállítani.

(3) A (2) bekezdés szerint bevezetett egyszerűsített eljárásokról értesíteni kell a Bizottságot."

6. A 192. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Ha a vámjogszabályok kötelezővé teszik a biztosíték nyújtását, a vámhatóságok - a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított, az árutovábbításra vonatkozó különös rendelkezésekre is figyelemmel - a biztosíték összegét az alábbi szinten állapítják meg:"

7. A 215. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"215. cikk

(1) A vámtartozás keletkezésének helye:

- az a hely, ahol az azt eredményező esemény történik,

- ha az említett helyet nem lehet meghatározni, az a hely, ahol a vámhatóság megállapította, hogy az áruk olyan helyzetben vannak, ami vámtartozás keletkezését ered-mény ezi,

- ha az árut olyan vámeljárás alá vonták, amelyet még nem zártak le, és az említett helyet meghatározott időn belül - adott esetben a bizottsági eljárásnak megfelelően - sem az első, sem a második francia bekezdés alapján nem lehet meghatározni, az a hely, ahol az árukat az említett eljárás alá vonták, vagy ahol ezen eljárás keretén belül a Közösség területére behozták.

(2) Ha a vámhatóság rendelkezésére álló információk lehetővé teszik, hogy megállapíthassa, hogy a vámtartozás akkor keletkezett, amikor az áruk már egy korábbi időpontban másik helyen voltak, a vámtartozást azon a helyen keletkezettnek kell tekinteni, amely az áruk helyének tekinthető abban a legkorábbi időpontban, amikor a vámtartozás fennállása megállapítható.

(3) A 217. cikk (1) bekezdésében említett vámhatóságok azon tagállamoknak a vámhatóságai, amelyek területén a vámtartozás e cikk értelmében keletkezett vagy keletkezettnek tekinthető."

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 1999. április 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-robles

a Tanács részéről

az elnök

L. Schomerus

[1] HL C 337., 1997.11.7., 52. o.

[2] HL C 73., 1998.3.9., 17. o.

[3] Az Európai Parlament 1998. május 13-i véleménye (HL C 167., 1998.6.1., 99. o.), az 1998. szeptember 24-i tanácsi közös álláspont (HL C 333., 1998.10.30., 65. o.) és az Európai Parlament 1998. december 16-i határozata (HL C 98., 1999.4.9.). A Tanács 1999. március 29-i határozata.

[4] HL L 302., 1992.10.19. rendelet, amelyet utoljára a 82/97/EK rendelet módosított (HL L 17., 1997.1.21., 1. o.)

--------------------------------------------------

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31999R0955 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31999R0955&locale=hu