A Fővárosi Törvényszék P.23856/2018/21. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §] Bíró: Brunnerné dr. Kerekes Gyöngyi

Fővárosi Törvényszék

.P. . /2018/21.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt

felperes neve szám alatti lakos) felperesnek,

a . által képviselt

alperes neve ( szám) alperes ellen

sérelemdíj iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A felperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 600.000 (Hatszázezer) Ft kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de ennél a bíróságnál benyújtandó fellebbezésnek van helye, amelyet a papír alapon eljáró fel 3 példányban köteles előterjeszteni.

A peres felek kérhetik a tárgyaláson kívüli elbírálását.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

Ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

INDOKOLÁS

A bíróság a tényállást a peres felek előadása és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján állapította meg.

A felperes 2002. február 4. napján keresetet nyújtott be a ... Bíróságon a Magyar Állammal szemben, melyben a vértranszfúzióktól származtatott hepatitis C vírusfertőzöttsége miatt 5.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítés és 2001. október 1. napjától késedelmi kamat, valamint a fertőzéssel kapcsolatban felmerülő rendszeres kiadásai fedezésére 2000. november 15. napjától havi 15.000.-Ft járadék megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az elsőfokú bíróság a .../2002/5. számú ítéletével a keresetet elévülés miatt elutasította. A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság az .../2002/3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, majd a Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Pfv..../2003/8. számú ítéletével a felperes felülvizsgálati kérelme nyomán a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Ebben a perben a felperes képviseletét dr. ... ügyvéd látta el.

A felperes a jogerős ítélet ellen perújítási kérelmet terjesztett elő, amelyet a ... Bíróság a 2009. május 5. napján jogerőre emelkedett .../2006/31. számú végzésével a megengedhetőség körében elutasított.

Ezt követően a felperes keresetet nyújtott be a ... Megyei Bíróságon dr. ... ügyvéd alperes ellen kártérítés iránt, kérte az alperes kötelezését 5.000.000,- Ft nem vagyoni kártérítés és 1987. január 22. napjától annak késedelmi kamata, továbbá 2000. november 30. napjától 2005. november 30. napjáig havi 15.000,- Ft, 2005. december 1. napjától 2010. április 25. napjáig havi 25.000,- Ft, ezt követően a jövőre nézve havi 30.000,- Ft járadék megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a .../2009/17. számú ítéletével a keresetet elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a .../2010/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felperes dr. ... I. rendű, a Fővárosi Ítélőtábla II. rendű, valamint a ... Törvényszék III. rendű alaperesek ellen kártérítés iránt nyújtott be keresetet a ... Törvényszékre. A ... Törvényszék kollégiumvezetője a kártérítés iránt indított per iratait a Fővárosi Ítélőtáblához, az ítélőtábla elnöke pedig a Kúriához terjesztette fel a Pp. 13.§ (1) bekezdés a) pontjában szabályozott okból, mely szerint az ügy elintézéséből ki van zárva és abban, mint bíró nem vehet részt. A alperes neve a Pkk.../2016/2. számú, 2016. március 7. napján kelt végzésével az eljárásra a városi Törvényszéket, az esetleges fellebbezések elbírálására a város2i Ítélőtáblát jelölte ki.

A felperes keresetlevelet nyújtott be a Fővárosi Törvényszéken a alperes neve alperessel szemben az eljáró bíróság jogellenes kijelölése miatt 2.000.000,- Ft sérelemdíj megfizetése iránt A felperes a keresetlevelében előadta, hogy az alperes a három fenti alperes elleni kártérítési per elbírálására azért a városi Törvényszéket jelölte ki, hogy a per érdemi tárgyalására ne kerüljön sor, és hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróság kijelölése során eljáró tanács elnöke, dr. ... bíró azonos az alapperben (.../2010/8.) eljáró tanács elnökével, amely tanács miatt kártérítési pert volt kénytelen indítani. Véleménye szerint a városi Törvényszék, azért nem tűzte ki a tárgyalást, mert a alperes tanácselnöke erre ösztönözhette a bíróságot. Álláspontja szerint a kijelölés során dr. ... bíró nem járhatott volna el, mert elfogult volt, holott a pártatlanság látszatát meg kellett volna tartania.

Keresetében a felperes előadta továbbá, hogy a városi Törvényszék a keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasította, melyet a város2i Ítélőtábla helybenhagyott, emiatt felülvizsgálati eljárás van folyamatban a Kúria előtt. E körben sérelmezte, hogy a Kúriának nem a III. számú tanácsa, hanem a IV. számú tanácsa járt el, holott az ügyelosztási rend szerint erre nem lenne lehetőség, mert az nem személyiségi jogi per. Sérelmezte azt is a felperes, hogy az alperes az ügyelosztástól való eltérésnek nem adta indokát. Véleménye szerint az lehet az eltérés oka, hogy

dr. ..., a város2i Ítélőtábla volt elnöke és dr. ..., a alperes neve III. tanácsának elnöke szoros rokoni kapcsolatban áll egymással, és az alperes a rokoni kapcsolatra tekintettel a város2i Ítélőtábla illetékességéhez tartozó törvényszéket jelölt ki annak érdekében, hogy az ügy eldöntését befolyásolja.

Álláspontja szerint dr. ... tanácselnök a népcsoport származása miatt járt el vele szemben hátrányos módon.

A felperes a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy az alperes a népcsoport származása miatt járt el vele szemben hátrányosan, melynek következtében az egyenlő bánásmód követelménye sérült, a számára hátrányos bírósági kijelölés miatt pedig az alperes az egészséghez való jogát, illetve a tisztességes eljáráshoz való jogát is megsértette.

Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. Az alperes a felperes keresetében foglaltakat mind jogalapjában, mind összegszerűségében, valamint a kár bekövetkezte és az okozati összefüggés vonatkozásában is vitatta, továbbá vitatta a felperesi tényállításokat is. Az alperes hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróság kijelölése során nem történt jogsértés, a kijelölés során a bíróság az ügy érdemében nem dönt, csupán kijelöli az eljárásra jogosult bíróságot. A kijelölési ügy elintézéséből pedig nem kizárt az a bíró, aki abban a bírósági eljárásban vett részt, mely miatt a későbbiekben egy új kártérítési per indult valamely bírósággal szemben, és amellyel összefüggésben a kijelölés szükséges.

Az alperes előadta, hogy a felperes által megjelölt bírák között semmilyen rokoni kapcsolat nem áll fenn, ezért a felperes e körben előadott feltételezései tévesek.

Az alperes rámutatott arra, hogy a alperes P.III. és P.IV. tanácsa egyaránt tárgyal bírósági jogkörben okozott kárral kapcsolatos pereket, mely igazolására szolgáló aktuális és korábbi ügyelosztási rend megtalálható a alperes hivatalos honlapján, tehát nem tért el az ügyelosztási rendtől.