A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20337/2020/5. számú határozata sérelemdíj tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.337/2020/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Auer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Auer Ibolya pártfogó ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... bíró által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen sérelemdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. június 26. napján meghozott 36.P.23.856/2018/21. számú ítélete ellen a felperes részéről 24. és 32. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A felperes pártfogó ügyvédjének a másodfokú eljárásban felmerült díja a felperest terheli.

A le nem rótt 800.000 (nyolcszázezer) forint fellebbezési illetéket a felperes személyes költségmentessége folytán az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetében kérte az alperes kötelezését 10.000.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Előadta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla és mások ellen indított perében az alperes jogellenesen járt el, amikor a Pkk.V.24.560/2016/2. számú, 2016. március 7. napján kelt végzésével az ügy elbírálására a Tatabányai Törvényszéket, illetve a Győri Ítélőtáblát jelölte ki, mert a kijelölési eljárásban kizárt bíró vett részt, aki azonos volt a felperes által korábban, a saját ügyvédje ellen indított perben eljáró, és a felperes számára kedvezőtlen jogerős döntést hozó ítélőtáblai tanács elnökével. Álláspontja szerint az alperes azért jelölte ki a Tatabányai Törvényszéket, hogy a felperes bíróság elleni kártérítési ügyének érdemi tárgyalására ne kerüljön sor, mivel a Győri Ítélőtábla volt elnöke és az alperes neve III. számú tanácsának elnöke rokoni kapcsolatban állnak. Előadta, hogy az alperes a felperes roma származása miatt okozott a felperesnek hátrányt. A kijelölés folytán eljárt Tatabányai Törvényszék a felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. Az alperes mindezzel megsértette a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát, egyben megsértette a felperes személyiségi jogait, így az egészséghez fűződő jogát, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását.

A felperes a 2019. március 20. napján érkezett keresetmódosításában 95.000.000 forint sérelemdíj és 45.000.000 forint vagyoni kár tekintetében kérte az alperes marasztalását, ezt azonban az elsőfokú bíróság mint meg nem engedett keresetváltoztatást elutasította.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában megállapította, hogy az alperes a Pkk.V.24.560/2016. számon lajstromozott kijelölési eljárás során nem sértette meg a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát, sem az egészséghez való jogát és nem részesítette hátrányos megkülönböztetésben sem. Az alperes nem fejtett ki olyan magatartást, amely gátolta volna a felperest a Pp. 2. § (1) bekezdésében rögzített jogainak érvényesülésében, ezért a Pp. 2. § (3) bekezdésében meghatározott alapjogi sérelem nem következett be. Az alperes a jogszabályoknak megfelelően, a kizárt bíróságokra tekintettel jelölte ki az eljáró bíróságokat. A felperes nem jogosult meghatározni, hogy a kijelölés során melyik bíróság, illetve annak mely tanácsa járjon el, ahogyan azt sem, hogy melyik bíróság és annak mely tanácsa kerüljön kijelölésre. A kijelölési eljárásban eljárt bírók vonatkozásában a Pp. 13. § (1) bekezdésében írt egyik kizárási ok sem állt fenn. A kijelölés során a bíróság nem az ügy érdemében dönt, csupán kijelöli az eljárásra jogosult bíróságot. A kijelölési ügy elintézéséből nincs kizárva az a bíró, aki abban az eljárásban vett részt, amely miatt a későbbiekben kártérítési per indult. Az elsőfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az alperes a kijelölő végzés meghozatalával okozati összefüggésben nem sértette meg a felperes egészséghez fűződő jogát. Az eljárást a felperes saját akaratából indította, arra az alperesnek semmilyen ráhatása nem volt, ebből következően a pereskedéssel szükségszerűen együtt járó stressz nem róható fel az alperesnek. Az alperes terhére jogellenes magatartás nem volt megállapítható.

Az egyenlő bánásmód megsértésének megállapításához elengedhetetlen a védett tulajdonság, a bekövetkezett hátrány és a köztük lévő oksági kapcsolat feltárása. Az eljáró bíróság kijelölése iránti eljárásával összefüggésben azonban jogsérelem nem állapítható meg. A felperes nem jelölt meg olyan összehasonlítható helyzetben lévő személyt vagy csoportot, amely a helyzetéhez viszonyítható lenne és a hozzá képest kedvezőbb elbírálásban részesült volna. Nem volt megállapítható, hogy az alperes a Tatabányai Törvényszéket, illetve a Győri Ítélőtáblát a felperes származására tekintettel megtorlásként jelölte volna ki. A hivatkozott perben a felperes roma származása nem is merült fel, hiszen a másodfokú ítéletet tárgyaláson kívül hozta meg a bíróság. A felperes azon feltételezése, hogy az alperesi tanács elnöke egy nyolc évvel korábbi másodfokú eljárás alapján a felperes roma származására emlékezne, nem is életszerű. A felperes előadásával ellentétben a Tatabányai Törvényszékkel, illetve a Győri Ítélőtáblával szemben kizárási ok nem állt fenn.

A felperesnek jelen perben az alperes jogellenesnek vélt magatartásával okozati összefüggésben keletkezett kárát kellett volna bizonyítania, a felperes ugyanakkor az alapperben érvényesíteni kívánt kárigény összegét jelölte meg kárként. Ezt a kárt azonban nem az alperes okozta, azaz az alperes magatartásával nincs okozati összefüggésben. Az alperesnek nem róható fel, hogy a felperes nem tudta érvényesíteni az eredeti kárigényét a Magyar Állammal szemben. Az alapperben jogerős döntés született, ami köti a bíróságokat.

Az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy miután az alperes terhére jogellenes magatartás nem állapítható meg, ezért a felperesnek a vagyoni kártérítés iránti igénye sem lehet alapos. Megállapította, hogy a szakértői bizonyítási eljárás lefolytatására a jogalap hiányában nem volt szükség.

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes módosított keresetének helyt adó döntés meghozatalát, míg másodlagosan kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve azt az elsőfokú bíróság a törvény kizáró rendelkezése ellenére hozta meg. Az elsőfokú ítélet szerint a kijelölés során a bíróságnak nem kell pártatlannak lennie, ugyanakkor arra az elsőfokú bíróság nem ad választ, hogy az alperes miért nem sértette a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő jogát, amikor a kijelölés során elvonta az ítélőtábla hatáskörét. Az alperes a kijelölés során a Pp. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizárási ok ellenére járt el, amit az elsőfokú bíróság helytállónak tartott, miközben nem adott magyarázatot arra nézve, hogy miért nem a Fővárosi Ítélőtábla intézkedett a kijelölés tárgyában. Ebben az esetben ugyanis a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területén lévő törvényszékek közül járhatott volna el egy, és nem a Tatabányai Törvényszék, amely a felperes keresetlevelét nem tárgyalta érdemben és ezáltal a felperest a bírói úttól megfosztotta, és ezzel a felperes személyiségi jogait megsértette. A felperesnek az egyenlő elbánáshoz való joga is sérült, az elsőfokú bíróság azonban a felperes többszöri előadása ellenére sem tudta beazonosítani, hogy a felperessel szemben kik minősülnek összehasonlítható személynek. Amennyiben az alperes a kijelölési eljárásban más roma származású felperessel szemben nem így jár el, az önmagában még nem jelenti, hogy a perbeli esetben nem a felperes roma származására tekintettel okozta a hátrányt. Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 19. § (1) bekezdését, és a felperesi keresetkiterjesztést indok és jogorvoslati jog biztosítása nélkül utasította el. A felperesnek sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mivel a kizárási okok a perben nem érvényesültek.