A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20482/2015/9. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 5. §, 6. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.482/2015/9/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Zatik Levente ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek az Oppenheim Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Kiss M. Tibor ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű és dr. Ligeti György ügyvéd (címe) által képviselt III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. január 28. napján kelt 25.P.22.268/2013/43. számú ítélete ellen a felperes részéről 44. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 95.000 (Kilencvenötezer) forint + áfa, a III. rendű alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa fellebbezési költséget.

A le nem rótt 1.008.000 (Egymillió-nyolcezer) forint fellebbezési illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes képmásvédelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... honlapon ... napján megjelent "..." című cikkének illusztrációjaként felperesről a hozzájárulása nélkül közölt fényképfelvételt.

Kötelezte a II. rendű alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további jogsértéstől.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 127.000 forint, a III. rendű alperesnek 152.400 forint perköltséget.

A le nem rótt 900.000 forint kereseti illeték és az állam által előlegezett 18.390 forint költség viseléséről úgy rendelkezett, hogy ezekből a II. rendű alperes 30.000 forint kereseti illeték viselésére köteles, míg a 870.000 forint kereseti illetéket és a 18.390 forint költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéséről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv) 2. § c) pontját, 7. § (2) bekezdését, a 7. § (5) bekezdését, a 10. §-át, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. § (1) bekezdését.

Az ... megjelölés használatának jogsértő jellegével kapcsolatosan azt állapította meg, hogy ennek használata nem sérti felperes jóhírnevét, sem becsületét és az emberi méltósághoz fűződő jogát, továbbá a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jogát sem. Következtetését azzal indokolta, hogy felperest az alperesek nem ok nélkül illették a sérelmezett ragadványnévvel, mivel a felperes egy ember életét korábban kioltotta. Az alperesi írások azt a megnevezést használták, amely már korábban szélesebb kör előtt is ismert volt.

A "Színészeket toboroz", a "Neten vadászik", valamint a "Színitanodát nyitott az ..." közléseket szintén nem minősítette jogsértőnek, mivel megítélése szerint ezek is valóságos tényeken alapultak. Ezekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy felperes sem vitatta azt, hogy álnéven adott utasításokat virtuális üzenethálózaton keresztül a jelentkezőknek, fojtogatással befejeződő szituációk eljátszására. Megállapította továbbá, hogy a felperes által vezetett színjátszó körökben a fojtogatás motívuma minden alkalommal megjelent. Kiemelte, hogy a felperes által elkövetett cselekmény tárgyi súlya és a fojtogatásnak, mint elkövetési magatartásnak a felperes későbbi szerepvállalásai alkalmával való visszatérő jellege volt az, ami az emberek érdeklődését a személye iránt felkeltette.

Az alperesi cikkeket követő olvasói hozzászólások jogsértő jellege tekintetében elsősorban azt állapította meg, hogy az alperesek a kifogásolt cikkek esetében tartalomszolgáltatóknak minősülnek. A cikkeket követő hozzászólások viszonylatában azonban közvetítő szolgáltatók, mivel tárhelyszolgáltatást nyújtottak és azon az igénybe vevők által biztosított információkat tárolták. Közvetítő szolgáltató a tartalom előállításába nem avatkozik be, ezért a felelőssége csak korlátozott.

Megállapította, hogy maga a felperes sem hivatkozott arra, hogy az alpereseket korábban értesítette volna arról, hogy az olvasói kommentárok jogsértő jellegűek. Ennek hiányában azonban a kommentek jogsértő jellegével összefüggésben az alperesek felelőssége nem volt megállapítható.

Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy az alperesek nem sértették meg a felperes jóhírnévhez, becsülethez, emberi méltósághoz fűződő jogát azzal sem, hogy a felperessel szemben folyamatban volt büntetőeljárás adatairól tájékoztatást adtak. Kitért arra, hogy a későbbi cselekmény végkimenetelének és a felperes elítélésének időpontja nem bírtak különös jelentőséggel a közlések egésze fényében. A közlések abból a szempontból tartalmaztak jelentős megállapításokat, hogy a felperes korábban színitanodát szervezett, próba közben megölt egy fiatalt lányt, majd később is felelősségre vonták hasonló magatartás miatt és újra színművészetet kíván tanítani. Ezzel összefüggésben annak ismételt megemlítése, hogy felperest korábban milyen bűncselekményért ítélték el, és milyen elkövetési magatartást tanúsított, nem volt jogszabálysértőnek minősíthető.

Nem ítélte alaposnak a felperesnek azon kereseti igényét sem, hogy az "..." megjelölés, valamint a bűnügyi személyes adatainak ismételt felidézése a magánélethez fűződő személyiségi jogot nem sértették. Ezzel kapcsolatosan visszautalt az egyéb jogsértések címén előterjesztett kereseti igények indokolásaira.

A felperesnek a képmáshoz fűződő jog megsértésével kapcsolatos igénye tekintetében elsősorban azt fejtette ki, hogy a felperes nem volt közszereplő. Az a tény, hogy a felperes egy weboldalt tart fenn saját művei közzétételére és ott felhívásokat intéz az oldal látogatóihoz, nem minősíthető közszereplésnek. Ezen közzétettek nem jutottak el olyan széleskörű nyilvánossághoz, ami a közszereplői minőséghez szükséges közéleti státuszt megalapozná.

A felperes a saját honlapján történt képmás elhelyezésével más számára nem adott felhatalmazást ahhoz, hogy ezt a képmást korlátlanul felhasználja. A jogsértés súlya szempontjából tekintette értékelhetőnek azt, hogy a felperes felhívására II. rendű alperes később a felvételen a felperes képmását felismerhetetlenné tette. Ez megítélése szerint csak a jogsértés szubjektív jogkövetkezménye körében bírt jelentőséggel.

Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság a felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogsérelmét megállapította.

Az elsőfokú bíróság ezen túlmenően a II. rendű alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől.