A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21070/2015/4. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. §] Bírók: Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.070/2015/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 384. számú Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Simon D. Gábor ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe.) I. rendű, kiskorú II.rendű felperes neve (u.o.) II. rendű, kiskorú III.rendű felperes neve (u.o.) III. rendű, és IV.rendű felperes neve (IV.rendű felperes címe.) IV. rendű felpereseknek - a Darázs és Társa Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Dián József ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen kártérítés indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. július 7. napján kelt 68.P.23.184/2006/152. számú ítélete ellen az I-IV. rendű felperesek részéről 154. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

rész- és közbenső ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és megállapítja az alperes kártérítő felelősségét az I-II. rendű, valamint a IV. rendű felpereseket - a II. rendű felperes neurológiai károsodásából - ért károkért.

A III. rendű felperes vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletének keresetet elutasító rendelkezését helybenhagyja.

A követelés összegére vonatkozó tárgyalás folytatása érdekében a Fővárosi Ítélőtábla az iratokat a az elsőfokú bíróságnak küldi meg.

Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg együttesen az I-II. és a IV. rendű felpereseknek 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget. Kötelezi a III. rendű felperest, hogy - ugyancsak 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 150.000 (Egyszázötvenezer) forint plusz áfa összegű együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint - felhívásra - 420.000 (Négyszázhúszezer) forint kereseti és fellebbezési eljárási illetéket az állam javára.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I. rendű felperes első gyermekével volt várandós, amikor eseménytelen terhessége 36. hetében herpesz genitalist észleltek nála. A terhessége 39. hetében 2002. december 30-án 21 órakor nyert felvételt az alperesi kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályára idő előtti burokrepedés miatt, fájások nélkül. A felvételkor zárt, megrövidült porciót találtak, gyulladásra utaló jelet nem rögzítettek, magzatvíz szivárgást észleltek. A koponya kis szegmentumával a bemenetre illeszkedett. A szívműködés eltérés nélküli volt. Másnap, 2002. december 31-én 12 órakor vették fel a szülőszobára az I. rendű felperest rendszereződő kontrakciók miatt, jó szívhangok mellett. A magzatvíz tiszta volt, a koponya illeszkedett állapotban volt. 12 óra 30 perckor a tapintott buroksapka miatt a burokrepedést komplettálták. A szívműködés normális volt. A nap folyamán 5 perces, 3 perces fájásokkal haladt a szülés, jó szívhangok mellett a magzatvíz mindvégig tiszta volt. Az I. rendű felperesnek láza, hőemelkedése nem volt. 21 órakor tolófájások mellett eltűnt a méhszáj. Ekkor oxytocin infúzió adásra került sor. 21 óra 30 perckor a koponya az üregben volt. Az elhúzódó kitolási szakra tekintettel 22 órakor vákuumos beavatkozást végeztek, amelynek segítségével 22 óra 10 perckor a két fájás hatására 3820 gramm súllyal a II. rendű felperes megszületett; Apgar értéke 7 pont volt. Ezt követően a "rongybaba" effektust mutató magzatnál 2 percen belül ambuballonos lélegeztetést végeztek, melynek következtében állapota rendeződött, 5 perces korában 10-es Apgar pontot kapott. Gépi lélegeztetésre nem került sor, a kabin oxigén után zavartalan adaptáció zajlott. A zárójelentés szerint zavartalan gyermekágyas időszak után az anyát és az újszülöttet jó általános állapotban, belszervi és idegrendszeri eltérés nélkül bocsátották 2003. január 4-én otthonába.

2005 elején a II. rendű felperes bizonytalan járása és szertelen magatartása miatt az I. rendű és a IV. rendű felperesi szülők szakemberekhez fordultak. A 2005. január 10-i gyermekneurológus vélemény myopátia lehetőségét vetette fel. 2005. január 19-én a ... Gyermekkórházban elvégzett EEG, EMG vizsgálatok negatív leletet eredményeztek, inkább javuló mint rosszabbodó motoros és mentális teljesítményt rögzítettek. Ekkor progresszív neurológiai betegségre utaló jelet nem találtak. A 2005. április 27-i szakértői vizsgálat a kiskorú II. rendű felperesnél ép intellektus mellett, nagy "mozgás dekoncentrációt" állapított meg. 2005. szeptember 22-én elvégzett neurológia vizsgálat normális irányú motoros és mentális fejlődést rögzített. A perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemények alapján az állapítható meg, hogy kiskorú II. rendű felperesnél "végtagi túlsúlyú izomgyengeség" áll fenn. Ez neurológia károsodásként értékelhető.

Az I-IV. rendű felperesek kereseti kérelmükben vagyoni és nem vagyoni kárigényt terjesztettek elő. Ezt elsősorban azzal indokolták, hogy az alperes orvosai nem jártak el a "legnagyobb gondossággal", a szakmai és etikai szabályokat, irányelveket nem tartották be az I. rendű felperes ellátása során. Az elhúzódó szülés miatt császármetszést kellett volna alkalmazni, illetve figyelemmel kellett volna lenni a haskörfogat és medence méretének téraránytalanságára, ami szintén indokolja a császármetszést. A burokrepedést követő 6 órán belül meg kellett volna indítani a szülést. Már az Oxytocinos infúzió bekötése előtt császármetszést kellett volna végezni. Amennyiben a császármetszést időben elvégzik nagyobb esély lett volna arra, hogy a II. rendű felperes perinatális eredetű idegkárosodása ne következzen be.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a perbeli esetben az idő előtti burokrepedés úgynevezett "magas burokrepedés" formájában jelentkezett. Ennek nem a téraránytalanság az oka, hanem a burok ellenálló képességének valamilyen okból már előzetesen bekövetkezett meggyengülése. Határozottan állította, hogy nem volt elhúzódó a szülés, nem volt beilleszkedési rendellenesség, amit dokumentumok bizonyítanak. Kifejtette azt is, hogy a keresetben állított időpontban a császármetszésnek semmilyen indikációja nem volt. Nem dokumentált az sem, hogy magzati dystress állt fenn. A szakma szabályainak megfelelően történt vakuum extrakcióval a magzat kiemelése. Az alperes hangsúlyozta, semmi nem támasztja alá 3 évvel később, hogy a II. rendű felperes idegi károsodása perinatális történésekre vezethető vissza. A gyermeket két éves koráig számos alkalommal látta védőnő, gyermekorvos, illetve kórházi ellátásban is részesült, és egyetlen orvosi dokumentum sem volt a kereset benyújtásáig, ami alátámasztaná a felperesek keresetlevélben tett állításait. A II. rendű felperesnél 3 hónapos korából származó negatív koponya ultrahangi vizsgálati lelet is rendelkezésre áll.

Az elsőfokú bíróság az I-IV. rendű felperesek keresetét elutasította, és kötelezte az I-IV. rendű felpereseket az alperes javára 1.182.668 forint perköltség, az állam javára 900.000 forint eljárási illeték megfizetésére. Megállapította, hogy előzetesen megfizetett 248.216 forint állam által előlegezett költséget az állam viseli.