A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20678/2015/4. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 217. §, 235. §, 239. §, 253. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf....../2015/4.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Tordai Csaba ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (....) felperesnek, dr. Erdős Viktor jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. január 15. napján kelt, 25.P..../2014/12. számú ítélete ellen az alperes 13. sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 30 napon belül elektronikus úton adja ki a felperes részére az alperes igazgatóságának 2013. március 4. és 2014. április 23. napja között hozott döntéseit a nyilvánosságra nem hozott tartalékkezeléssel összefüggő döntések és a belső szabályok megalkotására vonatkozó döntések kivételével oly módon, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékképzés során hozott egyedi ügyletekre vonatkozó adatokat tegye felismerhetetlenné, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az ítélet tényállása szerint az alperes hazánk jegybankja, mely alapvető feladatai között - egyebek mellett - meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát, deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt, a devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez, felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket.

A felperes 2014. április 23-án elektronikus úton adatigénylést terjesztett elő az alperesnél, amelyben kérte, hogy elektronikus másolatban küldje meg részére a alperes neve Igazgatóságának 2013. március 4-ét követő üléseiről készült jegyzőkönyveket, emlékeztetőket, vagy bármely más, hasonló funkciót ellátó iratot, továbbá az Igazgatóság által 2013. március 4-ét követően meghozott valamennyi döntést, állásfoglalást és a alperes neve Felügyelőbizottságának 2013. március 4-ét követő üléseiről készült jegyzőkönyveket, emlékeztetőket vagy bármely más hasonló funkciót ellátó iratot, továbbá a Felügyelőbizottság által 2013. március 4-ét követően meghozott valamennyi döntést, állásfoglalást.

Az alperes a 2014. május 10-én kelt válaszában előadta, hogy a megjelölt adatok széles köre miatt a vonatkozó adatigény teljesítése az M... feladat- és hatáskörének külső befolyástól mentes ellátását, a további döntések előkészítése során az M... álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetné, ezért az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. §-ának (6) bekezdése értelmében a dokumentumokat ebben a formában nem áll módjában megküldeni. Kérte, hogy a felperes pontosítsa az adatigényt azon ügyek és ügycsoportok megjelölésével, amelyekre vonatkozóan élni kíván a közérdekű adatigényével.

A felperes módosított keresetében az alperes kötelezését kérte a 2013. március 4-ét követően az alperes igazgatósága által hozott döntések kiadására. Álláspontja szerint az adatigénylés tárgya egyértelmű volt, így az alperesnek nem volt törvényes lehetősége az adatigény pontosítására felhívni. Az alperes továbbá nem pontosításra, hanem az igénylés szűkítésére hívta fel a felperest, erre azonban az Infotv. nem biztosít lehetőséget.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az adatigénylés nem került visszautasításra, az adatigénylés pontosítására irányuló felhívásra pedig az Infotv. 28. §-ának (3) bekezdése alapján lehetősége volt. A felperes adatigénye nem csak elviselhetetlenül nagy terhet ró az adatkezelőre, de ellentétes a közérdekű adatigénylés törvényi céljával. Az a közérdekű adatkezelő feletti teljes, annak gazdálkodására is kiterjedő ellenőrzést, kontrollt célozza, ezáltal az Infotv. 30. §-ának (7) bekezdésébe ütközik.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét túlnyomórészt alaposnak találta. Határozatát a Pp. 163. §-ának (2) bekezdésére, 164. §-ának (1) bekezdésére, 206. §-ának (1) bekezdésére, az Infotv. 3. § (5) bekezdésére, 26. § (1) bekezdésére, 27. § (2), (5) és (6) bekezdésére, 28. § (3) bekezdésére, 29. § (2) bekezdésére, 30. § (7) bekezdésére, 31. § (2) bekezdésére, a alperes neve ról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (új MNBtv) 36. § (2) és (5) bekezdésére, 137. § (1) és (2) bekezdésére, 137. § (1) és (2) bekezdésére, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 1:5 § (1) bekezdésére alapította.

Megállapította, hogy a perben nem volt vitás, hogy az alperes jogszabályban meghatározott közérdekű feladatot lát el és a módosított keresettel érintett adatkör az alperes kezelésében áll. Az sem képezte vita tárgyát, hogy az alperes a 2014. november 20-án tartott tárgyaláson csatolt jelentések benyújtásával az adatigényt nem teljesítette. Hangsúlyozta, hogy a felperes adatigénylése egyértelműen meghatározta, hogy az alperes Igazgatóságának és Felügyelőbizottságának mely időszakban keletkezett határozatai megismerésére tartott igényt, annak ténye pedig, hogy az alperes álláspontja szerint az igény nem teljesíthető, az alperes hivatkozásával ellentétben az igény megtagadását jelenti, az a felperesi adatigény pontosítására való felhívásként nem értelmezhető.

Alaposnak találta azonban az alperesnek az új MNBtv 137. § -ának (1) bekezdésére tett hivatkozását, amely az alperesi döntések felperes általi megismerhetőségét a régi MNB törvény 36. §-ának (5) bekezdésében foglalt szabályokkal egyezően korlátozza. Eszerint a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok - amennyiben azok nem minősített adatok - az M... általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság az alperesi döntések felperes általi megismerhetőségét ennek megfelelően korlátozta. Hangsúlyozta, ugyanakkor, hogy a perbeli esetben már megszületett döntésekre irányult a megváltoztatott adatigénylés, így azok ennél fogva döntés előkészítésére szolgáló adatot nem tartalmazhattak. Erre tekintettel az új MNBtv. 137. §-ának (2) bekezdésére, valamint az Infotv. 27. § (5) bekezdésére történő alperesi védekezést nem osztotta.

Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak az alperes hivatkozását az Infotv. 27. §-ának (6) bekezdésében meghatározott különös feltételek fennálltára sem. Kifejtette, hogy az alperes felhívás ellenére nem bizonyította, hogy a perbeli adatigényléssel érintett adatok, így a lefedett időszak Igazgatósági döntéseinek nyilvánosságra kerülése az alperes törvényes működési rendjét, illetve feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, különösen az álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné vagy netán nemzetgazdasági kockázatot jelentene. Ezen túlmenően az alaptörvényben előírt átláthatóság megvalósulását biztosítja, hogy a közfeladatot ellátó szerv által a vagyon hasznosítása kapcsán nem csak a végleges döntés, hanem a már meghozott döntés előkészítésére, a döntés kialakítására vezető folyamat is nyilvános legyen. Ugyanakkor a közérdekű adatnak nem fogalmi eleme az, hogy az adat közérdeklődésre számot tart-e, továbbá az adatkérés jogszerűsége abból a szempontból sem vizsgálható, hogy az adatkérő milyen célból kívánja megismerni a kért adatot. Az adatigénylés az alperes Igazgatóságának döntéseire irányult, a perbeli időszakban hozott 423 döntés pedig nyilvánvalóan nem minden esetben az alperes gazdálkodását érintette.