A Fővárosi Törvényszék P.23368/2015/12. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 233. §] Bíró: Szabó Csilla

Fővárosi Törvényszék

...P.../2015/12

A Fővárosi Törvényszék

a Kummer Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jogi jogsértés miatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy 2015. július 24-én a portálon közzétett "közlemény címe" című közleményében valótlanul állította, hogy a felperes nyakig benne van az embercsempész-bizniszben, megsértette a felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy jelen ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a felperesnek küldött levelében fejezze ki a sajnálkozását a fent megállapított jogsértésért.

A bíróság kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 300.000 (háromszázezer) forintot és ennek 2015. július 25-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 38.100 (harmincnyolcezer-egyszáz) forint perköltséget.

A le nem rótt 36.000 (harminchatezer) forint illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell 3 példányban írásban előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, teljesítési határidőre vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

2015. júliusában a magyar média hírt adott arról, hogy 1-es személyt, aki 2008. és 2010. között a a mozgalom kapitánya volt, bevándorlók tartózkodásával kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével vádolják. 1-es személy a felperesi politikai pártnak soha nem volt sem tagja, sem tisztségviselője, a mozgalommal való érdemi kapcsolata pedig 2010. évben a kapitányi tisztségről való lemondásával megszűnt.

Az alperes 2015. július 24-én a portál oldalán "közlemény címe" címmel közleményt jelentetett meg. A közlemény szövege szerint: "A felperes mohósága nem érte be annyival, hogy országnak kémkedő képviselőket futtat, most már az embercsempész-bizniszben is nyakig benne vannak. A csoport kapitányáról kiderült, hogy bevándorlókat csempész a déli határról településre, mindezt komoly lóvéért".

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2015. július 24-én kiadott közleményében valótlanul állította, hogy a felperes nyakig benne van az embercsempész-bizniszben. A felperes kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, továbbá elégtétel adására és 500.000 Ft sérelemdíj és ennek 2015. július 25-től számított törvényes mértékű kamata megfizetése kötelezését. A felperes előadta, hogy az alperes a felperes kapcsán valótlan tényállítást tett. Egyrészt a felperesnek 2010. óta semmi köze nincs 1-es személyhez, így a 1-es személlyel kapcsolatban indult büntetőeljárás kapcsán azt állítani a felperesről, hogy az embercsempész-bizniszben nyakig benne van, valótlannak minősül. Ezen kívül 1-es személy kapcsán sem lehet tényként állítani, hogy embercsempészettel foglalkozik, avagy bevándorlókat csempész a déli határról településre, tekintettel arra, hogy az alperes maga sem hivatkozik arra, hogy 1-es személlyel kapcsolatban embercsempészet miatt indult volna büntetőeljárás. Azon cselekmény kapcsán pedig, amely miatt valóban indult büntetőeljárás 1-es személlyel szemben, nem került sor a büntetőjogi felelősségének megállapítására. A felperes kiemelte, hogy a jogsértés tárgyi súlya kimondottan jelentős, miután olyan időszakban hangzott el, amikor a Magyarországot elérő menekültáradat volt a közélet egyik legégetőbb kérdése, és az alperes az ország jelentős politikai szervezete, a kormányzó párthoz közelálló, gyakorlatilag annak ifjúsági szervezeteként működő szerveződés. Az alperes a közleményt nyilvánvalóan a felperes lejáratásának szándékával hozta nyilvánosságra.