A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20517/2016/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek.] Bírók: Istenes Attila, Kisbán Tamás, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

32.Pf.20.517/2016/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kummer Ügyvédi Iroda (fél címe 2., eljáró ügyvéd: dr. Kummer Ákos) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Dr. Kovátsits László Ügyvédi Iroda (fél címe 1, eljáró ügyvéd: dr. Kovátsits László) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2016. január 15. napján meghozott 70.P.23.368/2015/12. számú ítélete ellen az alperes részéről 13. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság megállapította, az alperes azzal, hogy 2015. július 24-én a Facebookon közzétett "Cukiság helyett pitiáner embercsempészet" című közleményében valótlanul állította, hogy a felperes nyakig benne van az embercsempész-bizniszben, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát.

Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta.

Kötelezte, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül a felperesnek küldött levelében fejezze ki a sajnálkozását a megállapított jogsértésért, továbbá arra, fizessen meg a felperes részére 300.000 forintot és ennek 2015. július 25-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 38.100 forint perköltséget.

Megállapította, hogy a le nem rótt 36.000 forint illeték az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes 2015. július 24-én a Facebook oldalán "Cukiság helyett pitiáner embercsempészet" címmel közleményt jelentetett meg. A közlemény szövege szerint: "A ... mohósága nem érte be annyival, hogy ...országnak kémkedő képviselőket futtat, most már az embercsempész-bizniszben is nyakig benne vannak. A szélsőséges párt ...áról kiderült, hogy bevándorlókat csempész a déli határról Budapestre, mindezt komoly lóvéért."

Az ügy előzménye az volt, hogy július hónapban több sajtóorgánum is hírt adott arról, hogy ...et, aki 2008 és 2010 között a ... nevű szervezet kapitánya volt, bevándorlók magyarországi tartózkodásával összefüggésben bűncselekmény elkövetésével vádolták meg.

A felperes kereseti kérelmében foglaltakra és az alperesi ellenkérelemre tekintettel elsősorban azt vizsgálta, hogy a felperes által sérelmezett közlés tényállítás vagy véleménynyilvánítás.

Rögzítette, hogy a tényállítás és az értékítélet elhatárolása a bizonyíthatósági teszttel történhet. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy a sérelmezett közlés valósága vagy valótlansága objektíve bizonyítható tény-e. Amennyiben a kijelentés az objektív bizonyíthatóság tesztjén nem megy át, akkor véleménynyilvánításnak minősül abban az esetben is, ha látszólagosan tényállításként hangzik el [BDT 2012.2653., 13/2014. (IV.18.) AB határozat].

A felperes álláspontjával szemben a bíróság megállapította, a "nyakig benne van az embercsempész-bizniszben" kijelentés egyértelműen véleménynyilvánításnak minősül, tekintettel arra, hogy annak objektív valósága vagy valótlansága nyilvánvalóan nem vizsgálható. Ezen sérelmezett közlés tartalma nem teljesen egyértelmű, tehát nem állapítható meg, hogy a felperes vonatkozásában az embercsempészet bűncselekményével kapcsolatban pontosan milyen konkrét tevékenység ellátására utal. Ezen túlmenően pedig a felperes jogi személy, és mint ilyen cselekvőképtelen, tehát az embercsempész-bizniszben legfeljebb a felperes valamely cselekvőképességgel rendelkező tagja vagy tisztségviselője vehet részt.

Idézte az Alaptörvény IX. cikkét, az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) AB határozatában kifejtetteket, arra vonatkozóan, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága sem korlátozhatatlan alapjog, azonban az azt korlátozó jogszabályokat megszorítóan kell értelmezni. A Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalásában rögzítetteket, miszerint nem adhat alapot jogsértés megállapítására a személyiségi érdekek esetleges sérelme, ha nem tényállítás útján valósul meg. Ugyanakkor véleménynyilvánítás is valósíthat meg személyiségi jogsértést, ha minden alapot nélkülözően tartalmaz elmarasztaló értékítéletet vagy indokolatlanul bántó, sértő vagy megalázó.

Megállapította, hogy a perbeli esetben a felperes által sérelmezett közlés indokolatlanul sértő, bántó jellege nem állapítható meg, ilyenre a felperes nem is hivatkozott. Keresetében, azt tartalma szerint értékelve arra hivatkozott, hogy azon tények, amelyek alapján az alperes ezen következtetést levonta, valótlanok, és ezért a következtetésben foglaltak nyilvánvalóan megalapozatlanok. Erre tekintettel vizsgálta azon tényeket, amelyek alapján az alperes a felperesre vonatkozó következtetést levonta. Ezen ténybeli alap pedig - mind az alperes ellenkérelme, mind pedig a felperes által sérelmezett közlemény második mondata alapján - az, hogy ...ről, a ... kapitányáról kiderült, hogy bevándorlókat segít a déli határról Budapestre jutni pénz ellenében. A felperes két ponton is vitatta a következtetés alapjául szolgáló tények helyességét. Egyrészt kiemelte, hogy ..., bár kétségtelenül a ... volt kapitánya, de már régóta nem áll olyan kapcsolatban a felperessel, ami alapján a ... által elkövetett bármilyen cselekményről is a felperesre lenne levonható következtetés. Másrészt pedig ...ről sem állapította meg büntetőbíróág jogerősen azt, hogy akár embercsempészet, akár más hasonló bűncselekmény elkövetésén részt vett volna.

A felperes által csatolt újságcikkek alapján köztudomású tényként fogadta el azt az ismeretet, hogy ... 2010-ben lemondott ...i címéről. Erről a tényről az alperes részéről nyilatkozó személyek nyilvánvalóan tudomással rendelkeztek. Arra nézve pedig semmilyen adat nem állt rendelkezésre - ilyenre az alperes nem is hivatkozott - ami szerint ...nek más kapcsolata lett volna az alperessel. Sőt a lemondását követően eltelt években a felperes tevékenységét bírálta. Ellenkezőt az alperes által csatolt újságcikkekből sem tudott megállapítani az elsőfokú bíróság, figyelemmel arra is, hogy ... tanúkénti kihallgatása során a felperesi előadást erősítette meg. Önmagában a tanúnak a ... ... Kft.-ben fennálló tagsági, illetve vezető tisztségviselői viszonya nem alapozza meg a felperessel fennálló kapcsolatát. Ez legfeljebb a felperes egyes vezető tagjai és ... közötti üzleti kapcsolatra utalhatna amennyiben ez a gazdasági társaság ténylegesen működne.

Minderre tekintettel ... tevékenysége alapján a felperesről azt állítani, hogy emiatt valamely bűncselekmény elkövetésében érintett, nyilvánvalóan és kirívóan megalapozatlan következtetés.