A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20789/2010/2. számú határozata közös tulajdon megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 182. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. §] Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.630982/2004/82., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20789/2010/2.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.789/2010/2.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a korábban dr. Dvorák Lajos ügyvéd, Vidékiné dr. Schreier Krisztina ügyvéd, majd dr. Szabó Izabella ügyvéd által képviselt felperes neve felperes címe) felperesnek - a korábban dr. Lakatos Csilla ügyvéd, majd dr. Kléber István ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a személyesen eljáró II.rendű alperes neve (u.o.) II. rendű alperesek ellen közös tulajdon megszüntetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2009. december 7. napján kelt 17.P.630.982/2004/82. számú ítélete ellen a felperes részéről 84. sorszám alatt előterjesztett, valamint az I. rendű alperes részéről 83. sorszám alatt előterjesztett és 85. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

részítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó rendelkezését részben és úgy változtatja meg, hogy a felperes és az I. rendű alperes között a perbeli ingatlan ½ tulajdoni hányadán fennálló tulajdonközösséget szünteti meg árverési értékesítés útján.

Az ingatlan (középvonaltól balra eső, közigazgatásilag .... számmal megjelölt rész) vételárából a felperest 7.560.000 (Hétmillió-ötszázhatvanezer) forint, míg az I. rendű alperest 20.790.000 (Húszmillió-hétszázkilencvenezer) forint illeti meg azzal, hogy a kikiáltási árnál magasabb árverési árból a felperest 4/15, míg az I. rendű alperest 11/15 rész illeti meg.

Az I. rendű alperes kereseti illeték fizetési kötelezettségét 226.800 (Kettőszázhuszonhatezer-nyolcszáz) forintra leszállítja és ugyancsak 226.800 (Kettőszázhuszonhatezer-nyolcszáz) forint kereseti illetéket az állam visel.

Ezt meghaladóan - a többlethasználati díj megfizetésére vonatkozó rendelkezés kivételével - az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az elsőfokú bíróság ítéletének a többlethasználati díj megfizetésére vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - a felperesnek 80.000 (Nyolcvanezer) forint fellebbezési eljárási költséget.

A hatályon kívül helyező rendelkezésre tekintettel a felperes fellebbezési eljárási költségét 10.000 (Tízezer) forintban, az I. rendű alperes fellebbezési eljárási költségét 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegben állapítja meg, azzal, hogy annak viseléséről az elsőfokú bíróság határoz.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg az államnak - felhívásra - 356.400 (Háromszázötvenhatezer-négyszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes és az I. rendű alperes 1988-tól szoros érzelmi kapcsolatban álltak. A kapcsolat fennállása alatt az I. rendű alperes a kizárólagos tulajdonában álló ... szám alatti ingatlan 1/2 arányú tulajdoni hányadát eladta a felperes lányának, a II. rendű alperesnek. A felperes az I. rendű alperestől az 1999. március 12-én kelt adásvételi szerződéssel - a korábban kölcsön jogcímén kifizetett - 3 000.000 forint vételárért megvásárolta az ingatlan 4/30 tulajdoni hányadát. A felperes és az I. rendű alperes érzelmi kapcsolata 2004-ben szakadt meg, a felperes ekkor a perbeli ingatlanból elköltözött.

A felperes végleges keresetében a perbeli ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kérte árverési értékesítéssel, a vételár megfelelő felosztása mellett. Kérte továbbá, hogy a bíróság az I. rendű alperest 2004. július 1-től a közös tulajdon megszüntetéséig többlethasználati díj megfizetésére is kötelezze.

Az I. rendű alperes a viszontkereseti kérelmét jogerősen elutasító részítéletet követően sem a tulajdonközösség megszüntetése, sem a többlethasználati díj megfizetése iránt előterjesztett kereseti kérelem jogalapját nem vitatta. Ugyanakkor sérelmezte a kirendelt igazságügyi szakértő által megállapított legalacsonyabb árverési vételár, és többlethasználati díj összegszerűségét.