A Szegedi Ítélőtábla Pf.20690/2014/8. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, 18. §, 229. §, 252. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.690/2014/8.szám

A (település neve)i Ítélőtábla dr. Halasy Andrea ügyvéd által képviselt felperesnek - a személyesen eljáró alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a (település neve)i Törvényszék 2014. június 3. napján kelt 2.P.22.229/2013/13. számú ítélete ellen az alperes 15. és 16. sorszám alatt benyújtott, és a másodfokú eljárás során 3. sorszám alatt kiegészített fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

.Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit az alábbiak szerint megváltoztatja:

Az 1. számmal jelölt kereseti kérelem tekintetében is elutasítja a keresetet.

Az alperes perköltség fizetésére kötelezését mellőzi.

A felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 15 700 (tizenötezer-hétszáz) Ft-ra, a megelőző másodfokú illeték összegét 36 000 (harminchatezer) Ft-ra felemeli, az alperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 5300 (ötezer-háromszáz) Ft-ra, a megelőző másodfokú eljárási illeték összegét pedig 12 000 (tizenkettőezer) Ft-ra leszállítja.

A jelen másodfokú eljáráshoz kapcsolódóan feljegyzett 48 000 (negyvennyolcezer) Ft eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

Az alperes az 1984. december 28. napján kelt szerződéssel bérbe vette az önkormányzati tulajdonban álló (település neve), (ingatlan címe) szám alatti, nem lakás céljára szolgáló pince helyiséget, amelyet a saját költségén étteremmé alakított át, azt folyamatosan üzemelteti. Az alperes és a bérbeadói jogokat gyakorló (település neve)-i (I.) Zrt. között 2006. évben vita alakult ki az alperes által fizetendő bérleti díj összege tárgyában. Miután megegyezni nem tudtak, az (I.) Zrt. 2006. június 29. napján rendes felmondással indokolás nélkül felmondta a helyiségbérleti szerződést 2007. július 31. napjára, majd (település neve) Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a bérlet tárgyát képező ingatlan tulajdonosa a (település neve)i Városi Bíróság előtt 4.P.22.364/2007. szám alatt peres eljárást kezdeményezett az alperessel szemben a helyiség kiürítése iránt. Az alperes védekezésként a felmondás érvénytelenségére hivatkozott. Előadta, hogy a bérlemény jelenlegi állapota az általa végeztetett jelentős beruházások eredményeként alakult ki, ezt azonban a bérbeadó az általa igényelt bérleti díj megállapítása során figyelmen kívül hagyta, és ezért nem jött létre közöttük megállapodás. Álláspontja szerint a bérbeadó a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeivel ellentétesen gyakorolta a felmondási jogát. A per a bíróság érdemi döntése nélkül zárult, mert a felek peren kívüli megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a bérleti jogviszonyt visszamenőleges hatállyal helyreállították és megegyeztek a bérleti díj mértékében.

A bérleti szerződéssel kapcsolatos jogvita során a tulajdonos illetve a bérbeadó képviseletét az ügyvéd foglalkozású felperes látta el. A per időtartama alatt, 2007. november 26. napján a felek a felperes irodájában a bérleti jogviszonnyal kapcsolatban megbeszélést tartottak. Az itt elhangzottakról az alperes a felperes hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, amit a helyiség kiürítése iránti perben bizonyítékként csatolt, továbbá megküldte azt a (település neve) Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága tagjainak, a (napilap neve) című lap újságírójának, valamint a Debreceni Városi Ügyészségnek, ahol feljelentette a felperest.

A Lakásügyi Bizottság a 2007. október 10-én és 2007. november 21-én tartott ülésein foglalkozott az alperes bérleti jogviszonyával kapcsolatban felmerült vitával. A november 21-i ülésen a felperes tájékoztatta a bizottság tagjait arról, hogy a bérleti díj összegéről folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ezért a bérbeadó a bérleti szerződést felmondta. Ismertette az alperesi bérlemény közelében található egyes önkormányzati tulajdonú üzlethelyiségek után fizetett bérleti díjak összegét, és úgy nyilatkozott, az alperes a felét fizeti annak, mint amennyit a környezetében található bérlemények bérlői. Erre figyelemmel az alperes bérleti jogviszonyának felmondását jogszerűnek minősítette.

A helyiség kiürítése iránti per folyamatban léte alatt az alperes egy 2009. január 26. napján kelt levelet juttatott el (település neve) Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának. A levél tartalma szerint annak célja a bizottság tagjainak tájékoztatása volt arról, hogy a bérbeadói jogokat gyakorló önkormányzati cég a helyiségbérleti jogviszonyokban "zsarolásszerű eszközökkel érvényesíti jogszerűtlen követelését, és e követelése biztosítása érdekében hamis adatok szolgáltatásával vezeti félre a képviselő-testületet". A levélben az alperes beszámolt arról, hogy az (I.) Zrt. a perbeli helyiségbérleti szerződést felmondta, ismertette a felmondás előzményeit, az üggyel kapcsolatos álláspontját és az azt alátámasztó érveit. Ennek során több ízben megnevezte a felperest, utalva annak személyes érdekeltségére. Egyebek mellett kijelentette: "Tapasztalnom kellett azonban, hogy a bérbeadó - annak érdekében, hogy a képviselők előtt a velem szemben alkalmazott rendes felmondását elfogadhatóvá tegye, megtévesztette, szándékosan félrevezette az ügyemben információt kérő városi és országgyűlési képviselőket is." (1. pont) "...sorozatos, valótlan állításaival rossz színben tüntetett fel a képviselő-testület előtt. Hamisan azt állította például, hogy velem szemben csak a reális bér elérésére törekszik, velem nem lehet a reális bérleti díjban megállapodni (2. pont)..."

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy a hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített és azt felhasználta, megsértette a hangfelvételhez fűződő személyiségi jogait. E körben kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, valamint a hangfelvételt tartalmazó kazetták megsemmisítésére kötelezését. Kérte továbbá megállapítani, hogy az alperes a (település neve) Megyei Jogú Város Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának tagjai részére írt levelében tett valótlan - a felperes által nyolc pontban felsorolt - tényállításaival illetve a való tények hamis színben történő feltüntetésével megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát, és kérte az alperest a további jogsértéstől eltiltani. A Lakásügyi Bizottsághoz írt alperesi levéllel kapcsolatos keresetétől utóbb elállt, az alperes azonban az elálláshoz nem járult hozzá.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. A bizottsághoz intézett levélhez fűződő igény kapcsán előterjesztett védekezése szerint a levél megírására az (I.) Zrt-vel kialakult jogvita adott okot, a levélben írt közlések nem a felperesre, hanem a bérbeadóra vonatkoznak. Kiemelte, a kereset 1. és 2. pontjában megjelölt közlésben a felperes neve említésre sem került, emellett a 2. pontban írt közlés valóságtartalma igazolható. Állította, hogy a felperes volt az, aki az ő személyiségi jogait megsértette, az ebből eredő igényének érvényesítése iránt viszontkeresetet terjesztett elő.