A Szegedi Törvényszék P.22229/2013/13. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 84. §] Bíró: Pap János

Szegedi Törvényszék

2.P.22.229/2013/13.

A Szegedi Törvényszék dr. Halasy Andrea ügyvéd (...) által képviselt felperes neve ... sz. alatti felperesnek alperes neve ..... sz. alatti alperes ellen - személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indult perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát a 2009. január hó 26. napján kelt, szerv1 Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottságának tagjaihoz címzett levelének azzal a közlésével, hogy a "felperes megtévesztette és szándékosan félrevezette az ügyében információt kérő városi és országgyűlési képviselőket."

Ezt meghaladóan elutasítja a keresetet.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 13.100,- (Tizenháromezer-egyszáz), míg az alperes 7.900,- (Hétezer-kilencszáz) Ft le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket, valamint a felperes 30.000,- (Harmincezer) Ft, míg az alperes 18.000,- (Tizennyolcezer) Ft másodfokú le nem rótt eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 23.750,- (Huszonháromezer-hétszázötven) Ft első-, és másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet írásban, három példányban a Szegedi Törvényszéknél kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címezve.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha

- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,

- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye, nyilatkozata hatálytalan.

I N D O K O L Á S :

A bíróság az alábbi tényállást a Szegedi Járásbíróság P.22.364/2007., P.21.319/2011. számú ügyének iratai, a Szegedi Törvényszék.P.20.871/2012., P.20.081/2013. számú iratai, az alperes személyes előadása, a Csongrádi Városi Bíróság 2.B.330/2010/11. sz. jegyzőkönyve alapján állapította meg.

Az alperes 1984. december hó 28. napján kelt szerződéssel bérbe vette a szerv1 Önkormányzat jogelődje tulajdonában álló ingatlan1 sz. alatti, nem lakás céljára szolgáló helyiséget, amely a II. település kategóriába tartozó "C" bérleménycsoportba sorolt pince volt. A helyiség alapterületeként összesen 168 m2 került feltüntetésre, 540,- Ft/m2/év bérleti díj meghatározása mellett. Az alperes a szerv1 Tanács VB. Hivatala 1746-2/1982/5. számú határozat alapján a korábban meglévő szenes pincéből "kínai" vendéglőt alakított ki, amely a mai napig is üzemel. Az alperes, illetőleg a bérbeadói jogokat gyakorló cég1 között a bérleti díj tekintetében 2006. évben vita alakult ki. A cég1 a főtevékenységgel érintett 51 m2-es terület után 1.500,- Ft/m2/hó + áfa, míg a kiszolgáló jellegű tevékenység céljára rendelt 131 m2 terület után 750,- Ft/m2/hó + áfa összegre kívánta a bérleti díjat felemelni, amelyet az alperes nem volt hajlandó elfogadni. Egységesen 750,- Ft/m2/hó + áfa összegű bérleti díjat lett volna hajlandó fizetni arra figyelemmel, hogy a szenes pince helyiséget ő alakította át vendéglővé. A bérleti díj mértékében való megállapodás hiányában a cég1 a helyiségbérleti szerződést rendes felmondással indokolás nélkül felmondta 2006. június hó 29. napján 2007. július hó 31. napjára

Az alperes 2007. július hó 28. napján kelt levelében a főtevékenységgel érintett terület vonatkozásában bruttó 1.000,- Ft/m2/hó bérleti díj fizetésére tett ajánlatot 2007. augusztus hó 1. napjától kezdődően. Az ajánlatát a bérbeadói jogokat gyakorló cég1 nem fogadta el, ehelyett 2007. szeptember hó 1. napjától 12 év felmondási moratóriumot biztosítva a főtevékenységgel érintett területre 1.300,- Ft/m2/hó + áfa, a kiegészítő tevékenységgel érintett területre pedig 650,- Ft/m2/hó + áfa bérleti díjra tett újabb ajánlatot.

Az alperes 2007. szeptember hó 11. napján kelt válaszlevelében egységesen 760,- Ft/m2/hó összegű bérleti díj fizetését találta elfogadhatónak, melyet a bérbeadói jogokat gyakorló cég1 nem fogadott el, majd 2007. november hó 8. napján kelt levelében közölte, hogy a felmondás miatt az alperes jogcímén nélküliként nyilvántartott bérlővé vált és erre figyelemmel döntésre terjeszti fel az alperes kérelmét a szerv1 Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsághoz.

Az alperes ügyét szerv1 Városrendezési Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottsága (továbbiakban: VTLB) 2007. november hó 10. napján és 2007. november hó 21. napján megtartott ülésén tárgyalta.

A bizottság 2007. november hó 10-én tartott zárt üléséről készült jegyzőkönyvben személy1 a cég1 részéről akként nyilatkozott, hogy: "a alperes mindenféle béremelést elutasított azzal, hogy a helyiséget ő alakította ki egy szenes pincéből. Ez valóban így van, hogy ő alakította ki, de rajta kívül még nagyon sokan. Csak olyan emelésbe ment volna bele a bérlő, ha nem tért volna el a környezetére megállapított bérleti díjaktól. Nagyon sokszor próbáltunk vele egyeztetni, nem sikerült egyezséget létrehozni." A bizottság egy tagjának, személy2nek a kérdésére úgy nyilatkozott személy1, hogy a "bérleti szerződés üzlethelyiségre szólt, senki sem kényszerítette rá az alperest, hogy szenes pincéből éttermet csináljon".

A 2007. november hó 21. napján megtartott ülésről készült jegyzőkönyv szerint az ülésen megjelent a felperes, a cég1. képviseletében. A felperes arról tájékoztatta a bizottság tagjait ekkor, hogy olyan a csatolt bérleti szerződés is, amely szerint az alperesnek nem kell igénybevételi díjat fizetnie a felújításokra tekintettel. Továbbá azt is közölte a bizottság tagjaival, hogy felmondták a bérleti jogviszonyt, ám ezt követően is próbáltak az alperessel egyeztetni, hogy fogadjon el egy bérleti díjat, mégpedig azt a bérleti díjat, ami "benne van az anyagban", 1.300,- Ft/hó/m2 + áfa a főtevékenységre és 650,- Ft/hó/m2 + áfa a kiegészítő tevékenységre. "Ha belegondolunk, hogy milyen a vendéglő felépítése ez nagyon méltányos ár egy vendéglátóipari tevékenység folytatásához." Arról is tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy az alperesnek volt bruttó 760,- Ft-os ajánlata, amit nem tudott a cég1 elfogadni. Az alperest akkor lehet ismételten bérlőnek tekinteni, ha megállapodást köt a cég1-el a bérleti jog ellenértékére, a bérleti díjra, a biztosíték mértékére, és nincs hátraléka.. Mivel nem történt meg az alperessel a megállapodás, így készült el a cég1 előterjesztés arról, hogy ne legyen a helyiség bérlője. személy3 önkormányzati képviselő és bizottsági tag azon kérdésére, hogy az alperesi bérlemény közelében van egy kisbolt és egy zöldséges és ők is 1.300,- Ft/hó/m2 + áfa összeget fizetnek-e, a felperes úgy nyilatkozott, hogy legközelebb a ingatlan2 sz. alatti ...1. Társaság által működtetett kocsma 987,- Ft-ot fizet nettóban, az alperes 235,- Ft-ot. Ezek nem kisboltok, hanem közel akkora méretű vendéglátóipari egységek. Nem igazán lehet egy kisbolttal összehasonlítani, 845,- Ft és 1.277,- Ft között vannak a bérleti díjak. Majd ezt követően a felperes úgy nyilatkozott, hogy az alperes pillanatnyilag a felét fizeti, mint a környezete. "Ezt jelenti a bérbeadónak a joga, hogy felmondhatja a szerződést, ha más, eredményesebb céllal akarja hasznosítani."