A Budapest Környéki Törvényszék Pf.20134/2017/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 235. §, 253. §, 254. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:48. §, 4:77. §, 5:31. §, 5:32. §, 5:80. §, 6:62. §, 6:95. §, 6:116. §] Bírók: Szabó Györgyi, Vargáné dr. Erdődi Ágnes, Zilahyné dr. Schőnviszky Anna Márta

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság P.21525/2015/35., *Budapest Környéki Törvényszék Pf.20134/2017/7.*, Kúria Pfv.22630/2017/5., 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

BUDAPEST KÖRNYÉKI TÖRVÉNYSZÉK

mint másodfokú bíróság

4.Pf.20.134/2017/7

A Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Fuisz Jenő ügyvéd (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Csikány József ügyvéd (...) által képviselt I.rendű alperes neve (....) I.r. és a dr. Lenkei Ferenc ügyvéd (....) által képviselt II.rendű alperes neve (felperes címe) II.r. és III.rendű alperes neve (felperes címe) III.r., valamint IV.rendű alperes neve (felperes címe) IV.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a ...i Járásbíróság előtt folyamatba tett perében a 2016. december 14. napján kelt ... számú ítélet ellen a felperes részéről .... sorszám alatt előterjesztett és Pf. 6. sorszám alatt kiegészített fellebbezés, valamint a II-III.r. alperesek Pf. 3. sorszám alatti csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja, a perköltség körében részben megváltoztatja és a II-III.r. alpereseknek egyetemlegesen járó elsőfokú perköltség összegét 120.000 Ft-ról 240.000 (kettőszáznegyvenezer) Ft-ra felemeli, egyebekben helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 288.000 (kettőszáznyolcvannyolcezer) Ft kereseti és 384.000 (háromszáznyolcvannégyezer) Ft fellebbezési illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II-III.r. alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 129.600 (százhuszonkilencezer-hatszáz) Ft másodfokú költséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.r. alperesnek 60.000 Ft, a II-III.r. alperesnek 120.000 Ft perköltséget. dr. ... ügygondnoki díját 10.000 Ft-ban állapította meg és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg dr. ... ügygondnoknak 15 napon belül 10.000 Ft ügygondnoki díjat.

Döntése indokolásában rögzítette, hogy a felperes keresete alapján a perben azt kellett vizsgálni, hogy az I-II-III.r. alperesek között 2015. március 18. napján kötött ingatlan adásvételi szerződés, amely az ..., ... hrsz.-ú, természetben a felperes címe szám alatti osztatlan közös tulajdont képező ingatlan ¼ tulajdoni hányadának eladása tárgyában jött létre, jogszabályba ütközik-e és ennek okán megállapítható-e a szerződés semmissége.

A 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:95 §, illetőleg 88.§ (1) bekezdésének felhívását követően rámutatott arra, hogy a felperes által megjelölt,a Ptk. 6:62.§ (1) és (2) bekezdésében rögzített tájékoztatási kötelezettség a perbeli szerződés vonatkozásában az adott szerződő feleket egymással szemben kötelezi. Ennek megsértésére alappal a szerződő felek hivatkozhatnak egymással szemben.

Az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását nem alapozhatja meg, hogy az I.r. alperes a tájékoztatási kötelezettségét esetlegesen megszegte a II-III.r. alperesekkel szemben.

Kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli ingatlan adásvételi szerződés 1. pontjának 2. bekezdésében foglaltak szerint az I.r. alperes a lépcsőfeljáró kizárólagos használatával értékesítette az ¼ tulajdoni hányadát annak ellenére, hogy arra kizárólagos használati joggal nem rendelkezett, hanem azt a felperessel közösen volt jogosult használni. Ezen okból azonban a felperes nem kérheti a szerződés érvénytelenségének megállapítását, a II-III.r. alperesek érvényesíthetnek szavatossági igényt az I.r. alperessel szemben. Az I.r. alperes megsértette ugyan a felperes és közte a bíróság előtt létrejött egyezséget, mivel olyan ingatlanrész használatát értékesítette kizárólagos jelleggel, amelynek használatára a felperessel közösen jogosult, azonban ez a perbeli adásvételi szerződés semmisségét nem eredményezi, esetleg az I.r. alperes a szerződésszegéssel okozott kártérítési felelősségét vetheti fel.

Kiemelte, hogy az I.r. alperes a II-III.r. alperessel kötött ingatlan adásvételi szerződést a felperesnek szabályszerűen megküldte, aki a jogi képviselője útján közölte, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával és jelezte aggályát a lépcsőfeljáró használatával kapcsolatban.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes az elővásárlási jogról történt lemondásával illetve annak kifejezett deklarálásával, hogy neki is az volt célja, hogy az I.r. alperes eladja az ingatlanrészt, hozzájárulását adta az értékesítéshez és ennek következtében nem állapítható meg a házastársi közös vagyon megszüntetéséről szóló megállapodás I.r. alperes általi megsértése.

Ezt követően az elsőfokú bíróság felperesi hivatkozásra figyelemmel vizsgálta, hogy a perbeli szerződés elidegenítési- és terhelési tilalomba ütközik-e a Ptk. 5:32.§ (1) bekezdés első és második mondata, valamint az 5:33 §-ai alapján.

Az elsőfokú bíróság a Ptk. 5:31.§-ának felhívását követően rámutatott arra, hogy a perbeli ingatlan esetében az elidegenítési tilalom még ha lett volna is ilyen megállapodás, az ingatlannyilvántartásban nem került feltüntetésre, így az harmadik személyekkel szemben

nem hatályos. Visszautalt továbbá az elsőfokú bíróság arra is, hogy az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívásra adott válaszában a felperes az elidegenítéshez hozzájárult.

Alaptalannak minősítette az elsőfokú bíróság a felperes bontó, illetőleg felfüggesztő feltételre történő hivatkozását is.

A Ptk. 6:116. és 117.§-ainak felhívását követően rögzítette, hogy a felperes által a 2015. március 26-i levélben közölt igényt a külső lépcsőfeljáró megépítésére nem minősül sem bontó, sem felfüggesztő feltételnek, mivel az nem a felek közötti megállapodásban szerepel, hanem a felperes által egyoldalúan közölt feltétel, amely azonban megállapodás hiányában a perbeli ingatlan adásvételi szerződés érvényességét, illetve hatályosságát nem érinti.

Fentiek alapján megállapította, hogy egyik, a felperes által megjelölt érvénytelenségi ok sem áll fenn, ezért a felperes keresetét elutasította.

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását és a keresetének történő helytadást kérte. Kérte annak megállapítását, hogy az I-II-III.r. alperesek által 2015. március 18-án az ... ... hrsz.-ú, természetben felperes címe szám alatti ingatlan ¼ tulajdoni hányadára kötött adásvételi szerződés érvénytelen. Ennek jogkövetkezményeként kérte az I.r. alperes ¼ tulajdonjogát az ingatlan ¼ hányadára visszaállítani és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasítani a közös tulajdon megszüntetése tárgyában.