A Fővárosi Törvényszék G.40450/2021/23. számú határozata biztosítás tárgyában. [2003. évi LX. törvény (Bit.) 96. § (1) bek.] Bíró: Gyengéné dr. Nagy Márta

Fővárosi Törvényszék

2.G.40.450/2021/23-I.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Bacsa Judit Ügyvédi Iroda (cím5, ügyintéző: dr. Bacsa Judit ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek,

a név1 kamarai jogtanácsos által képviselt Alperes1 (cím1) alperes ellen

felelősségbiztosítási fedezet fennállása iránt indított perében tárgyaláson meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 111.700,- (egyszáztizenegyezerhétszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül, a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéken lehet elektronikusan benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

Tényállás

A felek által nem vitatott tényállás szerint a felperes, mint biztosított, és alperes, mint biztosító között 2012. augusztus 10.-én szám1 kötvényszámon biztosítási szerződés jött lére, amely kiterjed a munkáltatói felelősségi káreseményekre is. A biztosított a szerződés aláírásával elfogadta, hogy a biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés keretében a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett - biztosítási eseménynek minősülő - károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel erről nem rendelkezik. A biztosítási szerződés kimondja, hogy a biztosítási szerződési feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324. §-ának (1) bekezdésében meghatározott elévülési időtől, ugyanis a jelen biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. A felek a szerződést 2016. június 18-án módosították.

A szerződés elválaszthatatlan részét képezte a 2015. március 27-től hatályos "Általános Felelősségbiztosítási Feltételgyűjtemény" (ÁFF).

Az ÁFF II.1. pontja szerint a biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése a biztosítottat a biztosító - biztosítási díj fizetése ellenében - jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Az ÁFF VII.1.1. pontja és VII. 2.1. pontja a felek együttműködése keretében közlési és változásbejelentési kötelezettséget ír elő.

Az ÁFF. VIII.1.pont a Kárbejelentés cím alatt a VIII.1.1 pont rögzíti, hogy a biztosított köteles a biztostónak - haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül - bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

Az ÁFF.VIII.2. pontja a biztosítási szolgáltatás körében egyértelműsíti, a VIII.2.1. pont a) pontjában, hogy a biztosító -a biztosítási összeg (V.1.pont) mértékéig - a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket, személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

Az ÁFF X.4. pontja szerint amennyiben a biztosított a - VIII.1. pontban meghatározott - kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

Az ÁFF XII.1. pont az Elévülés cím alatt a XII.1.1. pontban kimondja, hogy jelen szerződésből eredő igények 1 év alatt évülnek el. A XII.1.2. pont szerint az elévülési idő - többek között - a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor kezdődik.

Az ÁFF XII.2.10. pont szerint az elévülési időszak időtartama feltétel elévülésre vonatkozó előírása a Ptk. 6:22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől eltér. Jelen szerződésből eredő igények - jelen feltétel XII.1.1. pontja szerint - 1 év elteltével évülnek el.

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) B) rész I. pontja a kockázatviselés tárgyáról akként rendelkezik, hogy a biztosító vállalja, hogy - a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint - mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

tanú1, a felperes alkalmazottja (károsult) 2017. január 29-én a felperes cím6 szám alatti telephelyén CNC gépkezelő munkaköre ellátása során üzemi balesetet szenvedett. A balesetben jobboldali lateralis combnyaktörést szenvedett, amelyet a baleset napján műtéti beavatkozás útján csavarozással rögzítettek. A balesetről 2017. február 7-én munkabaleseti és meghallgatási jegyzőkönyv készült. A károsult 2017. október 25-én újabb műtéten esett át. 2018. január 22. napjától 2018. július 9. napjáig a felperesi munkáltatónál korábbi munkakörében dolgozott, majd 2018. júliusától újból táppénzes állományba került.

A szakértői bizottság1 2018. október 10-én kelt elsőfokú szakvéleménye szerint a károsult egészségkárosodásának mértéke 15%. A károsult a 2019. március 27-én kelt, és a felperes által 2019. április 5-én kézhez vett levélben jelentette be az üzemi balesettel kapcsolatos kárigényét a felperesnek. A felperes a kárt az erre rendszeresített bejelentőlapon az alperesi biztosító felé bejelentette, erről az alperes 2019. április 16-án szerzett tudomást, és 2019. április 18-án kelt levelében a kifizetés teljesítését elévülésre hivatkozással, érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A felperes 2019. április 25-én kelt válaszlevelében a kárigény felülvizsgálatát kérte arra hivatkozással, hogy az üzemi baleset miatt bekövetkezett kárról csak a károsult 2019. április 5-én kézhez vett igénybejelentéséből szerzett tudomást. Az alperes a kárigényt a 2019. május 15-i levélben ismételten elutasította.