A Fővárosi Törvényszék P.22709/2016/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 21. §, 78. §, 164. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §] Bíró: Jakabosné dr. Németh Monika

Fővárosi Törvényszék

...P.../2016/7.

A Fővárosi Törvényszék

a Buczkó Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Buczkó Péter) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Schiffer András) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek bruttó 127.000,- (százhuszonhétezer) forint perköltséget.

Felhívja a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság külön felhívására 60.000,- (hatvanezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve, jelen bíróságnál elektronikus úton vagy a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fél esetén papír alapon, 3 példányban kell benyújtani.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

Fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezésnek az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek előadása, az alperes személyes meghallgatása, a csatolt okiratok és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A bank Bank (a továbbiakban: bank) alapítványrendelése, az alapítványok működése és gazdálkodása, a működés és gazdálkodás nyilvánossága, megismerhetősége, az alapítványok által szerződő feleik megválasztása és a felperes mint az bank elnökének az bank-től származó havi bérének felemelése 2016-ban a közéleti vita meghatározó témája, a sajtó egyik vezető napirendi pontja volt.

Az alperes mint országgyűlési képviselő, az ellenzék tagja az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat szerinti azonnali kérdés formájában 2016-ban több alkalommal intézett kérdést a felpereshez, melyekben vitatta az bank alapítványrendelését, az alapítványok működését és gazdálkodását, a működés és gazdálkodás nyilvánosságával, megismerhetőségével kapcsolatos törvényjavaslatokat, az alapítványok szerződő feleinek megválasztását és a felperes bank-től származó havi bérének felemelését.

A fenti kérdésekkel kapcsolatban az alperes az alapítványok működésének és gazdálkodásának nyilvánosságát és megismerhetőségét korlátozó törvényjavaslatok vitája során is kifejtette kritikus véleményét. E tárgykört utóbb, az Alkotmánybíróság 8/2016. (IV. 6.) AB határozatát követően 2016. május 6-án hatályba lépett, a bank Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XXXI. törvény szabályozta, melynek 3. § (1) bekezdése alapján a felperes bank-től származó havi bére 5 millió forintra emelkedett.

A sajtóban 2016 első felében megjelent hírek szerint az bank alapítványai az bank által részükre juttatott vagyon terhére több alkalommal kötöttek szerződést a felperes rokonságához tartozó személyekkel, köztük a felperes unokatestvérével, 1-es személlyel. Az egyik szerződő, alapítvány Alapítvány elnevezésű alapítvány kuratóriumának elnöke a felperes.

Az alperes a fenti eseményeket követően, az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 27. ülésnapján, 2016. május 17-én kérdés címmel azonnali kérdést tett fel a felperesnek. Azonnali kérdésében az alperes a portál és a cég neve elnevezésű gazdasági társaság ügyét, a felperes unokatestvéreinek, 1-es személynk és 2-es személynek a személyét, e személyeknek az bank alapítványaihoz kötődő kapcsolatát, a könyv címe című könyvre az bank alapítványai által adott pénz összegét, 1-es személy pénzügyi érdekeltségeit, ezen érdekeltségeknek a felperes gyermekéhez, 3-as személyhez, valamint 4-es személyhez fűződő kapcsolatát érintette.

A felperes az alperes azonnali kérdésére adott válaszában kifejtette, hogy a balliberális ellenzék három hónapja politikai támadást folytat, visz az bank, a magyar jegybank ellen, melyet botrányosnak nevezett, majd kijelentette, hogy az ellenzék a politikai támadás trükkjeként blöfföket alkalmaz. A felperes az alperes azonnali kérdésében megfogalmazott valamennyi állítást blöffnek nevezte.

Ezt követően az alperes viszonválaszában az alábbiakat mondta:

"Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Mondhatnám azt, hogy ez nem póker, bár az ön könyve vagy az önről írt könyv erről szól. De látom, hogy a fogalomhasználatot nagyon is alkalmazza. Tudja, nem a Nemzeti Bankot támadjuk, elnök úr, hanem önt és az ön intézkedéseit, és ez óriási különbség, tudja?! Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja. Ezt tudom csak mondani, semmi blöff nincs ebben, elnök úr. Sajnos azt tudom mondani, hogy a tények ezek. Az, hogy egyébként a portál, mondjuk, nem közvetlenül tartozik valaki tulajdonába, hanem egy céghez tartozik, amely cégnek a tulajdonosa valaki, ez nagyjából ugyanazt jelenti, elnök úr, azt gondolom, ez játék a szavakkal. De 5-ös személy nyilatkozata óta nagyjából tudjuk, hogy mire hozták létre ezeket az alapítványokat még a lopáson felül. Nagyjából arra, hogy az ön nézeteit erőszakos úton népszerűsítsék, és gyakorlatilag átírják a fejekben a közgazdaság-tudomány alapelveit. Hát, ez elég szégyenletes, elnök úr! Úgyhogy, ha másért nem, ezért is le kéne mondania. Köszönöm szépen."

Az bank alapítványaihoz kapcsolódó politikai vita a fenti azonnali kérdést követően is folytatódott, az a sajtónak továbbra is egyik vezető napirendi pontja maradt, a közbeszédet meghatározta. A sajtó 2016 második felében is további, a felperes személyéhez és családjához köthető ügyről számolt be, az Országgyűlésben az alperes is tett fel azonnali kérdést a felperesnek.

A felperes keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg elsődlegesen, hogy az alperes az alábbi közleményével megsértette a felperes jóhírnevét; amennyiben a bíróság megítélése szerint az alperes közleménye véleménynyilvánítás, másodlagosan annak megállítását kérte, hogy az alperes az alábbi közleménnyel megsértette a felperes becsületét.

Az alperes az Országgyűlésben 2016. május 17-én kérdés címmel azonnali kérdést intézett a felpereshez. A felperesnek az alperes kérdésére adott válaszát követően az alperes az alábbi, a felperes szerint fenti személyiségi jogát sértő közleményt tette viszonválaszában:

"Ugyanis nem a Nemzeti Bank munkatársai vagy általában a Nemzeti Bank lopta el a közpénzt, hanem ön és az ön környezete, és az ön családja."