32003L0042[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelve (2003. június 13.) a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2003/42/EK IRÁNYELVE

(2003. június 13.)

a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak ( 3 ) megfelelően, az egyeztetőbizottság által 2003. április 9-én jóváhagyott közös szövegtervezet alapján,

(1)

A polgári légi közlekedésben a balesetek aránya az elmúlt évtizedben viszonylag állandó maradt, mégis tartani lehet attól, hogy az előre jelzett forgalomnövekedés a közeljövőben a balesetek számának növekedéséhez vezethet.

(2)

A polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatának alapvető elveiről szóló, 1991. november 21-i 94/56/EK tanácsi irányelv ( 4 ) célja a balesetek megelőzése eredményes vizsgálatok elősegítésével.

(3)

A tapasztalatok azt mutatják, hogy valamely baleset bekövetkezte előtt gyakran számos repülési esemény és más hiba figyelmeztet a biztonsági hiányosságokra.

(4)

A polgári légi közlekedés biztonságának javítása az ilyen események jobb ismeretét követeli meg, ami elősegíti az elemzést és az események alakulásának követését, lehetővé téve az ellenintézkedések megtételét.

(5)

Amennyiben valamely esemény egy tagállamban lajstromozott vagy ott letelepedett vállalkozás által üzemeltetett légi járművet érint, az ilyen eseményt akkor is be kell jelenteni, ha az a Közösség területén kívül következik be.

(6)

Minden tagállamnak kötelező jelentési rendszert kell létrehoznia.

(7)

A polgári légi közlekedés különféle területein foglalkoztatott személyeknek, amennyiben a belesetek megelőzése szempontjából lényeges eseményről szereznek tudomást, jelentést kell tenniük.

(8)

Az ilyen eseményekre vonatkozó információ cseréje a lehetséges veszélyhelyzetek felismerésének hatékonyságát nagymértékben javítaná.

(9)

A különféle rendszerek között információcseréhez megfelelő támogató szoftverre van szükség.

(10)

A biztonsági információnak mindazon szervezetek rendelkezésére kell állnia, amelyek feladata a polgári légi közlekedés biztonságának felügyelete, vagy a Közösségben bekövetkező balesetek és események kivizsgálása, valamint, adott esetben, mindazon személyeknek, akiknek tanulságul szolgálhat, és akik meghozhatják vagy kezdeményezhetik a biztonság javítására irányuló szükséges intézkedéseket.

(11)

Szenzitív jellegénél fogva a biztonsági információ összegyűjtése úgy biztosítható, ha szavatolják annak bizalmas kezelését, valamint az információforrás védelmét és a polgári légi közlekedésben foglalkoztatott személyek bizalmának megőrzését.

(12)

A repülésbiztonság szintjéről a nyilvánosságnak általános tájékoztatást kell adni.

(13)

A bizalmas jelentési rendszerek létrehozására megfelelő intézkedéseket kell bevezetni.

(14)

Ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat ( 5 ) szerint kell elfogadni.

(15)

Biztosítani kell az összhangot az Eurocontrol, valamint a Társult Légügyi Hatóságok Szervezete nemzeti szakértői által kidolgozott műszaki jelentési előírásokkal. A bejelentésköteles események jegyzéke esetében figyelembe kell venni e két európai szervezet által felállított jegyzéket. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet keretében történt fejleményeket is figyelembe kell venni.

(16)

Mivel a javasolt intézkedés célját, vagyis a repülésbiztonság javulását a tagállamok szintjén nem lehet kellőképpen elérni, mert a tagállamok által elkülönülten üzemeltetett jelentési rendszerek kevésbé hatékonyak, mint az információcserére épülő koordinált hálózat, amely lehetővé teszi a lehetséges biztonsági kockázatok korai felismerését, és ezért közösségi szinten e cél jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében megállapított szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az e cikkben meghatározott arányosság elve szerint ez az irányelv az e célok eléréséhez szükséges mértéken nem lép túl,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Célkitűzés

Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a repülésbiztonság javulásához azzal, hogy a biztonságra vonatkozó információkat jelentik, összegyűjtik, tárolják, védik és terjesztik.

Az események jelentésének kizárólagos célja a balesetek és események megakadályozása, és nem a vétkesség vagy a felelősség megállapítása.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

(1) "esemény": olyan működési zavar, hiba, hiányosság vagy más szabálytalan körülmény, amely a repülésbiztonságot befolyásolhatja vagy befolyásolhatta, de amely nem okozott balesetet vagy súlyos repülőeseményt (a továbbiakban: baleset vagy súlyos repülőesemény a 94/56/EK irányelv 3. cikk a) és k) pontjának megfelelően);

(2) az anonimizálás a benyújtott jelentésekből minden, a bejelentőre vonatkozó személyes adat, illetve mindazon műszaki adatok törlése, amelyek - az információból levont következtetések alapján - a bejelentő vagy más harmadik felek azonosításához vezethetnek.

3. cikk

Hatály

(1) Ezen irányelv mindazokra az eseményekre vonatkozik, amelyek veszélyeztetik vagy, ha a megelőző intézkedések elmaradnak, veszélyeztethetik a légi járművet, az azokban tartózkodó vagy bármely más személyt. Az ilyen események példálózó jegyzéke az I. és II. mellékletben található.

(2) A Bizottság határozhat a mellékletek módosításáról az ott megadott példák kiegészítése vagy módosítása érdekében. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3) Ezen irányelvnek a gibraltári repülőtérre történő alkalmazása nem érinti a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság jogi helyzetét, tekintettel a repülőtér területe feletti szuverenitásáról folyó vitára.

(4) Ezen irányelvnek a gibraltári repülőtérre történő alkalmazását fel kell függeszteni a Spanyol Királyság, illetve az Egyesült Királyság külügyminiszterei által 1987. december 2-án aláírt együttes nyilatkozat szerinti megállapodások hatálybalépéséig. Spanyolország és az Egyesült Királyság Kormánya a Tanácsot a hatálybalépés időpontjáról tájékoztatja.

4. cikk

Jelentési kötelezettség

(1) A tagállamok előírják, hogy a 3. cikk szerinti eseményeket feladatai ellátása során valamennyi alább felsorolt személy az 5. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságoknak jelentse:

a) az olyan sugárhajtású vagy közforgalmi légi jármű üzemeltetője vagy parancsnoka, amelyet olyan üzemeltető használ, amely felett valamely tagállam biztonsági felügyeletet gyakorol;

b) a sugárhajtású vagy közforgalmi légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával, karbantartásával vagy módosításával valamely tagállam felügyelete alatt foglalkozó személy;

c) az a személy, aki valamely tagállam felügyelete alatt a karbantartási célú átvizsgálásról vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást a sugárhajtású vagy közforgalmi légi jármű vagy annak bármilyen felszerelése vagy alkatrésze tekintetében aláírja;

d) az a személy, aki olyan feladatot lát el, amelynél a tagállam általi légiforgalmi irányítói vagy repüléstájékoztatói szakszolgálati engedély feltételezett;

e) a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról szóló, 1992. július 23-i 2408/92/EGK tanácsi rendelet ( 6 ) hatálya alá tartozó repülőtér vezetője;

f) az a személy, aki olyan légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával, nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot lát el, amelyért valamely tagállam vállal felelősséget;

g) az a személy, aki légi jármű földi kiszolgálásával kapcsolatos feladatot lát el, beleértve a tüzelőanyag-feltöltést, a szervizelést, a terhelési adatlap kitöltését, a berakodást, a jégtelenítést és a légi jármű vontatását, a 2408/92/EGK rendelet hatálya alá tartozó repülőtéren.

(2) A tagállamok ösztönözhetik az önkéntes jelentéstételt a 3. cikk (1) bekezdésében említett eseményekről minden olyan személy esetében, aki a polgári légi közlekedés területén más tevékenység keretében az (1) bekezdésben felsoroltakhoz hasonló feladatokat lát el.

5. cikk

Információgyűjtés és -tárolás

(1) A tagállamok egy vagy több illetékes hatóságot jelölnek ki, hogy létrehozzák a 4. cikk szerint bejelentett események összegyűjtésére, értékelésére, feldolgozására és tárolására szolgáló mechanizmust.

E feladatok az alábbi, pártatlanul működő hatóságokra ruházhatók:

a) nemzeti polgári légi közlekedési hatóság; és/vagy

b) a 94/56/EK irányelv 6. cikke szerint létrehozott kivizsgáló szervezet vagy testület; és/vagy

c) bármilyen más független szervezet vagy testület, amelyet ezzel a feladattal megbíznak.

Amennyiben valamely tagállam egynél több szervezetet vagy testületet jelöl ki, közülük egyet a 6. cikk (1) bekezdésében említett információcseréhez kapcsolattartási pontként jelöl ki.

(2) Az illetékes hatóságok az összegyűjtött jelentéseket adatbázisaikban tárolják.

(3) A balesetek és a súlyos repülőesemények adatait szintén ezekben az adatbázisokban kell tárolni.

6. cikk

Információcsere

(1) A tagállamok részt vesznek az információcserében, és valamennyi, a biztonsághoz kapcsolódó, az 5. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisban tárolt információt a többi tagállam illetékes hatóságai és a Bizottság számára rendelkezésre bocsátják.

Az adatbázisoknak kompatibilisnek kell lenniük a (3) bekezdésben leírt szoftverrel.

(2) Az 5. cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt illetékes hatóság az eseményről készült jelentést adatbázisában rögzíti, és amennyiben szükséges, tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, ahol az esemény történt, valamint ahol a légi járművet lajstromozták, gyártották és/vagy ahol az üzemeltető engedélyét kiadták.

(3) A Bizottság ezen irányelv alkalmazásához külön szoftvert fejleszt ki. Ennek során figyelemmel van arra, hogy ez a tagállamokban meglévő szoftverekkel kompatibilis legyen. Az illetékes hatóságok ezt a szoftvert saját adatbázisaik üzemeltetése során használhatják.

(4) A Bizottság, a 10. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően, meghozza az (1) bekezdésben említett információcsere elősegítéséhez szükséges intézkedéseket.

7. cikk

Az adatok terjesztése

(1) Minden, a polgári légi közlekedés biztonságának felügyeletével, vagy polgári légi közlekedési balesetek és repülőesemények kivizsgálásával a Közösségben megbízott szervezet hozzájut az 5., illetve 6. cikk szerint összegyűjtött és kicserélt, az eseményekre vonatkozó adatokhoz, hogy a bejelentett események biztonságtechnikai tanulságait levonhassa.

(2) A nyilvánosság azon jogának sérelme nélkül, hogy hozzáférhessen a Bizottság dokumentumaihoz, amint azt az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) meghatározza, a Bizottság saját kezdeményezésére intézkedéseket fogad el az (1) bekezdésben említett információnak az érdekelt feleknek történő közléséről, illetve ennek feltételeiről. Ezeket az általános vagy egyedi intézkedéseket az indokolja, hogy:

- a személyeket és szervezeteket el kell látni a polgári légi közlekedés biztonságának javításához számukra szükséges információval,

- az információterjesztést a felhasználók céljaihoz feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni, hogy az ilyen információ bizalmas kezelését biztosítsák.

Az egyedi intézkedéseket a 10. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az általános, ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására vonatkozó intézkedéseket a 10. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 8. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, az információ - e bekezdés szerinti - terjesztésére vonatkozó döntés a felhasználó céljaihoz feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik.

(3) A tagállamok legalább évente biztonsági jelentést adhatnak közre a saját nemzeti rendszerük által összegyűjtött bejelentésköteles eseménytípusokra vonatkozó információról, hogy tájékoztassák a közvéleményt a polgári légi közlekedés biztonsági szintjéről. A tagállamok anonimizált jelentéseket is nyilvánosságra hozhatnak.

8. cikk

Adatvédelem

(1) A tagállamok nemzeti jogszabályaiknak megfelelően meghozzák a szükséges intézkedéseket a 6. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (1) bekezdése alapján hozzájuk eljuttatott információ megfelelő bizalmas kezelése érdekében. Az ilyen információt kizárólag ennek az irányelvnek a céljaira használhatják fel.

(2) Függetlenül az esemény, baleset vagy súlyos repülőesemény típusától vagy osztályozásától, egyes személyek nevét vagy címét az 5. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisban nem lehet rögzíteni.

(3) A büntetőjog alkalmazandó szabályainak sérelme nélkül, a tagállamok - a súlyos gondatlanság eseteit kivéve - nem indítanak eljárást olyan nem előre kitervelt vagy nem szándékos jogsértés esetében, amelyről kizárólag a bejelentésköteles eseményeket összesítő nemzeti rendszeren keresztül szereztek tudomást.

(4) A tagállamok - a nemzeti jogukban és gyakorlatukban meghatározott eljárásoknak megfelelően - biztosítják, hogy a tudomásukra jutott eseményt bejelentő alkalmazottakat munkaadójuk részéről ne érje sérelem.

(5) E cikk alkalmazása nem sérti az igazságügyi hatóságok az információhoz való hozzáférését szabályozó nemzeti szabályozást.

9. cikk

Önkéntes bejelentés

(1) A 4. és 5. cikk szerint létrehozott kötelező bejelentési rendszer mellett, a tagállamok egy vagy több szervezetet vagy testületet is kijelölhetnek, hogy a légi közlekedésben megfigyelt hiányosságokra vonatkozó információ összegyűjtésére és elemzésére olyan önkéntes bejelentési rendszert hozzanak létre, amelyről a kötelező jelentéstételi rendszerben nem kell bejelentést tenni, de amit a bejelentő tényleges vagy potenciális kockázatnak tekint.

(2) Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy önkéntes bejelentési rendszert hoz létre, megteremti az ilyen rendszerben benyújtott önkéntes jelentéseknek az (1) bekezdés szerint kijelölt egy vagy több szervezet vagy testület általi anonimizálásának feltételeit.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a bizalmas jelentések elemzéséből származó, anonimizált biztonsági információt tárolják, és az összes fél rendelkezésére bocsátják, hogy azt a repülés biztonságának javítására használhassák fel.

10. cikk

(1) A Bizottságot a polgári légi közlekedés területén a műszaki előírások és a közigazgatási eljárások összehangolásáról szóló, 1991. december 16-i 3922/91/EGK tanácsi rendelet 12. cikkével létrehozott bizottság segíti ( 8 ).

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

11. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2005. július 4-e előtt megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

13. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

A légi járművek működésével, karbantartásával, javításával és gyártásával kapcsolatos jelentésköteles események jegyzéke

1. megjegyzés: Bár a melléklet a jelentésköteles események többségét felsorolja, az nem lehet teljes. Minden más olyan eseményt, amelyről az érintettek úgy ítélik meg, hogy megfelel a kritériumoknak, szintén jelenteni kell.

2. megjegyzés: Ez a melléklet nem tartalmazza a baleseteket. A balesetek bejelentésére vonatkozó más előírások mellett, az 5. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisban a baleseteket is rögzíteni kell.

3. megjegyzés: Ez a melléklet a légi járművek működésére, karbantartására, javítására és gyártására vonatkozó bejelentési előírások példáit tartalmazza.

4. megjegyzés: Bejelentéskötelesek azok az események, amelyek veszélyeztették vagy veszélyeztethették volna az üzemeltetés biztonságát, vagy amelyek nem biztonságos körülményekhez vezethettek volna. Amennyiben a bejelentő véleménye szerint az esemény nem veszélyeztette az üzemeltetés biztonságát, de veszélyt jelentene, ha más, hasonló körülmények között megismétlődne, azt be kell jelenteni. Amit termékek, alkatrészek vagy készülékek egyik osztálya esetén bejelentendőnek ítélnek, más esetben esetleg nem jelentendő be, és bármilyen egyedi emberi vagy műszaki tényező hiánya vagy jelenléte az eseményt balesetté vagy súlyos repülőeseménnyé változtathatja.

5. megjegyzés: A különleges működési jóváhagyások, például RVSM, ETOPS, RNAV vagy valamilyen tervezési vagy karbantartási program sajátos bejelentési előírásokról rendelkezhet az adott jóváhagyással vagy programmal kapcsolatos hibák vagy hiányosságok esetére.

A. A LÉGI JÁRMŰVEK LÉGI ÜZEMELTETÉSE

i. A légi járművek üzemeltetése

a) Elkerülő manőverek:

- ütközés veszélye más légi járművel, a földdel vagy más tárggyal, vagy olyan nem biztonságos helyzet, amikor az elkerülő manőver helyénvaló lett volna,

- más légi járművel, a földdel vagy más tárggyal történő összeütközés elkerüléséhez szükséges elkerülő manőver,

- más, nem biztonságos helyzet elkerülésére irányuló elkerülő manőver.

b) Felszállási vagy leszállási incidens, beleértve az elővigyázatosságból tett vagy kényszerleszállásokat is. Olyan események, mint a rövidre szállás, túlfutás vagy lefutás a futópálya szélén, felszállások, megszakított felszállások, leszállások vagy leszállási kísérletek zárt, foglalt vagy helytelen pályán. Zavarok a futópályán.

c) A légi jármű alatta marad a felszállás vagy a kezdeti emelkedés során várható teljesítménynek.

d) Kritikus tüzelőanyag-mennyiség vagy a tüzelőanyag-átszivattyúzás vagy a teljes hasznos tüzelőanyag-mennyiség felhasználásának meghiúsulása.

e) Irányítás elvesztése (beleértve az irányítás részleges vagy átmeneti elvesztését is), függetlenül annak okától.

f) Események a V1-hez közeli vagy afeletti sebességnél, amelyek veszélyes vagy potenciálisan veszélyes helyzetek oka vagy következménye (például megszakított felszállás, a farokrész sérülése, hajtómű teljesítményének csökkenése stb.).

g) Átstartolás, ami veszélyes vagy potenciálisan veszélyes helyzetet teremt.

h) Nem szándékolt lényeges eltérés az utazósebességtől, a kijelölt iránytól vagy magasságtól (több mint 300 láb), függetlenül annak okától.

i) Leereszkedés az elhatározási magasság vagy a süllyedés minimális magassága alatt az előírt vizuális referenciák nélkül.

j) A tényleges saját pozíció vagy más légi jármű pozíciójának elvesztése.

k) A kommunikáció megszakadása a hajózószemélyzet tagjai között (CRM), vagy a hajózószemélyzet és más felek [légiutas-kísérő személyzet, légiforgalmi irányító szolgálat (ATC), repülőmérnökök] között.

l) Durva leszállás - olyan leszállás, amikor szükségesnek tűnik a "durva leszállási ellenőrzés" elvégzése.

m) A tüzelőanyag-elosztás egyenlőtlenségi határértékének túllépése.

n) Valamilyen SSR-kód vagy magasságmérő részskála helytelen beállítása.

o) A navigációhoz vagy teljesítményszámításokhoz alkalmazott készülékek helytelen programozása vagy téves adatok bevitele vagy alkalmazása.

p) Rádióüzenetek téves vétele vagy értelmezése.

q) A tüzelőanyag-rendszer hibás működése vagy károsodása, amely kihatással van a tüzelőanyag-ellátásra és/vagy -elosztásra.

r) A szilárd kifutó akaratlan elhagyása a légi járművel.

s) A légi jármű ütközése bármilyen más légi járművel, járművel vagy más földi tárggyal.

t) A vezérlőberendezés bármelyikének akaratlan és/vagy helytelen működtetése.

u) A légi jármű szándékolt konfigurációja beállításának ellehetetlenülése valamely repülési fázisban (például futómű és futóműajtók, féklapok, stabilizátorok, orrsegédszárnyak stb.).

v) Oktatási, rendszer-ellenőrzési vagy képzési célból előidézett hibafeltételek bármilyen szándékos szimulációjának következtében felmerülő veszély vagy potenciális veszély.

w) Szokásostól eltérő vibráció.

x) A légi jármű manőverezésével kapcsolatos bármelyik elsődleges jelzőrendszer működése, például konfiguráció-figyelmeztetés, átesésjelző (kormányrázó), sebességtúllépésre figyelmeztető jelzés stb. kivéve:

1. ha a hajózószemélyzet kétséget kizáró módon megállapította, hogy a jelzés téves volt, és a téves figyelmeztető jelzés nem okozott nehézséget vagy veszélyt a személyzetnek a figyelmeztető jelzésre adott reakciója miatt; vagy

2. ha azt képzési vagy vizsgálati célból működtették.

y) A földközelségjelző rendszer (GPWS/TAWS) figyelmeztető jelzése, amikor:

1. a légi jármű a tervezettnél vagy a vártnál közelebb került a földhöz; vagy

2. a figyelmeztető jelzés műszeres meteorológiai körülmények mellett vagy éjszaka következik be, és megállapítják, hogy azt a hirtelen ereszkedés (1. üzemmód) váltotta ki; vagy

3. a figyelmeztető jelzést annak elmulasztása okozta, hogy nem bocsátották ki a futóművet vagy a féklapokat a leszállás megfelelő pontján (4. üzemmód); vagy

4. bármilyen nehézség vagy veszély merült vagy merülhetett volna fel a hajózószemélyeknek a figyelmeztető jelzésre adott reakciója miatt, például lehetséges csökkentett elkülönítés más repülőgépektől. Ide tartozhat bármilyen jellegű vagy típusú figyelmeztető jelzés, azaz valódi, zavaró vagy téves.

z) GPWS/TAWS riasztás abban az esetben, ha bármilyen nehézség vagy veszély merült vagy merülhetett volna fel a hajózó személyzetnek a riasztásra adott reakciója miatt.

aa) ACAS RA.

bb) A sugárhajtómű vagy légcsavar sugárkiáramlása által okozott jelentős károk vagy súlyos sérülések.

ii. Vészhelyzetek

a) Tűz, robbanás, füst vagy mérgező vagy ártalmas gázok, akkor is, ha a tüzet eloltották.

b) Bármilyen nem szabványos eljárás alkalmazása a hajózó- vagy a légiutas-kísérő személyzet által valamely vészhelyzet megoldására, amikor:

1. az eljárás létezik, de azt nem használják;

2. nincs eljárás;

3. az eljárás létezik, de hiányos vagy nem megfelelő;

4. az eljárás téves;

5. helytelen eljárást alkalmaztak.

c) Vészhelyzet esetén történő alkalmazásra tervezett bármilyen eljárás elégtelen volta, ideértve azt is, amikor azt karbantartási, képzési vagy vizsgálati célra használják.

d) Vészkiürítéshez vezető esemény.

e) Nyomásesés.

f) Bármilyen vészhelyzeti felszerelés vagy előírt vészhelyzeti eljárás használata valamilyen helyzet megoldása érdekében.

g) Vészhelyzet kinyilvánításához vezető esemény ("mayday" vagy "panne").

h) Bármilyen vészhelyzeti rendszer vagy berendezés - az összes kijárati ajtót és világítást is beleértve - nem kielégítő működése, ideértve azt is, amikor azt karbantartási, oktatási vagy vizsgálati célra használják.

i) Azok az események, amelyeknél a hajózószemélyzet bármelyik tagjának sürgősen oxigént kell használnia.

iii. A személyzet cselekvőképtelenné válása

a) A hajózószemélyzet bármelyik tagjának cselekvőképtelenné válása, beleértve a felszállás előtti esetet is, ha úgy vélik, hogy a cselekvőképtelenné válás a felszállás után is bekövetkezhetett volna.

b) A légiutas-kísérő személyzet bármelyikének cselekvőképtelenné válása, amelynek során képtelenné válik a fontos vészhelyzeti feladatok ellátására.

iv. Sérülés

Események, amelyek az utasok vagy a személyzet tagjainak súlyos sérüléséhez vezettek vagy vezethettek volna, de amelyeket nem tekintenek bejelentésköteles balesetnek.

v. Időjárás

a) Villámcsapás, amely a légi jármű sérülését vagy bármely alapvető rendszer elvesztését vagy hibás működését okozta.

b) Jégeső, amely a légi jármű sérülését vagy bármely alapvető rendszer elvesztését vagy hibás működését okozta.

c) Súlyos turbulencia, amely a fedélzeten tartózkodók sérülését okozhatja, vagy a légi jármű turbulenciavizsgálatának elvégzését igényli.

d) Szélnyírás.

e) Jegesedés, amely irányítási nehézségekhez, a légi jármű sérüléséhez vagy bármely alapvető rendszer elvesztését vagy hibás működését okozta.

vi. Védelem

a) Jogellenes akció a légi járművön, beleértve a bombával történő fenyegetést vagy a gépeltérítést.

b) Az ittas, erőszakos vagy fegyelmezetlen utasok megfékezésében mutatkozó nehézség.

c) Potyautas felfedezése.

vii. Egyéb események

a) Meghatározott típusú esemény ismétlődése, amely elszigetelten nem lenne bejelentésköteles, de előfordulásának gyakorisága miatt potenciális veszélyt jelent.

b) Ütközés madárral, ami a légi jármű sérülését vagy bármely alapvető rendszer elvesztését vagy hibás működését okozta.

c) Keltett turbulencia.

d) Bármilyen más típusú egyéb olyan esemény, amelyről úgy vélik, hogy az veszélyeztette vagy veszélyeztethette volna a légi járművet vagy a légi jármű fedélzetén vagy a földön tartózkodókat.

B. A LÉGI JÁRMŰVEK MŰSZAKI ESEMÉNYEI

i. Szerkezet

Nem minden szerkezeti károsodást kell bejelenteni. Mérnöki megítélés szükséges annak eldöntéséhez, hogy az adott károsodás elegendően súlyos-e ahhoz, hogy bejelentsék. Az alábbi példák vehetők figyelembe:

a) sárkányszerkezeti elem (PSE) károsodása, amelyet nem jelöltek meg károsodástűrőként (korlátozott élettartamú elemek). A sárkányszerkezeti elemek azok, amelyek lényegesen hozzájárulnak a repülés közben, a földön és a túlnyomás miatt jelentkező terhelés elviseléséhez, és amelyek meghibásodása a légi jármű elvesztését okozhatja;

b) a károsodástűrőként megjelölt sárkányszerkezeti elemek megengedhető mértéket meghaladó meghibásodása vagy károsodása;

c) valamely sárkányszerkezeti elem engedélyezett tűréshatárát meghaladó károsodás vagy hiba, amely a szerkezet merevséget olyan mértékben csökkenthetné, hogy az előírt rezgés-, divergencia- és irányításreverzálási határértékeket már nem lehet biztosítani;

d) valamely szerkezeti elem sérülése vagy hibája, amelynek következtében olyan tömegű részek szabadulhatnak el, amelyek a légi járművön tartózkodóknak sérülést okozhatnak;

e) valamely szerkezeti elem sérülése vagy hibája, amely a rendszerek megfelelő működését veszélyeztetheti. Lásd az alábbi ii. pontot;

f) a légi jármű bármely szerkezeti elemének repülés közbeni elvesztése.

ii. Rendszerek

Az alábbi általános, valamennyi rendszerre alkalmazható követelmények javasoltak:

a) bármely rendszer, alrendszer vagy berendezés elvesztése, jelentős meghibásodása vagy károsodása, amikor a szabványos üzemelési eljárásokat vagy gyakorlatokat stb. nem lehetett kielégítő módon lefolytatni;

b) a személyzet nem képes uralni a rendszert, például:

1. nem szándékolt önálló működés;

2. helytelen és/vagy nem teljes reakció, beleértve a korlátozott vagy nehéz mozgást;

3. kormányszervek önálló mozgása;

4. kötések mechanikus szétkapcsolódása vagy meghibásodása;

c) a rendszer kizárólagos funkció(i)nak elvesztése vagy meghibásodása (egy rendszer számos funkciót integrálhat);

d) interferencia a rendszereken belül vagy azok között;

e) a rendszer védelmi berendezései vagy a hozzájuk tartozó szükséghelyzeti berendezések elvesztése vagy meghibásodása;

f) a rendszer redundanciájának elvesztése;

g) a rendszer előre nem látható működéséből származó bármely esemény;

h) az egyetlen főrendszerrel, részrendszerekkel vagy berendezésekkel felszerelt légijármű-típusoknál:

bármely főrendszer, részrendszer vagy berendezés elvesztése, jelentős meghibásodása vagy károsodása;

i) a többszörös független főrendszerrel, részrendszerekkel vagy berendezésekkel felszerelt légijármű-típusoknál:

egynél több főrendszer, részrendszer vagy berendezés elvesztése, jelentős meghibásodása vagy károsodása;

j) a légi jármű rendszereihez vagy berendezéséhez kapcsolódó bármely elsődleges jelzőrendszer működése, kivéve ha a hajózószemélyzet kétséget kizáró módon megállapította, hogy a jelzés téves volt, feltéve hogy a téves figyelmeztető jelzés nem okozott nehézséget vagy veszélyt a személyzetnek a figyelmeztető jelzésre adott reakciója miatt;

k) a hidraulikafolyadék, a tüzelőanyag, az olaj vagy bármely más folyékony anyag szivárgása, amely tűzveszélyhez vagy a légi jármű szerkezeteinek, rendszereinek vagy berendezésének - esetleg veszélyes mértékű - szennyeződéséhez vagy a fedélzeten tartózkodók veszélyeztetéséhez vezetett;

l) bármely jelzőrendszer működési zavara vagy meghibásodása, ha ennek következményeként a hajózószemélyzet félrevezető jelzéseket kaphat;

m) bármilyen leállás, működési zavar vagy meghibásodás, ha az a repülés valamely kritikus fázisában történik, és az érintett rendszer működésére hatással van;

n) a tényleges teljesítmény lényeges elmaradása a jóváhagyott teljesítménytől, ami veszélyes helyzetet okozott (figyelembe véve a teljesítményszámítási módszer pontosságát), beleértve a fékhatást, a tüzelőanyag-fogyasztást stb.;

o) a repülés vezérlőszerveinek aszimmetriája; például féklapok, orrsegédszárnyak, áramlásrontó szárnyféklapok stb.

E melléklet függeléke jegyzéket tartalmaz a bejelentésköteles események példáiról, amelyek a meghatározott rendszerekre alkalmazott ezen általános követelményekből adódnak.

iii. Hajtóműrendszer (beleértve a hajtóműveket, a légcsavarokat és a forgószárnyrendszereket), valamint a fedélzeti segédhajtómű (APU)

a) Bármely hajtóműnél lángkimaradás, leállás vagy meghibásodás.

b) Túlpörgés vagy bármely gyorsan forgó alkatrész (például APU, sűrített levegős hajtóműindító, klímaberendezés, légturbinás motor, légcsavar vagy forgószárny) fordulatszám-szabályozásának ellehetetlenülése.

c) A hajtómű bármely részének leállása vagy meghibásodása, az alábbiak közül egy vagy több következménnyel:

1. alkatrészek/törmelék elszabadulása;

2. ellenőrizetlen belső vagy külső tűz vagy forró gáz kitörése;

3. tolóerő a pilóta által választottól eltérő irányban;

4. a tolóerőirány-fordító rendszer nem, vagy nem a kívánt módon működik;

5. a teljesítmény, a tolóerő vagy a fordulatszám vezérlésének ellehetetlenülése;

6. a hajtómű bekötési elemének hibája;

7. a hajtómű jelentős részének részleges vagy teljes elvesztése;

8. sűrű, látható gázok vagy toxikus anyagok olyan mértékű koncentrációja, amely elegendő a személyzet vagy az utasok cselekvőképtelenné válásához;

9. a hajtómű szokásos eljárások szerinti leállításának ellehetetlenülése;

10. üzemképes hajtómű újraindításának ellehetetlenülése.

d) Nem szándékolt tolóerő/teljesítményveszteség, -változás vagy -ingadozás, amikor az esemény a tolóerő- vagy a teljesítményvezérlés elvesztésének (LOTC) minősül, azaz:

1. egymotoros légi járműnél; vagy

2. ha az esemény a mindenkori folyamathoz képest túlzottnak tekinthető; vagy

3. ha több hajtóműves légi járműnél ez több mint egy hajtóművet érint, különösen a két hajtóműves légi járműnél; vagy

4. ha több hajtóműves légi járműnél ugyanazt vagy hasonló hajtóműtípust egy folyamatban alkalmaznak, ahol az eseményt veszélyesnek vagy kritikusnak minősítenék.

e) Károsodások korlátozott élettartamú alkatrészben, amelyek miatt azt teljes élettartamának kitöltése előtt ki kell vonni az üzemeltetésből.

f) Közös eredetű hibák, amelyek repülés közben olyan magas leállási arányt okozhatnak, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a repülés során egynél több hajtómű állhat le.

g) Valamely hajtómű-korlátozó vagy vezérlőszerkezet szükséges esetben nem működik vagy nem a szándékolt módon működik.

h) A hajtómű-paraméterek túllépése.

i) Károsodást okozó érintkezés idegen testtel (FOD).

Légcsavarok és erőátvitel

j) A légcsavar vagy a hajtómű bármely részének elvesztése vagy meghibásodása, az alábbiak közül egy vagy több következménnyel:

1. a légcsavar túlpörgése;

2. túlzott légellenállás kialakulása;

3. tolóerő a pilóta által választottól ellentétes irányban;

4. a légcsavar vagy a légcsavar bármelyik nagyobb részének elszabadulása;

5. túlzott kiegyensúlyozatlanságot okozó hiba;

6. a légcsavarlapátok nem szándékolt mozgása a repüléshez meghatározott minimális pozícióban, kis állásszög mellett;

7. a légcsavar vitorlázó helyzetbe állításának ellehetetlenülése;

8. a légcsavarállásszög szabályozásának ellehetetlenülése;

9. az állásszög nem szándékolt megváltozása;

10. ellenőrizhetetlen tolóerő- vagy fordulatszám-ingadozás;

11. kis energiájú részek elszabadulása.

Forgószárny és erőátvitel

k) A fő forgószárny hajtóműházának/rögzítésének olyan károsodása vagy hibája, amely miatt a forgószárny repülés közben leválhat és/vagy a forgószárnyvezérlés meghibásodhat.

l) A faroklégcsavar, illetve erőátvitel és egyenértékű rendszerek károsodása.

APU-k:

m) Az APU leállása vagy elvesztése olyankor, amikor a működési előírások szerint - például ETOPS, MEL - annak rendelkezésre kellene állnia.

n) Az APU leállításának ellehetetlenülése.

o) Túlpörgés.

p) Az APU elindításának ellehetetlenülése, amikor arra a légi jármű üzeme érdekében szükség lenne.

iv. Emberi tényezők

Bármely esemény, amikor a légi jármű tervezésének valamely jellegzetessége vagy hiányossága olyan kezelési hibához vezethetne, amely veszélyes hatással járhat vagy balesethez vezethet.

v. Egyéb események

a) Bármely esemény, amikor a légi jármű tervezésének valamely jellegzetessége vagy hiányossága olyan kezelési hibához vezethetne, amely veszélyes hatással járhat vagy balesethez vezethet.

b) Olyan esemény, amit rendes körülmények között nem tekintenének bejelentéskötelesnek (például belső kialakítás és kabinfelszerelés, vízrendszerek), de adott körülmények között a légi jármű vagy az abban tartózkodó személyek veszélybe kerültek.

c) Tűz, robbanás, füst vagy toxikus vagy káros gőzök.

d) Bármely más esemény, amely veszélyeztetheti a légi jármű vagy a légi járművön vagy a földön a légi jármű közelében tartózkodók vagy tárgyak biztonságát.

e) Az utastájékoztató rendszer elvesztése vagy meghibásodása, aminek következtében az utasok tájékoztatása ellehetetlenül vagy az nem hallható.

f) A pilótaülés beállíthatóságának elvesztése repülés közben.

C. LÉGI JÁRMŰVEK KARBANTARTÁSA ÉS JAVÍTÁSA

i. A légi jármű részeinek vagy alkatrészeinek helytelen szerelése, amelyet valamilyen nem kifejezetten e célra szolgáló ellenőrzés vagy vizsgálati eljárás során állapítanak meg.

ii. Forró levegő szivárgása, amely szerkezeti károsodást okoz.

iii. Bármely korlátozott élettartamú alkatrész károsodása, amely miatt azt teljes élettartamának kitöltése előtt ki kell vonni az üzemeltetésből.

iv. Bármely ok (például felületi rezgés, merevség elvesztése vagy szerkezeti károsodás) miatt bekövetkező károsodás vagy minőségromlás (például repedések, hajszálrepedések, korrózió, rétegenkénti leválás stb.) az alábbiak szerint:

a) valamely elsődleges szerkezeti elem vagy PSE (a gyártó javítási kézikönyveiben meghatározottak szerint), ahol az ilyen károsodás vagy minőségromlás meghaladja a javítási kézikönyvben meghatározott megengedett értéket, és javítást vagy teljes vagy részleges cserét igényel;

b) másodlagos szerkezeti elem, amely ennek következtében veszélyeztette vagy veszélyeztetheti a légi járművet;

c) hajtómű-, légcsavar- vagy forgószárnyrendszer.

v. Bármely rendszer vagy részegység elvesztése, hibás működés vagy hibája vagy ezek károsodása vagy minőségromlása, amelyről megállapították, hogy az valamilyen légialkalmasságra vonatkozó irányelv vagy más, a szabályozó hatóság által kibocsátott kötelező utasításnak történő megfelelés következménye, amikor:

a) a megfelelőséget megvalósító bejelentő szervezet azt először megállapítja;

b) későbbi megfelelőségi vizsgálat esetén az meghaladja az utasításban meghatározott, engedélyezett határértékeket, és/vagy közreadott javítási eljárások nem állnak rendelkezésre.

vi. Bármilyen vészhelyzeti rendszer vagy részegysége elvesztése, beleértve a kijárati ajtókat és a világítást, ha azokat karbantartási vagy vizsgálati célra használják is.

vii. Az előírt karbantartási eljárásoknak való megfelelőség hiánya vagy súlyos hibája.

viii. Ismeretlen vagy gyanús eredetű termékek, alkatrészek, felszerelések és anyagok.

ix. Félrevezető, téves vagy nem kielégítő karbantartási adat, vagy olyan karbantartási eljárás, amely karbantartási hibákhoz vezethet.

x. A légi jármű rendszereinek és berendezéseinek vizsgálatára vagy ellenőrzésére használt földi berendezések bármilyen leállása, hibás működése vagy hibája, amennyiben az előírt rutin ellenőrzések és vizsgálati eljárások nem azonosították a problémát világosan, és ez veszélyes helyzetet okozhat.

D. LÉGI NAVIGÁCIÓS SZOLGÁLATOK, BERENDEZÉSEK ÉS FÖLDI SZOLGÁLAT

i. Légi navigációs szolgálatok (ANS)

Lásd a II. mellékletet az ANS-szel összefüggő bejelentésköteles események jegyzékét.

ii. Repülőterek és repülőtéri berendezések

a) Jelentős mennyiségű tüzelőanyag kiömlése feltöltés közben.

b) Nem megfelelő mennyiségű tüzelőanyag feltöltése, amely várhatóan lényeges hatással lesz a légi jármű repülési tartamára, a teljesítményre, a súlypont helyzetére vagy a légi jármű szerkezeti szilárdságára.

iii. Az utasok, poggyász és küldemény kezelése

a) A légi jármű szerkezetének, rendszereinek és berendezéseinek a poggyász vagy küldemény szállításából adódó lényeges elszennyeződése.

b) Utasok, poggyász vagy küldemény nem megfelelő berakodása, amely várhatóan lényeges hatással lesz a légi jármű tömegére és/vagy súlypontjának helyzetére.

c) A poggyász vagy küldemény (beleértve a kézipoggyászt is) nem megfelelő elhelyezése, amely veszélyeztetheti a légi járművet, annak berendezéseit vagy a fedélzeten tartózkodókat vagy akadályozhatja a vészhelyzeti kiürítést.

d) Kargókonténerek vagy más, nagyobb küldeménytételek nem megfelelő elhelyezése.

e) Az alkalmazandó előírások megszegésével veszélyes áru szállítása vagy annak kísérlete, ideértve a veszélyes áruk nem megfelelő címkézését és csomagolását is.

iv. Légi jármű földi kezelése és szervizelése

a) A légi jármű rendszereinek és berendezések vizsgálatára vagy ellenőrzésére alkalmazott földi berendezések bármilyen leállása, hibás működése vagy hibája, amennyiben az előírt rutin ellenőrzések és vizsgálati eljárások nem azonosították a problémát világosan, és ez veszélyes helyzetet okozhat.

b) Az előírt szervizelési eljárásoknak való meg nem felelés, vagy lényeges hibák az ilyen eljárások során.

c) Szennyezett vagy nem megfelelő típusú tüzelőanyag vagy más folyadék (beleértve az oxigént és az ivóvizet is) betöltése.

Az I. MELLÉKLET függeléke

Az alábbi pontok példákat tartalmaznak az I. melléklet B. bekezdésének ii. pontjában felsorolt, adott rendszerekre vonatkozó általános követelmények alkalmazásából adódó bejelentésköteles eseményekre.

1. Légkondicionálás/szellőzés

a) a repüléselektronikai rendszerek hűtésének teljes elvesztése;

b) nyomáscsökkenés.

2. Robotpilóta-rendszer

a) a robotpilóta-rendszer a bekapcsolás után nem képes elérni a szándékolt műveletet;

b) a légi jármű irányítása során a robotpilóta-rendszer működésével kapcsolatban a személyzet jelentős nehézségről tett jelentést;

c) a robotpilóta-rendszert kikapcsoló berendezés elvesztése;

d) a robotpilóta-rendszer akaratlan üzemmódváltása.

3. Kommunikációs rendszerek

a) az utastájékoztató rendszer elvesztése vagy meghibásodása, aminek következtében az utasok tájékoztatása ellehetetlenül vagy nem hallható;

b) a kommunikációs rendszer teljes elvesztése repülés közben.

4. Elektromos rendszer

a) egy elektromos elosztórendszer (egyenáram/váltakozóáram) elvesztése;

b) elektromosgenerátor-rendszer teljes elvesztése, vagy egynél több generátor elvesztése;

c) a tartalék (vészhelyzeti) elektromosgenerátor-rendszer elvesztése.

5. Pilótafülke/kabin/rakodótér

a) a pilótaülés beállíthatóságának elvesztése repülés közben;

b) bármely vészhelyzeti rendszer vagy részegység, beleértve a vészkiürítést jelző rendszert, valamennyi kijárati ajtót, a vészhelyzeti világítást stb. elvesztése;

c) a teherberakodó rendszer megtartó képességének elvesztése.

6. Tűzvédelmi rendszer

a) tűzjelzések, kivéve az azonnal tévesnek minősített jelzéseket;

b) a tűz/füstjelző, illetve a tűz/füstvédelmi rendszer nem felismert elvesztése vagy meghibásodása, amely a tűzjelző/tűzvédelmi berendezések elvesztését vagy korlátozott működését okozhatja;

c) a tűzjelzés elmaradása tényleges tűz vagy füstfejlődés esetén.

7. Repülésvezérlő rendszer

a) a féklapok, segédszárnyak, áramlásrontó szárnyféklapok stb. aszimmetriája;

b) korlátozott mozgathatóság, nehéz mozgás, hibás vagy késedelmes reakció az elsődleges repülésvezérlő rendszerek vagy a hozzájuk kapcsolódó trimmlap és reteszelő rendszerek működésében;

c) a vezérlőszervek akaratlan mozgása;

d) a vezérlőszervek személyzet által észlelt vibrációja;

e) a mechanikus repülésvezérlés kioldása vagy elvesztése;

f) a légi jármű szokásos vezérlésének jelentős zavara, vagy a repülési tulajdonságok romlása.

8. Tüzelőanyag-rendszer

a) a tüzelőanyag-mennyiséget jelző rendszer hibás működése, amely a műszer elvesztését vagy a fedélzeten lévő tüzelőanyag mennyiségének téves kijelzését okozta;

b) tüzelőanyag-szivárgás, ami jelentős tüzelőanyag-vesztéshez, tűzveszélyhez, jelentős szennyeződéshez vezetett;

c) a tüzelőanyag-leeresztő rendszer hibás működése vagy meghibásodása, amely nem szándékolt jelentős tüzelőanyag-vesztést, tűzveszélyt, a légi jármű berendezéseinek veszélyes elszennyeződését, vagy a tüzelőanyag gyors levegőbe eresztésének ellehetetlenülését okozta;

d) a tüzelőanyag-rendszer olyan hibás működése vagy meghibásodása, amely lényeges hatással járt a tüzelőanyag-ellátásra és/vagy -elosztásra;

e) a teljes hasznos tüzelőanyag átszivattyúzásának vagy felhasználásának ellehetetlenülése.

9. Hidraulikus rendszer

a) egy hidraulikus rendszer elvesztése (csak ETOPS);

b) a tömítő rendszer működésképtelensége;

c) több mint egy hidraulikus kör elvesztése;

d) a tartalék hidraulikus rendszer elvesztése;

e) menetszél hajtotta turbina akaratlan beindulása.

10. Jegesedést észlelő/védelmi rendszer

a) a jegesedésgátló/jégmentesítő rendszer nem felismert elvesztése vagy teljesítménycsökkenése;

b) egynél több szonda fűtőrendszerének kiesése;

c) hordszárnyak szimmetrikus jégmentesítésének ellehetetlenülése;

d) a szokásostól eltérő jegesedés, amely lényeges hatással van a teljesítményre vagy a repülési tulajdonságokra;

e) a pilótafülkéből való kilátás jelentős romlása.

11. Jelző/figyelmeztető/nyilvántartó rendszerek

a) bármilyen jelzőrendszer hibás működése vagy meghibásodása, amikor fennáll a lehetősége annak, hogy valamely lényeges rendszer kijelzőjének hibája miatt a személyzet hibás intézkedéseket hoz;

b) a piros figyelmeztető funkció elvesztése valamelyik rendszeren;

c) üveg pilótafülkéknél: egynél több kijelző egység, vagy a számítógép jelző/figyelmeztető funkciójának elvesztése vagy hibás működése.

12. Futóműrendszer/fékek/abroncsok

a) tűz a fékberendezésben;

b) lényeges fékteljesítmény-vesztés;

c) aszimmetrikus fékhatás, amely jelentősen befolyásolhatja az úttartást;

d) a nehézségi erő működtette futóműkibocsátó-rendszer elvesztése (beleértve a tervezett vizsgálatok során bekövetkezett elvesztést is);

e) a futómű vagy futóműajtó szándék nélküli kibocsátása/behúzása;

f) egyszerre több gumiabroncs szétrobbanása.

13. Navigációs rendszerek (beleértve a precíziós megközelítési rendszereket) és a repülési adatrögzítő rendszereket

a) a navigációs berendezések teljes elvesztése vagy több navigációs berendezés meghibásodása;

b) a repülési adatrögzítő rendszer teljes elvesztése vagy több rendszer meghibásodása;

c) erősen félrevezető jelzések;

d) jelentős navigációs hibák hibás adatok vagy az adatbázis kódolási hibája miatt;

e) nem a pilóta által okozott váratlan eltérések az oldal- vagy függőleges iránytól;

f) problémák a földi navigációs berendezésekkel, amelyek jelentős navigációs hibákat okoznak, és nem az inerciális navigációs üzemmódról a rádiónavigációs üzemmódra történő áttéréshez kapcsolódnak.

14. Oxigén a túlnyomásos kabinnal rendelkező légi járművekhez

a) oxigénellátás elvesztése a pilótafülkében;

b) oxigénellátás elvesztése az utasok lényeges száma (több mint 10 %-a) esetében, beleértve azt is, amikor ez karbantartás, képzés vagy vizsgálat közben történik.

15. Csapoltlevegő-rendszer

a) a csapolt forró levegő szivárgása, ami tűzjelzéshez vezethet vagy szerkezeti károsodást okoz;

b) valamennyi csapoltlevegő-rendszer elvesztése;

c) a csapolt levegő szivárgását észlelő rendszer elvesztése.

II. MELLÉKLET

A bejelentésköteles események jegyzéke a légi navigációs szolgálatokhoz kapcsolódóan

1. megjegyzés: A melléklet a gyakoribb jelentésköteles események többségét felsorolja, de az nem lehet teljes. Minden más olyan eseményt, amelyről az érintettek úgy ítélik meg, hogy megfelel a követelményeknek, szintén jelenteni kell.

2. megjegyzés: Ez a melléklet nem tartalmazza a baleseteket és a súlyos repülőeseményeket. A balesetek bejelentésére vonatkozó más előírások mellett, az 5. cikk (2) bekezdésében említett adatbázisban a baleseteket is rögzíteni kell.

3. megjegyzés Ez a melléklet olyan, a légiforgalmi navigációs szolgálattal kapcsolatos eseményeket tartalmaz, amelyek tényleges vagy potenciális veszélyt jelentenek a repülésbiztonságra vagy veszélyeztethetik a biztonságos légiforgalmi irányító szolgálatokat.

4. megjegyzés E melléklet tartalma nem zárja ki bármely olyan esemény, helyzet vagy állapot bejelentését, amely ha más, de hasonló körülmények között megismétlődve vagy beavatkozás nélkül folytatódik, veszélyt jelenthet a repülésbiztonságra.

i. Ütközésközeli események (beleértve azokat a helyzeteket, amikor valamely légi jármű és egy másik légi jármű/a talaj/más jármű/személy vagy tárgy közötti távolság túl csekélynek tűnik):

a) a minimális elkülönítési távolság megsértése;

b) nem megfelelő térköztartás;

c) légi jármű kormányzott földnek ütközése (majdnem CFIT);

d) behatolás a futópályára, amikor elkerülő manőver vált szükségessé.

ii. Potenciális ütközés vagy ütközésközeli helyzet (beleértve azokat, amelyek potenciálisan balesetté vagy ütközésközeli helyzetté válhatnak, ha más légi jármű is a közelben van):

a) behatolás futópályára, amikor elkerülő manőver nem vált szükségessé;

b) a futópálya elhagyása;

c) a légi jármű eltérése az ATC engedélytől;

d) légi jármű eltérése az alkalmazandó légiforgalmi szervezés (ATM) szabályzattól:

1. légi jármű eltérése a vonatkozó közzétett ATM eljárásoktól;

2. jogosulatlan behatolás a légtérbe;

3. eltérés a légi járművön elhelyezett és üzemeltetett ATM-berendezéssel kapcsolatos szabályzat(ok) előírásaitól.

iii. ATM-specifikus események (beleértve mindazokat a helyzeteket, amelyek érintik a ATM szolgálatok biztonságos nyújtásának lehetőségét, beleértve azokat a helyzeteket is, amikor a légi jármű biztonságos működését csak véletlenül nem veszélyeztették). Ide tartoznak az alábbi események:

a) az ATM szolgálatok nyújtásának ellehetetlenülése:

1. légiforgalmi szolgálat nyújtásának ellehetetlenülése;

2. légtérirányító szolgálatok biztosításának ellehetetlenülése;

3. légiforgalmi áramlás szervezési szolgálatok nyújtásának ellehetetlenülése;

b) a kommunikáció elvesztése;

c) a felügyeleti funkció elvesztése;

d) az adatfeldolgozási és -elosztási funkció elvesztése;

e) a navigációs funkció elvesztése;

f) ATM rendszerbiztonság.

A II. MELLÉKLET függeléke

Az alábbi pontok példákat tartalmaznak a II. melléklet iii. pontjában felsorolt általános követelményeknek a légi járművek működésére történő alkalmazásából adódó bejelentésköteles eseményekre.

1. Jelentős mértékben helytelen, nem megfelelő vagy félrevezető információ nyújtása bármilyen földi forrásból, például a légiforgalmi irányítás (ATC), automatikus terminálinformációs szolgálat (ATIS), meteorológiai szolgálatok, navigációs adatbázisok, térképek, diagramok, kézikönyvek stb.

2. Repülésirányítás az előírt legkisebb föld feletti magasság alatt.

3. Helytelen nyomásreferencia- (azaz magasságmérő-beállítási) adatok nyújtása.

4. Lényeges üzenetek hibás továbbítása, fogadása vagy értelmezése, amikor ez veszélyes helyzetet okozhat.

5. Minimális elkülönítési távolságok megsértése.

6. Jogosulatlan behatolás a légtérbe.

7. Jogellenes rádióforgalom.

8. A légiforgalmi navigációs szolgálat földi vagy műholdas létesítményeinek elvesztése.

9. Jelentős ATC/ATM hiba vagy a repülőtér infrastruktúrájának jelentős romlása.

10. A repülőtér mozgásterületein légi jármű, jármű, állat vagy idegen tárgy által képzett akadály, ami veszélyes vagy potenciálisan veszélyes helyzetet okoz.

11. A repülőtér mozgásterületein az akadályok vagy veszélyek hibás vagy hiányos jelzése, ami veszélyes helyzetet okoz.

12. A repülőtéri jelzőfények hiánya, lényeges meghibásodása vagy ha azok nem állnak rendelkezésre.

( 1 ) HL C 120. E, 2001.4.24., 148. o. és HL C 332. E, 2001.11.27., 320. o.

( 2 ) HL C 311., 2001.11.7., 8. o.

( 3 ) A 2001. június 14-i európai parlamenti vélemény (HL C 53. E, 2002.2.28., 324. o.), a 2002. június 17-i tanácsi közös álláspont (HL C 197. E, 2002.8.20., 16. o.), valamint a 2002. október 23-i európai parlamenti határozat (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a 2003. május 13-i európai parlamenti határozat és a 2003. május 13-i tanácsi határozat.

( 4 ) HL L 319., 1994.12.12., 14. o.

( 5 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 6 ) HL L 240., 1992.8.24., 8. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 7 ) HL L 145., 2001.5.31., 43.o.

( 8 ) HL L 373., 1991.12.31., 4.o.