A Kecskeméti Törvényszék Pf.20403/2015/9. számú határozata házassági vagyonjogi igény tárgyában. [1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §, 236. §, 365. §] Bírók: Maróti Rozália, Szántó Éva, Vajda László

Xi Törvényszék

ügy szám

A Xi Törvényszék felperesi képviselő által képviselt Felperes felperesnek - alperesi képviselő.) által képviselt alperes neve alperes címe. szám alatti lakos alperes ellen házasság felbontása és házassági vagyonjogi igények rendezése iránt indított perében a Xi Járásbíróság 2014. szeptember 30. napján kelt elsőfokú ügyszám. számú ítélete ellen a felperes által 227. és Pf.7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 200.000 (Kettőszázezer) forint másodfokú eljárási költséget és az adóhatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

A peres felek 1996. szeptember elejétől élettársi kapcsolatban éltek, 1996. november 9. napján kötöttek házasságot, melyből 1999. július 14. napján J utónevű közös gyermek született. A felek együtt nevelték a felperes A utónevű gyermekét, valamint az alperes előző házasságából született Zs és Sz utónevű gyermekeit is.

A házasságkötés időpontjában az alperes különböző befektetési formákban jelentős készpénzvagyonnal rendelkezett (84.335.746 forint).

Az alperes különvagyonát képezte a X-Y. szám alatti ingatlan, melybe az együttélés alatt a felek 8.800.000 forint értékű közös beruházást végeztek. 1997. április 28. napján vásárolta meg az alperes a S város hrsz- számú helyrajzi számú ingatlanokat 12.000.000 forintos vételárért, melyből 11.500.000 forint vételárrészt különvagyoni letéti jegyek felhasználásával egyenlített ki, a közös vagyoni hozzájárulás mértéke 500.000 forint volt.

A S város, Sz utca . szám alatti ingatlanból a S hrsz.-ú helyrajzi számú területet az alperes 1999. április 29. napján 9.800.000 forintért értékesítette, mely vételárból különvagyoni rész 9.595.699 forint volt.

Ebből Sz nevű gyermekének lakást, Zs utónevű gyermekének lakást és garázst vásárolt 2.350.000 forintos és 3.800.000 forintos vételárért 1999. október 5-én, illetve október 14-én.

2000. június 5. napján az alperes három mezőgazdasági területet vásárolt (X-i számú helyrajzi szám alattiakat), összesen 3.000.000 forintos vételárért. Az ingatlanokat betonalapú drótháló kerítéssel körbekerítették, mely beruházások értéke 6.800.000 forint volt.

A peres felek 2007. november 13. napján életközösséget megszakították.

2007. november 25. napján a peres felek megállapodást kötöttek, melyben a kiskorú gyermekük anyánál való elhelyezésében, korlátlan kapcsolattartásban és közös szülői felügyeletben állapodtak meg. Ezen túlmenően a házastársi közös vagyont megosztották akként, hogy a felperes tulajdonába kerül egy X-i Sz városii városi lakóparkban épített 80 négyzetméter alapterületű lakás, a gyermekszoba berendezése, a 2006-ban vett Opel Astra Classic személygépkocsi, valamint személyes tárgyai (ékszerei, ruhái stb.).

"A házasságuk alatt megszerzett ingatlanokról + meglevő ingatlanról és minden tárgyról és pénzről" a felperes lemondott.

Az alperes tulajdonában maradtak az ingatlanok - a megállapodás szerint X, Z M szám alatti tanya, szőlő (1, 2, 3 helyrajzi szám 6529 négyzetméter területtel, S város, Sz utca /b. szám alatti ingatlan 4 helyrajzi szám) X, P. szám alatti lakás és valamennyi gépjármű.

A megállapodásban mindkét fél kijelentette, hogy a megállapodás után semmilyen követeléssel nem élnek. A megállapodást mindkét peres fél sajátkezűleg aláírta.

Az alperes a felperes részére 2007. december 3-án 16.000.000 forintot kifizetett. A felperes 2007. decemberében összesen 19.200.000 forintért vásárolta meg a X, D szám alatti társasházi lakást, mely vételárból 2007. december 4. napján 15.800.000 forintot, illetve 2008. január 30. napján 600.000 forint készpénzt fizetett be. A vételárhátralékot 2008. június 20. napján 2.800.000 forint hitellel egyenlítette ki.

A felperes 2007. december 9. napján és 2008. január elején a X-H, P. szám alatti ingatlanból különböző ingóságokat elszállított, az Opel Astra személygépkocsi a birtokában maradt.

A felperes 2007. november 26. napján előterjesztett keresetében egyező akaratnyilvánítás alapján kérte a házasság felbontását, majd módosított keresetében kérte a házasság felbontását, kiskorú gyermek nála történő elhelyezését, az alperes kötelezését havi 60.000 forint gyermektartásdíj fizetésére, kapcsolattartás szabályozását. Keresetét kiterjesztette és kérte házassági vagyonjogi igények elszámolását is.

Az elsőfokú bíróság elsőfokú bírósági ügyszám. számú részítéletével a felek házasságát felbontotta, a közös gyermeket a felperesnél helyezte el. Az alperest 2007. december 1. napjától kezdődően kötelezte havi 60.000 forint gyermektartásdíj megfizetésére, szabályozta az alperes és a gyermek közötti kapcsolattartást, míg az alperes gyermekelhelyezés megváltoztatására irányuló viszontkeresetét elutasította.

A XY Megyei Bíróság 2010. november 30. napján kelt XY Megyei Bírósági ügyszám számú részítéletével a gyermek elhelyezésére, kapcsolattartás szabályozására, a gyermekelhelyezés megváltoztatása iránti viszontkereset elutasítására vonatkozó fellebbezett részében az elsőfokú bíróság kijavított részítéletét helybenhagyta. Egyéb fellebbezett részében azt részben megváltoztatta, a felek házasságát a megyei bíróság részítélete szerinti módosított indokolással tekintette felbontottnak, a gyermektartásdíj havi mértékét 50.000 forintra leszállította.

Ezt követően az eljárás vagyoni igények rendezése iránt folyt tovább.

A felperes módosított keresetében a 2007. november 25. napján kelt megállapodás semmisségére hivatkozott annak jóerkölcsbe ütközése és a megállapodásnak a Csjt. 27. § (3) bekezdésében előírt alaki követelmények megsértésével való létrejötte miatt.

Álláspontja szerint a szerződés azért ütközik jóerkölcsbe, mert a házassági életközösség fennállása alatt megszerzett ingatlanokról és minden ingóságról lemondott, amely alapján méltánytalan értékaránytalanság keletkezett közöttük, ennek következtében az alperes vagyoni előnyhöz jutott. Ezen túlmenően az alperes kalapáccsal fenyegetőzve kényszerítette őt a megállapodás aláírására azzal, hogy annak megtagadása esetén összetöri a személygépkocsiját. A fenyegetéssel saját testi épségét is veszélyeztetve érezte.

A megállapodást nem közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba volt foglalva, így az alaki követelményeknek nem felelt meg, ezért is semmis.

Kérte a 2007. november 25. napján megkötött szerződés érvénytelenségének megállapítását és a házastársi közös vagyon megosztását.

A X-H, P. szám alatti ingatlanon végzett közös beruházások fele értékének megtérítéseként 17.500.000 forintra tartott igényt. A Si belterületi 4 helyrajzi számú garázs, udvar megjelölésű ingatlannál 6.000.000 forintos megváltási árat kért, a X-i külterületi mezőgazdasági ingatlanok - helyes helyrajzi szám szerint 5 helyrajzi szám - esetében 10.000.000 forintra tartott igényt megváltási árként.