A Székesfehérvári Törvényszék P.20349/2020/16. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek., 2:52. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., 6:48. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 365. § (2) bek.] Bíró: Abért János

Kapcsolódó határozatok:

*Székesfehérvári Törvényszék P.20349/2020/16.*, Győri Ítélőtábla Pf.20140/2021/4.

***********

Székesfehérvári Törvényszék

Az ügy száma:

26.P.20.349/2020/16.

Felperes:

Felperes képviselője:

Kummer Ügyvéd Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kummer Ákos ügyvéd, 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. II/5.)

Alperes:

Alperes képviselője:

Dr. Kovács Loránd ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kovács Loránd, 1036 Budapest, Kolosy tér 1/B. III/4.)

A per tárgya:

személyiségi jogok megsértése

Í t é l e t

A törvényszék megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa kiadott 2020. június 15-i számában, illetve az általa üzemeltetett www.duol.hu portálon ugyancsak 2020. június 15-én "Hiteles helyi önkormányzat - Eltűnt pénzek nyomában 1." megjelent cikkben valótlanul híresztelte a felperesről, hogy felélte a korábbi városvezetés által pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt 500.000.000,- Ft-os céltartalékot.

Kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elégtétel adásként levélben fejezze ki az elkövetett jogsértésért való sajnálkozását. Feljogosítja a felperest, hogy a fenti levelet nyilvánosságra hozza.

Kötelezi az alperest, hogy a fenti jogsértés miatt fizessen meg a felperes részére 15 nap alatt 500.000,- (ötszázezer) Ft sérelemdíjat, valamint fenti összeg után 2020. június 16. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget,

valamint az államnak - külön felhívásra - 36.000,- (harminchatezer) Ft feljegyezett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Győri Ítélőtáblához kell címezni, de a Székesfehérvári Törvényszéken kell benyújtani jogi képviselő közreműködése útján, elektronikus úton.

A felek számára a jogi képviselet a másodfokú eljárásban is kötelező. Az erre jogosult pártfogó ügyvédi képviselő biztosítása iránti esetleges kérelmét a lakóhelye/székhelye szerint illetékes járási hivatalnál működő jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő. A jogi képviselő közreműködése nélkül, illetve nem szabályszerű elektronikus úton előterjesztett fellebbezést a bíróság - hiánypótlási felhívás kiadása nélkül - visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

I n d o k o l á s

[1] A törvényszék a felperes keresetlevele és annak mellékletei, az alperes ellenkérelme, a felperes válaszirata, a Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.188/2020. számú ügyiratai, különös tekintettel a 7. sorszám alatti ítéletre, az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az alperes által kiadott napilapban, illetve az alperes által üzemeltetett internetes oldalon 2020. június 15-én jelent meg "Hiteles helyi önkormányzat - Eltűnt pénzek nyomában 1." címmel egy cikk, amely - egyebek mellett - azt tartalmazza, hogy "információink szerint már felélték azt az elkülönített 500.000.000,- Ft-os céltartalékot, amelyet pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt a korábbi városvezetés."

[3] Ebben a körben a felperes által csatolt iratokból az állapítható meg, hogy az 500 millió forintos céltartalékhoz az I. r. felperes közgyűlése először 2019. március 21-én a 114/2019. (III. 21.) számú határozattal, majd a 189/2019. (III. 28.) számú határozattal nyúlt hozzá, és vont el abból az összegből több mint 380 millió forintot. Mindez még a korábbi városvezetés ideje alatt történt. A jelenlegi polgármester ideje alatt, 2019-ben a 861/2019. (XII. 23.) számú közgyűlési határozattal az önkormányzat mindössze másfél millió forintot vont el ebből a keretből. A megmaradt 114.927.000,- Ft maradványösszeg pedig a 2020. évi költségvetési rendeletben visszavezetésre került, azaz nem került elköltésre. Így nem állapítható meg, hogy az önkormányzat felélte volna a cikkekben említett 500 millió forintos céltartalékot, annak inkább az ellenkezője igaz. A teljes összeget nem is költötte el az önkormányzat, amit pedig felhasznált, azt a korábbi városvezetés alatt tette.

[4] A felperes a fenti tényállás alapján terjesztette elő kereseti kérelmét, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal a valótlan híreszteléssel, hogy az önkormányzat felélte volna a korábbi városvezetés által pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt 500.000.000,- Ft-os céltartalékot. Kérte az alperest elégtétel adására kötelezni, illetőleg ennek keretében pedig azt kérte, hogy az alperes levélben fejezze ki a sajnálkozását. Kérte arra történő feljogosítását, hogy ezt a levelet a felperes nyilvánosságra hozhassa. Kérte továbbá az alperes kötelezését 500.000,- Ft sérelemdíj megfizetésére, valamint ennek törvényes kamataiban kérte marasztalni az alperest.

[5] A jogalap körében megjelölte a Ptk. 2:42. § (2) bekezdését, 2:43. § d) pontját és 2:45. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a) pontját, c) pontját, illetőleg a Ptk. 2:52. § (1)-(3) bekezdését, Ptk. 6:48. § (1) bekezdését is.

[6] Kifejtette a felperes azt is, hogy korábban az alperestől, illetve az általa működtetett sajtótermékektől helyreigazítást is kér a jelen keresetben is sérelmezett médiatartalom miatt, amelynek nem tettek eleget, azonban a Székesfehérvári Törvényszék a 26.P.20.188/2020/7. sorszám alatti ítéletével helyreigazításra kötelezte az alpereseket.

[7] A jogi érvelés körében előadta, hogy az alperesi sérelmezett közlés nem véleménynyilvánítás, nem megtörtént tényekből levont okszerű következtetés, hanem egy bizonyítható tényállítás, amelynek igaz vagy hamis volta tekintetében állást lehet foglalni. Előadta, hogy azért tekinthető híresztelésnek az alperesi magatartás, mert a sajtóhelyreigazítási perben hozott ítélet is azt állapította meg, hogy a cikk szerzője döntően a korábbi városvezetőktől szerzett hamis információkra alapította a cikkben megfogalmazott álltásokat anélkül, hogy a felperest megkereste volna.