A Győri Ítélőtábla Pf.20140/2021/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bek., 2:43. §, 2:45. § (2) bek., 2:51. § (1) bek., 2:52. § (1) bek., (2) bek., (3) bek.] Bírók: Lezsák József, Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig, Molnár Andrea

A határozat elvi tartalma:

A közügyek szabad megvitatásához fűződő érdek nem vezethet a való tények meghamisításához. Amennyiben mégis erre kerül sor, a közélet szereplőit is megilleti a személyiségi jogvédelem.

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék P.20349/2020/16., *Győri Ítélőtábla Pf.20140/2021/4.*

***********

.

Győri Ítélőtábla

Pf.I.20.140/2021/4.

Az ítélőtábla a Kummer Ügyvéd Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kummer Ákos ügyvéd; cím3) által képviselt Felperes1 (Cím2) felperesnek, a Dr. Kovács Loránd ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kovács Loránd; cím5) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen személyiségi jogok megsértése iránt indított perében, a Székesfehérvári Törvényszék 2021. év június hó 2. napján meghozott 26.P.20.349/2020/16. számú ítéletével szemben az alperes által 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

Í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 48.000,- (azaz negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket, valamint 15 (tizenöt) napon belül a felperesnek 15.240,- (azaz tizenötezer-kétszáznegyven) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye

I n d o k o l á s

[1] A felperes polgármestere jelenleg polgármester1

[2] A felperes 2019. évre vonatkozó költségvetése tartalék-előirányzatként sportuszoda, név1 mozi, centrum fejlesztési tartaléka megnevezéssel 500.000.000,-Ft-os eredeti előirányzatot tartalmazott. A keretből a még nem a jelenlegi polgármester által vezetett képviselőtestület 2019. március 21-én 114/2019. (III.21.) határozatával, majd 189/2019. (III.28.) számú határozatával több, mint 380.000.000,-Ft-ot elvont.

[3] A már a jelenlegi polgármester által vezetett felperes a 861/2019. (XII.23.) közgyűlési határozattal további 1.500.000,-Ft-tal csökkentette a keretet, melynek 114.927.000,-Ft maradványösszege a 2020. évi költségvetésben szerepel.

[4] Az alperes által kiadott napilap1 nevű napilapban és az alperes által üzemeltetett www.internetesportal1.hu internetes oldalon 2020. június 15. napján "Hiteles helyi önkormányzat - Eltűnt pénzek nyomában I." című cikk jelent meg.

[5] A cikk túlnyomórészt a felperes hitelfelvételét taglalta, de abban a szerző kifejtette álláspontját a felperes eladósodásával kapcsolatban is, majd megállapította, hogy "Információink szerint polgármester1ék már felélték azt az elkülönített 500.000.000,- Ft-os céltartalékot, amelyet pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt a korábbi városvezetés."

[6] A cikk végkövetkeztetése szerint egyik oldalon öt évre történő eladósodottság, másik oldalon a meglévő források felélése igazolja azt, hogy "a város gazdálkodása több, mint ingatag lábakon áll".

[7] A felperes az alperestől helyreigazítást kért a közlés miatt. Mivel az alperes ennek nem tett eleget, perben kérte az alperes kötelezését helyreigazító közlemény megjelentetésére. A Székesfehérvári Törvényszék az alperest 26.P.20.188/2020/7. számú jogerős ítéletével helyreigazításra kötelezte.

[8] A felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (2) bekezdésére, 2:43. § d) pontjára, 2:45. § (2) bekezdésére, 2:51. § (1) bekezdésének a) és c) pontjára, 2:52. § (1)-(3) bekezdéseire, valamint 6:48. § (1) bekezdésére alapított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát annak valótlan híresztelésével, hogy felélte a korábbi városvezetés által pályázati önrészek fedezetéhez tartalékolt 500.000.000,-Ft-os céltartalékát.

[9] Kérte, a bíróság kötelezze az alperest elégtétel adására oly módon, hogy nyilvánosságra hozható levélben fejezze ki sajnálkozását.

[10] Kérte továbbá az alperes kötelezését 500.000,-Ft sérelemdíj és kamatai megfizetésére.

[11] Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes sérelmezett közlése nem véleménynyilvánítás, hanem tényállítás. Idézte a sajtóhelyreigazítási perben hozott ítélet azon megállapítását, miszerint a cikk szerzője hamis információkra alapította a cikkben megfogalmazott állítást, anélkül, hogy őt megkereste volna.

[12] Arra is hivatkozott, hogy a valótlan alperesi állítás nem lényegtelen, mert a megítélését érdemben képes befolyásolni.

[13] Azt is állította, hogy az információ egyértelműen közérdeklődésre tart számot, hiszen arra vonatkozik, miként gazdálkodik.

[14] Azt nem vitatta, hogy közszereplőnek minősül, ezért magasabb a tűrési kötelezettsége a tevékenységével összefüggő véleménynyilvánítás kapcsán, de rámutatott arra, hogy ez nem terjed ki a hamis tényközlésre, mert a bizonyíthatóan hamis tényállítás nem áll alkotmányos védelem alatt, és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog nem biztosít jogot megalapozatlan tényállítások közlésére.

[15] Álláspontja szerint a hamis állítás súlyosan sértő rá nézve, mert minden önkormányzattal szemben elvárás a felelős, prudens működés és a közpénzekkel való megfelelő gazdálkodás. Ehhez képest az az állítás, hogy felelőtlenül gazdálkodik, kedvezőtlen képet alakít ki róla.