A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1130/2009/5. számú határozata zsarolás bűntette (SÚLYOS FENYEGETÉSSEL elkövetett zsarolás bűntette) tárgyában. Bírók: Csere Katalin, Molnár Gábor, Schäfer Annamária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Bfv.II.1.130/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. április 15. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette és más bűncselekmény miatt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 24.B.971/2006/74. számú ítéletét, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bf.179/2008/18. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s :

A Nyíregyházi Városi Bíróság 2007. december 18. napján kihirdetett 24.B.971/2006/74. szám ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérletében, zsarolás bűntettének kísérletében, jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntettében és 2 rendbeli könnyű testi sértés vétségében. Ezért őt - halmazati büntetésül - 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elrendelte a Nyírbátori Városi Bíróság B.412002/8. számú jogerős ítéletével kiszabott 1 évi börtönbüntetés végrehajtását, és rendelkezett a járulékos kérdésekről.

Az elsőfokú bíróság ítéletének - a másodfokú bíróság által kiegészített - tényállása szerint

1./ a terhelt legalább 2002. évtől kezdődően rendszeres haszonszerzésre törekedve, minimum havi 50 % kamattal több lakosnak pénzkölcsönöket nyújtott. E tevékenység üzletszerű végzéséhez szükséges a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélye, amellyel a terhelt nem rendelkezett.

A terhelt 2002. novemberében P. K.-nak, 2004. decemberében és 2005. februárjában L. G.-nek, 2004. évben B. F.-nek, 2004. év elején A. A.-nak, 2004. évben két alkalommal M. M.-nénak, 2004. évben B. L.-nek, illetve 2004. év novemberében S. Sz.-nek adott kölcsön különböző összegeket oly módon, hogy a tőke teljes visszafizetéséig legalább havi 50 %-os kamat megfizetését követelte.

A fenti személyeken kívül a terhelt 2002. és 2005. között több ismeretlen személynek kölcsönzött pénzt az előbbiekben ismertetett módon. Az adósok között volt, aki az összegből semmit, de olyan is, aki a kölcsönkapott pénzösszeg többszörösét fizette vissza a terheltnek.

2./ 2005. március 19. napján 16 óra körüli időben a terhelt L. G. sértettől követelte a kölcsönadott készpénzt és annak kamatait. A gépkocsiban ülő sértett nyakát egyik kezével megragadta, a másikkal többször tenyérrel arcon ütötte, miközben azzal fenyegette, ha nem adja meg a pénzt, meg fogja verni. L. G. sértett a bántalmazás következtében bal arcfelén és a nyakán 8 napon belül gyógyuló, hámhorzsolásos sérüléseket szenvedett.

A sértett az erőszak, illetve fenyegetés ellenére nem fizetett a terheltnek, 2005. március 19. napján a terhelttel szemben könnyű testi sértés vétsége miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

3./ 2005. augusztus 30. napján az esti órákban a terhelt és egy ismeretlen személy a kocsma előtt beszélgető P. B.-hez lépett. Felszólította, hogy fizesse meg az édesanyja kamattal növelt pénztartozását, mert ellenkező esetben az anyját "kiemeli a házából", illetve lehozatja az embereit Budapestről, és ők majd elintéznek mindenkit. A terhelt P. B. sértettet legalább kétszer ököllel gyomor tájékon ütötte. A földre került sértett felső testét összekarmolta, tőle tartozásának kamatos megfizetését követelte.

A bántalmazás következtében P. B. sértett nyakán számos hosszanti, függőleges véraláfutásos sérülést, a mellkasán és a hasának felső részén számos karmolásos, horzsolásos 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A terhelt által alkalmazott erőszak, illetve fenyegetés ellenére sem P. B. sértett, sem édesanyja nem fizetett.

P. B. sértett a könnyű testi sértés miatt a terhelttel szemben 2005. szeptember 22. napján joghatályos magánindítványt terjesztett elő.

5./ P. K. sértett a terhelttől 2002. évben felvett pénzkölcsönből utoljára 2005. júliusában törlesztett a terheltnek. 2005. augusztus hónapban - mivel ekkor sem fizetett a sértett - a terhelt felkereste őt, és felszólította a kamattal növelt, állítása szerint fennálló tartozás megfizetésére. A sértett arra hivatkozással, hogy már a kölcsönkapott pénz többszörösét fizette vissza, megtagadta a teljesítést. A terhelt ekkor a sértettet újból veréssel fenyegette. P. K. sértett a fenyegetés ellenére nem teljesített.

A terhelt a fenti cselekmények elkövetésekor tisztában volt azzal, hogy az általa kikényszeríteni kívánt tartozások teljesítése jogszerűen nem követelhető, miután azok többszörösen meghaladják az általa adott kölcsönök összegét.

A másodfokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a 2009. február 3. napján jogerős 3.Bf.179/2008/18. számú ítéletével a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt a tényállás 3. pontjában P. B. terhére elkövetett zsarolási cselekményét is a Btk. 323. § (1) bekezdésében meghatározott, de a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő zsarolás bűntette kísérletének minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A bíróság jogerős határozata ellen a terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdésének b) és c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyben a megtámadott határozatok megváltoztatását, a terhelt tényállás 2., 3. és 5. pontjában írt cselekményeinek zsarolás bűntette kísérlete helyett önbíráskodás bűntettének minősítését és ehhez igazodóan enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. Indokai szerint az eljárt bíróságok a Be. 373. § (1) bekezdés III. a) pontban meghatározott indokolási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ez az eljárási szabálysértés abszolút hatályon kívül helyezési ok.

Az indítvány szerint a bizonyítékok hibás, egyoldalú és hiányos értékelése megalapozatlan tényállás megállapításához vezetett, ez pedig a terhelt bűnösségének téves megállapításához, a terhére rótt bűncselekmények hibás jogi minősítéséhez vezetett. Sérelmezte, hogy a tényállás 2., 3. és 5. pontjai nem tartalmazzák a kölcsönösszegekre, a kamatokra, a teljesítési határidőkre, valamint a törlesztésekre vonatkozó pontos adatokat, márpedig vélekedése szerint enélkül nem lehet következtetni a sértettek szorult helyzetének kihasználására, ebből következően a kölcsönök uzsora jellegére sem.

Mindemellett a megállapított tényállás nem súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletének, hanem önbíráskodás bűntettének megállapítására lehet alkalmas.

A Legfőbb Ügyészség BF.3112/2009. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta és a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt. Álláspontja szerint az indokolási kötelezettség elmulasztásában megnyilvánuló feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nem valósult meg. A felülvizsgálati indítványnak az indokolási kötelezettség megsértésére történő hivatkozása valójában a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét és ezen keresztül a megállapított tényállást támadja. Az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértése nélkül, helyesen minősítették a terhelt cselekményeit.