3053/2013. (II. 28.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 22. § (1) bekezdés d) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 177. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az Alkotmánybírósághoz több indítványozó nyújtott be alkotmányjogi panaszt - az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján - a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 22. § (1) bekezdés d) pontjába foglalt azon rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása iránt, amely a közjegyzői hivatás gyakorlásának felső korhatárát a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárában határozta meg. Ehhez kapcsolódva támadták a 22. § (1) bekezdés d) pontjához tartozó átmeneti rendelkezést, a Kjtv. 177. § (2) bekezdését is.

[2] Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény úgy módosította a Kjtv.-t, hogy a közjegyzői szolgálat - a korábbi szabályozással ellentétben - nem a 70. életév, hanem a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével szűnik meg. Egészen pontosan a közjegyzői szolgálat megszűnésére vonatkozó fenti szabály - a Kjtv. 22. § (1) bekezdésének d) pontja - 2014. január 1-jével lép hatályba, addig továbbra is a 70. életév betöltésével szűnik meg a közjegyzői szolgálat. Ugyanakkor 2012. január 1-jén hatályba lépett a Kjtv. 177. § (2) bekezdése, amely szerint a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik. 2012. január 1-je és 2013. december 30-a között tehát a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő, de a 70. életévét be nem töltött közjegyző szolgálatban maradhat, 2013. december 31-én azonban automatikusan megszűnik a közjegyzői szolgálata. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét követően betöltő közjegyzők szolgálati viszonya pedig a nyugdíjkorhatár elérésével megszűnik.

[3] Az indítványozók álláspontja szerint a közjegyzői szolgálat megszűnésének az öregségi nyugdíjkorhatárhoz való kötése nem nyugdíj-kérdés, hanem az eddigi felső életkori határ - 70. életév - leszállítása. Ráadásul a szabályozás aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot [Alaptörvény XII. cikk]. Nem indokolható ugyanis a szellemi elfáradásra hivatkozva a szolgálati jogviszony felső korhatárának csökkentése. Jellemzően a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatár felfelé mozdul el, szemben a támadott szabályozással, amely a jelenlegi 70. helyett a 62. életév betöltéséhez köti a közjegyzői szolgálat megszűnését.

[4] A tulajdonhoz való jog [Alaptörvény XIII. cikk] sérelmére is hivatkoztak az indítványozók, mivel úgy vélik, hogy a kényszernyugdíjazás következtében a közjegyzők és az általuk fenntartott irodák elvesztik a "gazdasági tervezés eddigi alapját". A kényszerű és idő előtti nyugdíjazás miatt a közjegyzők nem, vagy csak nehezen tudják előteremteni a frissen eszközölt beruházásaik anyagi fedezetét, a közjegyzői irodák megszüntetése pedig olyan újabb anyagi terhet ró rövid időn belül a közjegyzőkre (végkielégítések kifizetése, végelszámolás), amelyekkel nem számolhattak.

[5] A jogalkotó azzal, hogy önkényesen különbséget tett az öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-je előtt, illetve az ezen időpontot követően betöltő közjegyzők között, az indítványozók szerint megsértette az egyenlő méltóságú személyként kezelés alkotmányos követelményét [Alaptörvény XV. cikk].

[6] Végezetül az indítványozók sérülni látják a hatalommegosztás elvét is [Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése], mivel a kényszernyugdíjazás egyszerre érinti a közjegyzői kar mintegy egyharmadát. A megüresedett helyekre pályázat alapján az igazságügyért felelős miniszter személyes mérlegelésével kerülnek kinevezésre az új közjegyezők, ami megváltoztathatja a közjegyzői kar eddigi független karakterét. Az évenkénti szokásos fluktuációnál ez nem jelent gondot, most azonban a közjegyzők harmada cserélődik le egy időben, ami sértheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.

[7] Az indítványozók utaltak még Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezéseinek (a továbbiakban: Aár.) 12. cikke (2) bekezdésére, amely kifejezetten a közjegyzők kényszernyugdíjazására vonatkozott. A 12. cikk (1) bekezdése szólt a bírák, a (2) bekezdés pedig az "egyes jogvitákban kormány tagjának egyedi közhatalmi döntéssel kinevezett, nemperes eljárásban igazságszolgáltatási tevékenységet folytató személyek" kényszernyugdíjazásáról. Álláspontjuk szerint az Aár. fenti rendelkezése - a jogalkotó szándéka ellenére - nem vonatkoztatható a közjegyzőkre, azok ugyanis jogvitákban nem döntenek.

[8] Mindezek alapján az indítványozók kérték a Kjtv. 22. § (1) bekezdése és 177. § (2) bekezdése alaptör-vény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[9] 2. Az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Alkotmánybíróságnak elsődlegesen az alkotmányjogi panasz befogadhatóságáról szükséges döntenie. Ezért az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az indítvány megfelel-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésére vonatkozó, törvényben meghatározott formai és tartalmi követelményeknek.

[10] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányjogi panaszt (ún. közvetlen panasz) az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.

[11] 2.1 A Kjtv. 22. (1) bekezdés d) pontja, - amelynek alapján a közjegyzői szolgálat a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napján megszűnik - 2014. január 1-jén lép hatályba.

[12] Az indítványozók szerint az Abtv. nem határozza meg, hogy mely időponttól terjeszthető elő az közvetlen panasz. Az Abtv. 30. § (4) bekezdésére hivatkozva, - amely szerint az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye - előadták, hogy az Abtv. csak véghatáridőt állapít meg a panasz előterjesztésére, kezdő időpontot nem.

[13] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése azonban meghatározza azt a kezdő időpontot is, amikortól közvetlen panasz benyújtására lehetőség van, ez pedig a jogszabály hatályba lépésének napja. Ezt követően nyújtható be a közvetlen panasz, de ekkor sem korlátlan ideig, hanem szigorú időkorlátok között: a hatálybalépés napjától számított száznyolcvan napon belül. A jogalkotó tehát nemcsak véghatáridőt, hanem kezdő időpontot is meghatározott a közvetlen panasz előterjesztésére.

[14] A Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni alkotmányjogi panasz tehát idő előtti. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasz előterjesztésére csak a hatálybalépést követően, azaz 2014. január 1-jétől lesz lehetőség. A fentiek miatt az Alkotmánybíróság a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja elleni az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

[15] 2.2 A Kjtv. 177. § (2) bekezdése -, amely kimondja, hogy a közjegyzőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 2014. január 1-jét megelőzően betöltő közjegyző szolgálata 2013. december 31-én megszűnik - 2012. január 1-jén lépett hatályba.

[16] Ellene az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panaszt 2012. október 2-án terjesztették elő az Alkotmánybíróságnál. A fentebb idézett határidőszámítási szabályok alapján közvetlen panasszal a hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül támadható a sérelmezett jogszabály. Az alkotmányjogi panasznak tehát legkésőbb 2012. június 29-én be kellett volna érkeznie az Alkotmánybírósághoz.

[17] Az indítványozók tudatában voltak, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdését támadó alkotmányjogi panaszukat a törvényben előírt száznyolcvan napos határidőn túl terjesztették elő, ám álláspontjuk szerint ez a rendelkezés nem tekinthető önálló normának, mivel tartalma szerint csak kiegészíti a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontját. Véleményük szerint a 177. § (2) bekezdés - bár valóban hatályba lépett 2012. január 1. napján - csak 2013. december 31-én fog hatályosulni, ezért nem kezelhető önállóan, csak a 22. § (1) bekezdés d) pontjával együtt.

[18] Kétségtelen, hogy a Kjtv. 22. § (1) bekezdés d) pontja és a 177. § (2) bekezdése tartalmilag összefüggnek, és ez utóbbiban található átmeneti rendelkezés teszi lehetővé 2014. január 1-jével a közjegyzők jelentős részének nyugdíjazását. Az Abtv. 30. § (4) bekezdése azonban egyértelműen kimondja, hogy az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjtv. 177. § (2) bekezdése ellen 2012. október 2-án előterjesztett alkotmányjogi panasz elkésett, ezért azt az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

[19] Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az Európai Unió Bírósága a C-286/12. Európai Bizottság v. Magyarország ügyben, elmarasztalta Magyarországot, mivel a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati viszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás elfogadásával nem teljesítette a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelvéből ered kötelezettségeit. Magyarország kormánya az ítélet végrehajtása céljából - tekintettel a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességéről szóló 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban foglaltakra is - 2012. december 21-én T/9598 szám alatt törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról címmel. A törvényjavaslat a bírák, ügyészek, közjegyzők, igazságügyi alkalmazottak és bírósági végrehajtók esetében lépcsőzetesen csökkenő felső korhatárt vezetne be. A tervezett szabályozás alapján 2022. december 31-ig az általános öregségi nyugdíjkorhatár és a fenti jogászi hivatásrendek felső korhatára azonosan a betöltött 65. életév lenne.

Budapest, 2013. február 19.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3453/2012.