A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20831/2013/3. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Kincses Attila, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.831/2013/3.

A Fővárosi Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (fél címe 4, ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (u.o.) II. rendű felpereseknek - a dr. Salamon Ferenc és dr. Salamonné dr. Bódis Enikő ügyvédek (fél címe 3) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe a dr. Bebesi István ügyvéd (fél címe 2) által képviselt fél neve 1 (fél címe 1) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Törvényszék 2013. március 5. napján kelt 39.P.21.177/2011/22. számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 23. sorszám alatt előterjesztett 25. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az I-II. rendű felpereseknek együttesen 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I. és a II. rendű felperesek házastársak. Az I. rendű felperes a perbeli terhességével első ízben 2007. augusztus 3-án jelentkezett az alperesnél szakorvosi vizsgálatra. A 2007. augusztus 3-ai vizsgálati lelet egyebek mellett rögzítette, hogy „…a CRL: 49 mm, a tarkóredő vastagsága 2,0 mm (norm. érték). Az érvényben lévő szakmai protokoll szerint elvégezett vizsgálat során jelenleg durva anatómiai eltérés nem ábrázolódott. A biometriai adatok 11 hetes 5 napos terhességnek felelnek meg. A szülés várható ideje: 2008. 03. 06. (kézzel átírva 2008. 02. 24-re és zárójelben rögzítve a „módosított terminus" megjegyzés)" Az I. rendű felperesnél a második UH vizsgálatra 2007. szeptember 21-én került sor, a vizsgálati lelet többek között az alábbiakat rögzítette: „..Az érvényben lévő szakmai protokoll szerint elvégzett vizsgálat során jelenleg durva anatómiai eltérés nem ábrázolódott. BPD: 42 mm; OFD: 48 mm; IIC: 142 mm; DI: 42 mm; AD2: 44 mm; AC: 135 mm; FL: 24 mm. Magzati súly: 220 g (+/- 10%). A biometriai adatok 18 hetes 0 napos terhességnek felelnek meg. A szülés várható ideje: 2008. 02. 24."

Az I. rendű felperes - terhessége 26. hetében - genetikai tanácsadáson vett részt az alperesi klinikán, amelynek indoka az anya intermedier életkora és a macska marás miatti toxoplasma fertőzés gyanúja volt. A genetikai tanácsadáson a terhesgondozás továbbfolytatását és a toxoplasma fertőzés által indikált további vizsgálatok elvégzését írták elő. Az I. rendű felperes 2008. február 1-jén került felvételre az alperes I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára, ekkor a 33 éves kismama 37. terhességi hetében volt. Az I. rendű felperes felvételére az orvosi dokumentumok szerint intrauterin magzati retardáció és kezdő keringéscentralizáció miatti obszerváció céljából került sor. Profilaktikus magzati javallat alapján 2008. február 14-én az alperesi orvosok császármetszést végeztek. Az I-II. rendű felperesek kislánynál, kiskorú ...nál Down-szindrómára gyanús, fenotípusos jeleket észleltek, a Down-szindróma a 2008. február 22-én elvégezett kromoszóma vizsgálat eredményeként igazolódott. Az I-II. rendű felperesek gyermekénél 2008. július 25-én szívhelyreállító műtétre került sor, azóta a gyermek rendszeres és folyamatos kardiológiai kontrollra szorul, fejlődésneurológiai, szemészeti és ortopédiai ellenőrzés alatt is áll. A kislány szellemileg, és fizikai állapotát tekintve is elmarad egészséges kortársaitól.

Az I-II. rendű felperesek keresetükben vagyoni és nem vagyoni káraik megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Állításuk szerint az I. UH vizsgálat során nem került vizsgálatra az I. rendű felperes magzatának koponyája, annak szerkezete és mérete, arca, szívének négyüregűsége, végtagjai és semmilyen egyéb biometriai érték nem került rögzítésre a magzati ülőmagasságon kívül. Hivatkoztak arra is, hogy a II. UH szűrővizsgálat során az alperes nem vizsgálta a magzat koponyaszerkezetét, arcát, szívének négyüregűségét. Amennyiben az alperes a szakmai szabályok szerint végezte volna az UH szűrővizsgálatokat, akkor esély lett volna a magzat szívfejlődési rendellenességének és/vagy a magzat arcszerkezeti eltéréseinek, illetőleg a végtagok vizsgálata nyomán a hosszúcsöves csontok növekedési üteme esetleges elmaradásának felismerésére. Ebben az esetben esély mutatkozott volna a célzott diagnosztikus vizsgálatok elvégzésére, ezáltal a kromoszóma rendellenességnek még olyan időben való vizsgálati megerősítésére, amikor a felperesi szülők önrendelkezési és családtervezési jogukkal élve a terhesség megszakításáról dönthettek volna a jogszabály által előírt határidőn belül.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy az AFP vizsgálat normális eredményt adott, a terhesség során a kromoszóma rendellenesség szűrésére alkalmazott egyetlen kémiai marker sem vetette fel az elváltozás gyanúját. Állítása szerint az UH szűrővizsgálatok a protokollban meghatározott időben, és az elvárásoknak megfelelő gyakorisággal történtek a terhesgondozás során, azok kivitelezése és dokumentációja is megfelelő volt. A lelet záró mondata azt jelentette, hogy a vizsgálatok a protokollban meghatározott irányelvek szerint zajlottak, az ott meghatározott képletek részletes áttekintése megtörtént, a mérhető mutatók meghatározásra kerültek, és a vizsgálatuk során kóros eltérés nem találtatott. Vitatta az I-II. rendű felperesek azon állítását, miszerint az első trimeszterben végzett UH vizsgálat alkalmával vizsgálható a szív négyüregűsége, ilyen javaslatot a protokoll sem tartalmaz, az a tarkóredő mérésének a fontosságát hangsúlyozza.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítő felelősségét az I. rendű felperes tekintetében, az alperesnél a 11. és 18. terhességi héten végzett ultrahangvizsgálatok során a magzat Down-szindrómájának fel nem ismerésével okozati összefüggésben az I-II. rendű felpereseket ért károk vonatkozásában. A perben beszerzett szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az alperes által vezetett orvosi dokumentumokból nem igazolható, hogy a szűrővizsgálatok elvégzése a szakma szabályai szerint történt. A Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Ultrahang Társaság (MSZNUT) 2003. évi állásfoglalása szerint ugyanis a 12-13. terhességi héten történő szűrővizsgálat során szükséges vizsgálni a magzat arckoponyáját, valamint az orrcsontot. A 18-19. héten pedig a magzat anatómiai vizsgálata során észlelhető major eltérések célzott keresése és mérése annak érdekében, hogy az esetleges kromoszóma eltérés további célzott diagnosztikus vizsgálatok által megerősíthető vagy kizárható lehessen. Kiemelte: a 2007. augusztus 3-ai szűrővizsgálat alapján nem ítélhető meg, hogy a szív, illetőleg az arc-, és orrcsont vizsgálata megtörtént. A 2007. szeptember 21-ei UH lelet pedig nem tartalmaz a magzati szív, keringés, hasfal, köldökzsinór vizsgálatára vonatkozó megjegyzést, és nem derül ki az sem, hogy a gerinc záródását vizsgálták-e vagy sem. Ekként az alperes nem igazolta, hogy a genetikai megbetegedés gyanújának keresése a protokollnak megfelelően történt. Az I-II. rendű felperesek álláspontjával egyetértve kifejtette, hogy az UH lelet záró mondata csupán összegzésként szolgál, és nem helyettesítheti a protokoll által előírt magzati paraméterek konkrét vizsgálatát és ennek rögzítését a leletben. Hangsúlyozta, hogy a szeptemberi UH vizsgálatot végző ... megerősítette azt a szakértői megállapítást, miszerint a terhesség 18-19. hetében vizsgálni kell a szív négyüregűségét és amennyiben teljes pitvarkamrai sövényhiány fordul elő, azt látni lehet az UH vizsgálat során. Miután az I-II. rendű felperesek gyermeke teljes pitvarkamrai sövényhiánnyal született, nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a II. UH vizsgálat alkalmával az alperesi alkalmazott a szív négyüregűségének vizsgálatát is elmulasztotta. Álláspontja szeint nem zárható ki, hogy a perbeli esetben megtörtént a szív négyüregűségének kivételével a kötelezően előírt részletek vizsgálata, azonban ez a leletek alapján nem igazolható.