BH 2017.6.191 I. Kötelező jogi képviselet esetén a fél által a jogi képviselő közreműködése nélkül, személyesen elkészített beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Ítélőtábla Pf.20595/2016/15., Kúria Pf.25107/2016. (*BH 2017.6.191*)

***********

II. A határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a fél az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta [1952. évi III. tv. (Pp.) 73/B. § (1) bek., 107. § (3) bek., 109. § (2) bek.].

[1] A törvényszék ítéletét az alperes támadta fellebbezéssel. Az ítélőtábla a másodfokú tárgyalást 2016. október 28. napjára tűzte ki. A felperes pártfogó ügyvédje a tárgyalásra szóló idézést az alperes fellebbezésével együtt 2016. május 24-én vette át.

[2] A felperes pártfogó ügyvédje 2016. június 17-én az ítélőtáblának bejelentette, hogy a felperesnek megküldte a fellebbezést és kioktatta arra, hogy az idéző végzés átvételét követő nyolc napon belül csatlakozó fellebbezéssel élhet. Csatolta az ezt követően a felperes által neki megküldött beadványt, amelyben a felperes - tartalma szerint - a fellebbezéssel támadott ítélet részbeni megváltoztatását kérte. Minthogy a felperes pártfogó ügyvédje ezt a beadványt értelmezni nem tudta, a felperest felhívta annak megjelölésére, hogy amennyiben maga is fellebbezni kíván, úgy mekkora összegre tartja fenn a fellebbezését. Bejelentette, hogy a felperesnek a felhívásra adott nyilatkozatát haladéktalanul közölni fogja. Kérte egyúttal azt, hogy az esetlegesen benyújtandó csatlakozó fellebbezés tekintetében az ítélőtábla a beadványát igazolási kérelemként bírálja el. Annak indokaként hivatkozott a felperes fogva tartása miatt rendkívül nehézkes kommunikációra, amely a határidő betartását eleve lehetetlenné tette.

[3] Az ítélőtábla a felperes pártfogó ügyvédjét nyilatkozattételre hívta fel a tekintetben, hogy a felperes személyesen írt beadványát csatlakozó fellebbezésként kívánja-e előterjeszteni, s ha igen, azt aláírásával és ellenjegyzésével nyújtsa be. Figyelmeztette egyúttal arra, hogy amennyiben nem nyilatkozik, a beadvány csatlakozó fellebbezésként - figyelemmel az ítélőtábla előtti kötelező jogi képviseletre - hatálytalan. A felperes pártfogó ügyvédje - a felhívásban írt határidőn belül - 2016. július 5-én benyújtotta a felperesnek az ítélet részbeni megváltoztatására irányuló csatlakozó fellebbezését. Ismételten nyilatkozott továbbá arról, hogy igazolási kérelmet terjeszt elő, és kéri a csatlakozó fellebbezést határidőben benyújtottnak tekinteni.

[4] Az ítélőtábla végzésével a csatlakozó fellebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet elutasította, ennélfogva a csatlakozó fellebbezést is elutasította. A Pp. 106. §-ának (1) bekezdésére utalva kifejtette, hogy az igazolási kérelemben megjelölt indok, vagyis a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodó felperessel való nehézkes kapcsolattartás nem alkalmas a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére. A jogi képviselőnek ugyanis lehetősége lett volna a felperessel a kapcsolatot a rendelkezésére álló határidőben felvenni, szándékáról - akár szóban, telefonon - tájékozódni, ekként a csatlakozó fellebbezést a jogszabály [Pp. 244. § (2) bekezdés] szerinti határidőn belül előterjeszteni. Ez a munkaszervezéssel, egyébként többféleképpen megvalósítható kommunikációval kapcsolatos hivatkozás az önhiba hiányának igazolására nem alkalmas. Az ítélőtábla ezért az igazolási kérelmet mint alaptalant elutasította. Erre figyelemmel a csatlakozó fellebbezés - bár az ítélőtábla annak benyújtásának időpontját 2016. június 17-ében határozta meg a felperes tartalmában egyértelműen csatlakozó fellebbezési kérelmet tartalmazó beadványa alapján - elkésett, és ezért azt az ítélőtábla a Pp. 244. § (3) bekezdése alapján elutasította.

[5] A végzés ellen a felperes fellebbezett. Kérte, hogy a Kúria az ítélőtábla végzését változtassa meg, az igazolási kérelemnek adjon helyt, és az ítélőtáblát utasítsa a csatlakozó fellebbezés érdemi tárgyalására. Álláspontja szerint az ítélőtábla azért hozott jogszabálysértő döntést, mert figyelmen kívül hagyta az igazolási kérelem elbírálása során irányadó, a Pp. 109. § (3) bekezdésében írt méltányossági szabályt. Utalt arra, hogy az elmúlt időszakban büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva, és a fogva tartási helyét folyamatosan változtatták. Ez pedig egy olyan különös élethelyzet, amely alapvetően nehezíti meg a jogi képviselővel történő kapcsolatfelvételt. Az ítélőtábla végzésének indokolásában foglaltakkal szemben a jogi képviselője még felvilágosítást sem kaphat arról, hogy éppen hol tartják fogva, különösen nem telefonálhat számára.

[6] A fellebbezés nem alapos.

[7] A Pp. 233/A. §-a értelmében - a Pp. 110. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával - fellebbezéssel támadható a másodfokú eljárásban hozott, az igazolási kérelmet elutasító végzés, valamint a fellebbezést hivatalból elutasító végzés is. A Kúria ezért azt vizsgálta, hogy az ítélőtábla a jogszabályoknak megfelelően utasította-e el a csatlakozó fellebbezési határidő elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelmet és a felperes elkésett csatlakozó fellebbezését.

[8] A Pp. 244. §-ának (2) bekezdése szerint a csatlakozó fellebbezést a fellebbezés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell a másodfokú bíróságnál előterjeszteni. E törvényi határidő a Pp. 104. § (1) bekezdésére tekintettel nem meghosszabbítható. Az adott esetben a felperes a fellebbezésnek a pártfogó ügyvédje részére történt kézbesítésétől számított nyolcnapos határidő alatt az ítélőtáblánál nem terjesztett elő csatlakozó fellebbezést. A felperes pártfogó ügyvédje ugyan az igazolási kérelmet a Pp. 107. § (1) bekezdése által meghatározott szubjektív határidőn, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül benyújtotta, de ezzel együtt a Pp. 107. § (3) bekezdése ellenére az elmulasztott cselekményt nem pótolta, joghatályos csatlakozó fellebbezést nem terjesztett elő.

[9] Az kétségtelen, hogy az igazolási kérelmet tartalmazó beadványhoz mellékelt, a felperes által saját kezűleg írt beadvány - a Pp. 3. § (2) bekezdésének második fordulatában írt tartalom szerinti elbírálás elvére figyelemmel - csatlakozó fellebbezésnek minősült, de a Pp. 73/B. § (1) bekezdésének első fordulata értelmében hatálytalan volt. Kötelező jogi képviselet esetén ugyanis a fél által a jogi képviselő közreműködése nélkül, személyesen elkészített és a jogi képviselő beadványához mellékletként csatolt okiratban foglalt kérelmek és nyilatkozatok hatálytalanok (Kúria Pfv.II.20.783/2013/8.).

[10] Az adott esetben a felperes által személyesen elkészített, a tartalma szerint csatlakozó fellebbezésnek tekinthető beadványt a pártfogó ügyvéd az ítélőtábla felhívása ellenére, a Pp. 93. §-ának (3) bekezdése szerint nem látta el az aláírásával, és annak első példányát a Pp. 196. § (1) bekezdésének e) pontja és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27. §-ának (1) bekezdése szerint nem látta ellenjegyzésével. Az igazolási kérelmet a Pp. 109. § (2) bekezdésének második fordulata alapján érdemi vizsgálat nélkül kellett elutasítani, ugyanis az igazolási kérelem nem lehet alapos akkor, ha az előterjesztésével együtt nem pótolták az elmulasztott cselekményt [Pp. 107. § (3) bekezdés]. A felperes pártfogó ügyvédje által benyújtott, a fenti alaki követelményeknek megfelelő, és ezért joghatályos, de elkésett csatlakozó fellebbezés pedig a Pp. 244. § (3) bekezdése alapján volt elutasítandó.