31992L0101[1]

A TANÁCS 92/101/EGK IRÁNYELVE (1992. november 23.) a részvénytársaságok alapításáról, valamint a tőkéjük fenntartásáról és módosításáról szóló 77/91/EGK irányelv módosításáról

A Tanács 92/101/EGK irányelve

(1992. november 23.)

a részvénytársaságok alapításáról, valamint a tőkéjük fenntartásáról és módosításáról szóló 77/91/EGK irányelv módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

az Európai Parlamenttel [2] együttműködve,

tekintettel a Szociális és Gazdasági Bizottság véleményére [3],

mivel a jegyzett tőke fenntartása és a részvényesekkel egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a 77/91/EGK irányelv [4] korlátozza a részvénytársaságok azon jogát, hogy megszerezzék saját részvényeiket;

mivel azok a korlátozások, amelyek egy társaság saját részvényeinek a társaság által történő megszerzésére vonatkoznak, nemcsak maga a társaság által végrehajtott szerzésekre vonatkoznak, hanem bármely, a saját nevében, de a társaság számlájára eljáró személy általi szerzésre is;

mivel annak megakadályozására, hogy egy részvénytársaság egy másik társaságot, amelyben a szavazati jogok többségét birtokolja vagy amelyre meghatározó befolyást gyakorol, használjon fel az ilyen szerzések lebonyolítására, az e tekintetben kirótt korlátozások betartása nélkül, azokat a rendelkezéseket, amelyek a társaságok saját részvényeinek a társaság által történő szerzését szabályozzák, ki kell terjeszteni, hogy átfogják az ilyen egyéb társaságok által végrehajtott részvényszerzések legfontosabb és leggyakoribb eseteit; mivel ezeket a rendelkezéseket ki kell terjeszteni a részvénytársaság részvényeinek a lejegyzésére is;

mivel a 77/91/EGK irányelv kijátszásának megakadályozása érdekében a rendelkezéseknek ki kell terjedniük a 68/151/EGK [5] irányelv által szabályozott társaságokra, valamint a harmadik országok jogszabályai által szabályozott és hasonló társasági formával rendelkező társaságokra is;

mivel ha csak közvetett kapcsolat áll fenn egy részvénytársaság és egy másik, a harmadik preambulumbekezdésben említett társaság között, akkor indokoltnak tűnik a közvetlen kapcsolat esetében alkalmazandó rendelkezések enyhítése, előírva a szavazati jog felfüggesztését mint minimális intézkedést az irányelv céljainak elérése érdekében;

mivel ha egy tagállam a 77/91/EGK irányelvben meghatározotthoz hasonló szankciórendszerről és a szavazati jog felfüggesztéséről rendelkezik, akkor ez úgy tekinthető, hogy az ilyen jogi szabályozás megfelel ezen irányelv céljainak;

mivel ezenkívül indokolt, hogy kivételt képezzenek az olyan esetek, amelyekben a szakmai tevékenység különleges természete kizárja annak a lehetőségét, hogy ezen irányelv céljai veszélybe kerüljenek;

mivel rendelkezni kell a megfelelő alkalmazkodási időszakról, egy tagállam pénzügyi piacán az ország gazdasági szerkezetéből eredő zavar, valamint az önszabályozásra vonatkozó szabályok tekintetében túl hirtelen következmények elkerülése érdekében,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 77/91/EGK irányelv szövege a 24. cikk után a következő cikkel egészül ki:

"24a. cikk

(1) a) A 68/151/EGK irányelv 1. cikkének értelmében egy részvénytársaság részvényeinek egy olyan másik társaság általi lejegyzését, megszerzését vagy birtoklását, amelyben a nyilvánosan működő részvénytársaság közvetlenül vagy közvetetten a szavazati jogok többségét birtokolja, vagy amelyre közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorol, úgy kell kezelni, mintha a lejegyzést, a megszerzést vagy a birtoklást maga a részvénytársaság hajtotta volna végre;

b) az a) pontot akkor is kell alkalmazni, ha a másik társaság egy harmadik ország joga által szabályozott és a 68/151/EGK irányelv 1. cikkében felsoroltakhoz hasonló társasági formával rendelkezik.

(2) Ha azonban a részvénytársaság közvetetten birtokolja a szavazatok többségét vagy közvetetten is képes meghatározó befolyást gyakorolni, akkor a tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az (1) bekezdést, ha előírják a másik társaság által a részvénytársaságban birtokolt részvények szavazati jogának felfüggesztését.

(3) A konszernekre vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolásának hiányában, a tagállamok

a) meghatározhatják azokat az eseteket, amelyekben egy részvénytársaságot úgy kell tekinteni, hogy az meghatározó befolyást gyakorolhat egy másik társaság felett; ha egy tagállam él e lehetőséggel, akkor nemzeti jogszabályainak minden esetben rendelkezniük kell arról, hogy meghatározó befolyás gyakorlására van lehetőség, ha egy nyilvánosan működő részvénytársaság:

- jogosult a másik társaság ügyviteli, irányító vagy felügyeleti szerve tagjainak többségét kinevezni vagy felmenteni, és ugyanakkor ennek a társaságnak részvényese vagy tagja is, vagy

- a másik társaság részvényese vagy tagja, és e társaság részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás alapján kizárólagosan ellenőrzi a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségét.

Az első és a második francia bekezdésben említett esetek kivételével a tagállamok nem kötelesek más esetekre vonatkozó rendelkezéseket hozni;

b) meghatározhatják azokat az eseteket, amelyekben egy részvénytársaságot úgy kell tekinteni, hogy az közvetetten szavazati jogokat birtokol vagy közvetetten képes meghatározó befolyás gyakorlására;

c) meghatározhatják azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén egy nyilvánosan működő részvénytársaságot úgy kell tekinteni, hogy az szavazati jogokkal rendelkezik.

(4) a) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az (1) bekezdést, ha a lejegyzés, megszerzés vagy birtoklás a részvényeket lejegyző, megszerző vagy birtokló személytől különböző másik személy nevében történik, aki nem egy, az (1) bekezdésben említett részvénytársaság, sem pedig egy olyan másik társaság, amelyben a részvénytársaság közvetlenül vagy közvetetten a szavazati jogok többségével rendelkezik, vagy amelyre közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni.

b) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az (1) bekezdést, ha a részvények lejegyzését, megszerzését vagy birtoklását a másik társaság értékpapír-kereskedői minőségében és ilyen jellegű tevékenységi körében végzi, feltéve, hogy tagja egy, a tagállamban található vagy működő értékpapírtőzsdének, vagy a tagállam olyan hatósága engedélyezte, illetve felügyeli, amelynek a hatáskörébe tartozik a hivatásos értékpapír-kereskedők felügyelete, amely magában foglalja a hitelintézeteket is ezen irányelv értelmében.

(5) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk az (1) bekezdést, ha egy részvénytársaság más társaság által birtokolt részvényeit azelőtt szerezték meg, hogy a két társaság közötti viszony megfelelt volna az (1) bekezdésben meghatározott ismérveknek.

Az ilyen részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat fel kell függeszteni és a részvényeket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy a 19. cikk (1) bekezdése b) pontjában meghatározott feltételek fennállnak-e.

(6) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk a 20. cikk (2) vagy (3) bekezdését, illetve a 21. cikket, ha a részvénytársaság részvényeit egy másik társaság azzal a feltétellel szerzi meg, hogy elrendelik

a) a másik társaság által a részvénytársaságban birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jog felfüggesztését, és

b) a részvénytársaság ügyviteli vagy irányító szerveinek tagjai kötelesek a 20. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 21. cikkben említett részvényeket a másik társaságtól azon az áron visszavásárolni, amelyen az megvásárolta azokat; ennek a szankciónak az alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha a részvénytársaság ügyviteli vagy irányító szerveinek tagjai igazolják, hogy az a részvénytársaság nem vett részt az érintett részvények lejegyzésében vagy megszerzésében."

2. cikk

(1) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk a 77/91/EGK irányelv 24a. cikkét a 3. cikk (2) bekezdésében említett időpont előtt megszerzett részvények esetében.

Mindazonáltal az ilyen részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokat fel kell függeszteni és a részvényeket figyelembe kell venni annak megállapításakor, hogy ugyanezen irányelv 19. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek-e.

(2) A pénzügyi piaci zavarok elkerülése érdekében a Belga Királyság 1998. január 1-éig elhalaszthatja az ilyen szavazati jog felfüggesztését azzal a feltétellel, hogy

- ezek a jogok az ezen irányelvről szóló értesítés előtt szerzett részvényekhez kapcsolódnak, és

- minden olyan társaság esetében, amelynek viszonya egy nyilvánosan működő részvénytársasággal megfelel a 77/91/EGK irányelv 24a. cikkében meghatározott feltételeknek, és ezek a jogok nem haladják meg a részvénytársaság részvényeihez kapcsolódó szavazati jogok 10 %-t.

3. cikk

(1) A tagállamok legkésőbb 1994. január 1-jéig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A hatálybalépés napja, amelyet a tagállamok ezeknél a rendelkezéseknél meghatároznak, legkésőbb 1995. január 1. lehet.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(4) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

4. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1992. november 23-án.

a Tanács részéről

az elnök

N. Lamont

[1] HL C 8., 1991.1.12., 5. o. ésHL C 317., 1991.12.7., 13. o.

[2] HL C 240., 1991.9.16., 103. o., valamint az 1992. október 28-i (a Hivatalos Lapban még ki nem hirdetett) határozat.

[3] HL C 269., 1991.10.14., 21. o.

[4] HL L 26., 1977.1.31., 1. o. Az irányelvet legutóbb Spanyolország és Portugália Csatlakozási Okmánya módosította.

[5] HL L 65., 1968.3.14., 8. o.

--------------------------------------------------