31968L0151[1]

A Tanács első irányelve (1968. március 9.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

A TANÁCS ELSŐ IRÁNYELVE

(1968. március 9.)

az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 58. cikkének (2) bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról

(68/151/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára;

tekintettel a letelepedés szabadságának korlátozásait megszüntető általános programra ( 1 ) és különösen annak VI. címére;

tekintettel a Bizottság javaslatára;

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 );

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 );

mivel az 54. cikk (3) bekezdésének g) pontjában, valamint a letelepedés szabadságának korlátozásait megszüntető általános programban előírt összehangolás sürgős feladat, különösen a részvénytársaságok, a betéti részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok tekintetében, hiszen az ilyen társaságok tevékenysége gyakran országhatárokon átnyúlik;

mivel az ilyen típusú társaságok adatszolgáltatására, az általuk vállalt kötelezettségek érvényességére, illetve a társaság érvénytelenségére vonatkozó nemzeti jogszabályok összehangolása különös jelentőségű, különösen a harmadik személyek érdekeinek védelme szempontjából;

mivel ezeken a területeken egyidejűleg kell közösségi rendelkezéseket elfogadni az ilyen társaságokra vonatkozóan, hiszen ezeknek a társaságoknak kizárólag a társasági vagyonuk áll rendelkezésükre biztosítékul harmadik személyek számára;

mivel a társaság lényeges okirataiba betekintést kell biztosítani annak érdekében, hogy harmadik személyek megbizonyosodhassanak ezek tartalmáról és a társaságra vonatkozó egyéb adatokról, különösen a társaság nevében történő kötelezettségvállalásra feljogosított személyek adatait illetően;

mivel biztosítani kell harmadik személyek védelmét olyan jogszabályok révén, amelyek a lehető legteljesebb mértékben korlátozzák annak jogi lehetőségét, hogy a társaság nevében érvénytelen kötelezettségeket lehessen vállalni;

mivel a társaság és harmadik személyek, valamint a tagok egymás közötti viszonyával kapcsolatos jogbiztonság érdekében korlátozni kell az olyan eseteket, amikor az érvénytelenség, valamint az érvénytelenné nyilvánítás visszaható hatálya merülhet fel, illetve rövid határidőt kell megszabni, amelyen belül a harmadik személyek bármely ilyen határozattal szemben kifogással élhetnek;

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak az alábbi jogi formájú társaságokkal kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:

- Németországban:

- die Aktiengesellschaft, die Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Belgiumban:

- Franciaországban:

- la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée, la société par actions simplifiée;

- Olaszországban:

- società per azioni, società in accomandita per azioni, società a responsabilità limitata;

- Luxemburgban:

- la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée;

- Hollandiában:

- de naamloze vennootschap, de besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

- Az Egyesült Királyságban:

- companies incorporated with limited liability;

- Írországban:

- companies incorporated with limited liability;

- Dániában:

- aktieselskab, kommanditaktieselskab, anpartsselskab;

- Görögországban:

- ανώνυμη εταιρία, εταιρία περιωρισμένης ευθύνης, ετερόρρυθμη κατά μετοχές εταιρία;

- Spanyolországban:

- la sociedad anónima, la sociedad comanditaria por acciones, la sociedad de responsabilidad limitada;

- Portugáliában:

- a sociedade anónima de reponsabilidade limitada, a sociedade em comandita por acçoes, a sociedade por quotas de responsabilidade limitada;

- Ausztriában:

- die Aktiengesellschaft, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Finnországban:

- yksityinen osakeyhtiöprivat aktiebolag,julkinen osakeyhtiöpublikt aktiebolag;

- Svédországban:

- aktiebolag;

- a Cseh Köztársaságban:

- společnost s ručením omezeným, akciová společnost;

- Észtországban:

- aktsiaselts, osaühing;

- Cipruson:

- δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση, ιδιωτικές εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση;

- Lettországban:

- akciju sabiedrība, sabiedrība ar ierobežotu atbildību, komanditsabiedrība;

- Litvániában:

- akcinė bendrovė, uždaroji akcinė bendrovė;

- Magyarországon:

- részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság;

- Máltán:

- kumpanija pubblika/public limited liability company,kumpanija privata/private limited liability company;

- Lengyelországban:

- spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, spółka komandytowo-akcyjna, spółka akcyjna;

- Szlovéniában:

- delniška družba, družba z omejeno odgovornostjo, komanditna delniška družba;

- Szlovákiában:

- akciová spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným';

- Bulgáriában:

- акционерно дружество, дружество с ограничена отговорност, командитно дружество с акции;

- Romániában:

- аsocietate pe acțiuni, societate cu răspundere limitată, societate în comandită pe acțiuni.

I. SZAKASZ

Adatszolgáltatás és közzététel

2. cikk

(1) A tagállamoknak meg kell hozniuk a szükséges intézkedéseket a társaság kötelező adatszolgáltatásának biztosításához, legalább a következő okiratokra és adatokra vonatkozóan:

a) a létesítő okirat és alapszabály, ha ezt külön okirat tartalmazza;

b) az a) pontban említett okiratok bármely módosítása, beleértve annak az időtartamnak a meghosszabbítását, amelyre a társaságot létrehozták;

c) a létesítő okirat, illetve az alapszabály minden módosítását követően, a hatályos létesítő okiratnak vagy alapszabálynak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt teljes szövege;

d) azon személyek kijelölése, megbízásuk megszűnése, és személyes adatai, akik a jogszabályok értelmében létrehozott szervként, illetve bármely ilyen szerv tagjaiként:

i. jogosultak a társaság képviseletére harmadik személyekkel szemben és jogi eljárásokban;

ii. részt vesznek a társaság ügyvezetésében, felügyeletében, illetve ellenőrzésében.

Az adatközlés során arról is tájékoztatást kell adni, hogy a társaság képviseletére jogosult személyek önállóan vagy kizárólag együttes cégjegyzési jogosultsággal rendelkeznek-e.

e) a jegyzett tőke összege évente legalább egyszer, amennyiben a létesítő okirat vagy az alapszabály tartalmazza az engedélyezett jegyzett tőkeösszegét, és, ha annak emeléséhez a létesítő okirat módosítására nincs szükség;

f) minden egyes üzleti évekre vonatkozó pénzügyi beszámolók, amelyeket a 78/660/EGK ( 4 ), a 83/349/EGK ( 5 ), a 86/635/EGK ( 6 ) és a 91/674/EGK ( 7 ); tanácsi irányelvekkel összhangban kell közzétenni;

g) a társaság székhelyének áthelyezése;

h) a társaság felszámolása;

i) a társaság bíróság által történő megszüntetése;

j) a felszámolók kijelölése, személyi adataik, jogkörük, kivéve azt az esetet, ha ezt a jogkört egyértelműen és kizárólagosan a törvények, illetve a társaság létesítő okirata határozza meg;

k) a felszámolási eljárás befejezése, valamint azokban a tagállamokban, ahol a cégnyilvántartásból történő törlés jogi következményekkel jár, e törlés ténye.

3. cikk

(1) Minden tagállam központi nyilvántartásában, kereskedelmi nyilvántartásában vagy cégjegyzékében külön aktát kell nyitni valamennyi ott nyilvántartásba vett társaság számára.

(2) A 2. cikk szerint szolgáltatott valamennyi okiratot és adatot ebben az aktában kell nyilvántartani, illetve a nyilvántartásba be kell jegyezni; a nyilvántartásban szereplő bejegyzések tárgyának minden esetben meg kell jelennie az aktában.

A tagállamok biztosítják, hogy a társaságoknak, valamint minden egyéb olyan személynek vagy intézménynek, amelynek értesítést kell végrehajtania vagy abban segítséget nyújtania, 2007. január 1-jére lehetősége legyen elektronikus úton benyújtani minden olyan okiratot és adatot, amelynek a közzététele a 2. cikk értelmében kötelező.

Ezenkívül a tagállamok minden társaságtól vagy meghatározott jogi formájú társaságoktól megkövetelhetik, hogy minden ilyen okiratot és adatot vagy ezek közül bizonyos típusúakat elektronikus úton nyújtsanak be.

Minden, a 2. cikkben említett okiratot és adatot, amelyet legkésőbb 2007. január 1-jétől nyújtanak be - akár papíron, akár elektronikus úton -, elektronikus formában kell az aktában tárolni, illetve a nyilvántartásba bevezetni. Ebből a célból a tagállamok biztosítják, hogy mindazokat az okiratokat és adatokat, amelyeket legkésőbb 2007. január 1-jétől papíron nyújtanak be, a nyilvántartás elektronikus formában rögzítse.

Azokat a 2. cikkben említett okiratokat és adatokat, amelyeket 2006. december 31-ig papíron nyújtottak be, nem kötelező a nyilvántartásnak automatikusan elektronikus formában rögzítenie. A tagállamoknak azonban biztosítaniuk kell, hogy amint az elektronikus úton történő közzétételre - a (3) bekezdés hatályba léptetése érdekében elfogadott szabályokkal összhangban - kérelmet nyújtanak be, ezeket a nyilvántartás elektronikus formában alakítsa át.

(3) A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének, vagy azok kivonatának másolatát kérelemre hozzáférhetővé kell tenni. Legkésőbb 2007. január 1-jétől a kérelmeket a kérelmező választásától függően papíron vagy elektronikus formában lehet benyújtani a nyilvántartáshoz.

A tagállamok által rögzített, 2007. január 1-jénél nem későbbi időponttól kezdődően az első albekezdésben említett másolatokat a kérelmező választásától függően papíron és elektronikus formában is beszerezhetővé kell tenni a nyilvántartásból. Ez minden okiratra és adatra vonatkozik, tekintet nélkül arra, hogy azokat a megjelölt időpont előtt vagy azt követően nyújtották-e be. A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy egy meghatározott időpontban vagy az előtt - amely nem lehet későbbi, mint 2006. december 31. - a papíron benyújtott okiratokat és adatokat, vagy csak bizonyos típusú okiratokat és adatokat nem lehet elektronikus formában beszerezni a nyilvántartásból, amennyiben egy meghatározott idő már eltelt az okiratok és adatok benyújtása és a nyilvántartáshoz benyújtott kérelem időpontja között. Ez a meghatározott időtartam nem lehet kevesebb, mint 10 év.

A 2. cikkben említett okiratok vagy adatok egészének vagy azok kivonatának papíron vagy elektronikus formában készült másolatáért fizetendő díj nem haladhatja meg annak eljárási költségét.

A papíron kiadott másolatokat "hiteles másolat"-ként hitelesíteni kell, kivéve, ha a kérelmező ettől a hitelesítéstől eltekint. Az elektronikus formában kiadott másolatokat nem kell "hiteles másolat"-ként hitelesíteni, kivéve, ha a kérelmező kifejezetten kéri a hitelesítést.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az elektronikus másolatok hitelesítése garantálja mind azok eredetének hitelességét, mind tartalmuk sértetlenségét az elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről szóló, 1999. december 13-i 1999/93/EK európai parlamenti ( 8 ) 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott és tanácsi irányelvlegalább egy fokozott biztonságú elektronikus aláírás segítségével.

(4) A (2) bekezdésben említett okiratokkal és adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatást a teljes szövegnek vagy egy részének a tagállamban erre a célra kijelölt nemzeti hivatalos lapban kell közzétenni, illetve az aktában elhelyezett vagy a nyilvántartásba bevezetett okirattal történő utalással kell teljesítenie. Az erre a célra kijelölt nemzeti hivatalos lap elektronikus formában is vezethető.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a nemzeti hivatalos lapban való közzétételt ugyanolyan hatékony eszközzel helyettesítik, amely lehetővé teszi legalább egy olyan rendszer használatát, amelyben a közzétett információ egy központi elektronikus platform segítéségével időrendi sorrendben hozzáférhető.

(5) A társaság az okiratokra és adatokra harmadik személyekkel szemben kizárólag azt követően hivatkozhat, hogy azokat a (4) bekezdésnek megfelelően közzétették, kivéve azt az esetet, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek azokról tudomásuk volt.

A közzétételt követő 16. napot megelőző ügyletekkel kapcsolatban azonban okiratokra és az adatokra nem hivatkozhatnak harmadik személyekkel szemben akkor, ha az bizonyítani tudja, hogy azokról nem szerezhetett tudomást.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a (4) bekezdéssel összhangban megjelentetett, illetve a nyilvántartásban vagy aktában megjelenő adatok közötti eltérések elkerülésére.

Eltérés esetében azonban a (4) bekezdéssel összhangban megjelent szövegre harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni; harmadik személyek ugyanakkor hivatkozhatnak erre, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek tudomásuk volt az aktában elhelyezett vagy nyilvántartásba bejegyzett szövegről.

(7) Harmadik személyek továbbá mindig hivatkozhatnak bármely olyan okiratra és adatra, amelyek tekintetében az adatközlést és a közzétételt elmulasztották, kivéve azokat az eseteket, amikor az adatközlés és a közzététel elmulasztása következtében ezek érvénytelenek.

(8) E cikk alkalmazásában az "elektronikus eszközzel" kifejezés azt jelenti, hogy az információt elektronikus eszközzel küldik rendeltetési helyére, és azt a feldolgozás és tárolás céljából elektronikus eszközzel fogadják (beleértve a digitális tömörítést), és az információt teljes mértékben a tagállamok által meghatározott módon, kábelen, rádión, optikai vagy egyéb elektromágneses eszközökkel adják át, továbbítják és fogadják.

3a. cikk

(1) Azokat az okiratokat és adatokat, amelyeket a 2. cikk értelmében közzé kell tenni, az abban a tagállamban alkalmazandó nyelvhasználati szabályok által engedélyezett nyelvek egyikén kell kiállítani és benyújtani, amelyben a 3. cikk (1) bekezdésében említett aktát megnyitották.

(2) A 3. cikkben említett kötelező közzététel mellett a tagállamok lehetővé teszik, hogy a 2. cikkben említett okiratokat és adatokat önkéntesen, a 3. cikkel összhangban a Közösség bármelyik hivatalos nyelvén vagy nyelvein benyújthassák és közzétehessék.

A tagállamok előírhatják, hogy az okiratok és adatok fordítását hitelesíteni kell.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket harmadik személyeknek az önkéntesen közzétett fordításokhoz való hozzáférése megkönnyítésére.

(3) A 3. cikkben említett kötelező és az e cikk (2) bekezdésében meghatározott önkéntes adatközlés mellett a tagállamok megengedhetik, hogy az érintett okiratokat és adatokat a 3. cikkel összhangban bármely más nyelve(ke)n is közzétegyék.

A tagállamok kiköthetik, hogy az okiratok és adatok fordítását hitelesíteni kell.

(4) Amennyiben a nyilvántartás hivatalos nyelvén közzétett okiratok és adatok, valamint az önkéntesen közzétett fordítás között eltérés mutatkozik, ez utóbbira harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni. Harmadik személyek ennek ellenére hivatkozhatnak az önkéntesen közzétett fordításra, kivéve, ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személyeknek tudomása volt a kötelező adatszolgáltatás tárgyát képező változatról.

4. cikk

A tagállamok előírják, hogy a a levelezésnek és megrendeléseknek, akár papír, akár bármely más adathordozó használatával készültek, tartalmazniuk kell a következő adatokat:

a) a 3. cikkben említett aktát magában foglaló nyilvántartás azonosításához szükséges adatok, a társaságnak az adott nyilvántartásban szereplő nyilvántartási számával együtt,

b) a társaság jogi formája, székhelye, továbbá adott esetben annak említése, hogy a társaság felszámolás alatt áll.

Amennyiben ezekben a dokumentumokban említés történik a társaság tőkéjéről, a hivatkozásnak a társaság jegyzett és befizetett tőkéjére kell vonatkoznia.

A tagállamok előírják, hogy a társaságok honlapjai legalább az első bekezdésben említett adatokat, és adott esetben a társaság jegyzett és befizetett tőkéjét tartalmazzák.

5. cikk

Minden tagállamnak meg kell határoznia, hogy mely személyek kötelesek az adatszolgáltatásra.

6. cikk

A tagállamoknak megfelelő büntetéseket kell kiszabniuk legalább a következő esetekben:

a) ha a pénzügyi beszámolók 2. cikk (1) bekezdése f) pontjában előírtak szerinti közzétételét elmulasztják;

b) ha az üzleti dokumentumokban vagy a társaság honlapján nem tüntetik fel a 4. cikkben előírt kötelező adatokat.

II. SZAKASZ

A társaság által vállalt kötelezettségek érvényessége

7. cikk

Ha egy társaság alapítása során, de a jogi személyiség megszerzését megelőzően, a társaság nevében eljártak, és a társaság nem vállalja az ebből eredő kötelezettségeket, az eljáró személyek e kötelezettségek vonatkozásában korlátlan, egyetemleges felelősséggel tartoznak, kivéve ha ettől eltérően egyeztek meg.

8. cikk

A társaságnak a társaság képviseletére feljogosított szerveként eljáró személyekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése esetén csak akkor lehet harmadik személyekkel szemben azok kijelölésének jogellenességére hivatkozni, amennyiben a társaság bizonyítja, hogy a harmadik személyeknek arról tudomásuk volt.

9. cikk

(1) A társaság szerveinek harmadik személyek felé irányuló jogcselekményei a társaságra nézve kötelezőek, még akkor is, ha nem tartoznak a társaságtevékenységi körébe, kivéve azt az esetet, ha azok a jogcselekmények meghaladják a szervek törvény által rájuk ruházott, illetve engedélyezett hatáskörét.

A tagállamok azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a társaságra nézve az ilyen jogcselekmények nem kötelezőek, ha azok nem tartoznak a társaság tevékenységi körébe, és ha a társaság bizonyítani tudja, hogy a harmadik személynek erről tudomása volt, illetve a körülmények ismeretében nem feltételezhető, hogy ne lett volna tudomása arról, hogy a jogcselekmény nem tartozik a tevékenységi körébe; a létesítő okirat közzététele önmagában erre nem elegendő bizonyíték.

(2) A társasági szervek hatáskörének a létesítő okirat vagy az illetékes szervek határozata általi korlátozására harmadik személyekkel szemben nem lehet hivatkozni, még akkor sem, ha ezt korábban közzétették.

(3) Ha az egyes tagállamok jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a társaság képviseleti jogát - eltérve az erre a területre vonatkozó törvényi szabályzástól - a létesítő okirat egyetlen személyre, vagy együttesen eljáró több személyre ruházhatja, a jogszabályok úgy rendelkezhetnek, hogy a létesítő okirat e rendelkezésére harmadik személyekkel szemben hivatkozni lehet, amennyiben a rendelkezés a képviseleti jogra általában vonatkozik; a 3. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni arra, hogy a létesítő okirat ilyen rendelkezésére harmadik személyekkel szemben hivatkozni lehet-e.

III. SZAKASZ

A társaság érvénytelensége

10. cikk

Minden olyan tagállamban, ahol a társaság megalapítása feletti előzetes jogszabályok közigazgatási, hatósági vagy bírói ellenőrzésről nem rendelkeznek, a létesítő okiratot, a társaság alapszabályát, illetve ezek bármely módosítását közokiratba kell foglalni.

11. cikk

A tagállamok jogszabályai kizárólag a következő rendelkezéseknek megfelelően rendelkezhetnek a társaság érvénytelenségéről:

(1) Az érvénytelenséget bírósági határozatnak kell kimondania;

(2) Az érvénytelenséget kizárólag a következő okok alapján lehet kimondani:

a) nem készült létesítő okirat, illetve nem tartották be az előzetes ellenőrzési eljárásra vonatkozó előírásokat, vagy a létesítő okiratot nem foglalták közokiratba;

b) a társaság tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közrenddel;

c) a létesítő okirat vagy az alapszabály nem tartalmazza a társaság cégnevét, a tagok vagyoni hozzájárulását, a jegyzett tőke összegét, vagy a társaság tevékenységi körét;

d) a tagállamoknak a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseit nem tartották be;

e) valamennyi alapító tag cselekvőképtelen;

f) a társaságra vonatkozó tagállami jogszabály ellenére az alapító tagok létszáma kettőnél kevesebb.

A fentiekben felsorolt semmisségi okokon kívül a társaságok érvénytelenségét, és relatív érvénytelenségét, illetve érvénytelenné nyilvánítását egyéb okok nem indokolhatják.

12. cikk

(1) A 3. cikkben foglaltak az irányadók arra a kérdésre nézve, hogy a bíróság által hozott érvényességet érintő határozatokra harmadik személyekkel szemben lehet-e hivatkozni. Amennyiben a nemzeti jogszabály harmadik személyek számára lehetővé teszi a határozat megtámadását, erre kizárólag a határozat hivatalos bírósági kihirdetését követő 6 hónapon belül van lehetőség.

(2) A társaság felszámolásához hasonlóan, az érvénytelenség jogkövetkezménye a társaság megszűnése.

(3) A társaság felszámolásának jogkövetkezményeit nem sértve, az érvénytelenség nem befolyásolja a társaság által, vagy a társasággal közösen vállalt kötelezettségek érvényességét, függetlenül

(4) Valamennyi tagállam jogszabályai rendelkezhetnek az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a társasági tagok egymás közötti viszonyait illetően.

(5) Az alaptőkében részesedéssel rendelkező tulajdonosok nem mentesülnek az általuk jegyzésre vállalt, de még nem teljesített tőke befizetésének kötelezettsége alól, amennyiben a hitelezőkkel szemben vállalt kötelezettségek ezt megkívánják.

IV. SZAKASZ

Általános rendelkezések

13. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezések módosításait, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv rendelkezéseinek az ezen irányelvről szóló értesítéstől számított tizennyolc hónapon belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A 2. cikk (1) bekezdésének f) pontjában foglalt adatszolgáltatási kötelezettség az irányelv kihirdetését követő harminc hónap elteltével lép hatályba a holland jogszabályok értelmében megalakított naamloze vennoctschappen vonatkozásában, azok kivételével, amelyek a Holland Kereskedelmi Törvénykönyv 42. cikke c) pontjában megjelölt társaságok közé tartoznak.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a társaság megalakulása óta módosított alapszabály teljes szövegének első közzétételét csak az alapszabály következő módosításakor, illetve - amennyiben ilyen módosítás nem történik - legkésőbb 1970. december 31-ével teszik kötelezővé.

A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

14. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

( 1 ) HL 2., 1962.1.15., 36-62. o.

( 2 ) HL 96., 1966.5.28., 1519-66. o.

( 3 ) HL 194., 1964.11.27., 3248-64. o.

( 4 ) HL L 222., 1978.8.14., 11. o. A legutóbb a 2003/38/EK tanácsi irányelvvel (HL L 120., 2003.5.15., 22. o.) módosított irányelv.

( 5 ) HL L 193., 1983.7.18., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK irányelvvel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L 372., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 2003/51/EK irányelvvel módosított irányelv.

( 7 ) HL L 374., 1991.12.31., 7. o.

( 8 ) HL L 13., 2000.1.19., 12. o.