A Gyulai Törvényszék K.23020/2008/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 324. §, 327. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 37. §] Bíró: Dobó Viola

Kapcsolódó határozatok:

*Gyulai Törvényszék K.23020/2008/3.*, Kúria Kfv.39231/2008/6., 12/2015. (V. 14.) AB határozat

***********

Békés Megyei Bíróság, Gyula.

7.K.23.020/2008/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A megyei bíróság Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek - Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Részleg által képviselt Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó beavatkozott - építési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy fizessen meg az államnak - az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Illetékfőosztálya felhívására közölt módon és időben - 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek - 15 napon belül - 1.000,- (egyezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek n i n c s h e l y e .

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem és a csatolt közigazgatási iratok adatai alapján a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A gyulai társasházi ingatlan az alapító okirat szerint 1971. év április 21. napjától lakás, melynek tulajdonosa beavatkozó építési engedély nélkül végzett engedélyköteles építési tevékenységet. A lakás belső fő falában 75X185X45 centiméter méretben nyílást bontott, a szoba és az étkezőkonyha födémének áttörésével a tetősíkban ablakok elhelyezésével, a tetőtérben a födém és a tető között szilárd, átláthatatlan fénycsatorna kialakításával két darab bevilágított szerkezetet épített a padlástér felperesek háza eső felén. A felperesek felé néző fő falban a korábbi ablakok helyén - azoktól eltérő méretű - 2 darab 60X60 centiméteres ablakot helyezett el.

A beavatkozó fennmaradási és továbbépítési engedélyt kért a lakás korszerűsítésére. A Gyula Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Mérnöki és Környezetgazdálkodási Osztály Építéshatósági Csoportjához (továbbiakban: elsőfokú hatóság) benyújtott tervdokumentáció szerint a konyhaablak üvegtéglával befalazásra kerülne, a fürdőszoba ablakának mellvéd magassága szintén üvegtéglával 1,8 méter magasságúvá lesz átalakítva és a jelenlegi 60X60 centiméter méretű nyílóablak helyett 60X40 centiméter méretű bukóablak lesz beépítve.

Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban hozott III.237-11/2006. számú határozatában engedélyt adott az építési munka fennmaradására és a továbbépítésre, egyben elrendelte "a szobai tetővilágító ablak fix üvegezését és a konyhai tetősík ablak legfeljebb 0,40 m2 nyílófelületű szellőzőablakká történő átalakítását".

A felperesek az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtottak be az alperes építésügyi hatósághoz. A fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy az átalakítási munkálatok során az építtető nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, különösen az oldalhatáron álló helyiségekben elhelyezkedő nyílászárókra vonatkozóan, ezért kérték az eredeti állapot helyreállítását.

Az alperes a fellebbezési eljárásban a helyszíni szemle tartását követően kiadott 1/107-6/2007. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és megsemmisítette az elsőfokú határozat azon rendelkezését, mely elrendelte a szobai tetővilágító ablak fix üvegezését és a konyhai tetősík ablak legfeljebb 0,40 m2 nyílófelületű szellőzőablakká történő átalakítását. Egyben kötelezte az építtetőt a mosdó-wc helyiségen és az étkező-konyhán elhelyezett ablakok átalakítására úgy, hogy azok mellvéd magassága a padló vonaltól 1,80 méter, nyílófelülete maximum 0,40 m2 legyen.

A határozat indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság határozatával érintett ingatlanban folyó építési munkálatok egy részével kapcsolatban a felperesek ügyfélnek tekintendőek, míg másik részével kapcsolatban nem. Az alperes a fellebbezésnek helyt adott a mosdó-wc, és étkező-konyha helyiségeket érintő főfalba épített nyílászárók tekintetében, míg a tetősíkos ablakok vonatkozásában a fellebbezést arra hivatkozással utasította el, hogy a felperesek nem tekinthetők ügyfélnek, mert nincs olyan jogos érdek, amely a fellebbezéssel érintett ingatlan, rendeltetésszerű használatát befolyásolná.

A keresetlevélben felperesek az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték az alábbi indokok alapján: