A Gyulai Törvényszék K.23020/2008/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 51. §, 78. §, 324. §, 327. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 37. §] Bíró: Dobó Viola

Békés Megyei Bíróság, Gyula.

7.K.23.020/2008/3. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A megyei bíróság Juhászné dr. Bogár Kornélia ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű felpereseknek - Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Részleg által képviselt Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal alperes ellen - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó beavatkozott - építési ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy fizessen meg az államnak - az APEH Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Illetékfőosztálya felhívására közölt módon és időben - 16.500,- (tizenhatezer-ötszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi egyetemlegesen a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek - 15 napon belül - 1.000,- (egyezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek n i n c s h e l y e .

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az ellenkérelem és a csatolt közigazgatási iratok adatai alapján a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A gyulai társasházi ingatlan az alapító okirat szerint 1971. év április 21. napjától lakás, melynek tulajdonosa beavatkozó építési engedély nélkül végzett engedélyköteles építési tevékenységet. A lakás belső fő falában 75X185X45 centiméter méretben nyílást bontott, a szoba és az étkezőkonyha födémének áttörésével a tetősíkban ablakok elhelyezésével, a tetőtérben a födém és a tető között szilárd, átláthatatlan fénycsatorna kialakításával két darab bevilágított szerkezetet épített a padlástér felperesek háza eső felén. A felperesek felé néző fő falban a korábbi ablakok helyén - azoktól eltérő méretű - 2 darab 60X60 centiméteres ablakot helyezett el.

A beavatkozó fennmaradási és továbbépítési engedélyt kért a lakás korszerűsítésére. A Gyula Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Mérnöki és Környezetgazdálkodási Osztály Építéshatósági Csoportjához (továbbiakban: elsőfokú hatóság) benyújtott tervdokumentáció szerint a konyhaablak üvegtéglával befalazásra kerülne, a fürdőszoba ablakának mellvéd magassága szintén üvegtéglával 1,8 méter magasságúvá lesz átalakítva és a jelenlegi 60X60 centiméter méretű nyílóablak helyett 60X40 centiméter méretű bukóablak lesz beépítve.

Az elsőfokú hatóság a megismételt eljárásban hozott III.237-11/2006. számú határozatában engedélyt adott az építési munka fennmaradására és a továbbépítésre, egyben elrendelte "a szobai tetővilágító ablak fix üvegezését és a konyhai tetősík ablak legfeljebb 0,40 m2 nyílófelületű szellőzőablakká történő átalakítását".

A felperesek az elsőfokú határozat ellen fellebbezést nyújtottak be az alperes építésügyi hatósághoz. A fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy az átalakítási munkálatok során az építtető nem tartotta be a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, különösen az oldalhatáron álló helyiségekben elhelyezkedő nyílászárókra vonatkozóan, ezért kérték az eredeti állapot helyreállítását.

Az alperes a fellebbezési eljárásban a helyszíni szemle tartását követően kiadott 1/107-6/2007. számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és megsemmisítette az elsőfokú határozat azon rendelkezését, mely elrendelte a szobai tetővilágító ablak fix üvegezését és a konyhai tetősík ablak legfeljebb 0,40 m2 nyílófelületű szellőzőablakká történő átalakítását. Egyben kötelezte az építtetőt a mosdó-wc helyiségen és az étkező-konyhán elhelyezett ablakok átalakítására úgy, hogy azok mellvéd magassága a padló vonaltól 1,80 méter, nyílófelülete maximum 0,40 m2 legyen.

A határozat indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú hatóság határozatával érintett ingatlanban folyó építési munkálatok egy részével kapcsolatban a felperesek ügyfélnek tekintendőek, míg másik részével kapcsolatban nem. Az alperes a fellebbezésnek helyt adott a mosdó-wc, és étkező-konyha helyiségeket érintő főfalba épített nyílászárók tekintetében, míg a tetősíkos ablakok vonatkozásában a fellebbezést arra hivatkozással utasította el, hogy a felperesek nem tekinthetők ügyfélnek, mert nincs olyan jogos érdek, amely a fellebbezéssel érintett ingatlan, rendeltetésszerű használatát befolyásolná.

A keresetlevélben felperesek az alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérték az alábbi indokok alapján:

Kifejtették, hogy a hatósági eljárásban A közigazgatási hatóság az eljárási és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. § (1) bekezdése alapján ügyfélnek tekintendőek a tetősíkban elhelyezett ablakokra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában is. Az alperesi határozat tévesen állapította meg, hogy a tetősíkban elhelyezett nyílászárók jogos és méltányos érdekeiket nem sértik. Ezzel szemben az átalakított lakásból állandó jelleggel kiszűrődő zajhatások miatt nem tudnak az udvaron tartózkodni és gyakorlatilag az ingatlanukat rendeltetésszerűen nem tudják használni.

A felperesek sérelmezték továbbá, hogy az alperesi határozat csak az eljárás egyik részében ismerte el ügyféli minőségüket. A Ket. 15. § (1) bekezdése szerint ha az ügy érinti valakinek jogát, jogos érdekét, akkor ügyféli minősége nem vitatható el.

A felperesek álláspontja szerint a határozat sérti a 25/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 37. § (1) és (4) bekezdését, amely a tetősíkban nyílászárók elhelyezését tiltja. Téves a határozatnak arra való hivatkozása is, hogy a tetősíkban elhelyezett ablakok a födém és a tető között kialakított fénycsatornák, így ezek beépítését a vonatkozó jogszabályok nem tiltják. A ténylegesen fennálló állapot szerint az étkező-konyhán két nyílászáró van, az egyik a tetősíkban, a másik tetősíkos nyílászáró pedig a szoba fölötti tetősíkban került beépítésre, amely ugyancsak sérti a már hivatkozott jogszabályi 37. § (4) bekezdését.