A Fővárosi Törvényszék M.70076/2020/21. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (2) bek.] Bírók: Csere Jánosné, Fürjes Annamária, Novák Zoltánné

Fővárosi Törvényszék 2

9.M.70.076/2020/21-II

Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

9.M.70.076/2020/21.

A Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma

a személyesen eljárt

Felperes1 (cím2) felperesnek

dr. Sütő Katalin ügyvéd (cím3) által képviselt

Büntetés-végrehajtási Szervezet szervezeti egység neve (cím4) alperes ellen

hivatásos szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetése és jogkövetkezményei iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek

· elmaradt illetmény jogcímen 26.371.794,- (huszonhatmillió-háromszázhetvenegyezer-hétszázkilencvennégy) forintot,

· általány kártérítés jogcímen 1.086.000,- (egymillió-nyolcvanhatezer) forintot,

· végkielégítés jogcímen 4.344.000,- (négymillió-háromszáznegyvennégyezer) forintot,

· sérelemdíj jogcímen 200.000,- (azaz kétszázezer) forintot,

valamint ezen tőkeösszegek után 2019. október 25. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamatot,

· ruhapénz jogcímen 483.125,- (azaz négyszáznyolcvanháromezer-százhuszonöt) forintot,

· béren kívüli juttatás jogcímen 40.000,- (azaz negyvenezer) forintot,

· cafetéria juttatás jogcímen 999.240,- (azaz kilencszázkilencvenkilencezer-kétszáznegyven) forintot

és 42.936,- (azaz negyvenkétezer-kilencszázharminchat) forint perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására fizessen meg 1.210,- (azaz ezerkétszáztíz) forint tanúdíjat.

A perben felmerült eljárási illetéket és 377,- (azaz háromszázhetvenhét) forint tanúdíjat az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál lehet előterjeszteni. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását is. Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Indokolás

Tényállás

[1] A felperes 2000. április 1-jén létesített hivatásos szolgálati jogviszonyt a Büntetés-végrehajtási Szervezettel. Az 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 44/A. §-a szerint számított szolgálati idejének kezdete 1997. szeptember 27. napja volt.

[2] A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka 2014. október 10. napján kelt parancs száma számú parancsával jogellenesen szüntette meg a felperes szolgálati jogviszonyát, így a felperes szolgálati jogviszonya a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Kf.650.273/2019/6. számú rész-közbenső ítélete jogerőre emelkedésének napján, 2019. október 24. napján szűnt meg. Az ítélet indokolása rögzítette, hogy "a 2014. június 17. napján hozott méltatlanságot megállapító határozat formai okból jogellenes". Ezzel együtt a másodfokú bíróság jogellenesnek ítélte a felperessel szemben 2014. október 10. napján meghozott méltatlansági határozatra alapított szolgálati jogviszonyt megszüntető intézkedést (parancsot) is. Megállapította továbbá, hogy a tárgyalást a követelés összegére nézve ebben a körben folytatni kell. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a kártérítés és személyiségi jogsértés tekintetében hatályon kívül helyezte.

[3] A bíróságnak a 2014. március 25. és 2014. október 10. napja közötti kártérítési igény, valamint a személyiségi jogsértés iránti igény tekintetlében a megismételt eljárásban ki kellett oktatnia a feleket arról, hogy hogy a bizonyítás kit, milyen körben terhel. A bíróságnak a felek indítványának megfelelően a bizonyítási eljárást le kellett folytatnia, ezt követően pedig ezen igényekről, mint a felmentés jogellenességének megállapításától független igényekről döntést kellett hoznia. A sérelemdíj iránti keresetre nézve a felperesnek kellett egyértelműen nyilatkoznia, hogy mit érvényesít a jogviszony jogellenes megszüntetéséhez kötődően és mit attól függetlenül.