A Fővárosi Ítélőtábla Mf.31014/2021/12. számú határozata szolgálati viszony jogellenes megszüntetésének megállapítása tárgyában. Bírók: Bicskei Ildikó, Kovács Edit, Kulisity Mária

A határozat elvi tartalma:

A munkavállalót terhelő kárenyhítési kötelezettség megítélésekor értékelni kell az életkorát, egészségi állapotát, családi és lakóhelyi körülményeit. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettségével kapcsolatban a bizonyítás a munkáltatót, mint károkozót terheli. A munkáltató bizonyítási indítványa alapján a bíróság a munkavállalót kötelezheti az álláskereséssel kapcsolatos okirati bizonyítékok becsatolására.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

mint másodfokú bíróság

1.Mf.31.014/2021/12.

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a személyesen eljárt Felperes1 (felperes címe) felperesnek dr. Sütő Katalin ügyvéd (felperesi képviselő címe) által képviselt alperes1 (alperes címe) alperes ellen hivatásos szolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 9.M.70.076/2020/21. számú ítélete ellen a felperes által 23., az alperes által 24. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

r é s z í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében a végkielégítés és a 2014. március 25. és október 10. közötti időszakra előterjesztett kártérítés tekintetében helybenhagyja, az elmaradt illetmény, az átalánykártérítés, a szabadságmegváltás, a sérelemdíj, valamint a perköltség és illeték tekintetében - a fellebbezési kérelem korlátaira tekintet nélkül - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja.

A másodfokú bíróság kötelezi az alperest, hogy a véglegesen elbírált részek vonatkozásában 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú perköltséget, az eljárási illetéket e rész tekintetében a Magyar Állam viseli. A felperes 10.000 (tízezer) forint és ÁFA másodfokú perköltség megfizetésére köteles az alperes részére 15 napon belül.

A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyezett rész vonatkozásában az alperes másodfokú perköltséget 20.000 (húszezer) forint és ÁFA összegben állapítja meg.

A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított ítéleti tényállás

[1] A felperes 2000. április 1-jén létesített hivatásos szolgálati jogviszonyt a szervezettel. A felperes szolgálati idejének kezdete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: régi Hszt.) szerint 1997. szeptember 27. napja.

[2] A szervezet parancsnoka 2014. október 10-én a felperes szolgálati jogviszonyát - szolgálatra méltatlanná válás miatt - felmentéssel megszüntette. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 5.Kf.650.273/2019/6. számú rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes szolgálati jogviszonyát, a felperes szolgálati jogviszonya a rész-közbenső ítélet jogerőre emelkedése napján, 2019. október 24-én szűnik meg a törvényi rendelkezés szerinti közös megegyezéssel.

[3] A felperes 2014. évben 206.363.- forint álláskeresési járadékban, a hatóság1tól 130.696.- forint jövedelemben, 2015. évben 877.830.- forint jövedelemben, valamint 116.280.- forint aktív korúak ellátásában részesült. Ezt követően 2019. október 24. napjáig a felperes további jövedelemmel nem rendelkezett. A felperes és felesége 2001. június 1. napján kötött házasságát a bíróság 2019. február 5. napján jogerős ítéletével annak teljes és helyrehozhatatlan megromlása okán felbontotta.

Kereset és érdemi ellenkérelem

[4] A felperes végső kereseti kérelmében 26.371.794.- forint elmaradt illetmény, 6.516.000.- forint átalánykártérítés, 4.344.000.- forint végkielégítés, 4.443.770.- forint szabadságmegváltás és 2.000.000.- forint sérelemdíj és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen túl kérte az alperes marasztalását 293.448.- forint kártérítés, 483.125.- forint ruhapénz, 40.000.- elmaradt természetbeni juttatás és 999.240.- forint elmaradt cafetéria megfizetésében.

[5] Hivatkozásképpen előadta, hogy az alperes jogsértő magatartása miatt nem tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mert az alperes azt közölte a hatóság1gal, hogy biztonsági kockázatot jelent, valamint az alperes által kiállított igazoláson szerepelt, hogy méltatlansági eljárás következtében szűnt meg a jogviszonya, amely szintén gátolta az elhelyezkedését. Társadalombiztosítási jogviszonyának hiánya ugyancsak hátrányosan érintette elhelyezkedési lehetőségeit. Állította, hogy a maga részéről mindent megtett annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon el tudjon helyezkedni, abban kizárólag az alperes jogellenes magatartása gátolta.

[6] A végkielégítés iránti igénye kapcsán előadta, hogy szolgálati ideje meghaladta a 22 évet, melyre tekintettel a régi Hszt. 197. § (4) bekezdése és a 63. § (2) bekezdése alapján tizenkét havi távolléti díjra jogosult. Az alperesi előadásra tekintettel ezen igénye összegszerűségét módosította és nyolc havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés megfizetését kérte kötelezni az alperestől.

[7] A sérelemdíj iránti igénye kapcsán előadta, hogy négy személyiségi jogsértés valósult meg: az alperes megsértette az élet, testi épség és egészséghez fűződő jogát azzal, hogy az alperes megalázó eljárása folytán egészségi állapota oly mértékben megromlott, hogy amiatt orvosi kezelésre szorult. A személyes szabadság, magánlakás, és magánélet megsértése körében előadta, hogy az alperes két alkalommal is kötelezte a felperest, hogy szabadságra menjen, nem engedték be a szolgálati helyére, megtiltották, hogy kollégáival és a hallgatókkal érintkezzen, gyermekei előtt olvasták fel, hogy a felperes nem méltó az egyenruha viselésére, valamint házassága megromlása is a jogellenes munkaviszony megszüntetés okán következett be, a feleségével közös lakásának eladása miatt hajléktalanná vált. Ezen túl az alperes hátrányos megkülönböztetést alkalmazott vele szemben. Az alperes kihirdette, hogy a felperes már nem taníthat, nem vehet fel egyenruhát, mellyel a becsületét és a jóhírnevét megsértette.

[8] A 2014. március 25-től 2014. október 10-ig terjedő időtartamra 293.448.- forint kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra tekintettel, hogy a felperes az alperes jogsértő magatartása következtében egészségügyi kezelésre szorult, aminek következtében jövedelemkiesést szenvedett el.

[9] Az alperes rész-közbenső ítélet után a felperes elmaradt illetményét 18.110.838.- forintban találta elfogadhatónak. Előadta, hogy a felperes a kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget, ezért a garantált bérminimum összegét levonásba kell helyezni a felperes elmaradt illetményéből. Cáfolta, hogy az alperes a hatóság1 részére bármilyen tájékoztatás adott volna a felperesről. Állította, hogy a biztonsági vélemény semmilyen módon nem gátolta volna a felperes elhelyezkedését olyan munkakörben, amely átvilágításhoz nem kötött. Előadta, hogy a társadalombiztosítási jogviszony rendezetlensége nem akadálya a jogviszony létestésének, Hivatkozott arra, hogy a felperes 2019. június 18. napján részesedést szerzett a cég1.-ben. Életszerűtlenek a felperes és felesége tanúként tett azon előadásai, hogy a felperes öt éve semmilyen kereső tevékenységet nem folytat, bevétele nincsen, hajléktalan és édesapjával él vidéken, ennek ellenére a házastársi közös lakás eladásából származó vételárrészről önként lemondott. Az is valószínűtlen, hogy a felperes életkörülményei ily mértékű megromlása esetén felsőfokú tanulmányokat folytatott volna, doktori címet szerzett volna és játékosként játszott volna a budapesti labdarúgó bajnokságban.