A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37667/2009/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 40. §, 54. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kfv.IV.37.667/2009/4.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Gáll Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a Tolna Megyei Földhivatal /7100 Szekszárd, Széchenyi u. 54-58./ alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében az I. rendű és II. rendű beavatkozók beavatkoztak - a Tolna Megyei Bíróság 2009. május 22. napján kelt 9.K.20.160/2009/5. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 6. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Tolna Megyei Bíróság 9.K.20.160/2009/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 /húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá az államnak - külön felhívásra - 36.000 /harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A szekszárdi x és y ingatlanok egymással szomszédosak, az utóbbi ingatlan tulajdonosa a felperes. Az y ingatlant az x ingatlanon keresztül lehet megközelíteni.

A 2002. augusztus 1. napján kelt megállapodás alapján a felperes kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz, hogy az x ingatlanra jegyezze be az y ingatlant illető vízelvezetési, szennyvíz-elvezetési és út-, bejárási szolgalmi jogot.

A Szekszárdi Körzeti Földhivatal a 41353/2002.08.02. számú határozatával a vízelvezetési és szennyvíz-elvezetési jogot bejegyezte, az út- és bejárási szolgalmi jogot azonban - feltehetően tévedésből - nem.

Ezen határozat meghozatalát követően szerzett tulajdonjogot az x ingatlanon a két felperesi beavatkozó és V. L..

Az elsőfokú körzeti földhivatal a felperes jelzése alapján a 2008. szeptember 24. napján kelt hivatalos feljegyzésében rögzítette, hogy határozata nem rendelkezett az útszolgalom bejegyzéséről, az a kérelemhez képes hiányos, ezért annak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./ 54. § /2/ és /4/ bekezdése alapján kiegészítése szükséges.

A Szekszárdi Körzeti Földhivatal nyilatkozattételre szólította fel a felperesi beavatkozókat és V. L- az Inytv. 54. § /2/ bekezdése alapján arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak-e az alaphatározat kiegészítéséhez.

A beavatkozók ahhoz hozzájárultak, V. L. viszont nem tett nyilatkozatot.

A Szekszárdi Körzeti Földhivatal a 2008. november 11. napján kelt 43859/2008.09.24. számú határozatával a felperes alaphatározat kiegészítése iránti kérelmét elutasította, arra hivatkozással, hogy V. L. nem tett nyilatkozatot.

A határozat ellen a felperes fellebbezett, amelynek elbírálása során az alperes a 2008. december 30. napján kelt 30740/2008. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Az elsőfokú közigazgatási szerv terhére rótta, hogy az alaphatározat hiányos volt, mert nem rendelkezett a bejárási szolgalomról.

Kiemelte, hogy ingatlanát csak és kizárólag a 2040 hrsz-ú ingatlanon keresztül tudja megközelíteni, amely tény ismert volt az új tulajdonosok előtt is.

Utalt arra, hogy V. L. édesanyja közjegyző, aki nyilvánvalóan közreműködött a fia adásvételi szerződésének megkötésében, ekként ismernie kellett a körülményeket.

Hivatkozott arra is, hogy a tulajdonosváltozás nem magát az x ingatlant érintette, hanem a z hrsz-ú ingatlant, aholis egy társasház kialakítására került sor.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában az Inytv. 54. § /1/, /2/ bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a fenti tényállás alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy nem álltak fenn az Inytv. 54. § /2/ bekezdésében meghatározott feltételek az alaphatározat kiegészítését illetően.

Az alaphatározat meghozatalát követően az ingatlanra V. L. jóhiszeműen jogot szerzett azzal, hogy tulajdonostársa lett a társasháznak.

Egyértelmű az is, hogy a kiegészítés az ő jogát sértette volna, mivel a tulajdonát képező ingatlant terhelték volna meg a bejárási szolgalommal. Ezen összefüggésben nincs jelentősége annak, hogy az átjárással kapcsolatos körülményekről V. L. tudott akkor, amikor megkötötte az adásvételi szerződést; a tudomásszerzést, illetőleg annak hiányát ugyanis a jogszabályi előírások semmilyen formában nem értékelik.

Ugyancsak lényegtelen az az egyébként nyilvánvaló körülmény, hogy a felperes az ingatlanát csak és kizárólag az x ingatlanon keresztül tudja megközelíteni.

Az Inytv. 54. § /2/ bekezdése kizárólag a jóhiszemű jogszerzést, illetve a kiegészítéssel összefüggésben a jogsérelmet értékeli; ekként az alaphatározat kiegészítésének akkor lett volna helye, ha V. L. ahhoz hozzájárul. Erre nem került sor, annak hiányában pedig - minden egyéb körülménytől függetlenül - nincs lehetőség a határozat kiegészítésére.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp. 206. § /1/ bekezdését, a Ptk. 4. §-át, az Inytv. 40. § /1/ bekezdését és 54. § /1/, /2/ bekezdését.

Álláspontja szerint a megyei bíróság a tényállás megállapítása során figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy V. L. tulajdonszerzésével egyidejűleg édesanyja, V. L.né dr. K. O. (aki Szekszárdon közjegyző) haszonélvezeti jogot szerzett a Szekszárdi z hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanra.

Az Inytv. 54. § /3/ bekezdésére, 18. § /1/ bekezdésére és 20. § /1/ bekezdésére, valamint a Ptk. 4. §-ára hivatkozással a felperes kifejtette, hogy a jóhiszeműség és tisztesség elve általános, valamennyi magánjogi jogviszonyra kiterjedő, objektív tartalmú zsinórmérték.