Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/9637. számú törvényjavaslat indokolása

2009. évi LVII. törvény

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

1. §

(1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 12. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"12. Integrált településfejlesztési stratégia: középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált önkormányzati fejlesztési dokumentum."

(2) Az Étv. 2. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"30. Építési beruházás: az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összessége."

(3) Az Étv. 2. §-a a következő 36. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"36. Építési tevékenység: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése."

2. §

(1) Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány az építésügy - (1) bekezdésben megjelölt - központi feladatainak ellátása körében gondoskodik:]

"b) az állami főépítészi, építésügyi és építésfelügyeleti hatósági intézményrendszer működtetéséről,"

(2) Az Étv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Kormány az építésügy központi irányítását, összehangolását - ideértve a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében az összehangoló feladatokat is - az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján gyakorolja."

3. §

(1) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

[A miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:]

"a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében Összehangolja az érintett közigazgatási szervek tevékenységét,"

(2) Az Étv. 5. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az építésügyi hatóság az építményekkel - beleértve a sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel - kapcsolatos építési tevékenységgel összefüggő engedélyezési, kötelezési és ellenőrzési feladatai során az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményeket juttatja érvényre. A sajátos építményfajtákkal és a műemléki védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építési tevékenység esetén a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóság a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre vonatkozó jogszabályi követelményeket is érvényesíti."

(3) Az Étv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építészeti értékvédelem és az (5) bekezdésben felsorolt feladatok ellátása érdekében - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsok működhetnek."

(4) Az Étv. 5. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A tervtanácsok feladata különösen]

"e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervek magas színvonalának elősegítése, egyéb fontos építésügyi (különösen településrendezési, építészeti-műszaki, településképi, környezetalakítási, az akadálymentes épített környezetalakítási) célok érvényre juttatása."

4. §

(1) Az Étv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A települési önkormányzat építésügyi feladata különösen:

a) a főváros, a fővárosi kerületek és a városok esetében a településrendezési feladatkör ellátása,

b) a községek esetében a 13. § (5) bekezdésében meghatározott területekre a településrendezési feladatkör ellátása,

c) az a) és b) pontban foglalt építésügyi feladatok ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása."

(2) Az Étv. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az önkormányzat (1) és (2) bekezdés, valamint 15. § szerinti feladatait önkormányzati főépítész vagy térségi főépítész készíti elő."

5. §

Az Étv. 7. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az integrált településfejlesztési stratégia városok és több település közös tervezése esetén a településfejlesztési koncepció kötelező önálló munkarésze. Integrált településfejlesztési stratégiát község is készíthet a településfejlesztési koncepció Önálló munkarészeként.

(5) Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések középtávú településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli."

6. §

(1) Az Étv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt - beazonosítható módon - meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 30 napon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell:

a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdekképviseleti szervek vélemény-nyilvánítási lehetőségét,

b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését,

c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék

ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges - nyilvántartásuk részét képező -mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá

cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit."

(2) Az Étv. 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A településrendezési eszköz a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek - a 9/A. §-ban meghatározott esetek kivételével - legkorábban az elfogadásuktól számított 60. napon léptethetők hatályba.

(8) A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 5 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának - amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak az önkormányzat honlapján való -közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 5 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt."

7. §

Az Étv. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

" Több település építésügyi feladatainak közös ellátása

15. § (1) A települési önkormányzatok az építésügyi feladataik ellátására társulhatnak, illetve azokat közösen is megoldhatják.

(2) A közös településrendezési eszközöknek az egyes településekre vonatkozó részeit az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei állapítják meg. A véleményezési eljárás lefolytatásáról az önkormányzatok megállapodásában meghatározott település polgármestere gondoskodik.

(3) A közös településrendezési eszközök előkészítésére, egyeztetésére és elfogadására egyebekben a 7-14. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

8. §

(1) Az Étv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, területigénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető.

(2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a természetes személyt.

(3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(4) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezheti az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

(5) A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át.

(6) A településrendezési terveket és a helyi építési szabályzatot - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni."

9. §

(1) Az Étv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érintett területre

a) a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára - annak hatálybalépéséig - változtatási,

b) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá törvényben meghatározott esetekben a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el."

(2) Az Étv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot az érintett szomszédos települési önkormányzattal, az építésügyi hatósággal és az ügyféllel is közölni kell."

10. §

Az Étv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésével zárul."

11. §

Az Étv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi Önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték."

12. §

(1) Az Étv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési önkormányzat képviselő-testülete a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő hatósági határozatában. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A képviselő-testület határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel."

(2) Az Étv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A településrendezési kötelezettségről szóló határozat közlésével egyidejűleg a képviselő-testület megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében. A kötelezettség megszűnését követően 15 munkanapon belül a képviselő-testület az erről szóló határozat közlésével egyidejűleg a kötelezettség tényének az ingatlan-nyilvántartásból való törlése érdekében megkeresi az ingatlanügyi hatóságot."

13. §

Az Étv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a pert a kártalanítás megfizetésére kötelezett ellen is meg kell indítani, és

b) a bíróság a kártalanítási ügyben hozott határozatot megváltoztathatja."

14. §

Az Étv. 30/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A településrendezési szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a településrendezési kötelezettség tényét a települési önkormányzat jegyzőjének megkeresésére a mellékelt településrendezési szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni. A kötelezettség megszűnését követő 15 munkanapon belül az önkormányzat jegyzője megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tény törlése érdekében."

15. §

(1) Az Étv. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki és igazgatási szakértői tevékenység"

(2) Az Étv. 32. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a természetes személyt.

(4) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek."

(3) Az Étv. 32. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában."

(4) Az Étv. 32. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az építészeti-műszaki tervdokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges terveket, dokumentumokat tartalmazza."

16. §

Az Étv. a 33. §-t követően a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítésének folytatása.

(2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértő közreműködését írja elő vagy építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői jogosultság) rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkező személy igénybevételéhez fűződnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi, aki nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek és ennek alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének.

(4) A névjegyzéket vezető szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(5) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az e § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik igazgatási szakértői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában."

17. §

Az Étv. 34. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Építésügyi hatósági eljárások

34. § (1) Építési tevékenység végzéséhez jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági eljárás lefolytatása szükséges.

(2) Az építésügyi hatósági eljárásfajták:

a) elvi építési,

b) telekalakítási,

c) építési,

d) bontási,

e) használatbavételi,

f) fennmaradási eljárás.

(3) Az építésügyi hatóság - közreműködő hatóság közreműködésével - integrált eljárást folytat le vagy ilyen eljárásban vesz részt az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben.

(4) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben egyszerűsített építésügyi hatósági eljárást folytat le.

(5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából

a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy

b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki."

18. §

(1) Az Étv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ügyfél (építtető) az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt, az építés megvalósításához szükséges követelmények előzetes tisztázása céljából, elvi építési engedélyt kérhet. Jogszabály az elvi építési engedély kérését kötelezővé teheti."

(2) Az Étv. 35. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az építtető az összevont eljárásért, valamint az integrált eljárásért az építésügyi hatóságnak, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságnak külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni."

19. §

Az Étv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) Építési tevékenységet végezni - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik -csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével vagy bejelentés tudomásul vételével szabad eltérni, kivéve, ha az eltérés önmagában nem engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység."

20. §

Az Étv. a 38. §-t követően a következő alcímmel és 38/A-38/D. §-sal egészül ki:

"Az építési folyamat egyéb résztvevői

38/A. § (1) A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának - az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosítása a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerű ellenőrzése.

(2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés b)-d) és g) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását, vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti.

(3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel.

(4) A tervellenőri, építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt.

(5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi tervellenőri, építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(6) Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet az (l)-(3) bekezdés szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy rendelkezik tervellenőri, műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultsággal, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában.

38/B. § (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. § (1) bekezdésében és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása.

(2) Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: beruházáslebonyolítói jogosultság).

(3) Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelező közreműködését írja elő, vagy beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehető igénybe, illetve a jogkövetkezmények annak az igénybevételéhez fűződnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói jogosultsággal rendelkezik.

(4) Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

3 8/C. § (1) Az energetikai tanúsítói tevékenység az energiát használó épület energetikai jellemzőinek vizsgálata alapján, annak eredményéről energetikai tanúsítvány kiállítása.

(2) Energetikai tanúsítói tevékenységet az folytathat, aki nem áll energetikai tanúsítói tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(3) Aki energetikai tanúsítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

38/D. § Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 38/B., illetve a 38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy jogosult az adott tevékenység folytatására, és ez a tag, személy részt vesz a tevékenység ellátásában."

21. §

Az Étv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek és az ezekre vonatkozó irányító- és ellenőrző tevékenységek összessége.

(2) Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozó kivitelezői tevékenység) az folytathat,

a) akinek az építőipari kivitelezési tevékenység a tevékenységi körében szerepel, és

b) aki rendelkezik a megjelölt építőipari kivitelezési tevékenységi körének megfelelő szakképesítéssel vagy legalább egy - vele tagsági, alkalmazotti vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - ilyen szakképesítésű szakmunkással,

c) aki - tagsági, alkalmazotti vagy megbízási jogviszony keretében - rendelkezik olyan személlyel, aki az a) pont szerinti tevékenységi körbe tartozó, a 39/A. § szerint csak felelős műszaki vezető irányításával végezhető kivitelezési tevékenységek tekintetében felelős műszaki vezetői feladatok ellátására jogosult.

(3) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(4) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatására irányuló szándékát köteles a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

(5) A névjegyzéket vezető szerv a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult, a (3) és (4) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozó kivitelezőről névjegyzéket vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl -tartalmazza a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatait.

(6) Aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, építőipari kivitelezési tevékenységet - a 39/A. §-ban foglaltak figyelembevételével felelős műszaki vezető irányítása mellett - csak saját céljára végezhet.

(7) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékét és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint ellenőrzi a vállalkozói építőipari tevékenység folytatására való jogosultságot. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara határozata ellen a fellebbezés kizárt."

22. §

Az Étv. a 39. §-t követően a következő 39/A-39/C. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki rendelkezik a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joga van.

(2) Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységet a munka jellegének megfelelő szakmunkás képesítéssel rendelkező személy - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet.

(3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel rendelkezik.

(4) Az építtető köteles az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon bejelenteni.

(5) Vállalkozó kivitelezői tevékenység keretében a kivitelező az építőipari kivitelezési tevékenységet csak akkor vállalhatja, ha az építési (szerelési) szerződésben vállalt kivitelezési munkák elvégzésének a megrendelt minőségben saját költségén történő teljesítéséhez szükséges fedezettel rendelkezik (beleértve az igénybevett alvállalkozók díjazását is). Ha a szerződésben részteljesítésben állapodtak meg, a kivitelezőnek a szerződés szerinti teljesítési feltételeknek megfelelően, de legalább a megrendelő építtető első teljesítéséig meghatározott munkarészre kell fedezettel rendelkeznie.

(6) Építési tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az alvállalkozó kivitelezővel) építési szerződést köt. Az építési szerződés teljesítésében résztvevő alvállalkozó kivitelező építési szerződésében rögzített fizetési határideje nem haladhatja meg az építtető és a vállalkozó kivitelező által megkötött építési szerződésben meghatározott fizetési határidejét. Az építtetővel szerződéses viszonyban álló vállalkozó kivitelező az építési szerződésben foglalt kötelezettsége maradéktalan teljesítéséről benyújtott végszámla teljes körű kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha a kötelezettsége teljesítésében résztvevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlítését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől.

Építtetői fedezetkezelés

39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása.

(2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell elhelyezni az építési beruházás fedezetét és a garanciális visszatartás összegét.

39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait."

23. §

Az Étv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie vagy bejelentést kellett tennie, annak használatbavétele előtt -az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie."

24. §

Az Étv. 46. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység végzését.

(6) Ha az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségét, az építési napló vezetésére vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, vagy hiányoznak a kiviteli tervek, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja,

b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és egészséget, vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli."

25. §

Az Étv. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az építésügyi hatóság az építési munka folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról."

26. §

Az Érv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha

a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,

b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy

c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették."

27. §

(1) Az Étv. 53/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban - kormányrendeletben meghatározott eljárások kivételével - az ügyfél nem jogosult és a hatóság nem köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani."

(2) Az Étv. 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok által jogerősen és végrehajthatóan kiszabott bírságok - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - adók módjára behajtandó köztartozások."

28. §

Az Étv. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kérelem benyújtásakor

a) harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

aa) az építészeti-műszaki tervezői tevékenység,

ab) az építésügyi műszaki szakértői tevékenység,

ac) az építési-műszaki ellenőri tevékenység,

ad) a felelős műszaki vezetői tevékenység,

ae) építésügyi igazgatási szakértői tevékenység, aj) a településtervezői tevékenység,

ag) a településrendezői szakértői tevékenység,

ah) a tervellenőri tevékenység folytatására engedélyt kérelmező személy,

b) húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára

ba) a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását,

bb) az eseti építészeti-műszaki tervezési engedélyt, eseti műszaki ellenőri engedélyt, eseti felelős műszaki vezetői engedélyt kérelmező személy,

c) ötezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni a névjegyzéket vezető szerv számlájára

ca) a jogosultságának igazolását kérő személy,

cb) az építőipari kivitelezői névjegyzékbe (elkülönített névjegyzékbe) vételét bejelentő egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság,

cc) a beruházáslebonyolítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,

cd) az energetikai tanúsítói tevékenység folytatására bejelentést tevő személy,

d) az a) és b) pontokban meghatározott eljárások fellebbezésének igazgatási szolgáltatási díja azonos az elsőfokú eljárás díjával."

29. §

Az Étv. a következő 59. §-sal egészül ki:

"59. § Az állami főépítész elektronikus nyilvántartást vezet az elfogadott helyi építési szabályzatról, településrendezési tervekről, az azokhoz az egyeztetési eljárás során beérkezett véleményekről és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolásáról, továbbá a véleményezésben részt vett államigazgatási szerveknek a településrendezési eszköz elfogadását követő véleményéről, valamint szakmai vizsgálata megállapításairól."

30. §

(1) Az Étv. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

»a) az építésügyi hatóság vagy hatóságok, az építésfelügyeleti hatóság vagy hatóságok kijelölését, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítésére, a döntés meghozatalára, végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(2) Az Étv. 62. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

" c) az építésügyi hatósági és építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, az állami főépítész, a térségi főépítész, valamint az önkormányzati főépítész végzettségét és szakmai gyakorlatát,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(3) Az Étv. 62. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

"f) a településtervezési, a településrendezési szakértői, az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, az építésügyi igazgatási szakértői, a tervellenőri, az építési műszaki ellenőri és a felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a tevékenységet folytatók névjegyzékét vezető szerv kijelölését, a névjegyzék személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(4) Az Étv. 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

"h) a beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a névjegyzéket vezető szerv kijelölését, továbbá az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(5) Az Étv. 62. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

"l) a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú építményekre vonatkozóan az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelölését, az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselők szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, az építésügyi hatósági ellenőrzés és az építésfelügyeleti tevékenység részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, illetve az építészetiműszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá az e tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások létesítésének és működésének sajátos szabályait,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(6) Az Érv. 62. § (1) bekezdés o)-s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

"o) az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásának, az építési napló vezetésének, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére vonatkozó bejelentésnek, a bejelentés elbírálásának, az építésfelügyeleti tevékenység végzésének és az építésfelügyeleti bírság megállapításának szabályait, továbbá az ajánlati, valamint a kivitelezési tervdokumentáció tartalmi követelményeit, a kivitelezési tervdokumentáció ellenőrzésének módját, továbbá az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, működésük személyi és tárgyi feltételeit, az építtetői fedezetkezelés résztvevői jogait és kötelezettségeit, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait,

p) a településtervezők, az építészeti-műszaki tervezők, az építésügyi műszaki szakértők, a tervellenőrök, az építési műszaki ellenőrök, a felelős műszaki vezetők és az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági ügyintézők, az építésügyi igazgatási szakértők, beruházáslebonyolítók, az energetikai tanúsítók szakmai továbbképzésének részletes szabályait,

q) a településrendezési, építészeti-műszaki tervtanácsok összetételére, a tervtanácsok elnökére, titkárára, a tagokra, és a bírálóra, továbbá e személyek összeférhetetlenségére és finanszírozására vonatkozó szabályokat, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területére vonatkozó szabályokat, a tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentumok körét, a tervtanácsi eljárás rendjét, a tervtanácsi jegyzőkönyv és a tervtanácsi állásfoglalás tartalmi követelményeit, a tervdokumentáció minősítésének szempontjait, valamint az építészeti minőség és értékvédelem követelményeire vonatkozó szabályokat,

r) az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőire vonatkozó vállalkozási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződést biztosító mellékkötelezettségre és a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokat,

s) az egyes építésügyi hatósági eljárási szabályokat, valamint az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézéséhez a közreműködő hatóságok kijelölését és feladatait, az integrált eljárásban a hatóságok együttműködésének közös és különös szabályait, továbbá az integrált eljárás kötelezően alkalmazandó esetköreit, az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait,"

[rendelettel állapítsa meg.]

(7) Az Étv. 62. § (1) bekezdése a következő w)-y) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy]

"w) a tervezés elősegítése érdekében, vagy az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez tény, állapot, egyéb adat helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítvánnyal történő igazolásáért, az összevont eljárásért, és az integrált eljárásért az igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint a díj beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére és megosztására vonatkozó szabályokat,

x) a vállalkozói kivitelezői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenységek bejelentésének és a tevékenységet folytatók névjegyzékének személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a névjegyzék vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint az e tevékenységekre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

y) a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményeit, időtávjait, munkarészeit, készítésének, egyeztetésének és felülvizsgálatának szabályait, valamint az önkormányzati településfejlesztési döntéseket megalapozó más dokumentumokhoz való viszonyát"

[rendelettel állapítsa meg.]

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

31. §

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 1. § (1) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:

[A törvény hatálya az egyes,]

"e) legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító, vagy

f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő"

[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.]

32. §

Az Ngtv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tíz munkanappal meghosszabbíthatja."

33. §

Az Ngtv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben a tervezést elősegítő tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából helyszíni szemle lefolytatásával hatósági bizonyítványt állít ki."

34. §

(1) Az Ngtv. 4/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az összevont eljárás iránti kérelem beérkezésétől számított tíz munkanapon belül az építésügyi hatóság - az eljárásban kijelölt szakhatóságok és érintett közműszolgáltatók bevonásával, továbbá az egyéb ügyfelek hirdetményi úton történő értesítésével - tárgyalást és helyszíni szemlét tart. Az építésügyi hatóság a tárgyalásról és helyszíni szemléről a kérelmező, az építésügyi hatóság, a szakhatóságok és a közműszolgáltatók megállapításait és a beruházás megvalósíthatóságával kapcsolatos nyilatkozatait, valamint a szakhatóság állásfoglalását is magában foglaló jegyzőkönyvet készít. A szakhatóság és az érintett közműszolgáltató a tárgyalás és helyszíni szemle során az állásfoglalása kiadására és a nyilatkozattételre további öt munkanapot kérhet."

(2) Az Ngtv. 4/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az elvi keretengedélyezési eljárás ügyintézési határideje tizenöt munkanap. Az elvi keretengedély megtagadásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye."

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

35. §

A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet (a továbbiakban együtt: jogszabály) által engedélyhez (a továbbiakban: jogosultság) kötött, építésüggyel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezési, tervellenőri, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) - a (3) és (4) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével - csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.

(2) A mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti.

(3) Az érintett személy lakóhelye, illetve az adott szakterület szerint illetékes kamara -külön kormányrendeletben meghatározott feltételekkel - engedélyezheti, hogy az adott tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy kamarai tagság kötelezettsége nélkül, kivételes esetben saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára építészeti-műszaki tervet készítsen.

(4) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a személyek, akik szakmájukat a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvénynek a határon átnyúló szolgáltatás-nyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései szerint kívánják gyakorolni. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni."

36. §

A Kamtv. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:]

"a) névjegyzéket vezető szervként az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon engedélyezi a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét,"

37. §

A Kamtv. 11. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:]

"a) másodfokon eljárnak a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben,

b) a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik az a) pont szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítják annak nyilvánosságát,"

38. §

A Kamtv. a 26. §-t követően a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § Azt, aki a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására e törvény és kormányrendelet szerint engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg - külön kérelem és a 25. § (l)-(3) bekezdés szerinti feltételek vizsgálata nélkül - fel kell venni a lakóhelye szerint illetékes kamarába."

39. §

A Kamtv. 29. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot - 30 munkanapos határidő biztosításával - a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell helyezni."

40. §

A Kamtv. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag -a kamarai szabályzatok keretein kívül - a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le azzal, hogy

a) a tagsági viszony legfeljebb egy évig történő felfüggesztése helyett a tevékenység folytatásának egy évig történő megtiltása, illetve

b) a kamarából történő kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának megtiltása

fegyelmi büntetés alkalmazható."

41. §

A Kamtv. 37/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37/D. § Az elsőfokú fegyelmi eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú fegyelmi eljárás költségeit az eljáró országos kamara előlegezi meg. A fegyelmi eljárás költsége az országos kamarák alapszabálya szerint megállapított, a fegyelmi tanács működését fedező költségátalány, valamint a fegyelmi tanács tagjainak és az eljárás résztvevőinek igazolt utazási költsége."

42. §

A Kamtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) A területi és országos kamarák az alapszabályt, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni a miniszternek törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából.

(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály, a szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, és szükség esetén a 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el."

43. §

A Kamtv. 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni."

44. §

(1) A Kamtv. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A területi, illetve országos kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a következő ügyekben (a továbbiakban együtt: közigazgatási ügy): a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékbevétel, illetve a névjegyzékből való törlés, a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,

b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb igazgatási ügyek intézése.

(2) A közigazgatási ügyben a területi, illetve országos kamara titkára, illetve főtitkára jár el. Közigazgatási ügyben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról törvény szerint köztisztviselőnek - engedélyezés és névjegyzék vezetése esetén ügykezelőnek - kinevezhető lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel"

(2) A Kamtv. 42. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a közigazgatási ügyben első fokon a területi kamara jár el. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult.

(5) A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély visszavonására irányuló eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a visszavonási okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti."

45. §

A Kamtv. 43. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Hatósági igazolvány és nyilvántartások

43. § (1) A területi kamara kérelemre a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja az engedély kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet.

(2) A kamara által vezetett névjegyzékek és a kamarai tagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazzák:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság,

c) lakóhely, székhely,

d) elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail),

e) szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve,

f) szakmai gyakorlat ideje, helye,

g) szakmagyakorlási jogosultság megnevezése jele,

h) nyilvántartási szám,

i) hatósági igazolvány száma,

j) engedély kiadásának napja,

k) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója,

l) igazságügyi szakértő esetén annak ténye, igazságügyi szakértői igazolványának száma,

m) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett),

n) fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja,

o) az adatváltozás bejelentésének időpontja,

p) a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja.

(3) A kamara, ha a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany (a továbbiakban: vállalkozás) adatait e célból bejelenti, az ilyen tevékenységet folytatókról nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:

a) a vállalkozás neve,

b) a vállalkozás székhelye,

c) a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,

d) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,

e) a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja, cégjegyzékszáma,

f) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,

g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.

(4) A névjegyzékben szereplő személy, illetve a kamarai tag családi és utóneve, valamint a (2) bekezdés b), d), g) és h) pontjai szerinti adatai, a vállalkozás (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatai, valamint a vállalkozás (3) bekezdés d) pontja szerinti tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi.

(5) A névjegyzékben szereplő természetes személy, vállalkozás a névjegyzékben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni, kivéve az olyan adatot, amelyet a kamara más hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból megszerezhet.

(6) A névjegyzékből, illetve nyilvántartásból történő törlést követően a nyilvántartott adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni."

Átmeneti és záró rendelkezések

46. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-30. §-a és 32-47. §-a 2009. október 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény rendelkezéseit a 2009. október 1-jét követően a) indult első és másodfokú államigazgatási eljárásokban,

b) kezdeményezett településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában és az azt követő állami főépítészi eljárásban kell alkalmazni.

(4) Az Étv. e törvény 22. §-ával megállapított 39/A. § (6) bekezdését 2010. január l-jét követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

(5) A 2009. október 1. előtt már építőipari kivitelezői tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság 2010. január 31-ig köteles az Étv. e törvény 21. §ával megállapított 39. § (3) bekezdése szerinti bejelentést megtenni, ha e tevékenységet folytatni kívánja.

(6) A Kamtv. e törvény 47. § (2) bekezdés j) pontjával módosított 35. § (4) bekezdését a 2009. október l-jét követően elkövetett kötelezettségszegésekre kell alkalmazni.

(7) Hatályát veszti az Étv.

1. 2. § 6. pontjában a "közforgalom elől el nem zárt" szövegrész,

2. 3. § (1) bekezdés d) pontjában az "- építtetők, tervezők és kivitelezők -" szövegrész

3. 6. § 3. 1. (3) bekezdésében az "és szervei" szövegrész,

3. 2. (7) bekezdése,

4. 9. § (10) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "módosítása vagy" szövegrész,

5. 9/A. § b) pontjában a "vagy számítási hiba" szövegrész,

6. 16/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "(altervezőt)" szövegrész,

7. 23. §

7. 1. (1) bekezdésében az "és a szabályozási tervnek" szövegrész,

7. 2. (3)-(4) bekezdése,

8. 24. § (3) bekezdése,

9. 28. § (4) bekezdése,

10. 29. § (6) bekezdése,

11. 30. § (7) bekezdés utolsó mondata, 12. 32. §

12. 1. (1) bekezdésében a " , jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű" szövegrész és a " , valamint a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek" szövegrész,

12. 2. (5) bekezdés második mondata,

13. 32/A. § b) pontjában az "(altervezőt)" szövegrész, 14. 33. §

14. 1. (1) bekezdés c) pontjában az "(altervezők)" szövegrész,

14. 2. (2) bekezdése,

15. 35. §

15. 1. (4) bekezdése,

15. 2. (5) bekezdés első mondata,

16. 37. § (1) bekezdése, 17.42. § (2) bekezdése,

18. 45. §-a és az azt megelőző alcím,

19. 46/A. §

19. 1. (1) bekezdésében a "- külön jogszabályban meghatározott -" szövegrész,

19. 2. (4) bekezdése,

20. 48. §

20. 1.(3)-(6) bekezdése,

20. 2. (9) bekezdésében az "az (l)-(8) bekezdés alapján" szövegrész,

20. 3. (13) bekezdése,

21. 51. §-t követő alcíme,

22. 53/A. § (2)-(3) bekezdése, 53/B. §-a, 53/C. § (l)-(7) bekezdése, 53/C. § (8) bekezdésében az "- a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel -" szövegrész, és az 53/C. § (10) bekezdése,

23. 58. § (5), (9) és (10) bekezdése,

24. 60. § (3) bekezdése,

25. 62. § (1) bekezdés j) pontja és (5) bekezdése.

(8) Hatályát veszti az Ngtv. a) 3. § (5) bekezdése,

b) 4. § (3) bekezdésben az " , illetve a 4/A-4/B. §-okban meghatározott" szövegrész,

c) 4/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "az Érv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények előzetes tisztázása céljából" szövegrész,

d) 4/B. § (3) bekezdése,

e) 5. § (1) bekezdés második mondata,

f) 6. § (2) bekezdése,

g) 6/B. § (2) bekezdése, és

h) 9. § (5) bekezdése.

(9) Hatályát veszti a Kamtv.

a) 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "1992. évi LXIII." szövegrész,

b) 11. § (2) bekezdés f) pontjában a "tervezői, illetve szakértői" szövegrész,

c) 25. § (1) bekezdés e) pontjában az " , illetve a (4)" szövegrész

d) 25. § (4) bekezdése,

e) 33. § (1) bekezdése,

f) 37/B. § (5) bekezdésében a "(Pp. XX. fejezet)" szövegrész,

g) 41. §-t megelőző címben a "és a hatóságok" szövegrész,

h) 41. § (2) és (3) bekezdése,

i) 42. § (6) és (7) bekezdése,

j) 52-52/A. §-a.

(10) Hatályát veszti az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 66. § (2) bekezdés j) pontja.

47. §

(1) Az Érv.

a) 2. § 16. pontjában a "(megyei, illetve települési) főépítész: a helyi Önkormányzat egyes területfejlesztési és" szövegrész helyébe a "(megyei, települési, térségi) főépítész: a helyi önkormányzat",

b) 8. § (2) bekezdés d) pontjában a "(mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási)" szövegrész helyébe a "(mező-, erdőgazdasági, közlekedési, vízgazdálkodási, természetközeli, különleges beépítésre nem szánt)",

c) 18. § (1) bekezdésében az "Építési munkát" szövegrész helyébe az "Építési tevékenységet",

d) 20. § (7) bekezdés a) pontjában az "érvényes" szövegrész helyébe a "hatályos"

e) 26. §-ában az "ingatlanok" szövegrész helyébe a "telkek",

f) 28. § (2) bekezdésében a "mértékét" szövegrész helyébe a "mértékéről" szövegrész lép, a "módját" szövegrész helyébe a "módjáról" szövegrész lép, a "rendelettel szabályozza" szövegrész helyébe a "képviselő-testülete hatósági határozatban dönt",

ga) (2) bekezdésében a "rendeletben" szövegrész helyébe a "képviselő-testülete hatósági határozatban",

gb) (4) bekezdésében a "rendeletben" szövegrész helyébe a "képviselő-testülete hatósági határozatban" szövegrész lép, és a "beültetési kötelezettségét (gyepesítés, fásítás, növényzetpótlás stb.)" szövegrész helyébe a "beültetési kötelezettségét",

h) 35. §

ha) (2) bekezdésében az "elvi engedély egy évig érvényes." szövegrész helyébe az "elvi építési engedély egy évig hatályos.",

hb) (3) bekezdésében az "elvi engedély" szövegrész helyébe az "elvi építési engedély" szövegrész lép, és az "érvényességi idején belül" szövegrész helyébe "hatályossága alatt",

i) 36. §

ia) (1) bekezdésében a "kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben",

ib) (1) bekezdés c) pont cc) alpontjában a Jogszabályoknak, szakhatóság közreműködése esetén a közreműködő szakhatóság hozzájárulásában foglalt eseti előírásoknak" szövegrész helyébe a Jogszabályoknak",

ic) (1) bekezdés g) pontjában az "építési jogosultságát hitelt érdemlően igazolta" szövegrész helyébe az "az építési tevékenységre jogosult",

id) (3) bekezdésében az "érvényes" szövegrész helyébe a "hatályos",

j) 45. §-át követő az "Az építésfelügyeleti hatóság" alcím helyébe az "Az építésfelügyeleti tevékenység" alcím,

k) 46/A. § (1) bekezdésében a "46. § (5)" szövegrész helyébe a "46. § (6)", l) 47. §

la)(Y) bekezdésének felvezető szövegében az "elrendelheti" szövegrész helyébe a "külön kormányrendeletben foglaltak szerint elrendelheti" szövegrész lép, továbbá a d) pontjában az "az építési szabályzatban, a szabályozási tervben" szövegrész helyébe az "a helyrehozatali kötelezettséget előíró önkormányzati rendeletben",

lb) (2) bekezdésében az "el kell rendelnie" szövegrész helyébe a "külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie", m) 48. §

ma) (1) bekezdésében a "- határozattal - tudomásul veszi" szövegrész helyébe a "tudomásul veszi",

mb) (11) bekezdésében az "érvényben volt" szövegrész helyébe a "hatályos", n) 58. § (2) bekezdés h) pontjában az "a tervezői, tervellenőri, szakértői," szövegrész helyébe az "építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki és igazgatási szakértői, beruházás-lebonyolítói, energetikai tanúsítói, vállalkozó kivitelezői," szövegrész lép.

(2) A Kamtv. a) 3. § (1) bekezdés

aa) b) pontjában az "a mérnöki, illetve építészeti" szövegrész helyébe az "az a) pont szerinti" szövegrész,

ab) c) pontjában a "tagjai, valamint az 1. § (3) bekezdésében meghatározott gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "tagjainak" szövegrész,

ac) d) pontjában a "tagjait érintő" szövegrész helyébe a "tagjait és az 1. § (4) bekezdése szerinti szakmagyakorlókat érintő" szövegrész,

ad) e) pontjában az "együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet" szövegrész helyébe az "együttműködik az a) pont szerinti tevékenységet" szövegrész,

ae) f) pontjában a "tervezői és szakértői tevékenység" szövegrész helyébe a "mérnöki, illetve építészeti tevékenység" szövegrész,

af) h) pontjában a "továbbá a szakértői jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szüneteléséről és megszűnéséről" szövegrész helyébe a "továbbá az a) pont szerinti szakértői tevékenységre való jogosultság megszűnéséről" szövegrész,

b) 11. § (2) bekezdés

ba) l) pontjában az "ellátja a jogosultsági" szövegrész helyébe az "ellátják a jogosultsági" szövegrész,

bb) m) pontjában az "ellátja mindazokat" szövegrész helyébe az "ellátják mindazokat" szövegrész, valamint a "hatáskörébe utal" szövegrész helyébe a "hatáskörükbe utal" szövegrész,

c) (3) bekezdés

cd) felvezető szövegében a "építészeti tevékenység érdekeit" szövegrész helyébe az "építészeti tevékenységet folytatók érdekeit" szövegrész

cb) e) pontjában a "kérdésekben a parlamenti" szövegrész helyébe a "kérdésekkel az országgyűlési" szövegrész,

cc) g) pontjában a "szakmai tevékenységét és anyagi helyzetét közvetlenül befolyásoló" szövegrész helyébe a "- kamara által képviselt - szakmai érdekeket érintő" szövegrész,

d) 25. §(1) bekezdés

da) felvezető mondatában a "felvételre jogosult," szövegrész helyébe a "tag az lehet," szövegrész,

db) c) pontjában a "nem magyar állampolgár" szövegrész helyébe a "az a) és b) pont alá nem tartozó külföldi állampolgár" szövegrész,

dc) d) pontjában az "eltiltás hatálya alatt," szövegrész helyébe az "eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült," szövegrész,

dd) e) pontjában a "feltételekkel rendelkezik." szövegrész helyébe a "feltétellel rendelkezik," szövegrész,

e) 25, § (5) bekezdésében az "(l)-(4) bekezdésekben" szövegrész helyébe az "(l)-(3) bekezdésekben" szövegrész,

j) 26. § (4) bekezdésében az "a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)" szövegrész helyébe az "a polgári perrendtartásról szóló törvény" szövegrész,

g) 27. § (1) bekezdésben a "kérésére" szövegrész helyébe a "kérelmére" szövegrész,

h) 30. § (3) bekezdésében a "kérésére" szövegrész helyébe a "kérelmére" szövegrész,

i) 34/A. § (4) bekezdésében a "kamarai nyilvántartásban" szövegrész helyébe a "kamarai tagok nyilvántartásában" szövegrész,

j) 35. § (4) bekezdésében a "3 hónapon belül" szövegrész helyébe az "egy éven belül" szövegrész, valamint a "3 év eltelt." szövegrész helyébe a "10 év eltelt." szövegrész, továbbá a "felmentéssel, a 3 hónapos határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a 3 éves határidőt" szövegrész helyébe a "felmentéssel, az egy éves határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a 10 éves határidőt" szövegrész,

k) 38. § (2) bekezdésében az "és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.)" szövegrész helyébe az "általános szabályairól szóló törvényben" szövegrész,

l) 54. §-át megelőző a "Hatályát vesztő rendelkezés" alcím helyébe a "Felhatalmazó rendelkezés" alcím,

m) 56. § d) pontjában a "9. cikk." szövegrész helyébe a "9. és 10. cikk." szövegrész lép.

(3) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66, §

(4) bekezdésében az "akkor azt a környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megelőzi." szövegrész helyébe az "az engedély akkor adható meg, ha a környezethasználó környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedéllyel rendelkezik." szövegrész lép.

(4) Az Ngtv.

a) 1. § (1) bekezdés

aa) b) pontjában a "biztosító, vagy" szövegrész helyébe a "biztosító,",

ab) d) pontjában a "megvalósítandó" szövegrész helyébe a "megvalósítandó,"

b) 2. §

ba) (1) bekezdés a) pontjában a "meghatározott közigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt hatóság", a "másodfokon eljáró közigazgatási szerv" szövegrész helyébe "a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság",

bb) (1) bekezdés b) pontjában a "meghatározott közigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt hatóság", a "másodfokon szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv" szövegrész helyébe az "a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság",

bc) (2) bekezdésének felvezető szövegrészében a "másodfokon" szövegrész helyébe "a fellebbezés elbírálására jogosult",

bd) (2) bekezdés a) pontjában a "szervet felügyelő miniszter" szövegrész helyébe a "hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter", a "meghatározott közigazgatási szerv" szövegrész helyébe a "kijelölt hatóság",

be) (2) bekezdés b) pontjában a "szakhatóságot felügyelő miniszter" szövegrész helyébe a "szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló miniszter", a "meghatározott közigazgatási szerv jár el" szövegrész helyébe a "kijelölt hatóság",

c) 3. §

ca) (1) bekezdésében a "hatvan nap" szövegrész helyébe a "negyvenöt munkanap",

cb) (2) bekezdésében az "az Étv. 53/C. §-ának (7) bekezdése" szövegrész helyébe az "a külön jogszabályban foglaltak", a "harminc nap" szövegrész helyébe a "huszonkét munkanap",

d) 4. § (2) bekezdésében a "szemléért, illetőleg egyeztetésért" szövegrész helyébe a "helyszíni szemléért", a "- szakhatóság közreműködése esetén - a szakhatóságot és a közműszolgáltatót" szövegrész helyébe az "és - szakhatóság közreműködése esetén -a szakhatóságot",

e) 4/A. §

ea) (5) bekezdésében az "abban meghatározottak szerint és annak érvényességi idején belül" szövegrész helyébe az "elvi építési keretengedélyben meghatározottak szerint és annak hatályán belül",

eb) (8) bekezdésében az "egyeztető tárgyalás" szövegrész helyébe a "tárgyalás",

ec) (10) bekezdésében a Jogerős és végrehajtható" szövegrész helyébe a Jogerős", az "érvényes" szövegrész helyébe a "hatályos", az "Érvényessége" szövegrész helyébe a "Hatálya",

f) 4/B. §

fa) (1) bekezdésében az "érvényességi idején" szövegrész helyébe a "hatályán", a "rendelkezett, illetve amelyekről az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott" szövegrész helyébe a "rendelkezett, az elvi keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott, vagy állásfoglalást adott ki", a Jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások" szövegrész helyébe a Jogszabályok", a "nyilatkozat kialakításakor" szövegrész helyébe a "nyilatkozat, állásfoglalás kialakításakor",

fb) (2) bekezdésében a "szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és a közmüszolgáltatót" szövegrész helyébe "és szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot",

g) 5. § (1) bekezdésében a "határidő tizenöt nap" szövegrész helyébe a "határidő - a 4/A. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - tíz munkanap", és a "nyolc nappal" szövegrész helyébe az "öt munkanappal",

h) 6/A. §-ban a "harminc napon" szövegrész helyébe a "huszonkét munkanapon" szövegrész lép.

(5) E törvény 1-45. §-a, 46. § (7)-(10) bekezdése és 47. § (l)-(4) bekezdése 2010. január 2-án hatályát veszti.

(6) E törvény 2010. június 30-án hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az építési tevékenység eredményeképpen megvalósult építmények a nemzeti vagyon jelentős elemei, amelyek műszaki-gazdasági értékükön túl is alkalmasak jelentős fejlesztések beindítására.

A magyarországi építőipar gazdasági válság következtében kialakult helyzete az építőipar minden területén sürgető változásokat követel. Az építőipar válságát enyhíthetik azok az intézkedések, amelyek az építési beruházások megvalósításának elősegítését célozzák.

Közérdek, fontos nemzetgazdasági cél, hogy az építési beruházások megvalósítása megfelelő szakmai garanciák mellett az építésügyi követelményeknek, szabályoknak megfelelően, jó minőségben, gyorsan, szakszerűen és jogszerűen történjen. Ezért az építési beruházások megvalósításának és az építőipar akkut problémái megoldásának elősegítése érdekében a Kormány egyértelmű, hatékony, gyorsítást eredményező és ellenőrizhető lépéseket tervez.

Az építési beruházások előkészítésének, engedélyezésének és megvalósításának folyamatában kormányzati beavatkozással a folyamatok kiszámíthatóbbakká, tervezhetőbbekké válhatnak. Ezáltal növekedhet a befektetői bizalom, mérséklődhet a lánctartozás, átláthatóbbá válik (ezáltal fehéredik a feketemunka) az építőipari kivitelezési tevékenység, érdemben rövidíthető az időigény, egyszerűsíthető az eljárás, csökkenthetők a párhuzamosságok mind az előkészítés, mind az építési engedélyezés folyamatában. A megfelelő színvonalú és számú szakember-ellátottság érdekében az építési folyamat résztvevőinek szakmagyakorlási jogosultsági feltételei egyszerűsödnek.

Az építésügyi ágazaton belül is az építőipar a gazdaság és a foglalkoztatás egyik meghatározó ágazata. A részben uniós forrásból megvalósuló beruházások élénkítik az építőipari keresletet. A szabályozás hatályba lépésével gazdaságélénkítő hatás érhető el, a versenyben kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek azok az építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók, akik folyamatosan eleget tudnak tenni a rájuk és tevékenységükre vonatkozó előírásoknak.

A tervezett intézkedések pozitívan hathatnak az építőipar válságának kezelésére, a feketemunka kifehérítése érdekében tett kormányzati elhatározások megvalósítására, valamint elősegítik a lánctartozás megfékezését is. A beruházások megvalósítása - a területek megszerzése, az engedélyek beszerzése, a szakember-ellátottság biztosítása, a szabálytalankodókkal szembeni szankciórendszer pontosítása - tekintetében a törvényjavaslat kifejezetten előmozdító, azokat elősegítő és gyorsító hatású.

Az építési beruházások gyorsítása mellett a jogszabály-módosítások tartalmaznak olyan egyéb pontosításokat is, amelyek ugyan nem közvetlenül szolgálják a gyorsítást, azonban olyan jogalkalmazást elősegítő tartalommal bírnak, melyek az egyértelmű és szakszerű döntéshozatalt elősegítik.

A törvényjavaslat keretében három fő szempont szerint kerül sor az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.), valamint a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kamtv.) módosítására:

1. az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében a "kiemelt építési beruházások" gyorsítása érdekében korábban lehetővé tett eljárási kedvezmények lehetőség szerinti kiterjesztése minden építési beruházás megvalósításának elősegítésére, valamint további beruházásösztönző módosítási elem bevezetése,

2. a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosítások, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal összhangban,

3. a közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével összefüggő törvénymódosítások.

A megfogalmazott javaslatok az építési beruházások megvalósítását leginkább befolyásoló területek vizsgálata alapján a kitűzött célok elérését, a feladatok végrehajtását és a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, a minőség és a jogkövető magatartás színvonalának emelését szolgálják.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Meghatározza az integrált településfejlesztési stratégia fogalmát, melyről a törvény 5. §-a szerinti az Érv. 7. § új (4) és (5) bekezdése rendelkezik.

Az építési beruházás fogalom definiálatlan, bár több jogszabály is hivatkozik rá. A közgazdaságtan, az ingatlanfejlesztésben, a kivitelezésben, a vállalkozásokban érdekeltek mindegyike mást ért alatta, ezért indokolt meghatározni jelentését.

Az építési tevékenység fogalmának definiálása az egyértelműbb feladat végrehajtást segíti elő az építésügy teljes spektrumában.

A 2. §-hoz

Az Étv. 4. § (3) bekezdés b) pontja deklarálja, hogy az állami főépítészi intézményrendszer működtetése a Kormány feladata.

Az Étv. 4. § (4) bekezdésének módosítása azt a célt szolgálja, hogy az építésügyért felelős miniszter feladatait és hatáskörét az építésügy egységes szakmai irányítása, és az egységes követelmények érvényre juttatása érdekében a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében megerősítse.

A sajátos építményfajták fogalmát az Étv. abból a célból hozta létre, hogy az építményekkel szemben támasztott (Étv-ben, OTÉK-ban, településrendezési eszközökben, szabványokban megfogalmazott) általános követelményrendszeren túlmenően a kifejezetten speciális követelményekkel megvalósuló építmények külön, kiegészítő szabályozást nyerhessenek. Annak ellenére, hogy a műemlékvédelem alatt álló építmények nem minősülnek sajátos építményfajtának, az Étv. ezen építmények tekintetében is lehetőséget biztosít a szakmailag alátámasztható, speciális követelményrendszer külön, kiegészítő jellegű szabályozására.

Mind a sajátos építményfajtákra, mind pedig a műemlékekre vonatkozó joganyag -sokszor az Étv-ben kapott felhatalmazáson is túlmenően, gyakran hatásköri vitákat indukálva - az utóbbi években rohamosan bővült. Ezért egyre sürgetőbbé vált annak az igénynek az érvényre juttatása - a szakmai szervezetek, kamarák is ezt igénylik -, hogy a külön jogszabályokban megfogalmazott, az ezen építményekkel kapcsolatos szakmai elvárások, követelményrendszer és eljárásrend is egységesebben, az egységes jogalkalmazást elősegítve és az Étv. követelményeinek, fogalomrendszerének megfelelően, azzal összhangban működhessen, illetve egyesített, vagy egységes hatósági eljárások keretében jussanak érvényre.

Az Étv. az építésügy alaptörvénye, amelyet a sajátos építményfajták, valamint a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében a rájuk vonatkozó külön törvényekkel, kormányrendeletekkel együtt, a bennük foglalt kiegészítésekkel és indokolt eltérésekkel kell alkalmazni.

A fenti célok elérése érdekében törvényi szinten meg kell erősíteni az építésügyért felelős miniszter koordinációs és irányítási feladatait és hatáskörét, valamint biztosítani kell az építésügyben érdekelt miniszterek együttműködését az építésre vonatkozó döntések meghozatalában.

A 3. §-hoz

A rendelkezés megállapítja, hogy a sajátos építményfajtákkal, valamint a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezését, kötelezését és ellenőrzését végző hatóságoknak a sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények érvényre juttatása mellett feladata az építményekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelmények érvényre juttatása is. A rendelkezés kifejezi, hogy az általános és a sajátos építményfajtával, valamint a műemlékkel kapcsolatos építési tevékenység engedélyezését, kötelezését és ellenőrzését végző hatóságok egyaránt építésügyi hatósági jogkörben járnak el, azaz építésügyi hatóságnak minősülnek.

Az Étv. 5. § (4) bekezdése továbbra is biztosítja a településrendezési és építészetiműszaki tervtanácsok működését, azonban a feladatellátás különböző szintjeit és részletszabályait kormányrendeletben indokolt megállapítani. A tervtanácsi rendszer átalakítása a főépítészi rendszer átalakításával szorosan összefügg.

A 4. §-hoz

Az Étv. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy mely építésügyi feladatokat kell a különböző települési önkormányzatoknak ellátniuk.

Az Étv. 6. § (6) bekezdése előírja, hogy a települési önkormányzatot az építésügyi feladatok ellátásában önkormányzati főépítész segíti. Amennyiben több település közösen kívánja megoldani építésügyi feladatuk ellátását, akkor az erre létrehozott társulás munkáját térségi főépítész segíti.

Az 5. §-hoz

Az Étv. 7. § új (4) bekezdése előírja, hogy az integrált településfejlesztési stratégia a városok és több település közös tervezése esetében a településfejlesztési koncepció kötelező, egyéb települések esetében lehetséges önálló munkarésze. Az Etv. 7. § új (5) bekezdése - a törvény 1. §-a szerinti új fogalom-meghatározással összhangban -meghatározza az integrált településfejlesztési stratégia funkcióját és legfontosabb tartalmi elemeit. Az integrált településfejlesztési stratégia a település középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum. A stratégia tehát elsődlegesen a város önkormányzata számára fogalmazza meg a cselekvések tervezett irányait, céljait, hasznos eszközként szolgál az önkormányzat fejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére. Fontos szerepe továbbá a stratégiának a - tervezési folyamatba bevont - magán - és civil partnerek aktivizálása, érdekeltségük megteremtése.

A 6. §-hoz

Az Étv. módosított 9. § (2) bekezdése szövegpontosítás, amely az alkalmazás szempontjából a jogbiztonságot és az egyértelműségét segíti. A módosítás előírja, hogy a településrendezési feladat ellátásához szükséges és nyilvántartásuk részét képező adatokat az érdekelt államigazgatási szervek az előzetes véleményadás során szolgáltassák.

Az Étv. módosított 9. § (7) bekezdése előírja, hogy az építés helyi rendjét megállapító építési szabályzat a jelentőségére tekintettel csak a megállapítást követő 60. napon léptethető legkorábban hatályba.

Az Étv. módosított 9. § (8) bekezdése előírja, hogy a megállapított településrendezési eszközöket, továbbá azok véleményeztetése során született, de figyelembe nem vett vélemények el nem fogadásának indokolását a polgármesternek meg kell küldenie az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek, hogy azok áttekinthessék és észrevételt tehessenek az állami főépítész felé. A polgármester a megállapított településrendezési eszközöket szakmai vizsgálat céljából megküldi az állami főépítésznek.

A 7. §-hoz

A törvény eddig csak a településszerkezeti terv, illetőleg az építési szabályzat esetében tette lehetővé, hogy több település azokat közösen készíttesse el. A módosítás lehetőséget teremt arra, hogy ezentúl az önkormányzatok az összes építésügyi feladatukat társulási formában közösen lássák el. Ennek megfelelően közös fejlesztési koncepciót is készíthetnek, illetőleg közös építészeti-műszaki tervtanácsot működtethetnek.

A 8. § és a 15. §-hoz

A rendelkezés tartalmazza a településtervezési és településrendezési szakértői tevékenység pontos meghatározását, és a tevékenység folytatásának feltételeit. A belső piaci irányelv értelmében a szolgáltatási tevékenységek nem köthetők engedélyezési rendszerhez. A tagállami engedélyezési rendszerek kivételes esetben tarthatók fenn, ha azokat közérdeken alapuló kényszerítő indok támasztja alá, megkülönböztetés mentes és a kitűzött cél kevésbé korlátozó intézkedés útján nem valósítható meg. A településtervezési és településrendezési szakértői, építészeti műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői tevékenységek, mind szabályozott szakmák. Figyelemmel az épületek minőségére a környezetbe való beilleszkedés közérdek, ezért az engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. Az Érv. 33. §-ának rendelkezései szerinti a tervezői felelősség ellenőrzése, és az etikai fegyelmi eljárások lefolytatása az ellenőrzést és a nyilvántartást végző szakmai kamarák (eljáró hatóságok) révén tartható fenn.

Ezen tevékenységekre elsősorban az jellemző, hogy individuálisak, azaz a tevékenységet a szakember alapvetően maga folytatja és eredményét személyes képessége, munkája határozza meg, a megbízó (ügyfél) és a szakember között bizalmi viszonyt feltételez, a tevékenység jelentős életvédelmi és vagyonbiztonsági követelményekhez, környezeti, erkölcsi, anyagi, illetve kulturális értékhez kapcsolódik. Ezekkel összefüggésben indokolt a rendszeres szakmai továbbképzés. Az engedélyezési eljárás során a dokumentációknak is rendelkezésre kell állniuk, ezért a rendelkezés meghatározza, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció milyen dokumentumokat tartalmaz.

A 9. §-hoz

Az Étv. 20. § (1) bekezdése tartalmilag nem, csak szövegszerűen változik. Hangsúlyossá válik, hogy a változtatási tilalom elrendelése - a hatályos törvény értelmében - csak a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv készítése érdekében történhet. A szövegpontosítás célja tehát a rendelkezés egyértelművé tétele, összhangban az ide vonatkozó egyéb jogszabályhelyekkel.

Az Étv. 20. § (4) bekezdésének módosítására a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel és a Ket-tel való összhang megteremtése érdekében kerül sor.

A 10. §-hoz

Az Étv. módosított 23. § (2) bekezdése szövegpontosítás, amely egyértelművé teszi, hogy a tényleges telekalakítás a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában történő változásnak a vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartási adatátvezetésével következik be.

A 11. §-hoz

Az Étv. 28. § (3) bekezdésének módosítása az egyértelműséget szolgáló szövegpontosítás.

A 12. §-hoz

Az Étv. módosított 29. § (3) bekezdése szövegpontosítást tartalmaz, amely egyértelművé teszi, hogy a helyrehozatali kötelezettség nem azonos a tulajdonos jókarbantartási kötelezettségével.

Az Étv. 29. § (5) bekezdésének módosítása értelmében a településrendezési kötelezettséget megállapító határozat, illetőleg hatósági szerződés szerinti kötelezettséget a települési önkormányzat megkeresésére az érintett telekre az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzi.

A 13. §-hoz

Az Érv. 30. § (8) bekezdésének módosítására terminológiai pontosítások és a felesleges rendelkezések deregulációja érdekében került sor.

A 14. §-hoz

Az Étv. 30/A. § (4) bekezdésének módosítása a jogbiztonságot szolgálja azzal, hogy a településrendezési szerződés szerinti kötelezettséget az érintett telekre az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

A 16. §-hoz

Az Étv. új 33/A. §-a tartalmazza az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység pontos meghatározását és a folytatásához szükséges feltételeket. E sajátos Szakértői tevékenység az építési engedélyezési eljárások előkészítésének és lefolytatásának megkönnyítését szolgálja.

A 17. §-hoz

Az Étv. módosított 34. §-ában az építési tevékenység végzéséhez - jogszabályban meghatározott esetekben - szükséges építésügyi hatósági eljárás-típusok nevesítésére, és joghatásainak meghatározására kerül sor, mivel a felsorolt eljárások eredményeképpen kezdhető meg, folytatható és zárható le az építési tevékenység.

A 18. §-hoz

Az Étv. módosított 35. §-a értelmében az elvi építési engedélyre vonatkozó - törvényi szabályozást nem igénylő - részletszabályok kormányrendeleti szinten kerülnek megállapításra. A rendelkezés megállapítja továbbá, hogy az összevont építésügyi hatósági és az integrált eljárásért az építésügyi hatóságot (szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot) a külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díj illeti meg.

A 19. §-hoz

Az Étv. 38. §-ának módosítására a Ket. módosításával való összhang biztosítása, és kodifikációs jellegű pontosítás miatt került sor.

A 20. §-hoz

Az Étv. új 38/A-38/C. §-ai az építési folyamat résztvevőinek tevékenységére állapítanak meg rendelkezéseket belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel, illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal való összhang biztosítása érdekében.

A tervellenőri, felelős műszaki vezetői és építési műszaki ellenőri tevékenység személyes felelősséghez kötött, magas szakmai felkészültséget igényel. Az engedélyezési rendszer fenntartása a továbbiakban is indokolt. A tevékenység jelentős életvédelmi és vagyonbiztonsági követelményhez, környezeti, erkölcsi, anyagi illetve kulturális értékhez kapcsolódik. Törvényi szinten kerülnek meghatározásra azok a tevékenységek, amelyek csak engedélyezés alapján, névjegyzékbevételt követően gyakorolhatók, ezek az építészeti-műszaki tervezési, az építésügyi műszaki szakértői, a tervellenőrzési, a beruházáslebonyolítói, a felelős műszaki vezetői, az építési műszaki ellenőri, az energetikai tanúsítói tevékenységek. A beruházáslebonyolítói és az energetikai tanúsítói tevékenység folytatása figyelemmel a belső piaci irányelvet harmonizáló kerettörvény rendelkezéseire bejelentéshez kötött.

A 21-22. §-hoz

Az Étv. 39. §-ában az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására meghatározott feltételek kiegészítését követeli meg a gyakorlat. Az eddigi feltételek kiegészülnek a szakképzett munkaerővel és az építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétellel kapott regisztrációs számmal való rendelkezés követelményével. Ezek a követelmények elválasztják az ügynöki, szervezői, és kivitelezői tevékenységet, a meglétük egyben igazolja a nyilvános nyilvántartásban a referencia tartalmú információkhoz való hozzáférés lehetőségét a regisztrációs számon keresztül.

Az építőipari kivitelezői nyilvántartás a kivitelező által a nyilvántartásba felvenni kért adattartalmával kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg. Az építőipari kivitelezői nyilvántartás vezetését közfeladatként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara látja el. Az ebben a körben hozott határozatok csak bíróság előtt támadhatók meg.

Az Étv. 39/A. §-a részben hatályos rendelkezéseket tartalmaz. Az új rendelkezésekkel való összhang biztosítása érdekében átvezetett szövegpontosítás új követelményt nem hordoz az (5)-(6) bekezdés kivételével. A 39/A. § (5) bekezdés minden kivitelezőre vonatkozó követelménye az alvállalkozók számára teremti meg a további garanciális szabályokkal azt a biztosítékot, amely az újabb tartozási láncok kialakulásának, az alvállalkozó kifosztásának a fedezethiány miatti lehetőségét végleg kizárja, továbbá egyértelműen azonosíthatóvá teszi elvonása esetén a fedezetelvonás bűncselekményének megvalósítását. A 39/A. § (6) bekezdése a fizetési kötelezettség teljesítésének garanciális szabályával az alvállalkozók védelmét biztosítja, az alvállalkozótól munkát megrendelő kivitelező vállalkozó számára meghatározott legkésőbbi fizetési határidő megállapításával. A rendelkezés a szerződésben való eltérés lehetőségét, ezzel az esetlegesen kényszerhelyzetben levő alvállalkozóval szemben az erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét zárja ki. A másik garanciális szabály szerint a vállalkozó az építtetőtől a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha az alvállalkozók felé a fizetési kötelezettségének eleget tett, amelyet igazolni köteles.

Az új rendelkezések az alvállalkozókkal szembeni tömeges visszaélésekből eredő lánctartozások kialakulásának lehetőségét zárják ki.

Az Étv. új 39/B-39/C. §-ai a fedezetkezelésre állapítanak meg szabályokat. Az építőipari kivitelezés területén, abból a sajátosságából adódóan, hogy szinte minden egyes megállapodásnál ismeretlen partnerrel kell jelentős értéket képviselő olyan összetett tevékenység elvégzésére megállapodni, ahol a munkaeredmény és az ellenérték teljesítése időben elválik egymástól, rendkívüli kockázatot jelent a kivitelező részéről az ellenszolgáltatást időben megelőző építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása. Ehhez még a teljesítés szakaszolása esetén is jelentős összegeket kell megelőlegeznie az ellenérték kézhezvételéig.

A másik oldalon az építtető áll, aki érthető megfontolásból nem kíván a beruházás megvalósításában felesleges kockázatot vállalni. Magától értetődően itt is elmondható, hogy túlnyomó részben ismeretlen kivitelezővel kell szerződést kötni, olyannal, akinek a teljesítési képességéről és a teljesítési hajlandóságáról csak feltételezésekkel rendelkezhet. Kockázatos dolog tehát az építtető részéről a jövőbeni munka elvégzésének reményében bármekkora előleg kifizetése egy ismeretlen vállalkozás számára.

Az építőipari kivitelezés területén megoldandó feladat a szerződő partnerek - a szerződés másik fél általi - teljesítésbe vetett bizalmának helyreállítása. Ennek hatékony, egyes európai államokban is alkalmazott módja, a szerződés fedezetének harmadik független személy kizárólagos rendelkezése alá helyezése útján történő biztosítása.

Az építőipar területén fennálló egyik legsúlyosabb probléma a szerződésszerű teljesítések kifizetésének elmaradása miatt kialakuló tartozási lánc. A társadalmilag is egyre jelentősebb hátrány érezhető visszaszorítását utólagos intézkedésektől nem lehet várni. A káros folyamatok elkerülése érdekében alapvetően megelőző lépésekre van szükség, amit az építőipari beruházások területén az építtetői fedezetkezelés rendszere tud biztosítani azáltal, hogy a fedezetkezelő elsődleges feladata az építési beruházás megvalósításához szükséges fedezet, valamint a vállalkozó kivitelező által nyújtott pénzügyi biztosítékok célhoz kötött felhasználásának biztosítása. A célhoz kötött felhasználás biztosítása magába foglalja egyrészt a vállalkozó kivitelező, másrészt az alvállalkozó kivitelező szerződésszerű teljesítése ellenértékének kifizetését is. A fedezetkezelői rendszer bevezetésével a tartozási lánc kialakulásához vezető okok küszöbölhetőek ki.

A "biztos kéz" program a bizalom megteremtését, a kockázatok csökkentését célozza meg. E rendszer kulcsa a rábízott szerződéses ellenérték kezelője, az építtetői fedezetkezelő. Építtetői fedezetkezelő a feladatait az építési műszaki ellenőr közreműködésével végzi. A "biztos kéz" elvárt célokat megvalósító működéséhez is elengedhetetlen az alvállalkozói kör fizetési határidejének az Étv. új 39/A. § (6) bekezdése szerinti szabályozása. Az alvállalkozói teljesítések ellenértékének biztosítása csakis úgy lehetséges, ha az építtetővel szerződő vállalkozó kivitelező szerződésben meghatározott fizetési határidejéhez igazodik az alvállalkozó fizetési határideje is.

A 23. §-hoz

Az Étv. 34. §-ban az építési engedélyezési eljárások újrafogalmazása történik, emiatt szükséges az Étv. 44. § (1) bekezdésben az építmény elkészültét követő eljárások újrafogalmazása. A klasszikus építésügyi hatósági engedélyezési eljárásnál az építmények egy részéhez továbbra is szükséges használatbavételi engedély. Az építmények egy másik típusában az építmény elkészültét csak be kell jelenteni, nem kell a használat előtt külön engedélyt kérni.

A 24. §-hoz

Az Étv. módosított 46. § (5) és (6) bekezdése értelmében a változó követelményekhez történő rugalmas alkalmazkodási lehetőség biztosítása érdekében törvényi szinten csak általános jelleggel szükséges meghatározni az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzési feladatait. Az ellenőrzési eljárás részletes szabályait az építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendelet tartalmazza. A 46. § (6) bekezdés egyértelműen rögzíti, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység leállítását a legsúlyosabb szabálytalanság elkövetése esetén akkor kell elrendelni, ha az az állékonyságot, az életet és egészséget vagy közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti.

A 25. §-hoz

Az Étv.-nek az építésügyi hatósági ellenőrzésekre vonatkozó garanciális rendelkezése az Étv. 47. §-ába kerül, az építésügyi hatósági kötelezések közé.

A 26. §-hoz

Az Étv. módosított 48. § (7) bekezdése kodifikációs jellegű szövegpontosítást tartalmaz.

A 27. §-hoz

A Ket. módosítása szerint, ha törvény nem rendelkezik kivételről, akkor automatikusan beáll az elektronikus kapcsolattartás kötelezettsége minden eljárásban. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások egy részében olyan formátumú építészeti-műszaki tervdokumentációk ellenőrzésére és esetenként javítására van szükség a hatósági eljárás során, melynek e-ügyintézési feltételei (személyi és információ technológiai feltételek) a jelenlegi építésügyi hatósági rendszerben nem biztosítottak, ezért ezen eljárások kivételével lehet biztosítani az elektronikus ügyintézést a többi építésügyi hatósági eljárásban.

Az Érv. 53/A. § (5) bekezdésében megtörténik az építésügyi bírságra vonatkozó rendelkezések újrafogalmazása, az eljárásra vonatkozó rendelkezések átkerülnek kormányrendeleti szintre, az Érv. csak a törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseket tartalmazza.

A 28. §-hoz

E rendelkezés kiegészíti és pontosítja a szakmai kamarák névjegyzék vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjakat, a Ket. rendelkezései szerinti jogosultság igazolási díjjal és a másodfokú eljárások díjával.

A 29. §-hoz

Az Érv. 59. §-a nevesíti az állami főépítész által vezetett nyilvántartást.

A 30. §-hoz

Az Érv. kiegészített 62. § (1) bekezdése a törvénymódosításból eredő kormányrendeletek megalkotására ad felhatalmazást. Továbbá sor kerül a hatályos felhatalmazó rendelkezések pontosítására, konkretizálására.

A 31-34. §-hoz

Az Ngtv. 1. §-ának módosítása kiterjeszti a törvény hatályát az adott feltételeknek megfelelő, tisztán magánerőből megvalósuló beruházásokra. A törvény módosítása megteremti továbbá az összhangot a Ket-tel. Az Ngtv. 4. § (1) bekezdésének módosítására azért kerül sor, mert e rendelkezésnek csak a lényegi elemei igényelnek törvényi szabályozást, a részletszabályok megalkotására kormányrendeleti szinten kerül sor. Az Ngtv. módosításai emellett szöveg-, és terminológiai pontosításokat tartalmaznak.

A 35. §-hoz

A Kamtv. 1. §-ának módosítása biztosítja a megfelelést, illetve az összhangot a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel, illetve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényjavaslattal. A Kamtv. az Étv. módosításával összhangban tartalmazza a kamarai tagsághoz kötött tevékenységek felsorolását, továbbá a határon átnyúló tevékenységekre vonatkozó rendelkezéseket a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosításához illeszkedően. A Kamtv. 1. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése azért szükséges, mert a módosított Étv. rendelkezik a jogi személyek esetén a mérnöki, illetve építészeti tevékenységek folytatásának feltételeiről.

A 36-37. §, a 39. § és a 43-45. §-hoz

E törvényi rendelkezések technikai pontosításokat, valamint a Ket. és a Polgári perrendtartásról szóló törvény alkalmazására való rugalmas hivatkozást tartalmazzák. A módosító rendelkezések értelmében közigazgatási ügyként a mérnöki, illetve építész tevékenységek engedélyezésével, valamint törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt igazgatási ügyek a titkár, illetve a főtitkár hatáskörébe tartoznak.

A 38. §-hoz

A Kamtv. új 26/A. §-ának rendelkezése alapján a tervezői, illetve szakértői jogosultság megállapítását kérő személyek esetében a kamarai tagfelvétel egy automatikus regisztráció. Az új rendelkezés a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatásának engedélyezési eljárását egyszerűsíti, az adminisztratív terheket csökkenti. Azon személyek, akik csak kamarai tagfelvételüket kérik és jogosultság megállapítását nem, a hatályos rendelkezések szerinti eljárás keretében nyerhetnek tagfelvételt.

A 39. §-hoz

A Kamtv. 29. §-ának módosítása a kamarai tagdíj egyévi hátralékot meghaladó felhalmozódása esetében pontosítja az eljárási szabályokat.

A 40. §-hoz

A Kamtv. 34. §-ának rendelkezése a kamarai tagság nélkül mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató személyek esetében - a kamarai tagokkal szemben alkalmazható szankciók helyett - a tevékenység gyakorlásának tiltását teszi lehetővé fegyelmi eljárás keretében.

A 41. §-hoz

A Kamtv. 37/D. §-a a fegyelmi eljárás költségeinek megelőlegezésére és mértének meghatározására tartalmaz rendelkezést. A tapasztalatok és a panaszosok jelzése alapján az eljárási költség viselésének szabályozása indokolt.

A42. §-hoz

A Kamtv. 39. §-ának módosítását a területi kamarák jogalkalmazási bizonytalansága tette indokolttá. A törvényességi felügyeleti körben a miniszter részére csak az alapszabályt és a szabályzatokat kötelező az elfogadásukat követően megküldeni, mely csökkenti a kamarák adminisztrációs terhét.

A 46-47. §-hoz

E §-ok a hatályba léptető, az átmeneti, a hatályon kívül helyező és a módosuló rendelkezéseket tartalmazzák.

A törvény két ütemben lép hatályba:

1. a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházásokat érintő szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezés a kihirdetést követő 8 napon belül,

2. a hosszabb felkészülési időt igénylő rendelkezések október 1-én.

Az átmeneti szabályozást igénylő szabályok alkalmazása 2010. január 1-én

A hatályon kívül helyező és a "szövegcserés" módosuló szabályok nagy része a Ket. módosításával összefüggő, illetve jogharmonizációs célú.