A Budapest Környéki Törvényszék P.23646/2007/38. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 147. §, 148. §] Bíró: Keyha Judit

Pest Megyei Bíróság

6.P.23.646/2007/38.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pest Megyei Bíróság a dr. Oroszi Sándor ügyvéd (2600 Vác, Erzsébet u. 39.) által képviselt ............(felperes neve) ............. (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek,

a dr. Horváth György ügyvéd (2131 Göd, Pesti út 81.) által képviselt ........(alperes neve) (................ szám alatti lakos) alperes ellen, házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság elrendeli a .......................hrsz.-on nyilvántartott lakás - amelyhez a közös tulajdoni illetőségből 116/10.000-ed eszmei hányad tartozik - és a ................. hrsz. alatt nyilvántartott garázs elnevezésű ingatlan - amelyhez a közös tulajdoni illetőségből 36/10.000-ed eszmei hányad tartozik - közös tulajdonának megszüntetését árverési értékesítés útján, az alábbi feltételek szerint:

A lakás ingatlan legkisebb vételára 13.500.000.- Ft, azaz Tizenhárommillió-ötszázezer forint.

A garázs legkisebb vételára 2.000.000.- Ft, azaz Kettőmillió forint.

A sikeres árverés esetén az alperes köteles mindkét ingatlant kiüríteni és az árverési vevő rendelkezésére bocsátani.

Az árverési vételáron a felek akként osztoznak meg, hogy a sikeres árverés esetén a lakás befolyó vételárából a felperesnek 6.500.000.- Ft, azaz Hatmillió-ötszázezer forint, míg az alperesnek 7.000.000.- Ft, azaz Hétmillió forint jár.

A garázs vételárán a felek egymás közt egyenlő arányban jogosultak osztozni.

Ha az árverés során a legkisebb vételárnál magasabb összeget sikerül elérni, a többletet a felek között egymás közötti egyenlő arányban kell megosztani.

Kötelezi a bíróság a peres feleket, hogy az Államnak, az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, Illetékkiszabási Főosztály II. felhívására fizessenek meg fejenként 450.000.- Ft - 450.000.- Ft, azaz Négyszázötvenezer forint - Négyszázötvenezer forint feljegyzett illetéket.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek 15 nap alatt fizessen meg 38.670.- Ft, azaz Harmincnyolcezer-hatszázhetven forint, a felperes által előlegezett szakértői díjat, ezt meghaladóan a felek maguk viselik költségeiket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a ............. Bíróságon lehet benyújtani, eggyel több példányban, mint ahány fél az eljárásban szerepel.

A fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla bírálja el.

- A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik.

- ha a felek ezt kérték,

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a felek ez esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s :

A peres felek korábban házastársak voltak, házasságukat a ............... Bíróság ............... számú ítéletével 2005. április 5-én felbontotta.

A peres felek 1987. április 25. napján kötöttek házasságot. 1997-ben a felperes a közös tulajdonú ingatlanból elköltözött, ott életvitelszerűen nem lakott, oda csak hetente rövid időre járt vissza. Utolsó közös lakásuk a kettőjük közös tulajdonában álló ..................... szám alatti ingatlanban volt, amely a ....................... hrsz. felvett, ... m2 területű ingatlan.

Közös tulajdonukat képezi még a ..................... hrsz. alatt felvett ...m2 alapterületű garázs. A lakásingatlan jelenlegi forgalmi értéke beköltözhető állapotban 13.500.000.- Ft, míg a garázsé 2.000.000.- Ft.

A közös tulajdon megszüntetésére eddig azért nem került sor, mert sikertelenül kísérelték meg a felek a közös értékesítést. Az ingatlanban jelenleg az alperes él.

A peres felek közös tulajdonát képezte még a ...................... hrsz.-ú, ............. m2 területű, jelenleg lakásként nyilvántartott, korábban padlástér ingatlan, amely az ingatlannyilvántartás szerint a felperes tulajdonában állt, jóllehet a szerzés 1992-ben történt vétel címén. A padlásteret a felperes értékesítette 2000. március 13-án 495.000.- forintért. A vételárral az alperes felé nem számol el. Ekkor már a peres felek házassága jelentősen megromlott, erre az időre tehető, 1997-től kezdődően, hogy a felperes csupán hetente, rövid időre jelent meg a volt közös lakásban.

A peres felek az eljárás során egyezséget kötöttek a közös vagyoni ingóságaik tekintetében, a bíróság azt a jogerős végzésével jóváhagyta.

Vitás maradt azonban a peres felek között a két közös tulajdonban álló ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése és a felperes által eladott padlástérrel kapcsolatos elszámolás.