A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21777/2009/5. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 147. §, 148. §] Bírók: Baloginé dr. Faiszt Judit, Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Oroszi Sándor ügyvéd (2600 Vác, Erzsébet utca 39.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Horváth György ügyvéd (Dr. Horváth -Dr. Jakab Ügyvédi Iroda, 2131 Göd, Pesti út 81.) által képviselt alperes neve alperes ellen, házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 2009. szeptember 16. napján meghozott 6.P.23.646/2007/38. számú ítélete ellen az alperes részéről 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és annak 41. sorszámú indokolása folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja.

A lakásingatlan legkisebb árverési vételárából a felperesnek járó vételárat 6.000.000 (Hatmillió) forintra leszállítja, az alperest megillető vételárat 7.500.000 (Hétmillió-ötszázezer) forintra felemeli.

Az elsőfokú ítélet további rendelkezéseit azzal a kiegészítéssel hagyja helyben, hogy az ingatlan árverés végrehajtásával felmerülő költségeket a felek egyenlő arányban viselik, az ingatlan kiürítésének költsége az alperest terheli.

Az árverésre az 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlan végrehajtásra vonatkozó szabályai irányadók a 162. §-ban foglalt eltérésekkel és azzal, hogy az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során a végrehajtó nem szállíthatja le.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (Százezer) forint másodfokú perköltséget.

Az állam által előlegezett fellebbezési illetékből a felperes 28.300 (Huszonnyolcezer-háromszáz) forint, az alperes 376.700 (Háromszázhetvenhatezer-hétszáz) forint megfizetésére köteles az állam javára az adóhatóság külön felhívására.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felek volt házastársak, életközösségük 1997-ben megszakadt, a felperes a közös tulajdonú ... lakásingatlanból elköltözött. A felperes 2000. március 13-án 495.000 forintért értékesítette a ... padlástér ingatlant. A lakás és az ahhoz tartozó ... garázs ingatlan peren kívüli közös értékesítése nem vezetett eredményre.

A felperes keresetében kérte a házastársi közös vagyon megosztását, az ingatlanok közös tulajdonának megszüntetését, az alperes teljesítőképességének hiányában az árverési értékesítés elrendelését és az alperes kötelezését az ingatlan kiürítésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Alkalmatlan időre hivatkozott arra tekintettel, hogy a felperes megfelelő lakáskörülmények között él. Ezzel szemben az alperes alacsony jövedelemmel rendelkezik, a megváltási ár teljesítésére nem képes. A közös lakás biztosítja az alperes, a felek közös és a felperes előző házasságából született nagykorú gyermekének lakhatását.

Árverés esetére kiköltözést nem vállalt. Állította, hogy a felperes az értékesített padlástér vételárával nem számolt el, kérte annak a jelenlegi 1.500.000 forint forgalmi értéken történő elszámolását.

A perben a felek az ingóvagyon megosztására jogerős egyezséget kötöttek.

Az elsőfokú bíróság ítéletében elrendelte a lakás és a garázs ingatlan közös tulajdonának megszüntetését árverési értékesítéssel. A lakásingatlan legkisebb árverési vételárát 13.500.000 forintban, a garázs ingatlanét 2.000.000 forintban határozta meg. Sikeres árverés esetén az alperest az ingatlanok kiürítésére és az árverési vevő rendelkezésére bocsátására kötelezte. Megállapította, hogy a lakásingatlan legkisebb árverési vételárból a felperest 6.500.000, az alperest 7.000.000 forint, a garázs ingatlan vételárából a feleket azonos mérték illeti, magasabb vételár elérése esetén a többletet a felek között egyenlő arányban kell megosztani.

A feljegyzett illetékből a feleket személyenként az állam javára 450.000 forint, az alperest a felperes javára 38.670 forint perköltség megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság a Csjt. 27. §-ára, a 31. § (2) bekezdésére, (5) bekezdésére, a Ptk. 147. §-ára, 148. §-ára utalással mindkét fél méltányos érdekére tekintettel a lakás és a garázs ingatlan árverési értékesítését a felperes kérelmének megfelelően az alperes kiürítésre kötelezésével, együttesen rendelte el. Indokolása szerint a PK 10. számú állásfoglalás meghaladottá nyilvánításáról és a közös tulajdon megszüntetésének egyes kérdéseiről szóló, a Legfelsőbb Bíróság 1/2008. (V.19.) PK vélemény (továbbiakban: PK vélemény) alapján az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti kereset elutasítására akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos e jogát visszaélésszerűen gyakorolja, továbbá ha a közös tulajdon megszüntetése az adott körülmények között a másik tulajdonostárs méltányos érdekeit súlyosan sérti. Értékelte, hogy az alperes többször tett ígéretet a megváltási árhoz szükséges pénzösszeg biztosítására. A felperes előző házasságából született gyermeke házasságkötése után az ingatlanból elköltözött, a felek közös gyermeke pedig nagykorúvá vált és munkába áll. Ilyen körülmények között már nem megoldhatatlan az alperes önerőből történő elhelyezésének biztosítása. Kiemelte, hogy a bennlakó alperes érdekét is az szolgálja, ha a bíróság elrendeli a kiköltözésre kötelezését. Az alperes a beköltözhető érték alapján megállapított árverési vételárat önálló lakás vásárlására fordíthatja, vagy abból lakhatását egyéb módon megoldhatja. A lakottság mellett történő értékesítés az alperes számára kifejezetten hátrányos, mert az ingatlan használatáért a környezetében általában szokásos lakbérnek megfelelő ellenérték rendszeres megfizetésére köteles, emellett a tulajdoni hányadának ellenértékét a bíróság lényegesen alacsonyabb összegben állapítaná meg, amely kétségessé tenné elhelyezésének biztosítását a használati jogosultsága megszűnésekor.

A szakértő megállapítása szerint felperes által 2000. március 13-án 495.000 forintért értékesített padlástér kialkudott vételár reális volt. A felperes az eladás után nem volt az ingatlan birtokában, ezért nyilvánvalóan nem kötelezhető a jelenlegi forgalmi értéknek megfelelő térítésre. A vételárból az alperesnek járó összeg 250.000 forint.

Az elsőfokú bíróság az előlegezett illeték és a perköltség viseléséről a Pp. 81. § (1) bekezdése és a már hivatkozott PK vélemény alapulvételével döntött.