A Budapest Környéki Törvényszék P.20728/2016/7. számú határozata házastársi vagyonközösség tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §] Bíró: Demény Attila

Budapest Környéki Törvényszék

11.P.20.728/2016/7

A személyesen eljárt ... (...) felperesnek - Dr. Győrfi László ügyvéd (...) által képviselt ... (....) I. r. Vitári Ügyvédi Iroda (Dr. Vitári Jenő ügyvéd ...) által képviselt .... (....) II. r. alperes ellen házastársi vagyonközösségi szerződés teljesítése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A le nem rótt kereseti illetéket és az állam által előlegezett költséget az állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az I. r. alperesnek 15 napon belül 500.000 (Ötszázezer) Ft. perköltséget. Felmerült költségét a felperes viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Budapest Környéki Törvényszéken 3 példányban kell benyújtani.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását kérhetik. A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség a le nem rótt illeték, az állam által előlegezett költség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul; ilyen esetekben a felek kérhetik, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ennek érdekében a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti a Jogi Segítségnyújtó Szolgálattól (Pest Megyei Kormányhivatal). A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

A bíróság a csatolt iratok a felek nyilatkozatai tanúvallomások szakvélemény és a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes és az I. r. alperes 1997. augusztus 23. napján kötöttek házasságot ezt megelőzőleg élettársakként nem éltek együtt. Házasságukból 2002. szeptember 1. napján ... és ... utónevű ikergyermekeik születtek.

A ...i ... hrsz. ..., .... szám alatti ingatlan tulajdonjogát 1/1 arányban szerezte meg az alperes 1997. 05. 08-ai hatállyal egy ezen a napon kelt adásvételi szerződés szerint 1.850.000 Ft. vételár ellenében (még 50.000 Ft. volt a tartozékok ára). Az ingatlanon egy 31 négyzetméter alapterületű hétvégi ház állt ekkor (minősítése is hétvégi ház és udvar volt). A házasságkötés évében történt meg a lakóépület felújítása az alábbiak szerint: kb. 5 négyzetméter már meglévő részben fedett terasz beépítése; tetőszerkezet korszerűsítése részbeni átalakítással; földszinti átalakítás, meglévő fürdőszoba és konyha felújítása. A következő évben (1998.) az ingatlan lakóházzá történő átminősítése történt meg ezért lehetővé vált egy 35 négyzetméter alapterületű garázs funkciójú toldaléképület építése, motoros kapuval és a különböző fázisban megvalósított épületrészek egységes homlokzati vakolatot és színezést kaptak. 1999-ben bevezetésre került a közüzemi földgázellátás, gázüzemű központi fűtés került kialakításra. 2003-ban az első felújításkor visszaépített eredeti korszerűtlen nyílászárót új, hőszigetelt üvegezésű ablakra cserélték és a kerítés vonalában tolókapus gépkocsibehajtó kapu létesült.

2004-ben építési engedélyezési tervet készíttettek egy, a meglévő lakóépület elbontásával 06. 14. napján engedélyezték azonban a készítendő új, 187 négyzetméteres lakóépület megépítésére. A tervet 2004. 06. 14. napján engedélyezték de abból csak egy 8 négyzetméteres terület lealapozása valósult meg.

Ez az ingatlan volt a házasfelek közös lakóhelye. 2004. október 24. napján a felperes és az I. r. alperes életközössége megszakadt (ezért sem valósult meg a fenti engedélyezett építkezés). A lakóépületből az I. r. alperes költözött el.

A jelen per felperese a ...i Városi Bíróságon 13.P.22.150/2004 szám alatt indította meg a bontópert, mely per tartama alatt 2005. május 31. napján egy - mind a felperes, mind az I. r. alperes saját jogi képviselővel eljárva - írásbeli megállapodás jött létre. Megállapodtak a közös kiskorú gyermekek anyánál történő elhelyezésében a szülői felügyeleti jogok közös gyakorlásának kikötésével; az apa és a gyermekek közötti kapcsolattartásban; az apa által fizetendő gyermektartásdíjban; abban, hogy a felperes a házastársi tartás iránti keresetétől eláll; 7. pontjában abban, hogy a közös ingóságaikat a jelenlegi birtokállapot szerint megosztották az foganatba ment (nevesítettek két gépkocsit); 8. pontja szerint az I. r. alperes hozzájárul ahhoz, hogy az 1/1 arányú tulajdonát képező fenti (...i ... hrsz.) ingatlanon lévő lakóépület kizárólagos használata - az udvar és műhely közös használatának kikötése mellett - az ingatlan értékesítéséig felperes illesse meg a gyermekekkel; 9. pontja szerint az I. r. alperes egyben jegyzőkönyvi nyilatkozattal vállal kötelezettséget arra, hogy a 8. pontban írt ingatlan értékesítéséből befolyó vételárból 10.500.000 Ft. maximális értékben 1+2 félszobás ingatant vásárol ...on a gyermekek részére ½ - ½ arányban felperes haszonélvezeti jogával terhelten. Felperes kötelezettséget válla arra, hogy az ingatlan értékesítéséig a kizárólagos használatból eredően kötelezettséget - közüzemi díjat, telefont, stb. - megfizeti. Amennyiben az ingatlan értékesítésekor az ingatlanon közüzemi díj hátralék állapítható meg, azt felperes köteles megfizetni.

Ennek a megállapodásnak a létrejöttét követően a bontóperben 2005. június 3-án tartott tárgyaláson jogerős végzéssel jóváhagyott egyezséget kötöttek a járulékos kérdésekben (gyermekelhelyezés, gyermektartás, kapcsolattartás); kijelentették, hogy a házastársi vagyonközösségükbe tartozó ingóságokat egymás között megosztották, ez a megosztás foganatba ment, ezzel kapcsolatban most és a jövőben egymással szemben követelésük nincs; kijelentették, hogy a házastársi vagyonközösségbe tartozó ingatlanvagyonnal, amely közös volt, nem rendelkeztek. Az ugyanezen a napon kelt és jogerőre emelkedett 7. sorszámú ítélettel a házasság felbontásra került.

A felperes szüleinek egyenként ½ arányú közös tulajdonában volt - 1986 12. 09-ei hatállyal - a ...i ... hrsz.-ú ..., .... ajtószám alatti lakásingatlan, melyet ők használtak; 2005. 11. 08-ai hatállyal a felperes édesapja nevére 1/1 arányban megszerzésre került a ...i ... hrsz.-ú ..., ... ajtószám alatti lakásingatlan.

A házasság felbontását követően kialakult az .... szám alatti ingatlanban egy olyan használat, hogy a lakást a felperes használta kizárólagosan, a garázst és műhelyt pedig kizárólagosan az I. r. alperes, aki a garázst átalakította akként, hogy a garázsajtó elbontásra került, két ablak behelyezésével a nyílás lezárásra került.

Az I. r. alperes 2006-ban 40.177 CHF összegnek megfelelő forintösszegű kölcsönt vett fel a II. r. alperestől, akinek javára az .... szám alatti ingatlanra a jelzálogjog a kölcsön és járulékai erejéig 2006. 08. 09-ei hatállyal bejegyzésre került. A kölcsönjogviszony - elszámolást és forintosítást követően - jelenleg is fennáll.