375/2016. (VI. 28.) OBHE határozat

a "Bíróságok fejezet" irányítása alá tartozó intézményeknek az eszközök és források értékelésére vonatkozó szabályairól

1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 76. § (1) bekezdés b) és (3) bekezdés d) pontjában írt felhatalmazás alapján, figyelemmel a bíróságok és az Országos Bírósági Hivatal gazdálkodásáról szóló szabályzatról szóló 5/2013. (VI. 25.) OBH utasítás 29. §-ára a költségvetési szervek eszközök és források értékelésére vonatkozó szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. A "Bíróságok fejezet" hatálya alá tartozó intézmények a határozat közzétételétől számított 60 napon belül kötelesek a mellékletnek megfelelően szabályzataikat elkészíteni.

3. A jelen határozatot és annak mellékletét kell alkalmazni a 2016. költségvetési évtől kezdődően a gazdasági események feldolgozása valamint az adatszolgáltatások, és jelentések során.

4. A "Bíróságok fejezet" hatálya alá tartozó intézményeknek az eszközök és források értékelésére vonatkozó szabályairól szóló 562/2015. (XII. 7.) OBHE határozat hatályát veszti.

Dr. Handó Tünde s. k.,

az Országos Bírósági Hivatal elnöke

1. melléklet a 375/2016. (VI. 28.) OBHE határozathoz

A Bíróság szabályzata az eszközök és források értékeléséről

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 119. § c) pontjában biztosított jogköröm alapján a Bíróságra vonatkozó egységes, az eszközök és források értékelésére vonatkozó szabályokat a helyi sajátosságok figyelembevételével -a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (továbbiakban Be.), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.), az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz), a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról 11/2014. (XII.13.) IM rendelet (továbbiakban: IM. rendelet), az adott évi költségvetési törvény - az alábbiak szerint szabályozom.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az értékelési szabályzat célja

1. §

(1) A jelen szabályzat célja az, hogy az eszközök és források értékelésére vonatkozó számviteli politika alapelvei alapján, az értékelés gyakorlati végrehajtását szolgáló értékelési módok és eljárások kerüljenek kialakításra a szervezet sajátosságainak figyelembevételével.

(2) Ennek megfelelően az értékelési szabályzat főbb céljai a következők:

a) meghatározásra kerüljenek azok az értékelési elvek, módszerek, amelyekkel a Bíróság rögzíti az eszközök és források értékét,

b) egyértelműen rögzítésre kerüljenek azon eszközök és kötelezettségek értékelési gyakorlatai, amelyek esetében a Sztv. és az Áhsz. felhatalmazása alapján a Bíróság számviteli politikai döntésén alapul az értékelés,

c) az értékelési módszereknek minden érintett gazdasági szakember számára az adott Bíróságon belül egyértelműnek kell lennie,

d) tájékoztatást nyújtson a belső, illetve a külső ellenőrzés számára a Bíróság könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettsége során követett értékelési gyakorlatáról.

(3) Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzatának elkészítéséért, módosításáért, annak jóváhagyásáért, végrehajtásáért a bíróság Gazdasági Hivatalának vezetője, az Országos Bírósági Hivatalban (továbbiakban OBH) a Gazdálkodási Főosztály vezetője a felelős. A szabályzatot a bíróság/OBH elnökének jóvá kell hagynia.

(4) A szabályzat felülvizsgálatát minden - a szabályzatot érintő - jogszabályi illetve egyéb változás esetén, annak hatálybalépését, bekövetkezését követő 90 napon belül el kell végezni.

2. Az értékelési szabályzat hatálya

2. §

(1) Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzat szervezeti hatálya kiterjed a Bíróság valamennyi szervezeti egységére, az illetékességi területén működő bíróságokra

(2) Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed a Bíróság tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, működését szolgáló eszközökre, és azok forrására.

(3) Az Eszközök és Források Értékelési Szabályzat személyi hatálya a bíróságra, valamint az illetékességi területén működő bíróságokra beosztott bírákra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.

II. Fejezet

3. Az értékelés általános szabályai

3. §

(1) Az eszközök és források értékelésénél a számviteli politikában rögzített vállalkozás folytatásának elvét, a teljesség, a következetesség, a lényegesség, a világosság, az egyedi értékelés, a valódiság és az óvatosság elvét kell alapul venni.

(2) Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

(3) Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek,

Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat dokumentálni kell.

(4) Az eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni és egyedileg értékelni kell, kivéve, ha a számviteli politikában rögzített esetekben a csoportos értékelés is megengedhető.

(5) Az egyes mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig bekövetkezett és ismertté vált.

(6) A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci értéken, visszaigazolt megrendelő, stb.) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a tényleges számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

Az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább százezer forintot.

(7) A bíróság értékhelyesbítést nem alkalmaz.

III. Fejezet

Eszközök és források minősítési szempontjai

4. Általános besorolási szabályok

4. §

Az Áhsz. a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök megkülönböztetéséhez mindössze egyetlen kritériumot határoz meg, amely szerint a kétféle eszközcsoport elválasztása a használati idő alapján történik. A használati idő meghatározását az Intézmény állapítja meg és ennek megfelelően sorolja be az egyes eszközöket a nemzeti vagyonba tartozó befektetett, vagy a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé. Azon eszközök, amelyeket az Intézmény tevékenységét egy éven túl szolgálják a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé, amelyek éven belül elhasználódnak, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé kell besorolni.

5. Besorolási szempontok

5. §

(1) Az Intézménynek az egyes eszközök nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszköznek, illetve nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöknek minősítésénél a következő központi előírásokat figyelembe kell venni:

a) nem lehet kimutatni az eszközök (sem a nemzeti vagyonba tartozó befektetett, sem a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök) között a bérbevett, letétbe vett, üzemeltetésre átvett, idegen tulajdonban lévő eszközöket. Ezeket az eszközöket analitikában a 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartásba venni. /Áhsz. 47. § (2) és (4)/,

b) a bérbevett vagy a használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál kell kimutatni.

6. Minősítési szempontok

6. §

(1) A Szt. szerint az eszközök minősítési meghatározásának főbb szempontjai a használati idő meghatározásához:

a) a minősítést eszközcsoportonként, illetve eszközönként kell végrehajtani,

b) állandóan ismétlődő eszközbeszerzéseknél vizsgálni kell az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát,

c) egyes eszközcsoportokat fizikai jellemzőik alapján konkrétan ki lehet zárni, akár a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, akár a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök köréből,

d) az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek Intézményen belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé is.

7. Az eszközök minősítésének meghatározása pénzügyi forrás szerint

7. §

(1) Az eszközöknek a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé történő besorolását elsősorban a pénzügyi forrás meghatározásával egyidejűleg kell végrehajtani:

a) beszerzés, vásárlás esetén, beszerzési áron (a fizetett ellenértékkel egyezően),

b) saját előállítás esetén, előállítási költségen (közvetlen önköltség).

(2) A minősítés végrehajtásáért, helyességéért a gazdasági hivatal vezetője a felelős.

IV. Fejezet

Az eszközök bekerülési értékének általános szabályai

8. Az eszközök bekerülési értéke

8. §

(1) Vételár, eladási ár a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott

a) felárral növelt,

b) engedményekkel csökkentett,

c) általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték.

9. Nemzeti vagyonba tartozó immateriális javak, tárgyi eszközök bekerülési értéke

9. §

(1) Immateriális javak

a) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.

b) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.

c) Vagyonkezelésbe vett immateriális javak bekerülési értéke az Áhsz. 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök - ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jogvásárlással, saját előállítással keletkezik - bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést, valamint a vagyonkezelésbe adónál megállapított maradványértéket a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie.

(2) Tárgyi eszközök

a) A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára, kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.

b) A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.

c) Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend a tárgyi eszközök bekerülési értéknél meghatározott szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.

d) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke a bővített, megváltozott rendeltetésű, átalakított, megnövelt élettartalmú, teljesítőképességű eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszköz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkának az egységes rovatrend a tárgyi eszközök bekerülési értékénél meghatározott szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.

e) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke, az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig, az eszközök egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettség-vállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.

f) Vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök bekerülési értéke az Áhsz. 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök - ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jogvásárlással, saját előállítással keletkezik - bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést, valamint a vagyonkezelésbe adónál megállapított maradványértéket a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie.

10. Nemzeti vagyonba tartozó készletek bekerülési értéke

10. §

A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz és K123 a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzéséhez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték.

11. Pénzeszközök bekerülési értéke

11. §

A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg. A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, az Áhsz. 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

12. Követelések bekerülése értéke

12. §

(1) Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg.

(2) A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.

13. Kötelezettségek bekerülési értéke

13. §

(1) A kapott előlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett - előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg.

(2) A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.

14. Beszerzések speciális esetei

14. §

(1) Import beszerzés esetén az eszközök beszerzési értéke

Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítéskor) érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forint értékén kell kimutatni.

(2) Követelés fejében átvett eszközök bekerülési értéke

Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.

(3) Csere útján beszerzett eszközök bekerülési értéke

Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

(4) Térítés nélkül átvett eszközök bekerülési értéke

A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.

15. Nem aktiválható kiadások

15. §

(1) Az eszközök értékébe nem aktiválható kiadások:

a) a beszerzéssel, előállítással közvetlenül kapcsolatba nem hozható kiadások,

b) a központi irányítási kiadások, szakágazatok, kisegítő részlegek közvetett kiadásai,

c) az értékesítési kiadások,

d) a karbantartási kiadások,

e) az előzetesen felszámított általános forgalmi adó,

f) különböző díjak, vámok, illetékek stb.

V. Fejezet

Az eszközök értékcsökkenése, értékvesztése, értékhelyesbítése

16. Tervszerinti értékcsökkenés elszámolása

16. §

(1) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

(2) Hasznos élettartam: hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközöket a szervezet várhatóan használni fogja.

(3) Maradványérték: a rendeltetésszerű használatba vétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke.

(4) Maradványérték meghatározásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) nulla a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Nem jelentős a maradványérték, ha annak összege a bekerülési érték 10%-át nem éri el. Szoftverek, számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben 0 Ft,

b) az Intézménynek nem lehet maradványértéket meghatározni a 25 millió Ft bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenésének megállapításánál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy maradványértéket kell megállapítani minden 2014. január 1. napja után állományba vett ingatlannál (értékhatártól függetlenül, és25 millió Ft bekerülési érték feletti gépeknél, felszereléseknél, berendezéseknél és járműveknél.

(5) Kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a negyedéves zárlat során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.

(6) A már használatba vett tárgyi eszközökre megvalósított, valamint üzembe helyezett értéknövelő beruházások és felújítások tervszerinti értékcsökkenését a ráfordítással növelt, együttes bruttó érték alapján kell elszámolni.

17. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenés leírási kulcsai

17. §

(1) Terv szerinti értékcsökkenés meghatározás a lineáris számítási módszerrel történik, amelyet az az alábbi leírási kulcsokkal kell számítani.

(2) A kisértékű eszközöknek minősülnek a 200 ezer forint egyedi értéket nem meghaladó immateriális javak és tárgyi eszközök.

(3) Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa:

a) vagyoni értékű jogoknál 16 %,

vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs,

b) szellemi termékeknél 33 %,

c) kisértékű eszközöknél 100 %.

(4) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenése a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kerül elszámolásra. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.

(5) Az alkalmazandó kulcsokat a következők szerint kell alkalmazni a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál:

a) Épületek, építmények:

aa) hosszú élettartamú szerkezetből 2 %

ab) közepes élettartamú szerkezetből 3 %

ac) rövid élettartamú szerkezetből 6 %

ad) bérelt épületen végzett felújítás 6 %

b) Gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok

ba) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:

baa) a HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

bab) a HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

bac) a HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

bad a HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

bae) a HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.

baf) a HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.

bag) a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedvesmelléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

bah) a HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

bai) a HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

baj) a HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

bak) a HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

bal) a HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 90189022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

bb) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 87028705, 8710, 8711 vtsz.-ok.

bc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

bd) 100 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A kisértékű 200 ezer forint egyedi beszerzés alatti tárgyi eszköz.

(6) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat az intézmény rendeltetésüknek megfelelően használja. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását negyedévente, negyedévi záráskor kell elvégezni.

(7) A terv szerinti értékcsökkenés negyedévenkénti elszámolásáért a gazdasági vezető vagy az által kijelölt személy a felelős.

(8) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.

(9) A Bíróság a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál csak a 2014. január 1-je után beszerzett eszközök esetében alkalmazza az új Áhsz. előírásait.

(Amennyiben az intézmény a 2014. január 1-je előtt beszerzett eszközök tekintetében is az új Áhsz-t alkalmazza, akkor ezt a mondatot változtatni szükséges.)

18. Terven felüli értékcsökkenés elszámolás

18. §

(1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális javaknál és a tárgyi eszközöknél elszámolni a következő esetekben:

a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke,

b) az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ide nem értve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert a szervezet tevékenysége változása miatt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, hiány keletkezett és így rendeltetésének megfelelően már nem használható, illetve használhatatlan,

c) a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető a vagyoni értékű jog.

(2) Nem számolható el terven felüli értékcsökkenést a már teljesen leírt immateriális javaknál, a tárgyi eszközöknél. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelenésével írásos dokumentumot kell készíteni (pl: feljegyzés, jegyzőkönyv).

(3) A selejtezéssel történő eszköz kivonást megelőzően gondoskodni kell a terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról.

19. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

19. §

(1) Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, az a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés összegének csökkentésével az eszközt a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékre az egyéb eredményszemléletű bevétellel szemben vissza kell értékelni (visszaírás).

(2) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegforduló-napjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

(3) Az immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének meghatározásához és annak visszaírásához biztosítani kell az adatok összegyűjtését, az információk feldolgozását, valamint a terven felüli értékcsökkenési leírásra és annak visszaírására vonatkozó javaslat elkészítését.

VI. Fejezet

Az eszközök értékvesztése, értékhelyesbítése

20. Értékvesztés megállapítása, elszámolása

20. §

(1) Értékvesztés elszámolását az alábbi eszközöknél kell megállapítani és elszámolni, amennyiben az tartósnak és jelentős összegűnek minősül:

a) a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott

aa) részesedéseknél,

ab) értékpapíroknál,

ac) készleteknél,

b) pénzeszközöknél,

c) követeléseknél.

(2) Jelentős összegűnek kell tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.

21. Részesedések, értékpapírok értékvesztése

21. §

A bíróság részesedéssel, értékpapírokkal nem rendelkezik.

22. Készletek értékvesztése

22. §

(1) Ha a vásárolt készlet bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérleg készítésekor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni, úgy, hogy a készlet értékét értékvesztés elszámolásával a különbözetnek megfelelően kell csökkenteni.

(2) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értéket.

23. Pénzeszközök értékvesztése

23. §

A Magyar Államkincstárban vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el.

24. Követelések értékvesztése

24. §

(1) A követelések minősítése alapján a költségvetési év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyvszerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű.

(2) Tartósnak minősül az egy éven túli követelés.

(3) Jelentős összegűnek kell tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.

(4) A követelések között elszámolt értékvesztés nem minősül követelés elengedésnek. A követelések év végi értékelését minden esetben dokumentálni kell.

(5) Működési célú támogatások államháztartásról belülről és felhalmozási célú támogatások államháztartásról belülről követelések esetében értékvesztést nem számolható el.

25. Működési bevételekhez kapcsolódó követelések értékvesztése

25. §

(1) A Bíróság egyedi értékelés keretében minősíti a működési bevételekhez kapcsolódó követeléseket és az egyéb követeléseket a fizetési határidő túllépése szerint.

(2) Értékvesztés számolandó el:

a) beruházásokra és egyéb jogcímen adott előlegnél, ha annak teljesítése egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg,

b) tartósan adott kölcsönöknél akkor, ha a kölcsön visszafizetése az adós fizetési készsége miatt bizonytalanná válik,

c) vásárolt készleteknél, ha a raktáron lévő készlet eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, megrongálódott, feleslegessé vált,

d) követelések esetében, ha megfizetésének határideje lejárt és a követelés bizonytalanná vált.

(3) Egyedi értékelés során az adósokat minősíteni kell.

(4) Ennek megfelelően a Bíróságnál képzett értékvesztés mértéke a fizetési határidő túllépése szerint:

a) 90 napon belüli határidő túllépés esetén 0 %

b) 91-180 napos határidő túllépés esetén 50 %

c) 181-360 napos határidő túllépés esetén 75 %

d) 360 napon túli határidő túllépés esetén 100 %

(5) Az értékvesztés elszámolását évente a mérleg fordulónapján fennálló, pénzügyileg nem rendezett működési bevételek és egyéb követelések után kell elszámolni.

(6) A lejárt követelések esetében az intézménynek gondoskodnia kell a lejárt követelések behajtásáról.

26. A közhatalmi - igazságügyi - bevételekhez kapcsolódó követelések értékvesztése

26. §

(1) Az igazságügyi követelések közhatalmi követelésnek minősülnek.

(2) A közhatalmi követelések az igazságszolgáltatási alaptevékenység keretében, külön jogszabályokban meghatározott, a Bíróság által előírt, de még be nem folyt összeg.

(3) Igazgatási szolgáltatás díjbevétele - a Bíróság hatósági eljárási jogkör gyakorlatával összefüggésben:

a) Bűnügyi költség,

b) Elővezetési költség,

c) Végrehajtással kapcsolatos bevételek,

d) Állam által előlegezett költség,

e) Közjegyzői okirat hitelesítési díj,

f) Szabálysértési eljárási költség,

g) Perköltség.

(4) Bírság díjbevétele:

a) Bírság,

b) Pénzbüntetés,

c) Pénz mellékbüntetés,

d) Pénzbírság,

e) Vagyonelkobzás,

f) Vagyoni előny megfizetési kötelezettség,

g) Elkobzás alá eső érték,

h) Átváltoztatható rendbírság,

i) Egyéb bírság bevétele.

(5) Egyéb jogszabályon alapuló követelés

a) Állam által megelőlegezett gyermektartásdíj

(6) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével kerül meghatározásra. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell megállapítani, és annak az előző negyedévi állományához mért különbözetét az előjelének megfelelően a korábban elszámolt értékvesztés növekedésként vagy visszaírásaként kell elszámolni.

(7) A közhatalmi - igazságügyi - követelések értékvesztésének elszámolása során az alábbira kell figyelemmel lenni:

a) az igazságügyi követelések esetében értékvesztés csak abban az esetben számolható el, amennyiben a követelés megfizetésének a határideje lejárt,

b) az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni,

c) amennyiben a követelésminősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi értékét.

27. Egyszerűsített értékvesztés alkalmazása

27. §

(1) Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni.

(2) Az egyszerűsített értékelési eljárás során a FORRÁS SQL integrált rendszer a Bevételi modulban nyilvántartott követelésekre számolja ki az értékvesztést intézményenként az alábbiak szerint:

a) A hátralékos fizetések leválogatása az állományból.

b) A leválogatott állomány bevételi jogcímenkénti rendezése.

c) A hátralékos követelések további bontása az adósok minősítési kategóriái szerint:

ca) Folyamatosan működő adósok, melyeket a követelés lejárata szerint tovább kell bontani:

caa) legfeljebb 90 napos,

cab) 91 -180 napos,

cac) 181-360 napos,

cad) 360 napon túli.

cb) Folyamatos működésében korlátozott adós, melyeket az alábbi jogcímek szerint kell megbontani:

cba) felszámolás alatt lévő,

cbb) csődeljárás alá vont,

cbc) végelszámolás alatt lévő,

cbd) jogutód nélkül véglegesen megszűnt.

d) az előző év adatain alapuló százalékos értékvesztési mutatók meghatározása:

da) Intézményi mutató kiszámítása jogcímenként és minősítési kategóriánként:

1- az adott csoport, adott évben megtérült hátralékos követelés állománya

az adott csoport, adott évi hátralékos követelés nyitó állománya

db) az egyes csoportokhoz tartozó mutatók dokumentálása, listázása az alábbi részletezettséggel:

dba) nyitó érték,

dbb) megtérülések összege,

dbc) mutatók.

dc) a kiszámított adatok megküldése az OBH Gazdálkodási Főosztály részére.

dd) fejezeti szintű mutatók számítása az intézményektől elektronikus úton beérkezett adatokból átlagolással.

de) fejezeti szinten az egyes jogcímekhez rendelt csoportokhoz tartozó mutatók számítása az intézményi táblák alapján.

df) a kiszámított, fejezeti szintű százalékos mutatók megküldése a Bíróságok részére.

e) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések elszámolása.

f) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztésének könyvelése.

(3) Az igazságügyi követelések egyszerűsített értékelési eljárásához kapcsolódó fejezeti szintű tapasztalati mutatókat az 1. számú melléklet tartalmazza.

28. Értékvesztés visszaírása

28. §

(1) Amennyiben a későbbiek folyamán az értékvesztés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, azt egészében, illetve részben az elszámolt értékvesztést az egyéb eredményszemléletű bevétellel szemben vissza kell értékelni (visszaírás) vissza kell írni.

(2) Az értékvesztés visszaírása az igazságügyi bevételekhez kapcsolódó adósok esetén az értékvesztés elszámolással egyidejűleg automatikusan történik, maximum a korábban elszámolt értékvesztés összeg nagyságával egyenlően.

(3) A készletek és egyedi követelések értékelése keretében elszámolt értékvesztések visszaírását a költségvetési év mérlegforduló-napjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.

VII. Fejezet

Behajthatatlan követelés

29. Behajthatatlan követelés általános előírásai

29. §

(1) Behajthatatlan az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,

b) amelyre a csődeljárás, felszámolás, az adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerint értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g) az olyan kis összegű minimum százezer forint értékhatárt meg nem haladó követeléseket, amelyeknél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan megtérülő összegével,

h) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel.

(2) A behajthatatlan követelést egyéb eredményszemléletű ráfordítással szemben kell kivezetni.

(3) A leírt behajthatatlan követelésre a kivezetést követően történt megtérülés, az adós által megfizetett összeg erejéig,

a) a tárgyévben történt leírás esetében az elszámolt ráfordítást csökkenteni kell a megtérült összeggel, vagy

b) az előző években kivezetett behajthatatlan követelésre érkezik megtérülés, akkor a megtérült összeget egyéb eredmény szemlétű bevétellel szemben kell elszámolni.

30. A behajthatatlan igazságügyi követelések kezelésének szabályai

30. §

(1) Az igazságügyi követeléseknél, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, a, tízezer forint értékhatárt meghaladó követeléseket - behajtás végett - át kell adni a törvényszéki végrehajtónak, kivéve, ha a jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A követelés behajthatatlanságának tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben kimutatni nem lehet, a behajthatatlanság megállapítását követően azt hitelezési veszteségként le kell írni, a követelés értékét a számviteli nyilvántartásból ki kell vezetni.

(4) A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 97. § (1) bekezdés szerinti követelés elengedésének.

(5) A számviteli nyilvántartásból kivezetett követeléseket az adósok analitikus nyilvántartásában változatlanul kezelni kell.

(6) Az igazságügyi követelés behajthatatlanná minősítésének esetei:

a) Értékhatártól függetlenül behajthatatlan a követelés, amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, ha a végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre és a behajthatatlanság tényét igazoló jegyzőkönyvet a végrehajtó a bevételi csoportnak megküldte.

b) Értékhatártól függetlenül behajthatatlan a követelés, ha az egyszerűsített felszámolási eljárás jogerős befejezésekor a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint bírság megfizetésére nincs fedezet, illetve a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz a rendbírságra nem, vagy csak részben nyújt fedezetet, vagy a cégnyilvántartás adatai alapján a cég felszámolási eljárás keretében megszüntetésre került.

c) A behajtás eredménye sikertelen mert:

ca) az adós ismeretlen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik,

cb) az adós ismert, de a központi lakcímnyilvántartás szerint 30 napnál nem régebben bejelentett lakcímmel/ tartózkodási címmel nem rendelkezik,

cc) az adós hajléktalan és a központi lakcímnyilvántartásban30napnálnemrégebbibejelentett lakcímmel/tartózkodási címmel nem rendelkezik, az adós külföldi és a központi lakcímnyilvántartás szerint 30 napnál nem régebbi magyarországi bejelentett lakcímmel/tartózkodási címmel nem rendelkezik, a közjegyző vagy helyi önkormányzat igazolása arról, hogy az elhunyt hagyaték hátrahagyása nélkül halt meg, illetve a BGH letéti csoportja igazolja, hogy a követelés fedezetére letét elhelyezésre nem került.

d) behajthatatlan a kis összegű követelés (10.000,Ft értékhatárt meg nem haladó összeg), ha az adós büntetés-végrehajtási intézetben van és a jövedelmét érintő letiltás nem vezetett eredményre, továbbá a BGH letéti csoportja igazolja, hogy a követelés fedezetére letét elhelyezésre nem került.

e) értékhatártól függetlenül behajthatatlan az a követelés, amelynél az adós hagyaték hátrahagyása nélkül meghalt, vagy jogutódja nincs, vagy a jogutód megállapítását követően a követelés azon része, amelyre a hagyaték nem nyújt fedezetet.

(A jogutódra terhelhető a bűnügyi költség, a szakértői díj, az állam által előlegezett költség, a vagyonelkobzás.)

f) értékhatártól függetlenül az igazságügyi követelések elévülési ideje az utolsó eredménytelen végrehajtási cselekménytől számított 5 év,

g) A hatályos Jogszabály alapján elévült értékhatártól függetlenül az a követelés, amelyet a bíróság a Be. alapján lett kiszabva és nincs helye az átváltoztatásnak (azaz a Be. 161.§ (5) bekezdésben található felsorolásnak nem része).

(7) A behajthatatlan követelések elszámolása

a) Behajthatatlan követelést a mérlegben nem lehet kimutatni. Mivel ez nem minősül a követelés elengedésének, analitikus nyilvántartásban kell tovább vezetni, és ha arra a későbbiek folyamán lehetőség nyílik, a követelést be kell hajtani.

b) A behajthatatlan követelést egyéb eredményszemléletű ráfordítással szemben kell elszámolni.

c) Behajthatatlan követelés elszámolása IM rendelet által előírt igazságügyi követelésekre vonatkozik:

ca) bűnügyi költség bevétele,

cb) elővezetési/előállítási költség bevétele,

cc) végrehajtással kapcsolatos költség bevétele,

cd) állam által megelőlegezett költség bevétele,

ce) közjegyzői okirat hitelesítési díj bevétele,

cf) szabálysértési eljárás költség bevétele.

cg) állam által előlegezett gyermektartásdíj.

d) Az IM rendelet szabályozására figyelemmel behajthatatlan követelésként történő elszámolás az alábbi jogcímeken előírt igazságügyi követelésekre nem vonatkozik:

da) pénzbüntetés,

db) pénzmellékbüntetés,

dc) rendbírság (ha a Be. 161. § (5) bekezdése alapján átváltoztatásnak van helye),

dd) vagyonelkobzás.

31. Igazságügyi követelések törlése

31. §

(1) A bíróság az alábbi esetekben törli az adóssal szemben fennálló igazságügyi közhatalmi követeléseket:

a) azon jogcímek esetében, amelyek vonatkozásában a végrehajthatóságát kizáró okot állapít meg a büntetés végrehajtási bíró (az adós halála, a követelés elévülése, kegyelem, törvényben meghatározott egyéb ok),

b) azon jogcímek esetében, amelyekben a meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot,

c) ha az átváltoztatható rendbírság helyébe lépő szabadságvesztést végrehajtották,

d) azon jogcímek esetében, amely vonatkozásában a köztársasági elnök kegyelemből enyhébb büntetést állapít meg, az IM rendelet 126. § előírása szerint a kegyelmi határozatban elengedett követelés törölhető,

e) technikai törlés téves előírásból adódóan.

VIII. Fejezet

Az egyes eszközcsoportok értékelése

32. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök értékelése

32. §

(1) Immateriális javak bekerülési értéke és értékelése

a) Az immateriális javak közé csak a forgalomképes, tartós, egy évnél hosszabb feladatellátást szolgáló, nem materiális eszközök veendők fel.

b) Az immateriális javakat - mint befektetett eszközöket - beszerzéskor, előállításkor - bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékükön kell kimutatni.

(2) Tárgyi eszközök bekerülési értéke és értékelése

a) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a Bíróság tevékenységét, valamint a beruházásokat.

b) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódó pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke.

c) A mérlegben a tárgyi eszközöket bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értéken, illetve ezen bekerülési értéknek az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírással csökkentett, a terven felüli értékcsökkenési leírás visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.

d) Tárgyi eszközök esetében egyedi nyilvántartást alkalmaz az intézmény.

(Amennyiben csoportos nyilvántartást alkalmaz az intézmény, akkor a fenti mondatot módosítani kell.)

(3) Befektetett pénzügyi eszközök értékelése

A bíróság befektetett pénzügyi eszközzel nem rendelkezik.

33. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök értékelése

33. §

(1) Készletek

a) A Bíróságoknál a készletgazdálkodás kapcsán alapvetően két típus különíthető el:

aa) raktárral nem rendelkező intézmények,

ab) raktárral rendelkező intézmények.

b) A működéshez szükséges irodaszer, karbantartási anyag stb. azonnal kiosztásra, illetve felhasználásra kerül.

c) A mérlegben a leltározás alapján megállapított, és az értékelési szabályok figyelembevételével értékelt raktáron levő új készleteket kell felvenni.

d) Valamennyi készletcsoportot tényleges bekerülési értéken kell nyilvántartani csökkentve az elszámolt értékvesztéssel és növelve a visszaírt értékvesztés összegével.

e) A készleteket az analitikus nyilvántartásokban féleségenként egyedileg kell nyilvántartani és értékelni. Csoportos nyilvántartás csak azoknál a készletfajtáknál alkalmazható, ahol az adott készletfajta tárolása során szükségszerű keveredés fordulhat elő.

f) A csoportos nyilvántartás rendező elvei:

fa) a készletek azonos felhasználási célt szolgáljanak,

fb) egymással helyettesíthetők legyenek,

fc) beszerzési egységáraik csak kismértékben térjenek el.

(2) Értékpapírok

A bíróság értékpapírral nem rendelkezik.

34. Pénzeszközök értékelése

34. §

(1) A pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a forint, illetve valuta pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá az Áhsz. 49. § szerinti idegen pénzeszközöket.

(2) Lekötött bankbetétek

Lekötött bankbetéttel a Bíróság nem rendelkezik.

(3) Pénztárak, csekkek, betétkönyvek

a) A pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt.

b) A pénztáraknak mérlegben szereplő értéke a főkönyvi könyvelésben a házipénztár főkönyvi számlán levő forintösszeg, amely megegyezik pénztárjelentéssel és a leltárral alátámasztott december 31-i tényleges pénzkészlettel. A pénzkészlet értékelését a házipénztárban ténylegesen meglévő érmék és bankjegyek összesített értéke alapján kell elvégezni.

c) Valutapénztárban lévő valutát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, meghirdetett az év utolsó napjára vonatkozó hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Amennyiben ez a különbözet összevontan a számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegű, a devizakészlet könyvszerinti értékét módosítani kell úgy, hogy ezek az év végi utolsó átlagárfolyammal számított forintérték szerepeljenek a mérlegben. Ha a különbözet összevontan nem jelentős, átértékelni nem kell.

(4) Forintszámlák

a) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák - ide értve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is - egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani.

b) A mérlegben a Bíróság pénzkezelési szabályzatában tételesen felsorolt pénzforgalmi számlák forint értékét a könyvekben szereplő összeggel egyezően, az év utolsó napján, a bankszámlákon lévő forint összegben, a számlakivonat szerint kell szerepeltetni.

(5) Devizaszámlák

a) Devizaszámlán lévő devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, meghirdetett az év utolsó napjára vonatkozó hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Amennyiben ez a különbözet összevontan a Számviteli politikában meghatározottak szerint jelentős összegű, a devizakészlet könyvszerinti értékét módosítani kell úgy, hogy ezek az év végi utolsó átlagárfolyammal számított forintérték szerepeljenek a mérlegben. Ha a különbözet összevontan nem jelentős, átértékelni nem kell.

b) Deviza letéti számlán lévő devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, meghirdetett a illetve év utolsó napjára vonatkozó hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani és a mérlegben szerepeltetni.

35. Követelések értékelése

35. §

(1) A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg nem rendezték az Áht. 97.§-a szerint.

(2) A mérlegben a költségvetési évben esedékes, és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül az alábbi költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni:

a) Működési célú támogatások államháztartásról belülről (B1),

b) Felhalmozási célú támogatások államháztartásról belülről (B2),

c) Közhatalmi bevételek (B3),

d) Működési bevételek (B4),

e) Felhalmozási bevételek (B5),

f) Működési célú átvett pénzeszközök (B6),

g) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök (B7),

h) Finanszírozási bevételek (B8).

(3) A mérlegben a követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni:

a) az adott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítésig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett, általános forgalmi adót nem tartalmazó, összegek, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, a munkabérelőlegekből, az utólagos elszámolásra adott előlegek, a teljesített túlfizetések, a téves és visszajáró kifizetések.

b) a más által beszedett, de más szervezetet megillető - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összeget a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásig,

c) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos elszámolásáig.

d) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat az adott pénzeszköz visszaadásig vagy kiadásként történő elszámolásig.

(4) Mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével.

(5) A közhatalmi - igazságügyi követelések - értékelése

Az igazságügyi követelés elismertnek minősül a jogszabályokon alapuló határozat jogerőre emelkedésekor. A határozat biztosítja az elismertséget akkor is, ha az adós azt vitatja.

36. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások

36. §

(1) Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni:

a) a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és

b) b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig.

(2) Értékelése a mérlegben könyvszerinti értékben történik.

37. Aktív időbeli elhatárolások értékelése

37. §

(1) A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat.

(2) Értékelése a mérlegben könyvszerinti értékben történik, amely lehet a tárgyévben elszámolt, illetve az előző évekről maradt érték.

38. Saját tőke

38. §

(1) A saját tőkén belül kell kimutatni:

a) a nemzeti vagyon induláskori értékét,

b) a nemzeti vagyon változásait,

c) az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait,

d) a felhalmozott eredményt,

e) az eszközök értékhelyesbítésének forrását és

f) a mérleg szerinti eredményt.

(2) A Bíróság értékhelyesbítést nem számol el.

(3) A saját tőke elemeit mérlegben könyvszerinti értéken kell kimutatni.

39. Kötelezettségek

39. §

(1) A kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték.

(2) A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni:

a) Kötelezettségek személyi juttatásokra (K1),

b) kötelezettségek munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adók (K2)

c) kötelezettségek dologi kiadásokra (K3),

d) kötelezettségek ellátottak pénzbeli juttatásaira (K4),

e) kötelezettségek egyéb működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök, törlesztésére államháztartáson belülre (K5),

f) kötelezettségek beruházásokra K6),

g) kötelezettségek felújításokra K7),

h) kötelezettségek egyéb felhalmozás célú kiadásokra (K8),

i) kötelezettségek finanszírozási kiadásokra (K9).

(3) A mérlegben a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni

a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítésig, amelyek a kapott túlfizetésekből, a téves és visszajáró befizetésekből,

b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegek a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig, vagy visszatérítéséig,

c) más által beszedett, de más szervezetet megillető, bevételként e szervezetnél elszámolandó, összeget a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére továbbutalásig, vagy azok felhasználásáig.

d) letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat a kapott pénzeszköz visszaadásáig, vagy bevételként történő elszámolásáig.

(4) Kötelezettségeket a mérlegben a passziváláskor elfogadott, elismert teljesítendő összegben kell kimutatni.

40. Passzív időbeli elhatárolás

40. §

(1) Halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni.