11/2014. (XII. 13.) IM rendelet

a fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (2) bekezdés e) pontjában, és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 4. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A bíróság feladata

1. § (1) A bíróság határozatának végrehajtásáról - a külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel - az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt, alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá.

(2) E rendelet alkalmazásában járásbíróság a kerületi bíróság is.

(3) Ha a terhelt vagy az, akire nézve a végrehajtandó határozat rendelkezést tartalmaz, a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, az e rendelet szerinti valamennyi értesítőlapot és határozatkiadmányt, valamint a terheltnek vagy egyéb érintettnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a Tanúvédelmi Szolgálatnak kell - hivatalsegéd útján - továbbítani.

(4)[1] A fogva lévő személynek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést, illetve egyéb hivatalos iratot közvetett kézbesítéssel a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet), rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján papír alapon kell kézbesíteni, amelyhez mellékelni kell az átvétel igazolására, illetve a fogvatartott személy nyilatkoztatására szolgáló, a 36b. melléklettel rendszeresített kézbesítési ívet. A terheltnek szóló idézés kézbesítésének időpontjára a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 279. § (3) bekezdése az irányadó.

(4a)[2] A fogva lévő személy idézésével vagy értesítésével egyidejűleg a 36. és 36a. melléklettel rendszeresített nyomtatvánnyal kell a fogva tartó bv. intézet, rendőrségi fogda vagy javítóintézet felé intézkedni a fogva lévő személy előállítása iránt.

(5) Ha a fogva lévő terheltet több eljárás kapcsán egy időpontra idézték, a bv. intézet valamennyi érintett bíróság felé megtett, a szállítás napját is megjelölő jelzése alapján az eljáró bíróságok egyeztetést folytatnak le a tárgyalási napok tekintetében, amelynek eredményéről a jelzést követő három napon belül értesítik a megkereső intézetet. Az egyeztetéseket a bv. intézetek szállítási napjainak figyelembevételével kell végrehajtani. A határidő eredménytelen eltelte után - amennyiben a további időveszteség az előállítás teljesítését veszélyezteti - a bv. intézet a magasabb hatáskörű bíróság tárgyalására állítja elő a terheltet. Ha az összeütközés ez alapján sem dönthető el, a korábban érkezett előállító utasítást kell teljesíteni.

(5a)[3] Ha a fogva lévő terheltet több eljárás kapcsán egy időpontban kellene előállítani vagy zártcélú távközlő hálózat útján történő meghallgatását a bv. intézetben biztosítani, az (5) bekezdés alkalmazásával kell eljárni.

(6) Ha a tárgyalás során eljáró bíróság a tárgyalás lefolytatásakor újabb tárgyalási határnapot tűz ki, arról - ha az érintett fogvatartottak nagyobb száma vagy más körülmény miatt nem jár aránytalan nehézséggel - új idézés, előállító utasítás vagy értesítés készül, amelyet az előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) ad át. Ennek tényét a bíróság a jegyzőkönyvben rögzíti.

2. §[4] (1) A határozat végrehajtásáról gondoskodó bíróság a határozat jogerőre emelkedésekor, illetve a jogerő megállapításakor, ha arra a jogorvoslati jognyilatkozat megtételére nyitva álló határidő leteltével kerül sor, de legkésőbb három munkanapon belül minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kezelőiroda vezetőjének adja le, aki azt három napon belül megküldi a végrehajtásra hivatott szervnek.

(2) Ha a tárgyaláson vagy a meghallgatáson kell intézkedni a végrehajtás érdekében, továbbá, ha az értesítőlapra a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) vezet bírói rendelvényt, a bíróság az értesítőlapot elektronikus okiratként állítja ki vagy a papíralapú értesítőlapot azzá alakítja át, és azt közvetlenül küldi meg a végrehajtásért felelős szervnek.

(3) Ha a bíróság jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedés meghosszabbításáról rendelkezik, vagy azt megszünteti, és az érintett a határozat meghozatalakor nincs jelen, az értesítőlapot soron kívül ki kell állítani és meg kell küldeni a határozat kiadmányával annak a végrehajtásért felelős szervnek, ahol a terhelt fogva van.

(4) Ha a bíróság jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozatával személyi szabadság elvonásával járó kényszerintézkedést rendel el, hosszabbít meg vagy szüntet meg, és az érintett a határozat meghozatalakor jelen van, az értesítőlapot soron kívül ki kell állítani és meg kell küldeni a határozat kiadmányával annak a végrehajtásért felelős szervnek, ahol a terhelt fogva van, továbbá a papír alapon kiállított értesítőlapot és a határozat kiadmányát át kell adni a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek.

(5) Ha a bíróság

a) az előzetes letartóztatásban lévő terhelttel szemben jogerősen szabadságvesztést, elzárást, javítóintézeti nevelést szab ki,

b) a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, vagy

c) az ideiglenes kényszergyógykezelés hatálya alatt álló terhelt kényszergyógykezelését rendeli el,

az értesítőlapot soron kívül ki kell állítani és meg kell küldeni annak a végrehajtásért felelős szervnek, ahol a terhelt fogva van - javítóintézeti nevelés alkalmazása esetén a bíróság székhelye szerinti megyei bv. intézetnek -, továbbá ha a terhelt a határozathozatalkor jelen van, a papír alapon kiállított értesítőlapot át kell adni a terheltet előállító bv. őrnek vagy rendőrnek.

(6) A (2)-(5) bekezdés szerinti esetekben, továbbá ha a terhelt azonnali szabadítása érdekében kell intézkedni, és az értesítőlapot, illetve kényszerintézkedés esetén a határozatot a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre nem lehet kézbesíteni, a bíróság ezeket telefaxon továbbítja a végrehajtásért felelős szervnek, és azt rövid úton is megerősíti vagy a bíróság kézbesítője útján kézbesíti.

(7) Az értesítőlap pontos és határidőben történő kiállításáért a tanács elnöke vagy az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. Az értesítőlapot a tanács elnöke, a tanács tagjaként eljáró bíró vagy a bírósági ügyintéző eredeti aláírással és papír alapon a bíróság bélyegzőjével látja el. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet. Az iratboríték belső oldalán az igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az értesítőlapok átvételét a kezelőiroda vezetője a feljegyzés mellett az aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével igazolja. Elektronikus okiratként elküldött értesítőlapról az igazolást kell az irathoz csatolni.

(8) A büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, a rendbírság és bűnügyi költség végrehajtása érdekében kiállított értesítőlapot a kiállítója eredeti aláírással látja el. Az értesítőlapon a bírói rendelvényt, illetve pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás esetén az értesítőlapot helyettesítő jogerős határozat végrehajtási záradékát eredeti bírói aláírással kell ellátni. A tanács elnöke továbbá megteszi a határozat végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedéseket.

(9) Ha a jogszabály előírása alapján a határozatot - ideértve a végrehajtási záradékot - és az értesítőlapon a bírói rendelvényt eredeti bírói aláírással kell ellátni, a tanács elnöke vagy a tanács tagjaként eljáró bíró az elektronikus okiratot minősített elektronikus aláírással látja el. Az elektronikus okiratként kiállított értesítőlapot a kiállításra jogosult minősített elektronikus aláírással látja el. Ennek hiányában a határozatot, illetve értesítőlapot papír alapon kell kiállítani és elektronikus okirattá átalakítani, amelyet legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel kell ellátni.

(10) Ahol e rendelet a határozat megküldése körében a kiadmány, illetve az eredeti aláírással ellátott határozat példányszámára vonatkozó előírást tartalmaz, akkor azt az elektronikus kapcsolattartás esetén - ideértve a faxon történő továbbítást is - figyelmen kívül kell hagyni, és az kizárólag a papír alapon történő megküldés, illetve átadás esetén alkalmazandó.

3. § (1) A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, a terhelt nevét, személyi adatait, a határozat keltét, számát, jogerejét és végrehajthatóságát, vagy a jogerőre tekintet nélküli végrehajthatóságot,

b) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) - szükség esetén az 1978. évi IV. törvény - szerinti megnevezését és minősítését,

c)[5] a kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az alkalmazott intézkedést, a rendbírságot, a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást, a járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli,

d) összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a végrehajtási fokozatot, valamint a végrehajtandó foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás megnevezését,

e) feltételes szabadság megszüntetése esetén, ha arra az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt került sor, azt, hogy a feltételes szabadság megszüntetése melyik bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt, valamint a feltételes szabadulás napját,

f) felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén, hogy az mely bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt meg.

(2) A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon és a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, ügyszámát és határozata keltét is fel kell tüntetni.

(3) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntető határozatról kiállított értesítőlap e célra szolgáló rovatában, vagy "Megjegyzés" rovatában - a halasztás tartamának, a részletfizetésre vonatkozó adatoknak a megjelölésével - feltünteti.

(4) A tanács elnöke, a (3) bekezdés esetén kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozat kiadmányát - ha erről tudomása van, a büntetés, intézkedés vagy vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással - három napon belül megküldi a végrehajtásról gondoskodó büntetés-végrehajtási csoportnak (a továbbiakban: bv. csoport), illetve a bírósági gazdasági hivatalnak (a továbbiakban: BGH).

4. § (1)[6] Ha a bv. bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlapot saját hatáskörben kijavítja, a javítást a keltének feltüntetésével, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével igazolja, egyéb esetben azt a bíróságnak javítás céljából visszaküldi.

(2) Ha az értesítőlapot a bíróság hibásan állította ki, és azt a bv. csoport vagy a fogva tartó bv. intézet javítás céljából visszaküldte, a tanács elnöke a hibát kijavítja, és az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a végrehajtást foganatosító szerv az értesítőlapot javításra visszaküldte és a bíróság a vizsgálatot követően a javításról nem intézkedik, annak indokáról átiratban tájékoztatást ad és azzal együtt az értesítőlapot visszaküldi.

(4) A bíróság a kijavított értesítőlapot vagy a (3) bekezdés szerinti átiratot a visszaküldő szervnek az előírási tételszámra hivatkozással, ennek hiányában gyűjtőjegyzéken három napon belül megküldi.

(5) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, vagy a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani, és a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni. Ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, az újabb értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni.

(6)[7] Ha a bv. intézet, a pártfogó felügyelői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) vagy a bv. bíró azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. XXIX. Fejezet I. és II. Címe szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljáró első fokú bíróságot keresi meg.

(7) A különleges eljárást a bíróság soron kívül folytatja le, és a (5) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(8) Ha a bíróság a Be. 575. §-a szerinti eljárásban azt állapítja meg, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a törvényi feltételei, és ezért a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, jogerős határozatának két kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak. Ha a bíróság a Be. 574. § (3) bekezdése alapján a nem jogerős összbüntetési ítéletben az alapítéletek szerinti szabadságvesztések végrehajtását félbeszakítja, határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére.

(9) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, vagy jogegységi eljárás (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a bíróság az elítéltet felmenti, a kényszergyógykezelést mellőzi, vagy az eljárást megszünteti, az erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek három napon belül meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot vagy határozatot kaptak.

(10)[8] A (9) bekezdésben szabályozott estekben, ha a terhelt fogva van, a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki a szabadítás vagy az elbocsátás iránt, és azt azonnal megküldi a fogvatartást foganatosító szervnek. Ha a terheltet előállították, a tanács elnöke a papír alapon kiállított értesítőlapot és a határozat rendelkező részének jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát az előállítást foganatosító bv. őrnek vagy rendőrnek adja át. Ha az értesítőlapot a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségre nem lehet kézbesíteni, a bíróság ezeket egyéb úton, telefaxon továbbítja a végrehajtásért felelős szervnek, és azt rövid úton is megerősíti vagy a bíróság kézbesítője útján kézbesíti. A bíróság a továbbiakban a 10. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(11) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetve más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság a (9) bekezdés szerint jár el.

(12)[9] Ha perújítás vagy felülvizsgálat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti vagy félbeszakítja [Be. 413. § (1) bekezdés, 423. § (6) bekezdés], erről - határozatának megküldésével - három napon belül értesíti az illetékes bv. csoportot, a fogvatartást foganatosító bv. intézetet, a bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adat végleges eltávolítása esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása esetén a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, közérdekű munka, illetve pártfogó felügyelet esetén a kormányhivatalt.

(13) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárás során [Be. 420. § (1) bekezdés] a fogva lévő terhelttel szembeni jogerős ügydöntő határozatot hatályon kívül helyezi, de a terhelt előzetes letartóztatását vagy ideiglenes kényszergyógykezelését rendeli el [Be. 428. § (5) bekezdés], a tanács elnöke az előzetes letartóztatásról, vagy az ideiglenes kényszergyógykezelésről kiállított értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, vagy rendőrnek adja át, ha a kényszergyógykezelés alatt álló terhelt előállítására állapotánál fogva nem került sor, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI) küldi meg.

2. A büntetés-végrehajtási csoport feladata

5. § (1) A bv. csoport feladatait a bv. bíró, a törvényszék elnöke által kijelölt bírósági titkár, a tisztviselő (a továbbiakban: bv. előadó) és az írnok látja el.

(2) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.

(3) Ha a törvényszék elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. előadó is működhet.

6. § (1) A bv. csoport irodáját a törvényszék elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti.

(2) A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen

a)[10] a bírói rendelvénnyel ellátott bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek, a kormányhivatalnak, vagy más szervnek,

b) ellátja a szabadságvesztésre, elzárásra, vagy a rendbírságot helyettesítő elzárásra ítéltnek a bv. intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

c) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét.

3. A Bírósági Gazdasági Hivatal feladata

7. § (1) A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a törvényszék szervezetében működő BGH feladatkörébe tartozik

a) a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása,

b) az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése és az ellenérték beszedése,

c) a következő követelések előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők:

ca) a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrány, az államot illető vagyoni követelés (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést),

cb) a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetve pénzbírság, alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségből származó követelés, valamint a közjegyző által kiszabott pénzbírság.

(2) A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a törvényszék területén működő járásbíróságra, közigazgatási és munkaügyi bíróságra, ügyészre, valamint a törvényszék területén székhellyel rendelkező közjegyzőre.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a BGH az állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti.

II. FEJEZET

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

4. Az értesítőlap és a bírói rendelvény

8. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása előtt a bíróság, bírói rendelvény adása előtt bíróság, illetve a bv. bíró a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 48. § (1) bekezdésében írtakat megvizsgálja.

(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti

a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát (Btk. 37. §, 110. §),

b) ha az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, ezt a tényt [Btk. 38. § (4) bekezdés, 44. §, 45. § (7) bekezdés],

c)[11] a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra vonatkozó rendelkezést, és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt,

d) ha a bíróság a terheltet az ítélet jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a feltételes szabadságot megszüntette, az erről szóló rendelkezést, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás melyik bíróság milyen számú határozata alapján történt,

e) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,

f)[12] ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik kormányhivatal hajtja végre,

g) ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső; több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat kell megjelölni,

h) ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendeli el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és határozatának számát,

i) ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni [Btk. 86. § (2) bekezdés], a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,

j) a végrehajtást foganatosító bv. intézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben elzárást hajtanak végre,

k) a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, valamint a Btk. 122. §-a szerinti átváltoztatás szükségességét,

l) ha a büntetőeljárásban - amelyben a szabadságvesztést kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölésével.

(3)[13] Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét [Bv. tv. 37. § (1) bekezdés], vagy a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést [Bv. tv. 38. § (1) és (2) bekezdés] rendeli el, ezt a tanács elnöke - az intézkedés ellenőrzésére jogosult rendőri szerv megjelölésével - az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti.

(4) Az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítására és megküldésére a 8-14. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

9. § (1) Az értesítőlapra a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést, vagy elzárást tölt, vagy ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el.

(2)[14] Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján feltételes szabadságra lenne bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti. A büntetés végrehajtására ilyenkor is bírói rendelvényt kell adni.

(3)[15] Ha az elítélt szabadlábon van, és a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján feltételes szabadságra bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti. Megjelöli azt is, hogy az elítéltet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből honnan szabadították. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki.

(4)[16] A szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből honnan szabadították.

(5) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító szervnek megküldeni, vagy a terheltet előállító bv. őrnek átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(6)[17] Ha a bíróság az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában azt tünteti fel, hogy a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet három napon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

5. A járásbíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

10. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a járásbíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a kezelőiroda vezetőjének adja át.

(2)[18] A kezelőiroda vezetője az értesítőlapok átvételét a 2. § (7) bekezdésében írt feljegyzés mellett, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

11. § (1) A kezelőiroda az értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék kiállítása után az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzék két példányával három napon belül köteles átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.

(3) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt - kivételes esetben pótlólag - átadja, vagy megküldi a bv. csoportnak a jogerős ítélet végrehajthatósági záradékkal ellátott rendelkező részének két kiadmányát, továbbá a Bv. tv. 36. § (3) bekezdésében szereplő iratok másodpéldányát vagy fénymásolatát.

(4) Az ügydöntő határozat írásba foglalását követően a bíróság kezelőirodája három napon belül megküldi annak két kiadmányát a bv. csoportnak. A bv. csoport az egyik kiadmányt továbbítja a végrehajtást foganatosító szervnek.

(5) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet kiadmányát is át kell adni, vagy meg kell küldeni a bv. csoport részére.

(6) A (2) és (3) bekezdésben, valamint a 10. §-ban írt rendelkezéseket a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell.

(7) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról és közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését.

12. § (1) A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a járásbíróságon visszatartott példányával.

(2) Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda vezetője azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.

(3) A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntető lajstromba feljegyzi.

(4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit - amennyiben a javítást maga nem végzi el - előírási tételszám (nyilvántartásba vétel) nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak, ebben az esetben a javított példányt a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg.

(5) A kezelőiroda az (1)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítése után a gyűjtőjegyzéknek a bv. csoporttól visszaküldött példányát csatolja a kezelőirodán visszatartott példányhoz, és a gyűjtőjegyzékeket sorszám szerint rendezve megőrzi. Az év végén a gyűjtőjegyzékeket az utolsó lajstromszám alatt a büntető lajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.

(6) Ha a határozat rendelkező részének megküldésére pótlólag [11. § (3) bekezdés] került sor, azt a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg.

6. A törvényszék, az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt jogerőre emelkedett ítélet

13. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a törvényszék első vagy másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a bíróság a kiállított értesítőlapot a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át.

(2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát.

14. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet az ítélőtábla vagy a Kúria előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 10. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A kezelőiroda az értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel együtt az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.

15. § Az ítélet (határozat) rendelkező részének és az egyéb iratok megküldésére a 11. § (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 12. § (6) bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 12. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a törvényszék, az ítélőtábla, vagy a Kúria hozta.

7. Értesítőlap a fogva lévő terheltről

16. § (1) Ha a bíróság a terheltet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt akár ebben az ügyben, akár más ügyben előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a tanács elnöke a Bv. tv. 34. § (1) bekezdésében írtak szerint jár el.

(2) A bv. őr az értesítőlap átvételét az átvétel időpontjának feltüntetésével, az iratboríték belső oldalán aláírásával elismeri. Az iratboríték belső oldalán fel kell tüntetni, hogy a terheltet melyik bv. intézetből állították elő.

(3) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapnak a bv. őr részére történő átadását a bíróság a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.

(4) Ha a rendőrségi fogdában előzetes letartóztatásban lévő terheltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) állítja elő, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.

(5) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a fiatalkorú akár ebben az ügyben, akár más ügyben, javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.

(6)[19] Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a javítóintézet haladéktalanul megküldi a megyei bv. intézetnek a fiatalkorúval kapcsolattartásra jogosult személyek családi és utónevére, kapcsolattartói minőségére, lakcímére, illetve értesítési címére, valamint telefonszámára vonatkozó adatokat. Ha a fiatalkorú előállításkor a személyes tárgyai nem kerültek kiadásra, a javítóintézet azokat megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.

8. A szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vétele

17. § (1) Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a Bv. tv. 37. § (1) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, a Bv. tv. 37. § (2) bekezdése szerint jár el. A bíróság erről a bv. csoportot értesíti.

(2) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy az elítélt a befogadás során úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermeke vagy általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, vagy intézkedést kér vagyonának, lakásának biztonságba helyezéséről, a bv. bíró - amennyiben az azonnali foganatba vételt elrendelő bíróság még nem intézkedett - a 29. § szerint jár el.

9. A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, a feltételes szabadság utólagos megszüntetése, a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése, az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos megállapítása és az utólagos összbüntetésbe foglalás[20]

18. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről utólag határoz (Be. 557. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(2) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz (Be. 559. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek, továbbá a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.

(3)[21] Végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a büntetés végrehajtását utólag elrendeli (Be. 572. §), erről értesítőlapot állít ki, egyebekben a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezések szerint jár el. Ha a bíróság a pártfogó felügyelet alatt álló, felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt felfüggesztett szabadságvesztésének végrehajtását utólag elrendeli, határozatát három napon belül megküldi annak a kormányhivatalnak is, amely az elítélt pártfogó felügyeletét ez idáig végrehajtotta. Ha a bíróságnak nincs tudomása arról, hogy a pártfogó felügyeletet melyik kormányhivatal hajtotta végre, akkor az elítélt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak küldi meg a határozatot.

(4) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az összbüntetésbe foglalásról utólag határoz (Be. 575. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(5) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az előzetes fogvatartás vagy a házi őrizet beszámításáról utólag határoz (Be. 576. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(5a)[22] Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról utólag határoz (Be. 556. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(6) Ha az elítélt szabadlábon van, az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatkiadmányokat a bíróság szerint illetékes bv. csoportnak kell megküldeni.

(7) Ha az előzetes fogvatartás, vagy a házi őrizet utólagos beszámítása folytán az elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

10. Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése

19. § (1) Ha a határozott ideig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tv. 31. §), a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztását (Btk. 45. §) fel kell tüntetni.

(2) Az a bíróság, amely a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz (Be. 558. §), jogerős határozatának két kiadmányát - a bv. csoport útján - három napon belül megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 45. § (7) bekezdés], a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.

11. Halasztás engedélyezése

20. § (1) Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az első fokon eljárt tanács elnöke rövid úton megkeresi az illetékes bv. csoportot vagy a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (a továbbiakban: BVOP), és tájékoztatást kér arról, hogy az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, vagy az elítéltet bv. intézet időközben befogadta-e.

(2) Ha a halasztásra várandósság miatt került sor, azonban a Bv. tv. 39. § (5) bekezdésében foglalt körülmények bekövetkeznek, a tanács elnöke felhívja a BVOP egészségügyi szakterületét, hogy nyilatkozzon az elítélt nő egészségügyi állapotáról.

(3) Amennyiben rendelkezésre állnak a megfelelő orvosi dokumentumok a nyilatkozathoz, a BVOP írásban tájékoztatja megállapításairól a tanács elnökét.

(4) Amennyiben a nyilatkozathoz nem bocsátották rendelkezésére a megfelelő orvosi dokumentumokat, ennek közlésével tájékoztatja a tanács elnökét a nyilatkozat megtételének akadályáról.

12. Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében

21. § (1) A járásbíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. előadó ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására felhívja a járásbíróságot.

(2) A bv. előadó az értesítőlap átvételének tényét és idejét aláírásával igazolja, és a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási lajstromban előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a járásbíróságnak.

(3) A bv. előadó az (1)-(2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a járásbíróság azt közli, hogy a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a bv. őrnek adta át.

(4) Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a törvényszék közvetlenül a bv. csoportnak küldte meg, a bv. előadó a (2) bekezdés szerint jár el.

(5) Ha a szabadságvesztés az ítélőtábla, illetve a Kúria előtt emelkedett jogerőre az erről szóló értesítőlapot gyűjtőjegyzékkel megküldi a bv. csoportnak.

(6) A bv. előadó a (3)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közli az első fokú bírósággal.

22. § (1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

a) a Bv. tv. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban írt okok fennállnak-e, továbbá

b) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.

(2) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, erről az értesítőlap másolatának egyidejű megküldésével gyűjtőjegyzéken értesíti a BVOP-t.

(3) Az elítéltet a BVOP felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. A felhívás tartalmazza továbbá a tájékoztatást arról, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra, aki a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg.

(4) Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt.

(5)[23] A női elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdéséről szóló felhívásban tájékoztatni kell, hogy ha egy évnél fiatalabb gyermekét gondozza, kérelmezheti, hogy a szabadságvesztés büntetését az erre kijelölt bv. intézet anya-gyermek részlegén tölthesse le a gyermek egyéves koráig. Az elítéltnek a kérelemhez csatolnia kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

(6)[24] Ha az elítélt a Bv. tv. 128/B. §-ban meghatározott kérelmet a felhívásban kijelölt bv. intézet parancsnokához terjesztette elő, a bv. intézet a kérelmet soron kívül megküldi a BVOP illetékes szervezeti egységének.

23. § (1)[25] A felhívás megtörténtét követően a BVOP gyűjtőjegyzék megküldésével három napon belül tájékoztatja az első fokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés megkezdésére előírt napról és a végrehajtás megkezdésére kijelölt intézetről.

(1a)[26] Ha a női elítélt az anya-gyermek részlegen való együttes elhelyezés iránti kérelmet határidőben terjesztette elő, a kérelem elbírálását követően a BVOP a döntésnek megfelelő újabb felhívást ad ki az elítélt részére, amelyről három napon belül tájékoztatja az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

(2) A bv. intézet a végrehajtásra behívott elítéltek jegyzékében meghatározott adatokat az átvételt követően saját nyilvántartásába átvezeti.

(3) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a bv. bíró - ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya - bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A rendelvényt, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport három napon belül megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek.

24. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetben, erről az intézet soron kívül értesíti a BVOP-t az elítélt elővezetése, szükség szerint elfogatóparancs kibocsátásának kezdeményezése céljából.

(2) A BVOP az elővezetés elrendeléséről értesíti a bv. intézetet és a bv. csoportot feltüntetve az elővezetés határnapját.

(3) A bv. intézet az elítélt elővezetésének eredményéről azonnal értesíti a BVOP-t.

(4) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Bv. tv. 19. § (2) bekezdése alapján a BVOP az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az elítélt utolsó ismert lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

(5) Ha az elítélt bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás alapján a BVOP megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az általa megadott címen és új adat sem merült fel az elítélt lakó- vagy tartózkodási helyéről, illetve megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a BVOP az illetékes bv. bírónál kezdeményezi az elítélt körözésének elrendelését elfogatóparancs kibocsátásával.

(6) A BVOP a (5) bekezdésben kezdeményezett elfogatóparancs kiadásának érdekében továbbítja a bv. bíró részére a kézbesítéssel kapcsolatos iratokat, a helyszíni ellenőrzés során készült rendőri jelentést és a rendőrség által szolgáltatott egyéb információkat.

(7) A bv. bíró az elfogatóparancsban rendelkezik arról, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Az elfogatóparancs kibocsátásáról a bv. csoport három napon belül értesíti a BVOP-t.

(8) A BVOP a bv. intézetek és a bv. bíró által közölt, a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos adatot és intézkedést nyilvántartásában rögzíti.

(9) A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e.

25. § (1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.

(2) Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, elővezetett, vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, az értesítés alapján a bv. csoport a 23. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el. Ebben az esetben a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.

(3) Ha az elítélt a szabadságvesztés letöltését önhibájából nem kezdte meg, a bv. bíró a Bv. tv. 87. § alapján meghozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

26. § Ha az elítélt nem lakik vagy tartózkodik a bejelentett lakóhelyen, illetve tartózkodási helyen, de újabb lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a BVOP a 22. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.

27. § (1) Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a bv. előadó az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.

(2) Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.

(3) Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásában más bv. csoport is érintett, az összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt, egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(4) Ha a bíróság a nem jogerős összbüntetési ítéletben az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásának felfüggesztéséről rendelkezik [Be. 574. § (3) bekezdés], határozatának egy-egy kiadmányát három napon belül megküldi a bv. csoport és a bv. intézet részére.

(5) A bv. csoport a szabadlábon levő elítélt esetében az összbüntetés végrehajtása iránt akkor is intézkedik, ha a (3) bekezdésnek megfelelően megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.

(6) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt befogadását követően átadja, vagy pótlólag küldi meg a bv. intézetnek.

(7) Ha a (3) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet a BVOP már bv. intézetbe beutalta, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte.

(8) A bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy nincs-e helye összbüntetésbe foglalásnak. Ha az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti. Ha a bv. intézet észleli a szabadságvesztés végrehajtása során, hogy az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről értesíti a bv. csoportot.

28. § (1) A bv. előadó megkeresi a bíróságot a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg.

(2) Ha a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlap és az egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, hogy a szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a bv. intézetnek megküldte, az említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek.

29. § (1) Ha a 22. § (4) bekezdése szerinti felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, erről a BVOP az illetékes bv. csoportot értesíti.

(2)[27] A bv. bíró az értesítést követően a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát keresi meg, hogy a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodjon.

(3) A felügyelet nélkül maradó más személy esetében a bv. bíró az illetékes önkormányzatot keresi meg a szükséges intézkedés megtétele iránt. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének várható időpontját is közli. A bv. bíró, az elítélt kérésére, a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével intézkedik a vagyonának és a lakásának biztonságba helyezéséről.

(4) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet három napon belül tájékoztatja.

30. § (1) Ha a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró - ha a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya - a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet.

(2) A bv. előadó az értesítőlapot és - ezzel egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kitiltásra, sportrendezvények látogatásától való eltiltásra, kiutasításra vagy közügyektől eltiltásra vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

31. § Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a Bv. tv. 54. § (1) bekezdése szerint jár el. A megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az értesítőlapon feltünteti, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

32. § (1) Ha a bv. bíró a Bv. tv. 27. §-a szerint szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot észlel, a Bv. tv. 48. § (6) bekezdése szerint jár el. Ezt követően azonnal értesíti a BVOP-t, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki, vagy - ha az elítélt nem jelent meg a megjelölt napon a bv. intézetnél - a kibocsátott elővezető parancsot, elfogatóparancsot visszavonja.

(2) Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a BVOP-t. Ilyenkor a szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot.

33. § (1)[28] Ha az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon a bv. bíró nem ad ki rendelvényt. Ha a bv. bíró ezt a körülményt a bírói rendelvény kiadását követően észleli, a bv. csoport erről azonnal értesíti a BVOP-t azzal, hogy az elítélt részére a büntetés megkezdésére a felhívást ne küldjék ki.

(2)[29] A bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg, amely az elítéltet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből elbocsátotta, vagy amely a házi őrizetet megelőzően a fogvatartást foganatosította. Ha az elítélt az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdán vagy a fiatalkorúak javítóintézetében töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni.

(3) Ha az elítélt a jogerősen kiszabott szabadságvesztést a házi őrizetben töltött idővel töltötte ki, a bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek küldi meg.

34. § (1)[30] Ha a bv. bíró azt észleli, hogy a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a bv. intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg. Ha az előzetes letartóztatást nem a bv. intézetben foganatosították, vagy az elítélt kizárólag házi őrizetben volt, a bv. bíró a bv. intézet megkeresését mellőzi, és a továbbiakban a 38. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(2)[31] A bv. előadó az (1) bekezdés szerinti felhívást, értesítőlapot - és ha már rendelkezésre áll - a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből szabadult.

(3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a bv. intézet az értesítőlapot, valamint a határozatkiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el.

35. § (1) A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról, a feltételes szabadság megszüntetéséről, az utólagos összbüntetésről és az előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítőlapot és határozatkiadmányt a bv. bíró soron kívül továbbítja az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(2) Ha a szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bv. bíró az utóbb érkezett értesítőlap és a Bv. tv. 48. § (1) bekezdés a) és b) pontja figyelembevételével - amennyiben az utólagos beszámításra is tekintettel ez szükséges - értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

(3) Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve, vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerős határozat alapján a bv. bíró szükség szerint értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés végrehajtása iránt.

36. § (1) Halasztás engedélyezése esetén a szabadságvesztés foganatba vétele iránti intézkedéseket a halasztás tartamának figyelembevételével kell megtenni.

(2) Ha a 23. § (2) bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett az elítélt szabadságvesztése megkezdésében változás, vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró okot állapít meg, azt a bv. előadó három napon belül írásban közli a BVOP-val és a kijelölt bv. intézettel.

(3) Ha a bíróság a 4. § (12) bekezdése szerint a szabadságvesztés félbeszakításról értesíti a bv. csoportot, a bv. előadó ezt azonnal írásban közli a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézettel.

13. Pénzbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

37. § (1) Pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az ezen alcímben megfogalmazott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

a) nincs-e a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. §, 31. §),

b)[32] az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljesítette-e a pénzbüntetést.

(3) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg.

(4)[33] A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni. Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt átváltoztatott szabadságvesztésének megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.

(5) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(6) Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. Ebben az esetben a 29. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(7) A bv. előadó a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlap másolatával együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek.

(8) Ha az elítélt bv. intézetben tartózkodik, a bv. előadó a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek.

(9) Ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt.

(10) A bv. előadó közli - a BVOP vagy a bv. intézet tájékoztatása alapján - a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját.

(11) Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a BGH-t és a bv. intézetet. Ilyenkor a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról a bv. bíró nem hoz határozatot.

13a. A pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnése[34]

37/A. §[35] A bv. bíró a Bv. tv. 293/A. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén hivatalból vagy a bv. intézet előterjesztésére végzésben megállapítja a pénzbüntetés végrehajthatóságának megszűnését, határozatát megküldi a bv. intézetnek és a BGH-nak.

14. A feltételes szabadságra bocsátás

38. § (1) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátásról való döntés során a Bv. tv. 58. § (3)-(4) bekezdései szerint jár el.

(2) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzi, de úgy látja, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban tegyen újabb előterjesztést. Ebben az esetben a bv. bíró elrendelheti büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői vélemény beszerzését.

(3) Ha a bv. bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátásról a Bv. tv. 57. § (8) bekezdése szerinti időszakonként előterjesztést készít.

15. A feltételes szabadság megszüntetése

39. § (1) A bv. bíró a meghallgatás előkészítése során beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, valamint az elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával.

(3) A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet állítsák elő. Erről a bv. csoport a BVOP-t három napon belül értesíti.

40. § (1) Ha a bv. bíró a Bv. tv. 61. § (1) és (2) bekezdése alapján dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, a végzés rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat.

(2) A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró a végzésének egy kiadmányát megkereséssel az elítélt lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek bv. intézetbe való előállítása céljából.

(3) Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogatóparancs kibocsátásával. A bv. bíró az elítélt ellen kibocsátott elfogatóparancsról a BVOP-t is értesíti.

(4) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyész rendelte el, és a bv. bíró az elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.

(5) Ha a bv. bíró az elítélt meghallgatásán nem dönt a feltételes szabadság megszüntetése kérdésében, de elrendeli a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, a végzését - az elítélttel együtt - a bv. intézetnek adja át.

41. § (1) A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt letelt.

(2) A bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

42. § (1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, és az elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(2) Ha a bv. bíró a meghallgatáson a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető végzést - az elítélttel együtt - a bv. intézetnek adja át.

43. § (1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, a bv. bíró dönt az ügyész által elrendelt ideiglenes foganatba vétel meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, továbbá elrendelheti a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét.

(2) Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a bv. bíró nem rendeli el a szabadságvesztés hátralévő részének azonnali foganatba vételét, a bv. csoport a végzés megküldésével értesíti a BVOP-t a 22. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében.

(3) A bv. csoport a (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatást követően emelkedik jogerőre.

44. § (1) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti, és az erről szóló végzést a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.

(2) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a törvényszék másodfokú tanácsa rendeli el, a tanács elnöke a 40. § (2)-(3) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el.

45. § (1) A feltételes szabadságot megszüntető végzést a tanács elnöke - feltéve, hogy az elítélt szabadlábon van, és a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el - a bv. csoportnak adja át a 43. § (2) bekezdésben meghatározottak végrehajtása céljából. Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú tárgyalásra vagy nyilvános ülésre nem állították elő, a bv. csoportnak adja át.

(2) Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy a tárgyaláson jelenlévő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a végzés egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, vagy - az elítélttel együtt - a bv. intézettől kirendelni kért bv. őrnek adja át.

(3) Az (1) bekezdés szerint átadott végzés alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.

46. § Ha a bv. bíró, vagy a másodfokú bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a végzését megküldi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek, ha az elítélt pártfogó felügyelet alatt áll.

15/A. A reintegrációs őrizet elrendelése, megváltoztatása és megszüntetése[36]

46/A. §[37] (1) A reintegrációs őrizet elrendeléséről szóló határozatban a bv. bíró megjelöli a reintegrációs őrizet lejártának napját is.

(2) Az elítélt reintegrációs őrizetének elrendelése, megváltoztatása és megszüntetése esetén a bv. bíró eredeti bírói aláírással ellátott jogerős határozatát a bv. csoport két példányban megküldi a bv. intézetnek, továbbá az elrendelésről, a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás megváltoztatásáról és a megszüntetésről szóló határozat kiadmányát az első fokon eljárt bíróságnak. Elrendelés esetén a fogva tartó bv. intézetnek, megváltoztatás, valamint megszüntetés esetén a szabadító bv. intézetnek kell a határozatot megküldeni.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén, ha a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás nem a törvényszék illetékességi területén van, a bv. bíró a végzés jogerőre emelkedését követően az iratokat megküldi a reintegrációs őrizet végrehajtására kijelölt lakás helye szerint illetékes törvényszék bv. csoportjának.

(4) Ha a bv. bíró az elítéltet feltételes szabadságra bocsátja, határozatában nem kell külön rendelkezni a reintegrációs őrizet megszüntetéséről, azonban szükség esetén újra megállapíthatja a reintegrációs őrizet megszűnésének napját.

(5)[38] Ha a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás tárgyában tartott meghallgatáson az elítéltet nem bocsátja feltételes szabadságra, elrendelheti a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatosítását, és ennek végrehajtása érdekében bv. őr kirendelését kérheti. Ha azonnali foganatba vételre nem kerül sor, a bv. bíró felhívja az elítéltet, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetésének napját követő napon külön felhívás nélkül hivatali időben jelenjen meg az őt korábban szabadon bocsátó bv. intézetben, valamint figyelmezteti az elítéltet a mulasztás következményeire. Ez esetben a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja a határozathozatal napja.

(5a)[39] Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről meghallgatáson rendelkezik, és a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére nem került sor, felhívja az elítéltet, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetésének napját követő napon külön felhívás nélkül hivatali időben jelenjen meg az őt korábban szabadon bocsátó bv. intézetben, valamint figyelmezteti az elítéltet a mulasztás következményeire. Ez esetben a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja a határozathozatal napja.

(5b)[40] Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről iratok alapján rendelkezik - ide nem értve azt az esetet, ha az elítélt ismeretlen helyre távozott - a reintegrációs őrizet megszüntetésének napjaként a határozat kézbesítésének napját jelöli meg, és az elítéltet a határozatban a bv. intézetben történő megjelenésre a kézbesítést követő napra hívja fel, egyben figyelmezteti a mulasztás következményeire. A bv. bíró a határozatot kézbesítési ívvel - a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő közreműködésével - a bv. intézet útján kézbesíti. Ha a határozat azért nem kézbesíthető, mert az elítélt ismeretlen helyre távozott, a bv. intézet előterjesztése alapján a bv. bíró új határozatot hoz, és a Bv. tv. 61/C. § (2) bekezdése alapján jár el.

(5c)[41] Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételére került sor, és a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről rendelkezik, a reintegrációs őrizet megszüntetésének napja az ideiglenes foganatba vétel napját megelőző nap. Ha a bv. bíró a reintegrációs őrizet megszüntetését nem rendeli el, az eredeti bírói aláírással ellátott határozat megküldésével azonnal értesíti az elítéltet fogva tartó bv. intézetet a reintegrációs őrizet folytatásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(5d)[42] Ha a másodfokú bíróság a reintegrációs őrizet megszüntetését mellőzi, erről az eredeti bírói aláírással ellátott határozat megküldésével azonnal értesíti az elítéltet fogva tartó bv. intézetet a reintegrációs őrizet folytatásához szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(6) Ha a bv. csoport arról értesül, hogy a reintegrációs őrizetben lévő elítélt kegyelemben részesült, vagy egyéb végrehajtást kizáró ok merült fel, erről - a határozat telefaxon történő megküldésével és rövid úton történő megerősítésével - azonnal értesíti a szabadító bv. intézetet a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

16. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása

47. § (1) A bv. bíró - amennyiben az ügyben nem az iratok alapján határoz - a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet értesíti.

(2) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el.

(3) A bv. bíró a végzését megküldi az ügyben, vagy az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a bv. intézetnek, valamint kézbesíti az ügyésznek, az elítéltnek és - feltéve, hogy a büntetés-végrehajtási ügyben eljárt - a védőnek.

(4) A bv. bíró az (1)-(3) bekezdés szerint jár el akkor is, ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést.

17. A huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása

48. § (1) Ha a bv. intézet a huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró a 47. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(2) Ha a bv. bíró a fiatalkorú feltételes szabadságát a huszonegyedik életévének betöltése után megszünteti, a szabadságvesztés új végrehajtási fokozatáról is határoz.

18. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása

49. § (1) Ha a bv. intézet a fogházban, illetve a börtönben végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítélttel szemben a fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására tesz előterjesztést, a bv. bíró meghallgatást tarthat, ha az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását az elítélt vagy védője kezdeményezi, meghallgatást tart. Az elítélt meghallgatásának időpontját a bv. bíró az előterjesztés vagy a kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc napon belül tűzi ki.

(2) Ha a bv. intézet parancsnoka az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának megszüntetése iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró három napon belül kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját.

18/A. Kártalanítási eljárás az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekből eredő sérelem orvoslására[43]

49/A. §[44] (1) A kártalanítási kérelem beérkezését követően - ha a kérelem elutasításának nincs helye - a bv. bíró a bv. intézet véleményéhez csatolt iratok alapján haladéktalanul megvizsgálja, hogy helye van-e a Bv. tv. 70/B. § alkalmazásának.

(2) Ha a büntetőügyben hozott határozat alapján megállapítható, hogy a sértett vagy örököse (a továbbiakban együtt: sértett) javára polgári jogi igényt ítélt meg a bíróság vagy a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, a bv. bíró a sértett részére felhívást küld ki, hogy a Bv. tv. 70/B. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakról tegyen nyilatkozatot. A felhívásban a sértett részére megfelelő tájékoztatást kell adni arról, hogy milyen feltételek mellett kerülhet sor a kártalanítás megállapítása esetén az abból történő kielégítésre a javára megítélt és meg nem térített polgári jogi igény vagy a polgári bíróság által megítélt kártérítés vagy sérelemdíj erejéig.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban a sértettet nyilatkoztatni kell továbbá arról, hogy

a) ha a büntetőeljárás során kérte személyi adatainak zártan kezelését, akkor ebben az eljárásban is kéri-e ezt,

b) a követelés kifizetéséről való rendelkezés esetén az részére milyen módon történjen, és hogy ennek megfelelően közölje a kifizetéshez szükséges adatokat, úgymint

ba) fizetési számlára történő utalás esetén a számlatulajdonos nevét és a számlaszámát,

bb) készpénzben történő kifizetés esetén a postai címét, illetve ha az átvételre más személyt hatalmaz meg, e személy nevét és postai címét.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívás a sértettnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre költözött a bv. bíró a személyiadat- és lakcímnyilvántartás megkeresésével intézkedik a sértett lakó-, illetve tartózkodási helyének a megállapítása iránt.

(5) A kártalanítás megállapításáról szóló határozatban a bv. bíró a kártalanítás, illetve a sértett részére teljesítendő követelés összegét számmal és szövegesen is megjelöli. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell - a kártalanítás, illetve a polgári jogi igényből, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítésből vagy sérelemdíjból eredő még fennálló követelés jogosultjának rendelkezése szerint - a kifizetéshez szükséges adatokat is, kivéve, ha a sértett a személyi adatai zártan kezelését kérte. Ha a polgári jogi igényt, illetve a bűncselekményből eredő kártérítést vagy sérelemdíjat megállapító bírósági határozat kamat megfizetéséről is rendelkezett, a bv. bíró a rendelkező részben feltünteti a kamatfizetési kötelezettség kezdő napját és mértékét.

(6) A kártalanítás megállapítása esetén a jogerős határozat kiadmányát a bv. csoport a kifizetés teljesítése végett megküldi az Igazságügyi Minisztériumnak.

(7) Ha bv. bíró a határozatában a megállapított kártalanítás összegéből a még fennálló követelés erejéig a polgári jogi igény, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítés vagy sérelemdíj jogosultja javára történő kifizetésről rendelkezett, és a sértett személyi adatai zártan kezelését kérte, a kifizetés teljesítése érdekében a jogerős határozat kiadmányának megküldésekor az Igazságügyi Minisztérium részére mellékelni kell a kifizetéshez szükséges, a sértett által megadott adatokat. Ez esetben gondoskodni kell arról, hogy a kifizetés során se juthasson a sértett személyi adata illetéktelen személy tudomására.

(8) Ha a Bv. tv. 70/B. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatás eredményeként ismertté vált, hogy a polgári jogi igényből, illetve a bűncselekmény miatt megállapított kártérítésből vagy sérelemdíjból eredő még fennálló követelés behajtására az elítélttel szemben végrehajtási eljárás van folyamatban, vagy az ezen a jogcímen indított végrehajtási eljárás szünetel, a bv. csoport a határozat kiadmányának megküldésével egyidejűleg erről - az illetékes végrehajtó és az ügyszám megjelölésével - tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot.

49/B. §[45] (1) A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar a Bv. tv. 10/B. § (2) bekezdésén és 70/B. § (3) bekezdésén alapuló megkeresést öt munkanapon belül teljesíti.

(2) Az Igazságügyi Minisztérium a Bv. tv. 10/B. § (3) bekezdésében meghatározottakról - a végrehajtási ügyszámra hivatkozással - haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtót azzal, hogy a tájékoztatásban meg kell jelölni azt a határnapot, amikor az Igazságügyi Minisztérium a kifizetés iránt intézkedni köteles.

19. A magánelzárást kiszabó határozat elleni jogorvoslat elbírálása

50. § Ha az elítélt a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a bv. bíró az elítélt meghallgatásának időpontját - a bírósági felülvizsgálati kérelemnek a bv. csoporthoz érkezését követően - olyan időpontra tűzi ki, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelem elbírálására öt napon belül sor kerülhessen.

III. FEJEZET

AZ ELZÁRÁS VÉGREHAJTÁSA

20. Az értesítőlap és a bírói rendelvény

51. § (1) Az elzárás végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetve bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg az elzárás végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. § és 278. §),

b)[46] az elítélt nem töltötte-e ki a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a kiszabott elzárást.

(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti

a)[47] a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámításra vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben töltött időt,

b) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,

c) ha az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső vagy erőszakos többszörös visszaeső, több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat,

d) ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki szabadságvesztést vagy elzárást tölt, a szabadságvesztést, valamint az elzárást kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,

e)[48] ha olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben közérdekű munkát hajtanak végre (Btk. 47. §), annak közlésével, hogy a közérdekű munkát melyik kormányhivatal hajtja végre,

f) az elzárás mellett kiszabott foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, sportrendezvények látogatásától való eltiltást vagy kiutasítást,

g)[49] ha olyan terheltet ítélt elzárásra, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 69. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik kormányhivatal hajtja végre,

h) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre, a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróság megnevezését és a határozat számát, valamint a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, annak közlésével, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen az elítélt átszállítása iránt,

i) ha a bíróság olyan terheltet ítélt elzárásra, aki előzetes letartóztatásban van, az előzetes letartóztatás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését és a határozat számát,

j) ha a büntetőeljárásban - amelyben az elzárást kiszabták - óvadék letételére került sor, az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróságot.

(3) Az értesítőlapra a tanács elnöke az elzárás végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést, más ügyben kiszabott elzárást tölt, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll.

(4)[50] Az elzárást kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján a bíróság az elzárást teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből honnan szabadították.

(5) Ha az elzárást azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Bv. tv. 31. §), a kiszabott elzárásról az értesítőlapot ki kell állítani, de annak "Megjegyzés" rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.

(6) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a fogvatartást foganatosító bv. intézetnek megküldeni, vagy a terheltet előállító bv. őrnek átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság az értesítőlap átadását a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.

52. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet jogerősen elzárásra ítéli, és a fiatalkorú ebben az ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség azonnal gondoskodik az elítéltnek a kijelölt bv. intézetbe szállításáról.

(2) Ha az elítélt más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek küldi meg, a javítóintézetnek szóló felhívást és az értesítőlap másolatát a terheltet előállító rendőrnek, ennek hiányában a javítóintézet képviselőjének adja át.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásban a bíróság felhívja a javítóintézet igazgatóját, hogy az elítélt előzetes letartóztatásának megszűnése vagy megszüntetése, a javítóintézetből való elbocsátása, valamint ideiglenes elbocsátása esetén annak napjával intézkedjék a rendőrség útján az elítéltnek a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetbe való átszállítása iránt. A felhívás tartalmazza azt is, hogy ha a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott ok áll fenn, a javítóintézet igazgatója ezen ok megjelölésével és a végrehajtásra vonatkozó iratok megküldésével azonnal értesítse az elzárást kiszabó első fokú bíróság székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetet. A felhívás tartalmazza, hogy ha az elítélttel szemben foganatosított előzetes letartóztatás végrehajtási helyét a bíróság megváltoztatja, vagy a fiatalkorú előzetes letartóztatásának megszüntetésére tárgyaláson került sor és a fiatalkorút a javítóintézetbe nem szállítják vissza, a javítóintézet erről három napon belül értesítse az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportot.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak szerint a fiatalkorú átszállítása szükséges, a javítóintézet igazgatója aziránt a bíróság felhívásának a rendőrség részére történő megküldésével intézkedik. Az elzárás végrehajtása céljából a fiatalkorú bv. intézetbe való átszállításáról a rendőrség gondoskodik.

53. § Az értesítőlap, a határozatkiadmányok és az egyéb iratok megküldésére és a kezelőiroda eljárására a 10-15. § és a 18. § (5) és 6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

21. Halasztás engedélyezése

54. § (1) Ha az elítélt nem nyomban az ügydöntő határozat kihirdetése után terjesztett elő kérelmet, a halasztás engedélyezésekor a bíróság a 20. § alkalmazásával jár el.

(2) A várandósság igazolására szakorvosi igazoláson kívül az elítéltről vezetett terhességi könyv bemutatása is elfogadható.

22. Intézkedés az elzárás végrehajtása érdekében

55. § (1) Az elzárás végrehajtása érdekében a bv. bíró, a bv. csoport, illetve a bv. előadó a 21-25. §, a 28-29. §, a 32-33. § és a 36. § megfelelő alkalmazásával teszi meg a szükséges intézkedéseket ezen alcímben szabályozott eltérésekkel.

(2) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy

a) nincs-e az elzárás végrehajtását kizáró ok [Bv. tv. 27. §, 31. §, 278. § a) és b) pont],

b)[51] az elítélt a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltötte-e az elzárást,

c) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.

(3)[52] Ha a bv. bíró megállapítja, hogy az elzárás végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja az elzárás végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjen meg. Ha az elítélt más törvényszék területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a távolság miatt megjelenése, illetve az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport az elzárást előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi. Ebben az esetben az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat az elítélt elzárásának megkezdésére való felhívása végett megküldi az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.

(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni.

(5) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt az elzárás végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(6) Az elítéltet fel kell hívni arra, hogy gondoskodjon felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekéről vagy más, általa gondozott személyről, továbbá intézkedjen vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt. A továbbiakban a 29. § rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók.

(7) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró három napon belül intézkedik az elítélt elővezetése iránt, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.

(8) A bv. előadó az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.

(9) Ha az elzárás megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt az elzárás végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogatóparancs kibocsátásával elrendeli.

(10) A bv. bíró az elfogatóparancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a legközelebbi bv. intézetbe állítsák elő. Erről a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet három napon belül értesíti.

(11) A bv. bíró legalább háromhavonta ellenőrzi az elfogatóparancsok elektronikus nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy az elfogatóparancs kibocsátását, illetve visszavonását átvezették-e.

(12) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot állapít meg, az elzárásról kiállított értesítőlapra nem vezet rendelvényt. A bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró ok megállapításáról az elévülés bekövetkezése esetén a Bv. tv. 70. § (1) bekezdés szerinti eljárásban határoz, az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § a), illetve b) pontjában meghatározott okból való megszűnése esetén határozatot hoz, egyéb esetben a végrehajtást kizáró ok megállapításáról hivatalos feljegyzést készít. A bv. bíró a végrehajtást kizáró ok megállapításáról szóló határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.

(13) Ha a bv. bíró az elzárás végrehajtását kizáró okot [Bv. tv. 27. §, 31. § és 278. § a), b), c) pont] a bírói rendelvény kiadását követően állapítja meg, a (12) bekezdésben foglaltak szerint jár el azzal, hogy az elzárás végrehajthatóságának a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott okból való megszűnését határozattal állapítja meg. A bv. bíró az erről hozott határozatát megküldi

a) az elzárás foganatba vétele esetén, az elzárást foganatosító bv. intézetnek és azonnal intézkedik az elítélt szabadon bocsátása iránt, egyéb esetben annak a bv. intézetnek, amelynek az értesítőlapot megküldték,

b) az első fokon eljárt bíróságnak.

(14) Ha a fiatalkorú elítélt az elzárást kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de az elzárás megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a felnőttkorú elítéltek elzárásának végrehajtására kijelölt bv. intézetben való megjelenésre hívja fel az elítéltet.

56. § (1) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elítélttel szemben elrendelt előzetes letartóztatást, más ügyben kiszabott szabadságvesztést, elzárást foganatosító bv. intézetnek küldte meg, a bv. bíró - az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - az iratokat határidős nyilvántartásba teszi.

(2) Ha a bíróság a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot az elzárás végrehajtására kijelölt bv. intézetnek megküldte, és az elítélt javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a bv. bíró az iratokat - az ideiglenes elbocsátás esedékességére figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi. Ha ezt követő tizenöt napon belül az elítélt bv. intézetbe való befogadásáról nem kap értesítést, a bv. bíró megkeresi a javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetet, hogy mely okból nem történt meg az elítéltnek az elzárás foganatosítása érdekében az átszállítása a bv. intézetbe. Ha ideiglenes elbocsátásra nem került sor, a bv. bíró az iratokat - a javítóintézetből való elbocsátás, illetve ha ez előbb következne be, az elzárás végrehajthatósága megszűnésének a Bv. tv. 278. § c) pontjában meghatározott feltétele bekövetkeztének várható időpontjára figyelemmel - határidős nyilvántartásba teszi.

(3) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben előzetes letartóztatást, szabadságvesztést vagy más ügyben kiszabott elzárást vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. bíró az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha a felhívással érintett elzárás végrehajtásának megkezdése előtt az elítélttel szemben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést vesznek foganatba, a bv. bíró - ha az elzárás végrehajtásának nincs akadálya - az elzárásról kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt a határozatkiadmányokkal és egyéb iratokkal megküldi a végrehajtásra kijelölt bv. intézetnek. A bv. bíró az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában feltünteti, hogy a bíróság a javítóintézetet felhívta arra, hogy az előzetes letartóztatás megszűnését vagy megszüntetését, a javítóintézetből való elbocsátást követő nappal, illetve ideiglenes elbocsátás esedékességével intézkedjen a javítóintézet székhelye szerint illetékes megyei bv. intézetnél az elítélt átszállítása iránt.

(5) A bv. bíró a javítóintézet igazgatóját az 52. § (3) bekezdése szerint hívja fel intézkedésre, és a felhívást az elzárás végrehajtására kiállított értesítőlap másolatával az előzetes letartóztatást, vagy javítóintézeti nevelést foganatosító javítóintézetnek küldi meg.

IV. FEJEZET

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA

23. Általános rendelkezések

57. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti,

a) azt, hogy az eljárás során készült-e pártfogó felügyelői vélemény,

b) az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat, valamint

c) az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.

58. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a járásbíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke a 10. § megfelelő alkalmazásával jár el.

59. § (1) A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(2)[53] A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg az elítélt lakóhelye - ennek hiányában vagy kérelme alapján tartózkodási helye - szerint illetékes kormányhivatalnak, illetve ha az elítélt lakóhelye vagy tartózkodási helye nem ismert, Budapest Főváros Kormányhivatalának.

(3)[54] A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy kiadmányát megküldi a (2) bekezdés szerint illetékes kormányhivatalnak.

(4) A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.

(5)[55] A járásbíróság kezelőirodája a kormányhivataltól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.

(6)[56] A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 12. § (2)-(6) bekezdésének megfelelő alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a kormányhivatalt is, amely a büntetést előírta.

60. § Ha a törvényszék első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a 10. § megfelelő alkalmazásával jár el.

61. § (1)[57] A törvényszék kezelőirodája az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül - postai küldeményként küldi meg az 59. § (2) bekezdése szerint illetékes kormányhivatalnak.

(2)[58] Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a kormányhivatal a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a kormányhivatal az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a kormányhivataltól felvilágosítást kér.

(3)[59] Ha a kormányhivatal az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző kormányhivatalt és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.

(4) A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.

(5) Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 59. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

62. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a törvényszék másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére a 60. § és a 61. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

(2)[60] A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik kormányhivatalnak küldte meg.

(3)[61] Az első fokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a törvényszéktől, a kormányhivatalnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.

(4)[62] Az iratok visszaérkezése után az első fokú bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - az első és másodfokú ítélet, határozat egy-egy példányát megküldi annak a kormányhivatalnak, amelynek a törvényszék az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.

(5)[63] A (4) bekezdésben írtak teljesítése után, ha a kormányhivatal a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az első fokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a kormányhivataltól felvilágosítást kér.

(6)[64] Ha a kormányhivatal az előírási tételszámot már közölte, az első fokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a kormányhivatalt is, amely a büntetést előírta.

(7) A járásbírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi, és azokat irattárba helyezi.

63. § (1) Ha a közérdekű munkát jogerősen az ítélőtábla, illetve a Kúria szabta ki, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében az ítélőtábla a 60. §, a 61. § (1) bekezdése és a 62. § (2) bekezdése szerint jár el.

(2)[65] A továbbiakban az ítélőtábla, illetve a Kúria határozatának végrehajtásáról gondoskodó kormányhivatal és a bíróság a 62. §-ban írtak szerint intézkedik.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a közérdekű munkát a Kúria a Be. 437. §-a alapján szabja ki.

64. § A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Bv. tv. 31. §-a, illetve a Bv. tv. 41. § (3) bekezdése alapján nem hajtható végre.

24. A közérdekű munka végrehajtásának előkészítése

65. § (1)[66] A járásbíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a kormányhivatal ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A kormányhivatal az észlelt hiányok pótlására a járásbíróságot három napon belül felhívja.

(2)[67] A kormányhivatal a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.

66. § (1)[68] Ha a határozat a törvényszék eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a kormányhivatal az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.

(2)[69] Ha az értesítőlapot más törvényszék, az ítélőtábla vagy a Kúria küldte meg a kormányhivatalnak, a kormányhivatal az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.

67. § Ha a munkahely kijelöléséről szóló határozat - amely tartalmazza a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívást - az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, vagy a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 590. § (3) bekezdése és a Bv. tv. 19. § (3) bekezdés c) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró a közérdekű munka szabadságvesztésre történő átváltoztatása iránt intézkedik.

25. A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

68. § (1) A bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását

a) a Bv. tv. 288. § (1) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig félbeszakíthatja,

b) a Bv. tv. 288. § (2) bekezdése szerinti esetekben az ott meghatározott ideig félbeszakítja.

(2) Ha az elítéltet más ügyben - a Btk. 49. §-át kivéve - végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy vele szemben előzetes letartóztatást rendelnek el, a közérdekű munka a szabadságvesztés végrehajtásának befejezéséig vagy az előzetes letartóztatás megszüntetéséig megszakad. Erről a bv. bíró nem hoz határozatot.

69. § (1)[70] Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről értesíti a munkahelyet, az elítéltet és az illetékes kormányhivatalt.

(2) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy három napon belül közöljék a bv. csoporttal, ha a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását eredményező ok a Bv. tv. 288. § (3) bekezdése alapján megszűnt.

26. A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

70. § (1) A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján - a Btk. 49. §-át kivéve - kitűzi a meghallgatás időpontját.

(2) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.

(3) A bv. bíró a meghallgatás alapján

a) az ügyész indítványának helyt ad és megállapítja a közérdekű munka, illetve az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát [Bv. tv. 291. § (1) bekezdés, 292. § (6) bekezdés],

b) az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,

c) ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti, vagy

d) indokolt esetben - ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok - más munkahely kijelölésére hívja fel a pártfogó felügyelőt.

(4) A bv. bíró, illetve a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor helyben kell a bv. őrnek átadni, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell három napon belül megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.

(5)[71] A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát megküldi annak a kormányhivatalnak, amely a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.

(6) A pártfogó felügyelő a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.

(7) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására a 37. § (2)-(6) bekezdései irányadóak.

(8)[72] Az elítélt halála esetén a bv. bíró beszerzi a halotti anyakönyvi kivonatot, majd a halál tényéről értesíti a kormányhivatalt. Ilyenkor a közérdekű munka, illetve a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés végrehajthatatlanságáról nem kell határozatot hozni.

27. Pénzbüntetés átváltoztatása közérdekű munkára

71. § Pénzbüntetés közérdekű munkára átváltoztatása esetén a közérdekű munka végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)[73] a bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a kormányhivatalnak,

b) ha a közérdekű munka megkezdése előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést részben megfizette, a bv. bíró a közérdekű munkáról kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt.

28. A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

72. § (1) A pártfogó felügyelő a Bv. tv. 289. §-ában meghatározott okok valamelyikének fennállása esetén az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak. A pártfogó felügyelő beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.

(2)[74] Ha a bv. bíró végzésben megállapítja a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését, határozatát megküldi a pártfogó felügyelőnek.

V. FEJEZET

A PÉNZBÜNTETÉS, A VAGYONELKOBZÁS, AZ ELKOBZÁS, A RENDBÍRSÁG, AZ ÁLLAMOT ILLETŐ BŰNÜGYI KÖLTSÉG, A BIZTOSÍTÉK ÉS A BÍRÓSÁG ÁLTAL SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA

29. Általános rendelkezések

73. § (1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor egységes értesítőlapot állít ki

a) a pénzbüntetésről,

b) a vagyonelkobzásról,

c) a büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról),

d) az államot illető bűnügyi költségről,

e) a rendbírságról, a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírságról, vagy pénzbírságról,

f)[75] a polgári eljárásban elrendelt elővezetés költségéről.

(2) Az (1) bekezdésben írt egységes értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a bíróság más büntetésről vagy intézkedésről már állított ki értesítőlapot.

(3)[76] A lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról) külön egységes értesítőlapot kell kiállítani. A kiállítandó egységes értesítőlapot pótolja a vonatkozó határozat, illetve a határozat rendelkező részének bírói aláírással ellátott példánya (e fejezetben a továbbiakban együtt: határozat). A büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzását vagy a jogosult részére kiadását, átadását elrendelő bírósági határozat végrehajtására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(4)[77] A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy melyik elítéltről, milyen büntetésre, intézkedésre vagy rendbírságra, bűnügyi költségre, valamint hogy a magánvádlóval, vagy a pótmagánvádlóval szemben milyen bűnügyi költségre állított ki egységes értesítőlapot, vagy készített a (3) bekezdés szerinti határozatot.

(5)[78] Ha a tanács elnöke az (1) bekezdés c) pontja alapján egységes értesítőlapot állít ki, annak a kiadni rendelt bűnjelre vonatkozó rovatában fel kell tüntetni, hogy a kiadni rendelt dologról (letétről) külön egységes értesítőlapot, vagy azt pótló határozatot küldött meg a BGH-nak vagy a bűnjelkezelőnek.

(6) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat a pénzbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, a visszatérítésről történő (Be. 585. §) rendelkezés végrehajtása iránt azt a BGH-t, bűnjelkezelőt, vagy törvényszéki bírósági végrehajtói irodát kell megkeresni, amelynek az egységes értesítőlapot, vagy a (3) bekezdés szerinti határozatot megküldték.

74. § (1)[79] Nem kell egységes értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha a pénzbüntetést a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében lerovottnak nyilvánította.

(2) Ha a bíróság az államot megillető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapít meg, az erre vonatkozó adatokat csak az első helyen megnevezett elítélttel szemben kiállított egységes értesítőlapon kell feltüntetni, egyben a jogerős határozatot meg kell küldeni a BGH részére. A további elítéltek tekintetében egyéb okból kiállított egységes értesítőlapon csupán az egyetemleges kötelezettséget előíró jogerős határozat számára kell utalni.

75. § (1)[80] A tanács elnöke az egységes értesítőlapot, illetve a 73. § (3) bekezdése szerinti határozatot a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt - idejének feltüntetésével - az iratboríték belső oldalán aláírásával ismeri el. A polgári ügyben eljárt bíróság az általa kiszabott pénzbírságról, vagy rendbírságról kiállított értesítőlapot a területileg illetékes BGH-nak küldi meg.

(2) A kezelőiroda az egységes értesítőlapokat összegyűjti és azokról legfeljebb háromnaponként, szükség esetén naponta három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.

(3)[81] A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék két példányával az egységes értesítőlapokat a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak adja át, illetve küldi meg. Ha a bűnjelet nem a BGH kezeli vagy tartja nyilván, az egységes értesítőlapot, vagy a 73. § (3) bekezdése szerinti határozatot a kezelőiroda a bűnjelkezelőnek - ez utóbbinak gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg vagy adja át.

(4) A gyűjtőjegyzékkel megküldött vagy átadott egységes értesítőlapok érkezését követően a BGH ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék tételszámai folytatólag követik-e az előző sorszámú gyűjtőjegyzék utolsó tételszámát, valamint azt, hogy az értesítőlap adatai a gyűjtőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.

(5) A BGH az egységes értesítőlap alapján az államot illető követeléseket előírja, és az előírás tételszámát az egységes értesítőlapon feljegyzi. Az előírás megtörténtét az előírási tételszámoknak a gyűjtőjegyzéken való feltüntetésével igazolja, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a járásbíróságnak visszaküldi vagy a kezelőirodának visszaadja.

(6) A bíróság kezelőirodája a BGH-tól visszaküldött gyűjtőjegyzék alapján a szabadságvesztés esetére rendszeresített gyűjtőjegyzékkel kapcsolatos rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.

76. §[82] Az ítélőtábla, vagy a Kúria az általa kiállított egységes értesítőlapot, illetve a 73. § (3) bekezdésében írt határozatot az első fokon eljárt bíróság szerint illetékes BGH-nak - gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg.

30. A pénzbüntetés megfizetése

77. § (1) A felnőttkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára. A felhívásban feltünteti az ítélet jogerőre emelkedésének napját.

(2) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozatában részletfizetést [Btk. 50. § (4) bekezdés] vagy az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az (1) bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot vagy időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.

(3) Amennyiben az első fokon eljárt bírósághoz a (2) bekezdésben írt időpontot követően érkezik a pénzbüntetés megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránti kérelem, erről a tanács elnöke soron kívül értesíti a BGH-t és a bv. csoportot.

(4) A fiatalkorú elítéltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a törvényszék elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni a kegyelmi határozattal megállapított pénzbüntetés esetében.

(5) A BGH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.

(6) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a (4) bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.

(7) Ha az elítélt a halasztás vagy a részletfizetés iránti kérelmében arra hivatkozik, hogy befizetést részben már teljesített, a tanács elnöke - szükség esetén - a befizetés adatainak közlése végett megkeresi a BGH-t.

78. § (1) A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre felhívása után az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A befizetés igazolásának átvételéről a BGH az átvétel napján elismervényt ad.

(3) Ha a felnőttkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH megkeresi a bv. bírót a pénzbüntetés, illetve a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. A bv. bíró beszerzi az első fokú bíróságtól a pénzbüntetést jogerősen kiszabó határozatot, és ha annak feltételei fennállnak, továbbá nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, 15 napon belül dönt a meg nem fizetett pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatásáról.

(4)[83] A bv. bíró a pénzbüntetést helyettesítő közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzéssel a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg, vagy adja át. Az erről szóló végzést megküldi továbbá a pénzbüntetést kiszabó bíróságnak is.

(5) A közérdekű munkáról, illetve szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a közérdekű munka, illetve a szabadságvesztés a BGH által milyen tételszám alatt előírt pénzbüntetést helyettesít.

79. § (1) Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, vagy részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldése mellett - közvetlenül a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.

(2) Ha a fiatalkorú által meg nem fizetett pénzbüntetés behajtására irányuló eljárás eredménytelen maradt, a BGH a bv. bírót megkeresi a pénzbüntetés, vagy a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének - ha annak feltételei fennállnak - közérdekű munkára vagy szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.

(3) A pénzbüntetésnek a (2) bekezdésben, illetve a 78. § (3) bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH a bv. bírót értesíti, feltéve, hogy a közérdekű munkára vagy a szabadságvesztésre átváltoztató végzés kiadmányát a bv. bírótól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 80. § (1) bekezdése szerint jár el. A 78. § (2) bekezdése ebben az esetben is irányadó.

80. § (1) Ha a BGH azt követően értesül a pénzbüntetés teljes vagy részbeni megfizetéséről, hogy a bv. bírótól az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta, a befizetésről azonnal értesíti a bv. csoportot.

(2) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása, vagy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, a pártfogó felügyelő, a bv. csoport, illetve a bv. intézet a nála bemutatott befizetést tanúsító szelvényt az erről kiadott igazolás ellenében átveszi, és - a pártfogó felügyelő, vagy a bv. intézet a bv. csoport útján - azonnal megküldi a BGH-nak. A BGH a befizetés azonosítását követően azonnal értesíti a bv. csoportot vagy a terheltet fogva tartó bv. intézetet a terhelt szabadítása végett, a bv. csoport egyidejű értesítése mellett.

(3) Ha a pénzbüntetés megfizetését tanúsító szelvény bemutatása hétköznap munkaidőben történt, a befizetést tanúsító szelvény igazolás ellenében történő átvételét követően a bv. intézet azonnal rövid úton (szükség szerint faxon) megkeresi a BGH-t, annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető, és a BGH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet azonnal szabadítja. Ha a befizetés azonosítása ily módon nem végezhető el, a bv. intézet a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munka vagy szabadságvesztés végrehajtása alatt - a bv. csoportnak az elvégzett közérdekű munka óráinak vagy a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján - a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a BGH visszafizeti.

81. § (1)[84] Ha a 77. § szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, az elítélt lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megállapítása végett a BGH a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kérdezi le.

(2) Ha az (1) bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH a bv. bírót keresi meg az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt lakóhelyének felkutatása körében lakcímfigyelés, vagy körözés elrendelése végett.

31. Az előírt pénzbüntetés nyilvántartása és törlése

82. § (1) A BGH a pénzbüntetést - az elévülési időn belül - a megfizetésig, fiatalkorú esetén a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, vagy mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkát vagy szabadságvesztést végrehajtották.

(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt a pénzbüntetésre a Bv. tv. 28. § (2) bekezdésében megállapított elévülési idő bekövetkeztéig nyilvántartja.

(3) A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bv. bíró a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Bv. tv. 27. §) vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.

32. A vagyonelkobzás végrehajtása

83. § (1) Vagyonelkobzás esetén az egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság a vagyonelkobzást az elítélt, vagy a vagyonelkobzással érintett egyéb érdekelt egész vagyonára, milyen meghatározott vagyontárgyaira, vagy milyen nagyságú pénzösszegre rendelte el.

(2) Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az egységes értesítőlapon a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét is fel kell tüntetni. Ha a zár alá vételt nem foganatosították, az egységes értesítőlapon erre a körülményre utalni kell.

(3) A BGH a vagyonelkobzás előírása után az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldésével a vagyonelkobzás foganatosítása végett a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.

(4) A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH a vagyonelkobzást a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.

(5) A BGH a vagyonelkobzást, a törvényszéki bírósági végrehajtói irodának az eljárás befejezéséről küldött értesítése alapján, ha a vagyonelkobzást a bíróság a terhelt egész vagyonára rendelte el, vagy a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel, továbbra is nyilvántartásban tartja.

33. A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés

84. § (1) Ha a bíróság az elítéltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből az elítélt milyen összeget tartozik megfizetni.

(2) Ha a bíróság a jogerős határozatban a bűnügyi költség viseléséről nem határozott, és az elítéltet a Be. 578. § (1) bekezdése alapján utólag kötelezte az állam javára bűnügyi költség megfizetésére, erről akkor is egységes értesítőlapot kell készíteni és meg kell küldeni az első fokú bíróság szerint illetékes BGH-nak, ha egyébként a büntető határozatról már egységes értesítőlapot állított ki (küldött meg). Az újabb egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság az elítéltről korábban milyen ügyszámra hivatkozással küldött egységes értesítőlapot.

(3) Ha a bíróság a bűnügyi költségnek az állam javára történő megfizetéséről a Be. 578. § (1) bekezdése alapján utólag másként rendelkezik, a 4. § rendelkezései szerint jár el.

(4) Ha a bíróság az egységes értesítőlap megküldését követően felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az elítéltet, újabb egységes értesítőlapot állít ki, és küld meg az első fokú bíróság szerint illetékes BGH-nak.

(5) Ha a bűnügyi költséget az ügyész állapította meg, végrehajtható határozatának egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak.

85. § (1) A BGH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást a 77. § (5) bekezdése szerinti időpontban kell kibocsátani.

(3) Ha az elítélt a felhívás ellenére fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, vagy a részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a - tízezer forintot meghaladó - bűnügyi költség, vagy a bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolatának, vagy az ügydöntő határozat rendelkező részének végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott két példányának egyidejű megküldése mellett - a törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg.

(4) Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni. A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH az államot illető bűnügyi költséget a törvényszéki bírósági végrehajtói iroda értesítéséig, de legfeljebb a Vht. értelmében a követelés elévüléséig tartja nyilván.

(5) Ha a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet a bíróság kiutasította, a BGH a bűnügyi költség megfizetéséről az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet értesíti.

(6) Az ügyész által megállapított bűnügyi költség esetén az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy halasztás vagy részletfizetés nem engedélyezhető.

86. § (1) Ha a bíróság a Be. 514. §-a alapján a magánvádlót, vagy a Be. 344. §-a alapján pótmagánvádlót bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből a magánvádló, vagy a pótmagánvádló milyen összeget tartozik megfizetni. A magánvádlóval, vagy a pótmagánvádlóval szemben megállapított bűnügyi költségre vonatkozó egységes értesítőlap kiállítására és megküldésére a 84. § (2)-(4), és a 85. § (1)-(4) bekezdései alkalmazandók.

(2) Ha a bíróság a Be. 344. §-a alapján a pótmagánvádlót a bűnügyi költség megfizetésére kötelezi, a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, leletezés terhe mellett rója le.

34. Egyetemleges kötelezettség

87. § (1) Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, vagy a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bekezdés, 281. § (3) bekezdés] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, a tízezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását - a végrehajtási eljárást - elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. A tízezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.

(2) A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették.

(3) A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés.

35. A biztosíték

88. § (1) A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén [Be. 586. § (1) bekezdés], a bíróság a BGH-t az engedélyező végzés két példányának megküldésével értesíti.

(2) A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő BGH-nak.

(3) Ha az eljárás jogerős befejezésekor a pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, vagy az államot illető bűnügyi költségről egységes értesítőlapot kell kiállítani, ezen a tanács elnöke feljegyzi a letétbe helyezett biztosíték összegét, és azt, hogy a biztosítékot a BGH milyen számlaszámon kezeli.

89. § (1) Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a BGH a biztosítékot a befizetéskor előírja.

(2) A BGH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és - a számlaszám közlésével - az ügyben eljáró bíróságot.

(3) A BGH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el. Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, vagy a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt nem lehet intézkedni, azt törölni kell.

(4) Ha a biztosíték a terheltnek visszajár [Be. 587. § (4) és (5) bekezdés], a BGH az erről rendelkező határozatkiadmány beérkezése után a visszafizetést teljesíti.

(5) Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén [Be. 587. § (3) bekezdés] a BGH, a bv. intézetnek az elítélt szabadításáról történő értesítése és a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat alapján, a visszafizetést teljesíti.

(6) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az erről rendelkező határozatkiadmányának megküldésével az első fokú bíróság értesíti azt a BGH-t, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte.

90. § Ha a biztosíték letétbe helyezését az ügyész engedélyezte [Be. 586. § (1) bekezdés] és a határozat ellen nem jelentettek be panaszt, vagy azt a felettes ügyész elutasította, az ügyész a határozatát megküldi a BGH-nak. A biztosíték kezelésére a 89. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

36. Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény

91. § (1) Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 337. § (1) bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, a határozat jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát, a végrehajtás végett az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak, vagy rendőri szervnek küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.

(2) Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak szabálysértés miatt való elkobzását rendelte el, a határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy példányát a bírósági bűnjelkezelőnek is megküldi.

(3) Ha a bíróság a szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt dolog kiadását, vagy az elkobzott dolognak más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát a bűnjelkezelőnek megküldi. A bíróság akkor is így jár el, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették.

37. A védő, a szakértő, a tanú és a kiskorú gondozójának kötelezése a költségek megfizetésére

92. § (1) Ha a bíróság a terheltet, a védőt, a szakértőt, a tanút vagy a kiskorú gondozóját [Be. 69. § (3), (5) bekezdés, 281. § (3) bekezdés] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, az erről szóló jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát két példányban a BGH-nak küldi meg.

(2) A BGH a bíróság határozata alapján a követelést előírja, a kötelezettet a felmerült költségek megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.

(3) Ha a terhelt, a védő, a szakértő, a tanú vagy a kiskorú gondozója a felhívás ellenére nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a BGH az összeg behajtása végett a bíróság határozatának hiteles másolata két példányát - az addig teljesített részbeni befizetés adatainak közlése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának küldi meg.

38. A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költségének megfizetése

93. § (1)[85] A büntetőügyben a bíróság által alkalmazott rendbírság [Be. 161. § (1) bekezdés], a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság és az alapos végrehajtási kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettség, valamint a polgári eljárásban elrendelt elővezetéssel felmerült költség esetén az egységes értesítőlapot az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH eljárására a 77. § (1), (3) és (4) bekezdésében és a 79. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(1a)[86] A büntetőeljárásban elrendelt elővezetéssel, valamint a terhelt elfogása, meghatározott bíróság elé állítása során, továbbá a Bv. tv. alapján a bíróság által elrendelt elővezetéssel, az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, vagy a végrehajtásért felelős szerv elé állítása során felmerült költségről a bíróság egységes értesítőt nem állít ki, az eredeti aláírással ellátott jogerős határozatát a foganatosító szerv szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányságnak küldi meg.

(2) Ha a bíróság a büntetőügyben rendbírságot alkalmazott, az egységes értesítőlapon azt is feltünteti, ha a rendbírság meg nem fizetése esetén elzárásra átváltoztatásnak van helye [Be. 161. § (5) bekezdés]. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, a BGH értesíti azt a bíróságot, amelynek eljárásában a rendbírság végrehajthatóvá vált [Be. 590. § (1) bekezdés]. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz.

(3) A bíróság a rendbírságot helyettesítő elzárásról értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzés egy kiadmányával a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg. A bv. csoport a továbbiakban a 37. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(4)[87] A büntetőügyben az ügyész, a nyomozó hatóság, illetve a BVOP az általa elrendelt elővezetéssel, valamint a terhelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész vagy nyomozó hatóság elé állításával kapcsolatban felmerült költség megfizetésére a terheltet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a terhelt az elővezetéssel, vagy elfogása és megtalálása esetén meghatározott ügyész, vagy nyomozó hatóság elé állításával felmerült költséget a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, az ügyész, a nyomozó hatóság, illetve a BVOP intézkedik a határozat végrehajtása iránt.

(5) Ha a rendbírságot az ügyész szabta ki [Be. 161. § (3) bekezdés], annak megfizetésére a kötelezettet az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a rendbírságot a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. § (6) bekezdése szerint elzárásra átváltoztatásnak van helye, az ügyész indítványozza a bíróságnál a rendbírság elzárásra történő átváltoztatását. A bíróság a rendbírság elzárásra történő átváltoztatásáról határoz, a továbbiakban pedig a (3) bekezdés szerint jár el.

(6) Ha az ügyész által kiszabott rendbírságot a kötelezett a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, és a Be. 161. § (5) bekezdése alapján nincs helye elzárásra átváltoztatásnak, az ügyész a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi az illetékes BGH-nak. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes végrehajtónak.

(7) A közjegyző az általa kiszabott pénzbírságnak a székhelye szerint illetékes törvényszék bevételi számlája javára - a pénzbírságot kiszabó határozat ügyszámára hivatkozással - történő megfizetésére a kötelezettet önkéntes teljesítésre utalva hívja fel. Ha a kötelezett a pénzbírság megfizetését a megjelölt határidő lejártától számított 30 napon belül a közjegyzőnél nem igazolta, a közjegyző a végrehajtható határozat egy kiadmányát megküldi annak a BGH-nak, amelynek a területén a székhelye található. A BGH a végrehajtás foganatosítása érdekében a határozatot olyan záradékkal látja el, amely szerint a határozat a Vht. 10. §-a szerinti végrehajtható okiratnak minősül, és azt megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtónak.

39. Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére

94. § (1) A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésének elhalasztása vagy részletekben történő fizetésének engedélyezése iránti kérelem beérkezését követően a bíróság - BGH útján, az egységes értesítőlap egyidejű megküldésével, vagy ha a kérelmet az egységes értesítőlap megküldését követően terjesztették elő, az előírási tételszámra vagy gyűjtőjegyzékre hivatkozással - az illetékes törvényszéki bírósági végrehajtói irodát keresi meg a fedezet biztosítása érdekében a foglalás foganatosítása végett. A foglalás foganatosítására a bírósági végrehajtásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

(2)[88] A bíróság a halasztás és részletfizetés engedélyezéséről szóló határozatát két példányban és a foglalási jegyzőkönyv másolatát - amennyiben ismert az előírási tételszámra hivatkozással - a BGH-nak küldi meg. A bíróság halasztást, vagy részletfizetést engedélyező határozatának egyik példányát a BGH megküldi az illetékes törvényszéki bírósági végrehajtói irodának.

40. A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése

95. § Ha az államot illető bűnügyi költség és a rendbírság megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet terjesztenek elő, a bíróság az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntéséig, az előírási tételszámra hivatkozással megkeresi a BGH-t a végrehajtás függőben tartása végett, kivéve azt az esetet, ha a bűnügyi költséggel kapcsolatosan már foglalásra került sor a halasztás és részletfizetés engedélyezése körében.

VI. FEJEZET

A FOGLALKOZÁSTÓL ELTILTÁS ÉS A JÁRMŰVEZETÉSTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

41. A foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

96. § (1) A bíróság a foglalkozástól eltiltásról és a járművezetéstől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a)[89] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(3) Az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni

a) a foglalkozás gyakorlásához vagy a járművezetéshez szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést,

b) a járművezetéstől eltiltásnál annak a járműfajtának és járműkategóriának a megjelölését, amelyre az eltiltás vonatkozik,

c) foglalkozástól eltiltás esetén az eltiltással érintett tevékenység megnevezését.

(4) A foglalkozástól eltiltásról kiállított értesítőlapot a bíróság megküldi a bv. csoportnak. Az értesítőlapok alapján a bv. bíró intézkedik a Bv. tv. 297. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítése végett.

(5) Ha a bíróság az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi dolgozót egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy akár a szabadságvesztés mellett, akár önállóan az egészségügyi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltásra ítélte, a bíróság jogerős határozatáról - a terhelt működési nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságának felfüggesztése vagy a kamarai névjegyzékből való törlése végett - két példányban értesítőlapot állít ki. A bv. bíró az értesítőlap egy-egy példányának megküldésével értesíti az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartását vezető szervet, valamint az illetékes egészségügyi szakmai kamarát.

(6)[90]

42. A Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett szabadságvesztés, a felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás, illetve az önállóan kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás[91]

97. §[92] (1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást

a)[93] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bv. bíró a bíróság által megküldött, a foglalkozástól eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak. Amennyiben az elítélt Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg.

(3) Ha a bíróság az elkövetőt a Btk. 54. §-a alapján tiltja el foglalkozásától, a bv. bíró az értesítőlap egy példányát megküldi a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése végett.

(4) A bíróság a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának. Amennyiben az elítélt Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának küldi meg.

43. Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás

98. § (1) A bíróság az értesítőlapot - büntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b)[94] amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4)[95] Ha a bíróság az elítéltet a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, az I. jelzésű értesítőlapot a 97. § (4) bekezdése szerinti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű értesítőlapot küld.

99. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva lévő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül három napon belül adja át a bv. intézetnek.

(3)[96] A bv. előadó a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 97. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4)[97] Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően - a 97. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

44. Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

100. § (1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú foglalkozástól eltiltásokat vagy járművezetéstől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a foglalkozástól eltiltások vagy járművezetéstől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a foglalkozástól eltiltást vagy járművezetéstől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5)[98] A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó foglalkozástól eltiltásra vagy járművezetéstől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 97. § (2)-(4) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

45. Foglalkozástól eltiltás és járművezetéstől eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén

101. § (1) Az a bv. csoport, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át, valamint az a bíróság, amely a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a foglalkozástól eltiltásról, illetve a járművezetéstől eltiltásról - két példányban - II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a foglalkozástól eltiltás, vagy a járművezetéstől eltiltás tartama még nem telt le. Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, vagy a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, II. jelzésű értesítőlapot kiállítani nem kell.

(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. A bíróság megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű foglalkozástól eltiltásról vagy a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.

(3)[99] A II. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 97. § (2)-(4) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek a I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 99. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II. (/A és /B) jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.

(5)[100] A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy, ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű értesítőlapot a 97. § (2)-(4) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak küldi meg.

46. Eljárás járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása esetén

102. § Ha a bíróság a Be. 564. §-a alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, új értesítőlapot kell kiállítani, és valamennyi hatóságnak és szervnek meg kell küldeni, ahová korábban a járművezetéstől eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldték.

47. Mentesítés végleges hatályú foglalkozástól eltiltás vagy járművezetéstől eltiltás alól

103. §[101] Ha a bíróság a foglalkozástól, a járművezetéstől véglegesen eltiltott elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a 97. § (2)-(4) bekezdése szerinti illetékes hatóságokat határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

VII. FEJEZET

A KIUTASÍTÁS VÉGREHAJTÁSA

48. A kiutasításról kiállított értesítőlap tartalma

104. § (1) A bíróság a kiutasításról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell kiutasítás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a)[102] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

49. A Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett szabadságvesztés, a felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett kiszabott kiutasítás, illetve az önállóan kiszabott kiutasítás[103]

105. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a kiutasítást

a)[104] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(2)[105] A bíróság a kiutasításról kiállított értesítőlapot megküldi - a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatának két példányát egyidejűleg mellékelve - a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, bíróság székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság).

106. § (1) A 105. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén a bíróság rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Bv. tv. 38. § (8) bekezdés] a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján és a kiutasításról kiállított értesítőlapot, valamint a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát két példányban - amennyiben az írásba foglalásra később kerül sor, a határozat rendelkező részét - az előállítást foganatosító rendőrnek adja át.

(2) A 105. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén, ha a terheltet az ügydöntő határozat meghozatalakor a tárgyalásra a rendőrség útján előállították, a bíróság az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatát két példányban az előállító rendőrnek adja át, és egyúttal rendelkezik a terheltnek a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Bv. tv. 38. § (8) bekezdés]. Ha a terheltet a bv. intézetből állították elő, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el.

(3) Ha a bíróság a kiutasítást önálló büntetésként alkalmazta, a kiutasításról kiállított értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(4) Ha az érdemi határozatban a bíróság a kiutasított terheltet bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(5) Ha a bíróság a kiutasítás végrehajtását a terhelt kikísérésével (kitoloncolás) rendelte el, az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában ezt feltünteti.

(6) A bv. bíró a kiutasítás végrehajthatósága (Bv. tv. 67. §) tárgyában hozott jogerős határozatát megküldi az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

50. Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott kiutasítás

107. § (1) A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a kiutasítást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b)[106] amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(4) Ha a bíróság az elítéltet végleges hatállyal kiutasította, a I. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot küld.

108. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot három napon belül adja át a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

(4) A bv. előadó a I. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

109. § A bv. intézet a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot az elítélt várható szabadulása napját harminc nappal megelőzően megküldi az ügydöntő határozatot hozó bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak. Ha a várható szabadulásig már nincs harminc nap, vagy a várható szabadulás időpontja ezt követően megváltozik, a bv. intézet erről három napon belül értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

51. Kiutasítás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

110. § (1) Olyan szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kiutasításokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kiutasításról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kiutasítások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kiutasításról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kiutasítást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kiutasítást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kiutasításra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a területi idegenrendészeti hatóságnak küldi meg.

52. Mentesítés a végleges hatályú kiutasítás alól

111. § Ha a bíróság a végleges hatállyal kiutasított elítéltet a Be. 565. §-a szerinti eljárásban mentesíti, erről a területi idegenrendészeti hatóságot határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

VIII. FEJEZET

A KITILTÁS ÉS A SPORTRENDEZVÉNYEK LÁTOGATÁSÁTÓL VALÓ ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

53. A kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

112. § (1) A bíróság a kitiltásról és a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság

a)[107] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(3) Sportrendezvények látogatásától való eltiltásnál az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni az eltiltás időtartamát, valamint azt, hogy melyik sportrendezvény látogatására, illetve melyik sportlétesítménybe való belépésre vonatkozik az eltiltás.

54. A Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett szabadságvesztés, a felfüggesztett szabadságvesztés vagy más büntetés mellett kiszabott kitiltás, illetve az önállóan kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás[108]

113. § (1) A bíróság az értesítőlapot három példányban állítja ki és azt I-II-III. jelzéssel látja el, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást

a)[109] olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,

b) felfüggesztett szabadságvesztés, vagy más büntetés mellett alkalmazta,

c) önálló büntetésként alkalmazta.

(2) A bíróság a kitiltásról kiállított értesítőlapot megküldi az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak és a kitiltással érintett helység szerint illetékes rendőrkapitányságnak is. Amennyiben az elítélt Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a bíróság az értesítőlapot az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg.

(3) A bíróság a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot megküldi a rendőrség sportrendészeti nyilvántartást vezető szervének.

55. Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott kitiltás és sportrendezvények látogatásától való eltiltás

114. § (1) A bíróság az értesítőlapot - büntetésenként külön-külön - három példányban állítja ki, ha a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,

a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,

b)[110] amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap példányait I., II., III. jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg, a III. jelzésű értesítőlap tekintetében pedig a 113. § (3) bekezdésében írtak szerint jár el.

115. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi -, és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a kitiltás vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot három napon belül átadja a bv. intézetnek.

(3) A bv. előadó a kitiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 113. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított I. jelzésű értesítőlapot a 113. § (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

(4) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kitiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 113. § (2) bekezdésében, a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított II. jelzésű értesítőlapot a 113. § (3) bekezdésében meghatározott hatóságnak küldi meg a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően.

(5) A bv. előadó a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt, vagy azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.

56. A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

116. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú kitiltásokat vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a kitiltások vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a kitiltások vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - ha ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a kitiltást vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó kitiltásra vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 113. § (2) vagy (3) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

57. A kitiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás végrehajtása pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés elrendelése esetén

117. § (1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát szabadságvesztésre változtatta át vagy a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte, a kitiltásról, vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltásról - két példányban - II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a kitiltás, vagy a sportrendezvények látogatásától való eltiltás tartama még nem telt le.

(2) A bíróság a II. jelzésű értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést vagy a közérdekű munkát milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át vagy, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelte. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű kitiltásról vagy sportrendezvények látogatásától való eltiltásról kiállított értesítőlapot hová küldte meg.

(3) A II. jelzésű értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű értesítőlapot megküldi annak a 113. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek az I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 115. § (1) bekezdés alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.

(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II/A. és II/B. jelzésű értesítőlapokat irattárba helyezi.

(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, vagy ha a pénzbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű értesítőlapot a 113. § (2) vagy (3) bekezdése szerint illetékes hatóságnak küldi meg.

IX. FEJEZET

A KÖZÜGYEKTŐL ELTILTÁS VÉGREHAJTÁSA

58. A közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlap tartalma

118. § (1) A bíróság a közügyektől eltiltásról külön értesítőlapot állít ki.

(2)[111] Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás lejáratának napját is, ha azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.

59. A Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltás[112]

119. § (1)[113] A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki és azt I-II. jelzéssel látja el, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van.

(2) Ha a bíróság közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának tagja, civil szervezet, köztestület, közalapítvány tisztségviselője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, katonai rendfokozattal bír, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésébe vagy testületébe delegált tag, hatósági eljárásban védő vagy jogi képviselő, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, III-as számozástól kezdődően közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot állít ki, és megküldi

a) a hivatalos személy munkáltatójának,

b) a népképviseleti szerv testületének vagy bizottságának,

c) annak a civil szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítélt tisztséget visel,

d) a belföldi kitüntetés adományozására, illetve a külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának,

e) a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződéssel létrehozott szervezet közgyűlésének vagy testületének,

f) az illetékes ügyvédi kamarának.

(3) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a közügyektől eltiltásról kiállított - és a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot

a) nyugállományú és kiképzett tartalékos személy esetén a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervének,

b) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnok, vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén a munkáltatói jogkört gyakorló (a továbbiakban együtt: állományilletékes parancsnok) részére kell megküldeni.

60. Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott közügyektől eltiltás

120. § (1)[114] A bíróság az értesítőlapot két példányban állítja ki, ha a közügyektől eltiltást olyan szabadságvesztés mellett szabta ki, amelyet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.

(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát "I", a másik példányát "II" jelzéssel látja el.

(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.

121. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - vagy az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a közügyektől eltiltás tartamába beszámítható időt.

(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül három napon belül adja át a bv. intézetnek.

(3) Az I. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a bv. csoport kezeli.

(4) Ha a 119. § (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint a közügyektől eltiltással kapcsolatosan külön közügyektől eltiltásról szóló értesítőlapot kell kiállítani, a bíróság a - III-as számozástól a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot a 119. § (2) és (3) bekezdésben megjelölt személynek, szervnek, szervezetnek küldi meg.

61. Közügyektől eltiltás végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

122. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú közügyektől eltiltásokat szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani.

(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a közügyektől eltiltásról újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.

(3) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a közügyektől eltiltások közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a közügyektől eltiltást végre kell hajtani.

(4) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a közügyektől eltiltást milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.

(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek küldi meg. A végre nem hajtandó közügyektől eltiltásra vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. csoport kezeli.

X. FEJEZET

ELJÁRÁS KEGYELEM ESETÉN

123. § (1) Ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság - a szükséges felvilágosítást megadva - a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel annak tisztázására.

(2) Hivatalbóli eljárás esetén, illetve ha a védő vagy a terhelt hozzátartozója nyújtotta be a kegyelmi kérelmet, a bíróság beszerzi a terhelt kegyelmi kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazását, illetve nyilatkozatát.

(3) A bíróság a kegyelmi kérelem felterjesztése előtt különösen a következő iratokat szerezheti be:

a)[115] pártfogó felügyelői környezettanulmány, az elzárást, illetve szabadságvesztést töltő elítéltnek az adott ügyben előterjesztett kegyelmi kérelme esetében a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői környezettanulmány,

b) rendőri jelentés,

c) büntetés-végrehajtási intézet értékelő véleménye,

d) BGH igazolása a pénzbüntetés fennálló részéről.

(4) A bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetőügy résziratait - különösen a vádiratot, a büntetést kiszabó határozatot, az intézkedést alkalmazó határozatot, a részletfizetésre, halasztásra és félbeszakításra vonatkozó határozatot, a szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára átváltoztató határozatot, a foganatba vételről és szabadításról szóló értesítést, a rendelkezésre álló orvosi iratokat és orvosszakértői véleményt -, valamint a további beszerzett adatokat, iratokat azok beérkezését, vagy ha az szükséges volt, az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését követően a 34. melléklet szerinti kegyelmi felterjesztőlappal soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti a miniszterhez. A kérelemhez kizárólag a büntetőügyben keletkezett azon iratokat kell csatolni, amelyek a kegyelmi kérelem elintézéséhez szükségesek.

124. § (1) Ha az elítéltet több összbüntetésbe foglalt vagy foglalható büntetésre ítélték, a bíróság a kegyelmi kérelmet a büntetések összbüntetésbe foglalása után a büntetőügy résziratával, az összbüntetési ítéletekkel és az alapítéletekkel, valamint a 123. § (3) és (4) bekezdése szerinti iratokkal terjeszti fel.

(2) Az (1) bekezdés esetén a felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.

(3) Felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén a bíróság a szabadságvesztést kiszabó és annak végrehajtását elrendelő ügydöntő határozatokat is felterjeszti a miniszterhez.

125. § (1) Ha a miniszter a Bv. tv. 46. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a szabadlábon lévő elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát rendelte el, a miniszter erről írásban értesíti a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházát vagy az IMEI-t.

(2) Eljárási kegyelmi kérelem esetén a bíróság a kegyelmi felterjesztésben megjelöli a kitűzött tárgyalás időpontját. A bíróság az ügydöntő határozat meghozataláról a rendelkező rész megküldésével három napon belül értesíti a minisztert. Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése esetén a bíróság nyilatkozattételre hívja fel a terheltet vagy az egyéb kérelmezőt, hogy fenntartja-e a kegyelmi kérelmet.

126. § (1) Ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte vagy a szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az első fokon eljárt bíróság azonnal értesíti a bv. csoportot, illetve a BGH-t a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, személyeket, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot közvetlenül megküldte.

(2) Ha a köztársasági elnök kegyelemből enyhébb büntetést állapított meg, az első fokon eljárt bíróság erről a büntetésről állít ki értesítőlapot, feltüntetve azon a kegyelmi határozat számát és keltét is.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szöveges értesítéseket és értesítőlapokat soron kívül kell továbbítani, egyebekben a kegyelmi határozatban megállapított büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

127. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, a bv. előadó II. jelzésű foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a büntetés lejártának napjával feltünteti, és a foglalkozástól eltiltásról, járművezetéstől eltiltásról, kitiltásról, sportrendezvények látogatásától való eltiltásról, kiutasításról vagy közügyektől eltiltásról kiállított értesítőlapot a 97. § (2) és (3) bekezdésben, a 105. § (2) bekezdésében, a 113. § (2) és (3) bekezdésében, vagy a 119. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi.

(2) Ha a kegyelem a szabadságvesztés mellett más büntetést is érint, a bv. előadó a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapra ezt is feljegyzi.

(3) Ha a bv. előadó a kegyelem gyakorlásáról szóló értesítés megérkezése előtt a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot a 97. § (2) és (3) bekezdésben, 105. § (2) bekezdésében, 113. § (2) és (3) bekezdésében, vagy 119. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak még nem küldte meg,

a) ha a kegyelem más büntetés elengedésére is kiterjed, a kegyelemmel érintett értesítőlapokat - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi,

b) ha más büntetés elengedésére nem került sor, de a szabadságvesztést kegyelemből közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre változtatták át vagy a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, a kegyelemmel érintett, I. jelzésű értesítőlapot I-II. jelzéssel látja el, és a 97. § (2)-(3) bekezdésben, 105. § (2) bekezdésében, 113. (2) és (3) bekezdésében, vagy 119. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett hatóságnak megküldi. A kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapot - a kegyelem tényének feltüntetésével - irattárba helyezi.

(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem a hatályát vesztette, a bv. előadó ennek feltüntetésével az irattárba helyezett értesítőlapot az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.

128. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során részesül kegyelemben, szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás vagy közügyektől eltiltás leteltének napjával, továbbá e büntetések végrehajtását befolyásoló tényekkel és ezek fennállásának időtartamával feltünteti - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően -, és a 97. § (2)-(3) bekezdésben, a 105. § (2) bekezdésében, a 113. § (2) és (3) bekezdésében, vagy a 119. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságnak küldi meg.

(2) Ha a kegyelem más büntetésre is kiterjed, a bv. intézet a kegyelemmel érintett, II. jelzésű értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti, és megküldi a 97. § (2)-(3) bekezdésében, a 105. § (2) bekezdésében, a 113. § (2) és (3) bekezdésében, vagy a 119. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságoknak.

XI. FEJEZET

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS, A JÓVÁTÉTELI MUNKA ÉS A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET VÉGREHAJTÁSA

62. A kényszergyógykezelés

129. § (1) A kényszergyógykezelésről a bíróság az ítéletének jogerőre emelkedésekor értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, - ideértve a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény büntetési tételének felső határát is - a bírói rendelvényt és az ideiglenes kényszergyógykezelés kezdetének a napját.

(3) A bíróság kényszergyógykezelésről hozott határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát megküldi az IMEI részére.

(4) Az értesítőlaphoz mellékelni kell az igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény másolatát, továbbá ha a beteg fekvőbeteg-intézmény kezelése alatt áll, a kórrajz kivonatát is.

130. § (1) Ha a beteg az ítélet jogerőre emelkedésekor ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, és a tárgyalásra, vagy a nyilvános ülésre előállították, a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 129. § (4) bekezdésében meghatározott iratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.

(2) Ha a beteget a tárgyalásra, vagy a nyilvános ülésre nem állították elő, a bíróság az értesítőlapot és az iratokat három napon belül az IMEI-nek küldi meg.

131. § Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlapot és az iratokat az Országos Mentőszolgálatnak kell megküldeni azzal, hogy a beteget - szükség esetén a rendőrség közreműködésével - szállítsák be az IMEI-be.

132. § (1) Ha a bíróság a Be. 566. §-a szerint lefolytatott eljárásban a beteg kényszergyógykezelését nem szünteti meg, határozatának jogerős kiadmányát és az újabb orvosszakértői vélemény másolatát az IMEI-nek küldi meg.

(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e.

(3) Ha a bíróság a határozatának végrehajtását felfüggesztette [Be. 347. § (3) bekezdés], értesítőlapot kiállítani nem kell.

(4) A (3) bekezdés esetében az értesítőlapot a kényszergyógykezelés megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság állítja ki.

(5) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül azt is, hogy a beteg kényszergyógykezelését korábban melyik bíróság, milyen számú határozatával rendelte el.

(6) Az értesítőlapot a beteget előállító személynek kell átadni, csatolva az újólag beszerzett orvosszakértői vélemény másolatát is.

(7) Ha a másodfokú vagy a harmadfokú bíróság a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és ha időközben a beteget az intézetből elbocsátották, a beteg IMEI-be történő beszállítása érdekében az Országos Mentőszolgálatot keresi meg.

63. A jóvátételi munka

133. § (1) A bíróság a határozat kihirdetésekor vagy a határozat kézbesítésekor tájékoztatja az elítéltet a jóvátételi munka elvégzése igazolásának módjáról. Az elítéltet tájékoztatni kell arról is, hogy ha a jóvátételi munkát több szervezet vagy intézmény által biztosított helyen végzi el, akkor valamennyi munkavégzési hely tekintetében az adott szervezetnek, intézménynek önállóan ki kell állítania az erről szóló igazolást.

(2) A bíróság a határozat jogerőre emelkedését követően a jóvátételi munka előírásáról tanúsítványt állít ki és azt a határozat kihirdetését követően a jelen lévő elítélt részére átadja, vagy a jogerős határozat kiadmányával együtt részére kézbesíti.

(3) A jóvátételi munkavégzés előírásáról szóló tanúsítvány a következő adatokat tartalmazza:

a) az elítélt személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve, születési helye és ideje,

b) az első fokon eljáró bíróság megnevezése és az ügyszám,

c) tájékoztatás arról, hogy az érintett személy számára a bíróság a Btk. 67. § alapján hány óra jóvátételi munka elvégzését írta elő,

d) tájékoztatás a közokiratnak minősülő igazolás alaki kellékeiről.

(4) A jóvátételi munka elvégzésének az igazolására szolgáló nyomtatványt a bíróság az elítélt részére kérelmére két példányban átadja, ha a határozat kihirdetésekor jelen van. A bíróság kezelőirodáján biztosítani kell, hogy az elítélt a nyomtatványhoz hozzájuthasson, továbbá a nyomtatványt a bíróság honlapján letölthető formátumban közzé kell tenni.

(5) A bíróság az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi a Btk. 67. § (1) bekezdésében meghatározott idő leteltéig, vagy ha az igazolás határidejének meghosszabbításáról határozott, annak tartamáig.

64. A pártfogó felügyelet

134. § (1) A bíróság a Btk. 65. § (4) bekezdése vagy 86. § (6) bekezdése, fiatalkorú esetében 119. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt - ideértve a pártfogó felügyelet utólagos elrendelését is (Be. 567. §) - pártfogó felügyeletről két példányban állít ki értesítőlapot.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban felsoroltakon kívül tartalmazza a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat is, továbbá ha a vádemelés elhalasztása mellett az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtására került sor, az erre való utalást az eljáró ügyészség megjelölésével és ügyszámra hivatkozással.

(3)[116] A pártfogó felügyeletet jogerősen elrendelő bíróság kezelő irodája a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról ötnaponként gyűjtőjegyzéket készít. A kezelőiroda a gyűjtőjegyzéket, a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal postai küldeményként megküldi az elítélt lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnak.

(4)[117] Ha a bíróságtól a pártfogó felügyelet elrendeléséről érkezik értesítőlap, a kormányhivatal a 65-66. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.

(5)[118] Ha a pártfogó felügyeletet a bv. bíró rendelte el, jogerős határozatát megküldi az elítéltnek, a védőnek, az ügyésznek és a bv. intézetnek.

(6)[119] Ha a pártfogó felügyeletet a bv. bíró azért rendelte el, mert a fiatalkorút a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátotta, határozatát megküldi a fiatalkorú lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalnak is.

(7)[120] A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt, vagy pótlólag, a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokat - így különösen környezettanulmányt, pártfogó felügyelői véleményt, rendőri információt, munkahelyi véleményt - is megküldi annak a kormányhivatalnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.

65. Eljárás próbára bocsátás meghosszabbítása vagy megszüntetése esetén

135. § (1)[121] Ha a bíróság pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben a próbaidő tartamát meghosszabbítja, vele szemben büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz [Be. 568. § (1) bekezdés] - a szükséges értesítőlapok kiállítása és megküldése mellett - a határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a kormányhivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.

(2) Ha az (1) bekezdésben írt rendelkezést tartalmazó határozat a Kúria előtt emelkedik jogerőre, a határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság küldi meg.

66. A bv. bíró feladatai a pártfogó felügyelet végrehajtása kapcsán

136. § (1) A bv. bírónak a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátására, vagy a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra vonatkozó határozata a pártfogó felügyelet alá helyezés tényét is tartalmazza (Btk. 119. §).

(2) Fiatalkorú esetében magatartási szabályok előírása csak akkor mellőzhető, ha a fiatalkorú személyiségére és környezetére vonatkozó adatok szerint ez feleslegesnek mutatkozik. A külön magatartási szabályokra a bv. intézet és az intézeti tanács az előterjesztésben, illetve a pártfogó felügyelő tehet javaslatot.

137. § (1) A bv. intézet a felnőttkorú elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készített előterjesztésben arra is kitér, hogy szükségesnek tartja-e a pártfogó felügyelet elrendelését.

(2) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében tartott meghallgatáson vizsgálja

a) az elítélt személyiségére,

b) a személyi, családi körülményeire, vagyoni helyzetére,

c) volt és leendő környezetére,

d) korábbi életfelfogására, életvezetésére vonatkozó adatokat,

e) és hogy az elítélt ellen van-e újabb büntetőeljárás folyamatban.

(3) Ha a bv. bíró a rendelkezésre álló adatok alapján a feltételes szabadságra bocsátást engedélyező határozatában elrendeli az elítélt pártfogó felügyeletét (Btk. 69. §), szükség esetén külön magatartási szabályokat határoz meg.

138. § A pártfogó felügyelet alá helyezés ügyében tartott meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Egy példányt a javaslathoz csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek, vagy a javítóintézetnek, egy példányt pedig a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek küld meg.

139. § (1) A bv. bíró az illetékes ügyész indítványára soron kívül dönt a Btk. 69. § (1) bekezdése alapján pártfogó felügyelet alá helyezett pártfogó felügyeletének a megszüntetéséről, vagy az indítvány elutasításáról, ha a pártfogó felügyelet fele része, de legalább egy év eltelt és annak szükségessége már nem áll fenn [Btk. 70. § (3) bekezdés].

(2)[122] A bv. bíró a határozatát megküldi az elítéltnek, az ügyésznek és a végrehajtásra illetékes kormányhivatalnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek.

67. A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megváltoztatása

140. § (1) Ha az ügyész, a pártfogó felügyelő vagy a rendőrség javaslatot tesz a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatására, vagy azt a pártfogolt kéri, a bv. bíró harminc napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról értesíti az ügyészt és a pártfogó felügyelőt. A pártfogoltat idézi vagy értesíti, a fiatalkorú pártfogoltat, és pártfogó felügyelőjét, valamint a meghallgatni kívánt más személyeket megidézi.

(2) Ha a bv. bíró a bíróság határozatában előírt magatartási szabályokat megváltoztatja, a határozatát az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

(3) A bv. bíró a határozatát a meghallgatáson jelenlevők előtt kihirdeti és indokolja. A határozat egy kiadmányát a pártfogoltnak, a pártfogó felügyelőnek és az érdekelt szerveknek megküldi.

(4)[123] Ha a bíróság a Be. 572. §-a szerinti eljárásban a büntetés végrehajtását nem rendeli el, de a magatartási szabályokat módosítja [Bv. tv. 314. § (3) bekezdés d) pont], határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a kormányhivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.

68. Egyéb rendelkezések

141. § (1) A bv. bíró, ha a feltételes szabadságra bocsátás, vagy az ezzel kapcsolatos pártfogó felügyelet alá helyezés kérdésében dönt, az elítéltet - amennyiben fogva van - a bv. intézetben hallgatja meg.

(2) A feltételes szabadságnak a magatartási szabályok megszegése miatti megszüntetése, a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelése, feltételes szabadságra bocsátás, vagy az ezzel kapcsolatos pártfogó felügyelet alá helyezés kérdésében, ha a terhelt szabadlábon van, valamint a pártfogó felügyelet módosítása iránti eljárásban a bv. bíró az elítéltet, vagy a pártfogoltat a bíróságon hallgatja meg.

XII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ADAT VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTELÉNEK VÉGREHAJTÁSA

69. Általános rendelkezések

142. § (1) A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésekor - mind az elektronikus adat eltávolításával, mind az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával történő végrehajtás esetén - az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló

a) IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk,

b) domain név,

c) URL cím,

d) portszám

feltüntetésével határozza meg az intézkedés hatálya alá tartozó elektronikus adatot.

(2) Abban az esetben, ha a bíróság az adott domain névhez kapcsolódó teljes elektronikus adattartalom eltávolítását rendeli el, akkor az URL cím megadása mellőzhető.

(3) E fejezet alkalmazásában

a) domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés,

b) elektronikus adat: a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az IP és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható,

c) IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat,

d) portszám: a TCP/IP és az UDP, illetve SCTP protokollokban az adott célszerveren a logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám,

e) URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren.

(4) Ha a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat eltávolítására kötelezi. A bíróság a kötelezett tárhelyszolgáltatót a nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a tárhelyszolgáltató képviseletére jogosult nevének és címének a feltüntetésével jelöli meg.

(5) Ha a Be. 596/A. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a bíróság az ítéletben (határozatban) az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét rendeli el és külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról. Ha a bíróság határozatában az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásáról rendelkezik, kötelezettként összefoglalóan a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat jelöli meg.

70. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával

143. § (1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor három példányban végrehajtási értesítőlapot állít ki. A végrehajtási értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza az elektronikus adatra és a teljesítésre kötelezett tárhelyszolgáltatóra vonatkozó 142. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat és a kötelezett önkéntes teljesítésre felhívását. Ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelték el, a bíróság a végrehajtási értesítőlapon ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is feltünteti.

(2) A bíróság a végrehajtási értesítőlap két példányát eredeti bírói aláírással látja el és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő foganatosítása végett a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának küldi meg. A bíróság a végrehajtási értesítőlap harmadik példányát a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.

(3) A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtása érdekében kiállított végrehajtási értesítőlapokat hány példányban, mikor és hová küldte meg.

144. § (1) A bv. csoport a megküldött végrehajtási értesítőlapot, illetve a (3) bekezdés szerinti ítélet (határozat) kiadmányt határidős nyilvántartásba helyezi.

(2) A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet három napon belül megküldi a székhelye szerint illetékes bv. csoportnak. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a végrehajtási értesítőlapnak a törvényszéki végrehajtói iroda által érkeztetett példányáról készült másolatát. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettséget teljesítette, a bv. csoport a végrehajtás iránti előírást törli a nyilvántartásból. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bv. bíró a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozatának kiadmányát megküldi a törvényszéki végrehajtónak, egyebekben a 93. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 94. § szerint jár el.

(3) A törvényszéki végrehajtó a pénzbírság kiszabásáról szóló jogerős határozat alapján elvégzett, a kötelezettség teljesítésének ismételt ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet három napon belül megküldi a bv. csoportnak. Ha a kötelezett továbbra sem teljesítette az elektronikus adat eltávolítását, a bv. bíró a Be. 596/A. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében három napon belül megküldi a végrehajtási cselekményekről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatát és a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat kiadmányát az ügyben első fokon eljárt bíróságnak.

(4) Ha a kötelezett a kiszabott pénzbírság ellenére sem teljesít, és a bv. bíró a pénzbírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő naptól számított három hónap elteltével újból pénzbírságot szab ki a kötelezettel szemben, a bíróság a továbbiakban a (2) bekezdés ismételt alkalmazásával jár el. A végrehajtási értesítőlap törvényszéki végrehajtó általi átvételét követő három év elteltével a végrehajtás iránti előírást a bv. csoport törli a nyilvántartásból.

(5) Ha a tárhelyszolgáltató a pénzbírság kiszabását követően utóbb mégis eleget tesz a kötelezettségének és erről a kötelezett vagy a törvényszéki végrehajtó tájékoztatja a bíróságot,a kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén a bv. bíró erről három napon belül értesíti az ügyben első fokon eljárt bíróságot és a törvényszéki végrehajtót.

(6) Ha az ügyben első fokon eljárt bíróság korábban az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását rendelte el, az (5) bekezdés szerinti értesítés alapján beszerzi az ügyész indítványát az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának megszüntetése tárgyában.

71. Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásával

145. § (1) A bíróság a Be. 596/A. § (1) bekezdése alapján meghozott, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő határozat meghozatalakor - a számítógépes program segítségével - értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza[124]

a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 142. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,

c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat,

d) ha a büntetőeljárás során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával rendelték el, ennek tényét és a kényszerintézkedést elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét is.

(2)[125] A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatot

a) az értesítőlapot is mellékelve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (a továbbiakban: NMHH),

b) a törvényszéki végrehajtói irodának, valamint

c) a bv. csoportnak

küldi meg.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának elrendelését mellőzi és

a) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisából (a továbbiakban: KEHTA) való törlés érdekében,

b) amennyiben az elrendelés feltételi egyéb okból nem állnak fenn, az elektronikus hírközlési szolgáltatókat a hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi,

erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.[126]

(4)[127] Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.

(5) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának és a bv. csoportnak.

(6)[128] A bíróság, ha a kijavítás érinti a 142. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően új értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(7)[129] Ha a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat végleges eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(8) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 93. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 94. § szerint jár el.

(9)[130]

146. § (1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.

(2)[131] Az NMHH a bíróság határozatáról értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(3)[132] Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(4)[133] Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.

(5)[134] Az NMHH haladéktalanul értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

XIII. FEJEZET

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS VÉGREHAJTÁSA

72. Általános rendelkezések

147. § (1) A javítóintézeti nevelés elrendeléséről a bíróság két példányban értesítőlapot állít ki.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban írtakon túlmenően tartalmazza

a) a befogadó javítóintézet megjelölését és a javítóintézetbe szállítás módját,

b) az intézkedés esetleges felfüggesztésére, elhalasztására vonatkozó rendelkezést,

c) a határozat jogerejét,

d) bírói rendelvényt a javítóintézet igazgatójának a javítóintézeti nevelés végrehajtására.

(3)[135] Ha a jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás alapján az elrendelt javítóintézeti nevelést letöltötte, a bíróság értesítőlapot állít ki, de az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy az elítéltet a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítást megalapozó kényszerintézkedésből, szabálysértési elzárásból, szabadságvesztésből, elzárásból, javítóintézeti nevelésből honnan szabadították. A bíróság jogerős határozatát tájékoztatásul megküldi az illetékes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében.

148. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság azonnal intézkedik, hogy a fiatalkorút a (2) bekezdésben foglaltak szerint szállítsák a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által működtetett és a javítóintézetek rendtartásáról szóló külön jogszabály szerint illetékes javítóintézetébe.

(2) A fiatalkorúnak a javítóintézetbe szállításáról

a) a bíróság megkeresése alapján a rendőrség,

b) ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását a bíróság bv. intézetben rendelte végrehajtani, a bv. intézet,

c) a bíróság megbízása alapján, a bíróság által megjelölt határidőn - legfeljebb nyolc napon - belül, halasztás vagy a végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése esetén a halasztás lejáratát, illetve a jogerős határozat kézhezvételét követő napon a törvényes képviselő

gondoskodik.

(3) Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, az első fokú bíróság a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorú beszállításáról.

149. § (1) A bíróság a 148. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt esetekben az értesítőlap egy példányát, valamint a környezettanulmány, az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakértői vélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát a fiatalkorút beszállító személynek adja át, vagy a fiatalkorút beszállító hatóságnak küldi meg.

(2) A 148. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a bíróság az értesítőlap egyik példányát - zárt borítékban - a törvényes képviselőnek adja át.

(3) A bíróság az értesítőlap másik példányát - a (2) bekezdés esetében, az (1) bekezdésben megjelölt iratokkal együtt - a 148. § (1) bekezdésében megjelölt javítóintézetnek három napon belül megküldi, ennek megtörténtét az iratborítón feltünteti.

73. Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből

150. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás szabályait a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[136] A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról értesíti a javítóintézet igazgatóját, a fiatalkorú törvényes képviselőjét, az elítélt lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és az ügyészt.

(3) A bv. bíró a végzésének három példányát átadja a javítóintézetnek.

74. A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése

151. § (1) A feltételes szabadság megszüntetésének szabályait a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)[137] A bv. bíró a meghallgatásról a fiatalkorú törvényes képviselőjét és az elítélt lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt is értesíti.

(3) Ha a határozat meghozatalának időpontjáig a fiatalkorú a huszonegyedik életévét betöltötte, a bv. bíró az eljárást megszünteti.

(4)[138] A bv. bíró jogerős határozatát a fiatalkorú lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes kormányhivatalnak és annak az intézetnek küldi meg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.

152. § (1)[139] Ha a bv. bíró a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást megszüntette, a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő szállítása iránt a végzésének megküldésével értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét és az illetékes kormányhivatalt.

(2) Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, a bv. bíró a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorúnak a javítóintézetbe beszállításáról.

XIV. FEJEZET

EGYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

75. Az őrizetbe vétel

153. § Ha a bíróság

a) a tárgyalás rendjének fenntartása körében a vádlott őrizetbe vételét rendelte el (Be. 249. §), ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot,

b) a tárgyalás során meg nem jelent vádlott tárgyalási őrizetét rendelte el [Be. 281. § (6) bekezdés], ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a terhelt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerinti rendőrkapitányságot

keresi meg.

76. Az előzetes letartóztatás

154. § (1) A bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e. Ha a bíróság óvadék megállapítása mellett - az óvadék letétele esetén - szüntette meg az előzetes letartóztatást, az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.

(2) Ha az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló határozat ellen az ügyész halasztó hatályú fellebbezést jelentett be [Be. 215. § (5) bekezdés], értesítőlapot kiállítani nem kell.

(3) A (2) bekezdés esetében az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett. Ha az óvadék megállapításáról és az előzetes letartóztatás megszüntetéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedett, a bíróság az értesítőlapot csak az óvadék befizetésének igazolását követően állítja ki.

(4) Fiatalkorú terhelt előzetes letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtása esetén a XI., XII. és XIII. Fejezet rendelkezései tekintetében bv. intézeten javítóintézetet, bv. őrön rendőrt is érteni kell.

155. § (1) Az értesítőlap tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, az előzetes letartóztatásról szóló határozat keltét és számát,

b) a terhelt nevét és a Be. 117. § (1) bekezdésében felsorolt személyi adatait,

c) ha a terhelt fiatalkorú, ezt a tényt,

d) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését (a törvényhely megjelölésével), amely miatt a terhelt ellen az eljárás folyik,

e) rendelkezést az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről, és azt, hogy az elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás mennyi ideig tarthat,

f) az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét,

g) a bíróság esetleges rendelkezését a terhelt fokozott őrzéséről, levelezésének és látogatásának ellenőrzéséről, a levelezés, látogató fogadása és csomagküldemény korlátozásáról, a terhelt részére távbeszélő használatának engedélyezéséről, az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítéséről, a nyomozó hatóság részére való kiadásáról, más bv. intézetbe szállításáról,

h) az eljáró ügyészség megjelölését és ügyszámát,

i) ha a terhelt más ügyben szabadságvesztést tölt, vagy előzetes letartóztatásban van, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a fogva tartó bv. intézetnek a megjelölését,

j) ha a terhelttel szemben más ügyben házi őrizetet rendeltek el, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság megjelölését,

k) bírói rendelvényt az előzetes letartóztatás végrehajtására vagy a terhelt szabadon bocsátására,

l) a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.

(2)[140] Ha a bíróság az ítélet meghozatala után határoz az előzetes letartóztatás kérdésében, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza a kiszabott büntetést, az előzetes fogvatartás vagy a házi őrizet beszámítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ha a bíróság az ítélet meghozatala után határoz az előzetes letartóztatás kérdésében, és a megismételt eljárásban kiszabott büntetésbe a Btk. 92/A-92/B. § szerinti beszámításról rendelkezett, azt az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti.

(3) Ha a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről óvadék megfizetése mellett határoz, az értesítőlap az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmazza az óvadék befizetésének tényét, valamint az óvadék megállapítása tárgyában jogerős határozatot hozó bíróság megjelölését.

(4) A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt, a harmadfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon, és a másodfokon eljárt bíróság megnevezését, határozatának keltét és számát is fel kell tüntetni.

156. § (1) Ha a Be. 131. § (1) bekezdése szerinti bíróság az előzetes letartóztatás elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról a Be. 210-211. §-a szerinti eljárásban dönt, az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a gyanúsítottat előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti bíróság az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról meghallgatáson kívül határoz, az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(3) Ha az értesítőlapot a kezelőiroda vezetője veszi át, azt az érkezés napján azonnal a terheltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg. Ha az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában hajtják végre, az értesítőlapot a fogvatartás helye szerinti rendőri szervnek kell megküldeni. Ha az előzetes letartóztatást javítóintézetben hajtják végre, az értesítőlapot a terheltet fogva tartó javítóintézetnek kell megküldeni.

(4) Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a másodfokú bíróság határozatát a kezelőiroda útján küldi meg az előzetes letartóztatást foganatosító rendőrségi fogdának, javítóintézetnek, vagy bv. intézetnek és az első fokú bíróságnak.

(5) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetése esetén, ha az ügyész fellebbezést jelentett be, az értesítőlapot a másodfokú bíróság állítja ki, és a (4) bekezdés szerint jár el.

157. § (1) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően az előzetes letartóztatást az elfogatóparancs alapján előállított vádlottal szemben rendeli el, az értesítőlapot az előállító rendőrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság a határozatának két kiadmányát is átadja az előállító rendőrnek, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, a kezelőiroda útján megküldi az előzetes letartóztatást foganatosító bv. intézetnek. A másodfokú bíróság határozatát is az első fokú bíróság kézbesíti.

(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően tárgyaláson rendeli el a terhelt előzetes letartóztatását, a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától bv. őr kirendelését kéri, és a terheltet, valamint az értesítőlapot a 16. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a bv. őrnek adja át.

(3) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a bv. őr kirendelésének akadálya van, az előzetes letartóztatás foganatosítása végett a terhelt bv. intézetbe történő kísérése iránt a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot keresi meg.

(4) Ha a bíróság a büntetőügy áttételéről vagy büntetőügyek egyesítéséről rendelkezett, erről értesíti a terheltet fogva tartó bv. intézetet.

158. § Ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését a Be. 139. §-a alapozza meg, a bíróság, ha a határozat meghozatalára a vádirat benyújtása előtt kerül sor, a 156. §, ha a vádirat benyújtását követően kerül sor, a 157. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

159. § (1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartja vagy megszünteti, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, ha pedig a terhelt előállítására nem került sor, a kezelőiroda vezetőjének adja át. Az értesítőlap átvételét a bv. őr, vagy a kezelőiroda vezetője, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.

(2) Az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlapot az (1) bekezdés szerint akkor is át kell adni, illetve meg kell küldeni, ha a másodfokú, vagy a harmadfokú bíróság a terheltet nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte vagy felmentette, illetve az ellene indított eljárást megszüntette, és erről külön határozatkiadmányt küld meg a bv. intézetnek.

160. § (1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, és a terhelt a bv. intézetbe vagy a rendőrségi fogdára visszaszállítását nem kéri, a bíróság a terhelt részére igazolást állít ki, amely tartalmazza

a) a bíróság megjelölését és ügyszámát,

b) az előzetes letartóztatás megszüntetését, a határozat számát és keltét,

c) a terhelt nevét, születési helyét, anyja nevét és lakóhelyét.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben, ha a terhelt a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a javítóintézetbe való visszaszállítását nem kéri, de törvényes képviselője jelen van, a kiskorú terheltet és a kiállított igazolást a bíróság a törvényes képviselőnek adja át. E feltételek hiányában a bíróság a gyermekek védelméről szóló törvény értelmében a felügyelet nélkül maradó kiskorú terheltnek a javítóintézetbe történő visszaszállítása iránt intézkedik, azzal, hogy az intézetnek huszonnégy órán belül gondoskodni kell a hazajuttatásáról.

161. § (1)[141] Ha az előzetes letartóztatás tartama a vádirat benyújtása után az elrendeléstől vagy a fenntartástól számítva az egy évet meghaladja, a bíróság az egy év leteltét követően azonnal, ezt követően a Be. 132. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejárta előtt egy hónappal az ügy iratait az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata végett a másodfokú bíróságnak küldi meg [Be. 132. § (1) bekezdés b) pont].

(2) Ha az iratok megküldése a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, csak az előzetes letartóztatás felülvizsgálathoz szükséges iratokat vagy ezek másolatát kell megküldeni.

(3) A másodfokú bíróság az előzetes letartóztatás felülvizsgálata alapján hozott határozatról értesítőlapot állít ki, amelyet a bv. intézetnek küld meg.

(4) Ha az előzetes letartóztatás felülvizsgálata a harmadfokú bíróság feladata [Be. 132. § (2) bekezdés], a bíróság a (3) bekezdés szerint jár el.

162. § Ha a bíróság arról kap értesítést a bv. intézettől, hogy az előzetes letartóztatásban levő terhelt korábban közölt fogvatartási helyét megváltoztatták, ezt az iratboríték belső oldalán feljegyzi. Ha időközben az iratok másik bírósághoz kerültek, a bv. intézettől érkezett értesítést oda továbbítja.

163. § (1) A tanács elnöke engedélyezheti, hogy az előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával a tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás befejezése után az ügyre nem tartozó kérdésben beszélgetést folytasson. A tanács elnöke a beszélgetést akár a tárgyalás szünetében, akár a tárgyalás befejezése után kizárólag a tárgyalóteremben vagy kifejezetten erre a célra kialakított más helyiségben engedélyezheti 15 percnél nem hosszabb időtartamra. Az előzetesen letartóztatott az előállítást foganatosító kísérő jelenlétében legfeljebb két olyan hozzátartozójával folytathat beszélgetést, akivel a kapcsolattartást az ügyben korábban engedélyezték. Az engedélyt a tanács elnöke adja meg a hozzátartozók személyazonosságának ellenőrzését követően.

(2) A tanács elnöke a tárgyalás alatt a letartóztatott terhelt részére jegyzet készítésére alkalmas üres papír és íróeszköz átadását is engedélyezi.

(3) A tanács elnöke az előzetesen letartóztatott előéletére, a vád tárgyává tett bűncselekményre és a bv. őr által jelentett biztonsági csoportba sorolásra figyelemmel ad utasítást arra, hogy a bv. őr, vagy az előállító rendőr a tárgyalóteremben az előzetesen letartóztatottról a bilincset levegye.

(4) Ha a tanács elnöke úgy rendelkezik, hogy az alkalmazott mozgást korlátozó eszközt az előzetesen letartóztatottról el kell távolítani, a bv. őr, vagy az előállító rendőr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani.

(5) A mozgást korlátozó eszköz alkalmazása a tanács elnökének rendelkezésére úgy enyhíthető, hogy a vezető bilincs az előzetesen letartóztatott kezén marad, de az írásban ne akadályozza.

(6) A kettős bilincsben előállított, különösen veszélyes, vagy fokozott őrzés alatt álló előzetesen letartóztatottról a vezető bilincs biztonsági okból nem távolítható el.

164. § (1) Ha a bíróság a szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatását rendeli el, megvizsgálja, hogy a terheltnek nincs-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, vagy nincs-e más olyan személy, akinek gondozását a terhelt látja el. A terheltet nyilatkoztatni kell, hogy a kiskorúról, illetve az általa gondozott más személyről hogyan kíván gondoskodni.

(2)[142] Ha a terhelt kiskorú gyermeke felügyelet nélkül marad, a bíróság erről értesíti a terhelt által megjelölt, arra alkalmas hozzátartozót vagy más személyt. Ilyen személy hiányában a kiskorú gyermek lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát keresi meg, hogy a kiskorú gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodjon. A terhelt által gondozott más személyről az illetékes helyi önkormányzatot kell értesíteni.

(3) Szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatása esetén a tanács elnöke a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat megkeresésével gondoskodik a terhelt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.

(4) A tanács elnöke a (2) és (3) bekezdés alapján tett intézkedésről és annak eredményéről a terheltet három napon belül értesíti.

165. § Ha a bíróság a védőt a Be. 135. § (4) bekezdése alapján az eljárásból kizárja, a bíróság határozatának két kiadmányát azonnal megküldi a fogvatartást foganatosító szervnek.

77. Eljárás ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása, meghosszabbítása vagy megszüntetése esetén

166. § (1) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e vagy sem.

(2) Az értesítőlap kiállítására a 154. § (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az értesítőlap a 129. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazza. Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvosszakértői vélemény másolatát. Ha a terhelt az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésekor előzetes letartóztatásban, vagy házi őrizetben van, a bíróság az értesítőlapon rendelkezik az előzetes letartóztatás, vagy a házi őrizet megszüntetéséről.

(4) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén bv. őrön a betegkísérőt is, bv. intézeten az IMEI-t kell érteni.

(5) Ha a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről a vádirat benyújtását megelőzően dönt, a 156. §, ha a vádirat benyújtását követően dönt, a 157. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

(6) Az ideiglenes kényszergyógykezelés Be. 145. § (2) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki. Az értesítőlap megküldésére a 156. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A terheltnek az IMEI-be szállítása tekintetében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ha a terhelt előzetes letartóztatását rendőrségi fogdán foganatosították, a bíróság az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát - a betegnek az intézetbe szállítás végett - a rendőrségi fogdának küldi meg.

78. Elmeállapot megfigyelésének elrendelése

167. § (1) A bíróság, ha a Be. 107. §-a alapján a fogva lévő terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el, vagy a megfigyelést meghosszabbítja, határozatáról értesítőlapot állít ki.

(2) Ha a terhelt fogva van, a bíróság az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a fogvatartást foganatosító rendőrségi fogdának, vagy bv. intézetnek küldi meg, a terheltnek az IMEI-be történő átszállítása végett.

(3) Ha a terhelt szabadlábon van, a bíróság a terhelt beutalása iránt a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes idegbeteg-gondozó intézetet keresi meg, a jogerős, végrehajthatósági záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott határozatának, valamint a szükséges iratoknak a megküldésével.

79. A lakhelyelhagyási tilalom

168. § (1) Lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, fenntartása, vagy megszüntetése esetén a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e.

(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás vagy a házi őrizet megszüntetése mellett lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, és a határozat ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, a lakhelyelhagyási tilalomról értesítőlapot kell kiállítani. Az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni a megszüntetett előzetes letartóztatás vagy házi őrizet lejártának napját. A bíróság az értesítőlapot és a határozatát megküldi a (4) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságnak.

(3) A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő, annak fenntartásáról, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat megszüntető határozatról kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság azonnal megküldi a terhelt lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

(4) A lakhelyelhagyási tilalom Be. 137. § (9) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, amelyet három napon belül megküld a (4) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságnak.

(5) Ha a vádirat benyújtását követően a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása körében a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatását engedélyezte, és ennek következtében más rendőrkapitányság lesz illetékes a végrehajtásra, a bíróság a határozatát azonnal megküldi a korábban eljáró rendőrkapitányságnak és az engedély alapján a végrehajtásra illetékes rendőrkapitányságnak.

80. A házi őrizet

169. § (1)[143] A terhelt házi őrizetének elrendelése, meghosszabbítása, fenntartása és megszüntetése esetén a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e. Az értesítőlapot és a határozatát megküldi a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, egyebekben a házi őrizet végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint jár el. Az értesítőlapot telefaxon is meg kell küldeni, továbbá azt rövid úton is meg kell erősíteni.

(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás megszüntetése mellett házi őrizetet rendel el, és a határozat ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, értesítőlapot kell kiállítani. Az értesítőlap "Megjegyzés" rovatában fel kell tüntetni a megszüntetett előzetes letartóztatás lejáratának napját. A bíróság az értesítőlapot és a határozatát megküldi a (1) bekezdésben megjelölt rendőrkapitányságnak.

81. Távoltartás

170. § (1)[144] Ha a bíróság a terhelttel szemben távoltartást rendel el [Be. 138/A. § (1) bekezdés], eredeti aláírással ellátott határozatának egy példányát azonnal megküldi a távoltartás alapjául szolgáló büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság részére.

(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtása előtt az előzetes letartóztatás megszüntetése mellett távoltartást rendel el, és a határozat ellen az ügyész fellebbezést jelentett be, az eredeti aláírással ellátott határozatot megküldi az (1) bekezdésben megjelölt nyomozó hatóságnak, és arról is tájékoztatja a nyomozó hatóságot, hogy az előzetes letartóztatás melyik napon jár le.

(3)[145] Ha a bíróság a távoltartás szabályait módosítja vagy megszünteti [Be. 138/B. § (3) bekezdés], az eredeti aláírással ellátott határozat egy példányát megküldi az (1) bekezdésben megjelölt hatóság részére.

82. Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására

171. § (1) Ha a terhelt úti okmányát a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 16. § (2) bekezdése alapján a bíróság veszi el, akkor a bíróság az úti okmányt az Utv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek küldi meg.

(2) Ha bevándorolt, letelepedett jogállású, hontalan, menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert terhelt magyar hatóság által kiállított úti okmányát kell visszavonni, azt a bíróság a végrehajtás érdekében az idegenrendészeti hatóságnak vagy a menekültügyi hatóságnak küldi meg.

83. Az óvadék

172. § (1)[146] Ha az óvadékot megállapító határozat [Be. 147. § (4) bekezdés] jogerőre emelkedik, a bíróság a végzés eredeti aláírással ellátott két példányát átadja a terheltnek.

(2) Az óvadék letétbe helyezéséről külön jogszabály rendelkezik. A kezelőiroda azonnal - lehetőség szerint egy órán belül - bemutatja a tanács elnökének a külön jogszabály szerint az óvadékot bevételező, azt letétként kezelő bíróság (a továbbiakban: letétkezelő bíróság) által megküldött, az óvadék befizetéséről kiállított igazolást (a továbbiakban: befizetési lap).

(3) A terheltet előállító bv. őr, illetve rendőr, továbbá az előzetes letartóztatás foganatosítása végett jelen lévő rendőr a bíróság rendelkezése szerint a terheltet mindaddig nem engedi szabadon, amíg - az óvadék befizetésének igazolása alapján - a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlap, és jogerős határozata két kiadmányának átadásával így nem rendelkezik.

(4) Ha az óvadék befizetéséig a terhelt fogva van, és az óvadék befizetését igazolták, a bíróság az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítő telefaxon való megküldésével és rövid úton történő megerősítésével azonnal értesíti az előzetes letartóztatást foganatosító szervet. Az előzetes letartóztatást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti az értesítő szerv kilétét. A bíróság ezt követően a 159. § (1) bekezdése szerint jár el.

(5) Ha az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatásának megszüntetését kimondó határozat ellen az ügyész, vagy a pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, az a bíróság, amelynek eljárásában az óvadék megállapítása jogerőre emelkedett, az óvadék befizetésének igazolását követően, az előzetes letartóztatás megszüntetéséről kiállított értesítőlap telefaxon való megküldésével és rövid úton való megerősítésével azonnal értesíti a fogva tartást foganatosító szervet. A fogvatartást foganatosító szerv visszahívással ellenőrizheti, hogy mely szerv értesíti.

(6) Ha az óvadékot megállapító határozatot a vádirat benyújtása előtt hozta a bíróság, a befizetési lap másolatát megküldi az eljáró nyomozó hatóságnak a nyomozati iratokhoz történő csatolás végett.

173. § (1) Ha az óvadék összegét a terheltnek a Be. 148. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kell visszaadni, az előzetes letartóztatást elrendelő határozatában a bíróság arról is rendelkezik, hogy az óvadék a terheltnek visszajár.

(2) Ha a terhelt előzetes letartóztatását más büntetőügyben elrendelték, az előzetes letartóztatást elrendelő bíróság határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadék megállapítása tárgyában első fokon határozott. Az óvadék megállapításáról rendelkező első fokú bíróság, vagy a vádirat benyújtását követően az eljáró bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról.

(3) A Be. 148. § (2) bekezdésének b) pontja esetén az óvadék visszaadását megalapozó határozatot hozó ügyész határozatát megküldi annak a bíróságnak, amely az óvadékot első fokon megállapította. Ennek alapján az óvadék megállapításáról rendelkező első fokú bíróság határoz az óvadék visszaadásáról.

(4) A Be. 148. § (2) bekezdésének c) pontja esetén a jogerős határozatot meghozó bíróság külön határozattal dönt az óvadék visszaadásáról. Szabadságvesztés kiszabása esetén a határozat meghozatalára mindaddig nem kerülhet sor, amíg a befogadásról a bíróságot nem értesítették [Be. 148. § (3) bekezdés]. Az ügyben első fokon eljáró bíróság dönt az óvadék visszaadásáról, ha az iratok időközben visszakerültek a bíróságra.

(5) Az óvadék visszaadását kimondó határozat a Be. vonatkozó rendelkezésein túl tartalmazza:

a) az óvadék összegét betűvel és számmal kiírva,

b) a letétkezelő bíróság megnevezését,

c) az óvadék befizetésének időpontját,

d) az óvadék letéti nyilvántartási tételszámát,

e) a terhelt nevét, a lakóhelyét, a személyazonosságának igazolására szolgáló okmány azonosítóját, és ha banki átutalást kért, a bankszámlaszámát,

f) az óvadék visszaadásának módját, ha a letevő a befizetéskori nyilatkozatához képest annak más módját kérte.

(6) A bíróság az óvadék visszaadásáról rendelkező jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.

(7) Ha a Be. 148. § (4) bekezdése értelmében a terhelt elveszti a jogát az óvadék visszaadására, a Be. 148. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a terhelt előzetes letartóztatását elrendelő bíróság határozatában erről külön rendelkezik. A határozatnak tartalmaznia kell az (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti adatokat. A bíróság jogerős határozatát eredeti bírói aláírással ellátva megküldi a letétkezelő bíróságnak.

84. A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés

174. § (1) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendelése esetén [Bv. tv. 38. § (1)-(2) bekezdés] a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki.

(2) A szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés elrendeléséről kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság azonnal megküldi a szabadságvesztés végrehajtását biztosító intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

85. Elővezetés elrendelése

175. § (1) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:

a) a bíróság megnevezését és ügyszámát;

b) az elővezetendő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímadatait;

c) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését;

d) az elővezetés elrendelésének okát;

e) az elővezetés helyét, idejét, módját (kíséréssel, útba indítással);

f) a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.

(2) Az elővezetés foganatosítására a bíróság - határozatának megküldésével - a terhelt, vagy a tanú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.

(3) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagjainak elővezetése esetén a bíróság az érintett személy elöljáróját keresi meg.

86. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adat eltávolításával

176. § (1) Ha a bíróság határozatában a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat ideiglenes eltávolításának visszaállítható módon történő végrehajtására kötelezi, az elektronikus adatot és a kötelezettet a 142. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott adatokkal tünteti fel.

(2)[147] A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatának eredeti bírói aláírással ellátott két példányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának. A bíróság a határozatra felhívást vezet, amelyben a kötelezettet azonnali - de legfeljebb a határozat közlésétől számított egy munkanapon belüli - önkéntes teljesítésre hívja fel, a felhívást eredeti bírói aláírással kell ellátni.

(3)[148] A törvényszéki végrehajtó a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyvet három napon belül megküldi a határozatot hozó bíróságnak, amelynek a másolatát a bíróság legkésőbb három napon belül megküldi az ügyésznek.

(4)[149] Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a kényszerintézkedés elrendelésére irányuló ügyészi indítványt elutasítja és a tárhelyszolgáltatót az elektronikus adat visszaállítására kötelezi, a határozatban az elektronikus adat és a tárhelyszolgáltató megjelölésére a 142. § (1) és (4) bekezdése szerinti adatokat fel kell tüntetni. A bíróság a határozatának eredeti bírói aláírással és a (2) bekezdés szerinti felhívással ellátott két példányát megküldi a Vht. 32. §-a szerint illetékes törvényszéki végrehajtói irodának.

(5) Ha a végrehajtási cselekményről készült jegyzőkönyv szerint a tárhelyszolgáltató az eltávolításra vagy a visszaállításra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget vagy a teljesítést megtagadta, a bíróság a rendbírság kiszabásáról szóló határozatának jogerőre emelkedését követően a 93. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 94. § szerint jár el.

(6)[150] Ha a bíróság arra tekintettel, hogy a tárhelyszolgáltató a kötelezettségét nem teljesítette az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, és a tárhelyszolgáltató vagy a törvényszéki végrehajtó arról tájékoztatja a bíróságot, hogy utóbb a kötelezettségének eleget tett, a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának megszüntetése tárgyában hivatalból határoz.

(7) A bíróság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének megszüntetése esetén a (4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával jár el.

(8) Ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elrendelésére nem kerül sor, a bíróság

a) az eljárás befejezéséről hozott határozatában, vagy

b)[151] ha az erről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - külön határozattal

rendelkezik az elektronikus adat visszaállításáról, egyebekben a bíróság a (4) bekezdés alkalmazásával jár el.

87. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával

177. § (1)[152] A bíróság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásával történő elrendeléséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e, a határozatról - számítógépes program segítségével - értesítőlapot állít ki, és azt a határozattal együtt megküldi az NMHH-nak.

(2) Az értesítőlap a 3. §-ban foglaltakon túl tartalmazza

a) az elektronikus adatra vonatkozó, a 142. § (1) bekezdése szerinti adatokat,

b) az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása teljesítésével az elektronikus adattartalom helyén a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által megjelenítendő tájékoztatás szövegét,

c) az eljárás típusára (új eljárás, fellebbezési eljárás, rendkívüli jogorvoslat) és a jogorvoslat eredményére vonatkozó adatokat.

(3) Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság a határozatot megváltoztatva az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának elrendelését mellőzi és

a) a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosítására kötelezi, vagy

b) amennyiben a tárhelyszolgáltató eltávolítási kötelezettségének a másodfokú határozat meghozataláig eleget tett, az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásának a KEHTA-ból való törlése érdekében

erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt soron kívül megküldi az NMHH-nak.[153]

(4)[154] Ha a fellebbezés elbírálásakor a másodfokú bíróság az első fokú határozatot hatályon kívül helyezi, erről értesítőlapot állít ki, és azt a határozatával együtt soron kívül megküldi az NMHH-nak. A bíróság az értesítőlap megjegyzés rovatában feltünteti, hogy az első fokú határozat hatályon kívül helyezése folytán az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását a KEHTA-ból törölni kell.

(5) A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását elrendelő jogerős határozatát megküldi a törvényszéki végrehajtói irodának.

(6)[155] A bíróság, ha a kijavítás érinti a 142. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat, a kijavítást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően új értesítőlapot állít ki, és azt határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak. Az értesítőlap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni a kijavítás tényét, a kijavítás elrendeléséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

(7)[156] Ha tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettségét utóbb teljesíti és a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes magakadályozásának megszüntetéséről rendelkezik, a határozat jogerőre emelkedését követően az erről kiállított értesítőlapot a határozattal együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(8)[157] A bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozásának egyéb okból történő megszüntetéséről értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(9)[158] Ha a bíróság az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását rendelte el, de a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére nem kerül sor, a bíróság az eljárás befejezéséről hozott határozatában, abban az esetben, ha a bíróság érdemi határozattal döntött, vagy ha az eljárás befejezéséről szóló határozatot az ügyész vagy a nyomozó hatóság hozta - és a Be. 569. § alkalmazására nincs lehetőség - külön határozattal rendelkezik az elektronikus adathoz való hozzáférés újbóli biztosításáról. A bíróság ez esetben is értesítőlapot állít ki és azt a határozatával együtt három napon belül megküldi az NMHH-nak.

(10) Ha az NMHH értesítése alapján valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának van helye, a bíróság az erről szóló határozat jogerőre emelkedését követően a 93. § (1) bekezdése, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a 94. § szerint jár el.

(11)[159]

178. § (1) Az NMHH a bíróság által kiállított értesítőlapokat automatizált gépi adatfeldolgozás útján tölti fel a KEHTA-ba.

(2)[160] Az NMHH a bíróság határozatáról értesíti a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókat, a kiküldött értesítéshez mellékelni kell a bíróság határozatát. Az NMHH az értesítés kézbesítéséről érkeztetési igazolást küld a határozatot hozó bíróságnak.

(3)[161] Ha az NMHH azt észleli, hogy a határozat erről szóló rendelkezésében az elektronikus adat azonosítására vonatkozóan valószínűsíthetően elírás történt, vagy az a végrehajtás szempontjából technikailag értelmezhetetlen vagy hiányos, a határozat kijavítását kezdeményezi a határozatot hozó bíróságnál.

(4)[162] Ha az értesítőlap kitöltésében az NMHH hibát észlel, annak kijavítását kezdeményezi az azt kiállító bíróságnál.

(5)[163] Az NMHH haladéktalanul értesíti az ügyben első fokon eljáró bíróságot arról, ha azt észleli, hogy valamely hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató a kötelezettségének nem tesz eleget. A kötelezettségszegő hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatót elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, valamint a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának a feltüntetésével kell megjelölni.

XV. FEJEZET

A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

179. § E rendelet előírásait a katonákkal [Btk. 127. § (1) bekezdés] szemben hozott határozatok végrehajtására az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

180. § (1) A katonai fogdán letöltendő szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a tanács elnöke az állományilletékes parancsnok útján intézkedik.

(2) Ha a bíróság katonával szemben nem katonai fogdán letöltendő szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ítélet jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi az elítélt állományilletékes parancsnokát a szolgálati viszony megszüntetése végett. Egyebekben az általános szabályok az irányadók.

(3) Ha katonával szemben a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik el [Bv. tv. 61. § (1) és (2) bekezdés], a határozat egy kiadmányát három napon belül az állományilletékes parancsnoknak is meg kell küldeni.

181. § (1) Katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, vagy elrendelt pártfogó felügyeletről - közügyektől eltiltás esetén a 3. § szerinti értesítőlap mellett - külön értesítőlapot kell kiállítani, és azt a katona állományilletékes parancsnokának három napon belül meg kell megküldeni.

(2) A közügyektől eltiltásról, a katonai büntetésről vagy közügyektől eltiltásról szóló külön értesítőlapot a katona volt állományilletékes parancsnokának akkor is meg kell küldeni, ha az elítélt szolgálati viszonya a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt megszűnt.

182. § (1) A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján a külön jogszabályban foglaltak szerint hajtja végre.

(2) Katona esetében a pártfogó felügyelő az indítványait a katonai ügyésznek, vagy a bv. bírónak teszi meg.

(3)[164] Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről három napon belül értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt, vagy fiatalkorú esetén a megyei rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat, és megküldi a pártfogó felügyelet alatt álló szolgálati jellemzését.

183. § A bíróság a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről, valamint a távoltartás elrendeléséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló határozatot megküldi a katona állományilletékes parancsnokának.

XVI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

88. Hatálybalépés

184. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

89. Hatályon kívül helyező rendelkezés

185. §[165]

90. Átmeneti rendelkezések

186. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett vagy végrehajthatóvá vált büntető határozatok tekintetében a jogerőre emelkedés vagy végrehajthatóvá válás napján hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.

(2) Akit a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, arra a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 2013. június 30-án hatályban volt, a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó rendelkezéseit és mellékleteit továbbra is alkalmazni kell.

187. §[166] (1) A Bv. tv. 10/A. § (5) bekezdése szerinti kérelemben megtett, az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) eljárására vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának az ellenőrzése érdekében az Igazságügyi Minisztérium - az EJEB-nek Magyarországot kártérítésre kötelező nyilvános ítéletei alapján - jegyzéket készít a magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatban megítélt kártérítésekről. A jegyzék tartalmazza az EJEB által vizsgált kérelem számát, a kártérítésre jogosult nevét és egyéb ismert természetes személyazonosító adatát, a kártérítés megítélésekor figyelembe vett fogvatartási időszakokat az érintett bv. intézetek megjelölésével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzéket az Igazságügyi Minisztérium - az Országos Bírósági Hivatal, a Legfőbb Ügyészség és a BVOP útján - 2017. január 15. napjáig a bv. bírák és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészek, valamint a bv. intézetek rendelkezésére bocsátja.

188. §[167] (1) Az EJEB-nek a magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kérelmek vizsgálatát felfüggesztő határozata a Bv. tv. 436 § (12) bekezdése alkalmazása szempontjából a nemzeti elbírálásra utaló döntésnek tekintendő.

(2) A bv. intézet gondoskodik arról, hogy az elítéltek és az egyéb jogcímen fogvatartottak írásbeli tájékoztatást kapjanak az EJEB-nek a magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatos kérelmek vizsgálatát felfüggesztő döntéséről, és arról, hogy a Bv. tv. 436. § (10) bekezdése értelmében jogosultak a Bv. tv. 10/A. § szerinti kártalanítási igény benyújtására. Az írásbeli tájékoztatás hirdetmény kifüggesztésével is megvalósulhat.

(3) A magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatban benyújtott azon kérelmek esetében, amelyekről az EJEB a Kormány részére értesítést küldött - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - a magyar állam képviseletében eljáró Igazságügyi Minisztérium a kérelmezőkre vonatkozó iratokat megküldi a BVOP-nak.

(4) A BVOP a fogvatartotti nyilvántartás alapján megállapítja, hogy a kérelmező jelenleg fogva van-e. Ha a kérelmező fogva van, a BVOP - a vonatkozó iratok megküldésével - értesíti a fogva tartó bv. intézetet, amely tájékoztatást ad az érintett részére az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás lehetőségéről, és egyidejűleg írásban nyilatkoztatja arról, hogy

a) az EJEB-hez benyújtott kérelmét fenntartja-e, valamint

b) a kérelmet kiterjeszti-e további időszakra vonatkozó igénnyel.

(5) Ha a kérelmező már szabadult, a BVOP a kérelmezőnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakó- vagy tartózkodási helyére megküldött levélben adja meg a szükséges tájékoztatást, és harmincnapos határidővel hívja fel a kérelmezőt a (4) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, azzal, hogy ennek hiányában a kérelmező a jogvesztő határidőn belül jogosult a kártalanítás iránt igényét benyújtani annál a bv. intézetnél, ahonnan szabadult. A BVOP a tájékoztatás megtörténtéről - a vonatkozó iratok megküldésével - értesíti a kérelmezőt utoljára szabadító bv. intézetet.

(6) A (4) és (5) bekezdés szerint megtett nyilatkozat alapján a fogva tartó bv. intézet, illetve az a bv. intézet ahonnan az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadult a Bv. tv. 70/A. § (2) bekezdése szerint jár el.

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

2. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

3. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

4. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

5. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

6. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

7. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez[168]

8. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

9. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

10. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

11. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

12. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez[169]

13. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez[170]

14. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez[171]

15. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez[172]

16. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

17. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

18. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

19. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

20. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

21. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

22. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

23. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez

24. melléklet a 11/2014. (XII. 13.) IM rendelethez