2011. évi CLXI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a bírósági hatáskörök jogállami szintű, hatékony ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében a bíróságok szervezeti felépítéséről, feladatairól és igazgatásáról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25-28. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI ÉS A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

I. FEJEZET

ALAPELVEK

1. Alapvető rendelkezések

1. § Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb tevékenységet látnak el.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák és az ülnökök függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. §[5] A bíróságok a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkotnak. E fejezeten belül az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és a Kúria önálló címet alkot.

5. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

6. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

7. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

8. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró.

9. §[6] (1)[7] Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégium véleményének ismeretében, a Kúria esetében a bírói tanács és a kollégium egyetértésének megfelelően - a bíróság elnöke, a törvényszéken és a járásbíróságon a törvényszék elnöke határozza meg.

(2) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül - az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni.

(3) Ha a bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.

10. §[8] (1) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy a tanács, illetve a tanács tagjának akadályoztatása esetén ki jár el helyette. Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok - ideértve a kirendeléssel foglalkoztatott bírákat is - és a törvényben meghatározott ügyben az egyesbíró hatáskörében eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Ha a járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik, az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy a járásbírósági székhely és a törvénykezési hely között az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rend a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is magában foglalja.

(2)[9] A Kúria elnöke egy vagy több szakágat érintően, az érintett kollégium véleményét kikérve dönthet úgy, hogy a 24. § (1) bekezdésében megjelölt egyes eljárásokban kizárólag öttagú tanácsok járnak el. Ezt a Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni. A Kúria ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács, a jogegységi panasz tanács tagjaként mely bírák járnak el.

(3) Az ügyelosztási rend kialakítása és felülvizsgálata során figyelemmel kell lenni különösen

a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,

b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,

c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,

d) az egyes bírák különös szakértelmére,

e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra.

(4)[10] A Kúria ügyelosztása tekintetében a következő szempontoknak kell érvényesülniük:

a) az elektronikus úton beérkezett ügyek lajstromozása során az ügy automatizáltan, emberi beavatkozás nélkül kap ügyszámot,

b) az ügyben eljáró tanács kijelölése az ügyek elosztására vonatkozó, előre meghatározott, objektív feltételek szerinti módszerrel történik,

c) az ügyben eljáró tanács kijelölését követően a kijelölt tanács tagjai közül az ügyet tárgyaló ítélkező tanács tagjai elektronikus rendszerrel, automatikusan, előre meghatározott algoritmus útján kerülnek kijelölésre,

d) az eljárásban részt vevő felek számára biztosítani kell az ügyek elosztására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését.

(5)[11] A Kúria esetében a 11. § (2) bekezdése nem alkalmazható, a Kúria ügyelosztási rendjétől a következő esetekben lehet eltérni:

a) az ügy elbírálásából kizárt bíró helyett más bíró kijelölése érdekében,

b) ügyek egyesítése esetén,

c) az egyenletes munkateher biztosítása érdekében,

d) ügyeleti, készenléti rend idején vagy a Kúria működését befolyásoló rendkívüli esemény idején az ügy időszerű elbírálásának biztosítása érdekében.

(6)[12] A Kúria ügyelosztási rendjétől való eltérés esetén is biztosítani kell a (4) bekezdésben foglaltak érvényesülését.

(7)[13] A Kúria ügyelosztási rendszere ügyenként naplózza az ügyelosztás teljes folyamatát, amelyet a Kúria a honlapján közzétesz. A naplózás során rögzítésre kerülnek a (4) bekezdés szerinti szempontok érvényesítésének adatai, valamint ha az (5) bekezdés szerinti eltérésre sor kerül, annak indokai.

11. § (1)[14] Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel a hatálybalépését megelőzően ismertetni kell, és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni.

(2) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, továbbá igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

(3)[15] Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke, az OBT, valamint az egyéb bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá a bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát e törvény szerint biztosítani.

13. § (1) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság e törvényben meghatározott határozata - e törvény rendelkezései szerint - bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen és díjmentesen hozzáférhető.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.

II. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

2. Közös szabályok

16. §[16] (1) Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Kúria,

b) az ítélőtábla,

c) a törvényszék,

d) a járásbíróság és a kerületi bíróság (a továbbiakban együtt: járásbíróság).

(2) A bíróságok - a járásbíróság kivételével - gazdasági szervezettel rendelkeznek.

17. §[17] (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, a törvénykezési hellyel működő járásbíróságok meghatározásáról, továbbá a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.

(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OBH elnökének javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.

3. A járásbíróság[18]

18. § (1) A járásbíróság első fokon jár el.

(2)[19] A járásbíróságot az elnök vezeti. A törvénykezési hely belső működésének, valamint a járásbíróság és törvénykezési helye közötti feladatok megosztásának szabályait az érintett törvényszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A járásbíróság nem jogi személy, azonban az elnöke az államháztartási gazdálkodási szabályok szerint kötelezettségeket vállalhat a törvényszék belső szabályzatában meghatározott módon.

(4) A járásbíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

(5)[20] Törvényben meghatározott járásbíróság szervezeti egységeként a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó járási székhelyen létesített törvénykezési hely működik. A törvénykezési helyen legalább heti egy napon polgári és gazdasági ügyekben tárgyalás, illetve személyes meghallgatás megtartására kerülhet sor, valamint büntető és szabálysértési ügyekben akkor, ha annak az OBH elnöke szabályzatában meghatározott egyéb tárgyi feltételei fennállnak. A törvénykezési helyet az érintett törvényszék elnöke által kijelölt bíró vagy igazságügyi alkalmazott csoportvezetőként vezeti. Igazságügyi alkalmazott csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt törvénykezési helyen működik. A törvénykezési helyre - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a csoportra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

19. §[21]

20. §[22]

4. A törvényszék

21. §[23] (1) A törvényszék - törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a járásbíróságok határozatai elleni fellebbezéseket.

(2) A törvényszéket az elnök vezeti.

(3) A törvényszék jogi személy.

(4) A törvényszéken tanácsok, csoportok és büntető, polgári, gazdasági, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Törvényszéken, a Budapest Környéki Törvényszéken, a Debreceni Törvényszéken, a Győri Törvényszéken, a Miskolci Törvényszéken, a Pécsi Törvényszéken, a Szegedi Törvényszéken és a Veszprémi Törvényszéken közigazgatási kollégium is működik. A közigazgatási kollégium kivételével a kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - törvényben meghatározott törvényszékeken és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

(6) Közigazgatási jogvitákban a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek törvényben meghatározott illetékességi területtel járnak el.

5. Az ítélőtábla

22. § (1) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, továbbá eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(3)[24] Az ítélőtábla jogi személy.

(4)[25] Az ítélőtáblán tanácsok, büntető, polgári, valamint munkaügyi kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik.

(5) A katonai tanács által első fokon elbírált, katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben másodfokon a külön törvényben meghatározott ítélőtáblán működő katonai tanács jár el.

6. A Kúria

23. § (1) A legfőbb bírói szerv a Kúria.

(2) A Kúriát az elnök vezeti.

(3) A Kúria jogi személy.

24. § (1)[26] A Kúria

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a törvényszék, továbbá az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot,

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) elbírálja a jogegységi panaszokat,

e) joggyakorlat-elemzést folytat a jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, ennek keretében feltárja és vizsgálja a bíróságok ítélkezési gyakorlatát,

f) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről,

g) dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról, és

h) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

(2)[27] A Kúrián ítélkező, önkormányzati, valamint jogegységi panaszt elbíráló tanács (a továbbiakban: jogegységi panasz tanács), büntető, polgári, valamint közigazgatási kollégiumok, továbbá bírósági joggyakorlat-elemző csoportok működnek. A Kúrián szakági részkollégiumok létesíthetők.

MÁSODIK RÉSZ

ELJÁRÁSOK AZ EGYSÉGES ÉS IDŐSZERŰ BÍRÓSÁGI JOGALKALMAZÁS ELŐSEGÍTÉSE ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS FELÜLVIZSGÁLATA ÉRDEKÉBEN

III. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK FELADATAI AZ ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

7. Általános rendelkezések

25. §[28] A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést folytat jogerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi az 51. alcímben foglaltak szerint az ott meghatározott, a Kúria által hozott határozatokat.

26. §[29] (1) Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője, továbbá a járásbíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat ellátása keretében az elvi kérdésben hozott, jogerőre emelkedett vagy véglegessé vált határozatokat

a) a járásbíróság elnöke, a törvényszék megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

b) a törvényszék kollégiumvezetője az ítélőtábla megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének,

c) az ítélőtábla kollégiumvezetője a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma kollégiumvezetőjének

bemutatja.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárása előtt a törvényszék és az ítélőtábla kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

27. § (1)[30] A Kúria kollégiuma az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére a kollégiumok közreműködnek a joggyakorlat-elemző munkában.

(2)[31] Ha a jogalkalmazás egysége érdekében szükséges, az ítélőtábla és a törvényszék elnöke a Kúria érintett kollégiumvezetőjének javaslatot tesz arra, hogy a jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvánnyal (a továbbiakban: előzetes döntéshozatali indítvány) jogegységi eljárást indítványozzon.

(3)[32]

(4)[33] Az OBH elnöke jelzi a Kúria elnökének, ha álláspontja szerint a jogalkalmazás egysége érdekében jogegységi eljárást szükséges lefolytatni; az OBH elnökét a jogegységi eljárás indítványozásának joga nem illeti meg.

27/A. §[34] Bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást.

28. § (1)[35] A Kúria képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumának ülésein.

(2) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó törvényszék kollégiumi ülésén.

(3)[36]

8. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport

29. § (1)[37] A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bírósági ítélkezési gyakorlat vizsgálata. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke - a Kúria kollégiumai véleményének beszerzését követően - évente meghatározza. A vizsgálati tárgykörökre az ítélőtáblai és a törvényszéki kollégium kollégiumvezetője, az OBH elnöke és a legfőbb ügyész (a továbbiakban együtt: kezdeményező) is indítványt tehet.

(2)[38] A bírósági joggyakorlat-elemző csoport vezetőjét és tagjait a Kúria elnöke - vizsgálati tárgykörönként - a Kúria bírái közül, a Kúria elnökhelyetteseinek javaslatai alapján jelöli ki. A csoport vezetője a csoport munkájába - a kezdeményező javaslatára, vagy ha azt a vizsgálati tárgykör indokolja - alsóbb fokú bíróságra beosztott bírót és a vizsgált területen működő elméleti vagy gyakorlati szakembert is bevonhat.

30. § (1)[39] A bírósági joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít. Az elkészült összefoglaló véleményt a Kúria tárgykör szerint illetékes kollégiuma megvitatja, és egyetértése esetén annak megállapításait a csoport vezetője a Kúria honlapján közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a teljes összefoglaló véleményt a csoport elnöke a bíróságok központi intranetes honlapján (a továbbiakban: intranet) is közzéteszi.

(2) Ha annak feltételei fennállnak, az (1) bekezdés szerinti összefoglaló vélemény alapján a Kúria kollégiumvezetője jogegységi eljárást indítványozhat, vagy jogalkotás kezdeményezése érdekében a Kúria elnökén keresztül az OBH elnökéhez fordulhat.

(3) A vizsgálat során a joggyakorlat-elemző csoport és a bírósági vezetők együttműködni kötelesek.

(4) A bírósági joggyakorlat-elemző csoport eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

9.[40]

31. §[41]

10. A jogegység érdekében előterjesztett előzetes döntéshozatali indítvány[42]

32. §[43] (1) Az előzetes döntéshozatali indítványra jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy

b) a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban: Kúria közzétett határozata).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben a Kúria tanácsa az előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztése mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

33. §[44] (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

a) a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy kollégiumvezetője,

b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy

c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(2) Az előzetes döntéshozatali indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi eljárásban a jogegységi határozat meghozatalát, és a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot kell tennie a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok kiadmányát.

11. Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során eljáró testület[45]

34. §[46] Az előzetes döntéshozatali indítványt a jogegységi panasz tanács bírálja el.

35. §[47] A jogegységi panasz tanács dönthet úgy, hogy az ügyet az érintett kollégium kúriai bíró tagjaival kiegészülve tárgyalja vagy a Kúria teljes ülése elé utalja. A kiegészített jogegységi panasz tanács, illetve a teljes ülés akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi határozat meghozatalához a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.

12. Az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása[48]

36. §[49] A jogegységi eljárásban az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálása során a jogegységi panasz elbírálásának szabályait a 37-41. §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. §[50] (1) Ha az előzetes döntéshozatalt a törvényszék vagy az ítélőtábla elnöke kezdeményezte, az arra vonatkozó indítványt a Kúria érintett kollégiumvezetője terjeszti a jogegységi panasz tanács elé. A kollégiumvezető indokolt indítványt tesz a kezdeményezés befogadására vagy visszautasítására. Ha a jogegységi panasz tanács az eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, az indítványt végzéssel visszautasítja. Az indítvány befogadása esetén a jogegységi panasz tanács az eljárást a kollégiumvezető indítványára folytatja le.

(2) Az indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, és a jogegységi panasz tanács vagy a tanács elnöke nem utasította vissza - a jogegységi panasz tanács elnöke az indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi nyilatkozatát a Kúriának.

(3) A jogegységi panasz tanács elnöke a 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján indult jogegységi eljárás esetén az annak alapjául szolgáló eljárásban részt vevő feleknek, illetve terhelteknek és védőknek az indítványt megküldi, akik arra az indítvány kézbesítésétől számított 15 napon belül nyilatkozatot tehetnek.

(4) Az előzetes döntéshozatali indítvány alapján a jogegységi panasz tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, amelyről a tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A tanács ülésén meg kell hallgatni az indítványozót, a legfőbb ügyészt és eseti meghívottat. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a tanács elnöke dönt.

(5) A tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti.

38. §[51] (1) Az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) A felszólalások után a jogegységi panasz tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a tanácskozáson a tanács tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

39. §[52] (1) A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül végzéssel visszautasítja a nem jogosulttól származó indítványt.

(2) A tanács érdemi elbírálás nélkül végzéssel megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a 32. § (1) bekezdésében foglalt okok nem állnak fenn.

40. §[53] (1) Az indítvány alapján - a 39. §-ban foglalt kivétellel - a tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a tanács elnöke a tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb ügyész részére is.

(2) A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy az indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.

41. §[54] A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.

12/A. A jogegységi panasz elbírálása[55]

41/A. §[56] (1)[57] A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács tagjai az elnök és további 40 bíró: az elnökhelyettesek, a főtitkár, a kollégiumvezetők, a kollégiumvezető-helyettesek és a tanácselnökök. A Kúria kollégiumai az ügyelosztási rendben dönthetnek úgy, hogy a jogegységi panasz tanács két, az elnökön kívül 20-20 bíró tagból álló résztanácsban jár el. Ebben az esetben a jogegységi panasz tanács azonos ítélkező tanácsba tartozó tagjait a vezetéknevük ítélkező tanácson belüli ABC rendjében kell az I-es és a II-es résztanácsba beosztani, hogy azokban minden ítélkező tanács egyenlő arányban legyen képviselve. Az ügyeket automatikusan felváltva kell kiosztani, a páratlan számú ügyek az I., a páros számú ügyek a II. résztanácsba kerülnek. A jogegységi panasz tanács (résztanács) akkor határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van. Az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről a főtitkár gondoskodik.

(2) A jogegységi panasz tanács

a) a jogegységi panasz érdemében határozattal,

b) a jogegységi panasz eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel

határoz.

(3) A jogegységi panasz tanács a határozatát zárt tanácskozás után szavazással, tartózkodó szavazat nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A jogegységi panasz tanács tagja a többségi határozattól eltérő álláspontját a határozat indokolásához csatolhatja.

(4) A jogegységi panasz tanács elnöke vezeti a tanácsot és szervezi annak munkáját. Ennek keretében minden olyan intézkedést megtehet és minden olyan végzést meghozhat, amit a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai nem utalnak kifejezetten a tanács hatáskörébe.

41/B. §[58] (1) Jogegységi panasznak van helye - a pervezetésre vonatkozó végzés kivételével - a Kúriának az eljárási törvény alapján további fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal (a továbbiakban ebben az alcímben együtt: felülvizsgálati kérelem) nem támadható határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától (a továbbiakban ezen alcímben: a Kúria közzétett határozata) jogkérdésben való eltérésre már hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.

(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

(3) A jogegységi panasz elbírálásából ki van zárva az alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kizárt bíró, valamint az a bíró, aki a jogegységi panasszal támadott határozat meghozatalát megelőző eljárásban részt vett.

41/C. §[59] (1) A jogegységi panaszt a 41/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult. A jogegységi panasz iránti eljárásban végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelemnek van helye, az annak alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint. A végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet a jogegységi panaszban kell előterjeszteni. A Kúriának a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás során eljáró tanácsa a panaszt az iratokkal együtt haladéktalanul a jogegységi panasz tanács elé terjeszti.

(2) A jogegységi panasz eljárás lefolytatása során - az ezen alcímben foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell a polgári perrendtartásról szóló törvénynek

a) a beadványokra,

b) az idézés tartalmára és módjára,

c) a kézbesítésre,

d) a kézbesítési kifogásra,

e) a határidő számítására,

f) az ítélkezési szünetre,

g) - a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján történő készítésére vonatkozó szabályok kivételével - az eljárás anyagának rögzítésére,

h) a költségkedvezményekre,

i) a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére,

j) az Európai Unió Bírósága, az Alkotmánybíróság és a Kúria eljárásának kezdeményezésére,

k) a perbeli jogutódlásra

vonatkozó szabályait.

(3) A jogegységi panaszban - a beadványra vonatkozó általános szabályokon túl - meg kell jelölni:

a) azt a határozatot, amellyel szemben a fél a panaszt előterjeszti,

b) azt a közzétett kúriai határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérést állít a fél.

(4) A jogegységi panasz eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviselet kötelező.

(5) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz befogadhatósága körében a Kúriához érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja, hogy az megfelel-e a törvényi feltételeknek. Ha a jogegységi panasz a végrehajtás felfüggesztése vagy azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, azt 30 napon belül a jogegységi panasz alapjául szolgáló eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(6) A jogegységi panasz tanács - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a jogegységi panaszt visszautasítja, ha

a) azt nem az arra jogosult nyújtotta be,

b) azt jogi képviselő közreműködése nélkül nyújtották be,

c) az eljárási illetéket nem vagy hiányosan fizették meg,

d) az elkésett,

e) az a 41/B. § (1) bekezdése alapján került előterjesztésre, de a felülvizsgálati kérelemben az előterjesztő nem hivatkozott a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre,

f) azt nem 2012. január 1. után hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai határozattól való eltérésre hivatkozással nyújtották be,

g) azt 2020. július 1-jét megelőzően hozott kúrai határozattal szemben nyújtották be, vagy

h) az nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, és a megfelelő kiegészítés az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem történt meg.

(7) A jogegységi panasz tanács a befogadott jogegységi panaszt az előterjesztő kivételével közli az annak alapjául szolgáló eljárásban az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultakkal, akik a közléstől számított 30 napon belül nyilatkozatot tehetnek.

(8) Ha a jogegységi panasz tanács indokoltnak tartja tárgyalás tartását, arra a panasz előterjesztőjét és a (7) bekezdésben meghatározott személyeket a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályai szerint idézi.

(9) A jogegységi panasz tanács a jogegységi panasz eljárást felfüggeszti, ha

a) az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának,

b) az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárásának,

c) a Kúriának az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásának

kezdeményezéséről határoz.

(10) A jogegységi panasz tanács az eljárást - annak bármely szakaszában - hivatalból megszünteti, ha

a) a (6) bekezdés alapján a jogegységi panasz visszautasításának lett volna helye,

b) a panasz előterjesztője meghal vagy megszűnik, feltéve, hogy a jogviszony természete a jogutódlást kizárja,

c) a panasz előterjesztője a panaszt visszavonta,

d) a panasz előterjesztője a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére a tanács elnöke által megállapított határidő alatt nem gondoskodik, vagy

e) a panasszal támadott határozatot, illetve azt a határozatot, amelytől jogkérdésben való eltérésre hivatkozik a panasz előterjesztője, az Alkotmánybíróság megsemmisíti vagy a panasz előterjesztése egyébként okafogyottá vált.

41/D. §[60] (1) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről és határozatában

a) a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha az eltérés indokolt volt;

b) megállapítja az eltéréssel okozott jogsértést, de a panasszal támadott határozatot hatályában fenntartja, ha

ba) a panaszt olyan ügyben nyújtották be, amelyben törvény a bíróság eljárására legfeljebb ötnapos határidőt állapít meg,

bb) más törvény így rendelkezik;

c) a panasszal támadott határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az eltérés nem volt indokolt.

(2) Ha jogegységi panasz tárgya felülvizsgálatot vagy felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó határozat és a jogegységi panasz tanács a jogkérdésben való nem indokolt eltérést megállapítja, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi és a bíróságot a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja.

(3) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. A határozat indokolásának elegendő csak erre a körülményre utalnia, az alkalmazott jogszabályok feltüntetése mellett, azzal, hogy az indokolásból ki kell derülnie, hogy az adott jogkérdés vonatkozásában a korábban közzétett és a megtámadott határozat között miért nem volt eltérés.

(4) Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasz elbírálásával összefüggésben felmerült költséget az állam viseli.

(5) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(6) Az (1) bekezdés c) pontja, valamint a (2) bekezdés alapján megismételt eljárásban a Kúria soron kívül jár el.

13. A jogegységi határozat közzététele[61]

42. §[62] (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap) és a Kúria honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a Kúria indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

(3)[63] Ha a jogegységi panasz tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

(4)[64] Ha a jogegységi panasz tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján ezt jelezni kell.

43. §[65] Törvény - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - az előzetes döntéshozatali indítvány elbírálására vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

44. §[66] A jogegységi panasz tanács eljárására vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Kúria ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a Kúria honlapján közzé kell tenni.

IV. FEJEZET

A KÚRIA ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA[67]

14. A Kúria önkormányzati tanácsának összetétele[68]

45. § (1) A Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32. cikk (4) és (5) bekezdésében foglalt ügyek elbírálására önkormányzati tanács működik.

(2)[69] Az önkormányzati tanács öt bíró tagból áll.

(3)[70]

15.[71]

46. §[72]

47. §[73]

48. §[74]

49. §[75]

50. §[76]

51. §[77]

52. §[78]

53. §[79]

54. §[80]

55. §[81]

56. §[82]

16.[83]

57. §[84]

58. §[85]

59. §[86]

60. §[87]

61. §[88]

V. FEJEZET[89]

17.[90]

62. §[91]

18.[92]

63. §[93]

64. §[94]

HARMADIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA

VI. FEJEZET

AZ OBH ELNÖKE, ELNÖKHELYETTESE ÉS AZ OBH

19. Az OBH elnöke

65. § Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek igazgatási tevékenysége felett.

20. Az OBH elnökének megválasztása

66. §[95] (1) Az OBH elnökét az Országgyűlés az Alaptörvény 25. cikk (6) bekezdésében foglaltak szerint választja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltöttek be és rendelkeznek az OBH elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.

(2) Az OBH elnöke nem választható újra.

67. § (1) A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére a korábbi elnök megbízatási ideje lejártát megelőző 3 hónapon belül, de legkésőbb a megbízatási idő lejártát megelőző negyvenötödik napon javaslatot tesz.

(2)[96] Ha az OBH elnökének megbízatása a 70. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 100 napon belül tesz javaslatot az OBH elnökének személyére.

(2a)[97] A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslattétel előkészítése keretében az OBH elnöki tisztségre történő jelentkezési felhívást tesz közzé. A felhívás tartalmazza a jelentkezési határidőt, a jelentkezés benyújtásának helyét, valamint az OBH elnöki tisztség betöltésének törvényi feltételeit. A jelentkezési határidő leteltét követően a jelentkezők névsorát és a jelentkezők önéletrajzát a köztársasági elnök megküldi az OBT-nek a jelentkezők törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozathozatal érdekében.

(2b)[98] A köztársasági elnök az OBH elnökének személyére vonatkozó javaslatát azon személyek közül választva teszi meg, amely személyek esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelelnek az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

(2c)[99] Az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében a jelentkezők névsorának és önéletrajzának kézhezvételétől számított 45 napon belül, a jelentkezők meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve, jelentkezőnként - indokolt - határozatot hoz, és azt haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közli a jelentkezővel és a köztársasági elnökkel.

(2d)[100] Ha az OBT a törvényi követelményeknek való megfelelőség kérdésében hozott határozatában azt állapítja meg, hogy a jelentkező nem felel meg az OBH elnökével szemben támasztott törvényi követelményeknek, a jelentkező mint kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) az OBT határozatával szemben annak kézbesítésétől számított 8 napon belül kifogással élhet.

(2e)[101] A kifogást az OBT-nél írásban kell benyújtani, kérelmezettként az OBT-t kell megjelölni. Az OBT a kifogást 5 munkanapon belül megküldi a közigazgatási ügyben eljáró Fővárosi Törvényszéknek.

(2f)[102] A Fővárosi Törvényszék a kifogás tárgyában 15 napon belül, egyszerűsített perben, 3 hivatásos bíróból álló tanácsban dönt, azzal, hogy a kifogásra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Fővárosi Törvényszék az OBT határozatának jogszerűségét vizsgálja. Ha a Fővárosi Törvényszék megállapítja a jogsértést, az OBT határozatát megsemmisíti és az OBT-t új határozat meghozatalára kötelezi. A Fővárosi Törvényszék a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja. A Fővárosi Törvényszék az ítéletét közli a kérelmezővel, az OBT-vel és a köztársasági elnökkel. Az ítélettel szemben további perorvoslatnak nincs helye.

(3) A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja. Azt a jelöltet, akit sikertelen választás után a köztársasági elnök újra jelöl, nem kell ismét meghallgatni.

(4) A választást a jelöltállítástól számított 15 napon belül meg kell tartani. Ha a javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök legkésőbb 30 napon belül új javaslatot tesz.

21. Az OBH elnökének jogállása

68. § (1) Nem választható az OBH elnökévé az,

a) aki az OBT tagja,

b)[103] aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,

c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel, vagy

f) aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBT tagjával vagy az OBH elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

(2) Az OBH elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba.

69. § (1) Az OBH elnökére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2)[104] Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az OBH elnök bírói szolgálati viszonya megszűnik.

22. Az OBH elnöke megbízatásának megszűnése

70. § (1)[105] Az OBH elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,

c) lemondással,

d)[106] az összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel vagy

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2)[107] Az OBH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.

(3) Az OBH elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(4)[108]

71. § (1) Az OBH elnöke a köztársasági elnök útján az Országgyűlés elnökéhez intézett nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(2) A megbízatásról történő lemondás ideje 6 hónap; a felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. A lemondási idő azon a napon kezdődik, amikor a lemondásról szóló jognyilatkozat az Országgyűlés elnökéhez megérkezik.

72. § (1) Ha az OBH elnöke az összeférhetetlenségét a megválasztásától számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az Országgyűlés a köztársasági elnök írásbeli indítványára - az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után - az indítvány kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében.

(2) Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH elnöke a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnöke a tisztségéből adódó jogköreit nem gyakorolhatja.

73. § Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki fel nem róható okból 90 napon túlmenően nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak. A felmentést a köztársasági elnök indítványozhatja.

74. § (1) Tisztségtől való megfosztással szűnik meg a megbízatás, ha az OBH elnöke neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. A tisztségtől való megfosztást a köztársasági elnök vagy az OBT a tagjai kétharmadának szavazatával meghozott határozatával indítványozza az Országgyűlésnél.

(2) A tisztségtől való megfosztást az (1) bekezdésben foglaltak szerinti indítvány megtételére jogosult, az arra alapot adó ok vizsgálatát követően - az okok részletes kifejtésével, és az azok alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozhatja. Az indítványt az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága megvizsgálja, és javaslatot tesz az Országgyűlésnek a határozat tartalmára.

75. § (1)[109] Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, legalább az elnöki megbízatását megelőzővel azonos szintű bíróságra, illetve ha járásbírósági vagy közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró volt, legalább törvényszékre tanácselnöknek kell kinevezni.

(2)[110] Ha az OBH elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

23. Az OBH elnökének feladatai

76. § (1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében

a) kialakítja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot,

b) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között - normatív utasításként - a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, továbbá ajánlásokat és határozatokat hoz,

c) képviseli a bíróságokat,

d)[111] a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál,

e) a bíróságok véleményét az OBH-n keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét, és

f) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor.

(2) Az OBH elnöke az OBH irányításával kapcsolatos feladatkörében

a) irányítja az OBH tevékenységét,

b) megállapítja az OBH szervezeti és működési szabályzatát, és

c) javaslatot tesz az OBH elnökhelyetteseinek kinevezésére és felmentésére.

(3) Az OBH elnöke a bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében

a)[112] összeállítja - a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete, valamint az OBT tekintetében az OBT által meghatározott, továbbá a Kúria tekintetében a Kúria elnöke véleményének kikérésével és ismertetésével meghatározott - a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé,

b) meghívottként részt vesz a Kormány, továbbá az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat bíróságokra vonatkozó költségvetési fejezetének megtárgyalásakor,

c)[113] az OBT cím kivételével ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezete tekintetében azzal, hogy év közben

ca) az OBT előirányzatait nem csoportosíthatja át,

cb) a Kúria előirányzatait a fejezetébe tartozó költségvetési szervekhez - a költségvetési szervek létszám-előirányzatának változása miatt szükséges átcsoportosítások kivételével - a Kúria elnökének egyetértésével csoportosíthatja át,

d) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

e) irányítja a bíróságok belső ellenőrzését,

f) az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve meghatározza a cafetéria-juttatás éves összegét, és

g)[114] az érdek-képviseleti szervekkel együttműködve, valamint az OBT egyetértésével megállapítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.

(4) Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateherméréssel kapcsolatos feladatkörében[115]

a)[116] a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szóló fejezetének létszám-előirányzata, valamint a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének mutatói alapján meghatározza a bíróságok, a bíróságokon belül a kollégiumok, a törvényszékek esetében az illetékességi területükön működő járásbíróságokkal együttes, szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát az OBT - központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembevételével adott - egyetértésével,

b)[117]

c)[118]

d) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról, és

e)[119] meghatározza és szükség esetén évente felülvizsgálja az OBT egyetértésével a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapokat és módszereket, legalább évente egy alkalommal áttekinti a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként meghatározza a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhét.

(5) Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében

a) kiírja a bírói álláspályázatokat,

b) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,

c) a bírót első kinevezésekor - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetben - beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra,

d) beosztja a katonai bírót a katonai tanácsba, valamint a Magyar Honvédségnél fennálló hivatásos szolgálati viszonyának megszűnésekor más bírói munkakörbe,

e)[120] kijelöli - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 680. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben ítélkező bírákat és a bírósági közvetítői tevékenységet végző bírákat, valamint a Fővárosi Ítélőtábla elnökének javaslatára a Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási ügyben, az ítélőtábla elnökének javaslatára az ítélőtáblán munkaügyi ügyekben, a törvényszék elnökének javaslatára a törvényszéken közigazgatási és munkaügyi ügyekben eljáró bírákat, továbbá dönt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés megszüntetéséről, a bíró hozzájárulása nélküli megszüntetés esetén az OBT egyetértésével,

f)[121] beoszthatja a bírót a Kúriára, az OBH-ba, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott szervhez (a továbbiakban: érintett szerv), - az OBH-ba történő beosztás kivételével - az OBT egyetértésével, illetve dönt a beosztás megszüntetéséről és a bírónak ismét tényleges bírói álláshelyre történő beosztásáról,

g) dönt a bíró áthelyezéséről,

h)[122] dönt az OBT egyetértésével - továbbá a Kúriára történő kirendelés esetén a Kúria bírói tanácsa, valamint a Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértésével - a bíró más szolgálati helyre történő kirendeléséről, ha a kirendelés nem a törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróság között vagy a törvényszék illetékességi területén működő járásbíróságok között történik,

i) dönt a bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásáról,

j) dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges,

k)[123]

l)[124]

m) kinevezi és felmenti a törvényben meghatározott bírósági vezetőket,

n)[125]

o) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a nemzetiségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden nemzetiségi önkormányzat választhasson.

(6) Az OBH elnöke a bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében

a) jóváhagyja az ítélőtáblák, továbbá a törvényszékek szervezeti és működési szabályzatát,

b)[126] irányítja és ellenőrzi - a járásbírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,

c) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát, és

d) a b) és c) pont szerinti vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja.

(7) Az OBH elnöke a képzéssel kapcsolatos feladatkörében

a) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását, továbbá meghatározza a regionális képzési feladatokat, és

b)[127] meghatározza az OBT egyetértésével a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait,

c)[128] kinevezi a Magyar Igazságügyi Akadémia vezetőjét,

d)[129] meghatározza a bírósági fogalmazók egységes központi képzésének rendszerét.

(8) Az OBH elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében

a)[130] félévente tájékoztatja a tevékenységéről az OBT-t, az OBT által meghatározott felépítésű tájékoztatóban,

b) évente tájékoztatja a Kúria, az ítélőtáblák, valamint a törvényszékek elnökeit a tevékenységéről,

c)[131] a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről évente az Országgyűlésnek, továbbá az éves beszámolók között egy alkalommal az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának beszámol,

d) gondoskodik a Bírósági Határozatok Gyűjteményének közzétételéről,

e)[132] az igazságügyért felelős miniszter felkérésére elrendeli a bíróságokon a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges adatok gyűjtését,

f)[133] tájékoztatást ad az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére - amennyiben szükséges, a bíróságok véleményét beszerezve - a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben, és

g)[134] az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsátja a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatokat, valamint mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.

(9) Az OBH elnöke egyéb feladatkörében

a) ellátja az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,

b)[135] ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerint a cím adományozásáról az OBT dönt, "címzetes törvényszéki bíró", "címzetes táblabíró", "címzetes kúriai bíró", "kúriai tanácsos" cím adományozását, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi cím adományozását, valamint kitüntetés, díj, oklevél vagy plakett adományozását kezdeményezi az OBT-nél, továbbá ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény cím adományozására az OBH elnökét jogosítja fel, dönt a "címzetes törvényszéki bíró", "címzetes táblabíró", "címzetes kúriai bíró", "kúriai tanácsos" cím adományozásáról,

c) biztosítja az érdek-képviseleti szervek jogainak gyakorlását, és

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(10)[136] Az OBH elnökét

a) az általános központi igazgatással,

b) a létszámgazdálkodással,

c) a bíróságok költségvetésével,

d) a statisztikai adatgyűjtéssel, az ügyelosztással és a munkateher méréssel,

e) a személyzeti kérdésekkel,

f) a bíróságok igazgatásával és

g) a képzéssel

kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben megilleti a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok kezelésének joga.

(11)[137] Az OBH elnöke az OBT-nek az OBT által a (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, változtatás nélkül rögzíti a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatában és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolójában.

(12)[138] Az OBH elnöke a statisztikai adatgyűjtéssel kapcsolatos, a (4) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva, az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából egyedi, meghatározott célú statisztikai adatgyűjtés keretében tájékoztatja az igazságügyért felelős minisztert azokról az adatokról, amelyekből megállapítható a bíróságon folyamatban lévő és befejezett eljárás teljes időtartama az eljárás megindításától annak jogerős befejeződéséig, ideértve a bírósági eljárást megelőző, más szerv által lefolytatott hatósági vagy egyéb közhatalmi eljárás (a továbbiakban: megelőző eljárás), a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárás, valamint a jogorvoslati eljárás alapján megismételt eljárás időtartamát is. Ezen adatgyűjtés alapján az eljárás teljes időtartama mellett annak is megállapíthatónak kell lennie, hogy annak kezdetétől a jogerős vagy végleges befejeződéséig meddig tartott a megelőző eljárás, illetve a bírósági eljárás.

(13)[139] A (8) bekezdés g) pontja szerinti esetben, ha a megkeresésben kért határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében már közzétették, az így közzétett határozatot kell rendelkezésre bocsátani. Más esetben a személyazonosításra alkalmatlanná tételre alkalmazni kell a 166. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket. Az OBH elnöke a megkeresés teljesítése során egyeztetést kezdeményezhet az igazságügyért felelős miniszterrel annak érdekében, hogy a megkeresés teljesítése ne eredményezzen a bíróságok számára aránytalan ügyterhet.

77. § (1) Az OBH elnöke a 76. §-ban meghatározott jogköröket a Kúria és a Kúria elnöke tekintetében a Kúria elnökének a törvényben foglalt jogai és kötelezettségei figyelembevételével, az azokból következő eltéréssel gyakorolja.

(2)[140] Az OBH elnökének határozatait az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. Az OBH elnöke indokolja azokat a határozatait, amelyekhez az OBT egyetértése vagy kötelező véleménye szükséges, egyéb határozatait pedig a szükséghez képest indokolja.

(3)[141] Az OBH elnökének szabályzatát a Magyar Közlönyben, ajánlását és - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában kell közzétenni.

(4)[142] Az OBH elnöke a központi honlapon közzéteszi a bíróságok általános helyzetéről és a bíróságok igazgatási tevékenységéről szóló, az Országgyűlés számára készített beszámolót, továbbá a kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázók meghallgatásának jegyzőkönyveit.

(5) Az intraneten kell közzétenni az OBH elnökének az OBH működése során e körben hozott határozatait és eljárási határozatait.

(6) Az OBH elnöke a közérdeklődésre számot tartó határozatairól sajtóközleményt készít.

(7)[143] Az OBH elnöke a 76. § (8) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tájékoztatást, illetve beszámolót úgy készíti el, hogy abban részletezi a 76. §-ban foglalt érintett hatásköreit, valamint külön kitér a 76. § (4) bekezdés b) pontjában, és a 76. § (5) bekezdés b), h) és m) pontjaiban meghatározott hatáskörei gyakorlásának szempontjaira és körülményeire.

77/A. §[144] (1) A bíró az OBH elnöke által alkotott szabályzattal szemben alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha fennállnak az Alkotmánybíróságról szóló törvényben az alkotmányjogi panasz benyújtására meghatározott feltételek.

(2)[145] Az OBH elnökének személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében hozott, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró munkaügyi pert kezdeményezhet, kivéve, ha törvény alapján a szolgálati jogvita elbírálása a szolgálati bíróság hatáskörébe tartozik.

24. Az OBH elnökhelyettesei

78. §[146] (1) Az OBH-ban elnökhelyettesek működnek, akik közül legalább egy bíró.

(2) Az OBH elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - az OBH elnöke által meghatározott rendben az OBH elnökhelyettesei helyettesítik, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ha az OBH elnökének tisztsége nincs betöltve, az OBH elnökét az a bíró OBH elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Helyettesítésre jogosult hiányában az OBH elnökének feladatait az OBT elnöke látja el.

79. § (1)[147] Az OBH elnökhelyetteseit a köztársasági elnök pályázat útján, az OBH elnökének javaslatára határozatlan időre nevezi ki.

(2) A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatot az OBH elnöke írja ki, egyebekben a pályázatra a 130. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2a)[148] Az OBH elnöke annak a pályázónak az OBH elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel az OBH elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek. Az OBH elnöke a pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában pályázónként történő határozathozatal érdekében. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérelmező a pályázó,

b) a Fővárosi Törvényszék az ítéletét a kérelmezővel, az OBT-vel és az OBH elnökével közli.

(2b)[149] Az OBH elnökhelyettesévé az a bíró vagy igazságügyi alkalmazott nevezhető ki, aki legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik és legalább 2 évig bírósági vezetői tisztséget töltött be, továbbá rendelkezik az OBH elnökhelyettesi tisztség betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással.

(3)[150] Az OBH elnökhelyettesévé nem nevezhető ki az, akivel szemben a 68. § (1) bekezdésében felsorolt összeférhetetlenségi okok valamelyike áll fenn, továbbá az, aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével.

80. § (1)[151] Az OBH elnökhelyettese bíró vagy igazságügyi alkalmazott.

(2)[152] Az OBH elnökhelyettese felett a munkáltatói jogokat az OBH elnöke gyakorolja.

(3)[153] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az OBH elnökhelyettesére - amennyiben bíró - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

81. § (1) Az OBH elnökhelyettesének megbízatása megszűnik:[154]

a) lemondással,

b) az összeférhetetlenség kimondásával,

c) felmentéssel vagy

d) a szolgálati jogviszony megszűnésével.

(2)[155] Az OBH elnökhelyettese megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az OBH elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az OBH elnökének javaslatára a köztársasági elnök határoz.

82. § A lemondást írásban kell közölni az OBH elnökével. A lemondási idő 6 hónap. A lemondási időt az OBH elnöke ennél rövidebb időben is megállapíthatja. A megbízatás az annak megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon szűnik meg. A lemondás az érintett ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

83. § (1)[156] Ha az OBH elnökhelyettese az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, a köztársasági elnök az OBH elnökének írásbeli indítványára, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt az összeférhetetlenség kimondásának kérdésében.

(2)[157] Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az OBH elnökhelyettese a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(3) Az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséig az OBH elnökhelyettese a tisztségéből adódó jogkörét nem gyakorolhatja.

84. §[158] A köztársasági elnök felmenti az OBH elnökhelyettesét, ha az OBH elnöke - az indítvány okának részletes kifejtésével és az annak alapjául szolgáló iratok egyidejű csatolásával - indítványozza.

85. §[159] Ha az OBH elnökhelyettese bíró, a megbízatás megszűnése esetén a 75. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

25. Az OBH

86. § (1) Az OBH önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest.

(2) Az OBH-t az OBH elnöke vezeti.

(3) Az OBH

a)[160] előkészíti az OBH elnökének határozatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,

b)[161] képviseli az OBH elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban,

c) vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét, és

d) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

87. § (1) Az OBH-ba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetve meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

(2) Az OBH-ba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OBH elnöke kezdeményezhet.

(3) Az OBH-ba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSÁNAK FELÜGYELETE

26. Az OBT létszáma, összetétele

88. § (1)[162] Az OBT a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete. Az OBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában.

(2)[163] Az OBT önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest.

(3) Az OBT létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró.

(4) Az OBT 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

89. § (1) Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli.

(2)[164] Az OBT elnökét és elnökhelyettesét az OBT tagjai maguk közül - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - 3 évre választják. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztségre az OBT bármely tagja jelöltet javasolhat. Az OBT a jelöltek közül titkos szavazással, egyszerű többséggel választja meg az elnököt és az elnökhelyettest. A szavazás eredményét az OBT határozatban rögzíti. Szavazategyenlőség esetén az OBT megismételt szavazást tart. Az OBT elnöke és elnökhelyettese újraválasztható.

(2a)[165] Ha az OBT elnökének vagy elnökhelyettesének megválasztásakor az OBT megbízatási idejéből kevesebb mint 3 év van hátra, a megbízatás az OBT megbízatásának idejéig tart.

(3)[166] Az OBT elnökét - akadályoztatása esetén, ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az OBT elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező OBT tag helyettesíti.

(4)[167] Az OBT elnöke és elnökhelyettese juttatásként a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározottak szerint budapesti lakóház vagy lakás használatára jogosult.

(5)[168] Az OBT elnökét és elnökhelyettesét e tisztségéből eredő feladatai ellátása érdekében mentesíteni kell a bírói munka alól.

89/A. §[169] Az OBT elnöke

a) vezeti és képviseli az OBT-t,

b) a költségvetési keretek között gondoskodik az OBT működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

c) irányítja az OBT pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) gyakorolja az OBT igazságügyi alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

89/B. §[170] (1) Az OBT elnökének és elnökhelyettesének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) lemondással,

c) az OBT tagság megszűnésével, vagy

d) felmentéssel.

(2) Az OBT elnöke és elnökhelyettese megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az OBT állapítja meg.

(3) A lemondást írásban kell közölni az OBT-vel.

(4) Az OBT elnökét vagy elnökhelyettesét a feladataival kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával felmenti.

90. § (1) Az OBT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(2) Nem választható az OBT tagjává az,

a)[171] aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,

e) aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével,

f)[172] aki a választás évében betölti a felmentési okként meghatározott életkort vagy

g) aki korábban már tagja volt az OBT-nek.

91. § (1)[173] Az OBT tagjait megválasztani jogosult küldöttértekezlet a küldöttek közül az OBT bíró tagjává 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót választ.

(2) A küldöttértekezlet az OBT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg a küldöttek közül 14 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával - póttaggá választ az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén az (1) bekezdésben meghatározott bírósági szintenként jelöltek közül - a törvényben meghatározott számban - azokat kell az OBT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

92. § Ha a póttagok létszáma 5 alá csökkent és az OBT zavartalan működése vagy a 91. § (1) bekezdésben meghatározott felső határok érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 14 főre kell kiegészíteni.

93. § A küldöttértekezlet küldötteit a Kúria teljes ülésén, az ítélőtábla, valamint a törvényszék összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.

94. § (1) A Kúria teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 20 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 10 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a 20 főt nem haladhatja meg és 2 - törvényszék esetében 3 - főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.

(2) Küldötté az jelölhető és választható, aki OBT taggá választható a 90. §-ban foglalt feltételek alapján.

(3)[174] A törvényszéken a küldötteket úgy kell megválasztani, hogy azok közül legalább egy járásbírósági bíró legyen.

(4)[175] A Kúriára, az OBH-ba, valamint az érintett szervhez beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság összbírói értekezletén választanak.

95. § (1) A küldöttek személyére bármely bíró javaslatot tehet.

(2) A javasolt bíró legkésőbb az összbírói értekezlet előtt 5 nappal nyilatkozik a küldötté jelölés elfogadásáról.

(3) Ha a javasolt bíró a küldötté jelölést elfogadja, a (2) bekezdésben megjelölt nyilatkozattal együtt csatolja az önéletrajzát, amely az OBT tagsági tevékenységére vonatkozó terveit is tartalmazza.

96. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket a 93. §-ban említett bíróságok elnökei legkésőbb az OBT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(2) Az összbírói értekezlet a küldöttek választásáról titkos szavazással, szavazattöbbséggel határoz.

97. § (1) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OBH elnökének.

(2) Az OBH elnöke a legidősebb küldöttet (a továbbiakban: a küldöttek korelnöke) felkéri a küldöttértekezlet összehívására, levezetésére.

(3)[176] Az OBH elnöke a (2) bekezdésben foglalt felkéréssel egyidejűleg a legidősebb kúriai, ítélőtáblai, törvényszéki, járásbírósági küldöttből álló 4 tagú jelölő bizottságot - a szakmai önéletrajzok továbbítása mellett - felkéri, hogy a 99. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a küldöttek közül a tagok és a póttagok személyére tegyen javaslatot.

98. § (1) A küldöttértekezletet - az OBH elnöke útján - a küldöttek korelnöke hívja össze, legkésőbb az OBT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat.

(2) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(3) A küldöttértekezletet a küldöttek korelnöke vezeti.

(4) A küldöttértekezleten - jelölési és szavazati jog nélkül - részt vehet és felszólalhat a Kúria elnöke és az OBH elnöke.

99. § (1) Az OBT választott bíró tagjainak és a póttagjainak személyére a jelölőbizottság - a 91. § (1) bekezdésében meghatározott felső határok, továbbá a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. Bármely küldött további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(2) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.

100. § (1) Megválasztott tagnak, póttagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább 50 százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg - a 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja. A szavazatokat a Kúria 3 legfiatalabb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

(2) A küldöttek korelnöke a küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül megküldi az OBH elnökének, aki azt haladéktalanul továbbítja a Kúria elnökének, valamint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökeinek.

101. § Az OBT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OBT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

102. § Az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OBT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

27. Az OBT feladatai

103. § (1) Az OBT az általános központi igazgatás területén

a) ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,

b)[177] a bíróságokat érintő jogszabály alkotására tehet javaslatot a jogszabályalkotás kezdeményezésére jogosultnál, valamint véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - az igazságszolgáltatási rendszert érintő jogszabályok tervezetét,

c) véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat.

d)[178] jóváhagyja a szolgálati bíróság ügyrendjét és közzéteszi azt a központi honlapon, továbbá jóváhagyja a szolgálati bíróság előző évi ügyforgalmáról, valamint ítélkezési gyakorlatáról szóló tájékoztatóját és közzéteszi azt az intraneten,

e)[179] elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon.

(2) Az OBT a költségvetés területén

a)[180] ellátja a fejezetet irányító szerv vezetőjének feladatait az OBT cím tekintetében, továbbá összeállítja a költségvetésére vonatkozó javaslatát és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, valamint véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,

b) ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását, és

c)[181] egyetértési jogot gyakorol a bíráknak és bírósági vezetőknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 189. § (1) és (2) bekezdése szerinti egyéb juttatások részletes feltételeinek és mértékének szabályai tekintetében azzal, hogy ez az egyetértési jog kiterjed minden olyan egyéb juttatásra, amelyet a bíráknak és bírósági vezetőknek a bíróságok éves költségvetésében biztosított előirányzatoktól függően, a cafetéria-rendszeren kívül ítélnek oda.

(2a)[182] Az OBT a statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén

a) kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b)[183] egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (4) bekezdés

ba) a) pontja szerinti feladatkörében a szükséges bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámok meghatározására vonatkozó döntése tekintetében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott keretek figyelembevételével,

bb) e) pontja szerinti feladatkörében a bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok és módszerek meghatározására, továbbá a munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulásának áttekintésére, valamint bírósági szintenként és ügyszakonként a peres és nemperes eljárások átlagos országos munkaterhének meghatározására vonatkozó döntése tekintetében.

(3)[184] Az OBT a személyzeti területen

a)[185] kötelező véleményt ad az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelentkező személy törvényi követelményeknek való megfelelőségéről, valamint az OBH elnökhelyettesének és a Kúria elnökhelyettesének tisztségére pályázó személy törvényi követelményeknek való megfelelőségéről a jelentkezők, illetve a pályázók személyes meghallgatásán elhangzottakat is figyelembe véve,

b) meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

c) egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,

d) egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását [132. § (6) bekezdés],

e)[186] dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,

f) évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,

g) kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,

h) felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,

i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,

j) az OBH elnökének kezdeményezése alapján "címzetes törvényszéki bíró", "címzetes táblabíró", "címzetes kúriai bíró", "kúriai tanácsos" címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat,

k)[187] a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól,

l)[188] a bíró nyugállományba helyezése vagy a felmentési okként meghatározott életkor elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről.

m)[189] egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének a 76. § (5) bekezdés

ma) e) pontja szerinti feladatkörében a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése,

mb) f) pontja szerinti feladatkörében a bíró Kúriára és érintett szervhez történő beosztásáról szóló döntése,

mc) h) pontja szerinti feladatkörében a bíró kirendeléséről szóló döntése,

tekintetében,

n)[190] egyetértési jogot gyakorol a Kúria elnökének a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben foglaltak szerint a kijelölés bíró hozzájárulása nélküli megszüntetéséről szóló döntése tekintetében,

o)[191] egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a bírói tanács rangsorában szereplő pályázó részt vett,

p)[192] egyetértési jogot gyakorol az OBH elnökének és a Kúria elnökének a bírósági vezetői pályázatot eredménytelenné nyilvánító döntése tekintetében, ha a pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett,

q)[193] a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló igazságügyi miniszteri rendelet tervezetére kötelező véleményt ad, amelytől nem térhet el az igazságügyért felelős miniszter.

(4) Az OBT a képzés területén

a) javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és

b)[194] egyetértési jogot gyakorol a bírák képzési rendszerének és a bírák képzési kötelezettsége teljesítésének szabályai tekintetében.

(4a)[195] Az OBT a tájékoztatás területén meghatározza az OBH elnökének az OBT felé fennálló féléves tájékoztatási kötelezettsége tekintetében a tájékoztató felépítését.

(4b)[196] Azon jogszabályok esetében, amelyeknek a tervezetét az OBT az (1) bekezdés b) pontja alapján véleményezi, továbbá amelynek tervezetére a (3) bekezdés q) pontja alapján kötelező véleményt ad, a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 napnak el kell telnie.

(5) Az OBT ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

103/A. §[197] (1) Az OBT a bíróságok igazgatásával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz, információhoz és adathoz - beleértve a személyes adatokat is - hozzáférhet. Az OBT által megkeresett a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül eleget tesz a megkeresésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumról, adatról az OBT másolatot készíthet.

28. Az OBT működése

104. § (1)[198] Az OBT a tárgyévet megelőzően meghatározza tárgyévi költségvetését, amelyet közöl az OBH elnökével. Az OBT elnöke gazdálkodik az OBT rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. Az OBT működését biztosító igazgatási feladatokat ellátó, az OBT igazságügyi alkalmazottaiból álló titkárság segíti az OBT munkáját.

(2) Az OBT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat.

(3)[199] Az OBT az egyetértési jogkörében hozott határozatokat, valamint a kötelező véleményadási jogkörében hozott határozatokat részletesen indokolja.

105. § (1) Az OBT szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az OBT elnöke hívja össze.

(2)[200] Az OBT ülését össze kell hívni, továbbá a javasolt kérdést napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja. A Kúria teljes ülése, valamint bármely ítélőtábla vagy törvényszék összbírói értekezlete kezdeményezheti az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.

(3) Az OBT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(4) Az OBT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5)[201] Az OBT bírósági elnök tagjai - ideértve a Kúria elnökét is -, valamint elnökhelyettes tagjai nem vehetnek részt az igazgatási tevékenységükkel kapcsolatos tanácskozásokon és határozatok meghozatalában.

106. §[202] (1) Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Az ülésen tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal részt vevők által meghívott eseti szakértő, továbbá az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdek-képviseleti szervezet képviselője. Az OBT ülésén jegyzőkönyvvezető vesz részt.

(2)[203] Az OBT ülésén - akadályoztatása esetén - az igazságügyért felelős minisztert államtitkár, az OBH elnökét az OBH bíró elnökhelyettese, a legfőbb ügyészt legfőbb ügyész helyettes, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét elnökhelyettes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét elnökhelyettes helyettesíti.

(3) Az OBT zárt ülést rendelhet el, különösen, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. Zárt ülés elrendelése esetén a tanácskozási joggal rendelkezők sem vehetnek részt az ülésen, kivéve, ha az OBT eltérően rendelkezik.

107. § (1)[204] Az OBT ülésén elhangzottakról jegyzőkönyv, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről összefoglaló készül. A jegyzőkönyv és az összefoglaló elkészítéséről az OBT elnöke gondoskodik. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésen tárgyalt napirendi pontok és döntések tömör összegzését.

108. § (1) A központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről készült összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.

(2) Az intraneten kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet, kivéve ha az OBT zárt ülést tartott.

108/A. §[205] (1) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha az igazságügyért felelős miniszter a 103. § (3) bekezdés q) pontja szerinti miniszteri rendelet tervezetének véleményezését nem tette lehetővé vagy az OBT által adott kötelező véleménytől eltért.

(2) A jogorvoslati kérelmet a rendelet kihirdetését követő 15 napon belül kell előterjeszteni.

(3) Ha a jogorvoslati kérelem elkésett, azt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. A határidő elmulasztásának következményét nem lehet alkalmazni, ha az Alkotmánybíróságnak címzett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták.

(4) A jogorvoslati kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(5) Ha nincs helye a (3) bekezdés szerinti visszautasításnak, az Alkotmánybíróság a jogorvoslati kérelemről 90 napon belül dönt.

(6) Ha az OBT jogorvoslati kérelmében erre irányuló konkrét kérelmet terjeszt elő, az Alkotmánybíróság a kihirdetett, de hatályba nem lépett, az (1) bekezdés szerinti miniszteri rendelet vizsgálata során kivételesen felfüggesztheti a miniszteri rendelet vagy a miniszteri rendelet meghatározott rendelkezésének hatálybalépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség.

(7) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a miniszteri rendeletet megsemmisíti.

(8) Ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme nem megalapozott, az OBT jogorvoslati kérelmét elutasítja.

(9) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért abban az esetben is, ha a jogszabály előkészítéséért felelős szerv nem tette lehetővé az OBT számára a 103. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogszabály tervezetének a véleményezését. A jogorvoslati kérelem elbírálása során a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha az OBT jogorvoslati kérelmében erre irányuló konkrét kérelmet terjeszt elő, az Alkotmánybíróság a kihirdetett, de hatályba nem lépett, e bekezdés szerinti jogszabály vizsgálata során kivételesen felfüggesztheti a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatálybalépését, ha súlyos és helyrehozhatatlan kár vagy hátrány elkerülése, az Alaptörvény vagy a jogbiztonság védelme érdekében azonnali intézkedésre van szükség,

b) ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt megsemmisíti.

(10) Az OBT az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért, ha valamely kihirdetett jogszabály, illetve jogszabályi rendelkezés az OBT jogait sérti. A kérelemre a (2)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha az Alkotmánybíróság azt állapítja meg, hogy az OBT jogorvoslati kérelme megalapozott, a jogszabályt, illetve jogszabályi rendelkezést megsemmisíti.

108/B. §[206] (1) Ha valamely szervezet, illetve személy az OBT-nek a 103/A. §-ban biztosított jogán alapuló megkeresését elutasítja vagy a 103/A. §-ban meghatározott határidőn belül nem teljesíti azt, az OBT mint felperes a hozzáférés biztosítása iránt pert indíthat a megkeresett szervezet, illetve személy mint alperes ellen a megkeresés elutasításának közlésétől vagy a megkeresés teljesítésére nyitva álló határidő lejártától számított 15 napon belül.

(2) A perindításra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye.

(3) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(4) A bíróság a per minden szakaszában soron kívül jár el.

(5) A megkeresés elutasításának, illetve a megkeresés nem teljesítésének jogszerűségét és indokait az alperesnek kell bizonyítania.

(6) A perben

a) igazolásnak - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve -,

b) viszontkeresetnek,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

d) felfüggesztésnek - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 126. §-ában meghatározott eseteket kivéve -,

e) bírósági meghagyás kibocsátásának,

f) keresetkiterjesztésnek,

g) beavatkozásnak és

h) felülvizsgálatnak

nincs helye.

(7) A perben a perfelvételi szakra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 31/A. §-ában foglaltakat, az érdemi tárgyalási szakra az Infotv. 31/B. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(8) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, határozatában az alperest - a hozzáférés teljesítésére rendelkezésre álló határidő meghatározásával - a kért hozzáférés biztosítására kötelezi.

(9) A bíróság az ítéletét annak meghozatalától és kihirdetésétől számított tizenöt napon belül írásba foglalja, az ítélet meghozatalát és kihirdetését legfeljebb tizenöt napra halaszthatja el.

(10) A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles elbírálni. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított három napon belül kérheti tárgyalás tartását, és öt napon belül köteles előterjeszteni írásban a fellebbezési ellenkérelmet és az esetleges csatlakozó fellebbezést.

(11) A perben az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

108/C. §[207] (1) Az OBT mint felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) szerint mulasztási pert indíthat, az OBH vagy a Kúria mint alperes ellen az OBT-vel szemben fennálló, törvényben meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt. A keresetlevelet a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha a kötelezettség teljesítésére törvény nem határoz meg határidőt, az OBT a perindítást megelőzően észszerű határidő megadásával felhívja a kötelezettet a törvényben meghatározott kötelezettsége teljesítésére.

(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(3) A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.

(4) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.

108/D. §[208] (1) Az OBH, a Kúria, illetve az igazságügyért felelős miniszter mint felperes a Kp. szerint mulasztási pert indíthat az OBT-vel mint alperessel szemben, ha az OBT törvényben meghatározott egyetértési jogának a gyakorlását, illetve kötelező véleményadási kötelezettségét elmulasztja. A keresetlevelet a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő lejártától számított 15 napon belül kell előterjeszteni. Ha a kötelezettség teljesítésére törvény nem határoz meg határidőt, az OBH, a Kúria, illetve az igazságügyért felelős miniszter a perindítást megelőzően észszerű határidő megadásával felhívja az OBT-t a törvényben meghatározott egyetértési, illetve véleményadási kötelezettsége teljesítésére.

(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(3) A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.

(4) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.

108/E. §[209] (1) Az OBT közigazgatási perben megtámadhatja az OBH-nak vagy a Kúriának az OBT törvényben meghatározott jogának figyelmen kívül hagyásával hozott

a) egyedi döntését,

b) a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó általános hatályú rendelkezését vagy

c) normatív utasítását.

(2) A per a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik.

(3) A keresetlevelet az (1) bekezdés szerinti igazgatási cselekmény közzétételtől - ennek hiányában a tudomásszerzéstől - számított 15 napon belül kell benyújtani a bíróságnál.

(4) Az OBT

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazgatási cselekmény halasztó hatályának,

b) a normatív utasítás ideiglenes alkalmazási tilalmának

elrendelését kérelmezheti az azonnali jogvédelemre vonatkozó szabályok szerint.

(5) Ha az OBH vagy a Kúria az (1) bekezdés szerinti igazgatási cselekmény meghozatala során az OBT törvényben meghatározott jogának gyakorlását nem biztosította vagy egyetértési és kötelező véleményadási jog esetén annak tartalmát figyelmen kívül hagyta vagy azzal ellentétes rendelkezést hozott, a bíróság

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti igazgatási cselekményt megsemmisíti,

b) normatív utasítás esetén kötelezi a normatív utasítás megalkotására jogosultat, hogy az OBT kötelező erejű véleményadáshoz való jogát figyelmen kívül hagyó normatív utasítást helyezze hatályon kívül.

(6) Ha a bíróság a normatív utasítás ideiglenes alkalmazási tilalmát rendelte el, akkor az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ideiglenes alkalmazási tilalom meghosszabbodik a normatív utasítás hatályon kívül helyezéséig. Az ideiglenes alkalmazási tilalmat elrendelő végzést és az (5) bekezdés b) pontja szerinti jogerős ítéletet a normatív utasítás közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően közzé kell tenni.

(7) Az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárásban az ítélőtábla által hozott végzésekkel szemben fellebbezésnek nincs helye.

(8) A perben felülvizsgálatnak nincs helye.

(9) A perben hozott ítéletben foglaltak teljesítésének elmaradása esetén a Kp. 153. § (6) bekezdése nem alkalmazható.

108/F. §[210] (1) A 108/B., 108/C. és a 108/E. § rendelkezései alapján, ha a törvényi kötelezettség szerinti hatáskör gyakorlója

a) az OBH elnöke, az OBH vagy az OBH valamely szervezeti egysége, az eljárást az OBH ellen,

b) a Kúria elnöke, vagy a Kúria valamely bírói testülete, az eljárást a Kúria ellen

kell megindítani.

(2) A 108/D. § alapján a pert

a) az OBH indítja meg, ha az OBT által elmulasztott kötelezettség az OBH elnökével, az OBH-val vagy az OBH valamely szervezeti egységével szemben,

b) a Kúria indítja meg, ha az OBT által elmulasztott kötelezettség a Kúria elnökével vagy a Kúria valamely bírói testületével szemben

áll fenn.

(3) A 108/B., 108/C. és 108/E. § szerinti esetben a Fővárosi Törvényszék határozatának kötelezettje a törvényi kötelezettség szerinti hatáskör gyakorlója.

108/G. §[211] A 108/A-108/E. § rendelkezései nem érintik az egyéb jogszabályok által biztosított bírósághoz fordulás iránti jogot.

109. § Az OBT a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.

29. Az OBT tagjainak jogállása

110. § (1) Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

(2) Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(3) Az OBT választott bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható.

(4) Az OBT tagja nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a)[212] az ellene indított fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(5) Az OBT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

111. § (1) Az OBT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) az OBT-tagságról való lemondással,

d) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

e) ha a 90. § (2) bekezdés d) és e) pontjában szabályozott ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

f) ha az OBT-tagsággal kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta, vagy

g) ha a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja.

(2) A Kúria elnökének OBT-tagsága akkor szűnik meg, ha a Kúria elnöki megbízatása megszűnik.

30. Az OBT tag jogai és kötelességei

112. § (1) Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni, és

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OBT tagja köteles a minősített adatot megőrizni.

(3)[213] Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátása érdekében a törvényszék elnökével azonos mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

(4)[214] Az OBT tag által felkért, az OBT tagnak a tagságából eredő feladatai ellátását segítő - a felkéréssel egyetértő - bírósági titkárt az OBH elnöke az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 42/A. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az OBT-be beosztja. Az OBT-be beosztott bírósági titkár tekintetében a munkáltató jogkört az OBT elnöke gyakorolja.

31. Az OBT póttagja

113. § (1) Az OBT póttagja - a 91. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OBT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ EGYES BÍRÓSÁGOK VEZETÉSE ÉS IGAZGATÁSA

VIII. FEJEZET

A KÚRIA ELNÖKE ÉS A BÍRÓSÁGI VEZETŐK

32. A Kúria elnöke

114. § (1)[215] A Kúria elnökét az Országgyűlés az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint választja a határozatlan időre kinevezett, legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező azon bírák közül, akik legalább 2 éves kúriai bírói tapasztalattal, valamint a Kúria elnöke tisztségének betöltéséhez szükséges függetlenséggel, feddhetetlenséggel, pártatlansággal és integritással rendelkeznek. A Kúria elnöke nem választható újra.

(2) Nem választható a Kúria elnökévé az,

a)[216] aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy

d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.

(3)[217] A Kúria elnökének megválasztása során a 67. § (1), (2a)-(2f) és (3), valamint (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3a)[218] Ha a Kúria elnökének megbízatása a 115. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök 100 napon belül tesz javaslatot a Kúria elnökének személyére.

(4) A Kúria elnökének hivatalba lépésére a 68. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

115. § (1) A Kúria elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel, vagy

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2)[219] A Kúria elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.

(3) A Kúria elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő 8 napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(4) Ha a Kúria elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Kúria elnöke az elnöki jogköröket az új Kúria elnök megválasztásáig gyakorolja.

116. § (1) A lemondásra, az összeférhetetlenség kimondására, a felmentésre és a tisztségtől való megfosztásra a 71-74. §-ok rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti.

(2) Ha a Kúria elnökének a megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a Kúriára tanácselnöknek kell kinevezni.

(3) Ha a Kúria elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

117. § (1) A Kúria elnöke

a) vezeti és képviseli a Kúriát,

b) évente beszámol az Országgyűlésnek a Kúria által bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, továbbá erről az ítélőtáblákat és a törvényszékeket is tájékoztatja,

c) évente beszámol az Országgyűlésnek az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról,

d) véleményezi a Kúria tekintetében a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,

e) a költségvetési keretek között gondoskodik a Kúria működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

f) irányítja a Kúria pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

g) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

h) ellenőrzi a Kúria vonatkozásában az eljárási határidők megtartását,

i) gondoskodik a Kúrián az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

j) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a Kúria munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a Kúria kollégiumainak munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

k) irányítja és ellenőrzi a Kúria bírósági vezetőinek igazgatási tevékenységét és elvégzi vezetői vizsgálatukat,

l) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja a Kúria teljes ülését,

m) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

n) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

o) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint a Kúria teljes ülését és a Kúria más dolgozóit

oa) a Kúria működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

ob) a Kúria hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

oc) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

p) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembevételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

q) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,

r) gondoskodik a Kúria ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és a Kúria honlapján történő közzétételéről, és

s)[220] kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát,

t)[221] ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.

(2)[222] Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott beszámolókat és tájékoztatókat a központi honlapon, továbbá a bíróságok hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(2a)[223] A Kúria elnöke indokolja azokat a döntéseit, amelyekhez az OBT egyetértése vagy kötelező véleménye szükséges.

(3)[224] A Kúria elnöke az (1) bekezdés e), g)-j), n), r) és t) pontjában meghatározott feladatait a Kúria elnökhelyettese, a Kúria főtitkára, valamint a Kúria főtitkár-helyettese közreműködése útján is gyakorolhatja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint.

33. A bírósági vezetők

118. § (1) Bírósági vezető:

a)[225] az ítélőtábla, a törvényszék, valamint a járásbíróság elnöke (a továbbiakban együtt: a bíróság elnöke),

b)[226] a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék, valamint a járásbíróság elnökhelyettese (a továbbiakban együtt: elnökhelyettes),

c) a kollégiumvezető,

d) a kollégiumvezető-helyettes,

e) a csoportvezető,

f) a csoportvezető-helyettes és

g) a tanácselnök.

(1a)[227] Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül bírósági vezető a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese.

(2) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység vezetése.

(3) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OBH elnöke által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő hatékony működéséért.

(4)[228] A Kúria főtitkára ellátja a Kúria működésével, az elnöki döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos szervezési, ellenőrzési, koordinációs, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint hatáskörébe utalt igazgatási, továbbá a 117. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(5)[229] A Kúria főtitkár-helyettese a Kúria főtitkárát akadályoztatása esetén - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Kúria szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(6)[230] Ha a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének vezetői megbízatása egyidőben szűnik meg, az új főtitkár és főtitkár-helyettes kinevezéséig a feladataikat a Kúria elnökhelyettesei közül a Kúria elnöke által ezzel megbízott elnökhelyettes látja el.

34. A bíróság elnöke

119. § A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OBH elnöke által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az OBH elnökét, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit

ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,

kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,

kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy - az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével - az OBH elnöke által elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) felelős az OBH elnöke határozatainak határidőben történő végrehajtásáért,

n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság honlapján történő közzétételéről, és

o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata a hatáskörébe utal.

120. §[231] A törvényszék elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő járásbíróságok elnökeinek igazgatási tevékenységét.

121. § Az ítélőtábla elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokon túl

a)[232] részt vesz az illetékességi területén működő bíróságok bírái és igazságügyi alkalmazottai képzésének koordinálásában,

b) az OBH elnökének a regionális képzési feladatokra vonatkozó határozatának megfelelően koordinálja az illetékességi területén foglalkoztatott bírák regionális képzését.

122. § A járásbíróság elnöke a 119. §-ban meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:[233]

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van; a rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a törvényszék elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, továbbá általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, írnokokra és a fizikai dolgozókra terjed ki,

c) évente beszámol a bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról, továbbá a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről.

35. Elnökhelyettes

123. § (1) Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(1a)[234] Az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti. Járásbíróság esetében az elnökhelyettes akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező csoportvezető helyettesíti. Ha a járásbíróságon nincs csoportvezető vagy a csoportvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - az elnököt a leghosszabb idejű bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező bíró helyettesíti.

(2)[235] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Kúria elnökét akadályoztatása esetén - ide nem értve azt az esetet, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnöke által meghatározott rendben a Kúria elnökhelyettesei helyettesítik. Ha a Kúria elnökének tisztsége nincs betöltve - a 115. § (4) bekezdése kivételével - a Kúria elnökét az az elnökhelyettes helyettesíti, aki a leghosszabb kúriai bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. A Kúria elnökhelyetteseinek akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb bírói szolgálati jogviszonnyal rendelkező kollégiumvezető helyettesíti. A kollégiumvezetők akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a Kúria elnökét a leghosszabb ideje tanácselnöki tisztséget viselő tanácselnök helyettesíti.

(3)[236] A Kúria elnökhelyettese a (2) bekezdésben meghatározottakon túl javaslatot tesz az ügyelosztási rendre.

(4)[237] A Kúria elnökhelyettese a kollégiumvezető feladatait is elláthatja.

36. Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

124. § (1) A kollégiumvezető

a) szervezi a kollégium munkáját,

b) évente beszámol a kollégiumnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, és

c) ellátja a jogszabály, az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3)[238] Kollégiumvezető-helyettes - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.

(4) A Kúrián a Kúria elnöke által meghatározott kollégiumban működik kollégiumvezető-helyettes.

(5)[239]

37. Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

125. § (1) A csoportvezető

a) szervezi a csoport munkáját,

b) évente beszámol a csoportnak

ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,

bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok, intézkedések végrehajtásáról, valamint eredményéről, és

c) ellátja a jogszabály az OBH elnökének szabályzata vagy az OBH elnökének határozata, továbbá a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Csoportvezető-helyettes az OBH elnöke által kijelölt bíróságon működik.

38. Tanácselnök

126. § A tanácselnök vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

39. A bírósági vezetők kinevezése

127. § (1)[240] Bírósági vezetői tisztséget [118. § (1) és (1a) bekezdés] csak határozatlan időre kinevezett bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés - a (2) és (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(2a)[241] A Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének kinevezése az őt kinevező Kúria elnökének megbízatási idejére szól. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a Kúria főtitkárának és főtitkár-helyettesének megbízatása is megszűnik.

(3) A bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(4) Ha a bíróság elnöke és az elnökhelyettes ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OBT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki.

128. § (1)[242] A köztársasági elnök nevezi ki a Kúria elnökének javaslatára a Kúria elnökhelyetteseit. A Kúria elnökhelyettesévé az nevezhető ki, aki megfelel a 114. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, valamint nem áll a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban a Kúria elnökével.

(1a)[243] A Kúria elnöke - a pályázóknak a Kúria teljes ülése általi véleményezését követően - a Kúria elnökhelyettesi tisztségére pályázók névsorát és önéletrajzát megküldi az OBT-nek a pályázók törvényi feltételeknek való megfelelősége tárgyában történő határozat meghozatala érdekében. Az OBT határozatára és az azzal szembeni kifogásra a 67. § (2c)-(2f) bekezdését a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérelmező a pályázó,

b) a Fővárosi Törvényszék az ítéletét a kérelmezővel, az OBT-vel és a Kúria elnökével közli.

(1b)[244] A Kúria elnöke annak a pályázónak a Kúria elnökhelyettesévé való kinevezésére tehet javaslatot, akinek az esetében az OBT határozatában megállapította, hogy megfelel a Kúria elnökhelyettesével szemben támasztott törvényi követelményeknek.

(2)[245] Az OBH elnöke nevezi ki az ítélőtábla és a törvényszék elnökét, elnökhelyettesét, valamint az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetőjét.

(3)[246] A Kúria elnöke nevezi ki a Kúria kollégiumvezetőjét, kollégiumvezető-helyetteseit, tanácselnökeit, továbbá a Kúria főtitkárát és főtitkár-helyettesét.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5)[247] A törvényszék elnöke nevezi ki a törvényszék kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a járásbíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

129. §[248] Ha a kinevezésre jogosult nem a kinevezéssel érintett bíróság elnöke - az elnöki pályázat kivételével -, beszerzi a kinevezéssel érintett bíróság elnökének javaslatát.

130. § (1) A bírósági vezetői állást pályázat útján kell betölteni, ha e törvény vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Kúria elnökhelyettesi állására a Kúria elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(2a)[249] A Kúria elnöke a Kúria megválasztott elnökével egyeztetve a megbízatási ideje lejártát legalább 20, de legfeljebb 30 nappal megelőzően kiírja a Kúria főtitkári és főtitkár-helyettesi vezetői tisztségre vonatkozó pályázatot. A Kúria megválasztott elnöke a pályázatokat hivatalba lépését követően haladéktalanul elbírálja. Ha a Kúria elnökének megbízatása a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, a pályázatot a Kúria megválasztott elnöke hivatalba lépését követően haladéktalanul kiírja.

(3) A benyújtott pályázatnak - tanácselnöki pályázat kivételével - tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól. A pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait beszerezze és kezelje.

131. § A pályázókról titkos szavazás útján véleményt nyilvánít:

a) a Kúria elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a Kúria teljes ülése,

b) az ítélőtábla, továbbá a törvényszék elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,

c)[250] az ítélőtábla, továbbá a törvényszék kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a törvényszék csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és ügyszakú kollégium,

d)[251] a Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese és tanácselnöke esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria megfelelő ügyszakú kollégiuma,

e)[252] a Kúria főtitkára esetén a Kúria bírói tanácsa, majd ezt követően a Kúria kollégiumai,

f)[253]

g) a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a járásbíróságon működő bírói kar,

h) a járásbíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a járásbíróságon a megfelelő csoport.

132. § (1) A kinevezésre jogosult a pályázókat meghallgatja.

(2) A kinevezésre jogosult a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja.

(3) A véleményező szerv a javaslatát a szavazati arány szerinti sorrendet felállítva teszi meg.

(4)[254] A kinevezésre jogosult a véleményező szerv javaslatát figyelembe véve hozza meg döntését. A kinevezésre jogosultat a véleményező szerv javaslata - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - nem köti, azonban a javaslattól eltérő döntését írásban részletesen indokolni köteles.

(4a)[255] A Kúria kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, főtitkára és tanácselnöke esetében a bírói tanács és a kollégium javaslata köti a kinevezésre jogosult Kúria elnökét.

(5)[256] Az OBH elnöke a véleményező szerv, kollégiumvezető esetében a véleményező szervek javaslatától eltérő döntése esetén az eltérés indokairól, a kinevezéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja az OBT-t, és az OBT soron következő ülésén az indokait ismerteti. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének az OBT részére történő írásbeli, és az OBT soron következő ülésén nyújtott szóbeli tájékoztatása - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - nem érinti a bírósági vezető kinevezését.

(6)[257] Ha az OBH elnöke olyan pályázót kíván kinevezni, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el, a kinevezés előtt az OBH elnöke, illetve a Kúria elnöke beszerzi az OBT előzetes véleményét a pályázóról. A pályázó kinevezésére abban az esetben kerülhet sor, ha a kinevezéssel az OBT egyetért.

(6a)[258] Az (5) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a Kúria elnöke a 128. § (1b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő pályázók közül a véleményező szerv javaslatától eltérő pályázó kinevezésére tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.

(6b)[259] A (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, ha a Kúria elnöke a 128. § (1b) bekezdésében foglaltaknak megfelelő pályázók közül olyan pályázó kinevezésére tesz javaslatot, aki a véleményező szerv többségi támogatását nem nyerte el.

(7) A kinevezésre jogosult - az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével - döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, és ha a kinevezésre kerülő pályázó nem a pályázattal érintett bíróságra beosztott bíró, kezdeményezi az áthelyezését.

133. § (1) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevezésre jogosult egyik pályázatot sem fogadja el. Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(1a)[260] Ha az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke kinevezési jogosultsága alá tartozó tisztségre kiírt pályázaton legalább egy, a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes pályázatot benyújtó, a véleményező szerv, illetve véleményező szervek által támogatott pályázó részt vett, és az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke a pályázatot eredménytelenné kívánja nyilvánítani, előzetesen be kell kérnie az OBT egyetértését, és az eredménytelenné nyilvánításra az OBT egyetértésével kerülhet sor.

(2)[261] Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást - a bírósági elnöki és elnökhelyettesi bírósági vezetői állás kivételével - legfeljebb egy évre megbízás útján töltheti be.

(3)[262]

134. § A bírósági vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

40. A bírósági vezetők jogai, kötelezettségei, a vezetői vizsgálatok

135. § A bírósági vezető köteles részt venni az OBH elnöke, továbbá - ha a kinevezésre jogosult nem az OBH elnöke - a kinevezésre jogosult által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.

136. § (1) A kinevezésre jogosult, illetve a Kúria elnökhelyettese esetében a Kúria elnöke - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.

(2) A kinevezésre jogosult a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.

(3)[263] A véleményező szerv - továbbá a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.

(4) Ha

a) az OBH elnöke azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat a bírósági vezető nem hajtja végre, az OBH elnöke,

b)[264] az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv - továbbá a járásbíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevezésre jogosult

elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.

137. § (1) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(2) Ha a vizsgálat alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a kinevezésre jogosult a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény szerinti fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi.

(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OBH elnöke szabályzatban határozza meg.

41. A bírósági vezetői tisztség megszűnése

138. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszony megszűnésével,

c) közös megegyezéssel,

d)[265] lemondással,

e) felmentéssel.

f)[266] ha a határozott időre kinevezett bírósági vezető által vezetett bírói testület, szervezeti egység vagy szervezet megszűnik, vagy

g)[267] ha a bírót kérelmére rendelkezési állományba helyezik.

139. § (1) A bírósági vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevezésre jogosult és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

140. § (1) Ha a 136. § szerinti bírósági vezetői vizsgálat a bírósági vezető alkalmatlanságát állapította meg, a bírósági vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(2) A felmentett bírósági vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

141. §[268] (1) Ha a Kúria elnökhelyettesének, főtitkárának, főtitkár-helyettesének, az ítélőtábla és a törvényszék elnökének, valamint helyettesének, továbbá a kollégiumvezetőnek a tisztsége a megbízatási időtartam leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírósági bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírósági bírói beosztásba kell helyezni.

IX. FEJEZET

BÍRÓI TESTÜLETEK

42. Közös szabályok

142. §[269] A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek

a) a Kúria teljes ülése, az ítélőtábla, a törvényszék összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium, és

c) a Kúria, az ítélőtábla, továbbá a törvényszék bírói tanácsa.

43. Összbírói értekezlet

143. §[270] Az összbírói értekezlet résztvevői: a Kúriára, az ítélőtáblára, illetve a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra beosztott bírák.

144. § Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít a 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d)[271] dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről,

e)[272] dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről, és

f)[273] kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.

145. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.

146. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza.

(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

44. Bírói tanács

147. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

148. § (1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a törvényszék bírói tanácsa - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2, az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.

(2)[274] A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki. A törvényszéken közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt és a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatait ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. Az ítélőtáblai munkaügyi bírói álláshelyre és az ítélőtáblán közigazgatási bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén az ítélőtábla bírói tanácsa 1, a Kúria azonos szakági kollégiumában ítélkező bírójával egészül ki.

(3) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(4) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a)[275] aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás vagy jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) aki a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

149. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy

e) a megbízás időtartamának leteltével.

150. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

151. § (1) A bírói tanács

a)[276] véleményt nyilvánít a bíró kinevezése tárgyában és - kivéve, ha ez a bíró hozzájárulásával történik - a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában,

b)[277] kezdeményezheti a járásbírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,

c) véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és

d)[278] véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és - a (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában foglalt kivétellel - ügyelosztási rendjét.

(2)[279] A Kúria bírói tanácsa

a) véleményt nyilvánít a 131. § d) és e) pontjában meghatározott bírósági vezető pályázatáról,

b) egyetértési jogot gyakorol

ba) bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében,

bb) a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében.

152. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

153. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2)[280] A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bírói tanács elnökének szavazata dönt. A jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

45. Kollégium[281]

154. §[282] (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2) A Kúria kollégiumának tagjai a Kúria bírái és az ítélőtáblák, illetve a Kúria közigazgatási kollégiuma esetén a törvényszékek azonos kollégiumának vezetői.

(3)[283] Az ítélőtábla kollégiumának tagjai - a (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - az ítélőtábla adott ügyszakában működő bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek adott ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői.

(4) Az ítélőtábla munkaügyi kollégiumának a szakmai tevékenység tekintetében tagjai az ítélőtábla, valamint az ítélőtábla illetékességi területén működő törvényszékek munkaügyi bíróvá kijelölt bírái is. A kollégium ügyrendje határozza meg a munkaügyi kollégium szakmai feladatait.

(4a)[284] Az ítélőtábla közigazgatási kollégiumának tagjai az ítélőtábla közigazgatási bíróvá kijelölt bírái. A szakmai tevékenység tekintetében a kollégium tagjai az ítélőtábla közigazgatási bíróvá kijelölt bírái, valamint a törvényszékek közigazgatási kollégiumának vezetői is. A kollégium ügyrendje határozza meg a közigazgatási kollégium szakmai feladatait.

(5) A törvényszéken a kollégium tagjai, a (6) bekezdésben foglalt kivétellel a törvényszék bírái, továbbá - a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével - általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

(6) Ahol önálló munkaügyi kollégium működik, e kollégium tagjai a törvényszék munkaügyi bíróvá kijelölt bírái, a törvényszék közigazgatási kollégiumának tagjai a törvényszék közigazgatási bíróvá kijelölt bírái.

155. §[285] (1) A kollégium

a) véleményt nyilvánít - a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az ügyelosztási rendet,

d) véleményt nyilvánít a 131. § c-e) pontjában foglaltak szerint a vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

(2) A Kúria kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a Kúria ügyelosztási rendje tekintetében.

(3) A Kúriának a kirendelendő bíró ügyszakának megfelelő ügyszakú kollégiuma egyetértési jogot gyakorol a bírónak a Kúriára való kirendelése tekintetében.

156. §[286]

ÖTÖDIK RÉSZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

X. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI DOLGOZÓK

46. Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

157. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű, a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő fogalmazók működnek.

(2) A bíróságokon a külön törvényben foglalt feltételeknek megfelelő, jogi szakvizsgával rendelkező bírósági titkárok működnek.

(3) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

47. Bírósági dolgozó

158. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, az írnokok és a fizikai alkalmazottak látják el.

48. Közös szabályok

159. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban áll, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

XI. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA

49. Általános rendelkezések

160. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a törvényszéken működik.

(2) A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntetőügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíróság és a bírósági végrehajtó feladata.

50. Az eljáró személyek

161. § A bírósági vezetőnek a bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló törvény állapítja meg.

162. § A bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

XII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGOK FELADATAI A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK NYILVÁNOSSÁGÁNAK BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN, A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK GYŰJTEMÉNYE

51. A közzéteendő határozatok köre és a közzététel eljárási szabályai

163. § (1)[287] A Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az ügy érdemében hozott és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a törvényszék - ha a felülvizsgált közigazgatási határozatot egyfokú eljárásban hozták, és a bíróság határozata ellen nincs helye rendes jogorvoslatnak - az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.

(1a)[288] A Kúria a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzéteszi az (1) bekezdésben nem említett, az általa a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatát is.

(1b)[289] A Kúria által közzétett határozat mellett fel kell tüntetni a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat.

(2) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében

a) a fizetési meghagyásos, a végrehajtási, a cégbírósági, a csőd- és felszámolási, valamint a bíróságon vezetett névjegyzékekkel kapcsolatos eljárásban hozott bírósági határozatot nem kell közzétenni,

b) a házassági perben, az apaság és származás megállapítása iránti perben, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a gondnokság alá helyezés iránti perben hozott határozat nem tehető közzé, ha valamely fél a közzététel mellőzését kérte, és

c)[290] a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény alapján indult büntetőeljárásban hozott határozat nem tehető közzé, ha ahhoz a sértett - a bíróság a hozzájárulás megadására irányuló felhívására - nem járult hozzá.

(3) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak az OBH elnöke által meghatározott eljárásban a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.

(4) A közbeszerzési eljárások bírósági felülvizsgálata során hozott határozatok közzétételére a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A bíróság elnöke - az (1)-(4) bekezdést meghaladó körben - elrendelheti a bíróság által hozott más határozat közzétételét is.

164. § (1) A határozatot az azt meghozó bíróság elnöke a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül teszi közzé a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

(2)[291] Ha a már közzétett határozatot kijavítják, vagy annak tartalma kiegészítés folytán megváltozik, a kijavítást, kiegészítést annak jelzésével a jogerőre emelkedésétől vagy véglegessé válásától számított öt munkanapon belül át kell vezetni a Bírósági Határozatok Gyűjteményében.

165. § (1) A közzétett határozatok megjelölésében fel kell tüntetni a bíróság és a jogterület megnevezését, a határozat meghozatalának évét, valamint sorszámát.

(2) A határozatot hozó bíróság a közzététellel egyidejűleg megjelöli azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a bíróság a határozatot hozta.

(3) Az OBH elnöke biztosítja, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében a határozatok szövegére és a megjelölt jogszabályhelyekre keresni lehessen.

52. A személyes adatok védelme a bírósági határozatok közzététele során

166. § (1) A Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatban szereplő személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. Egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.

(2) A közzétett határozatban - ha törvény másként nem rendelkezik - nem kell törölni

a) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és - ha törvény kivételt nem tesz - az e minőségében eljáró személy családi és utónevét, illetve neveit (a továbbiakban együtt: nevét), továbbá beosztását, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt,

b)[292] a meghatalmazottként eljárt ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos, továbbá a védő nevét,

c) az alperesként pervesztes természetes személy nevét, továbbá jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és székhelyét, ha a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van,

d)[293] az egyesület vagy alapítvány nevét, székhelyét és képviselőjének nevét,

e) a közérdekből nyilvános adatot.

(3) Ha a nyilvánosságot a tárgyalás egészéről vagy egy részéről kizárták, és a nyilvánosság kizárását megalapozó, törvényben meghatározott érdek védelme másképpen nem biztosítható, a határozat egyes részeinek vagy a határozat egészének a gyűjteményben való megjelentetését mellőzni, illetve a közzétett határozat egyes részeit vagy a határozat egészét a gyűjteményből törölni kell.

(4)[294] Az egy részében vagy egészében zárt tárgyalás alapján hozott határozatnak a Bírósági Határozatok Gyűjteményéből való törlését vagy a közzététel mellőzését polgári eljárásban a fél, közigazgatási bírósági eljárásban a fél és az érdekelt, büntetőeljárásban a sértett kérheti. A kérelmet az érintett legkésőbb a határozat közzétételét követő egy évig az OBH elnökéhez terjesztheti elő, aki haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik a kérelem teljesítéséről.

(5) A minősített adat védelmét a bírósági határozatok közzétételekor is biztosítani kell.

(6) A határozat szövegében az e §-ban meghatározottakon túl további szerkesztés nem végezhető.

52/A. A polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása[295]

166/A. §[296] (1) A hirdetményi kézbesítésről az eljáró bíróság számítógépes nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a bíróság nevét, az ügy számát, az utolsó ismert lakóhely (székhely) megjelölésével a fél nevét, akinek részére a kézbesítés hirdetmény útján történt, továbbá azt az okot, amelynek következtében a kézbesítés szükségessé vált, illetve a kézbesítési fikció beálltának időpontját. Az országosan összekapcsolt számítógépes közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke kezeli, az abban foglalt adatokról az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogszabályban meghatározott költségtérítés ellenében a felvilágosítást kérő személyére vonatkozóan, kérelmére felvilágosítást ad.

(2) Más személy kérelmére felvilágosítás csak akkor adható, ha a bíróság, ügyészség, nemperes eljárást lefolytató közjegyző vagy közigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatainak teljesítéséhez, illetve a felvilágosítást kérő személynek törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell. Ilyen esetben az adatszolgáltatás tényét a számítógépes rendszerben oly módon kell rögzíteni, hogy az adatszolgáltatás időpontja, jogcíme és az adat felhasználója megállapítható maradjon. A jogellenes adatkérés és felhasználás jogkövetkezményeit a felvilágosítást kérő viseli.

XIII. FEJEZET

A BÍRÓSÁGI ÉPÜLETEK RENDJÉNEK FENNTARTÁSA

53. A bírósági épületekben tartózkodás alapvető szabályai, az épületek rendjéért felelős személyek

167. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet.

(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.

168. §[297] A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - a járásbíróság esetében a törvényszék elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja az ezekről szóló szabályzatot, amelyet az érintett bíróság - járásbíróság esetén a törvényszék - honlapján közzé kell tenni. A szabályzatot a bíróság elnöke az OBH elnöke által meghatározott követelményeknek megfelelően készíti el.

169. §[298] A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományú, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri munkakört betöltő, szolgálati feladatot ellátó foglalkoztatottain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

54. Az épület rendjéért felelős személyek feladatai

170. § (1) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:

a) azt a személyt, aki a 167. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,

b) a 169. §-ban foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,

c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e fejezetben együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,

d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,

e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.

(2) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

171. § (1) Ha a bíróság elnöke a 168. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében - az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon - észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:

a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,

b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,

c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,

d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,

e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,

f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.

(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei - így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya - alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja.

XIII/A. FEJEZET[299]

A MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA

171/A. § (1)[300] A Magyar Igazságügyi Akadémia ellátja a bírák, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek képzését, és ellátja az egységes központi fogalmazóképzés feladatait.

(2) A Magyar Igazságügyi Akadémia az OBH szervezetén belül működik.

(3) A Magyar Igazságügyi Akadémia vezetője főosztályvezetői besorolásnak megfelelő javadalmazásra jogosult.

(4)[301] Az OBH elnöke külön megállapodást köthet az igazságügyért felelős miniszterrel a Magyar Igazságügyi Akadémia keretében megvalósuló igazságügyi és nemzetközi tárgyú képzésekről.

(5)[302] A képzések során az OBH elnöke a legfőbb ügyésszel együttműködik, az együttműködés feltételeit megállapodásban rendezik.

171/B. §[303]

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XIV. FEJEZET

A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE VÉGREHAJTÁSA

55. Felhatalmazó rendelkezések

172. §[304] Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

a) az e törvény alapján közzétett bírósági határozatoknak a Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő megjelölésére, valamint

b) a polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések országos számítógépes nyilvántartásában szereplő adatokról történő felvilágosítás költségtérítésének összegére és megfizetése módjára

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.

56. Hatályba léptető rendelkezések, a törvény rövidített megnevezése

173. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A törvény 1-65. §-a, 67. §-a, 68. § (2) bekezdése, 69. § (2) bekezdése, 70-87. §-a, 88. § (1)-(3) bekezdése, 89. és 90. §-a, 92. és 93. §-a, 94. § (2) és (4) bekezdése, 95. §-a, 96. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102-113. §-a, 114. § (3) bekezdése, 115-172. §-a, 178-205. §-a, 207. és 208. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény 88. § (4) bekezdése, 91. §-a, 94. § (1) és (3) bekezdése, 96. § (1) bekezdése, 97-99. §-a, 101. §-a és 209. §-a 2012. március 16-án lép hatályba.

174. § E törvényt más jogszabályban "Bszi." rövidítéssel kell megjelölni.

57. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés és a köztársasági elnök intézkedéseinek ellenjegyzésére vonatkozó rendelkezés

175. §[305] E törvény 1-8. §-a, 12-15. §-a, II. Fejezete, 7-12. alcíme, 41/A. és 41/B. §-a, 13. alcíme, 45. §-a, V. Fejezete, Harmadik és Negyedik Része, X., XI. és XIII/A. Fejezete, továbbá 197-197/B. §-a, 197/D. §-a, 197/E. §-a, 197/F. §-a, 207. §-a és 209. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

176. § A köztársasági elnöknek az e törvényben meghatározott tevékenysége során hozott döntéséhez és intézkedéséhez ellenjegyzés nem szükséges.

XV. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

58. Az OBH elnökének és a Kúria elnökének első alkalommal történő megválasztása

177. § (1) A köztársasági elnök az OBH elnökének és a Kúria elnökének személyére első alkalommal legkésőbb 2011. december 15. napjáig tesz javaslatot. A jelöltet az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága meghallgatja.

(2) Az OBH elnökét és a Kúria elnökét első alkalommal az Országgyűlés 2011. december 31. napjáig választja meg.

(3) Ha az Országgyűlés a (2) bekezdésben foglalt időpontig az OBH elnökét vagy a Kúria elnökét nem választja meg, és a köztársasági elnök 2012. március 15-e előtt tesz újabb javaslatot a jelölt személyére, a 103. § (3) bekezdés e) pontja nem alkalmazható.

59. Az OBT bíró tagjainak első alkalommal történő megválasztására vonatkozó átmeneti rendelkezések

178. § (1)[306]

(2)[307]

(3)[308]

(4)[309]

(5) 2012. december 31-ig az OBT-ben a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselőjén a munkaügyi bírósági bírót kell érteni.

179. §[310]

180. §[311]

181. §[312]

182. §[313]

183. §[314]

184. §[315]

60. A megbízatások lejárta, az új megbízatások kezdete időpontjának meghatározása

185. § (1) Az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak (a továbbiakban: OIT) és tagjainak, az OIT elnökének, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és elnökhelyettesének, valamint az OIT Hivatala hivatalvezetőjének és hivatalvezető-helyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

(2) Az OBH elnökének és a Kúria elnökének megbízatási ideje 2012. január 1. napjától kezdődik.

(3) Az e törvény alapján első alkalommal létrejövő OBT 2012. március 15-én kezdi meg működését. Az OBT első ülését 2012. március hónapban kell megtartani.

186. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke tekintetében a 116. § (2) bekezdésében, az elnökhelyettese tekintetében a 141. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A hivatalvezetői megbízatás megszűnését követően az OIT Hivatala volt vezetőjét pályázat nélkül tényleges bírói álláshelyre, legalább tanácselnöki munkakörbe kell beosztani a hivatali tevékenységét megelőző vagy azzal legalább azonos szintű, lehetőleg a lakóhelye szerinti szolgálati helyre.

187. § A 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetők megbízatása - a 185. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

61. A jogutódlással kapcsolatos rendelkezések

188. § (1) A Legfelsőbb Bíróság, az OIT és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az OBH elnöke.

(2) Az OIT Hivatalának általános jogutódja az OBH. Az OBH az OIT Hivatalának szervezeti keretein alakul meg.

(3)[316] A Magyar Bíróképző Akadémia elnevezése Magyar Igazságügyi Akadémiára változik.

(4)[317]

189. § (1) A Legfelsőbb Bíróság bírái és igazságügyi alkalmazottai 2012. január 1-jétől a Kúria bírái és igazságügyi alkalmazottai. Magánjogi jogviszonyok esetében 2012. január 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria lép.

(2) A Fővárosi Bíróság és az adott megyei bíróság jogutódja az adott törvényszék. A megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság elnöke tisztségének elnevezése 2012. január 1-jétől törvényszék elnöke.

190. § Ahol a törvény járásbíróságról, járásbírósági bírósági vezetőről, illetve járásbírósági bíróról rendelkezik, ott 2012. december 31. napjáig a kerületi és városi bíróságot, illetve együtt a helyi bíróságot, helyi bírósági vezetőt, illetve helyi bírósági bírót kell érteni. 2013. január 1-jétől az adott helyi bíróság jogutódja az adott járásbíróság.

62. A közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításával kapcsolatos átmeneti rendelkezések

191. § (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok a működésüket 2013. január 1. napján kezdik meg.

(2) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság általános jogutódja az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróság.

(3) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróság 2012. január 1. napját megelőzően kinevezett bírósági vezetőinek megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bíróságra szól.

(4) Ha a munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek megbízatása 2013. január 1-jét megelőzően jár le, a tisztség 2012. december 31-ig megbízás útján tölthető be.

(5) Az adott törvényszék területén működő munkaügyi bíróságra beosztott bírák, az adott törvényszék területén felállításra kerülő közigazgatási és munkaügyi bírósághoz kerülnek beosztásra.

(6) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor a törvényszéken közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel - a közigazgatási és munkaügyi bíróságra helyezik át, a törvényszéki bírói címét és illetményét a törvényszékre beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

(7) Ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság felállításakor az ítélőtáblán közigazgatási ügyeket tárgyaló bírót - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján a bíróság hatáskörének csökkenésére tekintettel - alacsonyabb szintű bíróságra helyezik át, az ítélőtáblai bírói címét és illetményét az ítélőtáblára beosztott bíróra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

192. § (1) 2012. december 31-ig a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény szerinti munkaügyi bíróság jár el első fokon a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) 2012. december 31-ig a munkaügyi bíróságokra a járásbíróságokra, a munkaügyi bíróságok bírósági vezetőire a járásbíróságok vezetőire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig a törvényszéken munkaügyi ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai. Ha a munkaügyi bíróság valamely bírája tagja a törvényszék polgári kollégiumának, úgy 2012. december 31-ig a polgári kollégium tagja marad.

193. § (1)[318] 2012. december 31-ig a közigazgatási ügyekben első fokon a törvényszék, másodfokon a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján meghatározott ítélőtábla jár el.

(2) 2012. december 31-ig a Fővárosi Ítélőtábla Közigazgatási Kollégiuma az ítélőtábla kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére az ítélőtábla kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) 2012. december 31-ig a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma a törvényszék kollégiumára vonatkozó szabályok szerint működik, kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére a törvényszék kollégiumvezetőjére és kollégiumvezető-helyettesére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4) 2012. december 31-ig azokon a törvényszékeken, ahol 2011. december 31. napjáig közigazgatási kollégium nem működött, a közigazgatási ügyeket tárgyaló bírák a polgári kollégium tagjai maradnak.

63. Egyéb átmeneti rendelkezések

194. § (1) Az OBH elnöke 2012. október 1-jéig felülvizsgálja és szükség esetén módosítja, hatályon kívül helyezi vagy hatályában fenntartja az OIT által a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény alapján hozott szabályzatokat és ajánlásokat.

(2) A bírói munkateher mérésére szolgáló adatlapok alapján történő statisztikai adatgyűjtésre első alkalommal a 2013. január 1-jét követően indult ügyekben kerül sor.

195. § (1) A 32-44. § rendelkezéseit a 2012. január 1. napját követően indítványozott jogegységi eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

(3) A Kúria elnökének vagy kollégiumvezetőjének indítványára a Kúria teljes kollégiuma jogegységi tanácsként eljárva, jogegységi eljárás keretében az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások irányelvként, elvi döntésként, kollégiumi állásfoglalásként való fenntartását megszüntetheti abban az esetben is, ha egyébként a 32. § (1) bekezdésében foglalt feltételek nem állnak fenn.

196. § (1) Az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.

(2) Az Alkotmánybíróságra a bíró által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a bírót az indítványnak az e törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére. Az indítvány elbírálására megállapított határidőt a kiegészítés beérkezésének napjától kell számítani.

196/A. §[319] E törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXI. törvénnyel megállapított 47. §-át, 48. § (5) bekezdését, 51. § (1) bekezdését, 53. § (4) bekezdését, 54. §-át, 55. § (2) bekezdés a) pontját, valamint 56. § (5) bekezdését a 2013. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

196/B. §[320] Az ügyelosztási rend kialakítása során a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXXX. törvény hatálybalépését követően is figyelemmel kell lenni a még folyamatban lévő kiemelt jelentőségű perekre.

197. § A bírósági vezetői tisztség újbóli betölthetőségét korlátozó rendelkezések alkalmazása során a helyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a járásbírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a közigazgatási és munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a munkaügyi bírósági elnöki, elnökhelyettesi megbízatással, a megyei elnöki, elnökhelyettesi megbízatás azonosnak minősül a törvényszéki elnöki, elnökhelyettesi megbízatással.

197/A. §[321] (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én fennálló jogviszonyaiban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vonatkozásában a Fővárosi Törvényszéket, a többi közigazgatási és munkaügyi bíróság vonatkozásában e bíróságok 2020. március 31-i területi illetékességével azonos területi illetékességű törvényszéket kell általános jogutódnak tekinteni.

(2) A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok és a Fővárosi Törvényszéken működő közigazgatási és munkaügyi kollégium 2020. március 31-én megszűnnek. 2020. április 1. napjától az ítélőtáblákon munkaügyi kollégiumok, a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékeken közigazgatási kollégiumok működnek. A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumából a munkaügyi szakág kiválik és a Kúria Polgári Kollégiumába 2020. március 31-én beolvad. 2020. április 1. napjától a Kúrián a Közigazgatási Kollégium önállóan működik. A közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok iratait a megszűnéskor székhelyt adó törvényszék őrzi meg és kezeli az átvett iratokra vonatkozó szabályok szerint.

197/B. §[322] (1) A közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium bírósági vezetőinek, a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása - a tanácselnöki kinevezések kivételével - 2020. március 31. napján megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti, a 2020. március 31. napján bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót - ide nem értve a megbízott bírósági vezetőt - 2020. április 1. napjától, beosztásától függően a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha a 118. § (1) bekezdésének a)-f) pontjában és (1a) bekezdésében meghatározott bírósági vezetővé nevezik ki.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti bírósági vezető tisztsége e törvény erejénél fogva, a megbízatási időtartam letelte előtt szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül tanácselnöknek kell kinevezni.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt bírósági vezetői megbízatás betöltésére e törvény hatálybalépését követően pályázat nem írható ki, e feladatok ellátására megbízás csak 2020. március 31. napjáig adható.

(5)[323] Jogegységi panasz eljárásnak a Kúria 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott, a 41/B. §-ban meghatározott határozata ellen van helye. A 41/B. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén a jogegységi panasz eljárásnak az ügyben alkalmazott és alkalmazandó eljárási törvénytől függetlenül helye van, ha a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatot a bíróság 2020. április 1-jét és a Kúria a határozatát 2020. július 1-jét követően hozta.

197/C. §[324] (1) A 163. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel beiktatott (1b) bekezdését a 2021. január 1. napját követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni.

(2) A 2012. január 1. napja és 2020. december 31. napja között hozott, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatok mellett a 163. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel beiktatott (1b) bekezdésében foglaltak szerint a határozat elvi tartalmát, ennek hiányában rövid tartalmát, és az alkalmazott jogszabályokat 2023. december 31. napjáig kell feltüntetni.

197/D. §[325] (1) A 41/B. §-nak az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel módosított (1) bekezdésében foglaltakat a 2021. január 1. napján és az azt követően benyújtott jogegységi panasz kérelmekre kell alkalmazni.

(2) A Kúria főtitkárára vonatkozóan az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket az e rendelkezések hatálybalépését követően első alkalommal azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a főtitkári tisztségre történő pályázat kiírása és a pályázat elbírálása közötti időben a főtitkári tisztséget a Kúria elnöke megbízással töltheti be.

197/E. §[326] (1) Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvénnyel megállapított 10-12. alcím rendelkezéseit a 2022. január 1. napján és az azt követően előterjesztett előzetes döntéshozatali indítványokra kell alkalmazni.

(2) Az ítélőtábla közigazgatási kollégiuma 2022. március 1-jétől működik.

197/F. §[327] (1) Az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor működő OBT tagjai a soron következő OBT tagjainak megválasztása során újraválaszthatóak.

(2) Az OBT a Módtv. hatálybalépését követően az OBT új elnökét és elnökhelyettesét a Módtv.-el módosított 89. § (2) és (2a) bekezdése alapján bármikor megválaszthatja. Ha az új elnök és elnökhelyettes megválasztásakor az elnöki és elnökhelyettesi tisztséget betöltő elnök és elnökhelyettes megbízatási ideje még nem telt le, megbízatása megszűnik az új elnök és elnökhelyettes megválasztásának időpontjában.

(3) Az OBH a Módtv. hatálybalépésétől számított 9 hónapos időtartamra az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátásához támogatást nyújt, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát.

(4) Az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv gazdasági szervezeti feladatait az OBH a Módtv. hatálybalépésétől számított 9 hónapig látja el az államháztartás gazdálkodására, számvitelére, adatszolgáltatására, működésének rendjére vonatkozó szabályok szerint.

(5) A gazdasági szervezeti feladatok ellátásával kapcsolatos, a gazdálkodási feladatok és az ehhez kapcsolódó felelősségi körökre vonatkozó részletszabályokat munkamegosztási megállapodásban kell rögzíteni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodást az OBT elnöke és az OBH elnöke köti meg.

(7) Az OBH a Módtv. hatálybalépésétől az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv önálló működésének megkezdéséig közreműködik az OBT mint önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv létrehozását, működését elősegítő feladatellátásban.

(8) Az OBT és az OBH a (3) és (7) bekezdés szerinti közreműködéssel és támogatásnyújtással összefüggésben az (5) bekezdés szerinti munkamegosztási megállapodásában rögzített módon és határidőben számolnak el egymással.

(9) Az OBT 2023. évi működéséhez szükséges költségvetési források a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglaltak szerint kerülnek biztosításra.

XVI. FEJEZET

MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

64. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

198. §[328]

199. §[329]

200. §[330]

201. §[331]

65. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

202. §[332]

203. §[333]

66. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

204. §[334]

67. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

205. §[335]

68. Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló 2011. évi CL. törvény módosítása

206. §[336]

XVII. FEJEZET

HATÁLYUKAT VESZTŐ JOGSZABÁLYOK ÉS RENDELKEZÉSEK

69. Hatályát vesztő jogszabály

207. §[337]

70. Hatályukat vesztő rendelkezések

208. §[338]

209. §[339]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke