A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20208/2020/5. számú határozata megállapítás iránti per tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 10. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. §, 2:52. §, (2) bek., Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR) 4. cikk 7., 17. cikk (3) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf...../2020/5.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Pető Márk ügyvéd (....) által képviselt I.rendű felperes neve (....) I. rendű, és II.rendű felperes neve (....) II. rendű felperesnek - dr. Tálosi Adrienn ügyvéd (....) által képviselt alperes neve (....) alperes ellen jogellenes adatkezelés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. február 13. napján kelt 25.P...../2019/5. számú ítélete ellen az alperes 6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 10.000 (Tízezer) forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

[1] A felperesek magánszemélyek. 2018. december 30-án részt vettek egy találkozón, amelyen több párt, szakszervezet és civil szervezet képviselői, valamint magánszemélyek egyeztetést tartottak egy 2019. január 5-én tartandó kormánykritikus tüntetés részleteiről. Az esemény zárt körben zajlott, a jelenlévőkről jelenléti ív készült.

[2] Az alperes szerkeszti a www.o....hu internetes hírportált, mely portálon 2019. július 3-án cikk jelent meg "Dokumentum: egy titkos megbeszélésen szervezték S. magyarországi hálózatának vezetői a tüntetéseket" címmel. A cikk nyilvánosságra hozta a találkozón készült jelenléti ívet. A jelenléti ív táblázatba foglalva tartalmazta az I. rendű felperes nevét és a "SZÁD/OSZD" megjelölést, illetve a II. rendű felperes nevét és a "civil aktivista" megjelölést. A cikk leadje szerint: "Most részletesen bemutatjuk, kik is állnak a spontánnak finoman szólva sem nevezhető demonstrációk mögött.". A cikk szerint: "nem csupán egyetlen S.-szervezet áll a kormányellenes demonstrációk mögött, hanem egy általános egységfront rajzolódik ki.". A cikk tartalmazta továbbá, hogy: "Az erre a hétre időzített demonstráció december 30-i titkos megbeszélésén a HP mellett jelen volt a szintén S. Gy.-höz köthető HSZ, SZE és több olyan civil aktivista, akik nagy szerepet játszottak a S.-egyetem mellett rendezett tüntetéseken.". A cikk tartalmazta még, hogy a találkozó résztvevői létrehoztak egy szervezői stábot, valamint közlésre került a szervezői stáb feladatait részletező dokumentumrészlet.

[3] A felperesek keresetükben annak a megállapítását kérték, hogy az alperes az I. és II. rendű felperes személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (Infotv.) meghatározott előírások megsértésével kezeli azáltal, hogy az általa kiadott o....hu weboldalon 2019. január 3-án közzétett "Dokumentum: egy titkos megbeszélésen szervezték S. magyarországi hálózatának vezetői a tüntetéseket" című cikkében az I. és II. rendű felperes nevét mint személyes adatot, politikai véleményét mint különleges személyes adatot, valamint az I. rendű felperes szakszervezeti tagságát mint különleges személyes adatot nyilvánosságra hozta, továbbá, hogy ezeken az adatokon egyéb adatkezelési műveleteket végzett, illetve végez. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest mindkét felperessel kapcsolatban a jogellenes adatkezelési művelet megszüntetésére, ennek keretében az I. és a II. rendű felperes személyes adatainak törlésére, és kötelezze az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 350.000 forint, a II. rendű felperesnek 250.000 forint sérelemdíjat. A felperesek a fentieken túl az alperest a jogsértést megállapító ítélet 30 napon át saját költségen történő közzétételére kérték kötelezni az o....hu weboldalon.

Kifejtették, hogy a felperesek neve személyes adatnak, szakszervezeti tagsága és politikai véleménye pedig különleges adatnak minősül, míg az alperes a felperesek fenti adatait rögzítette, tárolta és nyilvánosságra hozta, illetve jelenleg is a nyilvánosság számára elérhetővé teszi. Azzal, hogy az alperes a felperesek vélt vagy valós ellenzékiségére, kormányellenességére, S.-ügynök, álcivil és bevándorláspárti mivoltára utaló közléseket tett, a felperesek politikai véleményére utaló személyes adatot hozott nyilvánosságra, illetve kezelt. Az adatkezelés jogalapjai nem álltak fent, az adatkezelés jogszerűségét pedig az alperes köteles bizonyítani. A felperesek nem minősülnek közszereplőnek, és a találkozó, amelynek jelenléti ívét az alperes nyilvánosságra hozta zártkörű rendezvény volt. A sérelemdíj tekintetében azzal érveltek, hogy az alperesi cikk rendkívül sértő a felperesekre nézve. A felróhatóság körében kérték értékelni, hogy a sajtószervnek fokozott figyelmet és körültekintést kell szentelnie a személyes adatok védelme körében, valamint azt, hogy nagy nyilvánosság előtt jelent meg a közlés. A sérelemdíj összegszerűsége körében az eltérést azzal indokolták, hogy az I. rendű felperesnek nemcsak a neve és politikai véleménye, hanem szakszervezeti tagsága is nyilvánosságra került.

[4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a cikk témája az elmúlt időszak leghevesebb politikai, illetve közéleti vitáját képező kormányellenes tüntetésekhez kapcsolódott, amelyről szinte az összes hazai sajtószerv beszámolt, a tüntetések szervezéseinek körülményei, illetve annak résztvevői kiemelt közérdeklődésre tartanak számot. Állította, hogy a felperesek közéleti szereplők, ezért nem volt köteles előzetes hozzájárulásukat kérni a személyes adataik kezeléséhez. Ugyanezen okból kötelesek tűrni a személyes adataik nyilvánosságra hozatalát, mely által emberi méltóságuk nem sérült, illetve nem járt a magán- és családi életüknek, valamint otthonuknak a sérelmével. Hangsúlyozta, hogy a cikkben nyilvánosságra hozott adatokat egy széles körben érdeklődésre számot tartó, a magyar társadalom jelentős részét közvetlenül befolyásoló közéleti vitában véleményformálásra használta fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a véleménynyilvánítás szabadsága keretében, az abból eredő sajtószabadság és tájékoztatáshoz való jog - mint alapjogok - gyakorlása révén megfelelően tájékoztassa, hozzájárulva ezzel a közéleti vitához, annak érdemi megítéléséhez. A sérelemdíjjal összefüggésben kifogásolta azt, hogy a felperesek nem adták elő, hogy a kért összegű sérelemdíj miként és mennyiben alkalmas az őket ért vagyoni hátrány hozzávetőleges kiegyenlítésére, és eltúlzottnak vélte az összegeket.

[5] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy az általa szerkesztett o....hu internetes portálon 2019. január 3-án közzétett "Dokumentum: egy titkos megbeszélésen szervezték S. magyarországi hálózatának vezetői a tüntetéseket" című cikkében közölte az I. rendű felperes nevét, politikai véleményét és szakszervezeti tagságát; illetőleg a II. rendű felperes nevét és politikai véleményét, a felperesek személyes adatait jogellenesen kezelte. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül törölje a fenti cikkből az I. rendű felperes nevét, politikai véleményét és szakszervezeti tagságát; illetőleg a II. rendű felperes nevét és politikai véleményét. Arra is kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű felperesnek 350.000 forint, a II. rendű felperesnek 250.000 forint sérelemdíjat. Kötelezte az alperest továbbá, hogy az általa szerkesztett www.o....hu internetes portálon 2019. január 3-án közzétett "Dokumentum: egy titkos megbeszélésen szervezték S. magyarországi hálózatának vezetői a tüntetéseket" című cikk címe alatt, a lead felett az eredeti közléssel azonos módon 15 napon belül hozza nyilvánosságra az ítélet rendelkező részét és annak nyilvánosságra hozatalát tartsa fenn míg a cikk hozzáférhető, de legalább 30 napig, akként, hogy a lap kezdő oldalán tüntesse fel a "Személyes adatok jogellenes kezelése a alperes által" címmel a cikkhez vezető elérési útvonalat. A törvényszék a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 25.000 forint perköltséget.