A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20784/2020/19. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 17. § (3) bek.] Bírók: Gyuris Judit, Kollár Zoltán, Örkényi László

A határozat elvi tartalma:

A Ptk. 629. §-ának (1) bekezdése ugyanis mindössze annyi feltételt támaszt, hogy a végrendeleti tanúknak mindenképpen az örökhagyó után kell aláírniuk a végrendeletet, és mindhármuknak együtt jelen kell lenniük, amikor a tanúk tanúként aláírják a végrendeletet. A perbeli esetben ezt a tényt a két végrendeleti tanú egybehangzó és ellentmondásmentes tanúvallomása egyértelműen alátámasztotta, és azt a szakvélemény sem cáfolta, hiszen a szakértő is arra a következtetésre jutott, hogy a tanúk az örökhagyó után és akkor írták alá a végrendeletet, amikor azon már a nyomtatott szöveg is rajta volt. A szakvélemény ugyan kétségtelenül ébreszthet kételyeket a végrendelet aláírásának körülményeit illetően, ez azonban nem elegendő. A végrendelet érvénytelenségét ugyanis az arra hivatkozó félnek kell kétséget kizáróan bizonyítania a Pp. 164. §-ának (1) bekezdése alapján. Mivel azonban a fentiek szerint csak kételyeket tudott ébreszteni, ezért annak következményei - mint a bizonyításra köteles felet - őt terhelik.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.784/2020/19-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Kovács Előd Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Kovács Előd ügyvéd) által képviselt felperes (felperes címe) felperesnek - a III.r. alperes ügyvéd (III. rendű alperes címe) által képviselt I.r. alperes (I. rendű alperes címe) I. rendű, a személyesen eljáró III.r. alperes (I. rendű alperes címe) II. rendű és a III.r. alperes ügyvéd (III. rendű alperes címe) által képviselt II.r. alperes (II.r. alperes címe.) III. rendű alperesek ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 1. napján meghozott és 181. sorszám alatt kijavított 21.P.25.192/2014/180/II. számú ítélete ellen az I.-II.-III. rendű alperesek 183. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a felperes keresetét teljes egészében elutasítja.

Az alpereseket mentesíti a perköltség fizetése alól, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 739.298 (Hétszázharminckilencezer-kétszázkilencvennyolc) forint, míg a III. rendű alperesnek 1.478.596 (Egymillió-négyszázhetvennyolcezer-ötszázkilencvenhat) forint elsőfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. rendű alperesnek 994.649 (Kilencszázkilencvennégyezer-hatszáznegyvenkilenc), a II. rendű alperesnek 625.000 (Hatszázhuszonötezer), és a III. rendű alperesnek 1.989.298 (Egymillió-kilencszáznyolcvan-kilencezerkétszázkilencvennyolc) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásnak a fellebbezés szempontjából releváns része szerint néhai személy1 (a továbbiakban: örökhagyó) a III. rendű alperes édesanyjának féltestvére, a felperesnek pedig korábban élettársa volt. A II. rendű alperes az örökhagyó ügyvédje és barátja volt, az I. rendű alperes pedig a II. rendű alperes házastársa.

[2] Az örökhagyó 1999. szeptember 27-én holográf írásbeli magánvégrendeletet (a továbbiakban: holográf végrendelet) tett, amelyben minden ingó- és ingatlanvagyonát a felperesre hagyta azzal a meghagyással, hogy gondoskodjon édesapja ellátásáról. A helyen, 2012. május 9-i (helyesen: május 19-i) dátummal írt allográf írásbeli magánvégrendeletében (a továbbiakban: allográf végrendelet) az örökhagyó úgy rendelkezett, hogy a hagyatéka felét a III. rendű alperes, másik felét pedig egymás között fele-fele arányban az I. és II. rendű alperes örökölje. Az allográf végrendelet okirati tanúi tanú1 és tanú2 voltak. Az örökhagyó névaláírása a végrendelet nyomtatott szövege előtt került az okiratra, a végrendeleti tanúk a nyomtatást követően írták alá azt.

[3] Az örökhagyó 2013. június 4-én hunyt el. A hagyatéki ügyében eljáró közjegyző1 közjegyző a közjegyzői ügyiratszám számú, 2014. március 7-én kelt ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzésével az örökhagyó hagyatékát ideiglenes hatállyal, végrendeleti öröklés címén 1/2 arányban a III. rendű alperesnek, 1/4-1/4 arányban pedig az I. és II. rendű alpereseknek adta át az aggálytalan allográf végrendelet alapján. A hagyatéki eljárás során a felperes az allográf végrendeletet nem ismerte el érvényesnek, és a végzés ellen fellebbezést terjesztett elő.

[4] tanú1 végrendeleti tanú kérelmére közjegyző2 közjegyző közjegyzői ügyiratszám2 számú végzésével igazságügyi írásszakértőt rendelt ki annak vizsgálatára, hogy az allográf végrendeleten lévő személy1 szignó az örökhagyótól származik-e. A kirendelt szakértő1 igazságügyi írásszakértő megállapította, hogy a szignó valódi, az az örökhagyótól származik, hamisításra utaló nyomok a végrendeleten nincsenek. Az I. és II. rendű alperes az ideiglenes hagyatékátadó végzés elleni felperesi fellebbezésre tett észrevételéhez csatolta a szakvéleményt. A Fővárosi Törvényszék 44.Pkf.634.426/2014/3. számú végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta.

[5] A felperes végleges keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az örökhagyó holográf magánvégrendelete érvényes, allográf magánvégrendelete pedig a peres felek viszonyában érvénytelen. Kérte ezen túl, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy ő az örökhagyó végrendeleti örököse.

[6] Az allográf végrendelet érvénytelensége körében hivatkozott a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 629. § (1) bekezdés b) pontjára, valamint 17. § (3) bekezdésére. Állította, hogy a végrendeletet az örökhagyó nem két tanú együttes jelenlétében írta alá. A perben kirendelt forenzikus vegyész igazságügyi szakértő véleménye szerint ugyanis az örökhagyó névaláírása a végrendelet szövegének nyomtatását megelőzően került az okiratra. Állította továbbá, hogy az örökhagyó alkoholbetegsége miatt a végrendelet alkotásakor nem rendelkezett az ügyei viteléhez szükséges belátási képességgel.

[7] Az alperesek elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben pedig a felperes keresetének elutasítását kérték.

[8] Előadták, hogy a felperesnek hiányzik az aktív perbeli legitimációja, a holográf végrendeletet ugyanis az örökhagyó a felperessel fennállt élettársi kapcsolatának megszakadása miatti pillanatnyi elkeseredésében írta, amely a Ptk. 651. § (1) bekezdés második fordulata alapján már hatálytalan. Érdemben arra hivatkoztak, hogy a közjegyzői eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, hogy az allográf végrendeleten az aláírás az örökhagyótól származik. Vitatták azt, hogy a végrendelet szövege az örökhagyó szignóját követően került volna az okiratra, és az örökhagyó belátási képességének hiányát sem ismerték el.