A Fővárosi Törvényszék K.32000/2008/17. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Fábián Judit

Fővárosi Bíróság

20.K.32.000/2008/17.

A Magyar Köztársaság nevében!

A Fővárosi Bíróság a személyesen eljárt felperes(cím.) , a dr. Zimnic János ügyvéd (hivatkozási szám: 3.Üft.8108/2007.) által képviselt Magyar Ügyvédi Kamara (cím.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 20.000.- (húszezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

A felperessel szemben személy1 köröstarcsai lakos tett panaszt a Békés Megyei Ügyvédi Kamaránál (továbbiakban: BMÜK) 2006. október 16. napján érkezett bejelentésében. Ebben kifogásolta, hogy a felperes az általa, és testvérei által személy2 ... lakossal 2004. december 13. napján kelt adás-vételi szerződést visszadátumozta, a vételár megjelölése tekintetében valótlan okiratot szerkesztett, az okiratból másolatot nem adott, illetőleg a vevők képviseletében velük, mint eladókkal szemben pert indított. A panaszos az ügyvéd felperes eljárásával szemben utóbb, több alkalommal különböző írásbeli bejelentésekben még további kifogásokat terjesztett elő. A BMÜK elnöke az ügyet állásfoglalás kialakítása végett a területi kamara Etikai Bizottságának megküldte, ahol a felperest 2006. december 4. napi állásfoglalásban írtak szerint meghallgatták, és azt állapították meg, hogy etikai szabályt nem sértett.

A kamara fő megbízottja 2007. február 16. napján kelt összefoglaló jelentésében indokoltnak tartotta az előzetes vizsgálat lefolytatását, majd indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését. A fegyelmi fő megbízott a fegyelmi eljárás keretében látta szükségesnek mindazon kérdések vizsgálatát, amelyet a panaszos sérelmezett. A kamara elnöke 2007. február 21. napján a felperessel szemben a fegyelmi eljárást indokolt határozattal elrendelte, melyről az érdekelteket értesítette.

A fegyelmi tárgyalást megelőzően az eljárás alá vont felperes becsatolta az üggyel kapcsolatos részletes nyilatkozatát, az általa kibocsátott fizetési meghagyást, a 2006. szeptember 13-ai tárgyalási jegyzőkönyvet, a Csongrádi Városi Bíróság ítéletét, valamint az azt helybenhagyó Csongrád Megyei Bíróság jogerős határozatát, továbbá különböző levelezést, készpénzfizetési számlát. Egyúttal bejelentette, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem kíván részt venni.

A BMÜK Fegyelmi Tanácsa 2007. május 25. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghallgatta a panaszost, aki a panasziratában előadottakat fenntartotta, továbbá kiegészítette azzal, hogy a panaszolt ügyvéd vele üres papírt íratott alá, melyen szöveg nem volt. Ezt követően a Fegyelmi Tanács felhívta a felperest további szükséges iratok, tényvázlat, korábbi helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanra vonatkozó szerződést kiegészítő nyilatkozat becsatolására azzal, hogy a következő tárgyalásra személyes meghallgatásra idézte.

A felperes előadta, hogy 2007. szeptember 27. napján kelt észrevételeiben előadottakat fenntartja, nem kíván a tárgyaláson részt venni, és úgy nyilatkozott, hogy a tényvázlat felvételét mellőzte, a szerződéssel kapcsolatos ügyvédi költségek viselése álláspontja szerint az adás-vételi szerződés tartalmát képezi. Utalt arra, hogy bár ismeri az ügyben keletkezett iratok becsatolására vonatkozó kötelezettségét, de azt a jogát is, hogy az ügyvédi kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítésében köteles számára annak okát is közölni. Elmondása szerint nem tudta, hogy mi is a vele szemben valójában a folyamatban lévő ügy, és az üggyel kapcsolatosan érdemben annyit nyilatkozott, hogy a panaszos, és testvéreinek a szerződésével kapcsolatosan annyit tud előadni, hogy csatolja az adás-vételi szerződés kiegészítése tervezetét, a Csongrádi Városi Bíróság 2006. október 25-ei tárgyalási jegyzőkönyvét, illetőleg a panaszos, és társainak a megyei bírósághoz benyújtott fellebbezési ellenkérelmét.

A BMÜK Fegyelmi Tanácsa 2007. szeptember 21. napján kitűzött tárgyalást szeptember 28. napjára elhalasztotta, és azon határozatot hozott 46/2006. számon, melyben azt állapította meg, hogy a felperes egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amiért 100.000.- forint pénzbírsággal sújtotta, és kötelezte 30.000.- forint eljárási költség megfizetésére. A határozat indokolásában kifejtésre került az, hogy a felperes adás-vételi szerződést készített, mellyel összefüggésben a későbbiek során az eladók, és a vevők között indult perben az eljárás alá vont felperes, a perben lévő felperest, azaz a korábbi vevőt képviselte. Rögzítette a határozat az eljárás alá vont felperes védekezését, miszerint nem emlékezett arra, hogy volt ügyfelével szemben vállalt képviseletet, mivel iratainál szerződési példánya nem maradt, így az eladóknak az okiratból ezért nem tudott további példányt kiadni. Az eljárás során a Fegyelmi Tanács nem tartotta megállapíthatónak, hogy valótlan vételárat tüntetett volna fel a felperes az okiratban, és rögzítette, hogy a panaszos állításával ellentétben az ügyvédi munkadíjról számlát adott.

Az első fokú határozat ellen a felperes 2007. november 20. napján fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Másodlagosan megalapozatlanság miatt kérte az első fokú határozat hatályon kívül helyezését, végül a kiszabott pénzbírság jelentős mérséklését. Véleménye szerint a határozat nem állapította meg megfelelően a tényállást, amely rögzítené a megbízás elvállalásának korlátait, hiszen a megbízás elvállalásakor tudata nem fogta át az általa szerkesztett okirat, és a képviseletében indított per közötti tárgyi összefüggést. Előadta, hogy a panaszos több vonatkozásban valótlant állított, és ő a szerződési vevők képviseletét már azt megelőzően megszüntette, mielőtt a panaszos a tényállítását valósnak tudhatta volna. Hangsúlyozta, hogy a perbeli képviselet elvállalásakor a személyek azonosságra nem emlékezett. Nem maradt meg a névmemóriájában 2004. decembere, és 2006. áprilisa között ez az ügy, a szokása pedig az, hogy az okirat elkészítésekor abból mindenkinek másolatot ad. Kifogásolta, hogy a határozat súlyosbító körülményként értékelte vele szemben indított más fegyelmi eljárást, ugyanis az akkor még nem volt folyamatban ellene. Előadta, hogy amikor felismerte az összeférhetetlen megbízás meglétét, akkor már csak a tárgyalás elhalasztását kérhette, mert nem akarta megbízóját cserben hagyni.

Ezért véleménye szerint magatartása nem szándékos kötelezettségszegés, az kizárólag jogértelmezési hiba, mulasztása legfeljebb gondatlan magatartásnak tekinthető.

A Magyar Ügyvédi Kamara (továbbiakban: MÜK) fegyelmi megbízottja a fellebbezésre 2008. január 3. napján érkezett észrevételeiben utalt arra, hogy az eljárás alá vont felperes nyilatkozataiban maga sem vitatta az összefüggést az adás-vétellel érintett ingatlan, és az általa indított per tárgya között. A 2006. május 2. napján a panaszos és társai elleni fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben, és a perré alakult eljárásban a szerződéses vevőt képviselte ugyanis a felperes, bár nem vitásan az eljárás folyamán később a képviseletről lemondott.