A Kúria Pfv.21606/2014/6. számú precedensképes határozata foglaló visszakövetelése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 245. §, 318. §, 339. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Ha az alperes szerződésszegése megállapítható, az alperes köteles megfizetni a felperesnek a szerződésszegés következtében felmerült kárát is.

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.89565/2003., Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89565/2003/13., Fővárosi Törvényszék Pf.631204/2014/3., *Kúria Pfv.21606/2014/6.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.606/2014/6.szám

A Kúria a Stefáni és Társai Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Papp Szilvia ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pethes Margit pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen foglaló visszakövetelése és kártérítés iránt a Bíróságnál 27.P.89.565/2003. szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Törvényszék 43.Pf.631.204/2014/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Megállapítja, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díja a felperes teljes pervesztessége folytán a felperes terhén marad.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 112.000 (száztizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

Az alperes tulajdonát képező B. kerület /0/A/38 hrsz.-ú ingatlant az alperes ingatlanközvetítő útján értékesítésre kínálta, az ingatlanközvetítőn keresztül került kapcsolatba a felperessel. 2002. július 31. napján a felperes vételi szándéknyilatkozatot tett, amely szerint a vételár 7.300.000 forint. Az alperes mind az ingatlanközvetítőt, mind a felperest és édesanyját úgy tájékoztatta, hogy a lakásnak kizárólagos tulajdonosa. Az adásvételi szerződés aláírására 2002. augusztus 28. napján került sor, a felperes mint állagvevő, az édesanyja mint haszonélvezeti vevő vásárolta meg az ingatlant. A szerződés 1. pontjában az alperes kijelentette, hogy az ingatlan a kizárólagos tulajdonát képezi.

A szerződés aláírásával egyidejűleg a felperes 800.000 forint foglalót megfizetett az alperesnek. A szerződés 6. pontjában az eladó kifejezetten szavatosságot vállalt az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért. Nyilatkozott arról is, hogy senkinek nem áll fenn az ingatlannal kapcsolatosan elővásárlási joga, illetve szavatolt azért, hogy ingatlan-nyilvántartáson kívüli társtulajdonos sem házassági, sem élettársi vagyonközösség jogcímén, sem bármilyen más jogcímen nincs. A szerződés aláírását követően derült fény arra, hogy A. T., az alperes volt élettársa élettársi vagyonközösség jogcímén igényt tart a vételár felére. A felperes és az alperes között tárgyalások folytak. Az alperes kijelentette, hogy a teljes vételárat ő kívánja felvenni és abból vállalja A. T. igényének kielégítését. Ehhez a megoldáshoz A. T. nem járult hozzá.

A felperes és édesanyja bankhitelből kívánta a vételár hátralékos részét kifizetni, az OTP Bank 2003. május 5-én tájékoztatta a felperest arról, hogy az ügylet elhúzódása miatt a hitelkérelmet tárgytalannak tekinti. A szerződés közjegyzői okiratba foglalásával kapcsolatban 49.912 forint, a kölcsön igényléséhez kapcsolódóan 56.570 forint ingatlan-értékbecslési költség és 44.646 forint rendelkezésre tartási jutalék költsége merült fel a felperesnek. Az alperes 2003. április 24-én a vételár nem teljesítésére hivatkozással, míg a felperes és édesanyja 2003. április 25-én kelt levelében jelentette be a szerződéstől való elállását.