A Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89565/2003/13. számú határozata foglaló visszakövetelése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 164. §, 215. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 243. §, 244. §, 245. §, 301. §, 369. §] Bíró: Erdeiné dr. Veres Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Kúria P.89565/2003., *Pesti Központi Kerületi Bíróság P.89565/2003/13.*, Fővárosi Törvényszék Pf.631204/2014/3., Kúria Pfv.21606/2014/6.

***********

Pesti Központi Kerületi Bíróság

27. P. 89565/2003/13.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Pesti Központi Kerületi Bíróság

a Hornyán Ügyvédi iroda; ügyintéző Dr. Hornyán Katalin ügyvéd (felperesi képviselő címe) ügyvéd által képviselt -

felperes neve (felperes címe) felperesnek

a személyesen eljárt

alperes neve (alperes címe ) alperes ellen

foglaló visszafizetése és kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1600000,- (egymillió-hatszázezer) Ft-ot és az után 2003. május 5. napjától 2003. június 11-ig évi 9 %, 2003. június 11. napjától 2004. április 6-ig évi 7,5 %, 2004. április 6. napjától a kifizetés napjáig járó évi 11 % késedelmi kamatot, valamint 80000,- (nyolcvanezer) Ft + ÁFA, azaz 100000,- (százezer) Ft perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 96000,- (kilencvenhatezer) Ft illetéket.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg az államnak 76300,- (hetvenhatezer-háromszáz) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani a Fővárosi Bírósághoz címezve.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül való elbírálását.

Amennyiben a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, illetve kizárólag az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek az első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye. A másodfokú eljárásban új tények állításának, illetve új bizonyítékok előterjesztésének nincs helye, kivéve, ha a tények előadására, illetve bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett sor. Ha a fellebbezés a megjelölt hivatkozást nélkülözi, a másodfokú tanács elnöke a fellebbezést hivatalból elutasítja. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

Indokolás:

Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az alperes tulajdonát képezi a ... helyrajzi szám alatt felvett, természetben a ingatlan címe alatti ingatlan.

Az alperes a lakást el akarta adni, ezért 2002. június 27-én megbízta a cég1-t az ingatlan értékesítésében való közvetítéssel. Az ingatlan közvetítő munkatársa, perben nem álló személy1 a lakásra és az alperesre vonatkozó szükséges adatokat felvette. Az adatlapon rögzítették, hogy a lakáshoz mellékhelyiség nem tartozik, de annak kialakítása megoldható. Az ingatlan közvetítőn keresztül került kapcsolatba a felperes az alperessel.

A lakást első alkalommal a felperes édesanyja, perben nem álló személy2 tekintette meg perben nem álló személy1val, majd a következő alkalommal a felperes is jelen volt.

A felperes a lakást meg kívánta vásárolni, ezért 2002. július 31-én az ingatlan közvetítőnél rendszeresített formanyomtatványon vételi szándéknyilatkozatot tett. A nyilatkozat szerint a vételár 7300000,- Ft lesz, az eladó ezt az ajánlatot 2002. augusztus 26-ig tartja fenn. Az alperes mind az ingatlanközvetítőt, mind a felperest és édesanyját úgy tájékoztatta, hogy a lakás kizárólagos tulajdonosa, az eladásnak akadálya nincsen.

A felek az adásvételi szerződés elkészítésével perben nem álló személy3 ügyvédet bízták meg. Az adásvételi szerződés aláírására 2002. augusztus 28-án került sor Az ingatlant a felperes, mint állagvevő, illetve édesanyja, mint haszonélvezeti vevő vásárolta meg.

A szerződés 1. pontjában az alperes kijelentette, hogy az ingatlan a kizárólagos tulajdonát képezi, vállalta, hogy az azt terhelő tartozást 3 napon belül kiegyenlíti és beszerzi az önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez szükséges igazolást.

Az ingatlan vételárát a felek 7300000,- Ft-ban állapították meg, abból a szerződés aláírásával egyidejűleg a felperes 800000,- Ft foglalót fizetett az alperesnek. A foglaló Összegének átvételét az alperes a szerződés aláírásával nyugtázta. A felek kijelentették, hogy a foglaló jogintézményét az okiratot szerkesztő ügyvéd ismertetését követően ismerik. Az átadott foglaló összege a felperes tulajdona volt.

A fennmaradó 6500000,- Ft vételár hátralékot a felperes és édesanyja az cég2 által nyújtott bankkölcsönből kívánták megfizetni. Ennek teljesítésére 60 nap határidőt vállaltak, azzal, hogy amennyiben a banki ügyintézés elhúzódik, úgy további 30 nap áll rendelkezésükre a teljesítésre, késedelembe esés nélkül.

A szerződés 5. pontjában a vevők nyilatkoztak arról, hogy az ingatlant megtekintett és megismert állapotában veszik meg, annak összes tartozékaival együtt.