A Miskolci Törvényszék Pf.22266/2011/3. számú határozata tartásdíj megszüntetése (GYERMEKTARTÁSDÍJ megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §]

Kapcsolódó határozatok:

Miskolci Járásbíróság P.22153/2011/8., *Miskolci Törvényszék Pf.22266/2011/3.*, Kúria Pfv.20834/2012/5.

***********

...i Törvényszék

1.Pf.22.266/2011/3. szám

A ...i Törvényszék a ... szám alatti székhelyű ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek - a ... szám alatti székhelyű ... ügyvéd által képviselt alperes neve (... szám alatti lakos) alperes ellen gyermektartásdíj fizetési kötelezettség megszüntetése iránt a ...i Városi Bíróság előtt folyamatba tett perében ...on, 2011. évi szeptember hó 12. napján 31.P.22.153/2011/8. szám alatt meghozott ítélet ellen, a felperes részéről 9. sorszám, az alperes részéről 10. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán, meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti,

fellebbezett részét részben az alábbiak szerint változtatja meg:

az 1985. április 23-án született ... utónevű gyermek vonatkozásában a felperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettséget 2011. augusztus 31. napjával szünteti meg.

A munkáltató megkeresését azzal módosítja, hogy felperes keresetéből az ... nevű gyermek után a bíróság korábbi intézkedése alapján levont, de letétként kezelt gyermektartásdíj 2011. augusztus 31-ig esedékes összegét az alperes, míg az ezt meghaladó összegét a felperes részére utalja vissza, és a jövőre nézve az ... nevű gyermek vonatkozásában gyermektartásdíjat ne vonjon.

Az illeték viselésére vonatkozó rendelkezést akként változtatja meg, hogy a felperes által az állam felhívására fizetendő illeték mértékét 40.800.- (Negyvenezer-nyolcszáz) forintra felemeli, az alperesét 42.000.- (Negyvenkettőezer) forintra leszállítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 30.000.- (Harmincezer) forint elsőfokú perköltséget.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt nap alatt 12.000.- (Tizenkettőezer) forint másodfokú perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 25.200.- (Huszonötezer-kettőszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

Az elsőfokú bíróság ítéletével felperesnek az 1985. április 23. napján született ... nevű gyermek után fennálló tartásdíj fizetési kötelezettségét 2011. június 30. napjával megszüntette. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Felhívta a Magyar Államkincstár ...t, hogy a felperes keresetéből az ... nevű gyermek után 2011. június 30. napjával a tartásdíj levonását szüntesse meg.

Felperes keresetéből a 2009. június 30. napjától levont és letétként kezelt gyermektartásdíjakból az ítélet jogerőre emelkedését követően

- 2011. június 30. napjáig számítottan az ... nevű gyermek után a tartásdíjat az alperes részére utalja ki, az ezt meghaladó tartásdíjat a felperes részére utalja vissza,

- az 1986. november 12. napján született ... nevű gyermek után a tartásdíjat az alperes részére utalja ki.

Az állam részére, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ...i Adóigazgatóságának felhívására, a közölt időben és módon a felperest 30.600.- forint, alperest 52.200.- forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Megállapította, hogy ezt meghaladóan a perrel felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

Az ítélet ellen mindkét peres fél terjesztett elő fellebbezést.

A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásra irányult oly módon, hogy az alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelmének teljes egészében adjon helyt a törvényszék, azaz mindkét gyermek esetében 2009. június 30. napjával szüntesse meg a tartásdíj fizetési kötelezettségét, és marasztalja alperest minkét fokú költségeiben.

Fellebbezése indokaként előadta, hogy tanulmányi kötelezettségének egyik gyermek sem tett eleget, miután az elvárható határidőig, azaz tíz félév alatt felsőfokú tanulmányaikat nem fejezték be.

Felperes megítélése szerint aki passzív féléves, az vagy halasztott, vagy megbukott.

Ilyen esetben további tartásra pedig nem jogosultak.

Teljesen téves álláspont az, miszerint a tanuló és az iskola jogviszonyára tartozik csak az a körülmény, hogy valaki tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz-e vagy sem.