A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20138/2009/14. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Győriné dr. Maurer Amália, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24963/2007/16., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20138/2009/14.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.138/2009/14.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Szemes Mariann pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... meghatalmazott képviselő által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2008. november 6. napján meghozott, 19.P.24.963/2007/16. számú ítélete ellen a felperes részéről 17. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

A le nem rótt 60.000 (hatvanezer) forint fellebbezési illetéket valamint a felperesi pártfogó ügyvéd munkadíját teljes egészében a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy ...-án közzétette a ... anyagát a felperes és ... beszélgetéséről, továbbá azzal, hogy az általa tartalommal feltöltött honlapot náci beütésűnek és holokauszt tagadónak nevezték, megsértette jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát. A jogsértés miatt kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, továbbá a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezését, valamint, hogy az alperes részéről a jogsértés miatt közleményben kérjenek tőle elnézést, részére adjanak elégtételt. Ezen túlmenően 1,5 millió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére is kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a ... közleményének átvételével nem sértették meg a felperes személyhez fűződő jogát és jelezték a felperes álláspontját is. A honlap minősítése pedig véleménynyilvánításnak minősül. A nem vagyoni kártérítési igényt is vitatták.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes azzal, hogy ...-án "..." cím alatt közzétette a ... anyagát ... és felperes neve felperes beszélgetéséről, amelyben valótlanul állították, hogy a felperes honlapján megtalálható ... vadászat elnevezésű számítógépes játékban rendőröket kell lelőni a "győzelem elérése" érdekében, illetve az átvett anyagban a felperes különböző publikációiból kiemelt idézetekkel az ott eljáró műsorvezető kizárólag a tervezett beszélgetés előzetesen nem jelzett tárgyaként a felperes kedvezőtlen színben való feltüntetésére törekedett, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy a "..." című cikk elérhetőségét szüntesse meg az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. Kötelezte az alperest, hogy elégtétel adásaként az ítélet rendelkező részét kommentár nélkül tegye közzé a ... honlapon és a megállapított jogsértésért fejezze ki sajnálkozását. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 500.000 forint tőkét, ennek 2007. szeptember 19. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamatát. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 90.000 forint illetékből az alperest 40.000 forint megfizetésére kötelezte a Magyar Állam javára külön felhívásra, míg a további 50.000 forint illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperes költségmentessége folytán a Magyar Állam viseli.

Az ítélet indokolásában ismertette az Alkotmány, a sajtótörvény, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, a Legfelsőbb Bíróság PK 12. és 14. számú állásfoglalását, továbbá az Alkotmánybíróság 30/1992. (V. 26.) és a 36/1994. (VI. 24.) AB határozatokat.

A honlap leírásával kapcsolatban azt állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy rendkívül éles módon megfogalmazott véleménynyilvánítás történt, amelyben a honlap tartalmát értékelte az alperes. Maga a megfogalmazás nem azt tartalmazza, hogy a felperes náci szellemiségű személy vagy a holokausztot tagadja, csupán azt értékeli, hogy a felperes által tartalommal feltöltött honlapon ilyennek minősíthető nézetek is megjelennek. Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a "hollókauszt" kifejezés véleménynyilvánításként értékelhető oly módon, hogy a holokauszt történelmi tragédiáját fejezi ki gúnyos módon. Utalt arra, hogy a felperes a saját gyakorlatában sokszor igen erőteljesen fogalmaz, így neki magának is fokozottabban tűrnie kell azt, ha vele szemben éles megfogalmazásokat tesznek. Erre tekintettel ezt a kereseti kérelmet elutasította.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem lépi túl a véleménynyilvánítás szintjét, ha azt fogalmazzák meg, hogy a felperes korábban deklaráltan milyen nézeteket vallott. A felperes publikációiban a jelenben képviselt álláspontot valaki ezzel nem tartja teljes mértékben összhangban állónak, az a véleménynyilvánítás körébe tartozik, ezért ezt a keresetet is elutasította.

A ... közleményének továbbadásával kapcsolatban megállapította az alperes felelősségét, az alperesi sajtószerv ugyanis objektív felelősséggel tartozik a mástól származó értesülés továbbadásáért. Jogerős bírói ítélet állapította meg, hogy a ... alperes által átvett közleménye több vonatkozásban is megsértette a felperes személyiségi jogait. Így valótlanul állította, hogy milyen tartalmú játék került megjelenítésre a honlapon, illetve a közlemény alapvetően a felperes személyének lejáratására irányult. Ennek figyelembevételével a jogsértést a kifogásolt közlemény híresztelésével megvalósította az alperes, ezért azt az elsőfokú bíróság a Ptk. 84. § (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapította. A b) pont alapján eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, a c) pont alapján pedig elégtételadásra kötelezte. A d) pont szerint elrendelte azt is, hogy a jogsértő közleményt az alperes részéről távolítsák el, elérhetőségét szüntessék meg.

A nem vagyoni kártérítés körében a jogsértés tárgyi súlyát nem találta kiemelkedőnek. Figyelembe vette, hogy a ... hallgató közönsége és a ... internetes portál látogatóinak köre nem nyilvánvalóan esik egybe, így az alperes olyanokhoz is eljuttatta a ... adásának tartalmát, aki azt a rádióban nem hallotta. Az elsőfokú bíróság a Pp. 163. § (3) bekezdése alapján figyelembe vette, hogy köztudomásúnak tekinthető ilyen körülmények között a hátrány bekövetkeztése. ... tanúvallomása körében azonban azt fejtette ki, hogy az általa hivatkozott cikk tekintetében a jogsértést nem állapította meg. A nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 forintban határozta meg azzal, hogy figyelembe vette, hogy hasonló összegű nem vagyoni kártérítésben részesült már a felperes ugyanezen cikk vonatkozásában a ...val szemben lefolytatott eljárásban.