32008R0933[1]

A Bizottság 933/2008/EK rendelete ( 2008. szeptember 23. ) a 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének az állatok azonosítására szolgáló eszközök, valamint a szállítási okmányok tartalma tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG 933/2008/EK RENDELETE

(2008. szeptember 23.)

a 21/2004/EK tanácsi rendelet mellékletének az állatok azonosítására szolgáló eszközök, valamint a szállítási okmányok tartalma tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 10. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1) A 21/2004/EK rendelet előírja, hogy a rendelet rendelkezéseivel összhangban minden tagállamnak létre kell hoznia a juh- és kecskefélék azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert.

(2) A rendszernek az alábbi négy elemet kell tartalmaznia: az egyes állatok azonosítására szolgáló azonosító eszközök (a továbbiakban: azonosító eszközök); az egyes gazdaságokban vezetett, naprakész nyilvántartások; szállítási okmányok; továbbá központi nyilvántartás vagy számítógépes adatbázis. Az említett rendelet melléklete meghatározza az ezekre az elemekre vonatkozó követelményeket.

(3) Az 1560/2007/EK rendelettel (2) módosított 21/2004/EK rendelet értelmében az elektronikus azonosítás 2009. december 31-étől válik kötelezővé.

(4) 2007. november 17-én a Bizottság jelentést nyújtott be a Tanácsnak a juh- és kecskefélék elektronikus azonosításának megvalósításáról (3). Az említett jelentés következtetése szerint a tagállamoknak lehetővé kell tenni azt is, hogy a juh- és kecskefélék azonosításához bizonyos feltételek mellett új típusú azonosítókat hagyjanak jóvá.

(5) Az elektronikus azonosítás technológiai fejlődésen ment keresztül. Ezért a technológiai kombinációk szélesebb skálájának alkalmazásának lehetővé tétele érdekében helyénvaló módosítani a 21/2004/EK rendeletben meghatározott, az azonosításra szolgáló eszközökre vonatkozó követelményeket. Ennek megfelelően az említett rendelet értelmében használt azonosító eszközként lehetővé kell tenni az azonosítás újonnan kifejlesztett eszközeinek - mint például a beültethető azonosítók vagy a csüdre rögzíthető elektronikus jelölések - alkalmazását. Ezek használatát azonban az adott országon belüli szállításra kell korlátozni, figyelembe véve azt, hogy további gyakorlati tapasztalatokra van szükség ezen új azonosító eszközök használatát illetően. Mivel az elektronikus azonosítás válik az első számú azonosító eszközzé, a tagállamoknak nagyobb rugalmasságot kell biztosítani abban, hogy második azonosító eszközként megszokott eszközt használhassanak. Ezért az említett rendelet mellékletének A. részét módosítani kell.

(6) A 21/2004/EK rendelet mellékletének B. része meghatározza azokat az információkat, amelyeket az egyes gazdaságokban vezetett, naprakész nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell. Ezen információk egy része csak a születés helye szerinti gazdaságban áll rendelkezésre. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezért helyénvaló a melléklet e részének módosítása.

(7) A 21/2004/EK rendelet előírja, hogy 2009. december 31-től az elektronikus azonosítás az ezen időpontot követően született állatok esetében kötelező legyen. A 2009. december 31-ét követő első év során azonban az állatok többségét csak hagyományos, nem elektronikus eszközökkel fogják azonosítani, mivel ezek az állatok az említett időpontot megelőzően születtek. Az említett év során az elektronikus és nem elektronikus azonosítókkal rendelkező állatokat együtt szállítják és egyforma elbánás alá esnek.

(8) Ha az állatok egyéni azonosító kódját nem elektronikus azonosító eszköz adja meg, azt csak manuálisan lehet nyilvántartani. A nem elektronikus azonosító eszközök manuális nyilvántartása az állattartó részéről jelentős erőfeszítést követel, és hibák forrása is lehet. Emellett a vállalkozók számára nehézkes lenne az elektronikus azonosítóval rendelkező néhány állat kiválasztása és azonosító kódjának nyilvántartásba vétele. Az is nehézséget okozna, ha előírnák, hogy az egyes nyilvántartásba vételhez elektronikus leolvasó rendszert kell működtetni, mivel a szállított állatok többségét továbbra is hagyományos, nem elektronikus füljelzőkkel azonosítják. Ezért azt az időpontot, amelytől kezdődően a szállítási okmánynak tartalmaznia kell az állatok egyedi kódját, el kell halasztani egészen addig, amíg a juh- és kecskeállomány jelentős részét már elektronikus eszközökkel azonosítják. A juh- és kecskefélék elektronikus azonosításának megvalósításáról szóló bizottsági jelentés szintén erre a következtetésre jutott.

(9) Ezért helyénvaló 2011. január 1-jéig elhalasztani azt az időpontot, amelytől kezdődően a szállítási okmánynak tartalmaznia kell az állatok egyedi azonosító kódját. Ennek megfelelően a szállítási okmány tekintetében módosítani kell a 21/2004/EK rendelet melléklete C. részének 2. pontjában említett időpontot.

(10) A 2010. január 1-jét megelőzően született állatok sajátos helyzetét figyelembe kell venni az arra vonatkozó követelményt illetően, hogy a szállítási okmánynak tartalmaznia kell az állatok egyedi azonosító kódját. Az ilyen állatoknak a vágóhídra szállításával összefüggő kockázat korlátozott, és nem igazolja az említett követelménnyel járó további adminisztratív terheket. A közvetlenül a vágóhídra szállított állatokat ezért mentesíteni e követelmény alól, függetlenül az érintett állatok szállításának időpontjától.

(11) Emellett, habár a juh- és kecskeállomány jelentős részét továbbra is a 2010. január 1-je előtt született állatok teszik ki, 2011. december 31-ig a szállításukkal kapcsolatos kockázatok fokozatosan csökkenni fognak, ahogyan az ilyen állatok száma is arányosan csökken. Az ilyen állatok szállítására ezért 2011. december 31-ig nem vonatkozik az a követelmény, hogy a szállítási okmányban szerepeljen az állat egyéni kódja. Ezt az időpontot követően a juh- és kecskeállomány jelentős részét elektronikusan azonosítják, és a manuális nyilvántartás csak kevés esetben lesz szükséges, mivel csak idősebb állatokra vonatkozik majd, amelyeket más gazdaságokba, nem pedig vágóhídra szállítanak. 2011. december 31-ét követően az állattartókra a nyilvántartás következtében nehezedő teher, valamint a lehetséges hibaforrások száma is elfogadható szintű lesz.

(12) Ezért helyénvaló a rendszer kezdeti szakaszára vonatkozó átmeneti intézkedésekről rendelkezni a 2010. január 1-je előtt született állatok egyedi kódjának azok szállítási okmányában való nyilvántartása tekintetében.

(13) A 21/2004/EK rendelet mellékletének C. része meghatározza azokat az információkat, amelyeket a szállítási okmánynak tartalmaznia kell. Az indulás szerinti gazdaságban nem mindig áll rendelkezésre a rendeltetés helye szerinti gazdaság azonosító kódja. Ezen adat helyett elfogadható a rendeltetés helye szerinti gazdaság vagy a következő állattartó neve és címe.

(14) A 21/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(15) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 21/2004/EK rendelet melléklete helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. szeptember 23-án.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

(2) HL L 340., 2007.12.22., 25. o.

(3) COM(2007) 711.

MELLÉKLET

"MELLÉKLET

A. AZ AZONOSÍTÁSRA SZOLGÁLÓ ESZKÖZÖK

1. Az illetékes hatóság a 4. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban jóváhagyja azokat az azonosító eszközöket, amelyekre a következő feltételek teljesülnek:

a) biztosítanak legalább egy látható és egy elektronikusan olvasható jelölést;

b) kialakításuk révén az állaton maradnak anélkül, hogy az ártalmas volna az állatra; valamint

c) a táplálékláncból könnyen eltávolíthatók.

2. Az azonosító eszközön fel kell tüntetni az alábbi információkat a következő sorrendben tartalmazó kódot: Az a) és b) pontban említett kódok mellett és abban az esetben, ha a kódok olvashatóságát ez nem rontja, az illetékes hatóság engedélyezheti vonalkód használatát, és az állattartó által kiegészítő információ hozzáadását.

a) az ISO 3166 alapján a két betűjelből álló alfa-kód vagy a három számjegyből álló numerikus kód (1) (a továbbiakban: országkód), megjelölve a tagállamot, amelyben az állat első alkalommal történő azonosítása helyszínéül szolgáló gazdaság található;

b) az állat legfeljebb 12 számjegyből álló egyedi kódja.

3. A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett első számú azonosító eszköznek meg kell felelnie az a) vagy b) pontban meghatározott kritériumoknak:

a) elektronikus azonosító lenyelhető jeladó vagy elektronikus füljelző formájában a 6. pontban felsorolt műszaki jellemzőkkel összhangban; vagy

b) le nem bomló anyagból készült, hamisíthatatlan és az állat teljes élettartamán keresztül könnyen olvasható füljelző; a füljelző nem használható fel újra, és a 2. pontban említett kódoknak nem szabad eltávolíthatóknak lenniük.

4. A 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett második azonosító eszköznek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

a) a 3. a) ponttal összhangban azonosított állatok esetében:

i. a 3. b) pontban meghatározott kritériumoknak megfelelő füljelző; vagy

ii. a 3. b) pontban a füljelző számára meghatározott kritériumoknak megfelelő jelölés a csüdön; vagy

iii. tetoválás, kivéve a Közösségen belüli kereskedelemben érintett állatokat;

b) a 3. b) ponttal összhangban azonosított állatok esetében:

i. a 3. a) pontban meghatározott kritériumoknak megfelelő elektronikus azonosító; vagy

ii. a Közösségen belüli kereskedelemben részt nem vevő állatok esetében elektronikus azonosító csüdön levő elektronikus jelölés vagy beültethető jeladó formájában a 6. pontban felsorolt műszaki jellemzőkkel összhangban; vagy

iii. ha az elektronikus azonosítás nem kötelező, a 9. cikk (3) bekezdésével összhangban:

- a 3. b) pontban meghatározott kritériumoknak megfelelő füljelző,

- a 3. b) pontban a füljelző számára meghatározott kritériumoknak megfelelő jelölés a csüdön, vagy

- tetoválás.

5. A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett rendszer a járványos állatbetegségek ellenőrzése céljából megköveteli az állatok gazdaságonként történő és egyedi azonosítását, helyettesítési eljárást ír elő arra az esetre, ha az azonosító eszköz olvashatatlanná válik, vagy elvész, amely eljárás az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt áll, és nem veszélyezteti a gazdaságok közötti nyomon követhetőséget, továbbá ugyanebből a célból lehetővé teszi az állatok mozgásának a nemzeti területen belüli nyomon követését.

6. Az elektronikus azonosítónak az alábbi műszaki jellemzőknek kell megfelelniük:

a) az ISO 11784 és 11785 szabványnak megfelelő HDX- vagy FDX-B technológiát alkalmazó, csak olvasható passzív válaszjeladók;

b) az elektronikus azonosítóknak az ISO 11785 szabványnak megfelelő olvasó eszközökkel olvashatóknak kell lenniük, amelyek alkalmasak a HDX- vagy FDX-B válaszjeladók olvasására;

c) az olvasási távolság a következő:

i. hordozható olvasóval leolvasva legalább 12 cm a füljelzők és a csüdön lévő jelölések esetében;

ii. hordozható olvasóval leolvasva legalább 20 cm a lenyelhető jeladók és a beültethető jeladók esetében;

iii. rögzített leolvasóval leolvasva legalább 50 cm az azonosító eszközök minden típusa esetében.

7. A 4. cikk (3) bekezdésében említett azonosítási módszer a következő: Az alternatív módszert alkalmazó tagállamoknak a 13. cikk (1) bekezdésében említett bizottság keretében tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a tagállamokat. Amennyiben az e ponttal összhangban azonosított állatokat 12 hónapos koruknál tovább tartják, vagy Közösségen belüli kereskedelemre, illetve harmadik országokba irányuló kivitelre szánják, és - bármelyik esetben - továbbra is a születés helye szerinti gazdaságban tartják őket, a gazdaságból történő elszállításukat megelőzően az 1-4. ponttal összhangban kell azonosítani.

a) az állatokat az illetékes hatóság által jóváhagyott, az egyik fülre felhelyezett füljelzővel azonosítják;

b) a füljelző le nem bomló anyagból készült, hamisíthatatlan és az állat teljes élettartamán keresztül könnyen olvasható; a füljelző nem használható fel újra, és csak nem eltávolítható kódokat tartalmazhat;

c) a füljelzőnek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

i. a két betűjelből álló országkód (1); valamint

ii. a születés helye szerinti gazdaság azonosító kódja vagy az állat egyéni kódja, amely alapján meghatározható a születés helye szerinti gazdaság.

B. ÁLLOMÁNY-NYILVÁNTARTÁS

1. 2005. július 9-től az állomány-nyilvántartásnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) a gazdaság azonosító kódja;

b) a gazdaság címe és földrajzi koordinátái, vagy a gazdaság földrajzi elhelyezkedésének azzal egyenértékű megjelölése;

c) a termelés típusa;

d) a 7. cikkben említett, legutolsó leltár eredményei és elvégzésének időpontja;

e) az állattartó neve és címe;

f) a gazdaságot elhagyó állatok esetében: vagy pedig a 6. cikkben említett szállítási okmány másodlata vagy hiteles másolata;

i. a szállító neve;

ii. a szállítóeszköz azon részének rendszáma, amelyet az állatok szállítására használnak;

iii. a rendeltetés helye szerinti gazdaság azonosító kódja vagy neve és címe, illetve vágóhídra való szállítás esetén a vágóhíd azonosító kódja vagy neve, valamint az indulás időpontja,

g) a gazdaságba érkező állatok esetén annak a gazdaságnak az azonosító kódja, amelyből az állatot átszállították, valamint az érkezés időpontja;

h) az azonosító eszköz bármely cseréjére vonatkozó információ.

2. 2009. december 31-től a gazdaság nyilvántartásában szerepelnie kell minden egyes, az ezen időpontot követően született állat esetében legalább az alábbi naprakész információknak: Az A. szakasz 7. pontjával összhangban azonosított állatok esetében azonban az említett pont a)-d) alpontjában meghatározott információkat az állatok egyes, egyforma azonosító alá tartozó tételére vonatkozóan kell megadni, és annak tartalmaznia kell az állatok számát.

a) az állat azonosító kódja;

b) a születés helye szerinti gazdaságban a születés éve és az azonosítás időpontja;

c) a gazdaságban tartott állat elpusztulásának éve és hónapja;

d) amennyiben ismert, a fajta és a genotípus.

3. A gazdaság nyilvántartásának tartalmaznia kell az illetékes hatóság azon kijelölt vagy jóváhagyott képviselőjének nevét és aláírását, aki a nyilvántartást ellenőrizte, valamint az ellenőrzés elvégzésének időpontját.

C. SZÁLLÍTÁSI OKMÁNY

1. A szállítási okmányt az állattartó tölti ki az illetékes hatóság által készített sablon alapján. Az okmánynak legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a gazdaság azonosító kódja;

b) az állattartó neve és címe;

c) a szállított állatok száma összesen;

d) a rendeltetés helye szerinti gazdaságnak, illetve az állatok következő tartójának az azonosító kódja vagy neve és címe, vagy vágóhídra szállítás esetén a vágóhíd azonosító kódja vagy annak neve és elhelyezkedése, vagy vándorlegeltetés esetén a rendeltetési hely;

e) a szállítóeszközre és a szállítóra vonatkozó adatok, beleértve a szállító engedélyének számát;

f) az indulás időpontja;

g) az állattartó aláírása.

2. 2011. január 1-jétől a szállítási okmánynak az e szakasz 1. pontjában meghatározott információk mellett minden egyes, az A. szakasz 1-6. pontjával összhangban azonosított állat esetében tartalmaznia kell az egyedi azonosító kódot.

3. A 2. pontban előírt információ azonban a 2009. december 31-ét megelőzően született állatok esetében nem kötelező:

a) azok - közvetlenül vagy bármely más gazdaságba való szállítást kizáró továbbítási eljárással történő - vágóhídra szállítása során;

b) 2011. december 31-ig minden más szállítás esetében.

D. SZÁMÍTÓGÉPES ADATBÁZIS

1. A számítógépes adatbázisnak az egyes gazdaságokra vonatkozóan legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a gazdaság azonosító kódja;

b) a gazdaság címe és földrajzi koordinátái, vagy a gazdaság földrajzi elhelyezkedésének azzal egyenértékű megjelölése;

c) az állattartó neve, címe és foglalkozása;

d) az állatok faja;

e) a termelés típusa;

f) a 7. cikk (2) bekezdésében előírt leltár eredményei és elvégzésének időpontja;

g) az illetékes hatóságnak fenntartott adatmező, amelybe bejegyezheti az állat-egészségügyi információkat, például a szállítási korlátozásokat, az egészségügyi státust és a közösségi vagy nemzeti programokkal kapcsolatos egyéb releváns információkat.

2. A 8. cikkel összhangban az állatok minden különálló szállítását fel kell venni az adatbázisba. A bejegyzésnek legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a szállított állatok száma;

b) az indulás szerinti gazdaság azonosító kódja;

c) az indulás időpontja;

d) az érkezési gazdaság azonosító kódja;

e) az érkezés időpontja."