32003R1782[1]

A Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1782/2003/EK RENDELETE

(2003. szeptember 29.)

a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 36. és 37. cikkére, valamint 299. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére ( 3 ),

(1)

A közös agrárpolitika keretébe tartozó különböző jövedelemtámogatási rendszerek alapján odaítélt közvetlen kifizetések tekintetében bizonyos közös feltételeket kell megállapítani.

(2)

A közvetlen támogatás teljes kifizetését a mezőgazdasági földterülettel, a mezőgazdasági termeléssel és tevékenységekkel kapcsolatos szabályok betartásához kell kötni. E szabályok célja a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a mezőgazdasági földterület jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó alapvető előírásoknak a közös piacszervezés keretébe való beillesztése. Ezen alapvető előírások be nem tartása esetén a tagállamoknak arányos, objektív és a progresszivitás elvén alapuló ismérvek szerint részben vagy egészben vissza kell vonniuk a közvetlen támogatást. A támogatás ilyen alapon történő visszavonása nem sértheti a közösségi vagy a nemzeti jog alapján e rendeletben vagy a jövőben megállapításra kerülő szankciókat.

(3)

A mezőgazdasági földterület termelésből való kivonásának megakadályozása, valamint jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartása céljából előírásokat kell megállapítani, amelyek alapjai vagy fellelhetők az egyes tagállamok nemzeti rendelkezéseiben, vagy nem. Ezért indokolt egy közösségi keretrendszer létrehozása, amelyből a tagállamok átvehetnek egyes előírásokat, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, valamint a meglévő gazdálkodási rendszerek (földhasználat, vetésforgó, gazdálkodási gyakorlat) és mezőgazdasági üzemszerkezetek.

(4)

Az állandó legelők kedvező hatással vannak a környezetre, indokolt tehát intézkedéseket elfogadni a jelenlegi állandó legelők fenntartásának ösztönzésére, nagyarányú szántóföldi művelésbe vonásuk megelőzése érdekében.

(5)

A fenntartható mezőgazdaság, valamint a vidékfejlesztés előmozdítását célzó politikai eszközök minél jobb egyensúlyának megteremtése érdekében a 2005 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan be kell vezetni a közvetlen kifizetések progresszív csökkentésének a Közösség egészében kötelező rendszerét. Minden meghatározott összeg feletti közvetlen kifizetést évente meghatározott százalékkal csökkenteni kell. Az így megtakarított összegeket vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására kell fordítani, és a jövőben meghatározandó objektív ismérvek alapján kell felosztani a tagállamok között. Ugyanakkor indokolt megállapítani, hogy az így felszabaduló összeg meghatározott hányadának abban a tagállamban kell maradnia, ahol ténylegesen keletkezett. A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról szóló, 1999. május 17-i 1259/1999/EK tanácsi rendelet ( 4 ) értelmében a tagállamok 2005-ig még a jelenlegi moduláció alkalmazásának folytatása mellett dönthetnek.

(6)

Annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika finanszírozására fordítandó összegek (1a. altétel) megfeleljenek a pénzügyi tervekben megállapított éves felső határoknak, indokolt rendelkezni a közvetlen kifizetések szükség szerinti kiigazítására szolgáló pénzügyi mechanizmusról. A közvetlen támogatás kiigazítását abban az esetben kell meghatározni, ha az előrejelzések szerint az adott költségvetési évben a 300 millió EUR összegű biztonsági ráhagyással megállapított 1a. altétel túllépése várható.

(7)

A rozspiaci intervenció eltörléséből következő szerkezeti kiigazításokra tekintettel, egyes rozstermelő régiók esetében indokolt átmeneti intézkedéseket előírni, amelyek finanszírozása a modulációból keletkező összegek egy részéből történik.

(8)

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők könnyebben megfelelhessenek a modern, magas színvonalú mezőgazdaság előírásainak, a tagállamoknak egy átfogó rendszert kell létrehozniuk a kereskedelmi mezőgazdasági üzemek részére nyújtandó szaktanácsadás céljából. A mezőgazdasági tanácsadó rendszernek segítenie kell a mezőgazdasági termelőket abban, hogy mind jobban tudatosítsák a környezettel, az élelmiszer-biztonsággal, az állategészségüggyel és az állatok kíméletével összefüggő anyagi és gazdálkodási folyamatokat, anélkül, hogy bármely módon érintené a mezőgazdasági termelők ezen előírások betartását illető kötelezettségét és felelősségét.

(9)

A mezőgazdasági tanácsadó rendszer bevezetésének elősegítése érdekében elegendő időt kell biztosítani a tagállamok számára a rendszer kiépítéséhez. A mezőgazdasági termelők önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a rendszerbe, és elsőbbséget kell biztosítani azok részére, akik meghatározott éves összeg feletti közvetlen kifizetésben részesülnek. A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó szaktanácsadás jellegéből fakadóan indokolt, hogy a tanácsadói tevékenység során szerzett információkat bizalmasan kezeljék, a közösségi vagy a nemzeti jog súlyos megsértése esetének kivételével.

(10)

A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1999. május 17-i 1258/1999/EK tanácsi rendelet ( 5 ) 8. cikkével összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük mindazokat a szükséges intézkedéseket, amelyek révén meggyőződhetnek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlege által finanszírozott ügyletek tényleges létrejöttéről és szabályszerű végrehajtásukról, valamint megakadályozhatják, illetve kezelhetik a feltárt szabálytalanságokat.

(11)

Az igazgatási és ellenőrzési mechanizmusok hatékonyságának és hasznosságának fokozása érdekében az egyes közösségi támogatási programok integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerének létrehozásáról szóló, 1992. november 27-i 3508/92/EGK tanácsi rendelettel ( 6 ) létrehozott rendszert ki kell igazítani az egységes támogatási rendszer, a durumbúzára, fehérjenövényekre, energianövényekre, rizsre, burgonyakeményítőre, héjas gyümölcsűekre, tejre, vetőmagra és a nagy magvú hüvelyesekre vonatkozó támogatási rendszerek, a különleges regionális támogatások, valamint a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzés, a moduláció és a mezőgazdasági tanácsadó rendszer beillesztése érdekében. Rendelkezni kell a rendszer egyéb támogatási programokra való lehetséges kiterjesztéséről is egy későbbi szakaszban.

(12)

A hatékony ellenőrzés és az egy tagországon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében minden egyes tagállamnak létre kell hoznia egy egységes rendszert az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.

(13)

Az integrált rendszer különböző alkotóelemei a hatékonyabb igazgatás és ellenőrzés céljait szolgálják. Ezért engedélyezni kell a tagállamok részére, hogy az e rendelet hatályán kívül eső közösségi rendszerek esetében is igénybe vehessék e rendszert, feltéve hogy eljárásuk semmiben sem ellentétes az érintett rendelkezésekkel.

(14)

A rendszer összetettségére és a feldolgozandó támogatási kérelmek nagy számára tekintettel fontos a megfelelő technikai erőforrások, valamint a megfelelő igazgatási és ellenőrzési módszerek alkalmazása. Következésképpen az integrált rendszernek minden egyes tagállamban magában kell foglalnia egy számítógépes adatbázist, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert, a mezőgazdasági termelők támogatási kérelmeit, egy összehangolt ellenőrzési rendszert, valamint - az egységes támogatási rendszer keretében - a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert.

(15)

Annak érdekében, hogy az összegyűjtött adatok feldolgozhatók és felhasználhatók legyenek a támogatás iránti kérelmek ellenőrzése során, olyan, nagy teljesítményű számítógépes adatbázisok létrehozására van szükség, amelyek alkalmasak különösen a keresztellenőrzések végrehajtására.

(16)

A mezőgazdasági parcellák azonosítása kulcsfontosságú elem a területhez kötött rendszerek helyes alkalmazásában. A tapasztalat azt mutatja, hogy a meglévő módszereknek vannak hiányosságai. Ezért intézkedéseket kell tenni egy azonosítási rendszer létrehozására, szükség esetén távérzékelés segítségével.

(17)

Az egyszerűsítés érdekében engedélyezni kell a tagállamok részére azon lehetőség előírását, hogy a mezőgazdasági termelő egyetlen kérelemben igényelhessen különböző támogatási rendszerek hatálya alá tartozó támogatásokat, továbbá az évente beadott kérelem felváltását állandó kérelemmel, amelyet évenként csupán meg kell erősíteni.

(18)

Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a moduláció alapján végrehajtott támogatáscsökkentés eredményeképpen rendelkezésre álló összegeket meghatározott kiegészítő intézkedésekre fordítsák az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendeletben ( 7 ) előírt vidékfejlesztési támogatás keretében.

(19)

Mivel a kölcsönös megfeleltetés rendszerének eredményeképpen rendelkezésre álló összegek nagysága nem látható kellő időben előre ahhoz, hogy a vidékfejlesztési támogatás keretében hozott kiegészítő intézkedésekre legyenek fordíthatók, ezeket az összegeket - a tagállamok által visszatartható, meghatározott százalékarány kivételével - az EMOGA Garanciarészlegénél kell jóváírni.

(20)

A közösségi támogatási programok keretében előírt támogatásokat a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak az e rendeletben előírt csökkentéseket követően teljes összegben ki kell fizetniük a kedvezményezetteknek az előírt határidőn belül.

(21)

A közös agrárpolitika alapján működő támogatási rendszerek közvetlen jövedelemtámogatást írnak elő, különösen a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása céljából. Ez a célkitűzés szorosan összefügg a vidéki térségek megőrzésével. A közösségi pénzeszközök jogtalan kiutalásának elkerülése érdekében nem fizethető támogatás olyan mezőgazdasági termelő részére, aki mesterségesen teremtette meg az adott támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket.

(22)

A közös támogatási rendszereknek szükség esetén rövid időn belül alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. A kedvezményezettek ezért nem számíthatnak arra, hogy a támogatási feltételek változatlanok maradnak, és fel kell készülniük a rendszerek esetleges felülvizsgálatára a piaci változások tükrében.

(23)

A közvetlen kifizetés formájában nyújtott támogatás jelentős költségvetési vonzataira tekintettel, valamint hatásuk jobb felmérése érdekében, a közösségi rendszereket megfelelő értékelésnek kell alávetni.

(24)

A közösségi mezőgazdaság versenyképességének fokozása, valamint az élelmiszer-minőség és a környezetvédelmi előírások szükségképpen maguk után vonják a mezőgazdasági termékek intézményes árának csökkenését és a mezőgazdasági üzemek termelési költségeinek növekedését a Közösségben. E célok elérése, valamint egy piacorientáltabb, fenntartható mezőgazdaság létrehozásának elősegítése érdekében végre kell hajtani a termelés támogatásáról a termelő támogatására való áttérést egy minden egyes gazdaság számára elérhető, független jövedelemtámogatási rendszer bevezetésével. Miközben a mezőgazdasági termelőknek kifizetett támogatások tényleges összege nem változik, e szétválasztás jelentős mértékben növelni fogja a jövedelemtámogatás hatékonyságát. Ezért indokolt a mezőgazdasági üzem egységes támogatását a környezetre, az élelmiszer-biztonságra, az állategészségügyre és az állatok kíméletére, valamint a gazdaság jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartására vonatkozó előírásoknak való kölcsönös megfeleltetéshez kötni.

(25)

Egy ilyen rendszerben a mezőgazdasági termelők számára eddig különböző rendszerekből odaítélt, jelenleg nagy számban létező közvetlen kifizetéseket egy adott bázisidőszakon belül fennálló korábbi jogosultságok alapján meghatározott és az Agenda 2000 keretében bevezetett intézkedések, valamint az e rendeletben a támogatási összegek tekintetében előírt változtatások teljes körű végrehajtásának figyelembevétele céljából kiigazított egységes támogatássá kell összevonni.

(26)

Mivel az igazgatási eljárások egyszerűsítéséből annál nagyobb előnyök fakadnak, minél több ágazat kerül bevonásra, a rendszert már az első szakaszban ki kell terjeszteni a szántóföldi növényekre vonatkozó szabályozás körébe tartozó valamennyi termékre, továbbá a nagy magvú hüvelyesekre, a vetőmagra, valamint a marha- és juhhúsra. A rizsre és a durumbúzára vonatkozó felülvizsgált támogatásokat, valamint a tejágazatbeli támogatásokat azok reformjának teljes végrehajtását követően szintén integrálni kell a rendszerbe. A keményítőgyártásra szánt burgonyára és a szárított takarmányra vonatkozó támogatást szintén integrálni kell a rendszerbe, míg a feldolgozóipar esetében fenn kell tartani a külön támogatási rendszert.

(27)

Egyedi intézkedéseket kell megállapítani a kender esetében annak biztosítására, hogy ne rejthessenek tiltott növényeket az egységes támogatásra jogosult növények közé, hátrányosan befolyásolva ezzel a kender piacának közös szervezését. Ezért rendelkezni kell arról, hogy területalapú támogatás odaítélésére kizárólag olyan terület esetében kerülhessen sor, ahol olyan kenderfajtát vetettek, amelynek pszichotrópanyag-tartalma tekintetében meghatározott garanciák állnak rendelkezésre. A rostlen és a rostkender piacának közös szervezéséről szóló, 2000. július 27-i 1673/2000/EK tanácsi rendeletben ( 8 ) előírt egyedi intézkedésekre tett utalásokat ennek megfelelően ki kell igazítani.

(28)

Annak érdekében, hogy a fokozott piacorientáltság szellemében a mezőgazdasági termelő szabadon választhassa meg, mit termel a földjén - ideértve a továbbra is a termeléstől függő támogatások körébe tartozó termékeket -, az egységes támogatás nem köthető egyetlen meghatározott termék termeléséhez. Azonban a piaci verseny torzulását elkerülendő, egyes termékeket ki kell zárni a támogatható földterületen való termelésből.

(29)

Annak megállapításához, hogy az új rendszerben milyen összegre jogosult a mezőgazdasági termelő, indokolt azokat az összegeket alapul venni, amelyekben egy adott bázisidőszak során részesült. A különleges helyzetek figyelembevétele érdekében nemzeti tartalékot kell létrehozni. Ez a tartalék annak elősegítésére is felhasználható, hogy új mezőgazdasági termelők lépjenek be a rendszerbe. Az egységes támogatást a mezőgazdasági üzem szintjén kell megállapítani.

(30)

A teljes összeget, amelyre egy adott mezőgazdasági üzem jogosult, részekre (támogatási jogosultságokra) kell felosztani, és hozzá kell rendelni egy meghatározandó támogatható hektárszámhoz, a támogatási jogok átruházásának megkönnyítése érdekében. A megfelelő mezőgazdasági alapot nélkülöző támogatási jogosultságok felhalmozásához vezető spekulatív átruházások elkerülése érdekében a támogatás odaítélésénél indokolt meghatározott támogatható hektárszámhoz kötni a jogosultságokat, és egyúttal rendelkezni a jogosultságok átruházásának egy-egy régión belülre történő lehetséges korlátozásáról. A nem közvetlenül egy adott területhez kötött támogatás esetében különös rendelkezéseket kell megállapítani, figyelemmel a juh- és kecsketartás sajátos helyzetére.

(31)

Annak érdekében, hogy a támogatás teljes szintje és a jogosultságok ne lépjék túl a folyó költségvetés korlátait közösségi vagy nemzeti és - adott esetben - regionális szinten, indokolt előírni egy nemzeti felső határt, amely - a későbbi kiigazításokat is figyelembe véve - azon pénzeszközök összegével egyenlő, amelyeket az egyes tagállamok a megfelelő támogatási rendszerek keretében kifizetett támogatás céljából a bázisidőszak során odaítéltek. A felső határ túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(32)

A területpihentetés kínálatszabályozó szerepéből fakadó gazdasági előnyök fenntartása érdekében, erősítve annak az új támogatási rendszerben a környezetre gyakorolt kedvező hatásait, hatályban kell tartani a szántóterületek pihentetésére vonatkozó feltételeket.

(33)

A különleges helyzetekre adott rugalmas válasz lehetővé tétele érdekében rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok szabad választásuk szerint meghatározhassanak egy bizonyos egyensúlyt az egyéni támogatási jogosultságok és a regionális vagy nemzeti átlag, illetőleg a meglévő támogatások és az egységes támogatás között. Rendelkezni kell a gyümölcs- és zöldségtermelés - ideértve az étkezési burgonyát - tilalmától való különleges eltérésről is annak érdekében, hogy regionalizálás esetén ne lépjen fel zavar a termelésben, egyúttal minimálisra csökkentve a versenyhelyzet torzulását. Továbbá az egységes támogatási rendszer agrárspecifikus feltételeinek figyelembevétele érdekében indokolt lehetőséget biztosítani a tagállamok számára arra, hogy egy átmeneti időszakot kérhessenek az egységes támogatási rendszer végrehajtását illetően úgy, hogy mindvégig betartják az egységes támogatási rendszerre vonatkozóan előírt költségvetési felső határokat. Amennyiben az átmeneti időszak során súlyos torzulás következne be a versenyhelyzetben, továbbá a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében indokolt, hogy a Közösség megtehesse a szükséges intézkedéseket az ilyen helyzetek megoldására.

(34)

Szabad választáson alapuló vagy átmeneti végrehajtás esetén a mezőgazdasági termelők jogos igényeinek védelmében indokolt meghatározni azt a határidőt, ameddig az egyes tagállamoknak el kell dönteniük, hogy alkalmazzák-e az egységes támogatási rendszert. Továbbá a jelenlegi szabályozási rendszerek folytonosságának biztosítása érdekében meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot, a Bizottságra hagyva a végrehajtási szabályok megállapítását.

(35)

A durumbúza-termelés szerepének a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében, erősítve a meghatározott minőségi minimumkövetelményeknek megfelelő durumbúza termelésének támogatását, indokolt egy átmeneti időszak során csökkenteni a hagyományos termőterületeken jelenleg a durumbúzára fizetett támogatási pótlékot és megszüntetni a különleges támogatást azokon a területeken, ahol a durumbúza-termelés kellően megalapozott. Csak a búzadara és a tésztafélék gyártására alkalmas durumbúza termelése jogosult ilyen támogatásra.

(36)

A fehérjében gazdag növénykultúrák jelentőségének növelése és termelésük ösztönzése érdekében indokolt kiegészítő támogatásban részesíteni az ilyen növényt termelő mezőgazdasági termelőket. Az új rendszer szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot. Elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és annak túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(37)

A rizstermelés szerepének a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében indokolt kiegészítő támogatást előírni a rizstermelők részére. Az új rendszer szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot. Nemzeti bázisterületeket kell létrehozni, és azok túllépése esetén támogatáscsökkentést kell alkalmazni.

(38)

A héjas gyümölcsűekre vonatkozóan új támogatási szabályokat kell létrehozni, elhárítva annak potenciális veszélyét, hogy megszűnjön a héjas gyümölcsűek termelése a hagyományos termőterületeken, valamint az ebből eredően a környezetre, a vidéki térségekre, a társadalomra és a gazdaságra háruló káros következményeket. Az új intézkedések szabályszerű alkalmazásának biztosítása céljából meghatározott feltételekhez kell kötni a támogatási jogosultságot, ideértve a minimális faállomány-sűrűséget és parcellaméretet. Az egyedi igények kielégítése céljából a tagállamokat fel kell hatalmazni kiegészítő támogatások nyújtására.

(39)

A költségvetés túllépésének elkerülése érdekében elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni annak túllépése esetén azon tagállamokra összpontosítva, amelyek túllépik a számukra előírt területi korlátozást. Annak érdekében, hogy a rendelkezések alkalmazása a Közösség egészében kiegyensúlyozott legyen, e területet a héjas gyümölcsűek termőterületeinek arányában kell felosztani a tagállamok között. A tagállamok feladata a terület további felosztása nemzeti határaikon belül. Fejlesztési terv hatálya alá eső terület nem részesülhet támogatásban az új rendszer keretében mindaddig, amíg a program le nem jár.

(40)

A fejlesztési tervek kínálatorientációs szerepének kiaknázása érdekében a tagállamok termelői szervezetekben való részvételhez köthetik a közösségi és a nemzeti támogatás iránti jogosultságot. A zavarok elkerülése érdekében biztosítani kell az új rendszerre való zökkenőmentes átmenetet.

(41)

Jelenleg az energianövényekre vonatkozó támogatás abban áll, hogy lehetőség van ipari növények termelésére a pihentetett területeken. Az energianövények teszik ki a pihentetett területen termelt nem élelmiszernövények legnagyobb hányadát. Külön támogatást kell biztosítani az energianövényekre vonatkozóan, szén-dioxid-kibocsátás helyettesítése céljából. Elő kell írni a garantált legnagyobb területet, és annak túllépése esetén arányos támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Ezeket a szabályokat meghatározott idő elteltével felül kell vizsgálni, figyelemmel a bioüzemanyagokra vonatkozó közösségi kezdeményezés végrehajtására.

(42)

A keményítőtermelésnek a hagyományos termőterületeken való fenntartása érdekében, felismerve a burgonyatermelésnek az agronómiai ciklusban betöltött szerepét, indokolt kiegészítő támogatást előírni a burgonyakeményítő-termelők részére. Továbbá a burgonyakeményítő-gyártási kvótarendszer létrehozásáról szóló, 1994. június 27-i 1868/94/EK tanácsi rendeletet ( 9 ) módosítani kell annyiban, amennyiben a keményítőgyártásra szánt burgonya termelői részére rendszeresített támogatási rendszer részben bevonásra kerül az egységes támogatási rendszerbe.

(43)

A szántóföldi növényeknek, valamint a marha- és a juhhúsnak az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása révén a rendszer a legkülső régiókban és az égei-tengeri szigeteken nyújtott támogatásokra is kiterjed, a további egyszerűsítés céljából, továbbá annak elkerülése érdekében, hogy egy adott jogi és igazgatási keretrendszer csak az érintett térségekben működő, korlátozott számú mezőgazdasági termelő tekintetében maradjon hatályban. A Közösség e térségeiben fennálló egyes termelési típusok szerepének megőrzése érdekében azonban indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy e támogatásokat nem kívánják bevonni az egységes támogatási rendszer körébe. Ugyanezt a lehetőséget kell alkalmazni a Svédország és Finnország egyes régióiban rendszeresített kiegészítő támogatásokra, valamint a vetőmag támogatására is. Ezekben az esetekben a jelenlegi szabályozás folytonosságának biztosítása megkívánja a támogatási jogosultság meghatározott feltételekhez kötését, míg a végrehajtási szabályok megállapítása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

(44)

A szántóföldi növényekre és az állattartásra vonatkozó támogatások jelenlegi szabályozásáról az új egységes támogatási rendszerre való áttérés megkönnyítése érdekében indokolt rendelkezni néhány kiigazításról az említett ágazatokon belül jelenleg hatályos közvetlen kifizetéseket illetően.

(45)

Az Azori-szigeteken a mezőgazdasági tevékenység nagymértékben függ a tejtermeléstől. Ezért indokolt megújítani és kiterjeszteni az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében az Azori-szigetekre és Madeira javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1453/2001/EK rendelet ( 10 ) 23. cikkében előírt intézkedéseket, és az 1999/2000. gazdasági évben kezdődő, összesen legfeljebb hatéves időszakra vonatkozóan eltérést engedni a termelés korlátozása tekintetében a tej- és tejtermékpiac közös szervezésének egyes rendelkezésektől, a helyi termelés fejlettségi szintjének és feltételeinek figyelembevétele érdekében. Alkalmazásának ideje alatt ezen intézkedésnek lehetővé kell tenniük az azori-szigeteki tejágazat szerkezetátalakításának lefolytatását a tejpiac megzavarása, valamint a Portugália, illetve a Közösség szintjén alkalmazott lefölözési rendszer hatékony és eredményes működésének számottevő befolyásolása nélkül.

(46)

A mezőgazdasági üzemek egységes támogatási rendszerének alkalmazása de facto azzal jár, hogy a Portugáliában jelenleg szántóföldi növénytermesztésbe vont földterületek külterjes állattenyésztési művelésre való átállítására vonatkozó, 1017/94/EK rendeletben ( 11 ) megállapított program tárgytalanná válik. Az 1017/94/EK rendeletet ezért az egységes támogatási rendszer hatálybalépésével egy időben hatályon kívül kell helyezni.

(47)

A fent említett változások és új rendelkezések eredményeként a 3508/92/EGK tanácsi rendeletet, az egyes nagy magvú hüvelyesek tekintetében külön intézkedés bevezetéséről szóló, 1996. július 30-i 1577/96/EK ( 12 ) tanácsi rendeletet, valamint az egyes szántóföldi növények termelői számára támogatási rendszer létrehozásáról szóló, 1999. május 17-i 1251/1999/EK ( 13 ) tanácsi rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Néhány átmeneti vagy szabadon választható szabályozásról szóló rendelkezés kivételével az 1259/1999/EK rendeletet szintén hatályon kívül kell helyezni.

(48)

A vetőmagok piacának közös szervezéséről szóló, 1971. október 26-i 2358/71/EGK ( 14 ), az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában a kisebb égei-tengeri szigetek javára hozott egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 1993. július 19-i 2019/93/EGK ( 15 ), a marha- és borjúhús piacának közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1254/1999/EK ( 16 ), az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében Franciaország tengerentúli megyéinek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1452/2001/EK ( 17 ), az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a Kanári-szigetek javára egyedi intézkedések bevezetéséről szóló, 2001. június 28-i 1454/2001/EK ( 18 ) és a juh- és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 2001. december 19-i 2529/2001/EK ( 19 ) tanácsi rendelet közvetlen kifizetésekre vonatkozó különös rendelkezései lényegében alapjukat vesztették, ezért ezeket el kell hagyni.

(49)

E rendelet hatálybalépésének időpontjában a Közösség 15 tagállamból áll. Figyelemmel arra a tényre, hogy a 2003. évi csatlakozási szerződés értelmében 2004. május 1-jével új tagállamok csatlakoznak a Közösséghez, a csatlakozás időpontjáig az említett szerződésben előírt eljárásnak megfelelően ki kell igazítani e rendeletet, hogy hatálya kiterjedjen az új tagállamokra.

(50)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 20 ) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a következőket:

- a közös agrárpolitika keretébe tartozó jövedelemtámogatási rendszerek alapján az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) Garanciarészlegéből finanszírozott közvetlen kifizetések közös szabályai, az 1257/1999/EK rendelet szerint meghatározottak kivételével,

- a mezőgazdasági termelők részére nyújtott jövedelemtámogatás (a továbbiakban: egységes támogatási rendszer),

- átmeneti egyszerűsített jövedelemtámogatás az új tagállamokban a gazdák számára (a továbbiakban: egységes területalapú támogatási rendszer)

- a durumbúza, a fehérjenövények, a rizs, a héjas gyümölcsűek, az energianövények, a keményítőgyártásra szánt burgonya, a tej, a vetőmagok, a szántóföldi növények, a juh- és kecskehús, a marha- és borjúhús, a nagymagvú hüvelyesek, a gyapot, dohány és komló termelői, valamint az olajfaligeteket fenntartó termelők részére bevezetett támogatási rendszerek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "mezőgazdasági termelő": olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja - tekintet nélkül az ilyen csoport vagy tagjainak nemzeti jog szerinti jogállására - akinek, illetve amelynek mezőgazdasági üzeme a Közösség területén található a Szerződés 299. cikkében meghatározottak szerint, és aki, illetve amely mezőgazdasági tevékenységet folytat;

b) "mezőgazdasági üzem": az adott mezőgazdasági termelő által vezetett és ugyanazon tagállam területén található termelőegységek összessége;

c) "mezőgazdasági tevékenység": mezőgazdasági termékek termelése, tenyésztése vagy művelése, ideértve a betakarítást, a fejést, az állattenyésztést és a mezőgazdasági célból történő állattartást, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását az 5. cikkben meghatározottak szerint;

d) "közvetlen kifizetés": az I. mellékletben felsorolt valamely jövedelemtámogatási rendszer alapján közvetlenül a mezőgazdasági termelő részére nyújtott támogatás;

e) "támogatások egy adott naptári évben" vagy "támogatások a bázisidőszakban": az adott naptári év(ek)ben odaítélt vagy odaítélendő támogatások, ideértve az adott naptári év(ek)ben kezdődő, más időszakokra vonatkozóan odaítélt vagy odaítélendő valamennyi támogatást;

f) "mezőgazdasági termékek": a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek, ideértve a gyapotot, de a halászati termékek kivételével;

(g) az "új tagállamok": Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.

II. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. FEJEZET

KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS

3. cikk

Alapvető követelmények

(1) A közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő köteles betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az említett mellékletben megállapított időbeli ütemezés szerint, továbbá a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított előírásokat.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóság a mezőgazdasági termelő rendelkezésére bocsátja a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a mezőgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó előírások jegyzékét.

4. cikk

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

(1) A III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következő területeken állapítják meg:

- köz-, állat- és növényegészségügy,

- környezet,

- állatok kímélete.

(2) A III. mellékletben említett jogi aktusokat e rendelet keretében az időről időre módosított hatályos változatnak, irányelv esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

5. cikk

Jó mezőgazdasági és ökológiai állapot

(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági földterület, különösen a termelésből kivont termőterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotának fenntartását. A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévő gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezőgazdasági üzemszerkezet. Mindez nem sérti az 1257/1999/EK tanácsi rendelettel összefüggésben a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozóan alkalmazott előírásokat, valamint a helyes gazdálkodási gyakorlat referenciaszintje fölött alkalmazott agrár-környezetvédelmi intézkedéseket.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2003. évre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak. Az új tagállamok biztosítják, hogy a 2004. május 1-jén időpontban állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak. Bulgária és Románia biztosítja azonban, hogy a 2007. január 1-jén állandó legelőként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelők maradnak.

A tagállamok azonban kellően megalapozott esetben eltérhetnek az első albekezdéstől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben csökkenjen az állandó legelők összterülete.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az erdősítésre szánt állandó legelőként hasznosított földterületek esetén, amennyiben az ilyen erdőtelepítés összeegyeztethető a környezettel, és kivéve a karácsonyfa-ültetvényeket és gyorsan növő fafajok rövid távú telepítését.

6. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből

(1) Amennyiben egy adott naptári évben (a továbbiakban: az érintett naptári év) soha nem teljesülnek a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények vagy a jó mezőgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó előírások, és e nem teljesítés az érintett naptári évben támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, akkor a 10. és a 11. cikkben foglalt rendelkezések alkalmazását követően az említett mezőgazdasági termelő számára folyósítandó közvetlen kifizetések teljes összegét a 7. cikkben meghatározott részletes szabályokkal összhangban csökkenteni vagy törölni kell.

Az első albekezdést alkalmazni kell abban az esetben is, ha a követelmények említett nem teljesítése olyan cselekmény vagy mulasztás eredménye, amely közvetlenül annak a személynek róható fel, akinek a földterületet átadták, vagy aki azt átadta.

Az első és második albekezdésnek a 2008. évre való alkalmazásában a naptári év a 2008. április 1-jétőldecember 31-ig tartó időszaknak felel meg.

E bekezdés alkalmazásában az "átadás": bármely olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület megszűnik az átadó rendelkezésére állni.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás csak abban az esetben alkalmazandó, ha az előírások megsértése a következőkkel kapcsolatos:

a) mezőgazdasági tevékenység; vagy

b) a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági földterülete, ideértve a területpihentetés alá vont parcellákat.

(3) Az (1) bekezdés ellenére és a 7. cikk (1) bekezdésében említett részletes szabályokban megállapított feltételekkel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést vagy kizárást, amennyiben annak összege mezőgazdasági termelőnként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR-t tenne ki.

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy az első albekezdésben előírt lehetőséget veszi igénybe, akkor a következő évben az illetékes hatóság megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a mezőgazdasági termelő orvosolja a követelmények adott nem teljesítésével kapcsolatos ténymegállapításokat. A ténymegállapításról és a követelmények nem teljesítésének orvosolása érdekében teendő intézkedésekről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.

7. cikk

A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályok

(1) A 6. cikkben említett támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó részletes szabályokat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell megállapítani. Ennek során figyelembe kell venni az előírások megsértésének súlyát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megállapított szempontokat.

(2) Gondatlanság esetén a támogatáscsökkentés mértéke nem haladhatja meg az 5 %-ot, ismételt megsértés esetén pedig a 15 %-ot.

Kellően indokolt esetben a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak csökkentést, amennyiben a követelmények nem teljesítése - súlyossága, mértéke, valamint fennállásának időtartama alapján - kisebb jelentőségűnek minősül. A követelmények nem teljesítésének azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy az állategészségügy szempontjából, nem tekinthetők kisebb jelentőségűnek.

Kivéve, ha a mezőgazdasági termelő azonnal megtette a követelmények megállapított nem teljesítését orvosló intézkedést, az illetékes hatóság meghozza az annak biztosításához szükséges intézkedést - amely adott esetben adminisztratív ellenőrzésre korlátozódhat -, hogy a termelő orvosolja a követelmények nem teljesítését. A követelmények kisebb jelentőségű nem teljesítésével kapcsolatos ténymegállapításokról és a követelmények nem teljesítésének orvosolása érdekében teendő intézkedésekről értesíteni kell a mezőgazdasági termelőt.

(3) Az előírások szándékos megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke főszabályként nem lehet kisebb 20 %-nál, és az érintett mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

(4) A támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás teljes összege egy adott naptári évre vonatkozóan nem haladhatja meg a 6. cikk (1) bekezdésében említett teljes összeget.

8. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést nyújt be a kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazásáról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt, különösen a III. mellékletben megállapított, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények jegyzékének módosítása tárgyában.

9. cikk

A kölcsönös megfeleltetés rendszeréből eredő összegek

Az e fejezet alkalmazásából eredő összegek az EMOGA Garanciarészlegénél kerülnek jóváírásra. A tagállamok 25 %-ot tarthatnak meg az említett összegekből.

2. FEJEZET

MODULÁCIÓ ÉS PÉNZÜGYI FEGYELEM

10. cikk

Moduláció

(1) Egy adott tagállamban egy mezőgazdasági termelő részére egy adott naptári évben odaítélendő valamennyi közvetlen kifizetés összegét 2012-ig fokozatosan csökkenteni kell a következő százalékokkal:

- 2005: 3 %,

- 2006: 4 %,

- 2007: 5 %,

- 2008: 5 %,

- 2009: 5 %,

- 2010: 5 %,

- 2011: 5 %,

- 2012: 5 %.

(2) Az (1) bekezdésben előírt támogatáscsökkentés alkalmazásából eredő összegeket a II. mellékletben említett teljes összegek levonását követően az EMOGA Garanciarészlege által az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelően finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések kiegészítő közösségi támogatására kell rendelkezésre bocsátani.

(3) Egy százalékpontnak megfelelő összeget azon tagállamnak kell juttatni, ahol a vonatkozó összegek keletkeztek. A fennmaradó összegek tagállamok közötti felosztására a 144. cikk (2) bekezdésének megfelelően kerül sor, a következő szempontok alapján:

- mezőgazdasági földterület,

- mezőgazdasági foglalkoztatottság,

- egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), vásárlóerő-paritásban kifejezve.

Mindazonáltal valamennyi tagállam megkapja az adott tagállamban a modulációból eredően keletkezett teljes összegek legalább 80 %-át.

(4) A (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve, amennyiben egy adott tagállamban a 2000 és 2002 közötti időszakban a rozstermelés átlagos aránya meghaladta a teljes gabonatermelés 5 %-át, és az adott tagállam rozstermelése ugyanezen időszakban meghaladta a Közösség teljes rozstermelésének 50 %-át, 2013-ig bezárólag a modulációból eredően az érintett tagállamban keletkezett összegek legalább 90 %-át vissza kell juttatni az említett tagállamnak.

Ilyen esetben - a 69. cikkben előírt lehetőség sérelme nélkül - az érintett tagállamnak juttatott összeg legalább 10 %-át az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések finanszírozására kell felhasználni a rozstermelő régiókban.

E bekezdés alkalmazásában a "gabona" a IX. mellékletben említett gabonaféléket jelenti.

(5) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint az égei-tengeri szigetek mezőgazdasági termelőinek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

11. cikk

Pénzügyi fegyelem

(1) Annak biztosítására, hogy a közös agrárpolitika finanszírozása céljából jelenleg az 1a. altétel (piaci intézkedések és közvetlen támogatások) alá tartozó összegek megfeleljenek a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2002. november 18-án elfogadott, a 2002. október 24-25-i brüsszeli Európai Tanács következtetéseiről szóló határozatban megállapított éves felső határoknak, a 2007. évi költségvetéssel kezdődően meg kell határozni a közvetlen kifizetések kiigazítását arra az esetre, ha egy adott pénzügyi év vonatkozásában az 1a. altétel szerinti intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések - megnövelve azokat a 143d. és 143e. cikkben szereplő összegekkel, és a 10. cikk (2) bekezdésében előírt moduláció alkalmazása előtt - azt mutatják, hogy a fent említett felső határt - a határ alatti 300 millió EUR összegű ráhagyás figyelembevételével - túl fogják lépni. Ez a rendelkezés nem érinti a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra szóló pénzügyi tervet.

(2) A Tanács, a Bizottság legkésőbb azon naptári év március 31-ig előterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, legkésőbb azon naptári év június 30-ig meghatározza ezeket a kiigazításokat, amelyre a kiigazításokat alkalmazni kell.

12. cikk

Kiegészítő támogatás

(1) Az e rendelet alapján közvetlen kifizetésben részesülő mezőgazdasági termelő részére kiegészítő támogatás jár.

A kiegészítő támogatás összege a 10. cikk szerint a támogatáscsökkentés adott naptári évre vonatkozó százalékának a közvetlen kifizetések első legfeljebb 5 000 eurójára történő alkalmazásából eredő összeggel egyenlő.

(2) Az adott tagállamban egy adott naptári évben odaítélhető kiegészítő támogatások teljes összege nem haladhatja meg a II. mellékletben megállapított felső határokat. Szükség esetén a tagállamok lineáris kulcs alkalmazásával kiigazítják a kiegészítő támogatásokat a II. mellékletben megállapított felső határok betartása céljából.

(3) A kiegészítő támogatás összege nem tartozik a 10. cikkben említett támogatáscsökkentés hatálya alá.

(4) A 2007. évi költségvetéssel kezdődően a Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálja a II. mellékletben megállapított felső határokat a mezőgazdasági üzemekben végbemenő szerkezeti változások figyelembevétele céljából.

(5) Az új tagállamok esetében a (2) bekezdésben említett felső határokat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság állapítja meg.

12a. cikk

Alkalmazás az új tagállamok esetében

(1) A 10. és 12. cikket nem kell alkalmazni az új tagállamokra azon naptári év kezdetéig, amely tekintetében a közvetlen kifizetéseknek az egyes új tagállamokban alkalmazandó szintje el nem éri legalább az adott időpontban az ilyen kifizetésekre vonatkozóan a 2004. április 30-i állapot szerinti összetételű Közösségben alkalmazandó szintet.

(2) A 143a. cikkben előírt növekedési ütemnek az új tagállamokban nyújtott összes közvetlen kifizetésre való alkalmazása keretében a 11. cikket nem kell alkalmazni az új tagállamokra azon naptári év kezdetéig, amely tekintetében a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamban alkalmazandó szintje el nem éri legalább az adott időpontban az ilyen kifizetésekre vonatkozóan a 2004. április 30-i állapot szerinti összetételű Közösségben alkalmazandó szintet.

3. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI TANÁCSADÓ RENDSZER

13. cikk

Mezőgazdasági tanácsadó rendszer

(1) A tagállamok 2007. január 1-jéig létrehozzák a mezőgazdasági termelőket a földdel és a mezőgazdasági üzemben folytatott gazdálkodásban segíteni hivatott tanácsadó rendszert (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadó rendszer), amelyet egy vagy több kijelölt hatóság vagy magánszerv működtet.

(2) A tanácsadói tevékenységnek legalább az I. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekre, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára mindenképpen ki kell terjednie.

14. cikk

Feltételek

(1) A mezőgazdasági termelők önkéntes alapon kapcsolódhatnak be a mezőgazdasági tanácsadó rendszerbe.

(2) A tagállamok előnyben részesítik azokat a mezőgazdasági termelőket, akik évente több mint 15 000 EUR közvetlen kifizetésben részesülnek.

15. cikk

Az elismert magánszervek és a kijelölt hatóságok kötelezettségei

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a 13. cikkben említett magánszervek és kijelölt hatóságok ne hozzák a tanácsadói tevékenységük során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat az érintett mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelőn kívüli személy tudomására, a tevékenységük során feltárt olyan szabálytalanságok vagy jogsértések kivételével, amelyeket közösségi vagy nemzeti jogszabályban megállapított kötelezettségük jelenteni a megfelelő hatóságnak, különösen bűncselekmény esetén.

16. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést nyújt be a mezőgazdasági tanácsadó rendszer alkalmazásáról, szükség esetén az annak kötelezővé tételére irányuló megfelelő javaslatokkal együtt.

4. FEJEZET

INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

17. cikk

Hatály

Minden tagállam létrehoz egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert (a továbbiakban: integrált rendszer).

Az integrált rendszert az e rendelet III. és IV. címe, valamint az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikke alapján létrehozott támogatási rendszerekre kell alkalmazni.

Az integrált rendszert - a szükséges mértékben - az 1., a 2. és a 3. fejezetben megállapított szabályokkal kapcsolatos igazgatási és ellenőrzési vonatkozásokban is alkalmazni kell.

18. cikk

Az integrált rendszer elemei

(1) Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

a) számítógépes adatbázis;

b) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer;

c) a 21. cikkben említett, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer;

d) támogatási kérelmek;

e) integrált ellenőrzési rendszer;

f) a támogatás iránti kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszer.

(2) A 67., a 68., a 69., a 70. és a 71. cikk alkalmazása esetén az integrált rendszer magában foglal egy, - egyrészről a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanács rendelettel ( 21 ), másrészről a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelettel ( 22 ) összhangban - az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszert is.

19. cikk

Számítógépes adatbázis

(1) A számítógépes adatbázis a támogatási kérelmekből nyert adatok mezőgazdasági üzemenként történő nyilvántartására szolgál.

Ezen adatbázis rendeltetése különösen az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága útján a 2000. évvel kezdődő naptári és/vagy gazdasági évre vonatkozó adatok, valamint 1998. május 1-jétől a IV. cím 10b. fejezetének keretében nyújtott támogatásra vonatkozó adatok közvetlen és azonnali lehívásának lehetővé tétele.

(2) A tagállamok decentralizált adatbázisokat is létrehozhatnak azzal a feltétellel, hogy azokat, valamint az adatok nyilvántartására és az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó igazgatási eljárásokat az egyes tagállamok területének egészén egységes módon és úgy alakítják ki, hogy keresztellenőrzés céljából kompatibilisek legyenek egymással.

20. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer

(1) A mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszert telekkönyvi térképek és dokumentumok, vagy más térképészeti források alapján kell létrehozni. Ennek során a számítógépes térinformatikai rendszereknél alkalmazott technológiákat kell alkalmazni, ideértve elsősorban az egységes szabványok alapján történő légi vagy műholdas ortokorrigált digitális felvételezést, amely legalább 1:10000 léptékű térképészeti pontosságot biztosít.

(2) A IV. cím 10b. fejezetében előírt, olajfaligetekkel kapcsolatos támogatást alkalmazó tagállamok esetében az azonosítási rendszer az olajfaültetvényekre vonatkozóan földrajzi információs rendszert foglal magában, amely az olajfákra és a velük beültetett területekre vonatkozó alfanumerikus számítógépes adatbázisból és számítógépes grafikus referencia-adatbázisból áll.

(3) A IV. cím 10b. fejezetében meghatározott, olajfaligetekre vonatkozó támogatást nem alkalmazó tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a (2) bekezdésben említett, az olajfaültetvényekre vonatkozó földrajzi információs rendszert integrálják a mezőgazdasági parcellákra vonatkozó információs rendszerbe.

21. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer

(1) A támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszert úgy kell létrehozni, hogy lehetővé tegye a jogosultságok ellenőrzését és a támogatási kérelmek, valamint a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer adatainak keresztellenőrzését.

(2) E rendszernek lehetővé kell tennie legalább a három előző, közvetlenül egymást követő naptári és/vagy gazdasági évre vonatkozó adatoknak az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága útján történő közvetlen és azonnali lehívását.

22. cikk

Támogatási kérelmek

(1) Az integrált rendszer keretében a mezőgazdasági termelőnek évente be kell nyújtania a közvetlen kifizetés iránti kérelmét, amelyben - az adott esetnek megfelelően - szerepelnie kell a következőknek:

- a mezőgazdasági üzem minden mezőgazdasági parcellája,

- a IV. cím 10b. fejezetében előírt, olajfaligetekkel kapcsolatos támogatás alkalmazása esetén, vagy amennyiben a tagállam a 20. cikk (3) bekezdésében említett lehetőséggel él, az olajfák száma és elhelyezkedésük a parcellában,

- a támogatási jogosultságok száma és összege,

- az e rendeletben vagy az érintett tagállam által előírt minden más információ.

(2) Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási kérelemben csak az előző évben benyújtott támogatási kérelemhez képest megváltozott adatoknak kell szerepelniük. Az egyes tagállamok nyomtatott űrlapokat bocsátanak rendelkezésre az előző évben meghatározott területek alapján, továbbá grafikus anyagokat, amelyeken feltüntetik az érintett területek földrajzi elhelyezkedését és adott esetben az olajfák helyét.

(3) Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyetlen támogatási kérelem vonatkozzon az I. mellékletben felsorolt több, illetve minden támogatási rendszerre vagy más támogatási rendszerekre.

23. cikk

A jogosultsági feltételek ellenőrzése

(1) A támogatási kérelmek tekintetében a tagállamok adminisztratív ellenőrzéseket végeznek, ideértve a támogatható terület és az annak megfelelő támogatási jogosultság ellenőrzését.

(2) Az adminisztratív ellenőrzést a támogatási jogosultság ellenőrzésére szolgáló helyszíni ellenőrzési rendszer egészíti ki. E célból a tagállamok mintavételi tervet készítenek a mezőgazdasági üzemekre vonatkozóan.

A tagállamok távérzékelési eljárásokat is alkalmazhatnak a mezőgazdasági parcellák helyszíni ellenőrzésének módszeréül.

(3) Minden egyes tagállam kijelöl egy hatóságot az e fejezetben előírt ellenőrzések összehangolására.

Amennyiben a tagállam az e fejezet alapján elvégzendő munka egyes vonatkozásaival szakosított ügynökségeket vagy cégeket bíz meg, a kijelölt hatóságnak fenn kell tartania az adott munka feletti ellenőrzés jogát és annak felelősségét.

24. cikk

Támogatáscsökkentés, illetve kizárás a támogatás köréből

(1) Az e rendelet 6. cikkében előírt támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás sérelme nélkül, amennyiben megállapítás nyer, hogy a mezőgazdasági termelő nem felel meg a támogatási jogosultságra vonatkozóan e rendeletben vagy az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikkében előírt feltételeknek, a számára odaítélt vagy odaítélendő azon támogatás egy részének vagy egészének kifizetését, amelyre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesültek, csökkenteni kell, vagy ki kell zárni a támogatás köréből az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó módon.

(2) A támogatáscsökkentés mértéke a feltárt jogsértés súlyától, mértékétől, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegétől függően progresszív módon változik, és a mezőgazdasági termelő egy vagy több naptári év tekintetében akár ki is zárható egy vagy több támogatási rendszer köréből.

25. cikk

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzése

(1) A tagállamok helyszíni ellenőrzést folytatnak annak ellenőrzésére, hogy az egyes mezőgazdasági termelők betartják-e az 1. fejezetben említett kötelezettségeket.

(2) A tagállamok igénybe vehetik meglévő igazgatási és ellenőrzési rendszereiket annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők megfeleljenek az I. fejezetben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek, valamint a mezőgazdasági földterületek jó mezőgazdasági és ökológiai állapotára vonatkozó előírásoknak.

E rendszereknek, és különösen a 92/102/EGK irányelvvel, valamint az 1760/2000/EK rendelettel és a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló 21/2004/EK tanácsi rendelettel összhangban az állatok azonosítására és nyilvántartására létrehozott rendszernek e rendelet 26. cikkének értelmében kompatibilisnek kell lennie az integrált rendszerrel.

26. cikk

Kompatibilitás

Az V. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alkalmazása során a tagállamok biztosítják, hogy az ezekre a rendszerekre alkalmazott igazgatási és ellenőrzési eljárások kompatibilisek legyenek az integrált rendszerrel a következők tekintetében:

a) számítógépes adatbázis;

b) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszerek;

c) adminisztratív ellenőrzések.

E célból olyan módon kell létrehozni ezeket a rendszereket, hogy minden nehézség vagy konfliktus nélkül lehetővé váljék közös üzemeltetésük, illetve a különböző rendszerek közötti adatcsere.

Az V. mellékletben felsoroltakon kívüli közösségi vagy nemzeti szintű támogatási rendszerek alkalmazása céljából a tagállamok beilleszthetik igazgatási és ellenőrzési eljárásaikba az integrált rendszer egy vagy több alkotóelemét.

27. cikk

Tájékoztatás és ellenőrzés

(1) A Bizottságot rendszeresen tájékoztatni kell az integrált rendszer alkalmazásáról.

A Bizottság eszmecseréket szervez a tagállamokkal e tárgykörben.

(2) Az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok kellő időben való tájékoztatását követően a Bizottság által felhatalmazott képviselők:

- vizsgálatot és ellenőrzést folytathatnak az integrált rendszer létrehozására és megvalósítására hozott intézkedéseket illetően,

- ellenőrzéseket végezhetnek a 23. cikk (3) bekezdésében említett szakosított ügynökségeknél és cégeknél.

Az érintett tagállamok tisztviselői részt vehetnek az ilyen ellenőrzésben. Az ellenőrzés végzésére vonatkozó fent említett hatáskör nem érinti a nemzeti jog alapján kifejezetten a kijelölt tisztviselők számára fenntartott jogi aktusokra vonatkozó nemzeti jogszabályok alkalmazását. A Bizottság által meghatalmazott képviselők nem vehetnek részt különösen a tagállamok nemzeti joga alapján gyanúsított személyeknél végzett házkutatásban és azok hivatalos kihallgatásában. Az ilyen módon nyert információhoz azonban hozzáférést kell biztosítani számukra.

(3) Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított testületek vagy személyek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, felügyeletének és felhasználásának elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy - kérésre - megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait.

5. FEJEZET

EGYÉB ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Kifizetés

(1) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében a támogatások teljes összegben kerülnek kifizetésre a kedvezményezetteknek.

(2) A támogatások kifizetésére évente egyszer, a december 1. és a következő év június 30-a közötti időszakban kerül sor.

A 12. cikkben előírt kiegészítő támogatást azonban legkésőbb az adott naptári évet követő naptári év szeptember 30-ig ki kell fizetni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve a Bizottság, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban:

a) meghosszabbíthatja az olaj- és zsírpiac közös szervezésének létrehozásáról szóló, 1966. szeptember 22-i 136/66/EGK tanácsi rendelet ( 23 ) 5. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatások kifizetésének határidejét;

b) előlegfizetést írhat elő;

c) felhatalmazhatja a tagállamokat, hogy - a költségvetési helyzetre is figyelemmel - december 1-jét megelőzően előleget fizessenek az olyan régiókban, ahol rendkívüli körülmények következtében a mezőgazdasági termelők súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek:

- a támogatások 50 %-a erejéig,

- vagy

- a támogatások 80 %-a erejéig, ha előlegfizetés már elő van írva.

29. cikk

A támogatás korlátozása

Az egyes támogatási rendszerekre alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül, nem fizethető támogatás olyan kedvezményezett részére, akiről megállapították, hogy mesterségesen teremtette a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy az adott támogatási rendszer céljaival ellentétes előnyhöz jusson.

30. cikk

Felülvizsgálat

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek működése nem érinti a piac változásai és a költségvetési helyzet tükrében bármely időpontban elvégezhető felülvizsgálat lehetőségét.

31. cikk

Értékelés

Hatékonyságuk felmérése érdekében az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek alapján teljesített kifizetéseket értékelésnek kell alávetni, amely annak megállapítására irányul, hogy célkitűzéseik függvényében milyen hatást fejtettek ki és hogyan befolyásolták az érintett piacokat.

32. cikk

Az 1258/1999/EK rendelet szerinti intervenció

Az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek az 1258/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 2. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint "intervenciónak" minősülnek.

III. CÍM

EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Támogatási jogosultság

(1) A mezőgazdasági termelő abban az esetben jogosult az egységes támogatási rendszer igénybevételére, ha:

a) a 38. cikkben említett bázisidőszakban a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek legalább egyikének alapján vagy az olívaolaj esetében a 37. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett gazdasági években támogatásban részesült, vagy a cukorrépa, cukornád és cikória esetében ha piaci támogatásban részesült a VII. melléklet K. pontjában említett reprezentatív időszak során, vagy a banán esetében ha a VII. melléklet L. pontjában említett reprezentatív időszak során a bevételkiesés ellentételezésében részesült, vagy gyümölcs és zöldség, áruburgonya és faiskolák esetében ha a VII. melléklet M. pontja szerinti ezen termékekre vonatkozóan a tagállamok által a reprezentatív időszak során alkalmazott gyümölcs- és zöldségtermékek, áruburgonya vagy faiskola termelője volt, vagy a bor esetében ha támogatási jogosultságot szerzett a VII. melléklet N. és O. pontjában említettek alapján.

b) a mezőgazdasági üzemhez vagy annak egy részéhez tényleges vagy várható örökség címén jutott olyan mezőgazdasági termelőtől, aki megfelelt az a) pontban említett feltételeknek; vagy

c) a nemzeti tartalék terhére vagy átruházás címén szerzett támogatási jogosultságot.

(2) Amennyiben az a mezőgazdasági termelő, aki a bázisidőszakban közvetlen kifizetésben részesült, az adott időszakon belül vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig megváltoztatja jogállását vagy elnevezését, ugyanolyan feltételek mellett juthat támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint a mezőgazdasági üzemet eredetileg vezető mezőgazdasági termelő.

(3) A bázisidőszakban vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig végrehajtott egyesülés esetén az új mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő ugyanolyan feltételek mellett juthat támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők.

A bázisidőszakban vagy legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év december 31-ig végrehajtott szétválás esetén az új mezőgazdasági üzemeket vezető mezőgazdasági termelők ugyanolyan feltételek mellett juthatnak arányos mértékű támogatáshoz az egységes támogatási rendszer keretében, mint az eredeti mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelő.

34. cikk

Támogatási kérelem

(1) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megküldi a 33. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mezőgazdasági termelőknek a kérelem benyújtásához szükséges űrlapot, feltüntetve a következőket:

a) a 2. fejezetben említett összeg (a továbbiakban: referenciaösszeg);

b) a 43. cikkben említett hektárszám;

c) a 3. fejezetben meghatározott támogatási jogosultságok száma és értéke.

(2) A mezőgazdasági termelőnek az egyes tagállamok által megállapítandó időpontig, de legkésőbb május 15-ig kell benyújtania támogatási kérelmét az egységes támogatási rendszer keretében.

A Bizottság azonban a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezheti a május 15-i határidő meghosszabbítását egyes olyan övezetekben, ahol rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők.

(3) A 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior és rendkívüli körülmény esetének kivételével nem szerezhet jogosultságot a 33. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett, illetve a nemzeti tartalék terhére támogatási jogosultságot szerző olyan mezőgazdasági termelő, aki nem nyújt be támogatási kérelmet az egységes támogatási rendszer keretében legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének május 15. napjáig.

Az ilyen módon fel nem osztott jogosultságoknak megfelelő összegek visszakerülnek a 42. cikkben említett nemzeti tartalékba, s rendelkezésre állnak a tagállamok által megállapítandó időpontban, de legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének augusztus 15. napjáig végrehajtandó újrafelosztásra.

35. cikk

Többszörös támogatási kérelem

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti támogatható hektárszámnak megfelelő olyan terület tekintetében, amelyre az egységes támogatási rendszer keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, bármely egyéb közvetlen kifizetés, illetve e rendelet hatályán kívüli bármely egyéb támogatás iránti kérelem is benyújtható.

(2) Azon a termelőknek, akik a 2075/92/EGK rendelet szerint részt vettek a dohánykvóta-visszavásárlási rendszerben, vagy az egységes támogatásra vagy a kvóta-visszavásárlási árra jogosultak. Amennyiben azonban a kvóta-visszavásárlási ár magasabb, mint a dohány tekintetében a referenciaösszeg kiszámításánál figyelembe vett összeg, az egységes kifizetésen felül a termelő jogosult marad a visszavásárlási ár azon részére, amely megfelel az ár összege és az e rendelet VII. melléklete I. pontjának megfelelően kiszámított összeg közötti különbségnek.

36. cikk

Kifizetés

(1) Az egységes támogatási rendszer keretében a támogatást a 3. fejezetben meghatározottak szerinti támogatási jogosultságokra fizetik, amelyeket a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, megegyező támogatható hektárszámmal kell alátámasztani.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy összekapcsolják az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott kifizetéseket más támogatási rendszerek keretében nyújtott kifizetésekkel.

2. FEJEZET

A TÁMOGATÁS ÖSSZEGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

37. cikk

A referenciaösszeg kiszámítása

(1) A referenciaösszeg a mezőgazdasági termelőnek a VI. mellékletben említett támogatási rendszerek alapján, a 38. cikkben említett bázisidőszak minden egyes naptári évében nyújtott támogatások összegének háromévi átlaga, a VII. mellékletnek megfelelően kiszámítva és kiigazítva.

Az olívaolaj tekintetében azonban a referenciaösszeg a mezőgazdasági termelőnek a VI. mellékletben említett, az olívaolajra vonatkozó támogatási rendszer keretében az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, 2001/2002-es és a 2002/2003-as gazdasági év során nyújtott teljes összegeknek a négyévi átlaga, a VII. mellékletnek megfelelően kiszámítva és kiigazítva.

A cukor és az inulinszirup előállításához felhasznált cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjának megfelelően kell kiszámítani és kiigazítani.

Banán esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet L. pontjának megfelelően történik.

Gyümölcs- és zöldségfélék, az étkezési burgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet M. pontjának megfelelően történik.

Bor esetében a referenciaösszeg kiszámítása és kiigazítása a VII. melléklet N. és O. pontjának megfelelően történik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a mezőgazdasági termelő a bázisidőszakban kezdi meg mezőgazdasági tevékenységét, az átlag kiszámítása az azon naptári évben, illetve években részére odaítélt támogatások alapján történik, amely(ek)nek során mezőgazdasági tevékenységet folytatott.

38. cikk

Bázisidőszak

A bázisidőszak a 2000., a 2001. és a 2002. naptári évet foglalja magában.

39. cikk

Az 1259/1999/EK rendelet alapján megállapított moduláció és kölcsönös megfeleltetés rendszerének alkalmazása

Az 1259/1999/EK rendelet 3. és 4. cikkének a bázisidőszakban történő alkalmazása esetén a VII. mellékletben említett összegek olyan összegnek tekintendők, amelyek odaítélésére az említett cikkek alkalmazását megelőzően került sor.

40. cikk

Rendkívüli esetek

(1) A 37. cikktől eltérve, az a mezőgazdasági termelő, akinek termelő tevékenységét a bázisidőszakban vagy azt megelőzően bekövetkező vis maior vagy rendkívüli körülmény hátrányosan befolyásolta a bázisidőszak során, kérheti, hogy a referenciaösszeget a bázisidőszak azon naptári éve, illetve évei alapján számítsák ki, amelye(ke)t nem érintett a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása.

(2) Amennyiben a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállása a teljes bázisidőszakot érintette, az adott tagállam az 1997 és 1999 közötti időszak alapján számítja ki a referenciaösszeget.

A cukorrépa, cukornád és cikória esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet K. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A banán esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet L. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. A gyümölcs- és zöldségfélék, az étkezési burgonya, valamint a faiskolák esetében a referenciaösszeget a VII. melléklet M. pontjával összhangban kiválasztott reprezentatív időszakot megelőző legközelebbi gazdasági év alapján kell kiszámítani. Ezekben az esetekben az (1) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) A mezőgazdasági termelőnek az egyes tagállamok által megállapítandó határidőn belül írásban kell értesítenie a hatáskörrel rendelkező hatóságot a vis maior vagy rendkívüli körülmény fennállásáról, a hatóság számára kielégítő bizonyítékkal szolgálva arról.

(4) A hatáskörrel rendelkező hatóság például a következő eseteket ismeri el vis maiorként vagy rendkívüli körülményként:

a) a mezőgazdasági termelő halála;

b) a mezőgazdasági termelő tartós munkaképtelensége;

c) a mezőgazdasági üzem földterületét lényegesen sújtó, súlyos természeti csapás;

d) a mezőgazdasági üzem állattartásra szolgáló épületeinek megsemmisülése véletlen baleset következtében;

e) a mezőgazdasági termelő állatállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség.

(5) E cikk (1), (2) és (3) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni arra a mezőgazdasági termelőre, aki a bázisidőszakban a 2078/92/EGK ( 24 ) és az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelő agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások hatálya alatt állt, arra a komlótermelőre, aki ugyanazon időszakban az 1098/98/EK ( 25 ) rendeletnek megfelelően kivágásra vállalt kötelezettséget, valamint arra a dohánytermelőre, aki a 2075/92/EGK rendeletnek megfelelően részt vett a kvóta-visszavásárlási programban.

Amennyiben az első bekezdésben említett intézkedések mind a bázisidőszakra, mind pedig az e cikk (2) bekezdésében említett időszakra kiterjedtek, a tagállamok objektív kritériumok alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon, a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szabályoknak megfelelően határozzák meg a referenciaösszeget.

41. cikk

Felső határ

(1) Az egyes tagállamok esetében a referenciaösszegek összege nem haladhatja meg a VIII. mellékletben említett nemzeti felső határt.

A cikória esetében és aaz arra vonatkozóan 2006. március 31-ig a tagállamok rendelkezésére álló adatok figyelembe vételével a Bizottság a 144, cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a teljes összegek és a teljes összeghatárok megváltoztatása nélkül újraoszthatja a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjában meghatározott nemzeti összegeket és kiigazíthatja a VIII. mellékletben meghatározott nemzeti összeghatárokat.

(1a) Amennyiben valamely tagállamban a kvótacukor vagy kvóta-inulinszirup egy részét olyan cukorrépából, cukornádból vagy cikóriából állították elő, amelyet egy másik tagállamban a 2000/2001-es, 2001/2002-es, 2002/2003-as, 2003/2004-es, 2004/2005-ös vagy a 2005/2006-os gazdasági év bármelyikében termesztettek, a VII. melléklet K. pontjában megállapított felső határokat és az érintett tagállamok számára a VIII. és VIIIa. mellékletben megállapított nemzeti felső határokat ki kell igazítani olyan módon, hogy a cukrot vagy inulinszirupot előállító tagállam felső határából az érintett mennyiségeknek megfelelő összegeket átcsoportosítják a cukorrépa, cukornád vagy cikória érintett mennyiségeit termesztő tagállam felső határába.

Az érintett tagállamok 2006. március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az érintett mennyiségekről.

Az átcsoportosításról a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság dönt.

(1b) Bor esetében és figyelembe véve a tagállamok által a borpiac közös szervezéséről szóló, 2008. április 29-i 479/2008/EK tanácsi rendelet ( 26 ) 9. és 102. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátott legutóbbi adatokat, a Bizottság az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet VII. mellékletének N. pontjában említett jogosultságok regionális átlagértékéről.

(2) Szükség esetén a tagállamok a referenciaösszegek lineáris kulcs alkalmazásával történő csökkentéséhez folyamodhatnak a számukra előírt felső határ betartásának biztosítása céljából.

42. cikk

Nemzeti tartalék

(1) A tagállamok a 41. cikk (2) bekezdése alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik a referenciaösszegeket egy nemzeti tartalék létrehozása céljából. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a 3 %-ot.

(2) A nemzeti tartalék a VIII. mellékletben említett felső határ és a mezőgazdasági termelőknek az egységes támogatási rendszer alapján odaítélendő referenciaösszegek együttes értéke között az (1) bekezdés második mondatában említett csökkentés alkalmazása előtt fennálló különbözetet is magában foglalja.

(3) A tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy referenciaösszeget ítéljenek oda - objektív ismérvek alapján és a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - elsődlegesen olyan mezőgazdasági termelőknek, akik 2002. december 31. után vagy 2002-ben kezdik meg mezőgazdasági tevékenységüket, anélkül hogy abban az évben közvetlen kifizetésben részesülnének.

(4) A tagállamok felhasználják a nemzeti tartalékot arra, hogy - objektív ismérvek alapján a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - referenciaösszegeket határozzanak meg olyan mezőgazdasági termelők részére, akik a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges helyzetbe kerültek.

(5) A tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy - objektív ismérvek alapján - a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - referenciaösszegeket határozzanak meg olyan területen működő mezőgazdasági termelők részére, amely a közjogi beavatkozás valamely formájához kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési program hatálya alatt áll, a termőterületek termelésből való kivonásának megelőzése és/vagy az adott területen a mezőgazdasági termelőket sújtó különleges hátrányok ellentételezése érdekében.

(6) A (3)-(5) bekezdés alkalmazása során a tagállamok - a jogosultságok regionális átlagértékének határain belül - növelhetik a mezőgazdasági termelők részére kiosztott jogosultságok egységértékét és/vagy számát.

(7) A tagállamok a jogosultságok lineáris csökkentését alkalmazzák, amennyiben nemzeti tartalékuk nem elégséges a (3) és a (4) bekezdésben említett esetek fedezésére.

(8) A tényleges vagy várható örökség címén való átszállás vagy az egyesülések és szétválások esetének kivételével és a 46. cikktől eltérve a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok a kiutalásuk kezdetétől számított öt éven belül nem ruházhatók át. Egyesülés vagy szétválás esetén az eredetileg a nemzeti tartalékból kiosztott jogosultságok az ötéves időtartam fennmaradó részére az új mezőgazdasági üzem(ek)et kezelő mezőgazdasági termelő(k)nél maradnak.

A 45. cikk (1) bekezdésétől eltérve az ötéves időszak minden egyes évében fel nem használt jogosultság azonnal visszakerül a nemzeti tartalékba.

Mindazonáltal az (5) bekezdés alkalmazása esetén a tagállamok úgy határozhatnak, hogy 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, étkezési burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultság ne kerüljön vissza a nemzeti tartalékba.

(9) A 33. és a 34. cikktől eltérve, a mezőgazdasági üzem egészének vagy egy részének, illetve a támogatási jogok bázisidőszakon belül vagy legkésőbb 2004. május 15.-én történő eladása vagy legalább hatéves időtartamra való bérbeadása esetén az eladó vagy a bérlő részére kiutalandó jogosultságok egy része a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott feltételek mellett visszakerül a nemzeti tartalékba.

3. FEJEZET

TÁMOGATÁSI JOGOSULTSÁGOK

1. szakasz

Területen alapuló támogatási jogosultságok

43. cikk

A támogatási jogosultság meghatározása

(1) A 48. cikk sérelme nélkül, a mezőgazdasági termelő a referenciaösszeg és az összes olyan hektárszám hároméves átlagának hányadosaként kiszámított támogatási jogosultságot szerez hektáronként, amely alapján a bázisidőszakban a VI. mellékletben felsorolt közvetlen kifizetésekre volt jogosult.

A támogatási jogosultságok teljes száma megegyezik a fent említett átlagos hektárszámmal.

A 37. cikk (2) bekezdésében említett esetben azonban a támogatási jogosultságok teljes száma a referenciaösszegek megállapításához figyelembe vett időszaknak megfelelő átlagos hektárszámmal egyenlő, és az ilyen támogatási jogosultságokra a 42. cikk (6) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett hektárszámba beletartoznak továbbá a következők:

a) a VII. mellékletben a burgonyakeményítőre, szárított takarmányra, vetőmagra, olajfaligetekre és dohányra vonatkozóan felsorolt támogatások esetén az a hektárszám, amelynek termelése a bázisidőszak folyamán támogatásban részesült, a VII. melléklet B., D., F., H. és I. pontjával összhangban kiszámítva;

aa) a cukorrépa, cukornád és cikória esetében a VII. melléklet K. pontjának 4. alpontja szerint számított hektárszám;

ab) banán esetében a VII. melléklet L. pontja szerint kiszámított hektárszám;

ac) a gyümölcs- és zöldségfélék, az étkezési burgonya, valamint a faiskolák esetében a VII. melléklet M. pontja szerint kiszámított hektárszám.

ad) bor esetében a VII. melléklet N. és O. pontja szerint kiszámított hektárszám.

b) valamennyi takarmánytermő terület a bázisidőszak folyamán.

(3) E cikk (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a "takarmánytermő terület" a mezőgazdasági üzem azon területe, amely a 2419/2001/EK bizottsági rendelet ( 27 ) 5. cikkével összhangban az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll állattartásra, ideértve a közösen használt és a vegyes művelés alatt álló területeket. A takarmánytermő terület nem terjed ki a következőkre:

- épületek, erdők, tavak és utak,

- egyéb közösségi támogatásra jogosult növényi kultúrák, állandó kultúrák vagy kerti növények termelésére használt területek,

- az egyes szántóföldi növények termelői részére megállapított támogatási rendszer keretében nyújtott támogatásra jogosult területek, a szárított takarmányra vonatkozó támogatási rendszer keretében hasznosított vagy nemzeti, illetve közösségi területpihentetési rendszer hatálya alá vont területek.

(4) Eltérő rendelkezés hiányában a hektáronkénti támogatási jogosultság nem módosítható.

44. cikk

A támogatási jogosultság felhasználása

(1) Minden támogatási jogosultság, amely a támogatható hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a támogatási jogosultság által megállapított összeg igénylésére.

(2) A "támogatható hektárszám" a mezőgazdasági üzem bármely földterülete, kivéve az erdők területét és a nem mezőgazdasági tevékenység céljára használt területeket.

(3) A mezőgazdasági termelő nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelő parcellákról. E parcelláknak - vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével - a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(4) A tagállamok kellően megalapozott esetben engedélyezhetik a mezőgazdasági termelő számára e nyilatkozata módosítását azzal a feltétellel, hogy betartja a támogatási jogosultságának megfelelő hektárszámot, valamint a területre vonatkozó egységes támogatás odaítélésének egyéb feltételeit.

45. cikk

Fel nem használt támogatási jogosultság

(1) A három egymás utáni éven keresztül fel nem használt támogatási jogosultság visszakerül a nemzeti tartalékba.

(2) Mindazonáltal, a fel nem használt támogatási jogosultság nem kerül vissza a nemzeti tartalékba a 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior és rendkívüli körülmény esetén.

(3) Mindazonáltal azokban a tagállamokban, amelyek nem éltek a 71. cikkben foglalt lehetőséggel és nem alkalmazzák az 51. cikk második albekezdésében foglalt lehetőséget, 2007-re nézve a mezőgazdasági termelő által bejelentett, étkezési burgonya-, gyümölcs- és zöldségtermesztésre használt azonos értékű hektárszámnak megfelelő fel nem használt támogatási jogosultságot nem kell visszajuttatni a nemzeti tartalékba.

46. cikk

A támogatási jogosultság átruházása

(1) Támogatási jogosultság csak az ugyanazon tagállamban letelepedett másik mezőgazdasági termelő javára ruházható át, a tényleges vagy várható öröklés címén történő átszállás esetének kivételével.

Azonban a tényleges vagy várható öröklés esetén is csak abban a tagállamban használható fel az adott támogatási jogosultság, ahol megállapításra került.

Az egyes tagállamok dönthetnek úgy, hogy a támogatási jogosultság csak egyazon régión belül legyen átruházható vagy felhasználható.

(2) Támogatási jogosultság eladás vagy bármely egyéb formában történő végleges átruházás útján ruházható át, földterülettel együtt vagy anélkül. Ezzel ellentétben, bérbeadás vagy más hasonló típusú ügylet csak abban az esetben engedhető meg, ha a támogatási jogosultság átruházását megfelelő támogatható hektárszám átruházása kíséri.

A 40. cikk (4) rendelkezésében említett vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével a mezőgazdasági termelő csak abban az esetben ruházhatja át támogatási jogosultságát földterület nélkül, ha a 44. cikk értelmében a támogatási jogosultságainak legalább 80 %-át felhasználta legalább egy naptári évben, vagy ha önkéntesen lemondott a nemzeti tartalék javára valamennyi olyan támogatási jogosultságáról, amelyet nem használt fel az egységes támogatás alkalmazásának első évében.

(3) Támogatási jogosultság földterülettel együtt vagy anélkül történő eladása esetén a tagállamok - a közösségi jog általános elveivel összhangban - dönthetnek úgy, hogy az eladott támogatási jogosultságok egy része visszakerül a nemzeti tartalékba, vagy egységértékük - a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó ismérveknek megfelelően - csökkentésre kerül a nemzeti tartalék javára.

2. szakasz

Különös feltételekhez kötött támogatási jogosultság

47. cikk

Különös feltételekhez kötött támogatási jogosultságot megalapozó támogatások

(1) A 43. és a 44. cikktől eltérve a bázisidőszakban odaítélt támogatásokból eredő alábbi összegek a referenciaösszegbe a 48. cikkben és a VII. melléklet C. pontjában előírt feltételekkel számíthatók be:

a) az 1254/1999/EK rendelet 5. cikkében előírt, szezonalitást csökkentő támogatás;

b) az 1254/1999/EK rendelet 11. cikkében előírt vágási támogatás;

c) a hímivarú szarvasmarhafélékre vonatkozó különleges támogatás és az anyatehénre vonatkozó támogatás, amennyiben a mezőgazdasági termelő mentesült az 1254/1999/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében megállapított állománysűrűségi követelmény alól, feltéve hogy a mezőgazdasági termelő nem igényelt az említett rendelet 13. cikkében előírt extenzifikációs kifizetést;

d) az 1254/1999/EK rendelet 14. cikkében előírt kiegészítő kifizetések, amennyiben az e bekezdés a), b) és c) pontjában előírt támogatás kiegészítéseként került sor azok kifizetésére;

e) a juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer alapján a következő jogszabályi helyeken előírt támogatások:

- a 2000. és a 2001. naptári évben a 2467/98/EK rendelet 5. cikke és az 1323/90/EGK rendelet ( 28 ) 1. cikke,

- a 2002. naptári évben a 2529/2001/EK rendelet 4. és 5. cikke, 11. cikkének (1) bekezdése, valamint 11. cikke (2) bekezdésének első, második és negyedik francia bekezdése.

(2) 2007-től kezdődően - és a 33., a 43. és a 44. cikktől eltérve - a 95. és a 96. cikkben előírt tejtámogatásból és kiegészítő támogatásból eredően 2007-ben odaítélendő összegeket a 48. és az 50. cikkben előírt feltételek mellett bevonják az egységes támogatási rendszer hatálya alá.

48. cikk

A különös feltételekhez kötött támogatási jogosultság meghatározása

Amennyiben a bázisidőszakban a mezőgazdasági termelő részesült a 47. cikkben említett támogatásból, de nem rendelkezett a 43. cikkben említett hektárszámmal, illetve ha a hektáronkénti jogosultság 5 000 EUR-nál magasabb összeget eredményez, a mezőgazdasági termelő rendre a következő támogatási jogosultságokra tarthat igényt:

a) a részére a hároméves időszak során odaítélt közvetlen kifizetések átlagának megfelelő referenciaösszeggel egyenlő támogatási jogosultság;

b) minden 5 000 EUR után vagy a részére a hároméves átlagolási időszak során odaítélt közvetlen kifizetéseknek megfelelő referenciaösszeg töredékrésze után járó támogatási jogosultság.

49. cikk

Feltételek

(1) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, a különös feltételekhez kötött támogatási jogosultságra e cím többi rendelkezését kell alkalmazni.

(2) A 36. cikk (1) bekezdésétől és a 44. cikk (1) bekezdésétől eltérve az olyan támogatási jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára, amely tekintetében nem állt rendelkezésére megfelelő hektárszám a bázisidőszakban, az érintett tagállam eltérést engedélyez azon kötelezettségtől, hogy a jogosultságok számával egyenlő támogatható hektárszámmal rendelkezzen, azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő a bázisidőszakban gyakorolt, számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át fenntartja.

Támogatási jogosultság átruházása esetén az átruházó csak abban az esetben élhet a fent említett eltérés jogával, ha az eltérés hatálya alá tartozó valamennyi támogatási jogosultság átruházásra kerül.

(3) A 48. cikk szerint meghatározott támogatási jogosultságok nem módosíthatók.

50. cikk

Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

(1) A 48. cikk sérelme nélkül és a 37. és a 43. cikktől eltérve, a mezőgazdasági termelő jogosultságonként kiegészítő összegben részesül, amelynek kiszámítása úgy történik, hogy a 95. és a 96. cikk alapján odaítélendő összegeket elosztják a 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számával, kivéve a területpihentetési jogosultságokat.

A 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok egységértéke e kiegészítő összeggel megemelkedik.

(2) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik egyetlen támogatási jogosultsággal sem, a 48. és a 49. cikket értelemszerűen kell alkalmazni. Ilyen esetben a 48. cikk alkalmazásában a "hektárszám" a 2007-ben a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, támogatható hektárszámnak felel meg.

4. FEJEZET

FÖLDHASZNÁLAT AZ EGYSÉGES TÁMOGATÁSI RENDSZER KERETÉN BELÜL

1. szakasz

Földhasználat

51. cikk

Mezőgazdasági célú földhasználat

A 44. cikk (3) bekezdésének megfelelően bejelentett parcellákat a mezőgazdasági termelő bármely mezőgazdasági tevékenység céljára használhatja.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy a tagállamok által kijelölt időpontig, de legkésőbb 2010. december 31-ig engedélyezik, hogy a tagállam egy vagy több régiójában a következőkre a továbbiakban se használják a parcellákat:

a) a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek közül egy vagy több termelése. Ebben az esetben azonban a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatható hektárszámon lehetővé teszik másodvetésű növénykultúrák művelését egy, minden év augusztus 15-én kezdődő, legfeljebb három hónapos időszakban, a tagállam kérelmére azonban ez az időpont a 144. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően módosul azon régiók tekintetében, amelyekben a gabonát éghajlati okokból rendes körülmények között korábban takarítják be;

b) áruburgonya termesztése; és/vagy

c) faiskolai növények termesztése.

52. cikk

Kendertermesztés

(1) A kendertermesztés esetében az alkalmazott fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot. A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amellyel a kendertermő területek legalább 30 %-án ellenőrzik a termesztett növények tetrahidrokannabinol-tartalmát. Ha azonban egy tagállam előzetes engedélyezési rendszert vezet be az ilyen növényi kultúra termesztése tekintetében, akkor az ellenőrzendő területek aránya legalább 20 %.

(2) A 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a támogatások odaítélésének feltételéül kell szabni bizonyos fajták minősített vetőmagjainak használatát.

2. szakasz

Területpihentetési támogatás iránti jogosultság

53. cikk

A területpihentetési támogatás iránti jogosultság meghatározása

(1) E rendelet 37. és 43. cikkétől eltérve, amennyiben a mezőgazdasági termelő az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében előírt kötelezettsége alapján a bázisidőszak során területpihentetés alá vonta a mezőgazdasági üzeméhez tartozó földterület egy részét, a kötelező területpihentetésre vonatkozó támogatás - VII. melléklet szerint kiszámított és kiigazított - hároméves átlagának összege, valamint a kötelező területpihentetés alá vont hektárok számának hároméves átlaga nem vehető figyelembe az e rendelet 43. cikkében említett jogosultságok meghatározása során.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a mezőgazdasági termelő hektáronkénti jogosultságban (a továbbiakban: területpihentetési támogatás iránti jogosultság) részesül, amelynek kiszámítása úgy történik, hogy az (1) bekezdésben említett területpihentetési támogatás hároméves átlagának összegét elosztják a területpihentetés alá vont hektárok számának hároméves átlagával.

A területpihentetési támogatás iránti jogosultságok teljes száma megegyezik a kötelező területpihentetés alá vont hektárok számának átlagával.

54. cikk

A területpihentetési támogatás iránti jogosultság felhasználása

(1) Minden területpihentetési támogatás iránti jogosultság, amely a területpihentetési támogatásra jogosult hektárszámhoz kapcsolódik, feljogosít a területpihentetési támogatás iránti jogosultság által meghatározott összeg igénylésére.

(2) A 44. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a "területpihentetési támogatásra jogosult hektárszám" a mezőgazdasági üzem szántóföldből álló földterülete, kivéve a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban állandó kultúrák, erdők, illetve nem mezőgazdasági tevékenység céljára vagy állandó legelőként használt területeket. Az új tagállamok esetében a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontra hivatkozás 2003. június 30-ára való hivatkozásként értendő. Bulgária és Románia esetében azonban a területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpont 2005. június 30-a.

Azonban a következő területek egy 1995. június 28. után benyújtott kérelem alapján területpihentetés alá vont földterületnek minősülhetnek:

- az 1257/1999/EK rendelet 22. és 24. cikkének megfelelően pihentetett olyan területek, amelyeket a mezőgazdasági termelő nem használ sem mezőgazdasági, sem más jövedelmező célra az e rendelet alapján pihentetett egyéb földterületek esetében elfogadottakon kívül, vagy

- az 1257/1999/EK rendelet 31. cikkének megfelelően erdősített területek.

(3) A mezőgazdasági termelő köteles kivonni a termelésből a területpihentetési támogatásra jogosult hektárszámnak megfelelő területet.

(4) A területpihentetés alá vont földterületnek legalább 0,1 ha nagyságú és 10 méter szelességű összefüggő területnek kell lennie. Környezeti szempontból kellően megalapozott esetben a tagállamok legalább 5 méter széles és 0,05 ha nagyságú földterületet is elfogadhatnak területpihentetési támogatás céljából.

(5) A tagállamok a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett eltérhetnek e cikk (2) bekezdésének első albekezdésétől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben növekedjen a területpihentetési támogatásra jogosult mezőgazdasági összterület.

(6) A 36. cikk (1) bekezdésétől és a 44. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a területpihentetési támogatás iránti jogosultságot minden más jogosultságot megelőzően kell igényelni.

(7) A területpihentetési kötelezettség az átruházott területpihentetési támogatás iránti jogosultság tekintetében is fennmarad.

55. cikk

Kivételek a területpihentetési kötelezettség alól

A mezőgazdasági termelő nem tartozik az 54. cikkben említett kötelezettség hatálya alá, ha:

a) mezőgazdasági üzemét a teljes termelés tekintetében a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletben ( 29 ) megállapított kötelezettségekkel összhangban vezeti;

b) a pihentetett földterületet elsősorban nem emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek Közösségen belül történő előállítására szolgáló anyagok termelésére használja, feltéve hogy ezt hatékony ellenőrző rendszerrel ellenőrzik.

56. cikk

A pihentetett földterület hasznosítása

(1) A pihentetett földterületet jó mezőgazdasági és ökológiai állapotban kell tartani az 5. cikkben meghatározottak szerint.

Az 55. cikk sérelme nélkül, a pihentetett földterület nem használható mezőgazdasági célra és nem termeszthető rajta kereskedelmi célra szánt növény.

(2) A pihentetett földterület vetésforgóba vonható.

(3) Amennyiben az 55. cikk b) pontja alapján pihentetett földterületen termesztett olajnövények feldolgozásának eredményeként valószínűsíthetően keletkező, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekhez felhasználható melléktermékek éves mennyisége a mezőgazdasági termelőkkel kötött szerződésekben foglalt mennyiségi előrejelzések szerint meghaladja a szójaliszt-egyenértékben kifejezett 1 millió tonnát, e mennyiség 1 millió tonnára való korlátozása céljából csökkenteni kell az egyes szerződésekben előrejelzett olyan mennyiségeket, amelyek felhasználhatók emberi vagy állati fogyasztás céljára.

(4) A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a biomassza pihentetett földterületen való termelésére szánt állandó növénykultúrák telepítésével kapcsolatos költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő nemzeti támogatást fizessenek.

57. cikk

Egyéb rendelkezések alkalmazása

Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, e cím többi rendelkezése alkalmazandó a területpihentetési támogatás iránti jogosultságra.

5. FEJEZET

REGIONÁLIS ÉS SZABAD VÁLASZTÁSON ALAPULÓ VÉGREHAJTÁS

1. szakasz

Regionális végrehajtás

58. cikk

A 41. cikkben említett felső határ regionális felosztása

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az e szakaszban megállapított feltételek mellett regionális szinten alkalmazzák az 1-4. fejezetben előírt egységes támogatási rendszert.

(2) A tagállamok objektív ismérvek alapján határozzák meg a régiókat.

A kevesebb mint 3 millió támogatható hektárral rendelkező tagállamok egyetlen régiónak tekinthetők.

(3) Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján osztják fel a régiók között a 41. cikkben említett felső határt.

59. cikk

Az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazása

(1) Kellően megalapozott esetben a tagállamok - objektív ismérvek alapján - feloszthatják az 58. cikk alapján meghatározott regionális felső határt vagy annak egy részét az összes olyan mezőgazdasági termelő között, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található, ideértve azokat is, amelyek nem felelnek meg a 33. cikkben említett jogosultsági követelménynek.

(2) A regionális felső határ teljes összegének ilyen felosztása esetén a mezőgazdasági termelőknek odaítélt támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása az 58. cikk alapján megállapított regionális felső határnak a 44. cikk (2) bekezdése szerinti, regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

(3) A regionális felső határ teljes összegének részleges felosztása esetén a mezőgazdasági termelőknek odaítélt támogatási jogosultságok egységértékének kiszámítása az 58. cikk alapján megállapított regionális felső határ megfelelő részének a 44. cikk (2) bekezdése szerinti, regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a regionális felső határ fennmaradó része alapján kiszámított támogatási jogosultságra is jogosult, az egyes jogosultságainak - kivéve a területpihentetési támogatás iránti jogosultságát - regionális egységértékét növelni kell egy olyan összeggel, amelyet a referenciaösszegnek a mezőgazdasági termelő jogosultságainak a (4) bekezdéssel összhangban megállapított számával történő elosztásával lehet megkapni.

A 48. és a 49. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(4) Az egyes mezőgazdasági termelők jogosultságainak száma az általuk az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a 44. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett hektárszámmal egyenlő, a 40. cikk (4) bekezdése szerintivis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével.

60. cikk

Földhasználat

(1) Amennyiben egy tagállam él az 59. cikkben előírt lehetőséggel, a mezőgazdasági termelő - az 51. cikk b) és c) pontjától eltérve és e cikkel összhangban - a 44. cikk (3) bekezdésével összhangban bejelentett parcellákat a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében vagy a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett termékek, továbbá olyan burgonya termelésére is használhatja, amely nem burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya - amelyre e rendelet 93. cikke alapján támogatás jár -, azonban nem használhatja azokat az 51. cikk a) pontjában említett növények termesztésére.

(2) Az egyes tagállamok úgy állapítják meg az e cikk (1) bekezdése szerint hasznosítható hektárok számát, hogy a 2000 és 2002 közötti hároméves időszak során nemzeti szinten az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használt átlagos hektárszámot - objektív ismérvek alapján - felosztják az 58. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott régiók között. A nemzeti szintű átlagos hektárszámot és a regionális szintű hektárszámot a Bizottság határozza meg a 144. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban a tagállamok által közölt adatok alapján.

(3) Az érintett régió tekintetében a (2) bekezdésnek megfelelően megállapított határon belül a mezőgazdasági termelő a következők szerint élhet az (1) bekezdésben említett lehetőséggel:

a) az általa 2003-ban az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használt hektárok számának határán belül;

b) a 40. cikk és a 42. cikk (4) bekezdésének - értelemszerű - alkalmazása esetén, objektív ismérvek alapján és olyan módon megállapítandó hektárszámon belül, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását.

(4) A (3) bekezdés alkalmazását követően fennmaradó hektárszámon belül, a mezőgazdasági termelőnek engedélyezni kell, hogy a (3) bekezdés hatálya alá eső hektárterületen kívüli hektárterületen az (1) bekezdésben említett termékeket termeljenek, azon hektárok számának határán belül, amelyeket 2004-ben és/vagy 2005-ben az (1) bekezdésben említett termékek termelésére használtak, amelynek során elsőbbségben kell részesíteni azokat a mezőgazdasági termelőket, akik már 2004-ben is termelték az említett termékeket a 2004-ben ilyen célra használt hektárok számának határán belül.

A 71. cikk alkalmazása esetén 2004 és 2005 helyébe rendre az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző év, illetve az alkalmazás éve lép.

(5) A 3. és a 4. cikkben említett egyéni határokat a tagállamok a mezőgazdasági termelők egyéni adatai - ha vannak ilyenek -, illetve a mezőgazdasági termelők által közölt és a tagállamok által kielégítőnek talált egyéb bizonyítékok alapján állapítják meg.

(6) Az e cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően engedélyezett hektárszám semmi esetre sem haladhatja meg azt a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerinti hektárszámot, amelyet az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentettek.

(7) Az engedély az érintett régión belül, a megfelelő támogatási jogosultsággal együtt használható fel.

(8) Ha egy tagállam úgy határoz, hogy alkalmazza az 51. cikk második albekezdésében foglalt eltérést, 2007. november 1-jéig úgy is határozhat, hogy az (1)-(7) bekezdéseket is alkalmazza ugyanezen időszakra. E cikk (1)-(7) bekezdését más esetekben nem kell alkalmazni.

61. cikk

Gyepterület

Az 59. cikk alkalmazásának esetén a tagállamok - objektív ismérvek alapján - különböző egységértékeket határozhatnak meg a regionális felső határon vagy annak részén belül az 59. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők részére odaítélendő jogosultságokra a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban gyepterületként használt és egyéb támogatható hektárok, vagy a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelmekre előírt időpontban állandó legelőként használt és egyéb támogatható hektárok tekintetében.

62. cikk

Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

A 47. cikk (2) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 95. és a 96. cikkben előírt tejtámogatásból és kiegészítő támogatásból eredő összegek részben vagy egészben bevonásra kerülnek a 2005. évvel kezdődő egységes támogatási rendszer körébe. Az e bekezdés alapján megállapított jogosultságokat ennek megfelelően módosítani kell.

Az ilyen támogatásokra vonatkozó referenciaösszegek a 95. és a 96. cikknek megfelelően odaítélendő összegekkel egyenlők, amelyek kiszámítására az érintett támogatások részben vagy egészben az egységes támogatási rendszer körébe való bevonása évének március hava 31. napján a mezőgazdasági üzem részére tejtámogatás tekintetében rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiség alapján kerül sor.

A 48-50. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

63. cikk

Az e szakasz alapján megállapított jogosultságokra vonatkozó feltételek

(1) Az 59. cikk alkalmazása esetén az e szakasz alapján megállapított jogosultságok csak egyazon régión belül vagy olyan régiók között ruházhatók át, illetve használhatók fel, ahol azonosak a hektáronkénti jogosultságok.

(2) Az 59. cikk alkalmazása esetén, az 53. cikktől eltérve, az érintett régión belül működő mezőgazdasági termelők területpihentetési támogatásra jogosultak.

A területpihentetési támogatás iránti jogosultságok számának megállapítása úgy történik, hogy a mezőgazdasági termelő által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentett, az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterületet megszorozzák a területpihentetés arányával.

A területpihentetés arányának kiszámítása úgy történik, hogy a kötelező területpihentetés 10 %-os alaparányát megszorozzák a bázisidőszakban a VI. mellékletben említett, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásban részesült földterület és bázisidőszakban fennálló, az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterület adott régión belüli arányával.

A területpihentetési jogosultságok értéke a támogatási jogosultságoknak az 59. cikk (2) bekezdése, illetve az 59. cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint megállapított regionális értéke.

Nem jogosultak területpihentetési támogatásra azok a mezőgazdasági termelők, akik kisebb számot jelentenek be az 54. cikk (2) bekezdése szerinti hektárszám tekintetében annál, mint ami - az e cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett aránnyal elosztva - a IX. mellékletben meghatározott gabonafélék 92 tonna mennyiségének megfelelő tonnaszám eléréséhez az érintett régióban az egységes támogatási rendszer alkalmazásának évét megelőző évben alkalmazandó regionalizálási terv szerint meghatározott hozamok alapján szükséges.

(3) A 43. cikk (4) bekezdésétől és a 49. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok - a közösségi jog általános elveivel összhangban eljárva - legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy is, hogy az e szakasz alapján megállapított jogosultságokat előre meghatározott lépések és objektív ismérvek szerint progresszív módosításoknak vetik alá.

A cukorrépára, cukornádra és cikóriára vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2006. április 30-ig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.

A gyümölcsre és zöldségre, valamint az étkezési burgonya és a faiskolákra vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2008. április 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.

A borra vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében a tagállamok 2009. április 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.

(4) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, e cím többi rendelkezése alkalmazandó.

2. szakasz

Részleges végrehajtás

64. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az e szakaszban megállapított feltételek mellett nemzeti vagy regionális szinten alkalmazzák az 1-4. fejezetben előírt egységes támogatási rendszert.

(2) A Bizottság az egyes tagállamok választása szerint - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban - felső határt határoz meg a 66-69. cikkben megállapított minden egyes közvetlen kifizetést illetően.

Ez a felső határ a 41. cikkben említett nemzeti felső határnak az egyes közvetlen kifizetéseknek megfelelő alkotóeleme és a tagállamok által a 66-69. cikkel összhangban alkalmazott csökkentési százalék szorzatával egyenlő.

Az ilyen módon megállapított felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből.

(3) Legkésőbb az egységes támogatási rendszer valamennyi tagállam által történő végrehajtását követő két éven belül, illetve legkésőbb 2009. december 31-ig a Bizottság jelentést nyújt be a Tanácshoz - szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt - a 2. és a 3. szakaszban előírt lehetőségek tagállamok által történő végrehajtásának a piacot és a strukturális fejlődést érintő lehetséges következményeiről.

65. cikk

Az e szakaszon alapuló támogatási jogosultságok megállapítása

(1) A 41. cikk alapján végrehajtott esetleges csökkentéseket követően a mezőgazdasági termelők között felosztandó támogatási jogosultságok tekintetében a 66-69. cikkben megállapított közvetlen kifizetésekből eredő referenciaösszeg alkotóelemét a tagállamok által megállapítandó százalékkal csökkenteni kell az ezen cikkekben meghatározott határon belül, valamint a 68b. cikkben megállapított közvetlen kifizetéseket is, a tagállamok által az említett cikkben meghatározott időbeli korlátokon belül.

(2) Amennyiben e szakasz másként nem rendelkezik, a referenciaösszeg fennmaradó része tekintetében megállapított támogatási jogosultságokra e cím többi rendelkezését kell alkalmazni.

66. cikk

Szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás

A szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok jogosultak a következőkre:

a) a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 25 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásnak felel meg, ide nem értve a kötelező területpihentetésre vonatkozó támogatást.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IX. mellékletben felsorolt szántóföldi növények és - azokban a tagállamokban, ahol a kukorica nem tartozik a hagyományos kultúrák közé - fűszilázs termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelőknek nyújtják hektáronként, a VI. mellékletben említett és a IV. cím 10. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélt, illetve odaítélendő hektáronkénti támogatás legfeljebb 25 %-a erejéig;

vagy

b) a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 40 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, durumbúzára vonatkozó támogatási pótléknak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IX. mellékletben felsorolt durumbúza termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelőknek nyújtják hektáronként, a VI. mellékletben említett és a IV. cím 10. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélt vagy odaítélendő, durumbúzára vonatkozó hektáronkénti támogatási pótlék legfeljebb 40 %-a erejéig.

67. cikk

Juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás

A tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 50 %-áig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelőknek a VI. mellékletben felsorolt és a IV. cím 11. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás legfeljebb 50 %-a erejéig nyújtják.

68. cikk

Marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás

(1) A marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett, borjúra vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjú vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjúra vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják.

(2) Továbbá a tagállamok jogosultak a következőkre:

i. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, anyatehénre vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

Az anyatehén tartására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, anyatehénre vonatkozó támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják;

és

ii. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 40 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjún kívüli szarvasmarhafélék vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjún kívüli szarvasmarhára vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 40 %-a erejéig nyújtják;

vagy

i. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 100 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A borjún kívüli szarvasmarhafélék vágására vonatkozó kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, borjún kívüli szarvasmarhafélékre vonatkozó vágási támogatás legfeljebb 100 %-a erejéig nyújtják;

vagy

ii. a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 75 %-áig terjedő összeg visszatartása, amely a VI. mellékletben említett, hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a VI. mellékletben említett és a IV. cím 12. fejezetében előírt feltételek mellett odaítélendő, hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatás legfeljebb 75 %-a erejéig nyújtják.

68a. cikk

A komlóra vonatkozó támogatás

A komlóra vonatkozó támogatás tekintetében a tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 25 %-áig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett, komlóval bevetett területekre vonatkozó támogatásnak és az átmeneti területpihentetési támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek és/vagy támogatást fizet az 1696/71/EGK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összhangban elismert termelői csoportoknak.

A kiegészítő támogatást komlót termesztő mezőgazdasági termelőknek nyújtják, hektáronkénti alapon, legfeljebb a VI. mellékletben említett hektáronkénti támogatás 25 %-ának szintjén, a IV. cím 10d. fejezetében előírt feltételekkel.

Az elismert termelői csoportoknak odaítélt támogatást az 1696/71/EGK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a)-d) pontjában említett tevékenységek finanszírozására nyújtják.

68b. cikk

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1) A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 50 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, feldolgozásra szánt paradicsomokra vonatkozik.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

Az ilyen paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2) A tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy

a) 2010. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletekben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az egynyári növényektől eltérő, az e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákra vonatkoznak; és

b) 2011. január 1-jétől2012. december 31-ig visszatartják a 41. cikkben említett nemzeti felső határok azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely bizonyos, a 2201/96/EK és a 2202/96/EK rendeletekben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az egynyári növényektől eltérő, e bekezdés harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségnövény-kultúrákra vonatkoznak.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást a IV. cím 10g. fejezetében foglalt feltételeknek megfelelően azon mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik az alábbiak közül egy vagy több, a 2201/96/EK rendeletben és a 2202/96/EK rendeletben foglalt támogatási rendszer szerint támogatásra jogosult, az érintett tagállam által meghatározott gyümölcs- és zöldségfélét termelnek:

a) friss füge;

b) friss citrusfélék;

c) csemegeszőlő;

d) körte;

e) őszibarack és nektarin; valamint

f) a d'Ente szilvából készült bizonyos szilvafajták.

(3) A nemzeti felső határok (1) bekezdésben említett, paradicsomokra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

(4) A nemzeti felső határok (2) bekezdésben említett, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó összetevői a következőképpen alakulnak:

69. cikk

Szabad választáson alapuló végrehajtás különleges gazdálkodási formák és különleges minőség előállítása esetén

A tagállamok jogosultak visszatartani a 41. cikkben említett nemzeti felső határ azon alkotóelemének 10 %-a erejéig terjedő összeget, amely a VI. mellékletben említett egyes ágazatoknak felel meg. A szántóföldi növények, a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús ágazatának esetében az ilyen jogcímen visszatartott összeget figyelembe kell venni a 66, a 67., illetőleg a 68. cikkben meghatározott maximális százalékarányok alkalmazása során.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek az ilyen jogcímen visszatartott összeg által érintett ágazatban vagy ágazatokban.

A kiegészítő támogatást - a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett - olyan különleges gazdálkodási formák esetén kell fizetni, amelyek fontosak a környezet védelme vagy javítása, illetve a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítása szempontjából.

3. szakasz

Szabad választáson alapuló kizárások

70. cikk

Egyes közvetlen kifizetések szabad választáson alapuló kizárása

(1) Az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy kizárják az egységes támogatási rendszer köréből a következőket:

a) a bázisidőszakban az alábbi rendelkezések alapján odaítélt egy vagy több közvetlen kifizetés:

- az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdése,

- a 2358/71/EK rendelet 3. cikke.

Ebben az esetben a 64. és a 65. cikket értelemszerűen kell alkalmazni;

b) a VI. mellékletben felsorolt minden más olyan közvetlen kifizetés, amelyet a bázisidőszakban Franciaország tengerentúli megyéiben, az Azori-szigeteken, Madeirán, a Kanári-szigeteken és az égei-tengeri szigeteken ítéltek oda a mezőgazdasági termelőknek.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett közvetlen kifizetéseket a 64. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határok figyelembe vételével, a IV. cím 3., 6. és 7-13. fejezeteiben meghatározott feltételek mellett ítélik oda.

A meghatározott felső határok teljes összegét a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban le kell vonni a 41. cikkben említett nemzeti felső határ összegéből.

4. szakasz

Szabad választáson alapuló átmenet

71. cikk

Szabad választáson alapuló átmeneti időszak

(1) Amennyiben különös mezőgazdasági feltételek indokolják, az egyes tagállamok legkésőbb 2004. augusztus 1-jéig dönthetnek úgy, hogy az egységes támogatási rendszert egy átmeneti időszakot követően alkalmazzák, amely 2005. december 31-én vagy 2006. december 31-én jár le.

Amennyiben az érintett tagállam úgy dönt, hogy az átmeneti időszak lejárta előtt alkalmazni kívánja az egységes támogatási rendszert, e döntését legkésőbb azon naptári évet megelőző naptári év augusztus 1-jéig kell meghoznia, amely tekintetében az egységes támogatási rendszert alkalmazni fogja.

A komló tekintetében az első albekezdésben említett átmeneti időszak 2005. december 31-én jár le. Az első albekezdésben említett átmeneti időszakot a gyapot, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, valamint a dohány tekintetében nem kell alkalmazni.

(2) E rendelet 70. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül, az átmeneti időszak során az érintett tagállam a VI. mellékletben említett közvetlen kifizetéseket az e rendelet IV. címének 3., 6., és 7-13. fejezetében megállapított feltételek mellett alkalmazza, a 41. cikkben említett nemzeti felső határon az e közvetlen kifizetések alkotóelemének megfelelő költségvetési felső határokon belül, amelyeket a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

A szárított takarmányra vonatkozó támogatás esetében az egyes tagállamok a fenti költségvetési határokon belül, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett nyújtanak támogatást.

(3) Az egységes támogatási rendszert az átmeneti időszak lejártának naptári évét követő naptári év január 1-jétől kell alkalmazni.

Ebben az esetben az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdése alapján meghatározott határidőtől függően legkésőbb 2005. vagy 2006. augusztus 1-jéig meghozza az 58. cikk (1) bekezdésében, a 63. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (1) bekezdésében és a 70. cikkben említett döntéseket.

(4) A Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megteszi a szükséges intézkedéseket, ha ezen átmeneti időszak alkalmazásának eredményeként súlyos torzulás következne be a Közösség piacán fennálló versenyhelyzetben, továbbá ha a Közösség nemzetközi kötelezettségeinek betartása érdekében indokoltnak látja.

6. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN

71a. cikk

(1) Ha e fejezet másként nem rendelkezik, e cím rendelkezéseit kell alkalmazni az új tagállamokra.

A 33., 34., 37., 38., 39. cikk, a 40. cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdése, a 41., 42., 43., 47-50., az 53. és az 58-63. cikk nem alkalmazandó.

(2) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó valamennyi új tagállam meghozza a 64. cikk (1) bekezdésében és a 71. cikk (1) bekezdésében említett döntéseket az azt az évet megelőző év augusztus 1-jéig, amely tekintetében első alkalommal fogja alkalmazni az egységes támogatási rendszert.

(3) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó bármely új tagállam rendelkezhet úgy, hogy a "támogatható hektárszám" meghatározásakor a 44. cikk (2) bekezdésében megállapított jogosultsági feltételeken kívül figyelembe veszi a mezőgazdasági üzem valamennyi olyan mezőgazdasági területét, amelyet 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartottak, függetlenül attól, hogy az említett időpontban megművelés alatt állt-e.

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó bármely új tagállam rendelkezhet arról is, hogy mezőgazdasági üzemenként a támogatásra jogosult azon terület minimális méretének, amelyre vonatkozóan támogatási jogosultságot állapítanak meg, és amelyre vonatkozóan támogatást nyújtanak, azonos a mezőgazdasági üzem támogatásra jogosult területének a 143b. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében meghatározott minimális méretével.

71b. cikk

Támogatási kérelem

(1) A mezőgazdasági termelők az új tagállamok által meghatározandó időpontig, de legkésőbb május 15-ig benyújtják az egységes támogatási rendszer keretében nyújtott támogatás iránti kérelmüket.

(2) A 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior és rendkívüli körülmény esetének kivételével nem szerezhet jogosultságot olyan mezőgazdasági termelő, aki az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évében május 15-ig nem nyújt be támogatási kérelmet az egységes támogatási rendszer keretében.

(3) Az ilyen módon fel nem osztott jogosultságoknak megfelelő összegek visszakerülnek a 71d. cikkben említett nemzeti tartalékba, és rendelkezésre állnak újrafelosztás céljából.

71c. cikk

Felső határ

Az új tagállamokra vonatkozó nemzeti felső határokat a VIIIa. melléklet tartalmazza. A felső határok kiszámítása - a cukorra, a szárított takarmányra és a cikóriára vonatkozó összetevők kivételével - a 143a. cikkben előírt növekedési ütem figyelembevételével történik, ezért nincs szükség a csökkentésükre.

Bulgária és Románia esetében a 143a. cikkben leírt növekedési ütem a cukorra és a cikóriára is vonatkozik.

A 41. cikk (1a) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

Bor esetében és figyelembe véve a tagállamok által a 479/2008/EK rendelet 9. és 102. cikke (6) bekezdésével összhangban a Bizottság rendelkezésére bocsátott legutóbbi adatokat, a Bizottság az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kiigazítja az e rendelet VIIIa. mellékletében meghatározott nemzeti felső határokat. A nemzeti felső határok kiigazítását megelőző év december 1-jéig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet VII. mellékletének N. pontjában említett jogosultságok regionális átlagértékéről.

71d. cikk

Nemzeti tartalék

(1) Valamennyi új tagállam nemzeti tartalék létrehozása céljából lineárisan, százalékosan csökkenti saját nemzeti felső határát. Ez a csökkentés a 71b. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül legfeljebb 3 % lehet. A csökkentés mértéke azonban meghaladhatja a 3 %-ot, amennyiben e cikk (3) bekezdésének alkalmazásához ennél nagyobb arányú csökkentésre van szükség.

(2) Az új tagállamok arra használják a nemzeti tartalékot, hogy - objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - támogatási jogosultságot utaljanak ki olyan mezőgazdasági termelők részére, akik a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó különleges helyzetbe kerültek.

(3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében az új tagállamok felhasználhatják a nemzeti tartalékot arra, hogy - objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - támogatási jogosultságokat utaljanak ki olyan ágazatokban működő mezőgazdasági termelők részére, akik az egységes támogatási rendszerre való áttérés eredményeképpen különleges helyzetbe kerültek. Az ilyen támogatási jogosultságok odaítélése a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó szabályok szerint történik.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazása során az új tagállamok 5 000 EUR értékhatáron belül növelhetik a mezőgazdasági termelők részére odaítélt jogosultságok egységértékét és/vagy számát.

(5) Az új tagállamok a jogosultságok lineáris csökkentését alkalmazzák, amennyiben nemzeti tartalékuk nem elégséges a (2) és a (3) bekezdésben említett esetek fedezésére.

(6) A tényleges vagy várható örökség címén való átszállás vagy egyesülések és szétválások és a (3) bekezdés alkalmazása esetének kivételével, továbbá a 46. cikktől eltérve a nemzeti tartalék felhasználásával létrehozott jogosultságok a kiutalásuk kezdetétől számított öt éven belül nem ruházhatók át. Egyesülés vagy szétválás esetén az eredetileg a nemzeti tartalékból kiosztott jogosultságok az ötéves időtartam fennmaradó részére az új mezőgazdasági üzem(ek)et kezelő mezőgazdasági termelő(k)nél maradnak.

A 45. cikk (1) bekezdésétől eltérve az ötéves időszak egyes éveiben fel nem használt jogosultságok azonnal visszakerülnek a nemzeti tartalékba.

(7) Az új tagállamok arra használják a nemzeti tartalékot, hogy - objektív ismérvek alapján, a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását biztosító módon - referenciaösszegeket határozzanak meg a mezőgazdasági termelők számára a valamely állami intervencióhoz kapcsolódó szerkezetátalakítási és/vagy fejlesztési programok által érintett területeken, annak érdekében, hogy elkerüljék a föld elhagyását és/vagy kompenzálják e területeken a mezőgazdasági termelők különleges hátrányát.

71e. cikk

A 71c. cikkben említett felső határ regionális felosztása

(1) Az új tagállamok regionális szinten alkalmazzák az egységes támogatási rendszert.

(2) Az új tagállamok objektív ismérvek alapján határozzák meg a régiókat.

A kevesebb mint 3 millió támogatható hektárral rendelkező új tagállamok egyetlen régiónak tekinthetők.

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok azonban egyetlen régiónak tekinthetők.

(3) Az egyes új tagállamok a 71d. cikk szerinti csökkentéseket követően objektív ismérvek alapján osztják fel régióik között a 71c. cikkben említett felső határt.

71f. cikk

Az egységes támogatási rendszer regionális alkalmazása

(1) Valamennyi olyan mezőgazdasági termelő részére jár jogosultság, akinek mezőgazdasági üzeme az érintett régióban található, a jogosultság egységértékének kiszámítása pedig a 71e. cikk alapján megállapított regionális felső határnak a 44. cikk (2) bekezdése szerinti, regionális szinten megállapított támogatható hektárszámmal való elosztásával történik.

(2) Az egyes mezőgazdasági termelők jogosultságainak száma az általuk az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a 44. cikk (2) bekezdésével összhangban bejelentett hektárszámmal egyenlő, a 40. cikk (4) bekezdése szerinti vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével.

(3) Eltérő rendelkezés hiányában a hektáronkénti támogatás iránti jogosultság nem módosítható.

71h. cikk

Gyepterület

Az új tagállamok objektív kritériumoknak megfelelően különböző egységértékeket határozhatnak meg a regionális felső határon vagy annak egy részén belül a 71f. cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági termelők részére odaítélendő jogosultságokra a 2006. június 30-án megállapított gyepterületek és egyéb támogatható hektárok, vagy a 2006. június 30-án megállapított állandó legelőként használt és egyéb támogatható hektárok tekintetében.

Bulgária és Románia esetében azonban a megállapítás időpontja 2008. január 1.

71i. cikk

Tejtámogatás és kiegészítő támogatások

2007-től kezdődően a 95. és a 96. cikkben előírt és 2007-ben fizetendő tejtámogatásból és kiegészítő támogatásokból eredő összegek az egységes támogatási rendszer körébe tartoznak.

Az új tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy a 95. és a 96. cikkben előírt tejtámogatásból és kiegészítő támogatásból származó összegek részben vagy egészben a 2005. évvel kezdődően tartozzanak az egységes támogatási rendszer körébe. Az e bekezdés alapján megállapított jogosultságokat ennek megfelelően módosítani kell.

Az ilyen támogatásokra vonatkozó jogosultságok megállapítására alkalmazott összegek a 95. és a 96. cikknek megfelelően odaítélendő összegekkel egyenlők, amelyek kiszámítására az érintett támogatásoknak - részben vagy egészben - az egységes támogatási rendszer körébe való bevonása szerinti év március 31-én a mezőgazdasági üzem részére rendelkezésre álló, tejre vonatkozó egyéni referenciamennyiség alapján kerül sor.

A 71a. cikk (1) bekezdésétől eltérve a 48., 49. és 50. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

71j. cikk

Területpihentetési támogatás iránti jogosultság

(1) A mezőgazdasági termelők támogatási jogosultságaik egy részét területpihentetési támogatás iránti jogosultság formájában kapják meg.

(2) A területpihentetési támogatás iránti jogosultságok számának megállapítása úgy történik, hogy a mezőgazdasági termelő által az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében bejelentett, az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterületet meg kell szorozni a területpihentetés arányával.

A területpihentetés arányának kiszámítása úgy történik, hogy a kötelező területpihentetés 10 %-os alaparányát meg kell szorozni a bázisidőszakban a 101. cikk harmadik bekezdésében említett regionális bázisterület vagy bázisterületek és az 54. cikk (2) bekezdése szerinti támogatható földterület adott régión belüli arányával.

(3) A területpihentetési jogosultságok értéke a támogatási jogosultságoknak a 71f. cikk (1) bekezdése szerint megállapított regionális értéke.

(4) Az (1)-(3) bekezdés nem alkalmazandó azokra a mezőgazdasági termelőkre, akik kisebb számot jelentenek be az 54. cikk (2) bekezdése szerinti hektárszám tekintetében annál, mint amely a IX. mellékletben meghatározott gabonafélék 92 tonna mennyiségének megfelelő tonnaszám eléréséhez a XIb. mellékletben említett, arra a tagállamra alkalmazandó referenciahozam alapján szükséges, amelyben az adott mezőgazdasági üzem található, elosztva az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett aránnyal.

71k. cikk

Jogosultsági feltételek

(1) A 46. cikk (1) bekezdésétől eltérve az e fejezet alapján megállapított jogosultságok csak egyazon régión belül vagy olyan régiók között ruházhatók át, ahol azonosak a hektáronkénti jogosultságok.

(2) Az új tagállamok - a közösségi jog általános elvének betartásával - legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazását megelőző év augusztus 1-jéig dönthetnek úgy is, hogy az e szakasz alapján megállapított jogosultságok tekintetében előre meghatározott lépések és objektív ismérvek szerint fokozatos módosításokat hajtanak végre.

A gyümölcsre és zöldségre vonatkozó kifizetési összetevőnek az egységes támogatási rendszerbe történő bevonása tekintetében azonban az új tagállamok 2008. április 1-jéig, vagy az egységes támogatási rendszer első alkalmazási évét megelőző év augusztus 1-jéig dönthetnek az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazásáról.

71l. cikk

Szabad választáson alapuló végrehajtás

(1) Az 5. fejezet 2., 3. és 4. szakasza az e cikkben megállapított feltételekkel alkalmazandó az új tagállamokra. Mindazonáltal, a 4. szakasz nem alkalmazandó a 143b. cikkben említett egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokra.

(2) Az 5. fejezet 2. és 3. szakaszában a 41. cikkre, és különösen a nemzeti felső határ(ok)ra való hivatkozás a 71c. cikkre való hivatkozásként értendő.

(3) A 64. cikk (3) bekezdésében említett jelentés tartalmazza az e fejezetben megállapított választási lehetőségeket.

71m. cikk

Támogatásra jogosult hektárokkal nem rendelkező mezőgazdasági termelők

A 36. cikktől és a 44. cikk (2) bekezdésétől eltérve azon mezőgazdasági termelő számára, aki a 47. cikkben említett támogatásban részesült, vagy a 47. cikkben említett valamely ágazatban tevékenykedett és a 71d. cikknek megfelelően támogatási jogosultságot kap, azonban a 44. cikk (2) bekezdése értelmében nem rendelkezik támogatásra jogosult hektárokkal, az egységes támogatási rendszer bevezetésének első évében a tagállam eltérést engedélyez azon kötelezettségtől, hogy a jogosultságok számával egyenlő támogatható hektárszámmal kell rendelkeznie, azzal a feltétellel, hogy az egységes támogatási rendszerre való áttérés előtt végzett és számosállat-egységben (SZÁE) kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át fenntartja.

Támogatási jogosultság átruházása esetén a kedvezményezett csak abban az esetben élhet a fent említett eltérés jogával, ha az eltérés hatálya alá tartozó valamennyi támogatási jogosultság átruházásra kerül.

Máltára azonban nem kell alkalmazni a második bekezdést, az első albekezdésben előírt eltérést pedig azon feltétel nélkül kell alkalmazni, hogy a mezőgazdasági termelő az egységes támogatási rendszerre való áttérés előtt végzett, számosállat-egységben kifejezett mezőgazdasági tevékenységének legalább 50 %-át fenntartja.

IV. CÍM

EGYÉB TÁMOGATÁSI RENDSZEREK

1. FEJEZET

KÜLÖNLEGES MINŐSÉGŰ DURUMBÚZÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

72. cikk

Hatály

Az 1001 10 00 KN-kód alá tartozó durumbúzát termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

73. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

(1) A támogatás összege hektáronként 40 EUR.

(2) A támogatás odaítélése olyan fajták minősített vetőmagja meghatározott mennyiségének használatához kötött, amelyeket az érintett termelési övezetben mint a búzadara és tésztafélék gyártására alkalmas, magas minőségű termést eredményező fajtákat elismertek.

74. cikk

Terület

(1) Támogatás a X. mellékletben felsorolt hagyományos termőterületeken, a nemzeti bázisterület erejéig ítélhető oda.

A bázisterületek a következők:

(2) Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket.

75. cikk

A területi korlátozás túllépése

(1) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a bázisterületet, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

(2) Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületét, az (1) bekezdésben előírt csökkentést csak a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, ahol túllépték a megfelelő területi korlátozást. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

2. FEJEZET

FEHÉRJENÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

76. cikk

Hatály

A fehérjenövényeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

A fehérjenövények közé tartoznak a következők:

- a 0713 10 KN-kód alá tartozó borsó,

- a 0713 50 KN-kód alá tartozó lóbab,

- az ex120929 50 KN-kód alá tartozó édes csillagfürt.

77. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

A támogatás összege a tejes érést követően betakarított fehérjenövények esetén hektáronként 55,57 EUR.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a tejes érés szakaszát, támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

78. cikk

Terület

(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 1 648 000 ha.

(2) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

3. FEJEZET

RIZSRE VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

79. cikk

Hatály

Az 1006 10 KN-kód alá tartozó rizst termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár támogatás.

80. cikk

A támogatás összege és a támogatás iránti jogosultság

(1) A támogatást a rizzsel bevetett földterület hektárjaira nyújtják, amennyiben rendes növekedési feltételek között a növény legalább a virágzás kezdetéig lábon áll.

Azonban a teljes egészében bevetett és a helyi előírásokkal összhangban művelt területen termesztett olyan növények, amelyek az érintett tagállam által elismert rendkívüli időjárási viszonyok következtében nem érik el a virágzás szakaszát, támogatásra jogosultak maradnak azzal a feltétellel, hogy a mezőgazdasági termelő nem használja egyéb célra az adott területet az említett növekedési szakasz beálltáig.

(2) A támogatás mértéke az egyes érintett tagállamok terméshozamai alapján a következő:

81. cikk

Terület

Minden egyes termelő tagállam tekintetében egy nemzeti bázisterületet állapítanak meg. Franciaország esetében azonban két bázisterület kerül megállapításra. A bázisterületek a következők:

Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják bázisterületüket vagy bázisterületeiket.

82. cikk

A területi korlátozás túllépése

(1) Amennyiben egy tagállamban egy adott évben rizstermelésre használt terület meghaladja a 81. cikkben feltüntetett bázisterületet, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

(2) Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületét vagy bázisterületeit, az (1) bekezdésben előírt csökkentést csak a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelőkre kell alkalmazni, ahol túllépték a megfelelő területi korlátozást. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

4. FEJEZET

HÉJAS GYÜMÖLCSŰEKRE VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

83. cikk

Közösségi támogatás

(1) A héjas gyümölcsűeket termesztő mezőgazdasági termelők részére az e fejezetben megállapított feltételek mellett jár közösségi támogatás.

A héjas gyümölcsűek közé tartoznak a következők:

- a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula,

- a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró,

- a 0802 31 és a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió,

- a 0802 50 KN-kód alá tartozó pisztácia,

- az 1212 10 10 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2) Az egyes tagállamok differenciált támogatást nyújthatnak a termékektől függően vagy a 84. cikk (4) bekezdésében megállapított nemzeti garantált terület (a továbbiakban: NGT) növelésével vagy csökkentésével. Az egyes tagállamokban azonban az egy adott évben odaítélt támogatások teljes összege nem haladhatja meg a 84. cikk (1) bekezdésében említett felső határt.

84. cikk

Terület

1. Az egyes tagállamok a (3) bekezdésben számukra meghatározott NGT hektárszáma és a 120,75 EUR átlagösszeg szorzataként kiszámított felső határon belül nyújtanak közösségi támogatást.

2. A garantált legnagyobb terület 829 229 ha.

3. A 2. bekezdésben említett garantált legnagyobb terület a következő nemzeti garantált területekre (NGT) oszlik:

4. Az egyes tagállamok objektív ismérvek alapján alterületekre oszthatják NGT-jüket, különösen regionális szinten vagy a termeléstől függően.

85. cikk

A bázisterület alterületeinek túllépése

Amennyiben egy tagállam alterületekre osztja bázisterületnek minősülő NGT-jét, és annak egy vagy több alterületét túllépik, a bázisterület olyan alterületein működő mezőgazdasági termelők tekintetében, amelyeken túllépték a területi korlátozást, abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre közösségi támogatást igényeltek. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban a bázisterület olyan alterületeinek fennmaradó területei, ahol nem érték el a megfelelő területi korlátozást, újraelosztásra kerültek a bázisterület olyan alterületei között, ahol túllépték az említett területi korlátozást.

86. cikk

A támogatási jogosultság feltételei

(1) A közösségi támogatás kifizetése különösen egy minimális parcellamérethez és faállomány-sűrűséghez kötött.

(2) A gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1972. május 18-i 1035/72/EGK tanácsi rendelet ( 30 ) 14. cikke b) pontjának értelmében fejlesztési program hatálya alatt álló területek az azt az évet követő év január 1-jén válnak támogatásra jogosulttá e rendszer alapján, amelyben a fejlesztési program lejár.

(3) Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 2200/96/EK rendelet 11. és 14. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a közösségi támogatás odaítélését.

(4) A (3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása esetén a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett támogatást a tagjai nevében eljáró termelői szervezet részére fizetik ki. A termelői szervezetnek odaítélt támogatás összegét ki kell fizetni a tagok részére. A tagállamok azonban felhatalmazhatják a termelői szervezetet arra, hogy a tagjainak nyújtott szolgáltatások fejében legfeljebb a közösségi támogatás 2 %-a erejéig levonjanak annak összegéből.

87. cikk

Nemzeti támogatás

(1) A közösségi támogatás kiegészítéseként a tagállamok hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti támogatást nyújthatnak évente.

(2) Nemzeti támogatás csak közösségi támogatásban részesülő területre fizethető.

(3) Az egyes tagállamok a mezőgazdasági termelőknek a 2200/96/EK rendelet 11. és 14. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságához köthetik a nemzeti támogatás odaítélését.

5. FEJEZET

ENERGIANÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

88. cikk

Támogatás

Az energianövényekkel bevetett területekre hektáronként 45 EUR támogatás jár évente az e fejezetben megállapított feltételek mellett.

Az energianövények közé elsősorban az alábbi energiatermékek előállítására szolgáló növények tartoznak:

- a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok vagy az egyéb megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003 május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) 2. cikkének 2. pontjában felsorolt, bioüzemanyagnak minősülő termékek,

- biomasszából előállított villamos és hőenergia.

A 143a. és a 143c. cikket energianövényekre vonatkozó támogatásra nem kell alkalmazni a 2007. január 1-jei összetételű Közösségben.

89. cikk

Terület

(1) A garantált legnagyobb terület, amelyre támogatás nyújtható, 2 000 000 ha.

(2) Amennyiben az összterület, amelyre a mezőgazdasági termelők támogatást igényelnek, meghaladja a garantált legnagyobb területet, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban abban az évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a területet, amelyre támogatást igényeltek.

90. cikk

A támogatási jogosultság feltételei

A támogatás kizárólag azon területek után nyújtható, amelyekről betakarított termésre a mezőgazdasági termelő és a feldolgozóipar közötti szerződés, vagy a mezőgazdasági termelő és az átvevő közötti szerződés jött létre, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő saját maga végzi a feldolgozást a mezőgazdasági üzemben.

Az a terület, amelynek tekintetében az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer keretében a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmet nyújtott be, nem tekintehtő pihentetett területnek az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében, valamint az e rendelet 54. cikkének (2) bekezdésében, 63. cikkének (2) bekezdésében, 71j. cikkében és 107. cikkének (1) bekezdésében feltüntetett területpihentetési követelmény céljából.

90a. cikk

Nemzeti támogatás

A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy az állandó növénykultúráknak az energianövényekre vonatkozó támogatásban részesülő területekre való telepítésével kapcsolatos költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő nemzeti támogatást nyújtsanak.

91. cikk

Az energianövények jegyzékének felülvizsgálata

A 88. cikkben felsorolt termékek köre a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban bővíthető vagy szűkíthető.

92. cikk

Az energianövényekre vonatkozó támogatási rendszer felülvizsgálata

A Bizottság 2006. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácshoz a rendszer végrehajtásáról, adott esetben megfelelő javaslatokkal együtt, figyelemmel az EU bioüzemanyagokra vonatkozó kezdeményezésének végrehajtására.

6. FEJEZET

KEMÉNYÍTŐGYÁRTÁSRA SZÁNT BURGONYÁRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

93. cikk

Támogatás

A burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonyát termesztő mezőgazdasági termelők részére támogatás jár. A támogatás összege az egy tonna keményítő gyártásához szükséges burgonyamennyiségre vonatkozik. A támogatás összege a következő:

- 110,54 EUR a 2004/2005. gazdasági évben és a 71. cikk alkalmazása esetén,

- 66,32 EUR a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően.

A támogatás összegét a burgonya keményítőtartalmához kell igazítani.

94. cikk

Feltételek

Támogatást csak a burgonyatermelő és a keményítőgyártó közötti termeltetési szerződés hatálya alá tartozó burgonyamennyiségre kell fizetni a keményítőgyártó vállalkozás részére odaítélt kvóta határán belül, az 1868/94/EK rendelet 2. cikkének (2) vagy (4) bekezdésében említettek szerint.

7. FEJEZET

TEJTÁMOGATÁS ÉS KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁS

95. cikk

Tejtámogatás

(1) 2004 és 2007 között a tejtermelők tejtámogatásra jogosultak. Odaítélésére naptári évenként, mezőgazdasági üzemenként és az adott mezőgazdasági üzem rendelkezésére álló, támogatásra jogosult egyéni referenciamennyiség tonnánkénti mennyisége alapján kerül sor.

(2) A (3) bekezdés, valamint a (4) bekezdés alkalmazásából eredő csökkentések sérelme nélkül, az érintett naptári év március 31-én a mezőgazdasági üzem rendelkezésére álló, tonnában kifejezett egyéni referenciamennyiséget meg kell szorozni a következő összeggel:

- 8,15 EUR/t a 2004. naptári évre,

- 16,31 EUR/t a 2005. naptári évre,

- 24,49 EUR/t a 2006. és a 2007. naptári évre, valamint

a 70. cikk alkalmazása esetén a következő naptári évekre vonatkozóan.

Lengyelország és Szlovénia esetében a 2004-re vonatkozó tejtermék-támogatás tonnánkénti összegét meg kell szorozni a 2004. május 1-jén a mezőgazdasági üzemben rendelkezésre álló ideiglenes egyéni referenciamennyiséggel.

(3) A tej- és tejtermékágazatban kiegészítő illeték megállapításáról szóló, 1992. december 28-i 3950/92/EGK tanácsi rendelet ( 32 ) 6. cikkével és a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK tanácsi rendelet ( 33 ) 16. cikkével összhangban az érintett naptári év március 31-én ideiglenes átruházás hatálya alatt álló egyéni referenciamennyiségek az említett évben az átruházás kedvezményezettjének mezőgazdasági üzeme számára rendelkezésre álló egyéni referenciamennyiségnek minősülnek.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában, ha egy adott naptári év március 31-én egy adott tagállamban rendelkezésre álló valamennyi egyéni referenciamennyiség összege meghaladja az említett tagállam tekintetében a 3950/92/EGK rendelet I. mellékletében az 1999/2000. év tizenkét hónapos időtartamára meghatározott megfelelő összmennyiségek összegét, az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket a területén támogatásra jogosult egyéni referenciamennyiségek teljes összegének - objektív ismérvek alapján végrehajtandó - megfelelő csökkentésére.

Németország és Ausztria számára azonban az 1999/2000. évi 12 hónapos időszakra vonatkozó referenciamennyiségek alapján rögzített felső határ 27 863 827,288 ill. 2 750 389,712 tonna

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében az első albekezdésben említett összes mennyiséget az 1788/2003/EK ( 34 ) tanácsi határozat I. mellékletének f) táblázata határozza meg..

A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében az első albekezdésében említett tizenkét hónapos időszak 2004-től 2005-ig terjed.

Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett összmennyiségeket az 1788/2003/EK tanácsi rendelet I. mellékletének (f) táblázatában határozzák meg és az 1788/2003/EK tanácsi rendelet 6. cikke (1) bekezdésének hatodik albekezdésével összhangban vizsgálják felül.

Bulgária és Románia esetében az első albekezdésben említett 12 hónapos időszak a 2006/2007-es időszakot jelenti.

96. cikk

Kiegészítő támogatások

(1) 2004 és 2007 között az egyes tagállamok évente kiegészítő támogatásokat nyújtanak a területükön működő termelők részére a (2) bekezdésben meghatározott éves keretösszegek erejéig. E támogatásokra objektív ismérvek alapján és olyan módon kerül sor, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a piac és a versenyhelyzet torzulásának megakadályozását. Továbbá e támogatások nem köthetők a piaci árak ingadozásához.

Támogatási pótlék csak a 95. cikk (2) bekezdésében meghatározott támogatási összeg kiegészítő összegeként ítélhető oda.

2. Kiegészítő kifizetések: euróban kifejezett keretösszegek:

Az új tagállamokban a keretösszegeket a 143a. cikkben meghatározott növekedési ütemmel összhangban kell alkalmazni.

97. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában a "termelő" fogalma az 1788/2003/EK rendelet 5. cikkében megállapított meghatározásnak felel meg.

8. FEJEZET

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ REGIONÁLIS KÜLÖN TÁMOGATÁS

98. cikk

Támogatás

A 70. cikk alkalmazása esetén Finnországnak és Svédországnak a 62. szélességi körtől északra fekvő részén és néhány olyan környező területen, ahol a hasonló éghajlati viszonyok különösen megnehezítik a mezőgazdasági tevékenységet, a gabonaféléket, olajnövényeket, lenmagot, valamint rostlent és rostkendert termesztő mezőgazdasági termelők külön támogatásban részesülnek, amelynek összege 24 EUR/t, szorozva az érintett régióra vonatkozó regionalizációs tervben megállapított terméshozamokkal, a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határon belül, amely a 41. cikkben említett felső határban e támogatásra vonatkozó alkotóelemnek felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a meghatározott felső határt, az említett évben a mezőgazdasági termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

9. FEJEZET

VETŐMAGRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

99. cikk

Támogatás

(1) A 70. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok a XI. mellékletben meghatározott éves támogatást nyújtják a XI. mellékletben felsorolt egy vagy több növényfaj elit vetőmagjának, illetve minősített vetőmagjának termelésére.

(2) Amennyiben a vetőmag-minősítés céljából elfogadott azon területet, amelynek tekintetében a mezőgazdasági termelő vetőmagra vonatkozó támogatást igényelt, az egységes támogatási rendszer alapján igényelt támogatás céljára is használják, a vetőmagra vonatkozó támogatás összegét - a XI. melléklet 1. és 2. pontjában említett növényfajok kivételével - csökkenteni kell az adott évben az érintett területre az egységes támogatási rendszer keretében odaítélendő támogatás összegével, de legfeljebb nullára.

(3) Az igényelt támogatás összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt, amely a 41. cikkben említett nemzeti felső határon belül az érintett növényfaj vetőmagjára vonatkozó támogatás alkotóelemének felel meg. Az új tagállamok esetében azonban ez a felső határ a XIa. mellékletben említett összegeknek felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a meghatározott felső határt, az adott évben arányosan csökkenteni kell az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatás összegét.

(4) A Cannabis sativa L. azon fajtáit, amelyek az e cikkben előírt támogatásra jogosultak, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.

10. FEJEZET

SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEKRE VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

100. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

(1) A 66. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok - eltérő rendelkezés hiányában - az e fejezetben meghatározott feltételek mellett nyújtják az általuk, az említett cikknek megfelelően választott támogatást a szántóföldi növények termelésével foglalkozó mezőgazdasági termelők részére.

(2) E fejezet alkalmazásában:

- a gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart,

- "szántóföldi növények": a IX. mellékletben felsorolt növények.

(3) Azok a tagállamok, ahol a kukorica nem tartozik a hagyományos kultúrák közé, a szántóföldi növényekre vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett járó támogatásra jogosultnak minősíthetik a fűszilázst a szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatás céljából.

101. cikk

Bázisterület

A területalapú támogatás meghatározására régiók szerint differenciált mértékben, hektáronként kerül sor.

Területalapú támogatás olyan terület után jár, amelyet szántóföldi növények termelésére használnak vagy e rendelet 107. cikkével összhangban területpihentetés alatt áll, és amely - figyelemmel az 1017/94/EK rendelet alkalmazására - nem haladja meg a 2316/1999/EK bizottsági rendelet ( 35 ) VI. mellékletében meghatározott regionális bázisterület(ek) összes hektárszámát.

Azonban az új tagállamok regionális bázisterületét vagy bázisterületeit a Bizottság határozza meg a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, a XIb. mellékletben felsorolt nemzeti bázisterületek határán belül.

Ebben az értelemben a régió egy tagállamot vagy annak egy régióját jelenti, az érintett tagállam választása szerint. E rendelet 66. cikkének alkalmazása esetén a 2316/1999/EK rendelet VI. mellékletében meghatározott területet vagy területeket csökkenteni kell az érintett régióban az e rendelet 53. cikkével és 63. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározott területpihentetési jogosultságoknak megfelelő hektárszámmal.

102. cikk

A bázisterület és a felső határ túllépése

(1) Amennyiben azon területek összege, amelyekre a mezőgazdasági termelők a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatási rendszer alapján támogatást igényeltek - ideértve a 71. cikk alkalmazása esetén az említett rendszer alapján előírt területpihentetésre vonatkozó támogatást -, meghaladja a bázisterületet, arányosan csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőnként támogatásra jogosult területet az érintett régióban az e rendelet alapján ugyanabban a gazdasági évben odaítélt valamennyi támogatás tekintetében.

(2) Az igényelt támogatások összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt. Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben a mezőgazdasági termelőnkénti támogatás összegét arányosan csökkenteni kell.

(3) A 71. cikk alkalmazása esetén azok a területek, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet e fejezet alapján, de amelyek a 12. fejezet alapján benyújtott támogatási kérelem alátámasztására szolgálnak, úgyszintén figyelembe kell venni azon területek kiszámítása során, amelyekre támogatást igényeltek.

(4) Amennyiben egy adott tagállam a szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatásra jogosultnak minősíti a fűszilázst, e célból külön bázisterületet kell meghatározni. Amennyiben egy adott gazdasági évben nem érik el a szántóföldi növényekre, illetve a fűszilázsra vonatkozó bázisterületet, a fennmaradó hektárszámot ugyanarra a gazdasági évre vonatkozóan a megfelelő bázisterülethez kell rendelni.

(5) Amennyiben egy adott tagállam egy vagy több nemzeti bázisterület létrehozása mellett dönt, minden egyes nemzeti bázisterületét alterületekre oszthatja az általa meghatározott objektív ismérvek alapján.

E bekezdés alkalmazásában a "Secano" és a "Regadío" elnevezésű bázisterület nemzeti bázisterületnek minősül.

A nemzeti bázisterület túllépése esetén, az érintett tagállam - objektív ismérvek alapján - részben vagy egészben a bázisterület azon területeire összpontosíthatja az (1) bekezdés szerint alkalmazandó intézkedést, ahol túllépték a területi korlátozást.

Azok a tagállamok, amelyek az e bekezdésben előírt lehetőségek alkalmazása mellett döntenek, szeptember 15-ig értesítik a mezőgazdasági termelőket és a Bizottságot döntésükről, valamint annak részletes végrehajtási szabályairól.

103. cikk

Regionalizálási terv

A tagállamok által az 1251/1999/EK rendelet 3. cikkének megfelelően létrehozott regionalizálási tervet alkalmazni kell.

Ettől eltérően, a 2004-ben a 143b. cikkben említett egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó, és a 66. cikk alkalmazása mellett döntő új tagállam esetében a regionalizálási tervet - objektív ismérvek alapján - legkésőbb az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának utolsó évében, augusztus 1-jéig kell kidolgozni. Ebben az esetben a regionális bázisterületek összességének és a regionális referenciahozamok súlyozott átlagának meg kell felelniük a nemzeti bázisterületre és referenciahozamokra vonatkozóan a XIb. mellékletben felsorolt határértékeknek. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében e bekezdés alkalmazásának feltétele az egységes területalapú támogatási rendszer 2007-ben történő alkalmazása, valamint a 66. cikk alkalmazása melletti döntés.

Az érintett tagállam a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére objektív ismérvek alapján felülvizsgálhatja a regionalizálási tervet.

104. cikk

Alapösszeg

(1) A területalapú támogatás kiszámítása úgy történik, hogy a tonnánkénti alapösszeget megszorozzuk az érintett régióra vonatkozó regionalizálási tervben meghatározott átlagos gabonahozammal.

(2) Az (1) bekezdésben említett számítást az átlagos gabonahozam alkalmazásával kell elvégezni. Azonban ha a kukorica külön kezelendő, kukorica esetében a "kukoricahozam", gabonafélék, olajnövények, lenmag, valamint rostlen és rostkender esetében pedig a "kukoricán kívüli gabonafélék hozama" alkalmazandó.

(3) A szántóföldi növényekre és a 71. cikk alkalmazása esetén a területpihentetésre vonatkozó alapösszeg a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően 63,00 EUR/t.

105. cikk

Durumbúzára vonatkozó pótlék

(1) A X. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termesztő területeken a durumbúzával bevetett területekre területalapú támogatásokat kiegészítő pótlékot fizetnek, amelynek összege:

- a 2005/2006. gazdasági évben 291 EUR/ha,

- a 2006/2007. gazdasági évtől kezdődően 285 EUR/ha,

a következő felső határokra figyelemmel:

(2) Amennyiben azon területek összege, amelyekre a mezőgazdasági termelők területalapú támogatás után járó pótlékot igényelnek, egy adott gazdasági év során meghaladja az (1) bekezdésben említett határt, arányosan csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőnként pótlékra jogosult területet.

Azonban az (1) bekezdésben tagállamonként megállapított határon belül az egyes tagállamok a durumbúza-termelés 1993 és 1997 közötti mértéke alapján feloszthatják az említett bekezdésben feltüntetett területet a X. mellékletben meghatározott termesztési övezetek vagy a 2004. április 30-ai állapot szerinti összetételű Közösség tagállamainak esetében - adott esetben - a regionalizálási tervben foglalt termesztési régiók között. E megoldás alkalmazása esetén, amennyiben az egy adott régión belüli olyan területek összege, amelyekre területalapú támogatás után járó pótlékot igényelnek, egy adott gazdasági év során meghaladja a megfelelő regionális határt, arányosan csökkenteni kell az adott termesztési régióban mezőgazdasági termelőnként támogatási pótlékra jogosult területet. E csökkentést abban az esetben kell alkalmazni, ha az érintett tagállamban azon régiók fennmaradó területeit, ahol nem érték el a regionális határt, olyan régiók között osztják el, ahol túllépték az említett határt.

(3) A X. mellékletben említetteken kívüli olyan régiókban, ahol a durumbúza-termesztés gazdaságilag kellően megalapozott, a 2005/2006. gazdasági évre 46 EUR/ha összegű különleges támogatást kell fizetni, a következő hektárszámok határán belül:

106. cikk

Len és kender

Rostlenre és rostkenderre vonatkozó területalapú támogatást csak abban az esetben kell fizetni, ha - a körülményektől függően - a termelés szerződésen vagy kötelezettségvállaláson alapul az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

Rostkender esetében területalapú támogatás az 52. cikkben előírt feltételek mellett is nyújtható.

107. cikk

Területpihentetés

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a területalapú támogatás iránti kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők kötelesek mezőgazdasági üzemük földterületének egy részét kivonni a termelésből, és pihentetni, amely kötelezettség teljesítése ellenében kompenzációban részesülnek.

(2) A területalapú támogatás iránti kérelmet benyújtó egyes mezőgazdasági termelők területpihentetési kötelezettségének meghatározására a szántóföldi növények termelésére használt olyan területének arányában kerül sor, amelyre ilyen kérelmet nyújtottak be, és amelyet e fejezetnek megfelelően pihentetnek.

A kötelező területpihentetés százalékos alapmértéke a 2005/2006. és a 2006/2007. gazdasági évre vonatkozóan 10 %.

(3) Pihentetett földterület a következő célokra használható:

- nem közvetlenül emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékek Közösségen belül történő előállítására szolgáló anyagok termelése, feltéve hogy ezt hatékony ellenőrző rendszerrel ellenőrzik,

- hüvelyes növények termelése olyan mezőgazdasági üzem esetén, amelyet a mezőgazdasági termelő a teljes termelés tekintetében a 2092/91/EGK rendeletben megállapított kötelezettségekkel összhangban vezet.

A tagállamok felhatalmazást kapnak arra, hogy nemzeti támogatást fizessenek a biomassza pihentetett földterületen való termelésére szánt évelő növények telepítésével kapcsolatos költségek 50 %-a erejéig.

(4) A (3) bekezdés első francia bekezdésének alapján pihentetett földterületen termesztett olajnövények feldolgozásának eredményeként valószínűsíthetően keletkező, emberi vagy állati fogyasztásra szánt termékekhez felhasználható melléktermékek mennyiségét figyelembe kell venni az 56. cikk (3) bekezdésében említett 1 millió tonnának megfelelő korlátozás betartása céljából.

(5) Amennyiben az öntözött és a nem öntözött földterületekre különböző terméshozamokat állapítanak meg, a nem öntözött területre vonatkozó területpihentetési támogatást kell alkalmazni.

(6) A mezőgazdasági termelők területpihentetési támogatásban részesülnek a kötelező területpihentetés mértékén túl önkéntesen pihentetett terület után. A tagállamok engedélyezik a mezőgazdasági termelők részére, hogy területpihentetés alá vonják a szántóföldi növények termelésére használt olyan földterületük legalább 10 %-át, amelyre támogatási kérelmet nyújtottak be, és amelyet e cikk alapján pihentetnek. A tagállamok magasabb százalékos mértéket is meghatározhatnak a különös körülmények figyelembevétele és a mezőgazdasági földterületek megfelelő kihasználtságának biztosítása érdekében.

A 66. cikk alkalmazásának esetén e bekezdést a Bizottság által a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(7) Azok a mezőgazdasági termelők, akik az adott régióra meghatározott terméshozam alapján 92 tonna gabona termeléséhez szükséges területnél nem nagyobb területre nyújtanak be támogatási kérelmet, nem tartoznak a területpihentetési kötelezettség hatálya alá. E mezőgazdasági termelőkre a (6) bekezdést kell alkalmazni.

(8) A 108. cikk sérelme nélkül az alábbi területek:

- agrár-környezetvédelmi rendelkezések (az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 22-24. cikke) alapján pihentetett olyan területek, amelyeket a mezőgazdasági termelő nem használ sem mezőgazdasági, sem más jövedelmező célra, az e rendelet alapján pihentetett egyéb földterületek esetében elfogadottakon kívül, vagy

- erdősített területek (az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke szerint),

1995. június 28. után benyújtott kérelem alapján, az érintett tagállam által gazdaságonként megállapítandó határon belül beszámíthatók az (1) bekezdésben foglalt területpihentetési követelmény alkalmazásának megfelelően pihentetett területbe. Ilyen határ csak az ahhoz szükséges mértékben állapítható meg, hogy elkerülhető legyen az adott rendszer keretében rendelkezésre álló költségvetési pénzeszközök aránytalanul nagy összegének kevés számú mezőgazdasági üzemre való koncentrációja.

Azonban e területekre nem nyújtható az e rendelet 104. cikkében meghatározott területalapú támogatás, továbbá az 1257/1999/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdése és 31. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése alapján odaítélt támogatást legfeljebb az e rendelet 104. cikkében meghatározott, területpihentetésre vonatkozó területalapú támogatással egyenlő összegre kell korlátozni.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az e bekezdésben előírt rendszert az olyan régióban belépő új kérelmezőkre, ahol fennáll a regionális bázisterület jelentős mértékű túllépésének állandó veszélye.

(9) A területpihentetés alá vont földterületnek legalább 0,1 ha nagyságú és 10 méter szelességű összefüggő területnek kell lennie. Környezeti szempontból kellően megalapozott esetben a tagállamok legalább 5 méter széles és 0,05 ha nagyságú földterületet is elfogadhatnak területpihentetési támogatás céljából.

108. cikk

Támogatható földterület

Nem nyújtható be támogatási kérelem olyan földterületre, amelyet a 2003. évi területalapú támogatás iránti kérelem benyújtására előírt időpontban állandó legelő, állandó kultúra, erdő vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használtak.

Az új tagállamok esetében nem nyújtható be támogatási kérelem olyan földterületre, amelyet 2003. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra, erdő vagy nem mezőgazdasági tevékenység céljára használtak. Bulgária és Románia esetében azonban nem kérelmezhető támogatás olyan földterület után, amely 2005. június 30-án állandó legelő, állandó kultúra volt, vagy erdők borították, vagy nem mezőgazdasági célokra használták.

A tagállamok - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó feltételek mellett - eltérhetnek e cikk első vagy második albekezdésétől, amennyiben intézkedést hoznak annak megakadályozására, hogy jelentős mértékben növekedjék a támogatható mezőgazdasági összterület.

109. cikk

Vetés és a támogatási kérelem határideje

A területalapú támogatás iránti jogosultság megszerzéséhez a mezőgazdasági termelőnek legkésőbb a vonatkozó betakarítást megelőző március 31-ig be kell vetnie az adott földterületet, és legkésőbb május 15-ig be kell nyújtania támogatási kérelmét.

110. cikk

Végrehajtási szabályok

E fejezet alkalmazásának részletes szabályait a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni, különös tekintettel a következőkkel kapcsolatos szabályokra:

- a bázisterületek létrehozása és kezelése,

- a mezőgazdasági termelésregionalizálási tervek kidolgozása,

- fűszilázs,

- a területalapú támogatás odaítélése,

- a támogatható legkisebb terület; az ezzel kapcsolatos szabályoknak figyelembe kell venniük különösen az ellenőrzési követelményeket és az adott rendszer hatékonyságával kapcsolatos elvárásokat,

- a durumbúzára vonatkozó területalapú támogatás után járó pótlék és a durumbúzára vonatkozó különleges támogatás iránti jogosultság követelményeinek és különösen a figyelembe veendő régiók meghatározása,

- a területpihentetés és különösen a 107. cikk (3) bekezdésére vonatkozó szabályok; e feltételek meghatározzák a pihentetett földterületen termeszthető hüvelyes takarmánynövényeket, és - az említett bekezdés első albekezdése első francia bekezdésének tekintetében - kiterjedhetnek kompenzáció fizetése nélkül termeszthető növényekre is.

A Bizottság, ugyanezen eljárásnak megfelelően:

- a következők használatához kötheti a támogatás odaítélését:

i. meghatározott vetőmag;

ii. minősített vetőmag a durumbúza, valamint a rostlen és a rostkender esetében;

iii. meghatározott fajták az olajnövények, a durumbúza, a lenmag, valamint a rostlen és a rostkender esetében,

- vagy lehetőséget biztosíthat a tagállamoknak arra, hogy ilyen feltételekhez kössék a támogatás odaítélését,

- megengedheti a 109. cikkben foglalt határidők módosítását egyes olyan övezetek tekintetében, ahol a rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők.

10a. FEJEZET

A GYAPOTRA VONATKOZÓ TERMÉNYSPECIFIKUS TÁMOGATÁS

110a. cikk

Hatály

Támogatást kell nyújtani az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapot termelői számára, az e fejezetben meghatározott feltételek szerint.

110b. cikk

Jogosultság

(1) A támogatást a gyapotot termelő támogatható terület hektárszáma után nyújtják. A támogatható területnek a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen kell elhelyezkednie, azt engedélyezett fajtákkal kell bevetni, és a tényleges betakarításig rendes növekedési feltételek között kell tartani.

A 110a. cikkben említett támogatás csak megbízható és megfelelő kereskedelmi minőségű termékek után fizethető.

(2) A tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett földterületet és fajtákat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott részletes szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik.

110c. cikk

Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1) A nemzeti bázisterületek mértéke a következő:

- Bulgária: 3 342 ha,

- Görögország: 250 000 ha,

- Spanyolország: 48 000 ha,

- Portugália: 360 ha.

(2) A bázisidőszakra megállapított rögzített terméshozamok a következők:

- Bulgária: 1,2 tonna/ha,

- Görögország: 3,2 tonna/ha,

- Spanyolország: 3,5 tonna/ha,

- Portugália: 2,2 tonna/ha.

(3) A támogatható hektáronkénti támogatási összeget a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzata adja:

- Bulgária: 671,33 EUR,

- Görögország: 251,75 EUR,

- Spanyolország: 400,00 EUR,

- Portugália: 252,73 EUR.

(4) Amennyiben egy adott tagállamban és egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra meghatározott támogatást a bázisterület túllépésével arányosan csökkenteni kell.

(5) E cikk részletes végrehajtási szabályait a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

110d. cikk

Elismert ágazati szervezetek

(1) E fejezet alkalmazásában elismert ágazati szervezet: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogi személy, amely a következő tevékenységeket folytatja:

- a gyapot forgalomba hozatala koordinációjának javítása, különösen piackutatás és piaci felmérések által,

- a közösségi szabályoknak megfelelő szerződésminták kidolgozása,

- a termelési irány meghatározása olyan termékek felé, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében,

- a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében,

- a gyapot minőségtanúsítási rendszerek révén történő eladástösztönzést szolgáló értékesítési stratégiák kidolgozása.

(2) A gyapottisztító letelepedése szerinti tagállam elismeri az adott ágazati szervezetet, ha az megfelel a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően elfogadandó kritériumoknak.

110e. cikk

A támogatás kifizetése

(1) A termelőknek a támogatást a 110c. cikk alapján, támogatható hektáronként nyújtják.

(2) Az elismert ágazati szervezetekben tagsággal rendelkező termelőknek a támogatás 2 EUR-val megnövelt összegét a 110c. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektáronként nyújtják.

10b. FEJEZET

OLAJFALIGETEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

110g. cikk

Hatály

Támogatást kell nyújtani a termelőknek a környezetvédelmi és társadalmi értékű olajfaligetek fenntartásához való hozzájárulásként, az e fejezetben meghatározott feltételek szerint.

110h. cikk

Támogathatóság

A támogatás kifizetésére a következő feltételek vonatkoznak:

a) az olajfaligeteket fel kell venni a 20. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi információs rendszerbe;

b) kizárólag az 1998. május 1-je - illetve Ciprus és Málta esetében 2001. december 31-e - előtt telepített olajfákhoz, a helyettesítő fákhoz vagy a Bizottság által jóváhagyott programokhoz tartozó területek jogosultak támogatásra;

c) az olajfaligetben lévő olajfák száma nem térhet el 10 %-nál nagyobb mértékben a 20. cikk (2) bekezdésében földrajzi információs rendszerbe 2005. január 1-jén felvett számtól;

d) az olajfaligetnek meg kell felelnie azon olajfaliget-kategória jellemzőinek, amely alapján a támogatást igénylik;

e) az igényelt támogatásnak kérelmenként legalább 50 EUR-ra kell vonatkoznia.

110i. cikk

Összeg

(1) Az olajfaligetekre vonatkozó támogatást olajbogyó FIR-hektáronként nyújtják. Az olajbogyó FIR-ha egy, a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározandó közös módszerben alkalmazott, a 20. cikk (2) bekezdésében említett olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer adatain alapuló terület-mértékegység.

(2) A (3) bekezdésben megállapított maximális összegek keretén belül és a (4) bekezdés alapján visszatartott összegek levonása után a tagállamok az olajfaligetek legfeljebb öt kategóriája tekintetében rögzítik az egy olajbogyó FIR-hektárra nyújtott támogatást.

A fenti kategóriákat a környezetvédelmi és társadalmi ismérvek közös keretrendszerének megfelelően kell létrehozni, beleértve a tájjal és a társadalmi hagyományokkal kapcsolatos szempontokat, és azokat a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Ezzel összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a marginális területeken elhelyezkedő olajfaligetek fenntartására.

(3) A VII. melléklet H. pontjában meghatározott 0,6-es együttható alkalmazásából eredő 0,4-es együtthatót alkalmazása esetén, a támogatás (2) bekezdésben említett maximális összege a következő:

A tagállamok a legnagyobb összeget a különböző kategóriák között objektív kritériumoknak megfelelően és megkülönböztetéstől mentesen osztják el. Az olajbogyó FIR-hektáronként nyújtott támogatás minden egyes kategória tekintetében elérheti, de nem haladhatja meg a betakarítási költségeken kívüli fenntartási költségeket.

Amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy csökkenti a 0,4-es együtthatót, a fenti táblázatban, valamint a VIII. és VIIIa. mellékletben említett maximális támogatási összeget a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően ki kell igazítani.

A Ciprus és Málta tekintetében meghatározott maximális támogatási összegek ideiglenesek. Azokat 2005-ben, a 20. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi információs rendszer bevezetése után, a 144. cikk (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelően felül lehet vizsgálni, hogy a Ciprusra és Máltára vonatkozó maximális támogatási összeget megfelelően kiigazítsák.

(4) A tagállamok a (3) bekezdésben említett összegeknek legfeljebb 10 %-át visszatarthatják annak érdekében, hogy biztosítsák a piaci szereplők elismert szervezetei által az olívaolaj és az étkezési olajbogyó piacának közös szervezéséről szóló, 2004. április 29-i 865/2004/EK tanácsi rendelet ( 36 ) 8. cikke alapján kidolgozott munkaprogramok közösségi finanszírozását.

Amennyiben azonban valamely tagállam úgy határoz, hogy a VII. melléklet H. pontjában meghatározott 0,6-esnél magasabb együtthatót alkalmaz, a 41. cikkben említett nemzeti felső határok olívaolaj-összetevőjének legfeljebb 10 %-át visszatarthatja annak érdekében, hogy biztosítsa az első albekezdésben említett munkaprogramok közösségi támogatását. E maximális összeget a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell rögzíteni.

10c. FEJEZET

A DOHÁNYRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

110j. cikk

Alkalmazási kör

Támogatást lehet nyújtani a 2006, 2007, 2008 és 2009 betakarítási évre vonatkozóan a 2401 KN-kód alá tartozó nyersdohány termelőinek az e fejezetben meghatározott feltételek szerint.

110k. cikk

Támogathatóság

A támogatást olyan termelőknek lehet nyújtani, akik a 2000., 2001. és 2002. naptári évben a 2075/92/EGK rendelettel összhangban dohányra vonatkozó támogatásban részesültek, és olyan termelőknek, akik a 2002. január 1. és 2005. december 31. közötti időszakban dohánytermelési kvótákhoz jutottak. A támogatás kifizetésére a következő feltételek vonatkoznak:

a) a dohánynak a 2848/98/EK bizottsági rendelet ( 37 ) II. mellékletében említett termőterületről kell származnia;

b) meg kell felelni a 2848/98/EK rendeletben meghatározott minőségi követelményeknek;

c) a leveles dohányt a termelőnek termeltetési szerződés alapján kell az elsődleges feldolgozó üzemébe szállítania;

d) a támogatást a termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításával és/vagy olyan objektív kritériumok alapján kell nyújtani, mint például a dohánytermelőknek az 1. célkitűzés szerinti régióba való tartozása vagy a bizonyos minőségű fajták termelése.

110l. cikk

Összeg

(1) A VII. melléklet I. pontjában meghatározott 0,4-os együtthatóból eredő 0,6-es együttható alkalmazása esetén, az összes támogatás maximális összege, amely tartalmazza a 110m. cikkben említett Közösségi Dohányalapba átutalandó összegeket, a következő:

Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy csökkentik a 0,6-es együtthatót, a fenti táblázatban, valamint a VIII. mellékletben említett maximális támogatási összeget a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően ki kell igazítani.

110 m. cikk

A Közösségi Dohányalapba történő átcsoportosítás

A 2075/92/EGK rendelet 13. cikke szerint előírt, a Közösségi Dohányalap keretébe tartozó tájékoztatási intézkedéseket az e fejezetnek megfelelően nyújtott támogatásnak a 2006. naptári év tekintetében 4 %-ával, a 2007., 2008. és 2009. naptári év tekintetében pedig 5 %-ával megegyező összeggel kell finanszírozni.

10d. FEJEZET

A KOMLÓRA VONATKOZÓ TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁS

110n. cikk

Hatály

Támogatást kell nyújtani az 1210 KN-kód alá tartozó komló termelőinek, az e fejezetben meghatározott feltételek szerint.

110o. cikk

Támogathatóság

A támogatható területek azok:

- amelyek az 1784/77/EGK tanácsi rendelet ( 38 ) 6. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság által közzétett komlótermesztési területeken helyezkednek el,

- amelyeket komlóval ültettek be, és

- ténylegesen betakarítottak.

10e. FEJEZET

CUKORTÁMOGATÁS

110p. cikk

Átmeneti cukortámogatás

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a mezőgazdasági termelők a 2006-os évre vonatkozóan átmeneti cukortámogatásra lehetnek jogosultak. A támogatás a VII. melléklet K. pontjában megállapított összeghatárokon belül adható.

(2) A 71. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az átmeneti cukortámogatásnak az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó összegét a tagállamok tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

- az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége,

- az 1260/2001/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége,

- cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma,

a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározandó, a 2004-2005., 2005-2006. és 2006-2007. gazdasági évek közül egyet vagy többet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak tekintetében.

Azonban amennyiben a reprezentatív időszak megába foglalja a 2006/2007-es gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005-2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2006-2007. gazdasági évben az Európai Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK rendelet ( 39 ) 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás.

A 2006-2007. gazdasági év választása esetén az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkére vonatkozó, az első albekezdésben szereplő hivatkozások helyébe a cukorpiac közös szervezéséről szóló, 2006. február 20-i 318/2006/EK tanácsi rendelet ( 40 ) 6. cikkére történő hivatkozások lépnek.

(3) A 143a. és 143c. cikket az átmeneti cukortámogatásra nem kell alkalmazni.

10f. FEJEZET

A CUKORRÉPA- ÉS CUKORNÁDTERMELŐK KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSA

110q. cikk

Hatály

(1) A cukorrépa- és cukornádtermelők közösségi támogatásban részesülnek azokban a tagállamokban, amelyek a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében előírt szerkezetátalakítási támogatást a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukorkvóta legalább 50 %-ára biztosított.

(2) A támogatás legfeljebb öt egymást követő éven keresztül nyújtható azon gazdasági évtől kezdődően, amelyben az (1) bekezdésben említett 50 %-os küszöböt elérték, de legkésőbb a 2013-2014. gazdasági évre vonatkozóan.

110r. cikk

A jogosultság feltételei

A támogatás a 318/2006/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megkötött szerződések alapján szállított cukorrépából vagy cukornádból előállított kvótacukor mennyiségére nyújtandó.

110s. cikk

A támogatás összege

A támogatást a szabványos minőségű fehér cukor tonnájára kell meghatározni. A támogatás összege azon összeg fele, amely az érintett tagállam számára úgy adódik, hogy az adott év tekintetében a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjában említett felső határ összegét elosztja a 318/2006/EK rendelet III. mellékletében 2006. február 20-án megállapított cukor- és inulinszirup-kvóta teljes mennyiségével.

A 143a. és a 143c. cikket a cukorrépa- és cukornádtermelőkre vonatkozó támogatásra nem kell alkalmazni.

10g. FEJEZET

ÁTMENETI GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGTÁMOGATÁS

110t. cikk

Területalapú átmeneti támogatások

(1) A 68b. cikk (1) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az ezen rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett területalapú átmeneti támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt paradicsomfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek.

(2) A 68b. cikk (2) bekezdésének vagy a 143bc. cikk (2) bekezdésének alkalmazása esetén az e rendelkezésekben említett időszakban az e fejezetben foglalt feltételek mellett átmeneti területalapú támogatás adható bizonyos, a tagállamok által meghatározott feldolgozásra szánt, a 68b. cikk (2) bekezdése harmadik albekezdésében felsorolt gyümölcs- és zöldségfajtákat termesztő mezőgazdasági termelőknek.

110u. cikk

A támogatás összege és a jogosultság

(1) A tagállamok a paradicsom, illetve a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt valamennyi gyümölcs és zöldség termesztésére használt hektárokra jutó támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes szempontok alapján határozzák meg.

(2) A támogatások teljes összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 64. cikk (2) bekezdésével vagy a 143bc. cikkel összhangban megállapított felső határt.

(3) A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(4) Az egyes tagállamok további objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokhoz köthetik a közösségi támogatás odaítélését - beleértve, hogy feltételül szabhatják a mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezetben vagy a gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról szóló, 2007. szeptember 26-i 1182/2007/EK tanácsi rendelet ( 41 ) 4. vagy 7. cikke értelmében elismert termelői szervezetekben való tagságát.

(5) A tagállamok 2007. november 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk alkalmazásáról hozott döntésükről, a 68b. cikk vagy a 143bc. cikk szerint visszatartott összegről és az e cikk első bekezdésben említett kritériumokról.

10h. FEJEZET

BOGYÓS GYÜMÖLCSÖK ÁTMENETI TÁMOGATÁSA

110v. cikk

Bogyós gyümölcsök támogatása

(1) A 2012. december 31-ével záródó időszakban átmeneti területalapú támogatást kell alkalmazni a feldolgozásra termelt, a 0810 10 00 KN-kód alá tartozó szamócára és a 0810 20 10 KN-kód alá tartozó málnára vonatkozóan.

(2) A támogatást csak olyan területekre vonatkozóan kell megadni, amelyeken a 2201/1996/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésében felsorolt termékké történő feldolgozásra vonatkozó szerződés keretében folyik a termelés.

(3) A közösségi támogatás összege hektáronként és évente 230 EUR.

(4) A tagállamok a közösségi támogatás mellett állami támogatást nyújthatnak. A közösségi és állami támogatás teljes összege nem lehet több, mint hektáronként és évente 400 EUR.

(5) A támogatás az egyes tagállamoknak csak az alábbiak szerint odaítélt maximális nemzeti garantált területek vonatkozásában fizetendő:

Ha egy adott évben egy adott tagállamban a jogosult terület meghaladja a maximális nemzeti garantált területet, a (3) bekezdésben említett támogatási összeget a maximális nemzeti garantált terület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(6) A 143a. és 143c. cikk a bogyós gyümölcsök átmeneti támogatására nem alkalmazható.

11. FEJEZET

JUH- ÉS KECSKEFÉLÉKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

111. cikk

Hatály

A 67. cikk alkalmazása esetén a tagállamok - egyéb rendelkezés hiányában - az e fejezetben előírt feltételek mellett nyújtanak éves jövedelemtámogatást vagy kiegészítő kifizetéseket a juh- és kecsketartással foglalkozó mezőgazdasági termelők részére.

112. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "anyajuh": minden olyan, a juh fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves;

b) "anyakecske" minden olyan, a kecske fajhoz tartozó nőivarú állat, amely már legalább egy ízben ellett, vagy legalább egyéves.

113. cikk

Az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás

(1) A gazdaságában anyajuhokat tartó mezőgazdasági termelő - kérelemre - anyajuhtartási jövedelemtámogatásban (anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatás) részesülhet.

(2) A gazdaságában anyakecskéket tartó mezőgazdasági termelő - kérelemre - anyakecske-tartási jövedelemtámogatásban (anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatás) részesülhet. Ezt a jövedelemtámogatást az olyan meghatározott területeken tevékenykedő termelőknek nyújtják, ahol a termelés megfelel a következő két feltételnek:

a) a kecsketenyésztés főleg kecskehústermelésre irányul;

b) a kecske- és juhtenyésztési technikák jellegüket tekintve hasonlóak.

Ezen területek jegyzékét a 144. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően állítják össze.

(3) Az anyajuhra vonatkozó jövedelemtámogatást és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást jogosult állatonként, naptári évenként és termelőnként éves kifizetés formájában nyújtják, az egyéni határérték határain belül. Azt a legalacsonyabb állatlétszámot, amelyre támogatás kérelmezhető, a tagállam szabja meg. Ez a legalacsonyabb szám nem lehet 10-nél kevesebb vagy 50-nél több.

(4) A jövedelemtámogatás összege anyajuhonként 21 EUR. Azon mezőgazdasági termelők esetében azonban, akik juhtejet vagy juhtejből készült termékeket értékesítenek, az anyajuhonkénti jövedelemtámogatás 16,8 EUR.

(5) A jövedelemtámogatás összege anyakecskénként 16,8 EUR.

114. cikk

Kiegészítő jövedelemtámogatás

(1) Kiegészítő jövedelemtámogatást kell fizetni a mezőgazdasági termelőknek azokon a területeken, ahol a juh- és kecsketenyésztés hagyományos tevékenység, vagy jelentős mértékben járul hozzá a vidék gazdaságához. Ezeket a területeket a tagállamok határozzák meg. Mindenesetre, kiegészítő jövedelemtámogatás csak annak a mezőgazdasági termelőnek nyújtható, akinek gazdasága területének legalább 50 % az 1257/1999/EK tanácsi rendelet meghatározása szerint hátrányos helyzetű területen fekvő mezőgazdasági haszonterület.

(2) Kiegészítő jövedelemtámogatást kell nyújtani annak a mezőgazdasági termelőnek is, aki vándorlegeltetést folytat, feltéve hogy:

a) a támogatási kérelemben szereplő állatok legalább 90 %-a legalább 90 egymást követő napon át az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott támogatásra jogosult területen legel; és

b) a gazdaság telephelye olyan pontosan meghatározott földrajzi területen található, amelyre nézve a tagállam megállapította, hogy ott a vándorlegeltetés hagyományos juhnevelési és/vagy kecskenevelési gyakorlat, és hogy az állatok vándoroltatása amiatt szükséges, mert a vándorlegeltetési időszakban nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű takarmány.

(3) A kiegészítő jövedelemtámogatás összege anyajuhonként és anyakecskénként 7 EUR. A kiegészítő jövedelemtámogatást ugyanazokkal a feltételekkel nyújtják, mint az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó jövedelemtámogatást.

115. cikk

Közös rendelkezések

(1) A jövedelemtámogatást az azt megkapó mezőgazdasági termelőnek azon anyajuhok és/vagy anyakecskék száma alapján fizetik ki, amelyeket a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó legrövidebb ideig tartott a gazdaságában.

(2) A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet módosításáról szóló 21/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazandóvá válását követően jövedelemtámogatás csak akkor nyújtható, ha az állatok e szabályoknak megfelelően vannak azonosítva és nyilvántartva.

116. cikk

Egyéni határértékek

(1) 2005. január 1-jén a 113. cikk (3) bekezdésében említett, mezőgazdasági termelőnkénti egyéni határértéknek azoknak a jövedelemtámogatási jogoknak a számával kell megegyeznie, amelyeket a termelő a vonatkozó közösségi szabályoknak megfelelően 2004. december 31-én birtokolt.

(2) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy területükön a jövedelemtámogatási jogok összege ne haladja meg a (4) bekezdésben megállapított nemzeti határértékeket, és fenntartsák a 118. cikkben említett nemzeti tartalékokat.

Azon esetek kivételével, amikor a 143b. cikket alkalmazzák, az új tagállamok egyéni felső határokat állapítanak meg a termelőknek, és nemzeti tartalékokat hoznak létre a (4) bekezdésben meghatározottak szerint az egyes új tagállamoknak fenntartott jövedelemtámogatási jogok összes számából, legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül.

A 143b. cikk szerinti egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó kérelmek benyújtására előírt határidő lejártával és a 67. cikk alkalmazása esetén, az egyéni felső határok termelők részére történő megállapításának és a második albekezdésben említett nemzeti tartalék létrehozásának legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének végéig meg kell történnie.

(3) A (2) bekezdés értelmében hozott intézkedések alapján megvont jövedelemtámogatási jogokat törlik.

(4) A következő felső határokat kell alkalmazni:

117. cikk

Támogatási jog átruházása

(1) Ha a mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja, vagy egyéb módon átruházza, minden jövedelemtámogatási jogát átruházhatja arra a személyre, aki gazdaságát átveszi.

(2) A mezőgazdasági termelő gazdaságának átruházása nélkül is átruházhatja jogait - részben vagy egészben - más termelőkre.

A jogoknak a gazdaság átruházása nélküli átruházása esetén az átruházott támogatási jogok 15 %-ot meg nem haladó részéről szabad felosztás céljából ellenszolgáltatás nélkül le kell mondani azon tagállam nemzeti tartalékának javára, ahol a termelő gazdasága található.

A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat szerezhetnek meg azoktól a mezőgazdasági termelőktől, akik önként beleegyeznek abba, hogy jogaikat részben vagy egészben átengedjék. Ebben az esetben e jogok megszerzésért ezeket a termelőket vagy a nemzeti költségvetésből, vagy pedig a 119. cikk (2) bekezdésének ötödik francia bekezdésében előírt módon kifizetésben részesíthetik.

Az (1) bekezdéstől eltérve - és kellően indokolt körülmények esetén - a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a gazdaság eladása vagy egyéb módon való átruházása esetén a jogok átruházása a nemzeti tartalék közvetítésével történjen.

(3) A tagállamok meghozhatják azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy elkerüljék a jövedelemtámogatási jogok kivitelét az érzékeny övezetekből vagy azokból a régiókból, amelyekben a juhtartás különösen fontos a helyi gazdaság szempontjából.

(4) A tagállamok - az általuk meghatározandó időpontig - engedélyezhetik a jövedelemtámogatási jogok azon részének ideiglenes átruházását, amelyeket az azok birtokában lévő termelő nem szándékozik felhasználni.

118. cikk

Nemzeti tartalék

(1) A jövedelemtámogatási jogok tekintetében mindegyik tagállam egy nemzeti tartalékot tart fenn.

(2) A 117. cikk (2) bekezdése vagy egyéb közösségi rendelkezés alapján visszavont minden jövedelemtámogatási jogot hozzá kell adni a nemzeti tartalékhoz.

(3) A tagállamok jövedelemtámogatási jogokat a nemzeti tartalékuk keretein belül juttathatnak a mezőgazdasági termelőknek. E juttatás során előnyben részesítik különösen az új termelőket, a fiatal gazdálkodókat vagy az egyéb kiemelt termelőket.

119. cikk

Kiegészítő kifizetések

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a tagállamok évente kiegészítő kifizetéseket nyújtanak, összesen az e cikk (3) bekezdésében megállapított keretösszeg erejéig.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e cikk (3) bekezdésében megállapított keretösszeget a 113. cikkben említett kifizetések összegeinek csökkentése útján kiegészítik. Az összegek csökkentése, ami regionális alapon alkalmazható, nem haladhatja meg az egy eurót.

A kifizetések - objektív feltételek alapján, amelyek közé különösen a termelési szerkezetek és feltételek tartoznak - évente történnek, mégpedig oly módon, hogy biztosítsák a termelőkkel való egyenlő elbánást, és elkerüljék a piac és a verseny torzulásait. Ezen túl, ezek a kifizetések nem kapcsolódhatnak a piaci árak ingadozásaihoz. A kifizetések történhetnek regionális alapon.

(2) A kifizetések különösen a következőket tartalmazhatják:

- olyan mezőgazdasági termelőknek történő kifizetések, akik olyan - különösen minőségi tekintetben - egyedi termékeket állítanak elő, amelyek fontosak a helyi gazdaság vagy a környezetvédelem szempontjából,

- a 4. cikkben megállapított jövedelemtámogatás növelése. A kiegészítő összegek függhetnek az állománysűrűségi követelménytől, amelyet a tagállam a helyi körülményeknek megfelelően határoz meg,

- a mezőgazdasági termelők gazdaságai szerkezetváltásának vagy a termelői szervezetek fejlesztésének támogatása,

- területalapú támogatások a mezőgazdasági termelőknek takarmánytermőterület-hektáronként, amelyek a naptári tárgyév folyamán állnak a mezőgazdasági termelő rendelkezésére, és amelyek tekintetében a mezőgazdasági termelő nem kérelmezett kifizetést ugyanarra az évre az egyes szántóföldi növények termelői támogatási rendszerének, a szárított takarmány támogatási rendszerének, illetve egyéb állandó kultúrák vagy kerti növények közösségi támogatási programjának keretén belül,

- kifizetések azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 117. cikk (2) bekezdésének megfelelően jogaikról önkéntesen lemondanak,

- a juh- és kecskehús feldolgozásának és értékesítésének javítására és ésszerűsítésére szolgáló támogatás.

(3) A következő keretösszegeket kell alkalmazni:

(4) Az új tagállamokban a keretösszegeket a 143a. cikkben megállapított növekedési ütemmel összhangban kell alkalmazni.

120. cikk

Felső határ

A mezőgazdasági termelők által igényelt egyes jövedelemtámogatások vagy kiegészítő kifizetések összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határt.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a támogatás összegét.

12. FEJEZET

MARHA- ÉS BORJÚHÚSRA VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

121. cikk

Hatály

A 68. cikk alkalmazása esetén az egyes tagállamok eltérő rendelkezés hiányában az e fejezetben meghatározott feltételek mellett nyújtják az általuk az említett cikknek megfelelően választott támogatást vagy támogatásokat.

122. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a) "régió": egy tagállam vagy egy tagállamon belüli régió, az érintett tagállam döntése szerint;

b) "bika": nem kasztrált hímivarú szarvasmarha;

c) "tinó": kasztrált hímivarú szarvasmarha;

d) "anyatehén": húshasznú fajta marha vagy húsmarhával való keresztezésből született tehén, amely hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozik;

e) "üsző": nyolc hónapnál idősebb, még nem ellett nőivarú szarvasmarha.

123. cikk

Különleges támogatás

(1) Az a mezőgazdasági termelő, aki gazdaságában hímivarú szarvasmarhákat tart, és ilyen igényt nyújt be, különleges támogatásra lehet jogosult. Ez éves támogatás formájában jár naptári évenként és gazdaságonként, a regionális felső határ által megszabott határok közt a (2) bekezdésben megadott korcsoportok mindegyikében legfeljebb 90 állatra.

(2) A különleges támogatás legfeljebb:

a) egyszer jár minden kilenc hónapos kort meghaladott bika élettartama alatt; vagy

b) kétszer jár minden tinó élettartama alatt:

- először kilenc hónapos korban,

- másodszor azt követően, hogy a 21 hónapos kort elérte.

(3) A különleges támogatásra való alkalmasság feltétele, hogy:

a) minden állatot, amelyre a kérelem vonatkozik, egy később meghatározandó határidőig a mezőgazdasági termelőnél kell tartani és ott hizlalni;

b) minden egyes állatnak a vágásig vagy exportálásig rendelkeznie kell a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 42 ) 6. cikke szerinti, a támogatás fizetése szempontjából minden fontos adatot tartalmazó marhalevéllel vagy ezzel egyenértékű más adminisztrációs okmánnyal.

(4) Ha egy régióban az olyan kilenc hónapnál idősebb bikák és kilenc hónapostól 20 hónapos korú tinók száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik a különleges támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a (8) bekezdés szerinti regionális felső határt, akkor az összes olyan állat számát, amelyre a (2) bekezdés a) és b) albekezdése szerint különleges támogatás adható, az adott évre termelőnként arányosan csökkenteni kell.

E cikk értelmezésében a "regionális felső határ" azt az állatszámot jelenti, amely egy adott régióban egy adott naptári évben jogosult a különleges támogatás elnyerésére.

(5) Az (1) és (4) bekezdéstől eltérően a tagállamok jogosultak:

- vidékfejlesztési politikájuk részét képező objektív ismérvek alapján és azzal a feltétellel, hogy figyelembe veszik a környezetvédelmi és a foglalkoztatási szempontokat, megváltoztatni vagy megszüntetni a gazdaságonkénti és korosztályonkénti 90 állatban megszabott határt, és

- ha ezzel a jogukkal élnek, akkor a (4) bekezdés alkalmazásáról úgy határozni, hogy az alkalmazandó regionális felső határ betartásához szükséges csökkentési szintet anélkül érik el, hogy ezt a csökkentést alkalmaznák olyan kistermelőkre, akik az adott évre vonatkozóan nem adtak be több állatra különleges támogatási igényt, mint az érintett tagállam által meghatározott minimális állatszám.

(6) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a különleges támogatást vágáskor fizetik ki. Ilyen esetben a bikáknál a (2) bekezdés a) albekezdése szerinti korkritériumot a hasított test minimális tömegének 185 kg-ban történő meghatározása helyettesíti.

A támogatást kifizetik vagy visszautalják a termelőknek.

Az Egyesült Királyság felhatalmazást kap, hogy Észak-Írországban a különleges támogatás kifizetését olyan rendszerben alkalmazza, amely eltér a területének többi részén alkalmazott rendszertől.

(7) A támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

a) támogatásra jogosult bikánként 210 EUR;

b) támogatásra jogosult tinónként és korcsoportonként 150 EUR.

(8) A következő regionális felső határokat kell alkalmazni:

124. cikk

Szezonalitást csökkentő támogatás

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén, ha egy tagállamban a levágott tinók száma:

a) egy adott évben meghaladja az évente levágott összes hímivarú szarvasmarhafélék 60 %-át; és

b) egy adott év szeptember 1. és november 30. közötti időszakában meghaladja az évente levágott összes tinó 35 %-át,

a mezőgazdasági termelők, ha arra igényt nyújtanak be, a különleges támogatás mellett további támogatásra (szezonalitást csökkentő támogatás) válhatnak jogosulttá. Azonban ha Írországban vagy Észak-Írországban mindkét fent említett intervenciós arányt elérték, a támogatást Írországban és Észak-Írországban alkalmazni kell.

E cikk alkalmazásában az Egyesült Királyságot és Észak-Írországot külön entitásnak kell tekinteni.

(2) E támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

- egy adott év első 15 hetében levágott állatok után 72,45 EUR állatonként,

- egy adott év 16. és 17. hetében levágott állatok után 54,34 EUR állatonként,

- egy adott év 18-21. hetében levágott állatok után 36,23 EUR állatonként,

- egy adott év 22. és 23. hetében levágott állatok után 18,11 EUR állatonként.

(3) Ha az (1) bekezdés b) albekezdésében szereplő arányt nem érik el, figyelembe véve az (1) bekezdés utolsó előtti mondatát, azok a tagállamok, amelyeknek mezőgazdasági termelői korábban kaptak szezonalitást csökkentő támogatást, úgy dönthetnek, hogy ezt a támogatást a (2) bekezdésben megállapított összegek 60 %-áig kifizetik.

Ebben az esetben az érintett tagállam:

a) dönthet úgy, hogy ezt a támogatást a kérdéses időszakok közül csak az első kettőre vagy háromra fizeti ki;

b) az intézkedést pénzügyileg azáltal semlegesíti, hogy ugyanabban a költségvetési évben megfelelően csökkenti:

- az abban a tagállamban a tinókra járó különleges támogatás második korosztályra megállapított összegét, és/vagy

- a 2. szakasz szerint fizetendő kiegészítő kifizetéseket,

és tájékoztatja a Bizottságot az alkalmazott csökkentő intézkedésről.

Ezen intézkedés alkalmazásában Írország és Észak-Írország egy entitásnak tekintendő az (1) bekezdés a) albekezdésében szereplő arány kiszámításakor, és ebből következően a támogatásra való jogosultság megítélésekor.

(4) Annak megállapítására, hogy az e cikkben szereplő százalékos arányokat meghaladták-e, a támogatásra jogosultnak minősülő állat levágásának évét megelőző második évben történt vágásokat kell figyelembe venni.

125. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatás

(1) A gazdaságában anyateheneket tartó mezőgazdasági termelő, ha ilyen igényt nyújt be, jogosultnak minősülhet anyatehén tartásáért járó támogatásra (anyatehénre vonatkozó támogatás). A támogatás éves támogatás formájában, naptári évenként és termelőnként az egyéni felső határon belül jár.

(2) Az anyatehénre vonatkozó támogatás minden olyan mezőgazdasági termelőnek jár, aki

a) az igény beadásának napjától számított 12 hónapig nem szállít ki tejet vagy tejterméket a gazdaságából.

A gazdaságból közvetlenül a fogyasztónak kiszállított tej vagy tejtermék azonban nem akadálya a támogatás kifizetésének;

b) annyi tejet vagy tejterméket szállít ki, amennyinek a 3950/92/EGK rendelet 4. cikke szerint a gazdaságra számított referenciamennyisége a 120 000 kg-ot nem haladja meg. Azonban a tagállamok általuk meghatározott objektív kritériumok alapján dönthetnek úgy, hogy ezt a mennyiségi korlátot megváltoztatják vagy megszüntetik,

feltéve, hogy az igény benyújtásának napjától számított hat egymást követő hónapban a fenti termelő által tartott anyatehenek száma legalább 60 %-a, az üszők száma legalább 40 %-a annak az anyatehén-, illetve üszőszámnak, amelyre a termelő a támogatást igényelte.

Az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazásában az állatok számának meghatározásához azt, hogy egy tehén anyatehén-állományhoz vagy tejelőállományhoz tartozik-e, a kedvezményezettnek a 95. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott egyéni referenciamennyisége alapján, valamint az átlagos tejhozam alapján állapítják meg.

(3) A termelő támogatásra való jogosultságát a 126. cikk fogalommeghatározása szerinti egyéni felső határ alkalmazása korlátozza.

(4) A támogatás összege támogatható állatonként 200 EUR.

(5) A 68. cikk a) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén a tagállamok állatonként maximum 50 EUR kiegészítő nemzeti anyatehénre vonatkozó támogatást fizethetnek, feltéve hogy ez nem vezet hátrányos megkülönböztetéshez az érintett ország állattenyésztői között.

Azoknál a gazdaságoknál, amelyek a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK tanácsi rendelet ( 43 ) 3. és 6. cikkének fogalommeghatározása szerinti régióban helyezkednek el, állatonként a kiegészítő támogatás első 24,15 euróját az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege fedezi.

Olyan tagállamok esetében, ahol a szarvasmarha-populáción belül az anyatehenek aránya olyan magas, hogy legalább a tehenek teljes számának 30 %-át eléri, és legalább a levágott hímivarú szarvasmarhák 30 %-a az S és E profilú osztályhoz tartozik, az EMOGA Garanciarészlege a kiegészítő támogatást teljes egészében fedezi. A fenti százalékos arányok meghaladását a támogatás fizetésének évét megelőző két év átlagának alapján állapítják meg.

(6) E cikk alkalmazásában csak húshasznú fajtához tartozó vagy húshasznú fajtával való keresztezésből született, és hústermelésre szánt borjak nevelésére tartott állományhoz tartozó üszőket lehet számításba venni.

126. cikk

Anyatehénre vonatkozó egyéni felső határ

(1) Az anyatehenet tartó valamennyi mezőgazdasági termelőnek támogatás jár az 1254/1999/EK rendelet 7. cikkének vagy a (2) bekezdés második albekezdésének alkalmazásával megállapított egyéni felső határon belül.

(2) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek annak biztosításához szükségesek, hogy területükön a jövedelemtámogatási jogok összege ne haladja meg az (5) bekezdésben megállapított nemzeti határértékeket, és fenntartsák a 128. cikkben említett nemzeti tartalékokat.

Azon esetek kivételével, amikor a 143b. cikket alkalmazzák, az új tagállamok egyéni felső határokat állapítanak meg a termelőknek, és nemzeti tartalékokat hoznak létre az (5) bekezdésben meghatározottak szerint az egyes tagállamoknak fenntartott jövedelemtámogatási jogok összes számából, legkésőbb a csatlakozás időpontját követő egy éven belül.

A 143b. cikk szerinti egységes területalapú támogatási rendszerre vonatkozó kérelmek benyújtására előírt határidő lejártával és a 68. cikk (2) bekezdése a) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén, az egyéni felső határok termelők részére történő megállapításának és a második albekezdésben említett nemzeti tartalék létrehozásának legkésőbb az egységes támogatási rendszer alkalmazása első évének végéig meg kell történnie.

(3) Ha a (2) bekezdésben szereplő módosítás a mezőgazdasági termelők egyéni felső határainak csökkentését kívánja, azt ellentételezés fizetése nélkül teszik meg, és a döntést olyan objektív kritériumok alapján hozzák meg, amelyek különösen a következőkre terjednek ki:

- az az arány, amelynél a termelők egyéni felső határaikat használták a 2000-es évet megelőző három referenciaévben,

- beruházás vagy külterjes tartási program végrehajtása a marha- és borjúhúságazatban,

- különleges természeti körülmények vagy a támogatás megvonását vagy csökkentett mértékű kifizetését eredményező szankciók legalább egy referenciaévben,

- további kivételes körülmények, amelyeknek hatására a támogatások legalább egy referenciaévben nem feleltek meg a megelőző évek során megállapított aktuális helyzetnek.

(4) A (2) bekezdésben foglalt intézkedés alapján visszavont támogatási jogokat törlik.

(5) A következő nemzeti felső határokat kell alkalmazni:

127. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jog átruházása

(1) Ha egy mezőgazdasági termelő gazdaságát eladja vagy egyéb módon másnak átadja, valamennyi anyatehénre vonatkozó támogatási jogát is átadhatja annak a személynek, aki a gazdaságot átveszi. Jogait részben vagy egészben más mezőgazdasági termelőknek a gazdaság átadása nélkül is átadhatja.

Ha a támogatási jogokat a gazdaság átadása nélkül adja át, akkor az átadott jogok egy része, amely a 15 %-ot nem haladhatja meg, ellentételezés fizetése nélkül annak a tagállamnak a nemzeti tartalékára száll vissza ingyenes újraelosztás céljára, amely tagállamban a gazdaság elhelyezkedik.

(2) A tagállamok:

a) megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a támogatási jogokat ne adják ki az olyan érzékeny területekről vagy régiókból, ahol a marhahús- és borjúhústermelés a helyi gazdasági élet számára különösen fontos;

b) rendelkezhetnek arról, hogy a jogok átadása a gazdaság átadása nélkül közvetlenül a mezőgazdasági termelők közt történjék, vagy a nemzeti tartalék közbeiktatásával történjék.

(3) A tagállamok egy később meghatározandó időpontig engedélyezhetik a támogatási jogok olyan részeinek ideiglenes átruházását, amelyeket az érintett jogok birtokosai nem szándékoznak felhasználni.

128. cikk

Anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti tartaléka

(1) Az egyes tagállamok fenntartják az anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti tartalékát.

(2) Minden olyan támogatási jog, amelyet a 127. cikk (1) bekezdése vagy más közösségi rendelkezés alapján vontak vissza, a nemzeti tartalékba kerül, a 126. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül.

(3) A tagállamok nemzeti tartalékaikat arra használják fel, hogy a tartalék határain belül támogatási jogokat juttassanak új betelepülőknek, fiatal farmereknek vagy más elsőbbséget élvező mezőgazdasági termelőknek.

129. cikk

Üszőre vonatkozó támogatás

(1) A 125. cikk (3) bekezdésétől eltérően azok a tagállamok, ahol az anyatehenek több mint 60 %-át az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 18. cikke értelmében vett hegyvidéki területeken tartják, dönthetnek úgy, hogy az érintett tagállam által felállítandó nemzeti felső határokon belül külön kezelik az üszők után járó anyatehénre vonatkozó támogatást az anyatehénre vonatkozó támogatástól.

Ez a külön nemzeti felső határ nem haladhatja meg az érintett tagállamnak az e rendelet 126. cikkének (5) bekezdésében megállapított nemzeti felső határ 40 %-át. Az ott megadott nemzeti felső határ a külön nemzeti felső határral azonos összeggel csökken. Ha egy tagállamban, amely él az e bekezdésben előírt felhatalmazással, az olyan üszők száma, amelyekre igénylést nyújtottak be, és amelyek kielégítik az anyatehénre vonatkozó támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja a külön nemzeti felső határt, akkor a támogatható állatok számát az adott évre termelőnként arányosan kell csökkenteni.

(2) E cikk alkalmazásában csak a húshasznú fajta marha vagy húsmarhával való keresztezésből született üszők vehetők figyelembe.

130. cikk

Vágási támogatás

(1) A gazdaságában szarvasmarhákat tartó mezőgazdasági termelő, ha ilyen igényt nyújt be, vágási támogatásra jogosultnak minősülhet. A támogatás az arra alkalmas állatok levágásakor vagy Közösségen kívüli országba való exportálásakor, később meghatározandó nemzeti felső határokon belül jár.

A vágási támogatásra a következők alkalmasak:

a) bikák, tinók, tehenek és üszők nyolc hónapos kor felett;

b) egy hónaposnál idősebb, de nyolc hónaposnál fiatalabb borjak, ha a hasított test súlya a 185 kg-ot nem haladja meg,

feltéve, hogy azokat egy később meghatározandó időtartamig a mezőgazdasági termelő tartotta.

(2) A támogatás összegét a következőképpen állapítják meg:

a) 80 EUR állatonként az (1) bekezdés a) albekezdésében meghatározott támogatható állatokra;

b) 50 EUR állatonként az (1) bekezdés b) albekezdésében meghatározott támogatható állatokra.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő nemzeti felső határokat tagállamonként, az (1) bekezdés a) és b) albekezdésében meghatározott mindkét állatcsoportra külön-külön állapítják meg. Az egyes felső határok megegyeznek az e két csoporthoz tartozó olyan állatok számával, amelyeket 1995-ben az adott tagállamban levágtak, ha a levágott állatok számához hozzáadják a Közösségen kívüli országokba exportált állatok számát, az arra az évre vonatkozó Eurostat-adatok vagy a Bizottság által elfogadott egyéb közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint.

Az új tagállamok esetében a nemzeti felső határokat az alábbi táblázat határozza meg:

(4) Ha egy adott tagállamban az összes olyan állat száma, amelyre igénylést nyújtottak be az (1) bekezdés a) vagy b) albekezdésében meghatározott két állatcsoport tekintetében, és amely kielégíti a vágási támogatás elnyerésének követelményeit, meghaladja az arra a csoportra megállapított nemzeti felső határt, akkor az ahhoz a csoporthoz tartozó összes támogatható állat számát az adott évre mezőgazdasági termelőnként arányosan kell csökkenteni.

131. cikk

Állománysűrűség

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a különleges támogatásra és anyatehénre vonatkozó támogatásra jogosultnak minősülő állatok összes számát behatárolja a gazdaságban naptári évenként és hektáronként két számosállat-egységben (SZÁE) megszabott állománysűrűség kritériumként való alkalmazása. 2003. január 1-jétől az állománysűrűség 1,8 SZÁE. Ezt az állománysűrűséget SZÁE-ben a gazdasági állatok számára fenntartott szálastakarmányt termő területére vetítve kell kifejezni, ahol szálastakarmányt termelnek a gazdaságban tartott állatok számára. Azonban az állománysűrűségi kritérium alkalmazása alól mentesülnek a mezőgazdasági termelők, ha a birtokukon tartott, és az állománysűrűség meghatározásánál figyelembe veendő állatok száma nem több, mint 15 SZÁE.

(2) A gazdaságban az állománysűrűség meghatározásánál figyelembe kell venni:

a) azokat a hímivarú szarvasmarhákat, anyateheneket és üszőket, juhokat és/vagy kecskéket, amelyekre támogatási igényt nyújtottak be, valamint azokat a tejelő teheneket, amelyek a mezőgazdasági termelőre kiosztott összes referenciamennyiségű tej előállításához szükségesek. Az állatok számát a következő átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re:

b) a takarmánytermő területet, amely a gazdaságnak azt a területét jelenti, amely az egész naptári év folyamán rendelkezésre áll a szarvasmarhák, juhok és kecskék tartásához. A takarmánytermő területbe nem számítandók bele:

- épületek, erdők, tavak és utak,

- olyan területek, amelyeket más közösségi támogatás elnyerésére alkalmas növényi kultúrák vagy állandó kultúrák vagy kerti növények céljára használnak, kivéve az állandó legelőt, amelyre területalapú támogatás jár a 136. cikk vagy adott esetben a 96. cikk alapján,

- olyan területek, amelyek egyes szántóföldi növények termelői számára létrehozott támogatási rendszerben támogatásra jogosultnak minősülnek, amelyeket szárított-takarmány-támogatási rendszerben használnak, és amelyek nemzeti vagy közösségi területpihentetési rendszerbe tartoznak.

A takarmánytermő területbe beszámítandók a megosztott hasznosítású területek és azok a területek, amelyeken vegyes kultúrákat termesztenek.

132. cikk

Extenzifikációs kifizetés

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén különleges támogatásban és/vagy anyatehénre vonatkozó támogatásban részesülő termelők jogosultak lehetnek extenzifikációs kifizetésre.

(2) Az extenzifikációs kifizetés összege 100 euró, elnyert különleges támogatásonként és anyatehénre vonatkozó támogatásonként, feltéve hogy az érintett naptári évre vonatkozóan az érintett gazdaságban az állattartási sűrűség hektáronként 1,4 SZÁE vagy annál kevesebb.

A tagállamok azonban dönthetnek úgy, hogy hektáronként legalább 1,4 SZÁE és legfeljebb 1,8 SZÁE állománysűrűség esetén 40 EUR, míg hektáronként 1,4 SZÁE-nél kisebb állománysűrűség esetén 80 EUR extenzifikációs támogatásban részesítik a mezőgazdasági termelőket.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában:

a) a 131. cikk (2) bekezdésének a) albekezdésétől eltérően, a gazdaságok állománysűrűségét az érintett naptári évben ott jelen lévő olyan hímivarú szarvasmarhák, tehenek és üszők, valamint juhok és/vagy kecskék figyelembevételével állapítják meg, amelyekre ugyanarra a naptári évre vonatkozóan támogatási igényt nyújtottak be. Az állatok számát a 131. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett átváltási táblázat segítségével számítják át SZÁE-re;

b) a 131. cikk (2) bekezdése b) albekezdése harmadik fordulatának sérelme nélkül a IX. melléklet fogalommeghatározása szerinti szántóföldi növények termesztésére használt terület nem tekinthető "takarmánytermő terület"-nek;

c) az állománysűrűség számításánál figyelembe veendő takarmánytermő területnek legalább 50 %-ban legelőnek kell lennie.

A "legelő" fogalmát a tagállamok határozzák meg. A fogalommeghatározásnak legalább azt a kritériumot tartalmaznia kell, hogy a legelő gyepterület, amelyet a helyi gazdálkodási gyakorlat szerint rendeltetésszerűen szarvasmarhák és/vagy juhok legeltetésére használnak. Ez azonban nem zárja ki a legelő azonos éven belüli vegyes hasznosítását (legeltetés, széna, fűszilázs).

(4) Az állománysűrűségre az e cikk (2) bekezdésében leírt követelmények sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők, ha olyan tagállamokban működnek, ahol a tejtermelés több mint 50 %-a az 1251/1999/EK rendelet 18. cikkének értelmében vett hegyvidéki területen folyik, és gazdaságuk ilyen területen helyezkedik el, ott tartott tejelő teheneik után megkaphatják az extenzifikációs kifizetést az említett bekezdésben leírtak szerint.

(5) A Bizottság a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint szükség esetén módosítja a (2) bekezdésben leírt összegeket, figyelembe véve elsősorban az előző naptári évben a kifizetésre alkalmasnak minősült állatok számát.

133. cikk

Kiegészítő kifizetések

(1) A 71. cikk alkalmazása esetén a tagállamok éves alapon kiegészítő kifizetést adnak területükön a mezőgazdasági termelőknek, az e cikk (3) bekezdésében feltüntetett teljes körű összegek erejéig. E támogatásokat objektív kritériumok, elsősorban az idevonatkozó termelési struktúrák és feltételek szerint adják, oly módon, hogy biztosítsák a mezőgazdasági termelők közötti egyenlő elbánást és elkerüljék a piac és a verseny torzulásait. Továbbá ezek a támogatások nem kötődnek a piaci árak ingadozásaihoz.

(2) A kiegészítő kifizetések állatlétszám-alapú fizetés és/vagy területi kifizetés formájában nyújthatók.

(3) A következő keretösszegeket kell alkalmazni:

134. cikk

Állatlétszám-alapú fizetés

(1) Állatlétszám-alapú fizetést lehet nyújtani

a) hímivarú szarvasmarhákra;

b) anyatehenekre;

c) tejelő tehenekre;

d) üszőkre.

(2) Az állatlétszám-alapú fizetés nyújtható a 130. cikkben foglaltak szerint járulékos összegként minden kapott vágásitámogatás-egységre, kivéve a borjúkat. Egyéb esetekben az állatlétszám-alapú fizetés nyújtása függ:

a) a 135. cikkben leírt különleges állománysűrűségi követelményektől;

b) a tagállamok által megállapított egyedi állománysűrűségi követelményektől.

(3) Az egyedi állománysűrűségi követelményeket a következőképpen állapítják meg:

- a 131. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő takarmánytermő terület alapján, kivéve azokat a területeket, amelyekre területi kifizetés jár a 136. cikknek megfelelően,

- különösen figyelembe véve az érintett termelési típus környezeti hatását, a szarvasmarha-nevelésre használt terület környezeti érzékenységét és azokat az intézkedéseket, amelyeket e terület környezetvédelmi helyzetének fenntartása vagy javítása érdekében foganatosítottak.

135. cikk

Az állatlétszám-alapú fizetés feltételei

(1) Hímivarú szarvasmarhákra állatlétszám-alapú fizetést naptári évenként az egyes tagállamokban legfeljebb olyan állatszámra lehet adni, amely:

- megegyezik az érintett tagállamnak a 123. cikk (8) bekezdése szerinti regionális felső határával, vagy

- megegyezik azoknak a hímivarú szarvasmarháknak a számával, amelyekre 1997-ben támogatást fizettek, vagy

- megegyezik az 1997., 1998. és 1999. évben átlagosan levágott hímivarú szarvasmarháknak az Eurostat ezen évekre vonatkozó statisztikáiból vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, ezen évekre vonatkozóan közzétett statisztikai információból származó számával, vagy

- az új tagállamok esetében: megegyezik a 123. cikk (8) bekezdése szerinti felső határral, vagy a 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban levágott hímivarú szarvasmarhák átlagos számával az Eurostat ezen évekre vonatkozó statisztikai adatai vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, ezekre az évekre vonatkozóan közzétett hivatalos statisztikai adatok alapján.

A tagállamok is rendelkezhetnek a hímivarú szarvasmarhák gazdaságonkénti számának az állatlétszám-alapú fizetés szempontjából történő behatárolásáról, mely létszámhatárt a tagállamok határozzák meg országos vagy regionális alapon.

Csak a nyolc hónapnál idősebb hímivarú szarvasmarhák támogathatók. Ha az állatlétszám-alapú fizetést vágáskor teljesítik, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ezt a feltételt azzal helyettesítik, hogy a hasított test minimális súlya legalább 180 kg legyen.

(2) A 125. cikk (4) bekezdése és a 129. cikk szerint anyatehénre vonatkozó támogatásra jogosultnak minősülő tejelő tehenekre és üszőkre állatlétszám-alapú fizetést csak a 125. cikk (4) bekezdése szerinti anyatehénre vonatkozó támogatásegységenként, mint kiegészítő összeget lehet nyújtani.

(3) Tejelő tehenekre állatlétszám-alapú fizetést csak mint a gazdaságban hozzáférhető, támogatásra alkalmas referenciamennyiség egy tonnájára számított, a 95. cikk (2) bekezdése szerint megállapított összeget lehet nyújtani.

A 134. cikk (2) bekezdésének b) pontját nem kell alkalmazni.

(4) Üszőkre vonatkozó állatlétszám-alapú fizetést a (2) bekezdésben szereplők kivételével naptári évenként egy tagállamban legfeljebb olyan üszőszámra lehet adni, amely megegyezik az 1997., 1998. és 1999. években átlagosan levágott üszőknek az Eurostat ezekre az évekre vonatkozó statisztikáiból vagy a Bizottság által elfogadott egyéb, ezekre az évekre vonatkozóan közzétett statisztikai információból származó számával. Az új tagállamok esetében a 2001., a 2002. és a 2003. év a bázisév.

136. cikk

Területalapú támogatások

(1) Területalapú, hektáronkénti támogatás jár az olyan állandó legelőre,

a) amely az érintett naptári év folyamán a termelő rendelkezésére áll;

b) amelyet nem használnak a 134. cikk (3) bekezdése szerinti sajátos állománysűrűségi követelmények teljesítésére; és

c) amelyre vonatkozóan ugyanabban az évben nem igényeltek támogatást az egyes szántóföldi növények termelői számára létrehozott támogatási rendszerben, a takarmánytámogatási rendszerben és más állandó kultúrák vagy kerti növények közösségi támogatási rendszerében.

(2) Olyan régióban, amelyre területalapú támogatás nyújtható, az állandó legelő területe nem haladhatja meg az érintett regionális bázisterületet.

A regionális bázisterületeket a tagállamok állapítják meg, mint az 1995., 1996. és 1997. években szarvasmarhák nevelésére rendelkezésre álló állandó legelő hektárjainak átlagos számát. Az új tagállamok esetében az 1999., a 2000. és a 2001. év a bázisév.

(3) A hektáronként maximálisan adható területalapú támogatás, beleértve adott esetben a 96. cikk szerinti területalapú támogatást, nem haladhatja meg a 350 EUR-t.

136a. cikk

Az alkalmazás feltételei az új tagállamokban

Az új tagállamokban a 133. cikk (3) bekezdésében említett keretösszegeket és a 136. cikk (3) bekezdésében említett 350 EUR összegű, maximális hektáronkénti területalapú támogatást a 143a. cikkben előírt növekedési ütemmel összhangban kell alkalmazni.

137. cikk

Tájékoztatás

A kiegészítő kifizetésekre vonatkozó nemzeti szabályozás valamennyi változásáról a tagállamok azok elfogadását követően egy hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot.

138. cikk

Közös rendelkezések

E fejezet szerinti közvetlen kifizetésre az 1760/2000/EK rendelet szerint azonosított és nyilvántartott állatok minősülhetnek jogosultnak.

Emellett az állatok akkor is jogosultnak minősülnek, ha az 1760/2000/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében megállapított tájékoztatásnak az adott állat birtokon tartási időszakának első napján tettek eleget az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározottak szerint.

139. cikk

Felső határ

Az e fejezet alapján igényelt egyes közvetlen kifizetések összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határt, amely az egyes - a 41. cikkben említett felső határ alkotóelemét képező - közvetlen kifizetéseknek felel meg. Az új tagállamok esetében azonban a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határ a 71c. cikkben említett felső határon belül az egyes érintett közvetlen kifizetések alkotóelemének felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás összege meghaladja a rögzített felső határt, az említett évben mezőgazdasági termelőnként arányosan csökkenteni kell a támogatás összegét.

140. cikk

A 96/22/EK irányelv alapján tiltott anyagok

(1) Ha egy mezőgazdasági termelő szarvasmarha-állományához tartozó egyedben a 96/22/EK tanácsi irányelv ( 44 ) alapján tiltott maradékanyagot, vagy a fenti jogszabály alapján engedélyezett, de jogellenesen használt maradékanyagot mutatnak ki a 96/23/EK irányelvnek ( 45 ) megfelelően, vagy pedig ha nem engedélyezett anyagot vagy terméket, vagy a 96/22/EK tanácsi irányelv szerint engedélyezett, de jogellenesen tartott anyagot vagy terméket találnak a mezőgazdasági termelő gazdaságában bármely formában, a termelőt a fenti esetek feltárásának naptári évére kizárják az e fejezetben előírt összegekhez való hozzájutásból.

Ismételt jogsértés esetén a kizárási időszakot az elkövetett cselekmény súlyosságától függően attól az évtől számított öt évre ki lehet terjeszteni, amikor az ismételt jogsértést felfedték.

(2) Az állatok tulajdonosa vagy gondozója részéről az ellenőrzés elvégzése vagy a maradványmegfigyelési tervek végrehajtásához szükséges mintavétel, vagy a 96/23/EK irányelv szerinti vizsgálatok és ellenőrzések során tapasztalható akadályozás esetén az e cikk (1) bekezdése szerinti szankciókat kell alkalmazni.

13. FEJEZET

NAGY MAGVÚ HÜVELYESEKRE VONATKOZÓ TÁMOGATÁS

141. cikk

Hatály

A 71. cikk alkalmazása esetén az érintett tagállamok támogatást nyújtanak a következő nagy magvú hüvelyesek termelésére:

a) az ex071340 00 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt lencse;

b) az ex071320 00 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt csicseriborsó;

c) az ex071390 90 (egyéb) KN-kódú bükköny a Vicia sativa L. és Vicia ervilla Willd. fajokból.

142. cikk

Támogatás

(1) A támogatást gazdasági évenként ítélik meg az 141. cikkben említett nagy magvú hüvelyesek termelésére. A gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart.

Az 1258/1999/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti finanszírozási rendszer keretében történő hektáronkénti támogatás iránti kérelem tárgyát képező szántóterületek nem részesülhetnek az e rendszerben előírt támogatásban.

(2) A 143. cikk sérelme nélkül a bevetett és betakarított terület egy hektárjára eső támogatás 181 ECU.

143. cikk

Felső határ

Az igényelt támogatások teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott azon felső határt, amely a 41. cikkben említett nemzeti felső határon belül a VI. mellékletben említett, a nagymagvú hüvelyesekre vonatkozó területalapú támogatás alkotóelemének felel meg. Az új tagállamok esetében azonban a Bizottság által a 64. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott felső határ a 71c. cikkben említett nemzeti felső határon belül a nagymagvú hüvelyesekre vonatkozó területalapú támogatás alkotóelemének felel meg.

Amennyiben a mezőgazdasági termelők által igényelt támogatás teljes összege meghaladja a meghatározott felső határt, az adott évben arányosan csökkenteni kell az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatás összegét.

IVA. CÍM

TÁMOGATÁSI RENDSZEREK BEVEZETÉSE AZ ÚJ TAGÁLLAMOKBAN

143a. cikk

A támogatási rendszerek bevezetése

Az új tagállamokban a közvetlen kifizetéseket a következő - a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett - növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

- 25 % 2004-ben,

- 30 % 2005-ben,

- 35 % 2006-ban,

- 40 % 2007-ben,

- 50 % 2008-ban,

- 60 % 2009-ben,

- 70 % 2010-ben,

- 80 % 2011-ben,

- 90 % 2012-ben,

- 100 % 2013-tól.

Bulgária és Románia esetében azonban a közvetlen kifizetéseket a következő - a növekedést a 2004. április 30-i összetételű Közösségben az ilyen kifizetések ebben az időpontban alkalmazandó szintjének százalékában kifejezett - növekedési ütemezésnek megfelelően kell bevezetni:

- 2007-ben 25 %,

- 2008-ban 30 %,

- 2009-ben 35 %,

- 2010-ben 40 %,

- 2011-ben 50 %,

- 2012-ben 60 %,

- 2013-ban 70 %,

- 2014-ben 80 %,

- 2015-ben 90 %,

- 2016-tól 100 %.

143b. cikk

Egységes területalapú támogatási rendszer

(1) Az új tagállamok legkésőbb a csatlakozás időpontjában dönthetnek úgy, hogy a közvetlen kifizetéseket - a IV. cím 5. fejezetében meghatározott, az energianövényekre vonatkozó támogatás és a bogyós gyümölcsökre vonatkozóan a IV. cím 10h. fejezetében meghatározott átmeneti támogatások kivételével - a (9) bekezdésben említett alkalmazási időtartam alatt felváltják a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított egységes területalapú támogatási rendszerrel.

(2) Az egységes területalapú támogatást évente egyszer fizetik ki. A támogatás kiszámításához a (3) bekezdésnek megfelelően meghatározott éves pénzügyi keretet az egyes új tagállamok (4) bekezdésnek megfelelően megállapított mezőgazdasági területeivel kell elosztani.

(3) A Bizottság minden egyes új tagállam részére éves pénzügyi keretet állapít meg:

- amely azon pénzeszközök összege, amelyek az adott naptári évben az új tagállamban közvetlen kifizetés nyújtása céljából rendelkezésre állnának,

- a megfelelő közösségi szabályozásnak megfelelően és a csatlakozási okmányban, valamint a későbbi közösségi jogszabályokban az egyes közvetlen kifizetésekre vonatkozóan meghatározott mennyiségi paraméterek, úgymint a bázisterület, a támogatás felső határai és a maximális garantált mennyiség (MGM) alapján, valamint

- a közvetlen kifizetések fokozatos bevezetése céljából a 143a. cikkben megállapított százalékkal kiigazítva, kivéve a VII. melléklet K. pontjának 2. alpontjával összhangban, vagy az ezen összegek és a 143ba. cikk (4) bekezdésében említettek szerint ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbségnek megfelelően rendelkezésre álló összegeket, és kivéve a gyümölcs- és növényágazatnak megfelelő, a 68b. cikk (3) és (4) bekezdésével összhangban, vagy az ezen összegek és a 143bb. cikk (4) bekezdésében és a 143bc. cikk (3) bekezdésében említettek szerint ténylegesen alkalmazott összegek közötti különbségnek megfelelően rendelkezésre álló összegeket.

(4) Egységes területalapú támogatásban az új tagállam azon mezőgazdasági területei részesülhetnek, amelyek 2003. június 30-án jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősültek, függetlenül attól, hogy ebben az időpontban művelés alatt álltak-e, és amelyeket, adott esetben, az új tagállam által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.

"Mezőgazdasági hasznosítású terület" a szántóterületek, állandó gyepterületek, állókultúrák és konyhakertek területének összessége, a Bizottság (EUROSTAT) által statisztikai célokra használt meghatározásnak megfelelően.

Bulgária és Románia esetében azonban egységes területalapú támogatásban azon mezőgazdasági területek részesülhetnek, amelyek jó mezőgazdasági állapotban tartott mezőgazdasági hasznosítású területnek minősülnek, függetlenül attól, hogy művelés alatt állnak-e, és amelyeket, adott esetben, Bulgária vagy Románia által a Bizottság jóváhagyását követően meghatározott objektív kritériumokkal összhangban kiigazítottak.

(5) Az egységes területalapú támogatási rendszer értelmében történő támogatásnyújtás alkalmazásában támogatható a (4) bekezdésben előírt kritériumoknak megfelelő valamennyi olyan mezőgazdasági parcella és a rövid életciklusú erdei fákkal (ex060290 41 KN-kód) beültetett valamennyi olyan mezőgazdasági parcella, amelyet 2003. június 30-ig megfelelő mezőgazdasági körülmények között tartottak és amelyre vonatkozik a 88. cikkben előírt, energianövényekkel kapcsolatos támogatás. Bulgária és Románia esetében azonban a (4) bekezdésben előírt kritériumoknak megfelelő valamennyi olyan mezőgazdasági parcella, és a rövid életciklusú erdei fákkal (ex060290 41 KN-kód) beültetett valamennyi olyan mezőgazdasági parcella, amelyre vonatkozik a 88. cikkben előírt, energianövényekkel kapcsolatos támogatás, támogatható.

Mezőgazdasági üzemenként a támogatható terület minimális nagysága 0,3 hektár. Bármelyik új tagállam úgy határozhat azonban, hogy objektív kritériumok alapján és a Bizottság jóváhagyását követően, 1 hektárt meg nem haladó, nagyobb területi minimumot állapít meg.

Az első albekezdésben említett parcelláknak - vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével - a tagállam által meghatározandó időpontban, de legkésőbb a támogatási kérelem módosítására a tagállamban megállapított időpontban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell állniuk.

(6) A termelés, illetve a termelési tényezők alkalmazása nem kötelező. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelők a (4) bekezdésben említett földterületet bármilyen mezőgazdasági célra hasznosíthatják. Az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó kender termesztése esetén az 1251/1999/EK tanácsi rendelet ( 46 ) 5a. cikkének (2) bekezdését, a 2316/1999/EK bizottsági rendelet ( 47 ) 7b. cikkét, valamint e rendelet 52. cikkének (1) bekezdését kell alkalmazni.

Az egységes területalapú támogatási rendszer keretében támogatásban részesülő földterületeket a környezet védelmével összhangban lévő jó mezőgazdasági állapotban kell tartani.

2005. január 1-jétől2008. december 31-ig a 3., 4., 6., 7. és 9. cikk alkalmazása nem kötelező az új tagállamok számára a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó rendelkezések tekintetében. 2009. január 1-jétől az ezekben a tagállamokban egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) a III. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2009. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a III. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a III. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2011. január 1-jétől kell alkalmazni.

Bulgária és Románia számára azonban a 3., 4., 6., 7. és 9. cikk alkalmazása 2011. december 31-ig nem kötelező a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekhez kapcsolódó rendelkezések tekintetében. 2012. január 1-jétől az ezekben a tagállamokban egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők kötelesek betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, a következő ütemezés szerint:

a) a III. melléklet A. pontjában említett követelményeket 2012. január 1-jétől kell alkalmazni;

b) a III. melléklet B. pontjában említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni;

c) a III. melléklet C. pontjában említett követelményeket 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Az új tagállamok abban az esetben is élhetnek a harmadik albekezdésben meghatározott lehetőséggel, ha úgy határoznak, hogy már a (9) bekezdésben előírt alkalmazási időszak vége előtt beszüntetik az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazását.

(7) Amennyiben egy adott évben egy új tagállamban az egységes területalapú támogatások túllépik a tagállam éves pénzügyi keretét, az új tagállamban érvényes hektáronkénti nemzeti összeget egy csökkentési együttható alkalmazásával arányosan csökkenteni kell.

(8) Az integrált rendszerre a 3508/92/EGK ( 48 ) rendeletben, és különösen annak (2) cikkében, valamint e rendelet II. címének 4. fejezetében. és különösen a 18. cikkben meghatározott közösségi szabályokat az egységes területalapú támogatási rendszer vonatkozásában a szükséges mértékben kell alkalmazni. Ennek megfelelően bármelyik új tagállam, amely ezt a rendszert választja:

- elkészíti és feldolgozza a mezőgazdasági termelők éves támogatási kérelmeit. Ezek a kérelmek kizárólag a kérelmezőkre és a bejelentett mezőgazdasági parcellákra vonatkozó adatokat (azonosítási szám és terület) tartalmazhatnak;

- parcellaazonosítási rendszert hoz létre, amely biztosítja, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező mezőgazdasági parcellák azonosíthatók, területük meghatározható, valamint hogy az adott parcella mezőgazdasági földterület és arra vonatkozóan nem nyújtottak be másik kérelmet;

- rendelkeznie kell a mezőgazdasági üzemek, parcellák és támogatási kérelmek számítógépes adatbázisával;

- a 2004-re vonatkozó támogatási kérelmeket a 3508/92/EGK rendelet 7. és 8. cikkével összhangban, a 2005-től kezdődően bármelyik évre vonatkozó kérelmeket pedig e rendelet 23. cikkével összhangban ellen -őrzi.

Az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása semmiképpen nem érintheti az új tagállamoknak az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó, a 92/102/EGK ( 49 ) tanácsi irányelvben és az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közösségi szabályok végrehajtása tekintetében fennálló kötelezettségét ( 50 ).

(9) Az egységes területalapú támogatási rendszert a 2010 végéig tartó alkalmazási időszakban valamennyi új tagállam alkalmazhatja. Bulgária és Románia azonban 2011 végéig alkalmazhatja az egységes területalapú támogatási rendszert. Az új tagállamok legkésőbb az alkalmazás utolsó évének augusztus 1-jéig értesítik a Bizottságot az alkalmazás megszüntetésére vonatkozó szándékukról.

(12) Az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazási időszakának végét követően a közvetlen kifizetéseket a megfelelő közösségi szabályozásnak megfelelően és a csatlakozási okmányban ( 51 ) az egyes közvetlen kifizetésekre meghatározott mennyiségi paraméterek, úgymint a bázisterület, támogatási felső határok és maximális garantált mennyiség (MGM) alapján, illetve a későbbi közösségi jogszabályoknak megfelelően kell alkalmazni. Ezt követően az 143a. cikkben a megfelelő évekre meghatározott százalékarányokat kell alkalmazni.

(13) Az új tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot az e cikk végrehajtására elfogadott, és különösen a (7) bekezdés alapján elfogadott intézkedésekről.

143ba. cikk

Elkülönített cukortámogatás

(1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2006. április 30-ig határozhatnak úgy, hogy a 2006-2010. év tekintetében elkülönített cukortámogatást nyújtanak az egységes területalapú támogatási rendszer alapján jogosult mezőgazdasági termelőknek. A támogatás megítélésének alapja a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározott, a 2004/2005., a 2005/2006. és a 2006/2007. gazdasági évek közül egyet vagy többet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak. A reprezentatív időszakot az alábbi tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes feltételek alapján határozták meg:

- esettől függően az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének vagy a 318/2006/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége,

- esettől függően az 1260/2001/EK rendeletnek vagy a 318/2006/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége,

- cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az esettől függően az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével vagy a 318/2006/EK rendelet 6. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma.

Amennyiben azonban a reprezentatív időszak magában foglalja a 2006/2007. gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005/2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2006/2007. gazdasági évben a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás.

Bulgária és Románia esetében:

a) az első albekezdésben található 2006. április 30-i dátum helyébe 2007. február 15. lép;

b) az elkülönített cukortámogatás a 2007-ől 2011-ig tartó időszak tekintetében is megítélhető;

c) az első albekezdésben előírt reprezentatív időszak a 2004/2005., a 2005/2006., a 2006/2007. és a 2007/2008. gazdasági évek közül egyet vagy többet magában foglalhat, és termékenként eltérő lehet;

d) amennyiben azonban a reprezentatív időszak magában foglalja a 2007/2008. gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2006/2007. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2007/2008. gazdasági évben a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás.

(2) Az elkülönített cukortámogatás a VII. melléklet K. pontjában megállapított felső határokon belül adható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam azon év március 31-ig, amelyre vonatkozóan az elkülönített cukortámogatás biztosított, valamint tárgyilagos kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített cukortámogatás esetében a VII. melléklet K. pontjában felsoroltaknál alacsonyabb felső határt alkalmaz. Amennyiben az (1) bekezdésnek megfelelően kiszámított összegek együttesen meghaladják az érintett új tagállam által meghatározott felső határt, a mezőgazdasági termelőkre évente jutó összeget arányosan csökkenteni kell.

(3a) 2007-re Bulgária és Románia esetében a (3) bekezdésben említett március 31-i dátum 2007. február 15-re módosul.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban az elkülönített cukortámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe. E cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén a VII. melléklet K. pontjában felsorolt és a ténylegesen alkalmazott felső határok közötti különbség beletartozik a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(5) A 143a. és 143c. cikket az elkülönített cukortámogatásra nem kell alkalmazni.

(6) Tényleges vagy várható örökség esetén az elkülönített cukortámogatást a mezőgazdasági üzemet öröklő mezőgazdasági termelőnek kell nyújtani, amennyiben ez a termelő az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult.

143bb. cikk

Elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást nyújtanak az egységes területalapú támogatási rendszer alapján jogosult mezőgazdasági termelőknek. A támogatást objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján kell nyújtani, mint a VII. melléklet M. pontjának első bekezdésében foglaltak, és az azon bekezdésben kijelölt reprezentatív időtartamra vonatkoztatva.

(2) Az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás a nemzeti felső határoknak a 71c. cikkben említett, a gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó összetevőjének határain belül nyújtható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérve, valamennyi érintett új tagállam 2007. november 1-jéig, objektív kritériumok alapján dönthet úgy, hogy az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás esetében a bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb felső határt alkalmaz.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdéssel összhangban az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(5) A 143a. és 143c. cikk az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazható.

(6) Tényleges vagy várható örökség esetén az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást a mezőgazdasági üzemet öröklő mezőgazdasági termelőnek kell nyújtani, amennyiben ez a termelő az egységes területalapú támogatási rendszer alapján támogatásra jogosult.

143bc. cikk

Átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás

(1) A 143b. cikktől eltérve az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2007. november 1-jéig határozhatnak úgy, hogy legkésőbb 2011. december 31-ig visszatartják a nemzeti felső határoknak a 41. cikkben a 0702 00 00 KN-kód alá eső paradicsomra vonatkozóan említett összetevőjének legfeljebb 50 %-át.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A paradicsomot termesztő mezőgazdasági termelők részére a IV. cím 10g. fejezetében megállapított feltételek mellett jár kiegészítő támogatás.

(2) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok a 143b. cikktől eltérve 2007. november 1-jéig úgy határozhatnak, hogy

a) legkésőbb 2010. december 31-ig visszatartják a 71c. cikkben említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 100 %-át, amely a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg;

b) 2011. január 1-jétől legkésőbb 2012. december 31-ig visszatartják a 71c. cikkben említett nemzeti felső határ azon összetevőjének legfeljebb 75 %-át, amely a 68b. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében felsorolt, az egynyári kultúráktól eltérő gyümölcs- és zöldségkultúrákra vonatkozó támogatásnak felel meg.

Ebben az esetben az érintett tagállam - a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban meghatározott felső határon belül - évente kiegészítő támogatást fizet a mezőgazdasági termelőknek.

A kiegészítő támogatást azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell megadni, akik a 68b. cikk (2) bekezdésében felsorolt, az érintett tagállam által meghatározott egy vagy több gyümölcsöt és zöldséget termelnek.

(3) Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás céljából rendelkezésre bocsátott összegek nem tartoznak bele a 143b. cikk (3) bekezdésében említett éves pénzügyi keretbe.

(4) A 143a. és 143c. cikk az átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatásra nem alkalmazandó.

143c. cikk

Nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések és közvetlen kifizetések

(1) Ennek a cikknek az alkalmazásában "KAP-típusú nemzeti rendszer" valamennyi, az új tagállamokban a csatlakozás időpontja előtt alkalmazandó nemzeti közvetlen kifizetési rendszer, amelynek keretében közvetlen kifizetések alá tartozó termelés vonatkozásában nyújtottak támogatást a mezőgazdasági termelők részére.

2. Az új tagállamok, a Bizottság engedélyével, kiegészíthetnek bármely közvetlen kifizetést:

(a) valamennyi közvetlen kifizetés vonatkozásában, 2004-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55 %-áig, 2005-ben a szint 60 %-áig, 2006-ban pedig 65 %-áig, és 2007-től kezdődően pedig a 143a. cikkben az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Bulgária és Románia esetében a következő kiegészítéseket kell alkalmazni: 2007-ben a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 55 %-áig, 2008-ban a szint 60 %-áig, 2009-ben pedig 65 %-áig, és 2010-től kezdődően pedig a 143a. cikk második bekezdésében az adott évre meghatározott szintet meghaladó 30 százalékpontig. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság a burgonyakeményítő-ágazat vonatkozásában a 2004. április 30-i összetételű Közösségben érvényes közvetlen kifizetési szint 100 %-áig egészítheti ki a kifizetéseket. E rendelet IV. címének 7. fejezetében említett közvetlen kifizetésekre azonban a következő felső határokat kell alkalmazni: 2004-re 85 %, 2005-re 90 %, 2006-ra 95 % és 2007-től kezdődően 100 %. Bulgária és Románia esetében a következő felső határokat kell alkalmazni: 2007-re 85 %, 2008-ra 90 %, 2009-re 95 % és 2010-től kezdődően 100 %;

vagy

(i) az egységes támogatási rendszeren kívüli közvetlen kifizetések vonatkozásában a közvetlen támogatások teljes összegének azon 10 százalékponttal megnövelt összege, amelyekre a mezőgazdasági termelő, termékenkénti alapon, a 2003-as naptári évben az új tagállamban egy KAP-típusú nemzeti rendszerben jogosult lenne. Ugyanakkor Litvánia esetében a 2002-es naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont;

(ii) az egységes kifizetési rendszer vonatkozásában az új tagállamok által egy adott évben nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen támogatás teljes összegét egy külön pénzügyi keret korlátozza. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:

- a KAP-típusú nemzeti közvetlen támogatás teljes összegének a 10 százalékponttal megnövelt azon összege, amely a 2003-as naptári évben az érintett új tagállamban, vagy Litvánia esetében a 2002-es naptári évben rendelkezésre állna. Ugyanakkor Bulgária és Románia esetében a 2006-os naptári évet kell referenciaévnek tekinteni. Szlovénia esetében a növelési arány 2004-ben 10 százalékpont, 2005-ben 15 százalékpont, 2006-ban 20 százalékpont, és 2007-től 25 százalékpont,

valamint

- az érintett új tagállamra vonatkozó, adott esetben a 64. cikk (2) bekezdésének és a 70. cikk (2) bekezdésének megfelelően kiigazított VIIIa. mellékletben meghatározott nemzeti felső határ.

A fenti első francia bekezdésben említett teljes összeg meghatározásakor be kell számítani a nemzeti közvetlen kifizetéseket és/vagy azok közösségi közvetlen kifizetéseknek megfelelő összetevőit és/vagy azokat az összetevőket, amelyeket az érintett új tagállamra vonatkozó tényleges felső határ kiszámításakor a 64. cikk (2) bekezdésének, a 70. cikk (2) bekezdésének és a 71c. cikknek megfelelően figyelembe vettek.

Az új tagállamok valamennyi közvetlen kifizetés esetében választhatnak, hogy a fenti (a) vagy (b) lehetőség közül melyiket alkalmazzák.

Az új tagállamokban a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtható közvetlen támogatás teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, nem haladhatja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben a tagállamokra ekkor alkalmazandó megfelelő közvetlen kifizetés keretében jogosult lenne.

(3) Ciprus a mezőgazdasági termelő részére az I. mellékletben felsorolt bármely közvetlen kifizetés keretében nyújtott közvetlen támogatást annak a támogatásnak a teljes összegéig egészítheti ki, amelyre a mezőgazdasági termelő 2001-ben lett volna Cipruson jogosult.

A ciprusi hatóságok biztosítják, hogy Cipruson a csatlakozást követően a mezőgazdasági termelő részére a megfelelő közvetlen kifizetés alapján nyújtott közvetlen támogatások teljes összege, beleértve valamennyi nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetést, semmiképpen ne haladja meg azt a közvetlen támogatási szintet, amelyre a termelő a 2004. április 30-i összetételű Közösségben ezen közvetlen kifizetés keretében az érintett évben jogosult lenne.

Az odaítélhető nemzeti kiegészítő támogatások teljes összegét a XII. melléklet tünteti fel.

A nemzeti kiegészítő támogatást a közös agrárpolitika alakulása miatt szükségessé váló módosításoknak megfelelően ki kell igazítani.

A (2) és (5) bekezdést Ciprus esetében nem kell alkalmazni.

(4) Ha egy új tagállam az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása mellett dönt, az (5) és a (8) bekezdésben említett feltételek mellett nyújthat nemzeti kiegészítő közvetlen támogatást.

(5) A 2004-es évre vonatkozóan az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazása során az ebben az évben nyújtott nemzeti kiegészítő támogatás (al)ágazatonkénti teljes összege nem haladhatja meg az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretet. Ez a keret a következők közötti különbözettel egyezik meg:

- a (2) bekezdés a) vagy, adott esetben, b) pontjának alkalmazásából következő (al)ágazatonkénti támogatás teljes összege, és

- annak a közvetlen támogatásnak a teljes összege, amely az adott évben ugyanarra az (al)ágazatra az érintett új tagállamban az egységes területalapú támogatási rendszer keretében rendelkezésre állna.

2005-öt követően a fenti korlátozást az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretek alkalmazása révén egyik évre vonatkozóan sem kell alkalmazni. Ugyanakkor az új tagállamok fenntartják maguknak a jogot az (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keretek alkalmazására, feltéve hogy az adott (al)ágazatonkénti külön pénzügyi keret csak

- az egységes támogatási rendszerrel összevont közvetlen kifizetésekre vonatkozik, és/vagy

- olyan közvetlen kifizetés(ek)re vonatkozik, amely a 70. cikk (2) bekezdése alapján nem tartozik az egységes támogatási rendszer keretébe, illetve az alól kivonható, vagy amely a 64. cikk (2) bekezdésében említett részleges végrehajtás alá esik.

(6) Az új tagállam objektív kritériumok alapján és a Bizottság engedélyével határozhat az odaítélhető nemzeti kiegészítő támogatások összegéről.

(7) A Bizottság engedélye:

- a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazási körébe tartozó esetben meghatározza a megfelelő KAP-típusú nemzeti közvetlen kifizetési rendszereket,

- meghatározza azt a szintet, ameddig nemzeti kiegészítő támogatások nyújthatók, a nemzeti kiegészítő támogatások mértékét, és adott esetben, odaítélésük feltételeit,

- a közös agrárpolitika alakulása miatt szükségessé váló esetleges módosításokra is figyelemmel kerül kiadásra.

(8) Nem nyújtható nemzeti kiegészítő kifizetés vagy támogatás azokra a mezőgazdasági tevékenységekre, amelyekre nézve a 2004. április 30-i összetételű Közösségben nem irányoztak elő közvetlen kifizetéseket.

(9) A nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetés mellett Ciprus 2010-ig átmeneti és fokozatosan csökkenő nemzeti támogatást is nyújthat. Ezt az állami támogatáshoz hasonló formában, így például elkülönített kifizetések formájában kell nyújtani.

A 2001-ben nyújtott nemzeti támogatások jellegét és összegét figyelembe véve, Ciprus a XIII. mellékletben meghatározott mértékig állami támogatásban részesítheti az említett mellékletben felsorolt (al)ágazatokat.

Az állami támogatást a közös agrárpolitika alakulása miatt szükségessé váló esetleges kiigazításokra is figyelemmel kell nyújtani. Amennyiben ilyen kiigazítások válnak szükségessé, a támogatások összegét vagy azok megadásának feltételeit a Bizottság határozata alapján módosítani kell.

Az állami támogatásokra vonatkozó intézkedések végrehajtásáról Ciprus évente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben feltünteti az (al)ágazatonként nyújtott támogatások formáját és összegét.

(10) A nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetés mellett Lettország 2008 végéig átmeneti és fokozatosan csökkenő nemzeti támogatást is nyújthat. Ezt az állami támogatáshoz hasonló formában, így például elkülönített kifizetések formájában kell nyújtani.

Lettország a XIV. mellékletben meghatározott mértékig állami támogatásban részesítheti az említett mellékletben felsorolt (al)ágazatokat.

Az állami támogatást a közös agrárpolitika alakulása miatt szükségessé váló esetleges kiigazításokra is figyelemmel kell nyújtani. Amennyiben ilyen kiigazítások válnak szükségessé, a támogatások összegét vagy azok megadásának feltételeit a Bizottság határozata alapján módosítani kell.

Az állami támogatásokra vonatkozó intézkedések végrehajtásáról Lettország évente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben feltünteti az (al)ágazatonként nyújtott támogatások formáját és összegét.

IVB. CÍM

PÉNZESZKÖZÖK ÁTUTALÁSA

143d. cikk

Szerkezetátalakításra vonatkozó pénzeszközök átutalása a gyapottermelő régiókban

A 2007. költségvetési évtől kezdődően kiegészítő közösségi támogatásként naptári évenként - a 2000., 2001. és 2002. évben a gyapotra vonatkozó átlagos kiadás alapján megállapított - 22 millió EUR összeg áll rendelkezésre a gyapottermelő régiókban az 1257/1999/EK rendelet szerint az EMOGA Garanciarészlegéhez tartozó vidékfejlesztési programozás keretében tett intézkedések végrehajtása céljából.

143e. cikk

Szerkezetátalakításra vonatkozó pénzeszközök átutalása a dohánytermelő régiókban

A 2011. költségvetési évtől kezdődően kiegészítő közösségi támogatásként - a 2000., 2001. és 2002. évben a támogatott dohányra vonatkozó háromévi átlagos támogatás 50 %-át kitevő - 484 millió EUR összeg áll rendelkezésre a dohánytermelő régiókban az 1257/1999/EK rendelet szerint az EMOGA Garanciarészlegéhez tartozó vidékfejlesztési programozás keretében tett intézkedések végrehajtása céljából azon tagállamok tekintetében, amelyek dohánytermelői támogatásban részesültek a 2000., 2001. és 2002. év során a 2075/92/EK rendelttel összhangban.

V. CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

144. cikk

Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága

(1) A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló Közvetlen Kifizetések Irányítóbizottsága segíti, amelynek elnöke a Bizottság egyik képviselője.

(2) E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt időtartam egy hónap.

(3) A bizottság elfogadja saját eljárási szabályzatát.

145. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtására részletes szabályokat kell elfogadni a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ezeknek különösen a következőket kell tartalmazniuk:

a) mezőgazdasági tanácsadó rendszer létrehozására vonatkozó részletes szabályok;

b) a moduláció alkalmazásából eredően felszabaduló összegek felosztását illető követelmények meghatározására vonatkozó részletes szabályok;

c) az e rendeletben előírt támogatások odaítélésére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a támogatás iránti jogosultság feltételeit, továbbá a támogatási kérelem benyújtásának és a támogatás kifizetésének határidejét, az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a támogatási jogosultságok ellenőrzését és megállapítását, ideértve a tagállamokkal folytatandó adatcserét, továbbá a bázisterület, illetve a garantált legnagyobb terület túllépésének megállapítását, és végül a 11. és a 12. fejezet alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonásának és újraelosztásának részletes szabályait;

d) az egységes támogatási rendszer tekintetében különösen a nemzeti tartalék létrehozására, a támogatási jogosultságok átruházására, továbbá az állandó növényi kultúrák, az állandó legelő, a mezőgazdasági földterület és a gyepterület fogalmának meghatározására, a III. cím 5. és 6. fejezetében előírt választási lehetőségekre, a területpihentetés alá vont mezőgazdasági földterületen termeszthető növények jegyzékére, valamint a 93/355/EGK határozattal ( 52 ) jóváhagyott, az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében egyes olajnövényekre vonatkozóan létrejött egyetértési megállapodás betartására vonatkozó részletes szabályok;

da) a IVa. cím rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

db) a cukorrépa-, cukornád- és cikóriatámogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére, valamint a 10e. és 10f. fejezetben említett támogatásokra vonatkozó részletes szabályok;

dc) a banántámogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztésére vonatkozó részletes szabályok;

dd) a gyümölcs- és zöldség-, az étkezési burgonya-, valamint a faiskola-támogatásnak az egységes támogatási rendszerbe történő bevonására és a IV. cím 10g. és 10h. fejezetében említett támogatásokra vonatkozó részletes végrehajtási szabályok;

de) a bor támogatásának az egységes támogatási rendszerbe történő beillesztéséről szóló részletes szabályok a 479/2008/EK rendelettel összhangban;

e) a durumbúza tekintetében a minősített vetőmagok mennyiségére és az elismert fajtákra vonatkozó részletes szabályok;

f) az energianövények tekintetében a rendszer hatálya alá tartozó növények meghatározására, a szerződésekkel kapcsolatos minimális követelményekre, valamint a feldolgozott mennyiséggel és a mezőgazdasági üzemben végzett feldolgozással kapcsolatos ellenőrzési intézkedésekre vonatkozó részletes szabályok;

g) a rostlen és a rostkender tekintetében a különös ellenőrzési intézkedésekre és a tetrahidrokannabinol-tartalom meghatározásának módszereire vonatkozó részletes szabályok, ideértve a szerződésekre, illetve az 52. cikkben említett kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályokat;

h) az I. melléklet olyan módosításai, amelyek az 1. cikkben meghatározott ismérvek figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

i) a II., VI., VII., IX., X., és XI. melléklet szükség szerinti módosításai, figyelembe véve különösen az új közösségi jogszabályokat és - amennyiben érinti a VIII. és VIII.a. mellékletet - a 62. illetve a 71i. cikk alkalmazása esetén, valamint adott esetben a tagállamok által a referenciaösszegek szántóföldi növényekre vonatkozó támogatásnak megfelelő részére vonatkozóan közölt adatoknak és magának a felső határnak a függvényében, amelyet növelni kell a ténylegesen meghatározott terület és azon terület közötti különbséggel, amelyre 2000-ben és 2001-ben szántóföldi növényekre vonatkozó támogatást nyújtottak, a 3887/92/EGK bizottsági rendelet ( 53 ) 9. cikkének (2) és (3) bekezdése alkalmazásában, a megfelelő bázisterület (illetve a durumbúza tekintetében a garantált legnagyobb terület) határán belül, figyelembe véve a VIII. mellékletben foglalt számításhoz használt nemzeti terméshozam-átlagot;

j) a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer alapvető jellemzői és azok meghatározása;

k) a támogatási kérelemben végrehajtható módosítások és a támogatási kérelem benyújtásának követelménye alóli felmentés;

l) a támogatási kérelemben feltüntetendő minimális adatmennyiségre vonatkozó szabályok;

m) az adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekre, valamint a távérzékeléssel történő ellenőrzésekre vonatkozó szabályok;

n) a 3. és a 24. cikkben említett kötelezettségek be nem tartása esetén a támogatások csökkentésére, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó szabályok, ideértve azokat az eseteket, amikor nem alkalmazandó csökkentés, illetve kizárás;

na) a bor esetében a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozóan a 479/2008/EK rendelet 20. és 103. cikkében megállapítottak szerinti részletes szabályok;

o) az V. melléklet olyan módosításai, amelyek a 26. cikkben meghatározott ismérvek figyelembevétele céljából válnak szükségessé;

p) a tagállamok és a Bizottság közötti kommunikáció;

q) azon intézkedések, amelyek egyrészt szükségesek, másrészt kellően indokoltak gyakorlati és egyedi problémák szükséghelyzetben történő megoldásához, és különösen a II. cím 4. fejezetének, valamint a III. cím 5. és 6. fejezetének végrehajtásával kapcsolatos intézkedések. Ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitől, de csak olyan mértékben és addig az ideig, amely elengedhetetlenül szükséges;

r) a gyapot tekintetében a következőkre vonatkozó részletes szabályok:

- a 110c. cikk (3) bekezdésében előírt támogatáscsökkentésre vonatkozó számítás,

- az elismert ágazati szervezetek, különösen azok finanszírozása, valamint ellenőrzési és szankciórendszere;

s) az egységes támogatási rendszer tekintetében a támogatási jogosultság kiszámítására és/vagy kiigazítására vonatkozó részletes szabályok, a gyapotra, olívaolajra, dohányra és komlóra vonatkozó termelési támogatásnak a rendszerbe történő integrálása céljából.

146. cikk

A Bizottság tájékoztatása

A tagállamok részletesen tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet végrehajtására, és különösen az 5., 13., 42., 58., 71d. és 71e. cikkel kapcsolatosan hozott intézkedésekről.

147. cikk

A 2019/93/EGK, az 1452/2001/EK, az 1453/2001/EK és az 1454/2001/EK rendelet módosítása

(1) A 2019/93/EGK rendelet 6. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"6. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 54 ) 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Görög Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységeknek a kisebb égei-tengeri szigetek fogyasztási igényeinek határán belül történő támogatásáról.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a kisebb égei-tengeri szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet ( 55 ), e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet ( 56 ) alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programot.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az e rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő kifizetés és támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a kisebb égei-tengeri szigeten letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeznek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó kifizetések és támogatások szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programot, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A görög hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról.

(2) Az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke helyébe a következő szöveg lép:

"9. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet ( 57 ) 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén Franciaország programokat terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, Franciaország tengerentúli megyéi fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programokat a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Franciaország tengerentúli megyéiben letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet ( 58 ), e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet ( 59 ) alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1452/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Franciaország tengerentúli megyéiben letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A francia hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a programok végrehajtásáról.

(3) Az 1453/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"13. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet ( 60 ) 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Portugál Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, Madeira fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Madeirán letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet ( 61 ), e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet ( 62 ) alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1453/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Madeirán letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A portugál hatóságok minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról.

b) A 22. cikk (2)-(5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Portugál Köztársaság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel rendelkező hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(3) A Közösség az Azori-szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet, e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programot.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az e rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás és kifizetés szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amellyekkel az Azori-szigeteken letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet és az 1254/1999/EK rendelet anyatehénre vonatkozó támogatásokkal kapcsolatos rendelkezései alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

Az 1782/2003/EK rendelet 68. cikke a) pontja i. alpontjának alkalmazása esetén a Portugál Köztársaság hatóságai növelhetik az Azori-szigetek tekintetében az anyatehénre vonatkozó támogatások felső határát az anyatehénre vonatkozó támogatási jogok nemzeti felső határból való áthelyezése révén. Ebben az esetben a megfelelő összeget az 1782/2003/EK rendelet 68. cikke a) pontja i. alpontjának alkalmazásában meghatározott felső határból az e cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett felső határba kell áthelyezni.

(4) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programot, valamint meghatározza és növeli az e cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(5) A Portugál Köztársaság hatóságai minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról."

c) A 22. cikk (6) bekezdése hatályát veszti.

d) A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"23. cikk

Az 1999/2000 és 2004/2005 közötti gazdasági éveket magában foglaló átmeneti időszak tekintetében a kiegészítő illetéknek a 3950/92/EGK rendelet ( 63 ) 2. cikke (1) bekezdésének második mondatában említett termelők közötti megosztása céljából csak az említett rendeletben meghatározott, az Azori-szigeteken letelepedett és termelési tevékenységüket ott folytató olyan termelők tekintendők a túllépéshez hozzájáruló termelőnek, akik a harmadik albekezdésben említett százalékkulccsal növelt referenciamennyiségüket meghaladó mennyiségű terméket hoznak forgalomba.

A kiegészítő illetéket a megfelelő százalékkulccsal növelt referenciamennyiséget meghaladó mennyiség után az e növekményből eredő sávon belül fel nem használt mennyiségeknek az első bekezdésben említett termelők közötti felosztását követően, az egyes termelők rendelkezésére álló referenciamennyiségek arányában kell fizetni.

Az első bekezdésben említett százalékkulcs annak az aránynak felel meg, amely az 1999/2000 és 2003/2004 közötti gazdasági éveket magában foglaló időszakra vonatkozó 73 000 tonnás mennyiség, illetve a 2004/2005. gazdasági évre vonatkozó 61 500 tonnás mennyiség és a 2000. március 31-én az egyes mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló referenciamennyiségek összege között fennáll. Ezt az egyes termelők esetében csak a 2000. március 31-én az adott termelő rendelkezésére álló referenciamennyiségekre kell alkalmazni.

(4) Az 1454/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

a) Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

(1) A közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK rendelet ( 64 ) 70. cikkében előírt kizárás alkalmazásának esetén a Spanyol Királyság programot terjeszt a Bizottság elé a marha- és borjúhús, valamint a juh- és kecskehús termeléséhez kapcsolódó hagyományos tevékenységek támogatásáról, továbbá intézkedéseket a termékminőség javítására, a Kanári-szigetek fogyasztási igényeinek keretein belül.

A programot a tagállam által kijelölt hatáskörrel hatóságok dolgozzák ki és hajtják végre.

(2) A Közösség a Kanári-szigeteken letelepedett termelőknek az 1254/1999/EK rendelet ( 65 ), e rendelet, valamint a 2529/2001/EK rendelet ( 66 ) alapján 2003-ban ténylegesen kifizetett támogatások összegével egyenlő éves összeg erejéig finanszírozza a programokat.

A Bizottság a helyi termelés fejlődésének figyelembevétele céljából növeli a fent említett összeget. Azonban az éves összeg semmiképpen sem haladhatja meg az 1454/2001/EK rendelet alapján 2003-ban a marhahúsra vonatkozó támogatásokra alkalmazandó felső határok összegének és a 2003-ban alkalmazandó valamennyi alap- és kiegészítő támogatás szorzatát, valamint azon támogatási jogok összegét, amelyekkel a Kanári-szigeteken letelepedett termelők a 2529/2001/EK rendelet alapján 2003. június 30-án rendelkeztek, valamint a nemzeti tartalék megfelelő hányadának és a 2003-ban alkalmazandó támogatások és kifizetések szorzatát.

(3) A Bizottság az 1782/2003/EK rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadja a végrehajtási rendelkezéseket, jóváhagyja és módosítja a programokat, valamint meghatározza és növeli az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt összeget. A Bizottság ugyanezen eljárással összhangban felülvizsgálja a (2) bekezdés második albekezdésében meghatározott határértéket.

(4) A Spanyol Királyság hatóságai minden év április 15-ig jelentést nyújtanak be a program végrehajtásáról.

b) A 6. cikk hatályát veszti.

148. cikk

Az 1868/94/EK rendelet módosítása

Az 1868/94/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A rendelet a következő 4a. cikkel egészül ki:

"4a. cikk

A 2004/2005. gazdasági évtől kezdődően a burgonyakeményítő-gyártásra szánt burgonya minimálára tonnánként 178,31 EUR.

Ezt az árat az egy tonna keményítő gyártásához szükséges, gyárba szállított burgonyamennyiségre kell alkalmazni.

A minimálárat a burgonya keményítőtartalma szerint ki kell igazítani."

2. Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"5. cikk

A gyártott keményítő után tonnánként 22,25 EUR árkiegészítést kell fizetni a burgonyakeményítőt termelő vállalkozások részére a 2. cikk (2) bekezdésében említett kvótahatáron belül gyártott burgonyakeményítő-mennyiség után, amennyiben a vállalkozások a kvótában meghatározott keményítőmennyiség gyártásához szükséges összes burgonya esetében megfizették a burgonyatermelőknek a 4a. cikkben említett minimálárat."

3. A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"7. cikk

E rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az azon vállalkozások által gyártott burgonyakeményítőre, amelyek nem tartoznak az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének hatálya alá, és olyan burgonyát vásárolnak, amelynek tekintetében a termelők nem részesülnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 67 ) 93. cikkében előírt támogatásban.

149. cikk

Az 1251/1999/EK rendelet módosítása

Az 1251/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 4. cikk (3) bekezdésének első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"fehérjetartalmú terményekre:

- 63,00 euró/tonna a 2004/2005-ös gazdasági évtől kezdve"

2. A 4. cikk (4) bekezdésében a "19 euró/tonnával" szövegrész helyébe "24 euró/tonnával" lép.

3. Az 5. cikkben:

a) az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A területalapú támogatáson felül a durumbúzával bevetett területért 313 euró/hektár kiegészítést kapnak a 2004/2005-ös gazdasági évre a II. mellékletben felsorolt hagyományos durumbúza-termelő vidékek, a III. mellékletben meghatározott felső határok betartása esetén."

b) a negyedik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A II. mellékletben fel nem sorolt olyan régiók, ahol a durumbúza-termelésnek hagyományai vannak, a IV. mellékletben megállapított maximális területnagyságig 93 euró/hektár különleges támogatást kapnak a 2004/2005-ös gazdasági évre."

150. cikk

Az 1254/1999/EK rendelet módosítása

Az 1254/1999/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. A 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a "20 %" helyébe "40 %" lép.

2. Az I. melléklet "Különleges támogatás" című táblázatában az Ausztriára vonatkozó számadat helyébe "373 400" lép.

3. A II. melléklet "Anyatehénre vonatkozó támogatás" című táblázatában az Ausztriára és a Portugáliára vonatkozó számadat helyébe rendre "375 000", illetőleg "416 539" lép.

151. cikk

Az 1673/2000/EK rendelet módosítása

Az 1673/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) »mezőgazdasági termelő«: a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők számára létrehozott támogatási rendszerek meghatározásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet ( 68 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott mezőgazdasági termelő.

b) A (3) bekezdésben az "1251/1999/EK rendeletben" szöveg helyébe az "1782/2003/EK rendelet 52. cikkében" szöveg lép.

2. Az 5. cikk (2) bekezdésének első és második francia bekezdésében az "1251/1999/EK rendelet 5a. cikke" szöveg helyébe az "1782/2003/EK rendelet 52. cikke" szöveg lép.

151a. cikk

Az 546/2002/EK rendelet módosításai

Az 546/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. az 1. és 2. cikkben, valamint az I. mellékletben a 2002., 2003 és 2004. évi betakarítás szövegrész helyébe a 2002., 2003., 2004. és 2005. évi betakarítás szövegrész lép;

2. a II. mellékletben szereplő második táblázatcsoport címének helyébe a következő szöveg lép:

"Garanciaküszöbök a 2003., 2004. és 2005. évi betakarításra"

151b. cikk

A 2075/92/EK rendelet módosítása

A 13. cikk (1) bekezdése a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"- a 2005-ös betakarításra nyújtott jövedelemtámogatás 3 %-a.".

152. cikk

Egyéb rendeletek módosítása

A következő rendelkezéseket el kell hagyni:

a) a 2358/71/EGK rendelet 3. cikke;

b) az 1254/1999/EK rendelet 3-25. cikke;

c) a 2529/2001/EK rendelet 3-11. cikke;

d) a 2075/92/EGK rendelet I. és II. címe. A 2005. évi betakarítása tekintetében a fenti címek továbbra is vonatkoznak azonban a közvetlen támogatás iránti kérelmekre;

e) az 1696/71/EGK rendelet ( 69 ) 12. és 13. cikke. Továbbra is vonatkozniuk kell azonban a közvetlen támogatás iránti kérelmekre a 2004. évi betakarítás tekintetében, valamint a 2005. évi betakarítás tekintetében, amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy az egységes támogatási rendszert alkalmazza a komlóra az e rendelet 71. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett átmeneti időszak után.

153. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 3508/92/EGK rendelet hatályát veszti. Azonban a 2005. naptári évet megelőző naptári évekre vonatkozó közvetlen kifizetések tekintetében továbbra is alkalmazandó.

(2) Az 1017/94/EK rendelet 2005. január 1-jével hatályát veszti.

(3) Az 1577/96/EK rendelet és az 1251/1999/EK rendelet hatályát veszti. Azonban a 2004/2005-ös gazdasági év tekintetében továbbra is alkalmazandók.

(4) Az 1259/1999/EK rendelet 2004. május 1-jével hatályát veszti. Azonban az 1259/1999/EK rendelet 2a. és 11. cikke, valamint e cikkek alkalmazásának céljából az említett rendelet melléklete 2005. december 31-ig továbbra is alkalmazandó. Továbbá az 1259/1999/EK rendelet 3., 4., 5. cikke, valamint e cikkek alkalmazása céljából az említett rendelet melléklete 2004. december 31-ig továbbra is alkalmazandó. A rendelet 2a. cikkében említett egyszerűsített rendszer nem alkalmazandó az új tagállamokra.

(4a) Az 1051/2001/EK tanácsi rendelet ( 70 ) hatályát veszti. A 2005/2006. gazdasági évre azonban továbbra is alkalmazni kell.

(4b) Az 1098/98/EK rendelet hatályát veszti. 2005. december 31-ig azonban azt továbbra is kell alkalmazni, amennyiben valamely tagállam úgy határoz, hogy az egységes támogatási rendszert alkalmazza a komlóra az e rendelet 71. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett átmeneti időszak után.

(5) A hatályon kívül helyezett rendeletekre való hivatkozást az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

154. cikk

Az egyszerűsített rendszerre vonatkozó átmeneti szabályok

Amennyiben valamely tagállam az 1259/1999/EK rendelet 2a. cikkében említett egyszerűsített rendszert alkalmazza, a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) 2003 az utolsó olyan év, amikor a résztvevők új kérelmet nyújthatnak be;

b) 2005-ig a résztvevők továbbra is megkapják az egyszerűsített rendszer alapján megállapított összeget;

c) az egyszerűsített rendszerben való részvétel ideje alatt nem kell alkalmazni e rendelet II. címének 1. és 2. fejezetét az említett rendszerben odaítélt összegekre;

d) az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők nem jogosultak támogatási kérelmet benyújtani az egységes támogatási rendszer keretében mindaddig, amíg az egyszerűsített rendszer részesei. Az egységes támogatási rendszerhez benyújtott támogatási kérelem esetén az egyszerűsített rendszer alapján odaítélt összeg beszámít az e rendelet 37. cikkében említett és III. címe 2. fejezetének megfelelően kiszámított és kiigazított referenciaösszegbe.

154a. cikk

Az új tagállamokra vonatkozó átmeneti szabályok

(1) Amennyiben átmeneti intézkedések szükségesek az új tagállamoknak az egységes területalapú támogatási rendszerről az egységes támogatási rendszerre, valamint a III. és a IV. címben említett egyéb támogatási rendszerekre történő átállása megkönnyítésének érdekében, az ilyen intézkedéseket a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

(2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket a 2004. május 1-je és 2009. június 30-a közötti időszak alatt lehet elfogadni, és azokat ez utóbbi időponton túl nem lehet alkalmazni. Bulgária és Románia esetében azonban ez az időszak 2007. január 1-jén kezdődik és 2011. december 31-én ér véget. A Tanács, a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel eljárva, ezt az időszakot meghosszabbíthatja.

155. cikk

Egyéb átmeneti szabályok

A 152. és a 153. cikkben említett rendeletekben, valamint a 404/93/EGK, a 2200/96/EK, a 2201/96/EK, a 2202/96/EK és az 1260/2001/EK rendeletben előírt szabályozásról az e rendeletben meghatározott - nevezetesen az 1259/1999/EK rendelet 4. és 5. cikkének és mellékletének és az 1251/1999/EK rendelet 6. cikkének alkalmazásával összefüggő - szabályozásra való átállás, valamint az 1035/72/EGK rendeletben meghatározott fejlesztési tervekre vonatkozó rendelkezésekről az e rendelet 83-87. cikkében említett rendelkezésekre való átállás megkönnyítéséhez szükséges további intézkedéseket az e rendelet 144. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet elfogadni. A 152. és a 153. cikkben említett rendeletek és cikkek a VII. mellékletben említett referenciaösszegek megállapítása céljából továbbra is alkalmazandók.

155a. cikk

A Bizottság 2009. december 31-ig jelentést nyújt be a Tanácsnak - szükség esetén megfelelő javaslatok kíséretében - e rendeletnek a gyapot, az olívaolaj, az étkezési olajbogyó és az olajfaligetek, valamint a dohány és a komló tekintetében történő végrehajtásáról.

156. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet hatálybalépésének napjától alkalmazandó, az alábbiak kivételével:

a) A II. cím 4. és 5. fejezetét a 2005. naptári év és az azt követő évek tekintetében benyújtott támogatási kérelmekre kell alkalmazni. Azonban a IV. cím 1-7. fejezete alapján benyújtott támogatási kérelmekre a 28. cikk (2) bekezdését 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

b) A IV. cím 1., 2., 3. és 6. fejezetét, valamint a 149. cikket a 2004/2005. gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni.

c) A IV. cím 4., 5. és 7. fejezetét, valamint a 150. cikket 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

d) A II. cím 1. fejezetét, a 20. cikket, a III. címet, a IV. cím 8., 10., 11., 12. és 13. fejezetét, valamint a 147. cikket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, kivéve a 147. cikk (3) bekezdésének d) pontját, amelyet 2003. április 1-jétől kell alkalmazni.

e) A IV. cím 9. fejezetét a 2005/2006. gazdasági évtől kell alkalmazni.

f) A 151. és a 152. cikket 2005. január 1-jétől kell alkalmazni, a 152. cikk a) pontjának kivételével, amelyet a 2005/2006. gazdasági évtől kell alkalmazni.

g) A IV. cím 10a. fejezetét 2009. január 1-jétől kell alkalmazni az ezen időponttól kezdődően vetett gyapotra.

h) A IV. cím 10b. fejezetét a 2005/2006. gazdasági évtől kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az 1. cikkben meghatározott kritériumoknak megfelelő támogatási rendszerek jegyzéke

II. MELLÉKLET

A 12. cikk (2) bekezdésében említett nemzeti felső határok

III. MELLÉKLET

A 3. és a 4. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények

A. 2005. január 1-jétől ( 71 )

Környezetvédelem

Köz- és állategészségügy

Állatok azonosítása és nyilvántartása

B. 2006. január 1-jétől alkalmazandó ( 72 )

Köz-, állat- és növényegészségügy

Megbetegedések bejelentése

C. 2007. január 1-jétől alkalmazandó ( 73 )

Állatok kímélete

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikkben említett jó mezőgazdasági és ökológiai állapot fenntartása

V. MELLÉKLET

A 26. cikkben említett kompatibilis támogatási rendszerek

VI. MELLÉKLET

A 33. cikkben említett, az egységes támogatással kapcsolatos közvetlen kifizetések jegyzéke

VII. MELLÉKLET

A 37. cikkben említett referenciaösszeg kiszámítása

A. Területalapú támogatások

1. Amennyiben a mezőgazdasági termelő területalapú támogatásban részesült, azt a két tizedes pontosságig megadott hektárszámot, amelyre a támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben, meg kell szorozni a következő összegekkel:

1.1.

Gabonafélék esetében, ideértve a durumbúzát, olajnövényeket, fehérjenövényeket, lenmagot, rostlent és rostkendert, fűszilázst és a területpihentetést:

- 63 EUR/t, szorozva - az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint - az adott régióra a megfelelő regionalizálási tervben meghatározott, 2002. évre alkalmazandó átlagos terméshozammal.

Ezt a pontot a tagállamok által az 1251/1999/EK rendelet 6. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

A 38. cikktől eltérve az átlagot a len és a kender esetében azon hektárszám alapján kell kiszámítani, amelyre a 2001. és a 2002. naptári évben támogatást nyújtottak.

1.2. Rizs esetében: - 102 EUR/t, szorozva a következő átlagos terméshozamokkal: - Tagállam Terméshozam (t/ha) Spanyolország 6,35 Franciaország - az anyaország területe 5,49 - Francia Guyana 7,51 Görögország 7,48 Olaszország 6,04 Portugália 6,05

1.3.

Nagy magvú hüvelyesek esetében:

- lencse és csicseriborsó esetében 181 EUR/ha,

- bükköny esetében 2000-ben 175,02 EUR/ha, 2001-ben 176,60 EUR/ha és 2002-ben 150,52 EUR/ha.

2.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő durumbúzára vonatkozó pótlékban vagy különleges támogatásban részesült, azt a két tizedes pontosságig megadott hektárszámot, amelyre a támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben, meg kell szorozni a következő összegekkel:

Az 1251/1999/EK rendelet II. mellékletében és a 2316/1999/EK rendelet IV. mellékletében felsorolt övezetekben:

- 291 EUR/ha a 2005. naptári évre nyújtandó egységes támogatás esetén,

- 285 EUR/ha a 2006. naptári évre és az azt követő naptári évekre nyújtandó egységes támogatás esetén.

A 2316/1999/EK rendelet V. mellékletében felsorolt övezetekben:

- 46 EUR/ha a 2005. naptári évre nyújtandó egységes támogatás esetén.

3.

Az előző pontok alkalmazásában a "hektárszám" az e rendelet VI. mellékletében felsorolt területalapú támogatások különböző típusainak megfelelő azon meghatározott hektárszám, amely tekintetében - figyelemmel az 1251/1999/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének és 5. cikkének alkalmazására - a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított minden feltétel teljesül. A rizs esetében a 3072/95/EK tanácsi rendelet 6. cikkének (5) bekezdésétől eltérve, ha egy adott tagállamban a bázisidőszakban rizstermelésre használt területek összessége meghaladja az adott tagállamra az említett időszakra vonatkozóan megállapított garantált legnagyobb területet, a hektáronkénti összeget arányosan csökkenteni kell.

B. Burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás

Amennyiben a mezőgazdasági termelő burgonyakeményítőre vonatkozó támogatásban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy azt a tonnaszámot, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a burgonyakeményítő tonnájánként 44,22 EUR összeggel. Az egységes támogatásba beszámítandó hektárszámot a tagállamok - a Bizottság által a tagállamok által közölt azon hektárszám alapján meghatározandó bázisterület határán belül, amely a bázisidőszakban termeltetési szerződés hatálya alatt állt - az előállított burgonyakeményítő azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre az 1766/92/EGK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben.

C. Állatállományra vonatkozó támogatások és támogatási pótlékok

Amennyiben a mezőgazdasági termelő állatállományra vonatkozó támogatásban és/vagy támogatási pótlékban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a meghatározott állatok azon számát, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a VI. mellékletben említett megfelelő cikkekben a 2002. naptári évre megállapított állatonkénti összegekkel, figyelemmel az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (4) bekezdésének, 7. cikke (2) bekezdésének és 10. cikke (1) bekezdésének, illetve a 2529/2001/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdésének alkalmazására.

A 38. cikktől eltérve a 2529/2001/EK rendelet 11. cikke (2) bekezdésének első, második és negyedik francia bekezdése alapján odaítélt, juh- és kecskefélékre vonatkozó kiegészítő támogatások tekintetében az átlagot azon állatszám alapján kell kiszámítani, amelyre a 2002. naptári évben támogatást nyújtottak.

Azonban az 1254/1999/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése alapján nyújtott támogatások nem vehetők figyelembe.

Továbbá, a 38. cikktől eltérve, a 2342/1999/EK bizottsági rendelet 32. cikke (11) és (12) bekezdésének, valamint az 1458/2001/EK bizottsági rendelet 4. cikkének alkalmazása esetén a referenciaösszeg kiszámításához figyelembe veendő azon állatszám, amelyre az ilyen intézkedések alkalmazásának évében támogatást nyújtottak, nem haladhatja meg azon állatok számának átlagát, amelyekre abban az évben, illetve azokban az években nyújtottak támogatást, amikor nem alkalmaztak ilyen intézkedéseket.

D. Szárított takarmány

Amennyiben a mezőgazdasági termelő a 603/95/EK rendelet 9. cikkének c) pontjában előírt szerződés alapján takarmányt szállított vagy ugyanazon rendelet 10. cikke szerint nyilatkozatot tett a területekre vonatkozóan, a referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok - az alább megadott, millió euróban kifejezett felső határokon belül - az előállított szárított takarmány azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre az említett rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben:

A referenciaösszegbe beszámítandó hektárszámot a tagállamok - a Bizottság által a tagállamok által közölt azon hektárszám alapján meghatározandó bázisterület határán belül, amely a bázisidőszakban termeltetési szerződés vagy területnyilatkozat hatálya alatt állt - a szárított takarmány azon tonnaszámával arányosan számítják ki, amelyre a 603/95/EK rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben.

E. Regionális támogatás

Az érintett régiókban a következő összegek számítandók be a referenciaösszegbe:

- 24 EUR/t, szorozva a gabonafélékre, olajnövényekre, lenmagra, valamint rostlenre és rostkenderre vonatkozó területalapú támogatás esetében figyelembe vett terméshozamokkal az 1251/1999/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésében szereplő régiókban,

- az 1452/2001/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, az 1453/2001/EK rendelet 13. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 22. cikkének (2) és (3) bekezdésében, illetve az 1454/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 6. cikkének (1) és (2) bekezdésében előírt állatonkénti összeg, szorozva azon állatok számával, amelyekre 2002-ben ilyen támogatást nyújtottak,

- a 2019/93/EGK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében előírt állatonkénti összeg, szorozva azon állatok számával, amelyekre 2002-ben ilyen támogatást nyújtottak.

F. Vetőmagra vonatkozó támogatások

Amennyiben a mezőgazdasági termelő vetőmag-termelési támogatásban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy azt a tonnaszámot, amelyre ilyen támogatást nyújtottak a bázisidőszak egyes éveiben, megszorozzák a 2358/71/EGK rendelet 3. cikkének alkalmazásában megállapított tonnánkénti összeggel. Az egységes támogatásba beszámítandó hektárszámot a tagállamok - az általuk a 3038/73/EGK rendeletnek megfelelően közölt, minősítésre elfogadott összterület alapján a Bizottság által meghatározandó bázisterület határán belül - a minősítésre elfogadott azon területtel arányosan számítják ki, amelyre a 2358/71/EGK rendelet 3. cikkében előírt támogatást nyújtották a bázisidőszak egyes éveiben. Ezen összterületbe nem számítható be a rizs (Oryza sativa L.), a tönkölybúza (Triticum spelta L.), a rostlen és az olajlen (Linum usitatissimum L.), valamint a kender (Cannabis sativa L.) tekintetében minősítésre elfogadott azon terület, amely már bevallásra került a szántóföldi növényekre vonatkozó támogatás céljából.

G. Gyapot

Amennyiben a termelő gyapottal bevetett földterületeket vallott be, a tagállamok a referenciaösszegbe felveendő összeget úgy számítják ki, hogy az olyan gyapottermő hektárok - két tizedes pontosságig - számát, amelyekre vonatkozóan a gyapotról szóló 4. jegyzőkönyv ( 74 ) (3) bekezdése alapján támogatást nyújtottak a bázisidőszak minden egyes évében, hektáronként megszorozzák a következő összegekkel:

- Görögország tekintetében 966 EUR,

- Spanyolország tekintetében 1 509 EUR,

- Portugália tekintetében 1 202 EUR.

H. Olívaolaj

Amennyiben a termelő olívaolajra vonatkozó termelési támogatásban részesült, az összeget úgy kell kiszámítani, hogy a bázisidőszakban (azaz az 1999/2000., 2000/2001., 2001/2002. és 2002/2003. gazdasági évben egyenként) ilyen támogatásban részesített tonnák számát megszorozzák a támogatásnak az 1415/2001/EK ( 75 ), az 1271/2002/EK ( 76 ), az 1221/2003/EK ( 77 ) és az 1299/2004/EK ( 78 ) bizottsági rendeletben meghatározott, EUR/tonnában kifejezett egységösszegével, és egy 0,6-es együtthatóval. A tagállamok azonban 2005. augusztus 1-jéig határozhatnak úgy is, hogy megnövelik azt az együtthatót. A fenti együtthatót nem alkalmazzák olyan termelők esetében, akiknek az átlagos olajbogyó FIR-ha számuk - azon olajbogyó FIR-ha szám kivételével, amely az 1998. május 1. után, bármely jóváhagyott ültetési rendszeren kívül ültetett további fákhoz tarozik - a bázisidőszakban 0,3-nél kevesebb. Az olajbogyó FIR-ha számot a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó egységes módszerrel és az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer adatai alapján kell kiszámítani.

Amennyiben a bázisidőszak során a támogatások kifizetését érinti az 1638/98/EGK rendelet ( 79 ) 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtása, a harmadik albekezdésben említett számítást a következőképpen kell kiigazítani:

- amennyiben az intézkedések kizárólag egy gazdasági évre vonatkoztak, az érintett év tekintetében figyelembe veendő tonnák számának egyenlőnek kell lennie azon tonnák számával, amelyekre vonatkozóan támogatást nyújtottak volna, ha az intézkedéseket nem alkalmazták volna,

- amennyiben az intézkedéseket két egymást követő gazdasági év tekintetében alkalmazták, az első év tekintetében figyelembe veendő tonnák számát az első francia bekezdésnek megfelelően kell meghatározni, és az utána következő év tekintetében figyelembe veendő tonnák számának egyenlőnek kell lennie azon tonnák számával, amelyekre vonatkozóan a bázisidőszakot megelőző utolsó gazdasági év tekintetében nyújtottak támogatást, amelyet nem érintett az említett intézkedések alkalmazása.

A tagállamok az egységes támogatási rendszerbe felveendő hektárok számát úgy számítják ki, hogy az a 144. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározandó egységes módszerrel és az olajbogyó-termesztési földrajzi információs rendszer alapján kapott olajbogyó FIR-hektárok száma, azon olajbogyó FIR-hektárszám kivételével, amely az 1998. május 1.- Ciprus és Málta esetében 2001. december 31. - után, a jóváhagyott ültetési rendszeren kívül ültetett további fákhoz tarozik.

I. Nyers dohány

Amennyiben egy termelő dohányra vonatkozó támogatásban részesült, a referenciaösszegbe felveendő összeget úgy kell kiszámítani, hogy a három év átlagos kilogrammszámát, amelyre az ilyen támogatást nyújtották, megszorozzák a kilogrammonként nyújtott támogatás három évre vonatkozó súlyozott átlagával, figyelembe véve az összes fajtacsoportba tartozó nyersdohány összmennyiségét, és megszorozva azt egy 0,4-es együtthatóval. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a fenti együtthatót megnövelik.

2010-től az együttható 0,5.

Az egységes támogatásra vonatkozó számításba felvett hektárszám megfelel a nyilvántartásba vett termeltetési szerződésekben szereplő olyan területeknek, amelyek tekintetében a bázisidőszak minden egyes évében jövedelemtámogatást nyújtottak, a Bizottság által a számára a 2636/1999/EK bizottsági rendelet ( 80 ) I. mellékletének 1.3. pontjával összhangban közölt összterület alapján rögzítendő bázisterület keretén belül.

Amennyiben a bázisidőszak támogatásait érinti a 2848/98/EGK rendelet 50. cikkében meghatározott intézkedések alkalmazása, a harmadik albekezdésben említett számítást a következőképpen kell kiigazítani:

- amennyiben a jövedelemtámogatást részben vagy teljes mértékben csökkentették, az érintett év tekintetében figyelembe veendő támogatási összegeknek meg kell egyezniük azokkal az összegekkel, amelyeket a csökkentés hiányában nyújtottak volna,

- amennyiben a termelési kvótát részben vagy teljes mértékben csökkentették, az érintett év tekintetében figyelembe veendő támogatási összegeknek meg kell egyezniük azokkal a támogatási összegekkel, amelyeket a támogatás csökkentése hiányában az előző évben nyújtottak volna, feltéve, hogy az utolsó termeltetési szerződésben szereplő termőterületet az érintett évben nem használták más közvetlen támogatási rendszer hatálya alá tartozó, támogatható növény termesztésére.

J. Komló

Amennyiben egy termelő komlóra vonatkozó területalapú támogatásban részesült, a tagállamok úgy számítják ki a referenciösszegbe felveendő összegeket, hogy a bázisidőszak egyes éveiben támogatásban részesülő hektárok számát - két tizedes pontosságig - 480 EUR/ha összeggel szorozzák meg.

K. Cukorrépa, cukornád és cikória

1. Az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

- az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkének megfelelően megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória mennyisége

- az 1260/2001/EK rendeletnek megfelelően előállított cukor vagy inulinszirup mennyisége

- cukor vagy inulinszirup előállításához felhasznált, és az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkével összhangban megkötött szállítási szerződésekkel lefedett cukorrépa, cukornád vagy cikória termőterületének átlagos hektárszáma

a tagállamok által 2006. április 30-ig meghatározandó, a 2000-2001. gazdasági évvel - az új tagállamok esetében a 2004-2005. gazdasági évvel - kezdődő, és a 2006-2007. gazdasági évvel záruló időszakból egy vagy több gazdasági évet magában foglaló, termékenként esetleg eltérő reprezentatív időszak tekintetében.

Amennyiben azonban a reprezentatív időszak magában foglalja a 2006-2007. gazdasági évet, ezt a gazdasági évet a 2005-2006. gazdasági évvel kell helyettesíteni azon mezőgazdasági termelők tekintetében, akiket a 2006-2007. gazdasági évben a 320/2006/EK rendelet 3. cikkében foglaltak szerint érint a kvótáról való lemondás.

A 2000-2001 és a 2006-2007. gazdasági év tekintetében az 1260/2001/EK rendelet 19. cikkére vonatkozó hivatkozások helyébe a 2038/1999/EK rendelet ( 81 ) 37. cikkére és a 318/2006/EK rendelet 6. cikkére történő hivatkozások lépnek.

2. Amennyiben valamely tagállamban az 1. pontnak megfelelően kiszámított összegek együttesen meghaladják az alábbi 1. táblázatban megállapított, ezer euróban kifejezett felső határt, az egy mezőgazdasági termelőre jutó összeget arányosan csökkenteni kell.

1. táblázat

A mezőgazdasági termelők referenciaösszegébe beszámítandó összegek felső határai

3. A 2. ponttól eltérve, amennyiben az Egyesült Királyság, Finnország, Írország, Portugália és Spanyolország esetében az 1. pontnak megfelelően kiszámított összegek együttesen meghaladják az 1. táblázatban és az alábbi 2. táblázatban az érintett tagállam számára megállapított felső határt, az egy mezőgazdasági termelőre jutó összeget arányosan csökkenteni kell.

2. táblázat

A 2006 és 2009 közötti időszak négy éve alatt a mezőgazdasági termelők számára megállapított referenciaösszegek összegébe beszámítandó éves kiegészítő összegek

Az első albekezdésben említett tagállamok azonban az első albekezdés 2. táblázatában említett összegek 90 %-át visszatarthatják, és az abból származó összegeket a 69. cikkel összhangban felhasználhatják. Ebben az esetben az első albekezdésben említett eltérés nem alkalmazandó.

4. A 43. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett hektárszámot valamennyi tagállam az 1. pontnak megfelelően meghatározott összeggel arányosan és az e célból kiválasztott, tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, vagy a mezőgazdasági termelők által az 1. ponttal összhangban meghatározott, cukorrépa, cukornád vagy cikória termesztésre kijelölt terület hektárban számított mérete alapján számítja ki.

L. Banán

A mezőgazdasági termelők referenciaösszegébe beszámítandó összegeket a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján határozzák meg, mint például:

a) a 2000-2005. gazdasági év során egy reprezentatív időszakban a termelő által forgalomba hozott banán azon mennyisége, amely után a 404/93/EGK rendelet 12. cikke értelmében a termelő jövedelemkiesési kompenzációs támogatásban részesült;

b) az a) pontban említett banán termesztésére szolgáló földterület kiterjedése;

c) az a) pontban említett időszakban a termelőnek kifizetett jövedelemkiesési kompenzációs támogatás összege.

Az e rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetésmentes szempontok alapján számolják ki, mint a b) pontban említett területek kiterjedése.

M. Gyümölcs- és zöldségfélék, étkezési burgonya és faiskolák

Az egyes mezőgazdasági termelőkre jutó referenciaösszegbe beszámítandó összeget a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján határozzák meg, mint például:

- a piactámogatás összege, amelyet a mezőgazdasági termelő a gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya, valamint a faiskolák vonatkozásában közvetlenül vagy közvetve kapott,

- a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az áruburgonya termesztésére, továbbá faiskola céljára használt terület,

- a megtermelt gyümölcs- és zöldségfélék, az áruburgonya és a faiskolák mennyisége,

egy olyan reprezentatív időszak tekintetében, amely minden egyes terméknél eltérő lehet, és amely egy vagy több gazdasági évből áll, a 2001-ben végződő gazdasági évtől, vagy - az Európai Unióhoz 2004. május 1-jén vagy ezen időpontot követően csatlakozott tagállamok esetében - a 2004-ben végződő gazdasági évtől kezdődik és legfeljebb a 2007-ben végződő gazdasági évig tart.

A 43. cikk (2) bekezdésében említett támogatható hektárszámot a tagállamok olyan objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján számítsák ki, mint például az első bekezdés második francia bekezdésében említett területek kiterjedése.

Az ebben a pontban szereplő kritériumok alkalmazása a különböző gyümölcs- és zöldségtermékeknél, az áruburgonyánál, valamint a faiskoláknál eltérő lehet, ha ez objektív alapon megfelelően indokolt. Ugyanezen az alapon az egyes tagállamok úgy dönthetnek, hogy a referenciaösszegbe foglalandó összegeket és az e pont szerint felhasználható hektárok számát a 2010. december 31-ével záruló hároméves átmeneti időszak vége előtt nem határozzák meg.

E rendelet alkalmazásában a "gyümölcs- és zöldségfélék" a 2200/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében és a 2201/96/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében felsorolt termékek, az "áruburgonya" pedig a 0701 KN-kód alá tartozó burgonya, a burgonyakeményítő-gyártásra szánt, a 93. cikk alapján támogatásban részesülő burgonya kivételével.

N. Bor (kivágás)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik részt vesznek a 479/2008/EK rendelet V. címének III. fejezetében megállapított kivágási programban, a kivágást követő évben azon hektárszámmal egyenlő támogatási jogosultságban részesülnek, amely tekintetében kivágási támogatást kaptak.

E támogatási jogosultságok egységértéke egyenlő az adott régió támogatási jogosultságainak regionális átlagértékével. Ugyanakkor az egységérték semmiképpen nem haladhatja meg a 350 EUR/ha összeget.

O. Bor (átcsoportosítás a támogatási programokból)

Amennyiben a tagállamok a 479/2008/EK rendelet 9. cikkének megfelelő támogatás nyújtását választják, minden egyes mezőgazdasági termelő, valamint az e rendelet 43. cikkének (2) bekezdésében említett hektárszám tekintetében referenciaösszeget határoznak meg az alábbiak szerint:

- objektív és hátrányos megkülönböztetéstől mentes alapon;

- a 2005/2006-os borászati évtől kezdve egy vagy több borászati év reprezentatív referencia-időszaka vonatkozásában. Mindazonáltal a referenciaösszeg és a figyelembe vett hektárszám megállapításához használt kritériumok nem alapulhatnak a 2007/2008-as borászati évet követő borászati éveket tartalmazó referencia-időszakon, amennyiben a támogatási programokkal kapcsolatos átcsoportosítás azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújtott ellentételezésre vonatkozik, akik az eddigiekben élelmezési célú alkohol lepárlására kaptak támogatást vagy anyagi haszonélvezői voltak a 479/2008/EK rendelet szerinti bor-alkoholtartalom növelését célzó sűrítettszőlőmust-használattal kapcsolatos támogatásnak;

- a 479/2008/EK rendelet 6. cikke e) pontjában említett ezen intézkedés céljára összességében rendelkezésre álló összeget nem meghaladó módon.

VIII. MELLÉKLET

A 41. cikkben említett nemzeti felső határok

VIIIa. MELLÉKLET

A 71c. cikkben említett nemzeti felső határok

IX. MELLÉKLET

A 66. cikkben említett szántóföldi növények jegyzéke

X. MELLÉKLET

A 74. cikkben említett hagyományos durumbúzatermő területek

GÖRÖGORSZÁG

A következő régiók nomoszai (közigazgatási körzetei)

Közép-Görögország

Peloponnészosz

Ión-tengeri szigetek

Thesszália

Macedónia

Égei-tengeri szigetek

Thrákia

SPANYOLORSZÁG

Tartományok

Almería

Badajoz

Burgos

Cádiz

Córdoba

Granada

Huelva

Jaén

Málaga

Navarra

Salamanca

Sevilla

Toledo

Zamora

Zaragoza

AUSZTRIA

Pannónia:

1. Gebiete der Bezirksbauernkammern (a körzeti gazdatanácsok alá tartozó területek)

2046 Tullnerfeld-Klosterneuburg

2054 Baden

2062 Bruck/Leitha-Schwechat

2089 Baden

2101 Gänserndorf

2241 Hollabrunn

2275 Tullnerfeld-Klosterneuburg

2305 Korneuburg

2321 Mistelbach

2330 Krems/Donau

2364 Gänserndorf

2399 Mistelbach

2402 Mödling

2470 Mistelbach

2500 Hollabrunn

2518 Hollabrunn

2551 Bruck/Leitha-Schwechat

2577 Korneuburg

2585 Tullnersfeld-Klosterneuburg

2623 Wr. Neustadt

2631 Mistelbach

2658 Gänserndorf

2. Gebiete der Bezirksreferate (a körzeti szakcsoportok alá tartozó területek)

3018 Neusiedl/See

3026 Eisenstadt

3034 Mattersburg

3042 Oberpullendorf

3. Gebiete der Landwirtschaftskammer (a mezőgazdasági kamara alá tartozó területek)

1007 Bécs

FRANCIAORSZÁG

Régiók

Midi-Pyrénées

Provence-Alpes-Côte d'Azur

Languedoc-Roussillon

Megyék ( 82 )

Ardèche

Drôme

OLASZORSZÁG

Régiók

Abruzzi

Basilicata

Calabria

Campania

Lazio

Marche

Molise

Umbria

Apulia

Szardínia

Szicília

Toscana

PORTUGÁLIA

Kerületek

Santarém

Lisszabon

Setúbal

Portalegre

Évora

Beja

Faro

CIPRUS

MAGYARORSZÁG

Régiók

Dél Dunamenti síkság

Dél-Dunántúl

Közép-Alföld

Mezőföld

Berettyó-Kőrös-Maros vidéke

Győri medence

Hajdúság

BULGÁRIA

Sztarozagorszki

Haszkovszki

Szlivenszki

Jambolszki

Burgaszki

Dobricski

Plovdivszki

XI. MELLÉKLET

A 99. cikkben említett vetőmagfajták jegyzéke

XIA. MELLÉKLET

A vetőmagra vonatkozó támogatások tekintetében a 99. cikk (3) bekezdésében említett felső határok az új tagállamokban

XIB. MELLÉKLET

Az új tagállamokban a 101. és 103. cikkben említett szántóföldi növények nemzeti bázisterülete és referenciahozama

XII. MELLÉKLET

1. táblázat:

Ciprus: Nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések a normál közvetlen kifizetési rendszerek alkalmazása esetén

Az egységes támogatási rendszerben meghatározott nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések:

Az egységes kifizetési rendszer keretében nyújtható nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések teljes összege megegyezik az ebben a táblázatban említett, az egységes támogatási rendszer alá tartozó ágazatokra vonatkozó ágazati felső határok összegével, amennyiben ezekben ez ágazatokban a támogatás elkülönített.

2. táblázat:

Ciprus: Nemzeti kiegészítő közvetlen kifizetések az egységes területalapú támogatási rendszer közvetlen kifizetésekre történő alkalmazása esetén

XIII. MELLÉKLET

CIPRUS - ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK