BH 2016.10.268 Amennyiben a terhelt a vád tárgyává tett bűncselekmények egy részét fiatalkorúként, egy részét felnőttkorúként követte el, vele szemben a büntetőeljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni, az ügyek elkülönítésére nincs törvényes lehetőség [Be. 72., 446. §].

Kapcsolódó határozatok:

Nyíregyházi Járásbíróság Fk.2121/2007/7., Kecskeméti Törvényszék Bny.34/2012., Kecskeméti Törvényszék B.177/2012/157., Szegedi Ítélőtábla Bf.534/2014/23., Kúria Bfv.1657/2015/5. (*BH 2016.10.268*), Kúria Bfv.517/2018/14., 3004/2020. (II. 4.) AB végzés, 3031/2020. (II. 24.) AB határozat

***********

[1] A törvényszék a 2013. október 4-én meghozott és kihirdetett ítéletében a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki

[2] társtettesként elkövetett emberölés bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 166. § (1) bek. és (2) bek. a), d), f) pont],

[3] foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettében [korábbi Btk. 171. § (3) bek. I. fordulat], és

[4] 2 rendbeli lőfegyverrel visszaélés bűntettében [korábbi Btk. 263/A. § (1) bek. a) pont].

[5] A kétirányú fellebbezés folytán másodfokon eljáró ítélőtábla a 2015. január 22-én tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében megváltoztatta:

[6] a II. r. terhelt cselekményeit társtettesként elkövetett emberölés bűntettének [2012. évi C. tv. (a továbbiakban: Btk.) 160. § (1) bek., (2) bek. a), c), d) és f) pont], és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntettének [Btk. 165. § (3) bek. I. tétel, (1) bek.] minősítette.

[7] Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[8] Egyebekben az elsőfokú ítélet fellebbezés folytán felülbírált részét a II. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.

[9] A jogerős ítélet ellen a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt anyagi jogszabálysértésen alapuló törvénysértő büntetés kiszabása miatt. Indítványában azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság hátrányos helyzetbe hozta azzal, hogy elkülönítés helyett a fiatalkorúként elkövetett cselekményét egy eljárásban bírálta el a felnőttkorúként elkövetett cselekménnyel. Kifogásolta az eljáró bíróságok részéről azt is, hogy törvénysértően súlyos büntetést szabtak ki vele szemben.

[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva, a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

[11] Ezt azzal indokolta, hogy a másodfokú bíróság helyesen fejtette ki, miszerint nem állt fenn az elkülönítés lehetősége.

[12] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be. 424. § (1) bekezdés első fordulata szerint tanácsülésen bírálta el.

[13] A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítvány tartalma szerinti - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a (1) bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. § (4)-(5) bek.] bírálta felül.

[14] Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

[15] A Kúria mindenekelőtt a felülvizsgálati eljárás szabályait rögzíti.

[16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amelyre külön eljárási szabályok vonatkoznak. A felülvizsgálat csak a Be. 416. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ítéletben megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe.

[17] A Be. 416. § (1) bekezdés a) és b) pontja az anyagi jogszabálysértésekre alapított felülvizsgálati okokat határozza meg, míg az (1) bekezdés c) pontja - figyelemmel a Be. 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjában pontosan meghatározott - abszolút eljárási szabálysértések esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető.

[18] A Kúria a felülvizsgálat általános szabályainak előrebocsátása után megállapítja, hogy az elkülönítés nem felülvizsgálati ok.

[19] Az indítványban az elkülönítés tárgyában előadottakra azonban a Kúria a következőket szögezi le. A Btk. 72. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében ugyanannak a bűncselekménynek valamennyi elkövetőjét egy eljárásban kell felelősségre vonni. Ennek indoka az ügy helyes eldöntése, a tényállás hiánytalan tisztázása. Ugyanezen okokból egy eljárásban kell mindazokat a cselekményeket elbírálni, amelyeket ugyanazon terhelt követ el, különös tekintettel arra az esetre, ha több bűncselekményt ugyanazon elkövetők, úgynevezett társas elkövetésben valósítanak meg. Jelen ügyben ezek a körülmények a II. r. terhelt esetében fennforogtak, ekként törvényesen jártak el a hatóságok akkor, amikor a II. r. terhelttel szemben egy vád alapján, egy eljárásban bírálták el a terhére rótt cselekményeket.

[20] Miután a II. r. terhelt az eljárás tárgyául szolgáló bűncselekményeket részben fiatalkorúként, részben felnőttként valósította meg, a vele szembeni eljárást az általános szabályok - nem pedig a fiatalkorúakra irányadó szabályok - szerint kellett lefolytatni (BH 2000.289.). Ennek az eljáró bíróságok ugyancsak maradéktalanul eleget tettek.

[21] Helytállóan fejtette ki a másodfokú bíróság azt is, hogy az elkülönítés jelen ügyben fel sem merülhetett, miután a II. r. terhelttel szemben egy vádirat került benyújtásra, tehát "egy ügy" indult vele szemben; elkülöníteni pedig csak ügyeket lehet.

[22] Mindezekre figyelemmel - s miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat - a Be. 426. §-a alapján - a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

(Kúria Bfv. II. 1.657/2015.)

* * *

TELJES HATÁROZAT